Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-24 / 118. (2339.) szám
1930 május 24, szombat ío , KézciAZDaiSAcr . l szuperfoszfát használata ellen felmerült aggodalmak Szlovenszkün Válasx BifiSsra Siklás dr. magyaróvár! gazdasági akadémiai tanárnak „A szuparfoszfát használata tekintetében teimerüit alaptalan aggodalmak Csehszlovákiában" című füzetére Irta: FODOR JEMft Fel van vetve a kérdés; alaposak vagy alaptalanok-e azok az aggodalmak, amelyek a 6-zuper- foszfát használata tekintetéiben Csehszlovákiában, illetve Szlovenszkön ni abban felmerültek? Mikor ezek a bizonyos aggodalmak felvetődtek, a szupertoszfát kartell hírlapi polémiát kezdett. Mi a harcot felvettük, de sajnos, cikkeink válasz nélkül maradtak, s az ágyuk nem szólaltak meg a „Foszfacdd" jól kiépített fedezéséből még Kreybig Lajos dr. magyar agrokemikus utolsó lövedékére: „A műtrágyák érvényesülésének föltételei" c.. cikkére sem. A harc azonban még -e-m szűnt meg. A hírlapi vita folyamán felsorakoztatott érveket a eznperfoszfátkartell most úgy látszik nem egészen a nyilvánosság előtt-, hanem úgy suba alatt azáltal igyekszik ellensúlyozni, hegy megküldi és megküldeti a- gazdáknak Bittera dr. tanár fente,miitett füzetét, melynek tartalma előzetesen megjelent a. magyar „Cukorrépa" f. évi áprilisi és az osztrák „Wiener Landwirtschaft1 iche Zeitung" 1930- április 12-iki számában is. Ezt a füzetet én négy különböző helyről négy példányban vettem kézhez, csatolva lett szaklaphoz, terjesztve lett műtrágya kereskedők által, igy valószínűleg sok gazdatársam megkapta, azért a-z eszmék tisztázása érdekéből kötelességemnek tartom arra válaszolni. A felszínre került vita a szlovenszkói gazdát három szempontból érdekli: 1. Milyenek a szlovenszkói talajviszonyok? 2. Szükséges és célszerü-e a műtrágyákat a talajviszonyokhoz mérten megválasztani? 3. Miként hat a szuperfoszfát a különböző tala jokon? E három kérdésre megadott felelet véleményem szerint a vitát el Í6 dönti. Bittera dr. tanár azt írja: „Az a körülmény, hogy az említett területek (bizonyára Szlovenszkó- ra céloz) és a mai Magyarország között egy országhatárt vontak; az éghajlati és talajviszonyokon semmit sem változtatott. Azért azt hiszem, hogy az itteni tapasztalataink ennek a. kérdésnek a tisztázásában nagyban hozzájárulhatnak". Hát hiszen nem az országhatár az, mely az éghajlati és talajviszonyokat szabályozza, a csapadékot szolgáltató.felhő bizonyára átmegy a határon útlevél és vizűm nélkül is, ámde maga a természet még az országhatárok megvonása előtt nagy általánosságban egészen másképp alakította ki Szlovenszkó klimatikus és talajviszonyait, mint a mai Magyarországét. Ma már tudjuk, hogy a talajok összes fizikai és kémiai tulajdonságai a felette uralkodó klíma szerint alakulnak. A száraz, úgynevezett arid kiima alatt lévő talajok egészen más fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a nedves, úgynevezett hiumid klíma alatti talajok. Innen van, hogy az a régi taiajoeztályozás, mely a talajokat összetételük szerint agyag-, vályog- és homok-talajokra osztotta be, a mai talajtani ismeretek szerint nem elégséges, mert óriási különbség van például az arid klíma alatti és a humid kiima alatti agyag- vagy vályogtalaj között. A két klimarégió alatt elterülő talajok között az a legléneyegesebb különbség, hogy a száraz kiima alatti talajok majdnem kivétel nélkül mészben gazdagok. A kevés csapadék nem lugozza ki a me- ezet, vagy ha a téli nedvesebb időjárás esetén az be is következik, az altalajba levitt mészsók a nyári szárazság idején újra felbuzódnak a feltalajba és ott felhalmozódnak. Azért a száraz kliima- régió alatt kialakult talajok mészben gazdagok és igy semleges vagy lúgos kémhatásnak. A nedves, úgynevezett humidklima öv alatt a talajok a sok csapadék következtében savanyú kémhatásnak. A száraz, úgynevezett arid-klimarégió a nagy folyó medencék legmélyebbb részeit, nálunk a Kis- Alföldet, a Csallóközt, a Vág, Nyitra és Garam legalsó folyását öleli fel. Ezeket mezőségi talajoknak nevezik. A nedves, úgynevezett huimid klimarégió pedig a medencéket kör ül övező dombvidéket és hegységeket foglalja el. Az itt kialakult talajokat erdőségi talajoknak hívják. A Treitz Péter által szerke,sztett és a budapesti m. kÍT. földtani intézet által kiadott, a régi Magyarországról felvett kliimarégionális talajtérkép (beszerezhető: Kilián Frigyes utóda könyvkereskedésében, Budapest, Váci-ucca 28.) szemléltetően tünteti fel Szlovenszkó talajait is. Egy pillantás elég a térképre és azonnal megállapíthatjuk, hogy Szlovenszkó talajainak alig 10 százaléka tartozik a száraz vagy arid klimarégióba, tehát a mez őség i talajok osztályába. Szlovenszkó talajainak 90 százaléka a nedves, úgynevezett humid klimarégióba van sorozva, tehát az erdőségi talajok osztályába tartozik. Az erdőség! talajok közül 20 százalékot foglal el a dombvidék, vagyis a füves erdők régiója , őO százalékot az alacsony hegyvidék, vagyis a lombos erdők régiója é® 20 százalékot a magas hegyvidék, vagyis a fenyves erdők régiója. A jelenlegi Magyarország talajainak ellenben többb, mint 50 százaléka a mezőségi talajok közé tartozik és csak a kisebb hányadot képviselik az erdőségi talajok. Nem szabad figyelmen kívül hagyni még azt sem, hogy Szlovenszkön az erdőségi talajoknak egy igen nagy százaléka a teljesen kilugzott, u. n. podzolos talajokhoz sorozandó. Ezeket azért tartottam szükségesnek felemlíteni, hogy a mai magyarországi talajviszonyok egészen eltérők a szlovenszkói talajviszonyoktól és éppepn azért nem lehet nagy általánosságban az ottani tapasztalatokat a mi viszonyaink között is teljesen helytállónak elismerni. Abból, hogy Magyarországon túlnyomó részt szuperfoszfátot használnak, s az évi fogyasztás 14.000 vágón, inig a többi foszfortrágyákból (Tlhomassalak, Rhenániafoszfát) csak 1000 vágón, Szlovenszkön nem lehet szabályokat felállítani. Ámde a szuperfoszfátnak ezen nagyarányú fogyasztása Magyarországon sem indokolt. Nagyon jól tudjuk, hogy ez ott is a hatalmas szuperfosz- fát-kartell propagandájának a következménye. Mióta azonban Magyarországon is komolyabban kezdenek foglalkozni a talajtani kérdésekkel, s ezek iránt a gazdaközönség is fokozottabb érdeklődést tanusit, a lúgos kémhatásn foszfortrágyák kezdenek a szuperfoszfát rovására elterjedni, éppen azért nem fogadhatjuk el a t. Tanár urnák azon megállapítását sem, hogy a szuper- poszfát használata körül felmerült vita Magyarországon már befejeződött volna, hanem inkább az a helyes megállapítás, begy ez a vita most van kialakulóban. A második fontos kérdés: szükséges és eélsze- rii-e a műtrágyákat a talajviszonyokhoz mérten megválasztani? Bittera tanár ur néhány tudósra hivatkozva megállapítja, hogy „a talaj vegyi reakciója és a trágyaszükséglet (a műtrágyák megválasztása) közötti összefüggés ezi-dő szerint még tudományos búvárkodás tárgyát képezi. A gyakorlatnak még türelemmel kell várni, míg eljutunk odáig, hogy laboratóriumi vizsgálatok alapján trágyázás technikai kérdésekben hasznos tanácsot adhassunk". A tudomány mai állása szerint ez nagyon merész állítás. Nem tudom, mit szólnak ehhez azok a magyarországi kémiai és agrogeológiai intézetek, amelyek azokat a hasznos tanácsokat a gazdák nagy anyagi előnyére ma. már meglehetős kiterjedt mértékben szolgáltatják. A tanár ur a Köztelek 1925. évi 102. számában megjelent cikkel kapcsolatosan Sigmond dr.-ra, a budapesti m. k-ir. kémiai intézet igazgatójára is hivatkozik. Siigmond dívnak ez év elején jelent meg „A mezőgazdasági növények termelési tényezői" című kitűnő könyve, amelyben a 87. oldalon a következőket írja: „A talaj trágyiaszükség- letének felismerése és meghatározása az a feladat, mely legrégebb idő óta foglalkoztatja az agrikultur-ehémikusokat, de csak az újabb időben ismertek meg olyan módszereket, melyek a gyakorlat igényeit is kielégíthetik". A tanár ur Gyárfás Józsefre, a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás igazgatójára is hivatkozik, aki 1926-ban megjelent cikkében azon nézetének adott kifejezést, „hogy Magyarországon kevés a-z olyan talaj, mely annyira savanyú, hogy emiatt betegnek volna jelölhető". Hát lehet, hogy Gyárfás olyan talajokat vizsgált, amelyek tényleg nem voltak betegek, Szlovenszkön azonban megszámlálhatatlan mennyiségben tudnánk ilyenekkel szolgálni. Eresen tusnak 1925. évi és Demschnek 1924. évi megállapításai ma már nem lehetnek helytállók, utóbbi különben is azon kijelentésével, „hogy a talaj olyan fokú elsavanyodása. mely már a növényekre veszedelmes volna, csak rendkívül nagy műtrágya-adagok alkalmazása esetén lenne várható".’ szintén beismeri, hogy a helytelenül megválasztott műtrágya mégis csak elősegítheti a talaj savanyodását. Hatos dr. a tanár ur szerint 6 különböző talajjal végzett tenyészedényekben kísérletet 2 éven át oly irányban, hogy a- fizológiailag savanyú és lúgos hatású műtrágyák használata következtében beálló reakció változásokat tanulmányozza. Hatos dr. a következő eredményre jutott: „A gyakorlatban is használatos műtrágya adagoknak a kísérleti talajon való alkalmazása következtében 2 hér, múlva a különböző talajok aciditáeviszonyaiban kisebb-riagyobb változások mutatkoznak (tehát mutatkoztak!) A bázikus műtrágyák használata esetén nem minden talajon volt a savanyúság csökkenése észlelhető. Tele intettel arra, hogy 1—2 tonyészév alatt a bázikus műtrágyákkal elért savanyúság csökkenés általában véve kicsi,' (senki sem állítja, hogy nagy!), a. bázikus műtrágyák , használata savanyu talajok aciditásának csökkentése céljából kevéssé látszik célravezetőnek, mert lényeges különbséget csak több évi használatukkal lehetne elérni". Én azt hiszem, hogy ezek a mi álláspontunkat igazolják. Hatos dr. ugyanis beismeri, hogy a házikóé trágya több évi használat után az aeiditá&i viszonyokban lényeges különbséget tudna okozni. De ha a bázikus foszfortrágya lényegesen tudná csökkenteni a .savanyúságot, akkor bizonyára áll az a tétel is, hogy a savas foszt o rrnütrágya mint amilyen a sznperfoeztáft, sok évi használat után szintén lényegesen tudja fokozni a savanyúságot! Ez tényleg úgy is van. Ezt nagyon sok gyakorlati megfigyelés is igazolja. Magam is láttam 1929. év tavaszán, — amidőn a kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás folytán a iái mészszegény talajainkon igen nagymérvű talajsavanyodás lépett fel, — a szomszédomban 120 magyar hold búzát kiszánfani, amikor a közvetlen mellette lévő" saját búzám ugyanolyan talajon, m. holdankint 10 q felül fizetett. A szomszédban 30 év óta szuperfoszfátot használnak, én régóta lugas kémhatása műtrágyát alkalmazok. De igazolhatják ezt a belgiumi és németországi gazdák is, akik nagy mértékben használják a műtrágyákat, de azok helytelen megválasztásával jobban is beteggé tették talajaidat. Hatos dr. megállapításai tehát szerintem is helytállók, csak jól kell értelmezni. Annak helyességét nem tompítja le a t. tanár urnák azon megjegyzése sem: „ha Hatos dr. a tenyészedényekben ilyen kicsi változásokat észlelt, a különbségek a szabad földben még gyengébbek lesznek". A laikus ezt talán elhiszi, a szakember azonban bizonyára kétkedéssel fogadja. A hatás igy a különbségek a szabadföklön éppen ellenkezőleg nagyobbak lesznek, mint a tenyészedény kísérleten. A tenyészedény-kiséi letek tudvalévőén meghatározott vízmennyiséget kapnak naponta. Az egyes talajok víztartóképesiségüknek csak 40—60 százalék közötti vízmennyiséget kapják. A szabadföldön ez másképp van. Itt hóolvadás után 100 százalékos víz van napokig a földeken, tavasszal esők után viz áll a szántóföldek barázdáiban. Tudjuk azt, hogy a savanyu reakció a sok vizeit tartalmazó talajban sokkal erősebben nyilvánul meg, mint a tenyészedénvek állandóan csal: nyirkosán tartott talajaiban. A szántóföldi talajok savanyú reakciója tehát a hóolvadás és az őszi-tavaszi esőzések után lesz a legerősebb. Triet Péter megfigyelései szerint ugyanaz a talaj, mely tavasszal szuperfoszfátot kapott, nyáron pH 6.2—6.4-et mutatott. Ősszel 2 napos eső után, mikor még viz állott a barázdákban, a talajsa-va- nyuság annyira fokozódott, hogy a reakció pH 5.4-e-t .mutatott. Amint a talaj kiszáradt s a megmaradt baktériumok újra dolgoztak és ammoniá- kot fejlesztettek, a reakció újra megjavult és pH 6-t mutatott. Azonban az a kevés idő, mig a talaj tele van vízzel s a talajban fellép az erősebb elsa- vanyodás, éppen elég ahhoz, hogy nagy pusztítást végezzen a talaj baktériumai között. Az Azoto- bakteTeket például mind megöli, ami által lényegesen csökkenti a- talaj termékenységét. Mind ezek a jelenségek, amelyek végeredményben a gazda zsebét érintik, igenis megkövetelik, hogy a gazda ismerje meg talajainak kémiai reakcióját és ha kedvezőtlen, gondoskodjon annak megjavításáról, vagy ha. azt nem teheti, legalább is a helytelenül megválasztott műtrágyával ne tegye azt még kedvezőtlenebbé. Ebből a szempontból van jelentősége a műtrágyáknak a talajreakció mérlegelése alapján történő megválasztásának. Itt ismételten hivatkoznom kell Sigmond dr.-ra, aki szerint „általános elvként az legyen az irányadó, hogy savanyu talajra közömbös vagy lúgos trágyákat, lúgos talajokon inkább savanyu trágyákat alkalmazzunk". A gazdáknak a műtrágyák helyes megválasztásánál nagy segítségére lenne egy' helyesen lefektetett mésztérkép, amilyent újabban a nyugati államokban: Dániában és Bajorországban készítettek, bizonyára nem azért, hogy a műtrágyákat ennek ismerete mellett továbbra is helytelenül alkalmazzák. — Vége következik. — Amerika ismét csökkenti a bevándorlást Prága, május 28. A csehszlovákiai külügyi intézet hivatalos közlése szerint a washingtoni szenátus a múlt napokban fogadta el ama törvényjavaslatot, amellyel az Egyesült Államok területére valló bevándorlást az 1.930 július 1-től 1931 junius 30-ig terjedő időre szabályozzák. Az uj törvény az egyes országok számára megállapított bevándorlási kvótát ötven százalékkal csökkenti, ezenkívül az amerikai államokból az Egyesült Államok területére való beözeniéit is megszigorítja. — A Csehszlovákia részére megállapított kvóta eddig 14.000 volt; a jövő bevándorlási évben tehál mindössze hétezer csehszlovákiai személy vándorolhat ki az Egyesült Államokba. A prágai kereskedők a diszk ok (kamatláb leszállítását követelik. A prágai kereskedők grémiumának tanácsa tegnap tartott ülésén azt a határozatot hozta, hogy a grémium memorandummal fordul a Nemzeti Bank igazgatóságához a bankkamat láb leszállítása iránt. Csak a diszkón lka mát láb csökkentésétől remélhető, hogy a pénzintézetek is leszállítsák a tartozik éis követel kamatlábat is. A csehszlovák—osztrák kereskedelmi szerződés. A csehszlovák—osztrák kereskedelmi szerződés revíziójára vonatkozó tárgyalások junius elején kezdődnek meg- Osztrák részen a ma érvényes szerződéssel sem az ipar, sem a mezőgazdaság nincs megelégedve. Az osztrák közgazdasági tényezők állásfoglalása azonban nem egyöntetű. A mezőgazdák s a textiliparosak a szerződés felmondását követelik, mig a többi termelési ág annak revíziód jával is megelégednék. A csehszlovák—osztrák kereskedelmi, tárgyaláeokikal egyidejűleg a csehszlovák—magyar kereskedelmi1 szerződés revíziós tárgyalásai is megkezdődnék. Az osztrák—-jugoszláv kereskedelmi tárgyalások befejeződtek. A Reichspost jelentése szerint az osztrák—jugoszláv kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások befejeződtek. A tárgyalások eredménye a gat- bonavámok emelése: a gabona vámját méter- mázsániként 4 aranykoronában állapították meg; ehhez alapvámhoz további 6 aranykorona pótlékvám járul, ami sknuilékony vám leste és aszerint fogják bevezetni, ahogyan a gabona világpiaci árai alakulnak. Jugoszlávia továbbá a burgonyánál és bornál is engedményeket tett, viszont Ausztria arra kötelezte magát, hogy a szerződés hatályossága idején, tehát 1933-ig, gabonamonapóliumot nem fog bevezetni. A Szlovák Általános és a Légióbank fúziója kérdéséről a Nár. Politika a következőket közli; A Szlovák Általános Hitelbank részvényeinek nagy többsége a prágai Cseh Hitelbank kezében van. A Légióbank most folytat tárgyalásokat eme részvények megvételéről; a tárgyalások a legközelebbi napokban befejeződnek és pedig pozitiv eredménnyel. A Légióbanfcnak az Amerikai Szlovák Bankkal való fúziójáról elterjedt hírek teljesen alaptalanok. Az export-importíilalmak megszüntetése és a csehszlovákiai automobilipar. A csehszlovák kormánynak a legközelebbi napokban döntenie kell arról, hogy a behozatali és kiviteli korlá-. tozásokróí szóló egyezményhez csatlakozik-e, vagy nem. ValóiSzinü, hogy ez az elhatározás pozitív lesz. Ez okból a- csehszlovákiai automo- bilipar az illetékes kormánytényezőknél annak érdekében interveniált, hogy az egyezmény elfogadása esetén a csehszlovák kormány az egyezménynek a katasztrofális állapotokról szóló kikötéseit érvényesítse, mert ebben az esetben az automobil behozatala továbbra, is engedélytől volna függővé tehető. Ha ugyanis az automobilbehozatalt teljesen szabaddá teszik, ugv a belföldi autógyárak az amerikai autóimport folytán tényleg katasztrofális helyzetbe jutnak. Franciaország sulyvámmal védekezik az automobilimport ellen, mig Csehszlovákiának értékvámja teljesen elégtelen a bei- földi automobilgyárak érdekeinek védelmére. Csehszlovákia résztvétele az idei nemzetközi munkakonferencián. A munkaadók nemzetközi szövetségének csehszlovákiai csoportja a múlt napokban tartott bizottsági ülése a folyó éy junius 10-én Genfben tartandó nemzetközi munkakonferencia kérdéseivel foglalkozott. A konferencián két főkérdést fognak tárgyalni éspedig a szénbányák, üzletek és irodák mun- ! kaidejémek kérdését, továbbá a Csehszlovákia számára kevésbé fontos másik ügyet, a bennszülötteknek a gyarmatokon való foglalkoztatásának a kérdését is. A csehszlovákiai munkaadókat Hodács professzor, Vanek szakértő, Peters dr., a munkaidőkérdések szakértője, fogja képviselni. A kereskedelmi utazók a vastitügyi minisztériumban. A kereskedelmi utazók és bizományosok országos szervezetének egy küldöttsége a múlt napokban a vasutügyi minisztériumban interveniált annak érdekében, hogy a vasúti tarifák emelésének kapcsán a kereskedelmi utazók éves jegyeinek árát no emeljék, mert az ily intézkedés a kereskedelem mai súlyos válsága idején a helyzetet csak elmérgesi- tené. Ezenkívül a küldöttség azt is kérte, hogy a kereskedelmi utazók 500 K-nál nagyobb értékű kézipoggyásza a vasúti ruhatárakban, mentesítessék a kötelező biztosítás alól, azért, mert a kereskedelmi utazók legnagyobb része magánbiztosítónál úgyis biztosítva van. ÉRTÉKTÜHSWE Gyengült a prágai értéktőzsde Prága, május 23. A tőzsde ma sem élénkült és realizációk következtében az árfolyamok nem nagy üzlet mellett gyengültek. Az ipari részvények piacán gyengült: Nyugat cseh Szén 64, Nordbabn Boáin ok 60, Berg és Hűtlen 30, Cseh Morva 25, Pozsonyi Kábel 17, Cseh Kereskedelmi 15, Schöller, Aussigi Vegyi, .Prágai Vas 10, Skoda és Alpine 9, Krizáik és Cseh Cukor 7, Ringhoffer és PokLi 5 koronával. A beruházási piacon gyengült: Had ikö 1 csonka rta 1 ani I á s 30, Hadiiszállités 25, a 4.5 százalékos 15, az 5 százalékos államkölcsön, az 5.5 százalékos negyedik és Népszövetség 10, Liszt kölcsön és Forgalmi-beruházási 2.5 fillérrel.-j- A prágai devizapiacon Amsterdam 0.175, Belgrád 0.0175. Bgrlíiin 0.05, Brüsszel 0.05, Zürich 0.225, London 0.015, Madrid 0.25, Milánó 0.02 koronával gyengüli, Budapest 0.075. Bukarest 0.0025, Newyork 0.000625, Paris 0.025, Szófia 0.005, Varsó 0.025 koronával javult.
