Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-23 / 117. (2338.) szám
2 1080 raáyoa 26, péfrtafc. 119 üSSPfufaiíl Junius 1-én megnyitandó WHÍrolaChOflllaMwt kitűnő családi penzióm „HOTEL ESPLANADE” árai: júniusban napi Ke 60.—, júliusban Ki 78.— bonavaióval. Gondos, figyelmes elhelyezést biztosit: Bennewitz Ferenc (azelőtt :Thermia-Palace-Pöstyén) hogy a kormány csak újabb törvénybeli felhatalmazás alapján folyósíthatja a jóvátétel i fizetségeket. Páneurópa a cseh nemzet számára elfogadhatatlan. A páneurópai mozgalmat szkeptikus szemmel nézi. és véleménye ebben a kérdésiben teljesen eltér a külügyminiszter véleményétől. Benes (közbeszól): ön előnyben mán egy miniszterrel szemben. Egy felelős miniszter ilyesmit nem engedhet meg magának. Hajn ezután azt fájlalja, hogy az állam szuverenitása szerinte nincs kellően megvédve, főleg a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezmény megszorításai miatt. Szívesen veszi, ha a csehszlovák nemzet a kisebbségekkel mint egyenlő állampolgárokkal tárgyal, de nem akarja azt, hegy a nemzeti kisebbségek végül még parancsolgassanak (!!) a csehszlovák nemzetnek. A külügyminiszternek úgy kell folytatnia politikáját, hogy a parlament és a közvélemény kellően informálva legyen tetteiről. Számolnia kell azzal, hogy a parlament és a közvélemény sokkal radikálisabb, mint maga a külügyminiszter. Benes: A taktika és a fények közt különbség van. De sokszor nehéz megái lapítani, hogy hol a határvonal a taktika és a tényleges cselékedet közt. Pergler, Sritbrny ligapárti felszólalásában ismét szóvá teszi azt, hogy a párisi egyezményt a köztársaság elnöke előbb ratifikálta, mint ahogy azt benyújtották a parlamentnek. Az állam szuverenitását a nemzetközi fórumok nem respektálták, igy például rákény- szeritettélv Csehszlovákiára a kisebbségi jogvédelmet, jóllehet más államot, ahol ugyanannyi kisebbség él. mint itt, nem köteleztek erre. Svetlik cseh néppárti képviselő elsősorban j Kallinának válaszol. Ka Ilin a ugyanis azt ál- j Irtotta, hogy Csehszlovákiában, igaz, kompli-j kálit az államnemzetok viszonya, mert a szlovákok kijelentették, hoigv ők nem azonosak a cseh nemzettel. A szónok nem akarja kényszeríteni a szlovákokat, hogy egy nemzetté olvadjanak a csehekkel, azonban megállapítja, hogy a cseheknek és szlovákoknak sok száz éven keresztül egy és ugyanaz volt az irodalmi! nyelvük s csupán a mnlt század második fe- j lében, Budapest nyomására (!) kezdtek egy ! nj szlovák irodalmi nyelvet alkotni. Akárhogyan is döntsenek a szlovákok nemzetiségüket illetőén, a csehekkel való viszo- * Kényes helyzetbe sodorta a csehszlovák kormányt a behozatali tilalmak megszüntetését sürgető demarsok sorozata Ratifikálja-e Csehszlovákia az 1928-as genfi konveodAt? — Az agrárok ellenzik a ratifikálást Csehszlovákiától és Lengyelországtól függ a konvenció junius 1-ei életbeléptetése Prága, május 22. Mialatt a csehszlovák politikai életet a vámok felem elésének kérdése uralja, ugyaniakkor rendkívül kellemetlen meglepetésként jött a nyugati államok közbelépése a kormánynál a behozatali és kiviteli korlátozások és tilalmak megszüntetése céljából. Mint a cseh néppárt délutáni lapja, a Prazsky Veeer- nik írja, kedden a francia követ gazdaságpolitikai demarsot nyújtott át a csehszlovák kül-! ügynninisztériumnaik. A dernare tulajdoniképpen a népszövetség kezdeményezésére történt. Mint ismeretes, a háború után gyorsan kiépített vámhatárok bénító hatásának enyhítésére az államok 1928-ban Géniben nemzetközi egyezményt kötöttek a behozatali é6 kiviteli korlátozások ellen. Az egyezményt a nagyhatalmak már aláírták, egyedül Csehszlovákia és Lengyelország aláírása hiányzik róla. Az egyezmény a megállapodás szerint junius elsején lépne életbe, de a két aláírás hiányában most veszélyben forog, mert csak akkor léphet érvénybe, ha valamennyi ssignatárius állam ratifikálta. A népszövetség most memorandumban figyelmeztette a csehszlovák kormányt arra, hogy annak idején az egyezménynél: legkésőbb május 31-én való ratifikálására kötelezte magát. A memorandum, azt is kifogásolja, hogy a csehszlovák kormány engedélyezési eljáráshoz köti a gabona- és árpabehozatált, amihez pedig nincs joga. Ezt a memorandumot a népszövetség a genfi egyezmény valamennyi szignatá- ri'US hatalmának is megküldte és felkérte az egyes államok kormányait, nyújtsanak át, de- marsot Prágában. Az első demarsot a prágai francia követ terjesztette a csehszlovák kormány elé. A francia demarsot később angol és belga de- j ma.rs követte. A. Prazsky Vecemik a következő kommentár! fűzi az esethez: — A diplomáciai lépés meglehetős váratlanul i jött és kényes probléma elé állítja a csehszlovák kormányt. Mint kiviteli államnak kétségtelenül kívánatos volna a konvenciót ratifikálni, de ez azt jelentené, hogy rövidesen szakítani kellene az engedélyezési eljárással, holott éppen a legutóbbi időben újították meg egyes behozatali cikkekre az engedélyezési megkötéseket. A kormány annak idején úgy , uyukban egy dolog bizonyos, az hogy egyetlen szlovák sem akarja megújítani a régi történelmi Magyarországot, hanem a csehekkel együtt a csehszlovák államban akar maradni. Az a történelmi Magyarország, ahol a magyarok, bár kisebbség voltak, a többi nemzetet elmagyárositották, óriási különbséget jelent a mai Csehszlovákiával szemben, különösen ha tekintetbe vesszük azt, hogy Csehszlovákia a nagy morva birodalom alakjában sokkal régibb keletű, mint Ausztria-Magyarország volt(!) és hogy a háborn után Csehszlovákiát felszabadították, ez tulajdonképpen csak a regi állapoi(!) visszaállítása Középeurópá- ban. Az önálló Csehszlovákiának van jövője, mert szláv bástyája a nyugatnak és ha vannak is kisebbségek Csehszlovákiában, nem kell attól tartani, hogy ezt az államot ugyanazon sors érheti, mint a történelmi Magyarországot. Kalina német nemzeti párti polemixál Svethkkel és sajnálkozását fejeli ki afölött, hogy j eddig még nem tudott diadalra jutni az a meggyőződés, hogy a nemzetek jogát állandóan nem lehet elnyomni. Hrusovsky Igor előadó válaszolt ezután az j i elhangzott felszólalásokra, melynek befejeztével a külügyi bizottság a párisi egyezményt is elfogadta, majd vita nélkül elfogadta a Kínával kötött kereskedelmi szerződést. * Prága, május 22. A képviselőház íme rövid n*wn- kaüléot tartott, amelyen először letárgyalta a mérleghitelesítésről szóié törvény javaslatot A javaslat tisztán Szlovénokéra és Rnstánsakéra vonatkozik. A törvéoyfj«vBuel«t eéija a mértékfeiitetiesáJtéBi eiőirá- 6ok egységesdtéce, mert amiig Szlovenszk óban és Ruszin safcóban érvényben levő 1007-es törvény szerint a mértékhitéleedibée a kereskedelmi minisztérium hatásköriéibe tartozott, a történeüimi országokban azonban a* 1871. évi törvény értelmében a kfe- imuokaügyá mmisstéröom iMetékeesége *éá tartósak. A törvényjwvjwte* mm** határozott, hogy a konvenciót aláírja, mert a csehszlovák kikötések elég kezességet biztosítanak számára különösein akkor, ha Lengyel- ország is aláírja a konvenciót. Az érdekelt miniszterek meg vannak győződve afelől, hogy a konvenció ratifikálása nem fog nagyobb belpolitikai nehézségekbe ütközni. A legközelebbi napok megmutatjáik, hogy ez a remény beválik-e. A Venkov már azt hangoztatja, hogy nézete szerint a konvenciót nem ratifikálhatjuk, amíg a mezőgazdasági vámvédelem Csehszlovákiában nincs azon a szinten, mint a többi államokban. Bizonyos, hogy az agrárpárt radikális szárnyának is ez a véleménye, azonban eddig nem tudná, mennyire fog ez az Álláspont érvényesülni. A döntés jelentékeny mértékben attól függ, miképpen fog viselkedni Lengyelország. Ha Varsó mégis a ratifikálást határozná el, akkor Csehszlovákia nagyon kellemetlen helyzetbe kerülne, ha ő lenne az ntolsó békerontó és csak a csehszlovákok magatartásán szenvedne hajótörést a behozatali tilalmakról szóló k onv énei ó. _______________ ER DÉLY SZÉLJEGYZETEK EGY UTINAPLOHOZ Irta: SZIKLAY FERENC Egész természetes, hogy a legtöbb időt a Szépmi vés céhben és a Helikon körében töltöttem. Hiszen a und most vajúdó irodalmi életünk zavaros hangulatában indultam útnak. legközelebb esett a vágyaimhoz egy célra dolgozó embereket látni, megismerni. Ellesni titokban, mi az a varázserő, amely elűzi közülük azit a bizonyos „turáni átkot amely talán csak ránkfogott idegen métely, amely tán nincs is meg valójában, csak úgy ugrunk belé más ránkolvasása révén, amely sémimiesetre sem lenne meg, ha magunk nem tenyésztenék mesterségesen. Alig jutott időim a szemlélődésre, mert engem is ott ostromoltak legjobban kérdésekkel. Jólesett a-z a meleg érdeklődés a mi irodalmi viszonyainkról. Bámulattal láttam, mennyire ismerik Kolozsvárt a mi Íróinkat, — jobban^ mint mi egymást — s .mennyire Dem értik az ittenvaló éles ellentétek titkos indító okait. Egy dolgot megtanultam. Ott is megvannak az ellentétek. Személyes vagy elvi jelentőségű kontroverziók. Úgy mentem már oda, hogy körülbelül tisztában voltam az ellenfelek csoportomlásával s a magunk életére gondolva féltem is attól, hogy hogy kell majd tojástáncot járnom az ellentétes érdekek közt, jó képet mutogatnom erre is, arra is, bizalmatlansággal megküzdeuem, ha az „egyik“ megtudja, hogy a .jmásildkal" is dolgom van. Es sehol egy rossz szó egy malició- . zés megjegyzés nem esik egymás eben . Senki sem kardoskodik a maga igaza mellett, hogy az ellenfelét lebecsülje. Az ellentét bel ügy, a szennyes nem az idegen elé tálalni való. Én is begombolkoztam hót. annyit mondtam: Igaz. vajúdik nálunk a dolog, de talán a Szén írván i Kúria meghozza a megoldási.“ Lehet, hogy furát gondoltak rólam, mikor erősködfem, hogy azeltagadhatatlanul értéke!- Íróink széthúzásának titkos rugóit magam sem értem, pedig iha megfeszítenek, idehaza sem tudnám megva^ani, magamnak sem. A Helikon titka, az egységes, összefogó irodalmi lédet alapja Erdélyben, ahogy megláttam, kettő. Az egyik az erdélyi magyar szellem, melynek csak. valóban névcsere kellett ahhoz, hogy kisebbségi magyar szellemmé fejlődjék. Ennek meglátása, megélése nagy elégtétel volt nekem, igazolása egész itteni irodalmi és általános kulturális alapé Ivemnek, amelyre elméleti, spekulatív alapon rátaláltam s amelyet unos-untalan hangoztatok, mint vágyait, szükséges séget. Az erdélyi magyar szellem, mely elnéző a gyön- geségekkel szemben is, ha megvan ben nük különben a jószándék, mely egységbe forrását arisztokratát és „harisnyáé" székelyt, pártfogásba veszi a gyöngét is, nem doron- golja le a Parnasszusról az irodalom hasznos munkásait azért, mert nem egymásközit kinevezett „tehetségek*, nem követel „föváro- si“, vagy pláne .européer" nívót, mert tudja, hogy az elefántcsonttorony alapját is a földbe kell. építeni, nyers kőből az anvárföldbe, a szülőföld magyar talajába. A magunk kis értékeinek a megbecsülésére példát Berde Máriának egy szólása ad, melyet ottlétem alatt olvastam a — törvényszéki rovatban. Egy irodalmi vitában Berde Mária megírta lelkész édesapjának egy esetét. Haldoklóihoz hívták, ágról-szakadt szegény emberhez* ur- vaosora-oeztani. A háziban nemi volt kenyér. Arra nem volt már idő, hogy hazafuttassa az egyházfit, mert a kaszás nagyur ott állt az ágy fejérnél s pillanatokra volt szabva a szegény ember élete. A gyalul a ti a n asztalon, „lapitón" puliszka szégyenkezett. Az Isten igaz szolgája .megértette a helyzetet, felípgla a lényeg értelmiét'a formaság helyén s az űr- vacsorát — puliszkával szolgáltatta ki. Berde Mária ezt a példázat igazságával Iható, megtörtént esetet, annak bizonyítására hozta fel egyezer, hogy a kisebbségi soréban a magiunk puliszkája a Lelki kenyér, nem a más kalácsa. Mellékes, hogy a hatóságok ebbe a történetbe a románság nemzeti eledelének a lekicsinylését olvasták bele, s rendtör- vényes port akasztottak az írónő nyakába. Az is mellékes, hogy a pór felmentéssel végződött. A lényeg az, amire céloz a példázat: hogy, amint a szegény ember kenyere a puliszka, még az Ur Teste is lehet az neki, úgy a szegény kisebbség is éljen avval, amije van, ne kapjon idegen isteneken, mert azok megzavarják lelki egyensúlyát s egyesek magasba lendülése nem a kisebbségi sorsra Ítélt magyarság egyetemes szellemi növekedése, de a lunátikus szédítő kirándulása az „ereszeire". Az erdélyi magyar irodalom sem pattant ki pajzsosan-kardosan Z«usz fejéből Úgy született meg rongyok közt, jászolban, mint a Gyermek. Hogy megváltó lett belőle a kisebbségi élet bűnöket magára vállaló', tisz- ■ titótüzet megjárt megváltója, egyszerű oka az, hogy szerették, becézték, háromkirályok és pásztorok hódoltak neki, mielőtt megnyílhatott volna is szája az Írástudókkal és farizeusokkal való disputára. A másik alapvető elv az irodalmi kérdés tiszta irodaimisága. A Helikon írók egyesülése, abban más, mint iró, nem kap helyet, de az irók aztán mind, aki érték. Ezért volt exotikom, probléma .nekik a mi kísérletezésünk a szentiváni kúriával, ahova összehívtak legalább annyi „kritikust", „esszéistát" s uram bocsa' még sarlós diákot is, mint amennyi irót. Ezért kértek csupa kíváncsiságból arra, Írjam meg majd, mi sül ki ebből a különös elegyből, hogy lehet az irodalmi irodalom közös nevezőjére hozni a disputára összehnrnngozott különböző, szétágazó érdekéket és törekvéseket. Most már megírhatom majd. hogy rendben van minden, nálunk úgy volt jó, ahogy csináltuk s az egymásra talált lelkei: harmóniájából majd csak összeáll az irodalmi életünk szimfóniája.-Q' Beszélhetnék hosszan még, mert sokat láttáim, hogy valósul meg a falufejlesztés nagy eszmélje a gyakorlatiban, belföldi termelésű (könyvekkel (a falusi népkönyvtárak mostanában kapták meg ax első, 64 kötetes sorozatot egyforma, székely díszítésű könyvtár- sHökrén yekbe®) s a Magyar Nép című képes néplappal, mely 19.000 példányban fogy el hetente. Hogy kapcsolódik bele eb-be a munkáiba a főiskolai hallgatóság a részükre rendszeresen tartott fafiiszeminárium révén. Beszélhetnék arról, hogy milyen rendszeres anyaggyüjtő munka folyik a nemzeti védelmi irodában, ahol szintén a főiskolások vannak -segítségére az „öregeknek". Beszélhetnék arról, hogy külön hivatal intézi a DaloesKövetség ügyét s a® iroda falain dokumentum a rengeteg fénykép: négy-ötszázas daioscsopontokról, egy-egv dalosver- senvről, vagy Imsz-huszonnégy főből álló imándlis paraszténekfcarokról. Beszélhetnék arról, hogy a magyar dal szeretető hogy varázsolt vissza tefcterős (nemcsak kétségbeesett) Simándi Pálok vezetésével majd teljesen elrománosodott MagyaT-Garalbókat a magyar gondolat számára. Beszélhetnék sok mindenről, amiről tudóim, hogy nem csak dicsekvésből hallottam hírét, de kézzel fogtam meg, láttam, megéltem, mert nem titkolták előlem az árnyoldalakat sem. Az itt-obt nekiereszkedett pató- páloskodást, a falusi papság egy rétegének körében a tespedt közönyt a nagyvonalú kultúrpolitika irányában. Nem, nem akartak informátoraim szebbeknek látszani, mint amilyenek, megmutatták az erdélyi magyar kisebbség minden erényét és bűnét, minden veszedelmét és a veszedelmek minden elhárító eszközéit. Utam eredménye ax. amit vártam, amit reméltem. Igazolódott minden elmé'eM feltevés, minden hirek szárnyán hozzánk jutott hír. Az erdélyi magyarság él. mert élnie kell, mert ott fogta meg a nemzetvédelmi munkát, ahol kell, a magyar népiben rejlő kuUurerők öntudatos és céltudatos fejlesztésénél. Minden téren és minden vonafkozás- ba” mindent egy nagy gondolatnál: az érdekébe állítva, a kisebbség belső erejének a fejlesztésére, hogy ne taktikázás, ne ad hoc vezetett akciók, de maga a kisebbség kollefc- timurva legyen ellenállás a fenyegető, égve égő veszedelemmel szemben. (Vége.) r a sziorenseKói merteiinKCiesiiesi is a rowbuuw ügyi minisztérium hatáskörébe utalja. A javaslat tárgyalásával kapcsolatban HassoIő német nemzeti párti a német főiskoláik kséfpvtéséoek szükségességét hangsúlyozta. Major komrrmniista képviselő a komunásták ezto- venszkói elnyomatása ellen tiltakozott. A. képvisel'®1 Az ezután elfogadta a javaslatot, majd letárgyalt egy csehországi] kis helyiérdekű vasút államosít ásáról szóló javaslatot 6 több meuieknn ügyet intézett el. A képviselőház legközelebbi ülése hétfőn délután 3 órakor less, amikor a* előadók jelentéeei után megkezdik a 'fiiét a hágai és a párása egyezményekről. A vitát, amely kedden egész napon át fog tartaná. eeefd&r délután akarják befejezni, hogy a sBáovenszkói törvényhozók a csütörtöki ünnepre való tekmteitel még délután hazautazhassanak. Máris nyolc sí ónok jelentkezett a vitához, köztük SaüLlő Gésa dr. országos keresshlnyszoefaiista párti képviselő, aki pártjaink közös klubja nevében fog íekaótflitaL
