Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-22 / 116. (2337.) szám

1580 má$n s 22 , csfit&rNfe, <P^COT*iV\AGÍ^HlPa^ * SZIDHÁzKönVUKUbTURA. /BBBSgHgMgM ■ MBT—I srismwaam«MBge«BjJgjUj^^ HjrtWr Goldmark Károly Prága, május 21. Most száz éve született Goldmark Károly, minden idők egyik legna­gyobb zenei lángelméje. Élete tipikusan ma­gyar sors volt: gyermekkora osupa nyomorú­ság. Huszonnégy testvére volt és a család hi­hetetlenül nyomorgott. Ha a véletlen közbe nem lépett volna, akkor ez a ritka nagy zenei tehetség ifi úgy elveszett volna, mint sok más tehetség, akikről nem tudunk. Egy szerény lakodalmi ebéden a tizonkét- éves fiú összehangolta a kezeügyébe került poharakat és dallamokat vert ki rajtuk. Ez föltűnt a társaság intelligensebb tagjainak és rábeszélték a fiú apját, hogy tanitassa vala­milyen hangszerre. Szülei akkor Németk eresz- túron laktak és innen gyalogolt be hetenkint kétszer Sopronba, ahol hegedülni tanult. Ké­sőbb Bécsbe került, ahol bátyja házában házi­munkát végzett el és ezért lakást és élelmet kapott. Később az öreg Goldmark már a tan­dijat sem tudta küldeni és igy egy időre vége- szakadt a zenetanulásnak. Goldmark közben levizsgázik és fölvéteti magát a bécsújhelyi technikai iskolába. Küzködik, nyomorog, de közben zenét is tanul. Aztán újabb akadályok merülnek föl. A forradalom után hazamegy N ém e t k e r esz túrra, majd elszerződik a soproni színtársulathoz első hegedűsnek nyolc forint havi fizetésért. Innen egy pesti színtársulathoz kerül, majd újra Bécsbe megy, ahol különböző szinházakban játszik. Becsben tovább koplalt és nyomorgott, he­teken át nem evett meleg ételt, csak hogy kot­tapapirost és tankönyveket tudjon vásárolni. Mégis nagy buzgalommal látott neki a kompo­nálásnak és zongoranégyese újszerűségével el­bűvölte zenésztársait. Hihetetlen nehézségek után végre 1858 március 12-én megrendezhette első hangversenyét. Erkölcsi sikere igen nagy volt. anyagi sikere azonban nulla. Megint Pestre jött. -ahol tovább küzködött. Zeneszer­zési. technikájára igen előnyös volt a polifoni- kus formák begyakorlása, mert kifejezési esz­közei igy nagyon gazdagodnák. Pesten is ren­dezett egy szerzői hangversenyt 1859 április 13-án, s bár a közönség és a kritika egyaránt melegen fogadta müveit, a szerzővel magával senki eem törődött. Goldmark nyomoroghatott tovább. Ha bejut a Nemzeti Színház zenekarálba, ta­lán Pesten marad. A máról-holnapra élést azon­(*) A „Seöíkiík a* asszony'* sorozatos prágai e^&adásaá. A prágai Oavolbasemi Divadlóban nagy sikerrel vendégsseneiplö oiműtei ope- retbáraulat prágai vendégszereplését közkí­vánatra megfeoaszaíbbitoitta június 1-ig (a mezőgazdasági kiállítás tartamára). Minden este a Szökik az as’szony-t, Broczky-Hamnath nagysikerű operett slágerét játsszák, amely Budapesten háromszáz előadást ért el. A da- ralb cseh színpadon „Uinási zemi" név alatt már e héten hetvenedszer megy. (*) Eltemették Orskát. Pécsből jelentik: Hétfőn délután temették el a tragikus körülményele kö­zött elhunyt Oreka Máriát a hietzmgi temetőben. Végakaratához híven édesanyja mellé helyezték örök nyugalomra. A temetési szertartás Igen egy­szerű volt. Gyászbeszédek nem hangzottak és gyászdalokat sem énekeltek. A temetésen igen nagy közönség jelent meg, az összes színházak és szinéiszegyesületek képviseltették magukat. Fel­tűnt, hogy a gyászoló rokonok körében ott volt báró Bleichröder, Oreka Mária elvált férje ifi. Az evangélikus lelkész rövid imája és búcsúbeszéde után a halottat el hántolták és ezzel a temetési szertartás véget is ért. (*) Finn-ugor kulturest Brünnben. Brttnni tu­dósítónk jelenti: A brünni MAKK a Schubert­bundipark helyiségében finn-ugor kulturestét ren­dezett. Takáts elnök bevezető szavai után Brau- ner Sári (zongora) és Christ Ernő (hegedű) elő­adták a finn és észt himnuszt. Majd Kavaach Jenő tartotta meg áttekintő tömör előadását az északi testvémépek történetéről. Ezután Pál Ferenc fel­olvasása következett az újabb finn irodalom fejlő­HALTEHBERSER Gyártelepek: Budapest - Koilce PieSfany FEST - TISZTIT - MOS Központi üzem címe: Haltenberger Festögyár, KoSlce 2 ■bán. megelégelte, s mert Pesten nem tudott lét­alapot teremteni magának, ismét visszatért Bécsbe, ahol lassankint kezdik megismerni a nevét, mint zeneszerzőét. 1865-ben. mutatják be a Sakuntala-nyitányt, amelynek meleg, eredeti, közvetlenül ható, de mégis újszerű melódiája, gazdag és értékes harmonizálása, továbbá az egész mü szinpompája egyszerre meghódította a hallgatóságot, s a szerző számára meghozta, a kirobbanó sikert. A szürke kis zenekari muzsikus egyszerre kiemelkedett az ismeretlenség homályából, s rajongó hivei és elkeseredett ellenségei támad­tak. Az utóbbiak közé tartozott Herbeek János is, az udvari opera akkori igazgatója, aki min­den tőle telhető eszközzel igyekezett megaka­dályozni, hogy Goldmark első operája, a Sába királynője, színre kerülhessen. A zeneszerző baráti köre azonban, Bettelheim Karolinával az élén, mégis kivitte, hogy a müvet előadják. A nagyszerű dalmű világsikere a sok nyo- morgás után végre meghozta szerzőjének az anyagi függetlenséget, és a gondtalan életet. Nem kellett küzködnio a mindennapiért, s ide­jét kizárólag a zeneszerzésnek szentelhette. Lassan és megfontoltan, sokat dolgozott. Dús fantáziájának csapongását szigorú önkritikával terelte helyes mederbe s müvein folytonosan csisz olgat ott, javítgatott, amíg azok előadásra nem kerültek. Akkoriban még újszerű forma- nyelve engedelmes eszköze volt a legkülönfé­lébb hangulatok mégérzékitósére. Gazdag ke­délyvilága mindenre rezonál, s az izzó szenve­délytől a pásztórális egyszerűségig s a meleg, játékos humorig, mindenre talál megkapó és kifejező zenei gondolatokat és színeket. Zene­szerzői híre nőttön-nő és vele együtt fokozódik mimkakeiive is. Késő öregkorában, amidőn más zeneszerzők képzolőerejo már ellankad és találékonysága kimerül, ő még értékes müvek­kel ajándékozza meg a világot. Nyolcvanadik születésnapját meleg zenei, ünnepségekkel ülte •meg egész Középeurópa: elvesztését pedig még a háború borzalmai és izgalmai közepette is lélekemelőén gyászolta Magyarország, amely mindig a magáénak vallotta őt és Ausztria, ahol annyi hányattatás után biztos révbe ju­tott. Korának egyik, legnagyobb zenei lángelméje volt. Müvei ma is élnek és örökké hirdetik al­kotójuk dicsőségét. déeéről, Novoiny Dezeő pedig & finnek ée eertek mai gazdasági helyzetét ismertette részletesen. Vé­gűi Erőas Imre szavalatai, Brauner Sári ée Ohriet Ernő zeneszám&i zárták be a jól sikerűit kultrur- értét. (*) A pozsonyi magyar axtai-eeezóo. Pozsonyi szerkesztőeégűnk jelenti: Földes Dezső, a nyugat- szlovenszkói magyar szinikerttlet igazgatója jnnius 16-án vonul be Pozsonyba rövid egyhónapos ven­dégszereplésre. Miután a magyar ezintársulatnak éppen a kánikuláé hetek jutottak, Földes igyek­szik olyan erőket szerződtetni a nyári operetteze- zónra, hogy a közönséget a meleg napokon is be­csalogassa a kőszínházivá. Mint már jelentettük, a társulat bonvivánja Kiss Ferenc, az ünnepelt budapesti színész, aki a drámában épp oly ottho­nos, mint az operettben. Táncos komikusnak Szik­lai Józsefet, a budapesti Királyezinlház közis­mert Pipijét sikerült megnyernie, aki valamikor Kassán működött Komjáth Jánosnál. Sziklai bril- líáns táncos, nagyszerűen énekel és játszik. A társulat ezubrettje Kun Magda, a Királyszinház fiatal ezubrettje lesz, aki a fiatal magyar szinige- neráciának egyik legtehetségesebb tagja, Sziklai Józsefnek állandó partnere. Kun Magda ragyogó szépségű fiatal leány, aki toalettjeivel is el fogja kápráztatni a pozsonyiakat. A primadonna sze­mélyére vonatkozólag még nincs döntés, Földes most folytat ez ügyben tárgyalásokat, hir szerint Biller Irénnek vannak komoly eánszai. Egy tizen- héttagú zenekart már leszerződtetett az igazgató. Megnyitó előadásul „Mü susog a fehér akác'4 c. háromíelvonásos daljátékot tűzték ki. Szántó Mi­hály és Erdélyi László e magyar motivumu ope­rettjében mutatkozik be a® operettársuJat éspe­dig Ki-ss Ferenc, Sziklai József és Kun Magda is. Az újdonságot teljesen uj díszletekkel, pazar ki- állításban hozza szia re a társulat. Elárulhatjuk, hogy görlük is lesznek, a budapesti Király Szín­ház nyolc csinos göríjét szerződtette le az igazga­tóság. Hir szerint Salamon Béla, a nagyszerű ma­gyar kómikue egy prózai darabban, bohózatban, szintén vendégszerepei junius végén Pozsonyban. Földes igazgató a bérletgyiljtést már junius elején megkezdi ée értesülésünk szerint a helyárak ol­csóbbak lesznek, mint a most szereplő német szín­társulat helyárai. m orvos kapacitások által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, női bajok, légző szervek, idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéseinél INHALATORIUM pneumatikus gépekkel Fenyveserclokfcö! övezett strand-fördö, modern szállókkal, pensiókkal. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a Fürdőigazgatóság, 8MRDEJOVSKÉ KUPELE (Slovensko) (*) Május 15-én megjelent a Magyar Minerva 1. száma. Az uj szloveoezkói szépirodalmi, tudomá­nyos ée társadalmi folyóirat Relnel Jánoe dr. szerkeeztéeében a napokban látott napvilágot. A 36 oldalas és nagy oktáv alakban megjelenő máju­si számba Kristály István ée Kacsó Sándor Írtak nemes veretű novellákat. Közülük különösen is­mert Kristály István neve, akit „Az áradás" cí­mű bemutatkozó elbeszélésével oly meleg fogad­tatásban részesített Szlovenszkó olvasóközönsége. Kacsó Sándor az „Erdélyi Helikon" tagja e egyre jobban bontakozik ki Izmos irói tehetsége. A két művészi novella mellett pompás útleírást találunk a lapban Jantkovice Marcell tollából, akinek „Is- land"-ja a kitűnő elbeszélőnek „Észak szigetei'1 című, sajtó alatt lévő könyvének önálló, kerekded részlete. Fekete Lajos, Mécs László, Reményük Sándor és Szenteleky Koméi költeményekkel. Tamás Lajos pedig irodalomkritikai közleménnyé! gazdagítják a lap tartalmát. Nagy érdeklődésre tarthat számot Pécsi Gusztáv dr.-nak naprendsze­rünk tovahaladásának sebességéről irt szakszerű cikke is, valamint Ártéré Coeuroy-Mezei Gábor­nak az orosz zenét ismertető tömör közleménye. Egyiptomról és a Nobile-expedicióról szóló cikkek egészítik ki még a változatos szám tartalmát melyet melegen ajánlunk minden olsvasónk fi­gyelmébe. A, nagy szünidő kivételével havonkint megjelenő folyóirat előfizetési ára belföldön egész évre 18 korona. Magyarországon 4 pengő, Romá­niában 100 lej, Jugoszláviában 40 dinár. Egyes szám ára 3 korona, 1 pengő, 25 lej, 10 dinár. Az előfizetési összeg a Magyar Minerva kiadóhivatala cinciére (Pozsony-Bratislava, Kertész-ucca 1. szám), küldenő, mely 3 korona postabélyeg ellenében készséggel küldi meg az 1. számot is a csekkíap- pal együtt. (*) A lillomos királyfi. Budapestről jelentik: Díszelőadás keretében mutatta be hétfőn este a budapesti Nemzeti Színház Kállay Miklós magyar történelmi legendáját, A liliomoe királyfit. A Szent Imre-év ünnepére írott darab messze fölötte áll az átlag alkalmi színmüveknek: költői fantázia szár­nyalása párosul benne a. korfestő miniátor fi­nomságával kényes stilusérzékével és kifejező erejvel. A négy zsúfoltan pittoreszk képbe tagolt legenda csillogó, aranvhimes szálai Imre herceg, a HHotuos királyfi gyengéd, lovagias alakja köré fonódnak. A pogányság és kereszténység végső összecsapásának nyugtalanító, fegyverzajtól han­gos és vérgőztől párás hátteréből emelkedik ki a nemes herceg légies sziluettje, körülragyogva élet- szentségének sugárözönétől. Körötte minden csupa árny, ő maga csupa fény, világító tisztásán. A földi koronát lelkében rég felcserélte már az égi koronával, g mikor engesztelő áldozatként elhull Urkund tőre alatt: a kereszténységben megváltott magyarság örök béke-szimbólumává magasztosul, megbocsátást és kiengesztelést hirdető, fönséges jelképpé, amelynek eleven tanulsága kilencezáz óv után is megtalálja az utat a szivekhez. Kállay (kulturált Írói eszközökkel, rendkívül tapintatos kéz zel, az igazi müvéé* biztos ösztönével nyúlt a ké­nyes témához s a romantikus szövésű mese alján is mindvégig tiszteletben tartotta a históriai té­nyek adottságait. Különösein érdekes, drámaian elmélyített az a motívum, amely a szent király tra­gikumáról lebbenti fel egy pillanatra a leplet, mi­kor az apa megtudja, hogy fia szűzi nászából nem fakad uj élet csirája e a trónöröklés biztosításához fűzött reményei összeomlanak. A díszelőadás, amely bevezetője volt a megindult nemzeti ün­nepségeknek, méltó volt az alkalomhoz és a Nem­zeti Színház művészi tradícióihoz. Egy fiatal, igen- igen tehetsége® és rokonszenves színész, Perényi László sikeres bemutatkozása a címszerepben kü­lön érdekességet adott az estének. Kürti József nemes méltósággal éa természetes közvetlenséggel átitatott István királya, Hettyey Aranka stílusos Gizella királynéja, Tőkés Anna széles skálát muta­tó kettős alakítása (Enese-Ilena szerepében), Sugár groteszk táltosa, Lehotay bensőséges áhitatu Gel- lért püspöke, Mihályifi markáns Vazulja, Tímár erőteljes Urkundja, Forgács karakterisztikus ve­lencei hercege és Hajdú sima görög követe voltak még erősségei a népes együttesnek, amelynek tag­jait a kiváló tehetségű szerzővel együtt sokszor hívta, függöny elé minden kép után a színházat megtöltő közönség. Az ünnepi bemutatón megje­lent Seipel volt kancellár, Serédi bercegprimás és Rótta pápai nunc-ius i*. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Csütörtök: Csúnya lány. Péntek: Ida regénye. Kiss Ferenc, a budapesti Nem­zeti Színház művészének vendégjátéka. Szombat délután. Agglegény apa. este: A bor. Kiss F. vendégj. Vasárnap délelőtt: Két lány az óceán. délután: Szökik az asszony. Kise F. vj. este: Muzsikus Ferkó. Kis® F. vendégj. Hétfő: Marica grófnő. Kiss F. vendégjátéka. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN:, A szivek szimfóniája (A legtökéletesebb fiknoperebt.) REDOUT: Wikkiugek. (Hangosfilm.) A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA AVION: Szerelmi keringő. (Németnyelvű fihnope- rett.) Liáné Hald, W. Fritsch és H. Junkerrnattn. FLÓRA: A holtak vára. (Rónáid Colimán.) KOTVA: Kwango. (L. Chansy-beszélőfilui.) 3. hét. LUCERNA: A szemérmetlen asszony. (Gr. Garbó.) METIíO: Sodorna és Gomorrha. (Kertész Mihály u agy filmje, főszerepben Vnnkonyi, Lucy - Domine és W. Slezák.) PASSAUE: Uai 'faiig. (Német beszél öli lm.) A. M Wong. Életrajzok Irodalom Művészet Népesedés Világmozgalom Fizikai ismeretek T ermészetismeretek Mechanika Villamosság jogtudomány Orvostudomány Gyermeknevelés Kozmetika Sport Közmondások Idegen szavak szóval az összes emberi ismeretek tárháza a Prágái Magyar Hírlap Lexikona 40.000 cikkben, 120.000 Borban, 1600 hasábon, 800 ábrával és mellékletekkel szemléltetve is­merteti a világ nagyjaín*k életét, a földrajzi alakulásokat a történelmet és minden egyéb tu­dományt, de tökéletes tanácsadója a gyakor­lati életnek is, A dusaraftyozásu, pompás és tartós vászon- kötésű könyv előfizetési ára 72.— Ke A könyv bolti ára 100.— Ké l«n. Siessen előfizetni, mert előfizetéseket csak záros határidőre fogad el a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala, PRAHA II,, Panská 12/III. Előfizethet három részletben is: megrendeléskor 24*— Kö, junius 1-én 24’— Ki, és a könyv megjelenésekor az utolsó 24*-— Ki. A Prágai Magyar Hírlap Lexikona felöléli Cseh­szlovákia lexikonéiig adatait is. Itt levágandó! Ezennel megrendelem a Prágai Magyar Hírlap Lexikona c. müvet 72 koronás előfizetési árban. Egyidejűleg beküldtem 24.—■ Ki és kötelezem magamat, hogy a második részletet junius 1-én, az utolsó részletet a könyv megje­lenésekor fizetem, vagy pedig az elmaradt részletek utánvételezését kérem. (Nem kívánt törlendő) Pontos cím. AWt qBEHVSSS^SaSaBSSiSSSmiiaBSEaSI »-• .. .. : ;• y. ; t.. ....... ...... B Á R T P A %Z%V» ____ ©

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom