Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-22 / 116. (2337.) szám
társaság reprezentánsa már üdvözölte. A maga . részéről kijelenti, hogy Jj a katolikus egyetemesség alapján álló körök) ugyancsak hozzájárulásukat adhatják ehhez , a tervhez. A szónok ama reményének ad kifejezést, hogy Páneurópa eszméje erősebb; lesz, mint a magyar revizionizmus és az olasz imperializmus. Páneurópa békét jelent. Szüllő Géza dr.: Si vis bellmn, para pacem. Svetlik végül dicshimnuszt zeng Benes ex-! po zé járói. Pergier elutasítja Páneurópát PergJer, a Stribrny liga képviselője a kö- vetikező szónok, aki Páneurópa terve kérdésében polemizál Svetlikikel. Briand tervében veszedelmet lát. különösen gazdasági, de nemzeti szempontból is, mert a csehszlovák állam nemzeti állam. Majd részletesen foglalkozik Benes expozéjával és kihangsúlyozza, hogy nézete szerint yXmiHm-'Mwmncm aJta/at/iuMm és fudíámossá teszi. a parlamentet kijátszottak, mert a köztársasági elnök már ratifikálta a hágai egyezményt . Fölteszi a kérdést, hogy ezzel a ratifikáció nem szegte-e meg az alkotmánytörvényt, mert hiszen olyan egyezményről van sző, amelyhez megköveteltetik a parlament hozzájárulása. Minden más államban, igv például Angliában is a parlamentnek nyújtották be először az egyezményeket és csak azután irta alá őket az államfő. Ezután a vitában felszólal! Szüli® párti képviselő, Géza dr., országos keresztényszotialista foglalkozik. Ezt a tervet nemzeti szempont- hói el kell utasítani. Szívesebben látta volna, ha Benes nem küldött volna üdvözlő táviratot Brkfcttdnak és szerinte nem is kellett volna előszót írnia Coudenhove Kalergi emlékiratához. Páneuirőpát Anglia és Oroszország nélkül akarják megvalósítani és igy Páneurópa legnagyobb áHama Németország lenne. Hajn felszólalása után az ülést félibeszakitot- ták, majd délután négy órakor folytatták. A német nemzet! párt is elutasítja iriand tervét A délutáni vita első szónoka Kallina német nemzeti párti volt, aki csodálkozását fejezte ki afölött, hogy állandó félelemmel beszélnek a revízió kérdéséről, jóllehet 12 év óta egyebet sem tesznek a nemzetközi politikában, mint revideálják a béke- szerződések lehetetlen rendelkezéseit. A szónok ezután részletesen foglalkozott Briand páneurópai- tervével, amelyet elutasít, mert Briand is a mai határok érintetlensége mellett foglal ál'láet. Briand ugyan elismeri az,állam szuverenitását, de nem a nemzetek szuverenitását, miért is ez a terv a nemzetiségek szempontjából elfogadhatatlan. Majd felszólal Stern kommunista képviselő, aki kommunista szempontból birálgatta Benes expozéját. Lapzártakor az ülés tart. A szenátus külügyi bizottsága elfogadta az egyezményeket Prága, május 21. A szenátus külügyi bizottsága ma délelőtt 9 órától ülésezett, amelyen folytatták a vitát Benes expozéja felett. A vitában részt.vettek: Facek cseh nemzeti demokrata, Kovalik szlovák néppárti, Medinger német keresztény szocialista, Pánek cseh nemzeti szocialista szenátor és mások. A vita befejeztével felszólalt Benes külügyminiszter, akinek válaszát azonban csuk holnap teszik közzé. Ezután a szenátus külügyi bizottsága elfogadta úgy a párisi, mint a hágai egyezményt. Bizottságok munkája a képviseiőházban Prága, május 21. A képviselőház alkotmányjogi bizottsága ma délelőtt Miosura képviselő elnökletével MeLsner igazságügymli- niszter jelenlétében ülést tartott, amelyen határozati javaslatokat fogadott el. Ezek szerint felszólítja a kormányt, hogy a legrövidebb időn belül nyújtson be javaslatot a bírói fizetések rendezésére. Az alkotmányjogi bizottság elismeri Meisner igazságügyminiszter tevékenységét, amit e kérdésiben végez és továbbra is támogatni fogja öt ebben a munkájában. Az egészségügyi bizottság Taub képviselő elnökletével ülést tartott, amelyen Spina egészségügyi miniszter több mint két órás expozét tartott reszortjának feladatairól. A beszédet a hivatalos parlamenti sajtóiroda még nem tette közzé. A védelmi bizottság ma délelőtt folytatta Viskovszky nemzetvédelmi miniszter expozéja fölött a vitát. Vi^kovszky újra felszólalt és hangsúlyozta, hogy a Dvorák-afíérban nincs szó semmiféle nemzetiségi, osztály- vagy szociális kérdésről, hanem csak egyes emberekről, akik ki akartak bújni a katonai kötelezettség alól. A nemzetvédelmi minisztérium továbbra is a legszigorúbban fog eljárni az ilyen ügyekben. A képviselőház mentelmi bizottsága Jezsek képviselő elnöklőiével szintén ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy Kuhn, Jurán és Haíblick kommunista képviselők mentelmi jogát felfüggeszti, ezzel szemben Hokky Ká- ’ országos keresztényszocialista párti képviselő, Kruxnpe, Gotíwald kommunista képviselők és még számos képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel és nem engedi meg az ellenük megindított bűnvádi eljárások lefolytatását. Az tiasz-sviid határon átüti feliéi találtak egy magyar fényképészt Milánó, május 21. Como közelében, as olasz-svájci határon átlőtt fejjel holtan, talál- fák meg Horváth Pál budapesti születésű milánói 24 éves fényképészt, akit minden bizonnyal olasz határőrök lőtték le, Horváth valószínűleg szüleihez készült Budapestre é® érthetetlen, hogy miért szökött útlevél nélkül. A fiatalembernél ugyanis útlevelet nem talállak. A határnak azon a helyén erős antifasiszta átszivárgás van és ezért az olaszok rendkívül szigorúan bánnak el a határátkelőkkel szemben. aki szlovák nyelven a következőket mondotta: — Csak egészen röviden akarok felszólalni, mert az ügy politikai részével a parlamentben akarok foglalkozni. Nekem itt hendikepet jelent az. hogy nem beszélem jól az államnyelvet. Azonban röviden mégis reflektálnom kell Svetlik képviselőtársam szavaira, aki quasi hozzám beszélt és engem, mint az irredentizmus képviselőjeként aposztrofált. Én itt ki akarom jelenteni azt, hogy sohasem felejtem el, hogy magyar vagyok és nekem mint ilyennek jogaim vannak, de azt sem felejtem el soha, hogy csehszlovák állampolgár vagyok és igy kötelességeim is vannak, csehszlovák állampolgársági esküt tettem és amit ígértem, azt meg is tartom. Azt hiszem, hogv Svetlik képviselőtársamnak beszéde nem szolgálta azt a célt, amit ő, mint kormán} támogató, szolgálni akart, mert amit ö mondott, azt sokkal inkább én mondhattam volna el. Ő u^ ards azt mondotta, hogy a história logikus következménye az, hogy minden állam, amely nemzetiségeit nem veszi számításba és azokat asszimilálni . akarja,' elpusztul. Ha ezt én mondottam volna, ez igaz volna, mert Csehszlovákiában velünk szemben ezt a politikát követik. De kormányíámogató szempontjából helytelennek tartom azt, amit képviselő- társam mondott, s azt hiszem, hogy ezen éppen úgy csodálkozni fog Benes miniszter ur is, mert az olyan beszédek, amilyet Svetlik kanonok ur tartott, nem szolgálják azt a békés szándékot, amelyet tegnap Benes miniszter ur a Magyarország és Csehszlovákia közötti béke inaugurálása szemERDÉLY (2) Nekem van ezernyi kérdezni valóm, hiszen ón jöttem tanulni s mégis engem ostromol ezernyi kérdés, melynek mind egy a lényege: Hogy éltek ott a Kárpátok alján? Nálatok is annyi a baj, bent és kint, mint itt ná'lunk- felé?“ Hamar ráeszmélek a különös helyzetre: az erdélyiek azt hiszik, hogy nálunk fenékig tejfel a kisebbségi sors, hiszen a világhírű csehszlovák demokráciában könnyű az elhelyezkedés, teljes a kisebbségi jog kiszolgáltatása, mi meg viszont azt érezzük, hogy- ott kilátásosabb a magyarság jövője, mert ha durvább is a kisebbséggel való elbánás, korántsem oly rendszeres, nem olyan egymásba fogódzó fogaskerék rendszerhez hasonló, mondjuk nem olyan kulturált, mint a mireánk nehezedő. Ott egyesek, egyénileg érzik talán súlyosabban* a sorsot, akiket elfog a Sziszifusz görgette szikladarab lefelé induló útjában, mi őrlődünk a fogashengerek közt, lassan, de mindenkire, az egész k öllek - tivumra egyformán, halálos-biztosarj. Ott irigylík a mi két pártrendszerünket, mert — úgy látják — egyiknek a másikban él. a kritikája s a nemes versenyben megedződik az erő, tlsztultabb „kell legyen" a politikai célkitűzés — (ha a távlati és elméleti igazság egybevágna az élettel, de szép volna!) — mig ott az egységes magyar Párt — (ezt mi irigyeltük eddig) — a politikai taktikázásban -- nem lévén testvérpártja, akivel összemérje az erejét, vagy kooperáljon a helyzet adottsága szerint, — kénytelen megalkudni, időlegesen kooperálni többségi, Vagy internacionális pártokkal, ami a be nem avatottak, a taktikai lépéseket lényegnek hívő tömeg előtt sokszor elveszi a Magyar Párt hitelét. így aztán a tárgyalásaink során, ahogy megismertem ogy-egy intézményt, cgy-egy eljárásmódot, felfogást erről-arról, már kérpontjából jónak látott hangoztatni. — A miniszter úrhoz csak rövid kérdést akarok intézni és ez, vájjon érvényes-e ez az egyezmény azokra az egyházi javakra is, amelyek ugyan Sslovenszkó területén vannak, de amelyek tulajdonosai joghatóságukat Magyarországon gyakorolják. Arra is szeretnék tiszta választ kapni, vájjon a modus vivendi kivételt képez-e, vagy pedig erre is vonatkoznak az agrárreformnak az intézkedései és vájjon van-e a kormánynak ebben a kérdésben határozott programja? A nemzeti demokratáknak nem kell Páneurópa Stránsky cseh nemzeti szocialista kifejtette, hogy demokratikus államban Páneurópával foglalkozni nemcsak jog, hanem kötelesség is. Hajn cseh nemzeti demokrata élesen kifogásolja, hogy a köztársasági elnök először ratifikált és csak azután nyújtották be az egyezményt a parlamentnek, ami rontja úgy a köztársasági elnök, mint a kormány tekintélyét. Ami a párisi és a hágai egyezményt illeti, hangsúlyozza, hogy a felszabadítás! összeget a pénzügyminiszter külön törvény nélkül nem fizetheti meg. És ha a pénzügyminiszter ezen a címen már fizetett egyes tételeket, úgy ezt jogtalanul fizette ki. Benes külügyminiszter (közbeszól): Eddig semmi fizetés nem történt. A szónok azután Páneurópa kérdésével dezés nélkül vallottam: „Nálunk meg ez igy, meg igy van.“ — Három nap alatt majd semmi az, amit el lehet végezni, csak látogatásnak sem lehet venni, legfeljebb névjegyleadásnak egy ember bekukkantását egy városba, messzi vagyunk attól, hogy csak kölcsönösen meg is ismerjük egymást. Pedig de jó lenne, de haszon s lenne, ha a gondolatok, az eddig elvégzett nemzetvédelmi munka irányelvei, a tervek és a tettek kicserélődhetnének egymás közt, nem híradás által, de kölcsönös és rendszeres, személyi érintkezés által. Mennyi uj szempont vetődnék föl, mennyi megtermékenyítő eszme, mindkettőnk kölcsönös okulására. A' nyomott, védekezésbe fűlt életet belülről, fáradságtól és fájdalomtól fátyolozott szemmel igazán meglátni nem lehet. Saját hibánkat csak a hasonló helyzetben, más által elkövetett tévedéseken át tudjuk megismerni. A magunk kárán való okulás, ha magyar végzet is, fájdalmasabb és nehezebb, mint más tévedéséből előre levonni a következtetést s nem vergődni a már ránk szakadt bajban, de elkerülni, mielőtt belegabalyodnánk. Úgy érzem, ez lenne a haszna, ba Erdély és Szlovén szkó magyar intellekt/ueljei szoros érintkezést tartanának egymással, politikus a politikussal, író az íróval, kultumrankás a kul- turmunkással, meglátnák, mi jó, mi rossz a munkában itt, vagy ott s a kölcsönös eszme- kicserélésből — ha mások is a külső körülmények, csak egy a két államban nekünk, magyar kisebbségnek szánt sors, — megteremtődhetnék lassan a magyar kisebbségek „kisantantja". & Erdélyben a magyar nemzeti kisebbség kulinrumn,kájának rendkívül kedvező alapot nyújt az állam egyházi berendezkedése. Anti római katolikus, református, vagy unitárius, az egyúttal magyar is, mert a román vagy görög katolikus, vagy görög keleti a 3zász meg luteránus. Ebből az következik, hogy a felekezeti kulturmunka egyúttal magyar kul- turmunka is s ebhez az egyházi kulturmun- kához az alapjában véve vallásos románság nem nyúl hozzá. Igaz, hogy az állami iskolák nyelvét egytől egyig románná változtatta az uj impérium, de a felekezeti iskolák nyelvhasználatába egyes tantárgyak (földrajz, történelem) tanításán kívül nem szól bele. Magában Kolozsvárt három magyar középiskola, — a r. k. ref. és unit. főgimnáziumok — nevelik az ifjúságot, melyek megírnaradtak magyaroknak s egy negyedik, a rét. leány- gimnázium, már az uj impérium alatt keletkezett, azt hiszem, ez az egyetlen nagyobb szabású intézet, amely már kisebbségi sorsban született. (Erre majd részletesen visszatérek.) Ez a helyzet magában még nem számitana sokat, de rendkívül nagy fontossága van a főiskolára érett magyar ifjúság továbbképzésében. A három gimnáziumot fenntartó egyházak, egy közös, főiskolai tanulmányi bizottságot létesítettek, amely rendszeres kurzusok. utján kiegészíti és elősegíti a magyar egyetemi hallgatók tanulmányait. Számolva azzal, hogy a magyar diákság nehezen tud lépést tartani — nyelvi nehézségek mialt. — az egyetemi előadásokkal, mindenekelőtt az u. n. korrepetáló kurzusokat szervezte meg ez a tanulmányi bizottság, mely kurzusokon a szaktanárok minden héten rekapitulálják magyarul is az egyetemi tanmenet során sző- bakerült ismereteket. Ennek kettős haszna van, egyrészt gazdagszik az egyetemi ifjúság tárgyi tudása, másrészt megtanulják az életre készülők a magyar szakkifejezéseket is s igy egyformán helyt tudnak állani az életben, akár magyar, akár román környezetben jelöli. ki a sors az elhelyezkedésüket. Ki egészítik ezeket a korrepetáló kurzusokat a magyar, speciálisan erdélyi történelmi, kultur- históriai, nyelvészeti kurzusok, praktikus román és francia nyelvű tanfolyamok, kisebbségjogi és népkul túrái is szemináriumok. Mindenre van ember, áldozatkész, országos- Itirü pedagógus, aki szeretettel munkálja az ifjúság lelkén át az erdélyi magyar jövök Felekezeti alapon van megszervezve ez a tanulmányi rendszer, de összefogja az egészet a felekezetekben kifejeződő erdélyi magyar szellem. Evvel sem merül ki az egyetemi ifjúság képzése és önképzése. Négy ifjúsági csoportban, a r. k. népszövetség egyetemi szakosztályában, melynek három kúriája van: székely, belső erdélyi és határvidéki, regionális csoportja, — az Ifjúsági Keresztény Egyesületben, — a Dávid Ferenc Egyesület ifjúsági csoportjában és a Székely Társaság ifj. bizottságában folyik a munka s éppen, amíg ott jártam, nyerte el az előzetes szankciót ‘10T1 magyar egyetemi hallgató közös memorandumára a kolozsvári egyetem rektorátusától egy magyar nemzetiségi alapon megszerveződni kívánó főiskolai, ifjúsági egyesület Egészséges, komoly szellem uralkodik a főiskolai ifjúság köbében, beszélgetni a fiukkal lelki gyönyörűség volt, a kisebbségi sors öntudata teszi felelősségetérzové őket, akiket különben is a pozitív realitások talajára állított már eleve a nehéz erdélyi talaj évszázados, szívóssá fejlesztő ereje. .0A kolozsvári ref. leánygimnázium, melyei föntebb említettem, külön csillagközt érdemel. Mint mondtam, már a kisebbségi sorsban született s mint ilyen példátlan az egész, tízéves magyar kisebbségi kulturhistóriábau. Ott áll a hircs farkas-uccai öreg templom háta mögött a kétemeletes egyszerű épület, nem bivalkodón, de nem is szegényesen, méltóságteljesem mint az elnyomásban is büszke magyar lélek szimbóluma. Minden egyszerű odabent is. de virág díszíti a tantérül elvet, folyősókat, tanári szobát. Sok-sok virág, mert minden leányka magával hoz a Küküllő mentéről, vagy a Szilágyságból, a Fogarasi havasok aljáról, vagy a Tente.s partjáról egy cserépnyi hazai földel, benne egy szál virágot, amit a jó édesanya ültetett odahaza. Ahogy nő a leányka, nő utána a virág, maga ápolja hét éven át az osztályban, vele viszi ha kinőtt a kispndböl a nagyobbá '■ mikor nagy leány les/, a gyermekből, otthagyja emlékül az iskolának. Nem tudom, kié volt SZÉLJEGYZETEK EGY UTINAPLÓHOZ Irta: SZIKLAY FERENC 2 ________________________________________^ ......... mm ***. «, «w»>.
