Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-21 / 115. (2336.) szám

tpk^AVjg^arlHTbme? WSO májas SÍ, wwflau Pisitany gyógyfürdő EDEIf gyógyszálló Veszető főorvos: Dr. fieuwirth Lajos. 60 leg­modernebből berendezett szoba, lakosztá­lyok, társas helyiségek, elsőrendű konyha, diétás gyógyk. Súlyos betegek felv. Összes győgytényezők a házban. Mérsékelt árak, Prospektust Ingyen. Táviraté,: Edén PleSíany Általános sztrájk Palesztinában a bevándorlás korlátozása miatt lB 1 ^! ff^^g^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSBBSSSSSSr^ *>- - -'S'-'TRT V - 3 r>ft?Wr«WaWWBIWKMi ^ | f Május Szerdal: [Elül fa is Misii Jeruzsálem, május 20. A zsidó nemzeti ta- j nács ma éjjeli ülésén elhatározta, hogy a be- ! vándorlás korlátozásának rendeletére általá-j nos sztrájkkal felel, Palesztinában csütörtök déltől estig minden munka szünetelni fog. A í tárgyalás épületét rendőrség őrizte, mert at-‘ tó! kellett tartam, hogy a tömeg radikáli-j sabb határozatokat kiván és betör az épület-1 be. A nemzeti tanács kinevezte a sztrájk ve­zetőségét, amelyben minden népréteg képvi­selője helyet foglal. Ma az ország valamennyi városában és falujában népgyülés lesz, ame­lyen tiltakozni fognak a zsidókat mélyen sértő rendelet ellen és megszervezik az álta­lános sztrájkot. Parisban ünnepélyesen elégették Németország rési adósságleveleit fi ióvMételi bizottság vége — iutms 304g küMSik a Rajna vidéket • r<* éYJUPW.• iJWtt&rKfHfrSIfCWZUS;*- -H ''i? -i ! tö^Saí^'KaBEHSSiMa POZSONYI sserkesztőség és kiadóhivatali Telefoo 278?, Grösslingu&ra 36/1. KASSAI sierkesztőség és kiadóhivatal; lefefois 495. Ruomn-ucca 6. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pariovics-neta 2, NYITRAI sserkesstdség és kiadóhivatal: 5£ethod-tér 3. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Otas& országba, Lengyelországba még ugyanaznap megszeret a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössíing-ueca 36. L Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, a* összegei oíánvételezaük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prága? kiadóhivatal: Prága I!., Panská nL 12, FII. eszközli. * VASÁRNAP is megkapják ti Prágai Magyar Hírla­pot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Ny: teám Lo­soncon, Lé?ás, Komáromban, llngváron. Kimar szombatban, Érsekújváron, Igián, Eperjesen, Be­regszászon, Besztercebányán. Selmecbányán, Zsol­nán, Ipolyságon, Nagyszőlősön, Pcprádon, Kés­márkon, Dobsinán. Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, lseiken, Párkányban, Pöstyénben,_ Vágujhelyen, Nagytapolesányban, Gálssécsen. Dnnaszerdabe- lyen, mert a lapot nem postán, hanem kibo/dé utján kézbesítjük. Ravasz Is haláléra Kisebbségi küMek&öjaknek megint van egy hősi halottja. Ravasz István., a kulturreferátus kultúr­politikai osztályának vezetője dőlt ki a sorból, a gondviselés megváltotta őt a további szenvedéstől. Névtelen katonája vr’< a magyarság küzdő csa­patának, nem azért, mintha csak egy lett volna a seregben, de mert szerénysége nem engedte, hogy neve fórumon szerepeljen. Az államfordulat előtt egy kassai elemi iskolának volt az igazgatója s iskolája miutaiskolának számi* tott. Természetes, hogy a prevrát kivetette abból a pályából, mely a magyar tanügy diadalát jelentette. A nagy magyar tragédiává} egyszerre kezdődött ae ő egyéni tragédiája is.. Szomorú, izíg-vérig kisebb­ségi regényt írna az, aki leírná ennek a színtiszta becsületnek, megtestesült szorgalomnak és lelkiis­meretességnek vergődését, a meg nem érték és ül­döztetés közt, sziszifuszi küzdelmét a kenyéríelcn- s égtől a sir nyugalmáig. A hivatásos pedagógus, a gyermek lé lók igaz ker­tésze előbb a pénzügyigazgatásé g vagyondézsma osztályában vállalt napidijas munkát s bár ott is rmníaszerünek ismerték el munkáját, a személyes intrika és a soviniszta gyűlölet kimarták a kenye­rét jelentő íróasztal mellől, így kerüli az országos keresztényszocíalísta párt kassai központjába, mint n szepsii körzet titkára. Itt is megmaradt pedagógusnak. A falu nevelő­jének, gondviselőjének hivataléból kifolyólag s a szegény, elhagyatott, inasgyerekek nevelőjének a hi­vatalos kötelességén felül. Betegen járta a falut, esőben, hóban, sokszor gyalogszerrel, hogy tanácsot, biztatást vigyen szét a nép közé s ha fáradtan, ki­merültén haza került, akkor sem pihent meg, de híntegette az elvadított tanoncok leikébe a hit, igaz­ság és jóindulat magvait. Nemcsak a szavai, maga az élete volt a. példa, mely hatott, nevelt. Tragédiája, hogy nem volt ideje magával törődni. A mindig kifelé néző emberek ritka, típusához tar­tozott, mindig meglátott maga körül valami tenni valót, valami hiányt, amiről azt hitte, hogy neki kell elvégeznie, pótolnia s uem vette észre, hogy szívós életerejét belülről kezdi ki a halálos kór. Boldog volt, amikor meghívást kapott arra, hogy a kulturreferátus nyugalmasabb munkakörében visszatérjen valódi hivatásához, a tiszta kultur- munkához. És ekkor teljesedett be tragikus vég­zete. Azt is megtagadta a sors tőle, hogy végre ma­gára talált hivatósszeretetét szélesebb körben érvé­nyesítse s kicsi részletmunkák elvégzése helyett egy egész néptöredék pedagógusává legyen. Fiata­lon szólította magához az TJr, akiben hitt lörhetet- teniíl, szinte Hióbboz illő megadással. Megpihentél hii bajtárs s ha van odaát is élet, Tncgvilágo-uJ előtted az, amiért itt cok könnyet hűl­te,fád el m önvádnak, amit itt sok:; nem hittél el nekünk, hogy becsülettel megfutottad a pályád és maradéktalanul teljesítetted a kötelességed. II# sí­runk koporsód fejénél, ne bántsanak a mi köny- nveink. Nem az önzés kö riyei ezek, nem irigyeljük x megérdemelt pihenésedet, nem Téged siratunk, de magunkat akiknek hiányozni fog a Te odaadá- «wt. *l<d<ww»irs' munkabírásod Dte a példád re Mák j él örökké. Oh, bár adna lelkierőt az Isten, hogy | okuljunk is belőle! A viszontlátásra! Sziklav Ferenc > # ; Az orasáigois keresrtényszoeiaheta pá.rl fcaasai ke- • riiletó teözjpoEtja böcsli: Az oreoágce keregEtényezociaKeta pártnak ismét ; gyásza van. Fáradkatáílan, önsetlieai. ideális gooi- ■ dolikezásu, mindig a közügyét, szolgáló vullt tiüká- jruak. Ravasz István nyug. állami eteam áéfcoiaf. igan- ; gató hosszú betegeik edés irtán e hó 18-én 56 éve© karában meghalt. Aikor évekkel ezelőtt igaaga'tötaaiitód álüáeát el­vesztette, önként jelenik esett közéle fei ezodgálatm, hogy hu mér a® ifjúsággal nem fogía&ozlhnt többé, foglalkozni káván a telinőt tekkel. És amilyen Wwéló volt az Tékáiéban mint pedagógus, éppoly lei váló­nak bizonyult mint pérí#t!kér a népért való mm- kéjéban. Égy szép magyar vidékinek, a eaepsái já­rásnak lett a körzeti titkára. Itt fejtett ki éveken keresztül eredményes, áldásos tevékenységet Fá­radhatatlanul járt® a községeket, foglalkozott az emberek száz és száz bájával, lelikáismereteken el­intézett. minden őreá bízott ügyet és ebben a kör­zőiben megszilárdította pártunkat, kiépátetfte s®er- vezetetek et s az ő szemelvén keresztül pántunk te­kintélynek, közszeretetnek örvendett a járás min­den községében. E munkája mellett különös eSősne- retefctel foglalkozott a magyar kulturális kérdések­kel s ae ifjúság iránti szeretető nyilatkozott meg, amikor egykLeág vezetője volt a kassai magyar cserkészcsapatnak, majd egész élete végéig a kér. | szocialista tanonco-tthonnak. j Az utolsó időben egyre erősebben jelentkező be­tegsége sem gátolta sokoldalú, értékes mumkájában | mindaddig,, arnág ©z év elején te nőm vette lábárő® | a súlyos kór, amely ágyba kénymeritéfóe, ahonnan | többé föl sem kék. Pártunk sokat veséit benne s azt hisszük, súlyos veszteség a hálák a szépéül járás magyar lakossá­gának ás, amely segítőjét, tanásadoját, szervezőjét veszítette el benne. Mélységes fájdalommal a szí­vünkben gyászoljuk öt mi, a munkatársai, gyászolja, őt Kassa városának hatalmas keresztényszocialista tábora s gyászolják őt mindazok, alcik ismerték: s akikkel és akikért dolgozott. Pártunk kegyeletiéi állja körül koporsóját, és könnyezve búcsúzik el drága hallottjától, a párt és a magyarság fáradhatatlan, értékes munkásától, akinek érdemei itt maradnak mindazok emlékeze­tében, akik ismerték, szerették, becsülték. Halálá­val űrt hagyott maga után, amely a mii ritkuló so­rainkban súlyos veszteség. Nyugodjék békében és alkotásai hirdessék és dicsérjék őt, a fáradhatatlan ideális harcos emlékét, aki pártunkért és az itt élő magyar kisebbségért annyit dolgozott, . # A megboldogultban özv. Ravasz Istvánná szűk Vatrgózy Boristoa férjét, ifj. Paivaez István édesap­ját s Ravasz Viktor. Ravasz László, Vojitaskó Ist­vánná szül. Ravasz Gizelila, özv. Fábián Istvánná szül. Ravasz A.nna, Ravasz Rezső és Stofkó Sándor- né szül- Ravasz Paula tesitvéreike't gyászolják. A temetés Ravasz Istvánt mgy részltet in eltett m a kis értiék utolsó írtjára. A gyászszertartást Test Barna prcílátus kanonolf jdébánoe fényes papi segédlettel végezte s a temetésen a tanitók énetlckara is közreműködött. A siirnál Fleiisclimann Gyula dr. országos loépviselő- testüitetá. tag az országos k e reíBBténywsociaOfieita párt nevében, Szikltay Ferenc dr. a kultuinreferálus né- mzísről é« Vnü<w» Ferenc a uinigyar taiuiitóegyesülliet kassai, fiókj-lnak elnöke a temitókoltégAfk rée»éről mondoW Tftoíeó ÍMenthoawftdiOt. — Medvecky Károly bajmóci plébános le­mondott a privígyei járási képviselőtestületi mandátumáról. Nyitrai tudósítónk jelenti: Med- . vecky A. Károly bajmóci prépost-plébános be­jelentette a privigyei járási hivatalnak, hogy a járási képviselőtestületben viselt mandátumá­ról lemond. Lemondását- tudomásul vették és helyébe a listán utána, következő Baska Vilmos privígyei iparost hívták be. Medvecky lemon­dásának oka ismeretlen. — Magyar papszentelés Prágában. Aamnt ©lőaete­s<m jelőuftéttük. a magyarországi, széceényi születésű Hollós F. Tibort, aki néhány héf. előtt telte te a szei'zeteei fogadalmat a teplai premontrei rend apátjának kezébe, vasárnap reggel SBenteiIték áMo- zópappá 37. ősrégi. írómén stílű, prágai Szent György templomiban. A lótekieanelő szer Tartáson jeteuvolitek <3. Prágáiban tanuló magyar papjelöltek és a prágai magyar diákkolónia több tagja is. A magyar részvé­tel. megköszönóse céljából Hollós prernonfreá kano­nok vasárnap délután megláfogaitta. az Erz&ébet- teámyotthont, ahol ígéretet tett arra nézve, hogy a jövő tanévben, amikor bölcsészeti tanuflményaii és vizsgái miatt gyakrabban fog Prágáiban tartózkodni a magyar katolikus diákság részére iotenfósztelete- iket és magyar szeotbeszédeket fog tartani. így papi pá'lyiájáinak indulása áldásos lesz a prágai magyar- katolikusok telki életére is. (—a, —a.) — Junius I -én nagy ünnepség keretében nyitják meg az uj privigyei gimnáziumot. Nyít- rai tudósítónk jelenti: Az uj privigyei gimná­zium épület építési. mimká;latai a közelmúltban i befejezést- nyertek, úgyhogy juniue 1-én. sor ke­rti] az uj gimnázium ünnepélyes fölavatására. Az ünnepi program .szentmisével kezdődik, majd a. diákság diszfölvonulást tart a városon keresztül az uj épületbe, ahol ünnepi beszédek fognak elhangzani Délután tomagyakorlatok lesznek, amit este bankett követ.. Az ünnepség keretében tartják meg tízéves találkozójukat a privigyei gimnázium 1920. évj maturánsai, — Nyolc havi foghái&ra ítélt a uyitwú bíró­ság egy házasságszédelgőt. Nyitrai tudósí­tónk jelenti: Érdekes csalási' ügy foglalkoz­tatta hétfőn a nyitrai kerületi bíróság bün­tetőtanácsát. Sivák Petronella alsóvesztényi földmivesasszony hónapokkal ezelőtt bűnvádi feljelentést tett egy Votava János nevű cseh­országi férfi ellen, akit azzal vádolt meg. hogy "házasságot ígért neki és ilymódon né­hány száz koronát kiesalt tőle. A Votaváról kiderült, hogy már három esetben volt csa­lás címén jogerősen kisebb-nagyobb fogház- büntetésre Ítélve. Kiderült az is, hogy a ká­rosult asszonnyal szemben csak csalási szán­déka lehetett, amennyiben nősülésre komo­lyan nem is gondolhatott, mivel felesége és gyermekei vannak, akik Csehországban él­nek. A főtárgyaláson a vádlott részben beis­meri vallomást lett, azzal védekezett azon­ban, hogy nem ígérte komolyan a házasságot az asszonynak, ellenben az asszony volt az, aki be akarta hálózni őt. Védekezésével szemben a károsult és a kihallgatott tanuk súlyosan terhelő vallomást tettek, mindenben alátámasztva a vádat. A bíróság nem adott hitelt a védekezésnek és megállapítva a ' túl­lőtt bűnösségét, nyolc havi foghá/jbi'mtelest szabolt ki. Az ügyész megnyugodott, az íté­letben, az elitéit és védője azonban a bű­nösség megállapítása miatt fellebbezést je­lenteit be, s így az iigy a pozsonyi felsőbiró- ságot is foglalkoztatni fogja. Obcraoimergau, májas hó. Gyorsan robogó autónk messze hagyta ma­ga mögött a müncheni pályaudvart, az apró házak, az utmenti fák cikázva tűnnek el sze­münk elől, metsző tavaszi szól söpör végig a zöldbebomlt tájon s a láthatáron csúnya, té­pett felhők hánynak cigánykereket Utitár- sam egy olasz újságíró, mélyen behúzódik vékonyka tavaszi kabátjába, szidja a klímát s közben pergő nyelven magyarázza: — Minden jel arra vall, hogy Nyugat-Kuré- pában tovább tart a beáramlás, bár a levegő- tömegek nyomulása nem történik nagy ener­giával, biztos bizonyos, hogy uj borulást é« holnapra esőt kapunk... A talián kolléga bizonnyal tovább is foly­tatná szakszerű meteorológiai fejtegetését, ha közben a győrsire mu autó —, megelőzve száznyi jármüvet, el nőin ér ahhoz az emel­kedéshez, amely a passiójátékok világhíressé lett falujának határát jelzi. Az eső nagy cseppek ben koppá n az autó bőrfedelén, gyorebeszédü barátom felém for­dulva szól: — Ugy-e megmondtam, hogy esőt kapunk? Lejjebb, a völgyka lián tan dideregve hú­zódnak meg az apró házikók a morózus eső­ben, a tornácokon asszonyok bámuljak az ér­kezőket, nem csoda — nagy sor a mai nap Oberammergau történetében. Kétezer újság­író érkezik ma ide a világ minden tájáról, hogy beszámolót írjon lapjának a passiójáté­kok sajíóbemutatójáróL Autóbuszok, taxik, magánfogatok kanyarognak az úttesten vége­láthatatlan sorban, majdnem valamennyiben újságíró az utas. Tokio, San Francisco, Cincin­nati, Nápoly, Páris, London, egész Németor­szág, India, Ausztrália, Kína, Norvégia, Dél- amerika riporterei kavarognak bábeli zavar­ban, furcsa összevisszaságban. Ismerős arcokra bukkanok, nagyobbrészt Géniből datálódik az ismeretség. A nagy in- tenuholók, a „sztárok", akiket ott Svájcban állandóan valamelyik miniszter vagy nagy- képit népszövetségi delegátus zsakettjébe ka­paszkodva láttam, itt talajukat vesztették. Itt nem használ a póz, az sem lendít a helyze­ten, ha a lap címére hivatkozik, amelyet képvisel, itt a dollárnak sincs nagyobb halai ma, mint a szűkös koronának. Meg is látszik legtöbbjén, hogv nem neki való feladatra vál­lalkozott. Unott ábráz&ttal üldögélnek a szo­katlan környezetben, kisebb csoportokba ve­rődve folyik a vita, a németek Reinhardtoí emlegetik, a többség azonban politizál. A vita centrumában Gandhi, a temperamentumos Mac Donaldot szidják, mert szerintük a munkás­párti miniszterelnök a hinduk szabadságmoz­galmának hóhéra. Közben megkezdődik a passió, izgékony olasz kollégám mellém te­lepszik, nagy fekete szemeit tágra meresztve, ijedt hangon kérdezi; — Csakugyan hat óra hosszat tart a játék? Csendét szeretnék, hogy figyelhessek, ne­| hezen megy, baloldali szomszédom a felhó- | két nézve, állandóan brummol, az időjárást szidja: mögöttem visszafojtott hangon vitat­koznak a, németek, egy-egy szófoszlány elér a fülemhez: — Furcsa időt élünk. Itt. biblikus hangú* lat, Indiában, Kínában meg egymást mészá­rolják az emberek ... A tavaszi eső vigasztalanul záporoz, az arénában zavartalanul folyik a játék, egymást érik a naturalisztikus tömegjelenetek, pompás összetanuliSággal pereg az előadás, mintha nem is esőtontő felhők, hanem ragyogó kék ég alkotná a nagy színpad 3zufitáit. A játék néha fenségesen nagyszerű, de sohasem tud­ja feledtetni, hogy dilettánsok a szereplők s ez a lazu.r vonja be bájos színnel az egész előadást. Pompás a rendezés, szinte kínosan kato­nás a rendezőség intézkedése s amikor vé­gei ér a passió, mégis zűrzavar és tolongás támad. A közel kétezernyi kolléga, aki más­kor elítélő hangon ír a közönség „íegyelme- zetlenségérőr, ezúttal maga volt a közön­ség ... Az esőverte autó, a tócsákat kerülgetve kí­gyózik az országúton, olasz kollégám mé­lyen behúzódva a kocsi mélyébe, ezernyi kérdéssel faggat. Azt mondja, hogy elvesz­tene a jegyzeteit Olyan heroikus nyugalom­mal mondja ezt, mintha az előadás alatt nem is a jobbomon szundikálta volna végig az egész előadást... (s. k.) Spislká Nová Vés Kúpele Klimatikus magaslati gyógyhely. Vizgyógyintézet, szénsavas fürdők stb. Nagy fenyveserdők. Gyógyít: idegeseket, hurutosakat Főorvos : Dr. Groó Béla. Szoba és ellátás 36.—Kő-tó!. Szanatóriumi gyógy­kezeléssel 5?.— Kc-tol. Prospektust küld az igazgatóság. xx A legolcsóbb szlovenszkói könyv. Darva - J.: Elsüllyedt világ c. könvvo ki.adóhivatalunk utján 5 K.-ért (szerző kézjegyével 10 K-éri) kapható bérűién tve. / Kétezer újságíró a passiójáték sajtó- bemutatóján értesítették a kiürítés megkezdéséről, úgy­hogy azonnal a francia katonák kiürítése, után német katonák vonulnak be a harmadik zónába. Páris, május 20. a Young-fcervezet életbe­léptetése után tegnap délelőtt a jóvátétel! bi­zottság palotájában záró ül és volt, amelyen a német, háborús terhek bizottságának kiküldötte is részt vett. Az utolsó formalitásokat hamaro­san lebonyolitották. Németország érvénytelen­né vált adósságleveleit ünnepélyesen elégették. Az elégetett okiratok között vannak az A., B., C. jelzésű jóvátétel! bonnok, amelyeket í921 május 5-én bocsátottak ki és 132 milliárd már­kát jelentenek. Elégették továbbá a 11 milliárd márkáról szóló vasúti obligációkat i®. Az ipar 1914-ben garantált öimiiliárd márkás obligá- cióit ugyancsak megsemmisítették. A jóvátétel] bizottság aktáit átszállították a francia nem­zeti levéltárba és a tizenkét évig működő hi­vatal ezzel végleg lezárta munkáját. Páris, május 20. Tardíeu mimsrterelnök hivatalosan tudatta Hcesch párisi német léptetése után, kiadta a rendeletet a rajnai kiürítést junius 30-ig elvégzi. Tegnap délben 12 órakor Hoescb megjelent a Quai d?Or« sayon, ahol Tardi&u Briand külügyminiszter, Magtnot haclügymhiíszter, Tirard rajnavitíéki főbiztos és Guilíaumat tábornok, rajnai ?ö- parancsnqk társaságában fogadta. A minisz­terelnök bejelentette, hogy Franciaország szombaton, azonnal a Young-tervezet életbe­léptetése után, kiadta a rendeletet a rjanai vidék kiürítésére. Rövid eszmecsere után a nagykövet és a miniszterelnök megállapítot­ta, hogy Németország és Franciaország kö­zött teljes az összhang a kiürítés részleteire vonatkozólag. Ezután Tardíeu ünnepélyes ígéretet tett, hogy a francia csapatok junius ’ió-ig elhagyjak a harmadik rajnai zónát. A kiürítés május 20-án kezdődik. A német ha­tóságokat a francia hatóságok hivatalosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom