Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-18 / 113. (2334.) szám
1«0 május 18, raaáraap. s 1930, május, éjjel Irta: SZOMBATHY VIKTOR A fekete este ineglebegtette szárnyát a az uccák öblös mélyein végigfutott a máju6 zizzenése. Iv- lámpsa lógott csámpásan a sarkon és a falakon reklámangyalok fáradtan hunyorgottak. Fekete tömeg álldogál e* angyalkák előtt, egybefolyik a* estével árnyuk et ©g'y közeli kertből aimafa virágának illata lopakodik ©lő. A város másik végén, a hizlalók tájáról kövér mangalicák Illata tör elő féltékenyen. Feketében fekete megmozdul. Most előretör óvatosan, lopva, mint vártáján az őr, hegedűsök és klarinétos és szuszogva, hátul a kiabőgös, Négy cigány, ha közelebbről megnézzük. Négy cigány, leng a kabátjuk e egyik megdőlve rúg orron kiváncsi kutyát Négy cigány és két trubadur. Bánatrahajló kalappal e trubadúrok, gallérjuk nyakban, kalapjuk nyakban, mintha az élet szenvedése csüggne görnyedő vállukon. De csak finom alkohol szaga leng. Párás, hízelgő iliatocska, mint lepke lekben a fekete tömeg mozgó karjai, lábal, fejei, hegedűi között, eltűnik s visssaröppen s Így ballagnak házak árnyai alatt: hegedűk, trubadúrok s ez illatok. Most más bánat jő szembe: uj alak az ttccán, magánosán és függetlenül Meghökken. , — Hová, Sanyi? — kérdi az első hegedűstől. A hegedűs megbillenti a fejét: —- Zenére! — summogja alázatosan, merthogy engedetem nélkül szólt, mármint a ma estére illetékessé vált két gavallér engedetnie nélkül . Ám, e két gavallér mit «em szól: nagyobb a bánat s nagyobb a szerelem, minthogy méltatlan szavakat szórnának szét a puha estében, mén e két gavallér, nyugodtan anyagi gondtól, mert ez égi, zengő muzsika ára gondosan kialkudva már, zsebben gyürődzík, mén e két gavallér, szivükben hölggyel, leák&kJtoa reaafcmyrí, fülükben melódiákkal. Lopva lopakodnak a cigányok, oly ritka csal napság Syen gavallér, aki szive hölgyét éji muzsika hangjain kívánja megnyerni, hej, régen az más volt: (Unom és dánom, soha meg nem bánom, de ma csak öröm az is, ha üy trubadúrok alkudják a zenét s szegény cigány kénytelen árat ajánlani, mert a szomszédban már fűid a koukurren- da, aki ócsaóbér b elmegy, naccságoa űrt Nos: utoJfeó ár és asm utolsó cigány, kiváló szerelem! Hejt — M*ly& ablak alá? — pendít a hsroa a el- j gány, mert, nini itt vagyunk. Megvan az ablak, megvan a nóta, eltalálja azt a négy fürge ujj, meg csücsörített száj vakgőtéiben te, megvan adudén: halkan a fiiggönyös ablak alatt s most az egyik trubadúr keze, mint a bábszínház bábuja, ha láthatatlan spárgán kapja a rántást, lendűl s már vezényel is. mikor a cigány, Sanyi névre hallgató emigyea kérdés: — De hol az engedély? 6, szerelmesek védőpatrónusa, ki az éj! zengő melódiákat is hatósághoz, pecséthez és bírságpénzhez kötöd! A flótás már Rikkantott egyet szerszámjába, csuklót* bánattal tört elő egy félhang és halkult el szégyenlősen, hogy társra nem talált És félpofával a csutora mögül röppentette ki a valót a flótás: — Mert lecsuknák bizony. S hüel jeléül hangosan csapott be egy ezüst klappantynt A magasabbik gavallért azonban nem rendit! meg az eset: — Attól pedig ne féljetek! — lendíti meg köpenye szárnyait, — oi felelősségünkre megv a dolog. —- Én már fizettem miatta! — próbálná ellene vetni a prímás, de meggondolja mégis, mert pénz a* pénz, manapság oly kevés a kereset, s hol található gavallér, aki éji zenére cipeli cigányait, romantikus, régi szerelem szárnyain? így aztán leteendői mégis a nóta, egykét taktus még bizonytalanul tapogatózik, klarinétom, brácsás, ktebőgö* keresvén keresik taktusban és dallamban a prímást, de, nini, az első sor után már mily egyvonalban halad mind a négy, gyönyörűség hallgatni is. Harmadik nóta megy már, szomorúság és bánat cifrálkodva lengenek, hullám- zanak a májusi almafák alatt, feinyikkau a klarinét s megbődűl a kisbőgő dongó dé húrján a nóta, a két gavallér, behúzott kalappal, Jebbeaő köpennyel csak áll és vár az ablak alatt, türelmesen, szomjasan, mint régi lovagok a donnák ablakának fekete rácsainál, mert, jaj, mely nagy a szerelemnek hatalma. Hónap vége már s lám, éji zenére ■ mégis telik, inkább nem lesz cipő, avagy kétszer vacsora, de a szerelmet el kell zengetn! s ha már tolmács nélkül nem megy, hát hadd közvetítse négy cigány. Csodálatosak te az emberi érzések, e hat ember érzése: négy álmos cigányé (ám nem annyira álmosak mégsem, hogy ki ne vehetnék muzsika közben a jó munkáért járó fejpénzt, úgy, gondolatban, hogy kire mennyi jut), s a két türelmes gavallér, akik nem sajnáltak sem időt, sem fáradságot, hogy a kinyílott szerelem meglétét Így tudtára adnák a leányzónak. Ámde legcsodálatosabb a leányzó, akinek már Illem felgyújtani legalább a villanyt, ha már a régi szokásu gyertyagyújtás divatja a múlté, s kikönyökölni az ablakba, nézni, moso lyogva a szerelemtől szomjas gavallér arcát. így aztán csak jár a muzsika, ballag a dallam. • a kél gavallér egyre tespedőbb reménnyel nyújtogatja mutatóujját a levegőbe, amint ez mutatásnál szokásos és illő. liftes különvélemény a Szenfiiváni kúriáról llároi®! ficsp az ismeretlen szépség birodalmában Amit Szentkmnban az irodalmon kívül láttunk — A Kárpátok legszebb gyöngye és a havasok íókuszpontja — Az épülő fürdő — Huszonhét szentiváni kúria — Gyógyulás a Gyömbér tövében Llptószentiván, május 15. A fagyosszentek második napján váratlanul kitisztult az ég és amikor reggel kiléptünk az egyik szentiváni kúria teraszára, megláttuk a panorámát, melyhez hasonló kevés van Közép- európáhan. A Látványosságok látványossága volt. Külön fejezetet kedd szentelni ennek a gyönyörű helynek, ami &z alig ismert Szent- ivánfürdő itt a Kárpátok közepén, ahol úgy fekszik, mint valami gyémántdomb az óriási, díszes fehér-zöld futeráíba® és rejtett szépségeit csak most kezdi megmutatni, későn, de még jókor. Húsz író és publicista, elég intelligens emberek, kimentek ügyes-bajos dolgaikat megtanáeskozni a Kárpátok közé, s amilyen meglepő eredményeket értek el a szelem terén, oly meglepetés maradt számukra Szent- iván fürdőjének fölfedezése is. Ez az Ősrégi falu, úgy látszik, régóta ízléses emberek tanyája. Huszonhét Szent-Ivány-kúria van benne ■— bagolyvér, kastély, palota, udvarház, nagy ház, kis ház össze-vissza —, ami mintha azt bizonyítaná, hogy az ősi család minden tagja leküzdhetetlen nosztalgiával csüngött szülőföldjén, a vidéken, a szépségen, ami itt el- ömlík, s ha tehette, visszajött, házat épített és letelepedett szemben a különféle havasokkal, fenyőrenget egek kei. Huszonhét palota és egy árpádkor!, föltűnést- keitő tisztavonalu templom s falu közepén, uralkodó dombtetőn, magában véve érdemes látványosság, — de s turista számára a vonzalmak vonzalma a sok hegy marad. Három hegycsoport lábánál Áarát a* é*®sfcí Kárpátok nagyfoka és seép ben kitermeltek, itt van. Szentíván fókuszpont: ha egyenes vonalakat húznánk a három legjelentősebb hegycsoport legneve®ete®e>bfb bórctetőire, a vonalak itt találkoznának, ebben a vődgynyüáisban. Alkalmas helyről a következőket látni: elől a liptói havasok teljes panorámáját, csupa hófehércsucsu, kétezerméteres hegyet, a legszebb profilban, amit mutathatnak. Mellette, kelet felé, a Kriván süvege bontakozik ki nemes alakjában — a Kriván, ismén nézve, a legszebb alakú Kárpát-hegy, meglepően hasonlít a svájci Matterhomhoz, $ erről valamennyi nagy turista megállapította, hogy az Aipesek királynője, a legtöbb, amit a természet formatisztaságban kitermelt, — mellette a Gerlachfalvi csúcs, s lejebb, a kiugró hegyháton Csorba házak A szem tisztán kiveszi Ez van edől. Ha megfordulsz, üde, seiymesrétü cikk-eakkos völgy nyílik & sötétzöld fenyőerdők között, középvonala hegyeket, egyre magasabbakat, egyre hevesebbekkel látsz, míg hátul az Alacsony Tátra büszkesége, & Lomnicoa! vetélkedő vadonban és vadban du« havas Gyömbér zárja el a mély szentiváni völgyet. Ennél többet szem nem kívánhat. Nem ismerek helyet, ahonnét tökéletesebb perspektíva nyílna a Kárpátok fehér he gyeire. A kilátás mindenfelé nyitott, s ha az ember reggel kilép a szobájából és a nap süt, tekintete nyomban beleütközik egy-egj ragyogó havasba. Q Át kell mennie az egyik békítőén zöld fenyő- erdőbe, hogy meg ne vakuljon. A vadászok és a fenyvesek etdorádófa Fenyő csak itt van. Először életemben láttam ennyit együtt, ily köaeü és ily tökéletesen. Sem a Tátra — a letarolt — sem Árva, sem a Negoi nem versenyezhet Liptószent- ivám környékével ebben a tekintetben. A fürdő csaknem hétszáz méter magasságban fekszik s az enytoe ezwbailpin klíma, mely nem vég és nem szúr oly émzéfoelhetően, mint a magasabb fekvésű fürdőhelyek levegője, különös, tiszta zamatot kap az ózont lehelő fenyvesektől. Eli ónál Ihatatlan egészség ömlik el a tájon: a levegő nem tulerös, de magában rejti & magaslati klíma valamennyi előnyét és a fenyvesek közvetlen lég-eűxirjét — ei is olyan előny, amellyel kevés kárpáti fürdőhely dicsekedhetik. Napokig járhat az ember itt az Alacsony Tátra fenyőrengetegjeiben, a régi véderdőkben, anélkül, hogy végét találná. Ideálisabb kirándulási központ a három hegycsoport: a Liptói Havasok, a Magas Tátra, (Csorba 80 —35 km-nyire van) ée a közvetlen hátteret alkotó, nem eléggé ismert, de mindennél szebb Alacsony Tátra felé elképzelhetetlen és a 2045 méter magas Gyömbér tetejére, a kitűnő és tágas menhé- son ét innét vezet a legrövidebb és egyúttal a legkényelmesebb ut, amely ráadásul a legszebb is, mert a fejedelmi azentiváni völgyön fut keresetűi. A Stavnioa, a Vágba ömlő hegyipatak — széles, mély és kristálytiszta — át száguld a völgyön és> dübörögve a falon mindenfelé, furcsa, kékes érteni kapva a gyógyforrásoktól — nincs megnyugtatóbb, mint a sokszínű köveket súroló fernvÓfényben fürdő zöld vizet nézni A vidék teli van bő pisztrángom patakokkal s a halászoknál csak a vadászok járnak jobban, mert ez a vidék vadban párját rttkitóan gaz dog. Elnevezhetném: a vadászok és a fenyve sefk eldorédórjának. Csoda a Tátra tővében — Reveláció volt. Fölfedeznek érzem magam. Szebbet sohasem láttam. Egén «ajp ilyesféle hangok hallatszottak. Bűn lett volna eaA a helyet parlagon hagyni, ha nem is lett volna mái?, mint pazar vidék, jó levegő, fenyvees, kirándulóhely, a három hegylánc nyitott központja, vadász és halász- vidék — de a természet olyasvalamivel is megajándékozta, ami hiányzik a Tátra közvetlen közelében levő fürdőkből. Nemcsak klimatikus gyógyhely, hanem ami Trencsénteplícdg, Pöetyénig sehol sincs: gyógyfürdő is. Egyesíti a Tátra és a gyógyfürdőé előnyeit; magában véve ez ax egyedülálló körülmény nagy jövőt biztosít neki. Gyönyörű unikum. Ugyanolyan mindent koncentráló, mint a vidék. Kénes, de szénsavas is, kettős hatású, kettős értékű. A forrásokat régen ismerték és gyógyító erejüket is, de a rendszeres kifejlesztés: csak most kezdődik. A fürdő vezetősége megkezdte a mélyfúrást. 15 méterre jutott a sziklában ée a 22 fokos melegvíz hőmérséklete máris 28 fokra emelkedett s várni lehet, hogy még emelkedni fog. A forrás vize rendkívül bő, a fúrás következtében percenkénti 6 literről 180 literre emelkedett. Reumatikus ée szívbán tál mák ellen nagyon a jánlják ai orvosok a ami a legfontosabb, a fürdés enyhe benne, nem kin, sőt üdítő ée frissítő. A nagyarányú építési program, amelybe a fürdő gazdája a minden oldalról megnyilatkozó azakérdeklődés következtében belekezdett, ezidén már alkalmas és modern gyógyfürdőházról gondoskodott. Az épülő lukszus Szentivánban láttuk, hogyan keletkezik a modern fürdő, ha arányai egyelőre neon te 4oiL- nagyok. A gazda alapos munkái végzett. A pBtteéa empire kúriákhoz, a bájos és nemes stílusban épült nagy és kényelmes uriházakhoz modem, hosszan elnyúló szállodát épített s fölszerelte mindennel, amire a váróéi ember sávé vágyik. A vadregényes vidék közepébe belevarázsolta a huszadik századot Természetesen villany, meleg-hideg víz, természetesen modern bútorok, modern lakkozás, újszerű rend, abszolút kényelem. A források forró vizét földalatti, hőtartó vezetéken „házhoz szállítják". A vezeték fölé 600 méteres aj sétányt építettek: a rohanó Stavnicára akasztva, a fenyvesek hegyébe belevágva, szemben a műkincsekben gazdag, evem nyugtató, kimagasló árpád- kori templommal é* a huszonhét ctfraalaku, büszke kúriával, — ez a nagy technikai munka is a hely természeti szépségeinek egyik gaeda gitója lett. A másik sétány a fürdőből a közeli Víghoz vezet; —- « hogy mi a vadregényes Vág, itt felsőfo- íyásánál, Kralován mögött, Liptóban, arról fölösleges beszólni. Modern fürdőhely eíképzefhetetten intenzív sportélet nélkül. Szentivánban versenyuszodát építettek, —> ami ritkaság « vidéken, a legújabb rendszerű bazint természetes hőfokú vízzel töltik meg a külön « óéira épített vezetéken át (mint Egerben). Augusztusban megrendezik az első szentiváni nemzetközi uszóversenyt, amelyen a világrekorder Bárány István is résztyesz, valamennyi szlovenszkói sportoló örömére. Tenniezpályák épülték. A parkírozás fofyfk. Télen ideális si-terület vár a sportolókra. Nyáron vadászat, halászat, strand, versenyuszoda, turisztika — az egészséges ember is megtalálja a maga számadását. A hely a nyaralásra alkalmasabb, mint bármilyen más fürdő errefelé: a kiírna enyhébb a Tátránál, s fürödni i« tehet! Kedves úri fürdő, cigányzene A gigantikus véderdők között, a szívet, ideget és reumát gyógyító források mellett, a Gyömbér tövében, nem messze a vadregónyes Vágtól, szemben a liptói Havasokkal és a legszebb perspektívákat mutató Magas Tátrával, enyhe és idegcsiilapitó szubalpin levegőben épül ez a szerényen induló és mégis felejthetetlen fürdő, mely modern életet, kényelmet-, sportot, szórakozást varázsol Láptószentmiklós meló. Hét kilométerre van a várostól, rendszeres autóbuszjáratot vezetett be minden vonathoz és vonattóL Megfizethetetlen a fővonal közelsége: Bécs. Budapest, Prága, Pozsony, Kassa, Losonc egyenes gyorsvonatokkal függ össze a paradicsomi hellyel. Szentiván az utak centrumában fekszik, autóval is pompásan elérhető s alkalmas akár week-end-kirándulásokra is. Amikor elmentem a Gyömbér tövéből, fájt- a szivem. Egy-két hónap múlva megindul itt az élet. Központ lesz. Idevarázsolják azt a régi, kedves, nri fürdő- típust, ahol néhány száz ember összegyűl és testvérnek érzi magát, pihen, "vagy kúrál, pazar vidéken él, elegáns kúriákban, eszi a nagyszerű és olcsó kosztot, hallgatja a cigányt ... Mennyi 'báj, mennyi feledés, megnyugvás, gyógyulás van ebben az idillikus környezetben! Boldog ember, aki elmehet. Aki ihat ja a bejei bort, eheti a vajnál jobb liptai túrót, amit a pásztorok hoznak a Gyömbérről, nézheti a tájat és megfeled kérhetik a világ örömtelen változásairól. Amikor visszajöttem az épülő, fejlődő, gazdagodó Liptószentivánból, egy boldog fölfedezéssel voltam gazdagabb. Sz P. — Alszik az édes! — suttogja végül ax egyik 8 már-már inegzendül a reménytelen nóta, hogy: képeddel alszom rí, mikor az táblák mégis megrendül e kikönyököl rajta egy barátságos arc. Bajuszt visel e barátságos ábrázat • hálóingben van, újság a kezében, pápaszem a homlokán. Nem a leány. Nem Piri ez. — Piri nincs otthon, elment autózni a fiukkal, — nyilatkozik a vastag hang gazdája, mint aki értesülve van mindenről s mint aki végre is unja a sok muzsikálást. S mintha jós szólana belőle, fénykéve csapódik végig az uccán, valami ropog és aprókat robban, megvilágosul az ég, a kő, az aimafa s vékony esl- kordulással áll meg az autó, hangosan kiáltozván a berinülők, de legfőbbképpen a kitűnő Piri. — Pompás volt! r— ugrik le pirosán és utána két fin. A cigányok erre mégis leteszik a vonót, de arcuk vonásain nem látszik, hogy mosollyal, avagy szomorúsággal valaminő álláspontot fog latnának rí ebben az ügyben. Piri most pillantja meg a két lovagot — Hát maguk? — áll meg előttük meghökken, ve, de a két lovag mit sem szól, 6, most látják be, micsoda semmis zene négy cigány egyetlen autótülök kappanhangja mellett s mily eredménytelen. — Hova mennek ezzel a négy cigánnyal? — áll meg iPri egy pillanatra, kapubilincsen már a keze s a két autós lovag te sarkába plántálta már magát, ó, mely szerencsés leány lehet ez a Piri! — Csak nem mulatni? — kérdi még Piri s már a kapu belsejéből szól, —vha van kedvük, bejöhetnek, Londonból még elfoghatjuk az éjjeli dzsesszbendet. Ám, ha menni is szándékozna a két megrok kant, döbbent trubadur, alig tehetnék, mert az autós lovagok becsapják, benyomják a kaput, ők maguk te eltűnvén a barátságos ház küszöbén, hogy apának átadják leányát és sarkát csippentené le bármely gavallérnak e kapa, mely hangos csattanássa] zárta maga mögé Pirit, apját, autós lovagokat s a Savoy-Jaxxt. Áll a négy cigány s áll a két lovag. ÁB, áll, úgy tűnik, végtelen Időkig áll a hat ember, előttük sötét tömeg, ax airtó s fülükben egy dallam utolsó taktusa, felettük almafa és Utat, ée májas, zene, szív és szerelem, mintha az egész világ megállt volna, kerekeiben, mint ez az aotó s többé semmi, semmi, semmi sem következik. Ám a rend éber őrei talpon, a hivatalos kerekek mozognak még akkor te, ba főid, ég, csillagok megállnak s az ncc.a sarkán már befordntt két alak, kesztyűsen é« kardosán. - . Kezükben noteszkönyv, ceruza s már Írják is protokollba az egész társaságot, merthogy engedély t cseud/avarásra mégsem volt.
