Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-17 / 112. (2333.) szám

1060 máfog 17, szombat. <PRAGAl-i vjAfiYAR-MlttliAÍ* u 21.5 millió pengőve! aktív az első negyedév magyar külkereskedelmi mérlege Budapest, május 16. Tegnap jelent meg Magyarország küKke- reákedelmi forgalmának ez év első negye­déről szóló kiimiU'ta'táea. Megállapítható eb­ből, hogy 1930 első negyedében az ország kiüllvereskedelmi forgalma 21.5 millió pengő kiviteli többletet eredményezett, ami igen jelentős eredmény, ha összevetjük az előző év első negyedének külkereskedelmi forgal­mával, amely 1929-ben 43.9 millió pengő be­hozatali többletet mutatott. Ez év február havában a behozott áruk ér­téke 61.2, a kivitt áruik értéke 60.8 millió pengő volt. A márciusi havi behozatal érté­ke 69.2- a kivitel érléke pedig 78.9 millió pengőt tett ki. A magyar külkereskedelmi mérleg tehát februárban 400.000 pengő'vei volt passzív, márciusban pedig 9.7 millió pengővel aktív volt. Az előző év februárjában és márciusában a külkereskedelmi mérleg nagymértékű be­hozatali többlettel zárult, a két hónap beho­zatali többlete együttesen 34.1. millió pengőt tett ki. A márciusi aktív mérlegeredményt a behozatal nagymértékű hanyatlása idézte «lő. Márekufoan a legfontosabb Aruk csoportjá­nak Importja még nagyobb mértékben ha­nyatlott, mint februárban. Legnagyobb arányban a nyers és megmunkált fa, továb­bá a szén behozatala csappant meg, de je­lentős mértékben kevesebb szövetet vásárolt Magyarország külföldön, mint a múlt óv em­lített két hőn apjában. A kivitelben a vágó és igás állatok ex­portja növekedett nagymértékben. A ke- nyérmagvak és a liszt kivitele februárban jóval alatta maradt a nnultévj februári kivi­telijeik, márdiusban azonban már többet si­került külföldön elhelyezni, mint 1929 már­ciusában. A pozsonyi kereskedők grémiumának akciója az igazságos adókivetésért. A pozsonyi keres­kedők grémiuma közi: A uapról-napra rosz- szabbodó üzleti viszonyok arra késztették a pozsonyi kereskedők grémiumát, hogy a pénz­ügyi hatóságokat arra kérje, hogy az uj adó- előirási periódusban végre az anonim tanuk­kal és szakértőkkel hagyjanak föl és gondos­kodjanak arról, hogy az adózó összes észrevé­telei minden adókivető bizottsági tag tudomá­sára jussanak. A kereskedelmi grémium meg­győződött arról, hogy az adókivetéseknél még most is nagy aránytalanságok vannak, ame­lyek csak az esetben küszöbölhetők ki, ha a testületek és szervezetek kérelmének eleget tesznek és az adóelokészitéshez csakis oly szakértőket vesznek igénybe, akik minden te­kintetben megbízhatók, a helyzettel ismerősek és akiket az egyesületek küldenek ki. Az adók igazságos kivetése ma minden vállalatnak exisztenciális érdeke. E kérelmet a pozsonyi kereskedők grémiuma a pénzügyi hatóságok­hoz fölterjesztette azzal, hogy ennek teljesíté­sétől a gazdasági élet nagybani javulását várja. A csehszlovákiai elektrotechnikusok szövetsége folyó évi j*umiue 7—11-én tartja Prágában az évi kongresszusát, melynek kapcsán a Zsófi-szigeten ar elektrotechnikai újdonságokat fogják bemu­tatni nagyszabású elektrotechnikai kiállításon. A kongresszusi gyűlést a prágai fővárosi könyvtár nagytermében, június 8-án tartják meg. Az adókivető bizottságok számát emelni fogják. Az érdekelt szak testületek már a múlt éviben az­zal a kéréssel fordultak a pénzügyminisztérium­hoz, hogy es a® adókivető bizottságok számának emelését rendelje el. Az illető szaktestületek e kérelmüket most megújították 6 ama, újabban szerzett tapasztalataikkal támogatták, hogy az adókivető bizottságok munkája nagyon megnöve­kedett, annyira, hogy azt rendesen nem képesek ellátni, A minisztériumot most arra kérik, hogy adataik helyességét hivatalosan is viasgáltassa felül, s az eredmény szerint haladéktalanul intéz­kedjék az adókivető bizottságok számának eme­lésé érdekéiben. Prágában újabb bankfúzió készül. Még nem osöndesedtek le azok a hullámok sem, amelye­ket a múlt hónapokban a három nagy prágai bank fúziója vert, s a cseh lapok már egy újabb nagy bankfúzió tervéről Írnak. Ez alka­lommal a Lánderbanknak a Cseh Iparbankkal való fúziójáról rebesget a fáma. Beavatott kö­rök nézete szerint a fúzió nehezen fog létre­jönni, mert mind a két intézet igen nagy, jól van megalapozva s az egyesülésre lényegében semmi szükség nincs. Egyelőre a tárgyalások i& teljesen informatív jellegűek. Ujább bankfúziók Szlovenszkón és Ruszin- szkóban. A belügyminisztérium a Bereg—Mun­kácsi Banknak a Máramarosi Általános Hitel­bankkal való fúzióját engedélyezte. A pozsonyi Szlovák Népbanknak a Szeredi és a Nagy- szombati Népbankokkal kellett .volna fuzionál­nia. Ezt a tervet egyelőre nem valósítják meg. mert a pozsonyi Szlovák Népbank a Szakolcai Népbankkal fog fuzionálni. A Őzeredi Népbank részvényeinek többségét a Dunabank szerezte meg. A pozsonyi Amerikai Szlovák Bank (a Legiobank affiliált intézete) a Szlovák Általá­nos Hitelbankkal (a Cseh Eszkont- és Hitelin­tézet affiliált intézetével) folytat fúziós tárgya­lásokat. A szlovenszkói ipar és a pénzpiac. Szloven­szkó vezető ipari körei — az egyik német­nyelvű kőnyomatos jelentése szerint — a nagy cseh bankokkal a szlovenszkói pénzpiac sza­bályozásáról tárgyalásokat folytatnak. A szlo- vónszkói pénzpiac bajainak orvoslása az ipari föllendülés elengedhetetlen követelménye. A jelentés szerint a szlovenszkói gyáriparosok szövetsége megcsinálja a hitelosztályát, amely a töke beáramlásáról, forgalmáról megbízható információkat adna. A községek pénzügyi gazdálkodása. A cseh­szlovákiai városok és községek szövetségének állandó választmánya és elnöksége a múlt na­pokban rendkívüli értekezletet tartott, ame­lyen a pénzügyminisztériumnak az önkormány­zati testületek pénzügyi gazdálkodásáról intéz­kedő törvény .novellatervezetét tárgyalták. A törvénytervezetet egy külön miniszteri bizott­ság is tárgyalta. A szövetség állandó választ­mánya és az elnökség köszönettel vette a mi­niszteri bizottság jelentését, s különösen Slá- vik miniszter bejelentését, amivel a községek szövetsége teljes mértékben azonosítja magát. Az értekezleten a szövetség ama reményének adtak kifejezést, hogy az önkormányzati testü­letek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényt a nemzetgyűlés még a tavaszi ülésszak idején módosítani fogja, mert ha ez a várakozás nem teljesedik be, úgy sok község egyenesen ka­tasztrofális helyzetbe jut. Az értekezlet a to­vábbiakban a községi pótadók értékhatára emeléséről, az egyenes adókban való részese­désről, a kiegyenlítési alapból való segélyek­ről s a városi közkórházak dotációjáról tár­gyalt s eme kérdések kapcsán a pénzügymi­niszteri törvénytervezethez állást foglalt. Ezt az állásfoglalást, a legközelebbi napokban írás­ban is elkészítik s nyilvánosságra hozzák. A margitJalva-vörösköi vasúti vonal építé­si pályázatát kiírták. Az államvasutak központi igazgatása a vör öskő-margi tfalvai tervezett vasútvonal első szakaszának al- és felső építményeinek s az alagutak elkészíté­sére vonatkozó pályázatot most irta ki. Ez a szakasz négy résziből áll s a vöröskői állo­más kibővítését s 20.1 km vasútvonal építé­sét foglalja magában. Az épitáot munkálato­kat a kiadás után azonnal meg kell kezdeni s a munkának úgy kell haladnia, hegy 1931 szeptember elsejéig a vöröskői állomás fcj- bővitése megtörténjék. 1933 julius elsejéig az első, hét km hosszú vonalon a forgalom megindulhasson s 1934 julius 1-ig készen kell lennie az egész 20 km-es szakasznak. A munkálatoknál elsősorban szlovenszkói mun­kásokat kell alkalmazni. Az ajánlatokat 1930 június 30-ig keH benyújtani, s azok felnyi­tása ezen a napon történik meg. A pályázók­nak igazolniok kell azt, hogy a vasutügyi mi­nisztérium által a múlt év őszén rendezett információs eljárásában részfcvettek. Uj részcénytársaságok. A belügyminisztérium a következő uj részvénytársaságokat engedélyezte: Bőrgyár r.-t. Körmöcbánya, részvénytőke 1 millió korona, amely 2500 darab készpénzzel kifizetett s 400 korona névértékű részvényre oszlik. A részvénytársaságot a Cseh Iparbank pozsonyi fiók­ja alapította. — A másik uj réezvénytársaság a Középcselhországi Papírgyár r.-t., melynek szék­helye Prága. Ez a részvénytársaság különösen ro­tációs papír gyártására rendezkedik be. A rész­vénytőke 1.6 millió korona, a részvények névér­téke 400 korona. Alapítók a Melantrioh, Politika, Mercy Henry és Fia s a Spiro Ignác krumaui papírgyára. A gyümölcs jelentősége a táplálkozásban. A gyümölcsnek nagy jelentőségét még nem isme­rik nálunk egészen. Amerikában, Angliában és Franciaországban nemcsak az ebédnél és va­csoránál szerepel rendszeresen a gyümölcs, hanem már a reggelinél is. Nálunk a húsételt becsülik a legtöbbre, & ennek az a következ­ménye, hogy e nehéz étel állandó folvasztása igen gyakran gyomorbajt okoz. E betegséget aztán mindenféle csöppekkel és orvosságokkal gyógyítják, ahelyett, hogy az étlapon változ­tatnának. Á husadagot csökkenteni kell s ehe­lyett több gyümölcsöt fogyasztani. — A hús­étel egyáltalában nem vértképző, mert nem adja meg a testnek a szükséges vasat. Sok pénzt adnak ki az emberek vasborokórt s már a gyermeket is mérgezik ezekkel, pedig napon­ta tegy-két alma sokkal többet használna. Vér­szegény emberek sokszor szenvednek bélrotha- dásban s itt a gyümölcs kitűnő hatású, mivel javítja a vért s tisztítja a beleket. Az alma va­son kívül még cukrot és sót is tartalmaz, mely anyagok jóformán mindjárt fogyasztás után fölszivódnak a vérbe s regulálják annak álla­potát. Foszfor is van az almában s anélkül a tudomány szerint — egy gondolat; sem sziilet- hetik meg. Mióta a tudomány kimutatta a vita­minok jótékony" hatását az emberi szervezetre, sok vitamint tartalmazó orvosságot árulnak. Fűnk dr., a vitaminok fölfedezője is csodálko­zását fejezte ki e gyógymód fölött, mert hi­szen elegendő volna, ha a beteg néhány almát fogyasztana naponta. Egy angol közmondás szerint minden nap egy alma megvéd az orvos­tól. Ez világosan mutatja, hogy mennyire tu­datában vannak ott a gyümölcs gyógyító ha­tásának. Nagyon sok betegséget lehet gyógyí­tani, illetőleg elkerülni rendszeres gyümölcsfo- gyaszfással. De inkább ne várjuk meg a bajt, hanem kerüljük ki azzal, hogy minden étke­zésünknél ott legyen a gyümölcs. 320.000 végrehajtás volt tavaly Béesben. Becs­ből jelentik: Míg- 1926-ban kereken 160.000 esetben vezettek végrehajtást, addig 1929-ben 320.000 vég­rehajtás fordult elő, 1930 első négy hónapjában pedig 163.000, ami egész évre 340.000-nek felelne meg. Az 1929. évi 320.000 végrehajtási esetből 250.000 szociális terhekből előállott hátralékok miatt történt.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat barátságosabb volt. A következő ár­folyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 21.85 —22.20, felsőtiszai £1.15—21.65, egyéb 20.85— 31.30, rozs 10.45—10.55. tengeri, tiszántúli 11.10—11.20. egyéb 11.20—11.40 pengő. A többi gabonaeikkben az árak változatlanok A lenmag behozatalát engedélyezés! lapokhoz kötik. A lentermelő szervezetek 8 a textilgyáro- sokkal karöltve tárgyalásokat folytatnak a kor­mánnyal annak érdekében, hogy a külföldi len­mag behozatalát csak engedélyezési lapok alapján engedélyezzék. Ez oly intézkedés volna, mint ami­lyen a cukorrépa-magnál már régen megvan, amelynek behozatala engedélyezési eljáráshoz van kötve. Ennek az eljárásnak a célja az, hogy a len­termelést megnemesitse. A. belföldi textilgyárosok állandó panasza ugyanis, hogy a belföldi len sok­kal gyengébb minőségű, mint a külföldi. A müzsirok behozatala nyolcszorosára emelke dett. A csehszlovák köztársaság területére 1929- ben összesen 15.150 q m-rganiiní és óteWirt szál­lítottak 1.4,000.000 korona értékben. Ez a mennyi­ség az 1926. évben behozott m-eny is égnek a nyolc­szorosa. Az 1929. évben a belföldi margarin- és éterz6Írgyárak kapacitásuknak mindössze 40—50 százalékát használták ki, s 2000 alkalmazottat fog­lalkoztattak; termékeikkel kizárólag a belföldi piacot látták el. A kivitel elenyészően csekély, egyrészt az északi és nyugati államok nagy ver­senye miatt, másrészt a külföldi államok magas vámfalai miatt. Csehszlovákiába különösen Hol­landia és Németország szállít igen nagy mennyisé­gű ételzsirt. Újabb tervek a rozsértékesitésre Németország­ban. A német rozskérdéo az eddig hozott batalrmes anyagi áldozatok ©lenére még mindig megoldatlan, A raktárakban még mindig néhány millió mázsa rozs fekszik, amelynek sorsa egészen bizonytalan. Az prtékesif és megoldása annál sürgősebb, mert a német rozs magas nedvességtartalma következté­ben nehezen tárolható. / múlt hét végén ismét megbeszélések folytak ebben a tárgyban a biro­dalmi mezőgazdasági miniszternél, aki kijelentette, bogi7 a rozstakarrmányozás előmozdítása céljából tervbe vette a denaturált rozsnak más takarmány- fólékkel kerverve való forgalomba hozását. A leg­első kísérlet ezen a íren a rozsdarának .melasszal való keveréke lesz. Ezenkívül megfontolás tárgyát képezi ismét a rozslisztnek keverési kényszere a búzaliszttel. Ugyancsak napirendve akarják tűzni ismét a legutóbb visszavont kényértörvényt ős. ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge a prágai értéktőzsde Prága, május 16. A tőzsde ma kedvetlenül nyitott ée realizációik nyomasztólag hatottak az árfolyamokra. A kedvenő irányzat tőzsde- zárlatig tartott Az ipari részvények piacán gyengült: C®eh-Morva és Berg és Hütten 30, Kőnigsho'ffcr 25, Nordbahn-bonnok és Cseh kereskedelmi 20, Skoda 12, Ringhoffer 10, Aussigi vegyi 8, Solo 6, Nordbahn és Pozsonyi Kábel 5 koronával. Északcseh szén 30, Sdhöl- ler 15, Oehcukor 8 koronával gyengült. A bankpiacon Lánderbank három koronával ja­vult, Cseh E&kompt 2, Cseh Unió 1 koroná­val gyengült. A beruházási piacon Hadiszállí­tás 15, a 4.2 százalékos pótjáradék és az 5.5 százalékos negyedik dt fillérrel javult, Pré- mkmikölcsön 20, a 3.50 százalékos negyedik 10, Konzol és Népszövetségi öt fillérrel gyengült maradtak. A prágai tőzsde deriaajegyrései: május 16 május 15 Hiiiv. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam 1355.15 1359.15 1354.37*/, 1358.87*/, 3 Berlin . . 803.83 806.33 8G4.07*/, 806.57*^ 5 Zürich . . 651.55 653.55 651.65 653.65 3 Oslo . . . 901.25 904.25 901.20 904.20 4*/, Kopenh. . 901.37'/, 904.37*/, 901.37*;, 904.37*/, 4 Danzig. . 655.50 658.50 655.50 658.501 5 Stockholm 903.20 906.20 903.37 % 905.37*/, 3*/, Mail and . 176.55 177.35 176.57 177.37 6*/, Paris . . 132.22fi 132.62*/, 132.20*4 132.60*/, 2*/, London . 163.69 164.29 163.71*/, 164.31 */, 3 New York 33.69*/. 33.79*/, 33.69*/, 33.79**/, 3 Rrüssel . 470.15 471.35 470.15 471.35 3 Madrid . 410.50 412.50 410.— 412.— 5*/, Belgrad . 59.45 59.70 59.47 59.71 5*/, Sofia . . 24.38*/, 24.48*/, 24.40 24.50 10 Wien . . 475.05 476.55 475.— 476.50 6 Warschau 377.27*/, 379.27*/, 377.25 379.25* 7 Budapest 588.42*/, 590.42*/, 588.50 590.50 6 Buen.Aires 1287.— 1293.— 1302.— 1308.—1 ca 7 Helsingí., 84.76 85.16 84.75 85.15 * 6*/, Riga . . 648.50 65150. 648.— 651.— * 6 Rio . . . 404.— 406.— 404.- 406.-* ca 7 Montevideo 31.90 32.10 31.90 32.10* — Alexandria 168.10 168.90 168.10 168.90= ca 7 Athén . . 43.85 44.15 48.85 44.15* 8 Bukarest 19.95*/, 20.15"/, 19.96 20.16 9 Stambol . 16.07*/, 16.17*^ —— — Howno . 884.50 336.50 334.60 336.50* 7 Lissabon. 166.10 156.90 156.10 156.90* 7%; Révai . . 898.— 902.— 898.- 902.—1 8 Montreal 33.69 33.71 33.59 33.711 ca 4% Prága, május 16. Valuták: Holland 1352, jugoeatóv 59.42német 802.50, beliga 469, magyar 588.50, román 19.80. evájoi 650.50, dán 898, angol -163.70, spanyol 423.50, olasz 177.27hí, észalkaiin©ritkád 33.51 'A, norvég 8<98, francia 132.10, bolgár 23.4-0, svéd 901, lengyel 376.10, osztrák 474.50. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: %7/> 6 VJ5 Ang.-Maryai 77.20 80.— Hazai bank .«»•*• • 51.50 52.— Magyar Hitel 69.10 75.50 JeLzálog 40.— 40.— Leszámítoló 87.80 86.20 Magyar-Olasz .•»««•• 67.— 67 — Osztrák Hitel 41.20 41,— Kereskedelmi bank ■ , , i 107.— 110.50 Magy.ilt. tkpt. ..««•» 80.— 8180 Első hazat tkpt. . • « , • 181.— 180— Borsod-Miskolof . . ■ , « • 14.50 14.60 Coneordia ...»•••» — — 4‘3Ö Budapest! malom » . > * , 24.— 2410 Gizella malom ..»•». —1250 Hungária malom « • , » * —. — 18 90 Beoesini • ..••§■• 180.— — Feledni, széa . . ■ > > i — j— — * — Orasehe ...■•■■• — — 150' — Magnezit ...•*••» 204 — 226*— Magv. itt. Jtfaxóa , , » • @05*50 656— Salgó •••««■ ■ i « 4ljl0 47-60 UruAayi ,*,*■»»■« i05 50 119 — Kóbttfg 15*50 16*— Oeáky ••••<■*■» 5*20 — — Magyar tégy Tárgyig , , • • 220 ~ 242 80 Ganz Danubius 93 50 97-50 Haas villamos >■,■■« 93 50 ~- — Hofher* . . . , ■ t ■ t » 8’— 10-20 Láng t > « , , • • i i 68*50 70-— Liptak • • • > ■ • • i r —*— — Győri vagongyár « ■ ■ » » 25*— 28 — Rima ....«**■!• 72*10 82-60 Sehlick •>a,isss> —•— — — Orsa. fa «*■•■■■» 8*— 3— Nasebitri }82 — 144.— Levante •••■isist 7-60 8.— Körat! ••isssisi — •— — Délivasnt ••iiiisi . _ ._ ál lamvasnt •**■*•• 30- — 28 90 TrOsxt .••«■*•■* 28-99 28.90 Magyar énkor •!■««• H2-- 110 — í?z5 • *. * *-.% ••*»»• 118 50 10950 Hrmeária műtrágya 9 a * • 29- — 33 30 Klotud . . • # • 9 1 * • _____________*__ Öu mmi * 1 i 1 1 g • • 1 —53,50 ■—1 1 * 9 A prágai értéktőzsde árfolyamai: V/16 V/15. J923. éri kincstári utalvány . ~Z'~Z 1924. évi kincBtári atalvány . , nn' tr, . nn*,ri HyereménykOlcsOn................... íon’SR ü%-os beruházás! kölcsön . . Inni? innvR SS ássák* : : : • í : Morva őrs*, köles. 1911. 4%% of'oc Morva orBt. köles. 1917. 5% • ^ ~. Prága város 1913. köles. 5% . Prága város 1919. kölos. 4% . /5-zí) Brünn város 1921. köles. 6% . • . Pozsony vároB 1910. köles. •_ ,~* Pr ága városi takrpt. 4% . . Üst. vörös kereszt sorsjegy . Kjt 35 Agrárbank ................................. 511- 515*­Oae h Union Bank . ■ . . 2co*^ 50 Leszámítoló.............................. 402*­Oe eh Iparbank ..••«, 468 — 488*— Prágai Hitelbank . . . • . 482.50 -’40 — Szlovák Bank ..•*■• j82.50 194*— Zivnostenska 463.— 510*— Angol.-Űslov. Bank . « , • „*“’— Osztrák hitel ^40,50 241*— Wiener Bankv. 86 75 98*75 Jugoslovenska-bank , > > ■ ,„46.53 51*67 Nordbahn ....!•,• 4875.- 4830*­Cseb cukor ...•,,. 597.50 — Horvát cukor !•••*• 210.— 224*— Kolini műtrágya » • , • . 555.— 619*— Kolini kávé .••••»• 75.— 81*— Kolini petróleum , • , , • — Kolini szesz ...•■•« 1312.50 — •— Első pilseni sörgyár , « , , ——— Breitfeld-Danék ,— —— Laurin és Klement • • « > ——— Bingboffer 1120.- 1165— Cseh északi szén . » . » 1220.— 1280*— Űseb nyugati szén , • • > . 538.— 588— Alpine 142.- 165-50 Poldi ..••••■», 700.- — Prágai vasipar ...... 1835 - 1890— Skoda 1797.- 1822— Pozsonyi kábel .*»»•. 1127.50 1167-50 Inwald............................* • . 338 - 370.—-f- Nem egységes a budapesit értéktőzsde. Fedezetek következtében nyitás után barátsá­gos volt. a tőzsde és az arbitrázsértékék piaca tartott volt. A járadékpiac forgalma minimális volt. Későbbi lanyhulás nem volt lényeges. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 81.5, Pestszentlőrinci 12.9, Részvénysör 110 pengő árfolyamot értek el.-f- Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Cseh­szlovák értékek prágai eladásra gyöngültek, magyar montán- és cukorértékek budapesti vásárlásra javultak. Helyi értékek iránt csak kis érdeklődés nyilvánult meg.-f- Barátságos a berlini értéktőzsde. Már a délelőtti forgalom barátságos irányzatot- .mu­tatott. A tőzsde későbbi folyamán kisebb üzlet mellett a javulások átlag e.gy—két százalékot tettek ki. ÁRUTŐZSDE + A prágai terménytőzsdén teljes üzlettelen- ség uralkodott. Látogatók is alig akadtak s a forgalom ki sem fejlődött. A múlt heti árak maradtak.-|- A mai budapesti terménytőzsde határidő­piacán — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat barátságos, a forga­lom csöndes. Nyitási, árfolyamok: Magyar búza októberre 19.35, 19.34. 19.32, 19.30, tengeri jú­liusra 11.82, 11.85, tranzitó tengeri júliusra 11.40 pengő. Fölmondták 000 ram. magyar bú­zát- május 21 -iki átvételre.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 286—288. rozs 164— 172. árpa 190—202, búzaliszt 31.25—39.75, rozsliszt 22.75—25.50. buzakorpa 8.75—9.25, rozskorpa 9—9.50. Viktória-borsó 24—30 és ehető 21—25, repce pogácsa 12.75—13.75. len­pogácsa 18—18.05. S'zárazsze-Iet 8.20—8.70. burgonya 14.40—15. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem ftrzünk oiea és* nem adunk vissza Szlovenszkói szerkesztő: Teliérj Gyota. — Rnszinszkói '/.erUeszffl: Ráca Pál. - Irodalmi fő- munkatárs: Sziklay Ferenr dr. Kassa. Kder-n 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. I Döbrentei- tér 9. Telelőn: Auk 530-02.

Next

/
Oldalképek
Tartalom