Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-17 / 112. (2333.) szám

9 1980 május 17, szombat. A csendőrség végei veteti a Nagyíapolcsány vidékén garázdálkodó álarcos rablók gaztetteinek Tízévi börtön ártatlanul? — Négy év előtt elkövetett betörések tettesei a csendőrség kezében LSaiDHÁzKSnto-KmTOftA1 (* *) Dickens népszerűtlen az angol iskolásgyerme- kék közt. Angol lap okiban olvassuk, hogy most je­lent meg a Oaroegá United Kíngdom Tnnst (Anglia Andai Ernő Tenger­tánc Andai uj regénye a kisvárosi szinészéletet írja le, amelyet a szer­ző saját tapasztalatai­ból kitünően ismer. Andai ebben a köny­vében is érdekes rae- seszövönek és a finom hangulatok mesterének bizonyul. Ara 16 31.2® vászonkötésben Mg 44.2® Kapható a P. M. H. könyvosztályában Praha II., Panská 12. hivatalos közkönyvtár szövetsége) statisztikája ar­ról, hogy mit olvas az angol iskolai ifjúság. Oonan Doyle és WaJlace vezetneik a regényírók között, to­vábbá Angola Brazil és Mootgoraery iskoMstört éne­tek A jelentés megjegyzi: ,,Eíég sajnálatos és külö­nös, de se Dickens, se Seolt, se Thaokéray nem 'nép­szerű a tanulóifjúság között." (*) Yehudi Menuhinnak vetélytársa támadt. Ko­runk nemcsak a technika fejlődésében, uj találmá­nyokban. hanoin zenei csodagye rmekekb en is gaz­dag. A 11 éves hegedűművész, Yehudi Menuhin már kiöregedett és helyét — mint newyorki lapok jelentik — a 9 éves olasz-aimeriikai Ruggtero Ricoi foglalta el, aki igen nagy ©ükért aratott. A jövő idényben már Európa is hallani fogja. (*) Az angol király udvari költője. Jelentettük, hogy az angol király uj udvari költőtje Jothn Mase- ilieid lett. John Ma&ediiieídiről eddig keveset hallot­tunk. A legújabban megjelent angol lapok bő is­mertetésit közölnek a poéta laureatusról. Masefield Liverpoolban született és most 56 éves. Kalandos életet élt, amely sok tekintetben hasonlatos Jade London életéhez. Fiatal éveiben mint matróz bo­lyongta be a tengereket, óimig Amerikába énkezet, ahol a tegalacsonyabbrendii munkát is el kellett vállalnia, hogy kenyere legyen.. Mielőtt matróz lett, menekülnie kellett a szülői házból és amikor éveikig tartó maitródzkodása után Noyvyobiéban már minden munkával megpróbálkozott, végre pincér­nek szegődött egy bárba. A matrózból, a pincérből ma Anglia poéta laureatuea lőtt. A király udvari költője. Gyönyörű cim és mgylésreméltó pozíció. Az angol sajtó csodálatosain egyhangú abban, hogy Masefield egyike a legbámulaitruroéltóbban termé­keny angol íróknak és rendkívül sokoldalú. Több minit tizenkét regényt irt, számtalan verse népszerű Angliában és néhány sikeres színdarabja is vau. Az angol tájak, az angol tengerek és az igazi angol sport költője Masefield. Egyetlen iekolásgyerek sincs ma Angliában, akii ne ismerné Maeetieldet, amint a tengerek nagy énekesét és egy angol verset som is­mernek annyira, mint Masefióld versét, a Sea- Fever-t. Az angol vidéki élet nagyszerű élete kap visszhangot Masefíeldnek Reymald the Fox oinvü versében, — híres sportverse a Right Royal. az an­gol katonának épít örök emlékművet a GaiiMpolí oiimü versében és az angol hazafiasságot sugározza az August 1914 cimii verse. (*) Hódit a magyar dal. Hágából jelentik: A Budai Dalárda kedd este hangversenyt, adott az amszterda­mi Konzertgebaubau, amelyet zsúfolásig megtöltött a. hollandokból és az ott élő magyarokból álló kö­zönség. A hangversenyt az Apolló-éneklkar nyitotta meg a magyar Himnusszal. Utána Rlpka Ferenc fő­polgármester tartott üdvözlő beszédet, „ősi hagyo­mány, — mondotta — hogy ha egy magyar vendég­ségbe megy vaiLhová, ajándékot visz magával, ame­lyet emlékül ad. Ezért az Ápoló-önektkoirnatk koszo­rút. hozott emléküL" E szavakkal ezüstkoszomt nyújtott át as Apoltó-énekkarnak. Deniiis, ez Apol­ló-énekkar elnöke mondott köszönetét az üdvözlé­sért, hangsulyoata, hogy nemcsak a Budai Dalárdát és az Apollót, hanem Budapestéit és Amszterdamot, sőt egész; Magyarországot és egész Hollandiát őszinte 'barátság füzii össze. A két énekkar közötti rokon- szenv bizonyítékául emlékérmet nyújtott át a Bu­dai Dalárdának. A beszédok végeztével szűnni nem akaró telkes ovációkkal ünnep eliték a magyar ven­dégeket. Majd megkezdődött a hangverseny, amely­nek műsorán Hulbay, Kálldn, Szeghő, Dernény, Ko­dály és Sztojanovits dalai szer epeitek. A. közönség minden egyes dal után egyre fokozódó lelkesedéssel ünnepelte a dalárdát ég a közreműködő Heiiimíiich Lajos zongoraművészt. A lapok is a legnagyobb el­ismeréssel emlékeznek meg a magyar dalosok hang-, versenyéről. A Tótegraaf hangsúlyozza, hogy dicsé­ret illeti az énekkart hangszinéért, amely ragyogó­vá teszi a speciálisan mély basszusokat és a magas tenorokat. Csak dicsérettel emlékezhet meg arról a faji muzikalitásról, amely az élénk nitmus vala­mennyi komplikációját játszva legyőzi, valamint arról a költészetről és sziness-égről, amely az egész éneklésen végigvonul. A nemes és gyönyörű nép­művészet lelkes ünneplésre késztette az amszter­dami közönséget, olyan tomboló ünneplésre, amely­nek mértéke teljesen szokatlan a hollandoknál. (*) Henri Marteau és a rossz kritika. Henri Marteau, a neves hegedűművész legutóbb Stock­holmiban hangversenyzett, ahol érdekes átférje támadt egy zenekritillcussial. A kiritikns a Svensíka Dagbladetben Marteau hangversenyéről többek kö­zött a következőket irta: — „Sohasem láttam még hegedűművészt, aki Bacbot ilyen hibás vonóveze­téssel és ilyen kifejezéstelenül játszotta volna". Marteau a kritika megjelenése után levelet irt a stockholmi lapoknak, amelyben kijelentette, hogy Stockholmban többé nem ed hangversenyt. Máso­dik hangversenyét, amely három nappal később lett volna, csakugyan te is mondotta. Egyik ké­sőbbi levelében azt inja Marteau, hogy sohasem volt kifogása semmiféle 'kritika elten, de tiltakozik az ellen, hogy a kritikus tanítsa meg őt arra, hogy milyen vonóvezetéseel keli Badhot játszani. Iglófiired Spisská Nová Vés Kúpele Klimatikus magaslati gyógyhely. Vizgyógyintézet, szénsavas fürdők stb. Nagy fenyveserdök. Gyógyít: idegeseket, hurutosekat. Főorvos : Dr. Groó Béla. Szoba és ellátás 36.-Kö-tól. Szanatóriumi gyógy­kezeléssel 52.— Ke tói. Prospektust küld az igazgatóság. Nagyi ápol csúny, május 16. Saját tudósí­tóinktól.) Alinak idején megemlékeztünk ar­ról, hogy a körösi c-sondőrség újból megindí­totta a nyomozást Matus, körösi paraszt rab- lási ügyében, akit 1927 szeptember 23-án al­vás közben megtámadtak és elrabolták tőle a ikíb. 14.000 koronát tartalmazó pénztárcáját. A csendőrség annakidején mint tetteseket tar­tóztatta le Csaniga Jánost és Kelement, vala­mint Lucska Rezsőt. Későbben mindliármukat a nyltrai esküd tbiróság 10—10 évi fegyfházra Ítélte. Az ítélet ellen az elítéltek fellebbez­tek, de mindig el lettek utasítva, úgy hogy az Ítélet jogerőre emelkedett. A rrmlt hó folyamán a körösi csendörségen megjelent Csamdg-a Jénosné, az egyik elitéit felesége és tanácsot kért Plechács csendőr- örsparancsnoktól arm vonatkozólag, hogy miként tudná férjét a f egyházból ki szaba­di kmí mert ártailannil lett elitéivé. Ezek után a csendőrőrspanancsnok az í!lávái fegytliázba utazott, hol Csaniga János a bün­tetését tölti. A csendőrőrsparanosnok kihall­gatta őt és Csaniga János, épp úgy mint a nyitrai es- küdtbirósdg előtt, újból hangsúlyozta, ho\gy ártatlanul Ítélték el, mert Matus körösi pa­raszt rablásánál nem volt Csaniga János kihallgatása folyamán újabb gyanú merült fel, melynek tisztázása céljából Pleohácsek csendőrői-sparancsnok Lipótvárra utazott, ahol Lucska Rezső, a másodrendű el­itéit töltötte büntetését. Lucskát szintén ki­hallgatták. Eközben azonban bebizonyosodott, liogy a Matus-féle rablást az a Hronkovlcs János és Blmko Aladár követte el, akit egy-két év előtt Ítélt el a nyitrai esküd (bíróság had évi fegyhá&ra W obi s te in, n y ifcrap e részién yi földbirtokos ki­rablása miatt, a további tettesek Gáli&z Re­zső, Gunisz Frigyes és a már Ma tus-rablás­ért elitéit Lucska Rezső. Ennek következté­ben Gunist és GáJnsa Rezsőt letartóztatták. A már többször büntetett Gun is a Matue-íéle rablást beismerte, Gálisz azonban tagadott s csak Secky dr. tapolosányi vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomást. Gálisz mindenkire tudott „valamit", igy aztán letartóztatták Csa­niga Tamást is. Vallani azonbn nem akart, csak akkor, mikor már a nagytapolcsányi já­rásbíróságról a nyitrai ügyészség fogházába kisérték. A vonatban beismerte a csendőrök előtt, hogy résztvett a T rémes én melletti hanzélfalvi rablásban. Gálisz Rezső a vizsgá- lóbiró előtt beismerte a körösi rablást, töb­bek között azt is bevallotta, hogy ő vitte el Ma tus pénzeszacskóját, Matusra azonban Rlaskó lőtt, mig Lucska Hronkoviccsad kint őrködött. A rabolt pénzt harmadnap elosztották. A vizsgálat folyamán kidé idillt a hanzélfal- vi rablás is, itt a Seb les inger uradalom inté­zőjét, Gyulait támadták meg s tőle 5902 ko­(•) Reznicsek hetvenéves. Emil Reamáoek, az osztrák születésű, Berlinben élő, jóuevü zene­szerző, most ünnepelte hetvenedik születésnapját. Operai közüli a Donna Diana a legösmertebb. Irt négy szimfóniát és egy operettet is. (*) Paul Claudel francia nagykövet és színmű­író berlini premierjének botrányáról. Párásból jelentik: Néhány nappal ezelőtt mutatták he Ber­linben Milhaud francia zeneszerzőnek Paul Claudel szövegére írott Kolumbusz Kristóf című operáját. A premiert botrány zavarta meg. A közönség egy- része tüntetett a dalmű ellen és a sajtó különösen a szöveggel bánt el meglehetősen szagom hangon. Ez az eset nagy feltűnést keltett, különösen a szö­vegíró személye miatt, ölei civilben nem kisebb ur, minit Franciaország amerikai nagykövete. Jelenleg szabadságát tölti Parisban és ott érte a berlini premier is. A bemutató ültöm egy hírlapíró felke­reste és megkiérte, hogy nyiilaíkoazoű a berlini afférról. Paul Okúidéi, mint jó diplomata, először mindenről beszélt, csak magáról a premierről nem. — Tulajdonképpen Reinharditnak köszönhetem, — kezdte — hogy ea a darab megszületett.. A. nagy német rendező felként, hogy árják számára egy vallásos tárgyú darabot. Meg is irtani aztán a Kolumbusz Kristófot vallásos szellemben és nem­régen részesültem abban a megtiszteltetésben, hogy Németország első operaháza bemutatta MII- ihnud barátom nagyszerű muzsikájával. — Mit hal­lott a berlini premierről? — A hozzám érkezett jelentések szerint a közönség legnagyobb része melegen fogadta a darabot. Voltak ugyan némi eillertürite'tések, így többen fütyültek és kiabáltak, de ezeknek nem művészi jellege volt, hanem po­litikai iránya. Az előadás második felében a kö­zönség egységesen állást foglalt a darab mellett. Meg vagyok róla győződve, hogy a mű tetszeni fog a berlini közönségnek. rónát elraboltak. Az eddigi vizsgálat azt iga­zolja, hogy Gyulait Gálisz Dezső és a Matus- raíblásért elitéit Csanigáéik csoportja támadta meg. Gyulai intézőt a vizsgálat folyamán a li- pótvári fegyházban lévő Csanigáétokal, majd a múlt hónapban letartóztatott Gálisz Dezső­vel szembesítették. Gyulái támadóit felis­merte. Cmniga János és Gálisz Dezső ennek foly­tán a rablótámadást beismerte. Csaniga Kelemen azonban tovább is tagadott. A körösi csendőrség a most letartóztatott rablók között keresi azoknak a rablásoknak is a tetteseit, amelyeket régebben követtek el Koros környékén. Valószínű, hogy ezek közt vonnák azok a rablók is, akik 1920 szeptember 10-én éjjel Reichenthal Jákob nadányi földbirtokosnál betörtek. Először feébresztették a cselédei, ettől lámpát kértek. Ez azonban kiabálni kezdett, úgy hogy az ál­arcos rablók a következő szobába nyitottak, alhol Reidhenthal házvezetőnője aludt. A ban­da másik része eközben be akart hatolni Reidhen'thal földbirtokos 70 éves Adolf nevű bátyjának szobájába, aki azonban a rablókat nem engedte be. Erre a vakmerő rablók há­romszor Reichemtihal Adolf ajtajába, lőttek. A revolvergolyók keresztMfurták az ajtót és Reichenthal (*) Reinhardt sziniiskolája jubilál. A berlini Deüteehee Theater ©ziniMwlája, mélyet Max Rein- ihairdt alapitett Bentold Hetiddel együtt, most ün­nepli huszonöt éves jubileumát. ^ (*) Kurt Götz, Metternich és én. Haris Saesmanu, a neves bécsi ©zieháizá iiró érdekes nyilaitivozatot adott ki Becsben. Minden kommentár mellőzésével itt közöljük a nyilatkozatot. „— Bécsi sainháGSkőrök- ben egy-kiét nap óta az a Mr járja, hogy Baimov- szky igazgató Mett^oich című színdarabomat meg­szerezte Béniin számára és azt akarta, hogy a cím­szerepet Kunt Götiz uir játssza. Götz ur azonban nem vállalta a szerepet, ment ón az ő darabjáról, amelynek címe: Dér Lűgnen und die Nonne, lesújtó kritikát írtam. Egy másik híresztelés sze­rint a dolog épem etlérkezőiéig áll. Eszerint a má­sik híresztelés szerint én csak azért írtam Kurt Götz úrról, illetve darabjáról rosszat, ment ő nem akarta eljátszani az én Metteirmicheanet. Ezekkel a híresztelésekké! szemben az igazság a — középen van. — Napok óta tudtom, hogy Ramovszky Igaz­gató Bécsibe fog jönni, hogy megszerezze darabom előadási jogát és tudtam az is, hogy Barnovszky Kurt Göfz-cel akianja eljátszatni darabom címsze­repét. Amikor azonban én felfedeztem Kunt Götz darabjában, a Deir Liigner und die Nonne-bán, hogy Kunt Göterek egész más a Vilá’gnézete, mint az enyém, maglviséreiliem kritiiikámiban azt, hogy az ón viláigfelfogásoimhoz horzzaim közelebb Kunt Götz urat, aki csak ezáltal volna képes arra, hogy meg­felelően játssza el Metternich szerepét. Úgy 'látszik, hogy az a törekvésem hajótörést szenvedett. — Van azonban egy indítványom Kurt Götz ur szá­mára. Ez az iiid'Mvá.inyoim a. követkeiaő: írjon ő egy berlini lapban jó kritikát az én Metternichom- ről és akkor én kötelezem magamat, hogy elját­szom a Dér Liígnor und djc Nonuie férfi fő­szerepét." Adolfot halálosan megsebesítették, úgy­hogy azonnal meghalt. Ezután a három felfegyverkezett rabló Rei- cihenthal Jakab földbirtokost támadta meg ■» tőle pénzt kértek. A megtámadott földbirto­kos Fanny nevű felesége erre oly hangosan kezdett segítségért kiáltani, hogy a rablék ke­reket oldottak. Újból nyomoznak ama támadás ügyébeo is, amelyet annakidején a nagybossányi csend- őrjárőr ellen ismeretlen tettesek követtek el' s amelynél Louda és Slávicsek csendőrök re- volverlövésektől súlyosan megsebesültek. Va­lószínű továbbá aa is, hogy fényt derítenek arra a rablótámadás ra is, amelyet 1926-ban Weiss Dezső sissói kereskedő ellen követtek el. A most letartóztatottak egyike már akkor vizsgálati fogságban volt, azonban a bíróság az illetőt bizonyítékok hiányában felmentette. Ezenkívül most derült fény több, ezen a vi­déken történt betöréses lopásra is, igy többek között Salzlberger práznóci és Greguss nádlá­nyi földbirtokosok kárára elkövetett betöré­ses lopások ügyét is földerítik. Eme és még más különböző tettek miatt a csendőrség kö­rülbelüli 16 letartóztatást eszközölt. A vizsgálat tovább folyik és valószínű, hogy most még több dolog fog kiderülni, mert a letartóztatottak egymást kölcsönösen vádol­ják. Szombat délután: Agglegény-apa. este: Csúnya leány. Operett-pretmiér. Vasárnap délelőtt gyermek előadás: Baűebmeoe „Múzsa az elnémult kis harang". Vasárnap délután: Csúnya leány. (Rendes helyárak.) este: Csúnya leány. Hétfő: Csúnya leány. Kedd: Csúnya leány. Szerda: Csúnya leány. Csütörtök: Molnár-premiór: Lear király és Egy, ket­tő, három. Vígjáték-újdonság. A FÖLDES-SZINTARSULAT MŰSORA GALAXTAN Szombat: Eltörött a hegedűm. Vasárnap: Diákszerelem. Hétfő: Szupécsárdás. Kedd: Egy, kettő, három. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A szírek szimfóniája. (A tegtöfcéteteeebb fitmoperett) VIGADÓ: Noé bárkája. (Hangos-film.) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA AVION: Szerelmi keringő. (Németnyelvű filmope- rólt) Liáné Hald, W. Fritsch és H. Junkerra asm. FLÓRA: A holtak vára. (Romáid Goimon.) KOTVA: Kwango. (L. Ohaney-bes®élőfilm.) 3. hét. LUCERNA: A szemérmetlen asszony. (Gr. Garbó.) METRÓ: Sodorna és Gomorrha. (Kertész Mihály nagyfilmje, főszerepben VÚrtkonyi. Lucy Domine és W. Slezák.) PASSAGE: Hai Taug. (Néniét bcszélöfilim-) A. M. Wong. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Jm Földköri~tengeri utazásoké 1^ . . , áNBk M ájfi&b márkától telteié, 'fM WM kz ntazás J tB! teljes ellátással lm ára együtt. Spanyolország, Marokkó, Portugália FflnkSsdkor a mórmQvéazet helyein [Alkaiar-Sevilla, Alhambra-Granada, Tatuán a marokkói nép Barcelonában a világkiáüitás megtekintése 1930. május 30-iól junius lá-ig. Díjtalan felvilágosítást és prospektust ad a Hambttrg-Siid£ímerikamsche Éjd£ Bampfschiffahrls-Gesellschaft, Generalreprasentanz, Prag II., Havlickovo nám. 2/6.'jkÍéá

Next

/
Oldalképek
Tartalom