Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-03 / 100. (2321.) szám

1930 májas 3, szómba*. ____

— Elítélték a királyházai posta sikkasztó tisztviselőjét. Beregszászi tud ősi tőnk jelenti: A P. M. H. annak idején részletesen beszámolt Riha József királyházai postatisztviselő bűnügyéről. Királyházáról több feljelentés érkezett a szőllősi csendőrségre, hogy az odaérkező levelekben küldött pénzek eltűnnek. A nyomozás sokáig eredménytelen maradt és az amerikai leveleket vigan dézsmálták továbbra is. A figyelem később Riha József postatiisztviselőre terelődött, aki egy „tranzitó angyal" halójába került és ez a szerelem több pénzt emésztett fel, mint amennyi a fizetése volt. A nagyszőllősi csendőrség, hogy döntő 'bizonyítékokat szerezzen, egy királyházai lakos részére levélben 100 koronát küldött, előbb azonban a pénzjegy sorszámát lejegyezték. Ez a trükk eredménnyel is járt és Hibánál megtalálták a feladott 100 koronát. Nyomban Tetartóztatták és a beregszászi ügyészség fogházába szállították. Az ügyet most tárgyalta a beregszászi kerületi bíróság büntető tanácsa, amely előtt Riha beismerő vallomást tett. A bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével Riha Józsefet hat havi fogházra Ítélte. Úgy az ügyész, mint a vádlott megnyugodott és igy az ítélet jogerős.

— A 22. oszíálysorsjáték 5. osztályának mai húzásán nyertek: 10.000 koronát: 99443 3394í3. 5C00 koronát: 9G333 26667 27009 79503 129025 156938

125744. 2000 koronát: 106459 70327.107813 118681 72138 10340 73022 69182 110247 78666 58938 90248 1155*31 50863 153440 42931 156031 134309 117629 54465 21694 34401 126901.

—Gyorshajtásból származó elgázollásért — háromhónapi fogház. Nagyrőoéről jelentik: Molnár Pál gömörpayiti illetőségű kocsist a rimaszombati kerületi bíróság háromhónaipi j fogházzal és 300 korona pénzbüntetéssel suj- [ tolta, mert kocsijával a megengedett sebes-1 ségméi gyorsabban hajtva elütött egy járókelőt, aki 42 napig nyomta az ágyat. Az enyhítő körülményekre való tekintettel kétévi próbaidőre felfüggesztették az ítéletet.

— Újabb egyhónapi fogházzal sajtolták Rácz

Gyula kassai kommunista vezért. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai törvényszék Móricz-fcanácsa, ma délelőtt Rácz Gyula kommunista pártvezér rendtörvényes ügyét tárgyalta, Rácz 1928 február 12-én a kassai cipészkisiparosokat és munkásokat a zsupán elé vezette azzal a céllal, hogy védelmet kérjen a hatóságtól a kisipar számára a nagyipar tujtengésévei szemben. A föl vonul ás előtt Rácz beszédet mondott, amelyben: erős kifejezéseket használt a kapitalizmus ellen és többek között azt a kijelentést tette, hogy Szlovén-szkot és Kuszinsfckót úgy kezelik, mint egy gyarmatot.

A törvényszék Rácz. Gyula azon védekezését, hogy csak a kapitalizmus ellen és nem az állam ellen izgatott, nem vette figyelembe és egyhónapi fogházbüntetésre ítélte.

— Egy párkányi aggastyán öngyilkossága.

Párkányi tudósítónk jelenti: Molnár Károly 85 éves párkányi lakos lakásában, felakasztotta magát és a szomszédok már csak a holttestét találták meg. Az aggastyán a koráival járó tehetetlensége és testi kínjai miatt követte el az öngyilkosságot, amelynek gondolatával már hosszabb ideje foglalkozott. Temetése nagy részvét mellett ment végbe.

— Az első tavaszi vihar halottja. Tornaijáról jelentik: A múlt héten hirtelen beállott meleg időjárás szombaton megyeszerte óriási zivatarokat eredményezett s az első tavaszi viharnak Beretke községben halálos áldozata is lett. A mezőről menekülők egyikét, Pásztor Jánosaié 20 éves beretkei földmű vesasz- szonyf. a villám halálra sújtotta. A halál azonnal bekövetkezett.

— Amerikai felhőkarcoló kórházak. Budapestről jelentik: Sóé Aladár dr. egyetemi magántanár, akinek a múlt évben 2-6 amerikai kórházat volt alkalma meglátogatni, érdekes előadásban számolt be tapasztalatairól az Országos Köz-egészségi. Egyesületben. Az amerikai kórház tulajdonképpen a mi szanatóriumainknak felel meg, magántőkével létesül s magánvállalkozás tartja fenn. Az európai értelem-ben vett kórházakban, amelyeket az állam vagy a. község tart fenn. csak gyógyíthatatlan. fertőző vagy elmebetegeket ápolnak A dolog természetében van, hogy a kórházak konkurálnak egymással, úgy, hogy ma már magától értetődő dolog, hogy minden betegágynál rádió található. a fürdőkád, valamint az été lm elegi t őszek- rény épp ugv betolható a beteg ágya mellé, mint nálunk az oivasóasztal. Az ételszekrényen úgyszólván a diétás konyha minden terméke megtalálható, amelyekből a beteg Ízlése szeript válogathat. Érdekes, hogy a kórházból, illetve szanatóriumból távozó beteg sorsával továbbra is törődnek, állást keresnek számára, esetleg pénzt kölcsönöznek ne- !;i arra az időre, amíg munkához nem jut. A kórházakat ma egy tömbbe építik felhőkarcolók módjára három fele tagolva, amelynek egy része a gazdasági részt, második az orvosi részt, a harmadik pedig a tulajdonképpeni kórtermeket foglalja magában. Ilyen módon, dacára annak, hogy úgyszólván minden betegre egy jóTképz-et-t ápolónő esik, a kórház adminisztrációé költsége annyira lecsökkent, hogyi a kórház, illetve gzanátórlűin mindenütt kitűnő üzletnek bizonyult. Ennek lehet tulajdonítani. hogy míg 1924-ben az Egyesült Államoknak 3*200 kórháza volt. 1928-ig ez a szám ö8ő0-r. < melkerktt. Az amerikai kórházak 77.000 orvost foglalkoztatnak. A kórházi konjunktúra ma még mindig olyan kedvező, hogy naponta egymillió dollárt fektetnek be kórházépítés ok be.

'PRKGAI-A\\G'fe\R'HttnjM>

Dérer Érsekújváron kijelentette, hogy elrendelte a magyar tanítóképző megszervezését

Beismeri, hogy az állampolgársági törvényt rosszul hajtják végre Szeptemberig átveszik az érsekujvári gimnázium tanárait

Érsekújvár, május 2. Az érsekujvári szocialista pártok május elsején ünnepi felvonulást rendeztek a főtérre s ott népgyülést tartották. Buzsek Váoláv cseh s ölveczky József magyar megnyitó beszéde után Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter lépett az Arany Oroszlán Szálló erkélyére s csaknem egyórás beszédben ismertette a politikai helyezetet és megindokolta, miért lépett be a szocialista párt a kor- mányiba. Beismerte, hogy a lex-Dérer a praxisban nem vált be oly mértékben, mint azt ő, a törvény első elgondol ója elképzelte.

Rámutatott arra, hogy bár sok esetiben a kérvényezők javára döntött a legfelső közigazgatási bíróság, a legtöbb esetben azonban, sajnos,

megszorít ás okkal értelmezte a töményt, dacára annak, hagy a törvényhozó elgondolása más volt.

Farkas Zoltán dr. szenátor uj állampolgár- sági törvényjavaslatát a szenátus a közeljövőben napirendjére tűzi.

Reméli, hagy ez az égető kérdés végre teljes megnyugvásra elintéződik.

Magyar taniftófcépző

A magyarságmaík alkotmányban biztosított joga, hogy nemzetiségét megtartsa s ■ Tvénye- sitse a maga kulturális és nemzet^ jogait. Erre a legalkalmasabb hely az iskola.

— Felhasználom az alkalmat, — mondotta a miniszter — s* kijelentem, hogy a magyar iskolák ügyét éppen úgy a szivemen viselem, mint a köztársaság egyéb iskoláinak gondját. Épp most intézkedtem abban a hivatalban, amelynek élén állok, hogy

szemezzék meg az önálló magyar tanítóképzőt.

— Rajta leszek, hogy fejlődjék a magyar iskola-ügy, mert tisztában vagyok azzal, hogy

amikor a köztársaság átvette a magyar iskolák gondozását, ezt nem azért vállalta, hogy azokat gyengítse, vagy visszafejlessze, hanem hogy előbbre vigye s a köztársaság minden népe számára demokratikus szellemet teremtsen.

&z érsekujvári tanárok sorsa

A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után több küldöttség jelent meg a miniszter előtt, i

lözben munkatársunknak alkalma volt rövid eszélgetést folytatni az iskolaügyi miniszerrel, akinek persze a legégetőbb órsekmj- ári ku-lturkérdést tette fel: Mi lesz a még .t nem vett érsekujvári tanárokkal?

Dérer miniszter nyilvánvalóan alaposan is- neri az ügyet, mert kés-zen volt a fix válasz, imikor a.következőket mondotta:

— A hat tanár átvétele befejezett tény, még vsak néhány formalitás van hátra, ami esetleg hetekig is éthuzódhatik ugyan, azon* bán a tanároknak nincsen okuk nyugtalanságra. Az ügyet áltanulmányoztam, megád- lapítottam, hogy az átvétel megtagadására nincsen semmi törvényes ok. Halasztani lehetne még a dolgot, azonban én ehhez nem járulok hozzá, mert ennek a huzavonának semmi értelme nincsen. Ebben a pillanatban nem tudom, hogy mennyi időt vehet még a dolog adminisztratív lebonyolítása igénybe, az azonban bizonyos, hogy — a legrosszabb esetben — az uj iskolaévben, szeptemberre, mint átvett állami tanárok fogják folytathatni működésüket.

Rehabilitálni kellett Vecsera Máriát — mondja Ciaude Ámet

A kiváló francia iró leldolgozta a mayerlingi tragédia Dtgaz Sörténetétfí — nNem volt kalandom®? nem voül íűsziériha({

Páris, május 2.

Évekkel ezelőtt — mesélte hatalmas dol-gozószo bájában a-z elegáns, 50 év körüli Ciaude Ane-t, akinek nemrégiben jelent meg igen érdekes könyve a mayerlingi tragédiáról — támadt az a gondolatom, hogy regényt írok Rudolf trónörökös é-s Vecsera Mária regényéről. A téma maga izgalmasnak és érdekesnek Ígérkezett. Én az igazat kerestem és írtam meg a könyvemben, a-zonfoan az igaz ág egymaga tehetetlen a temérdek rágalom elfen, egyszerű,

józan történelmi dokumentumok formájába öltöztetett igazság halvány és elmosódott és ezért adtam ennek az igazságnak romantikus formát.

Érdekes, hogy ha az ember egyszer megtalálta az igazat, milyen könnyen támogatja minden adat a felfedezést.

— Szerintem Rudolf trónörökös tragikus halála közösen elhatározott szerelmi öngyilkosság volt. Rudolf királyfi végzett Vecsera Máriával és azután saját halántékának fordította a fegyvert.

— Miért kellett ennek a tehetséges, szimpatikus főhercegnek erre a lépésre szánnia magát? Előttem nem kétséges a dolog.

Temperamentuma, politikai nézetei, barátai szembeállították a császárral.

Házassága elkeserítette, viharos fiatalsága bía- zirtt-á tette és amikor életében végre egyszer igazán szerelmes volt, úgy érezte, hogy életének nincs többé értelme, ha erről a szerelméről le kell mondania. Pedig megkísérelt mindent, levelet irt a pápának, amelyben kérte, hogy feleségül vehesse szerelmesét.

A pápa válaszát a császárnak küldte, aki egy tragikus és drámai beszélgetés során, amelyen végigpróbálta Rudolfon az apai meggyőződéstől a császári szigorig, emberismeretének és hatalmas diplomáciai fegyvertárának minden eszközét, tudtára adta a trónörökösnek, hogy szakítania kell kedvesével,

tudtára adta hogyha megvalósítja szándékát, lemond a trónöröklésről és külföldre utazik és egy krajcárt sem k-ap a családi kincstárból.

Rudolf még egy utolsó találkozásra kért engedélyt a császártól Vecsera Máriával. Azt mondotta, hogy ez lesz az utolsó. — Szavadat adod erre? — kérdezte a császár. — Szavamat adom, —felelte halotthalványan, dacos és elszánt szemekkel a trónörökös. És szavának állt.

— Bevallóm, az én szememben

a legíontosabbb a fiatal, naiv és szerelme^ Vecsera Mária emlékének tisztázása volt.

nyóról jelentik: Fábián Márton 28 éves reke- nyei bányászt mull héten elbocsátották a rurtnai állami bánya szolgálatából. A kenyér nélkül maradi bányászt módfelett elkeserítette, hogy hibáján kívül lett munkánól-küli, ezért elhatározta, hogy bosszul áll felettesén, akinek az eibocsáttatást tulajdonította. Múlt csütörtökön erősen beszeszelve elment a bányába és Jakubinyi Sándor bányaiéiért fele-,

dója, a hamis hírek tömege, köd-be vonták Mária alakját. A rágalmak hadjárata igyekezett tiszta emlékét elhomályosítani az utókor előtt. Pedig Mária nem volt kalandornő, nem volt hiezttgika. egyszerű, szerelmes fiatal leány volt, éki meggondolás nélkül választotta a halált sze-rel-mesenek vadásziakéban. Inkább akart együtt me^hami Rudolffal, mint élni azután, hogy elválasztották tőle.

A hiteles verziót elsősorban Mária levele erősíti meg, amelyet közösen elhatározott haláluk előtt édesanyjához intézett. Egyszerű gyermeki levél ez, nincs benne még a hazugság árnyéka sem. 1922-ben a bécsi Standé kiadásában jelent meg egy brosúra.

Ezt a brosúrát küldtem el az akkori idők és a tragikus események egyik koronatanújának, Schratt Katalin asszonynak, akitől széljegyzetekkel kaptam vissza.

Sajátkezüleg irta rá Schratt asszony, a brosúra egyik oldalára, ahol Mária halálának elmesélése kezdődik: „elejétől végéig a való igazat tartalmazza". Egy másik forrásom Paleologue, az egykori nagykövet könyve Eugénia császárnőről. Ebben a könyvben a h-ires diplomata a császárnő dik- táláea nyomán irta meg a dolgokat. A császárnőnek pedig m-aga Erzsébet királyné mesélte e: a tragédia részleteit. Egy anya és különösen egy olyan anya, mint a boldogult császár-királyné volt, nem vádolja fiát öngyilkossággal és gyilkossággal, ha az nem igaz.

— De ismeretesek azok a körlümények is, ahogy Ferenc József csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudta kieszközölni a Szentszéktől, hogy hozzájáruljon az öngyilkos trónörökös egyházi temetéséhez.

Természetesen erre a célra mesét kellett gyártani, hogy az egyház engedékenysége ne tűnjék fel túlságosan. . XIH. Leó pápa nagynehezen engedett a császár-király kívánságának, különösen azután, hogy Ferenc József lemondással fenyegetőzött, ha az egyház nem engedi meg egyetlen fia beszen- teléeét.

— Sok emberrel is beszéltem Mayerlingben é? Becsben az akkori idők tan-ui közül és előttem ma már egyáltalában nem kétséges, hogy

Vecsera Mária és Rudolf trónörökös úgy haltak meg, ahogy azt könyvemben megírtam.

Ciaude Anet elmondja azután, hogy amióta köny= ve megjelent, egyre-másra kapja öreg hölgyek leveleit, akik egykor Vecsera Mária barátnői voltak és akik boldogan mondanak hálát a francia- írónak, hogy tisztázta egykori barátnőjük emlékét.

iősségre vonta állítólagos ellenséges eljárásáért. Mikor a méltatlanul gyanúsított felőr kereken vissza utasító íta a részeg bányász ok- vetetlenkedéseit, Fábián Márton lapátot ragadott é-s bántalmazta Jakubinyi Sándort, aki fején és balkarján szenvedeti súlyos sérüléseiket s bállába eltört. A részeg bányászt letartóztatták s átadták az ügyészségnek. A súlyosan sebesült bányafelőrt a rozsnyói kórháziban ápolják.

Többszázezer koronát csalt ki Pozsonyban, Budweisbea, Prágában és BrOrniben egy veszedelmes szélhámos-pár a kereskedőktől

Böhmisch-Budweis, május 2. A budweisi

rendőrség veszedelmes szólhá-mospárt tett a napokban ártalmatlanná. Néhány ottani kereskedő

följelentést tett egy Hak! Mi lad a nevű asz- szony ellen, aki á'llamvasuti föeilenőr özvegyének adta ki magát s nála 14 évvel fiatalabb kedvese, az alig 23 éves Smolin- sky Lipót hochstetnói fiatalember^ellen, akik sorra járták a kereskedőket és hitelbe vagy pedig részletfizetésre árut csaltak ki tőlük. A szélhámos pár ugyanis nem fizette a részleteket, noha a vásárolt áru értéke több tízezer koronára rúgott. A följelentés alapján a rendőrség letartóztatta a furcsa párt és a kerületi bíróság fogházába szállította.

A budweisi rendőrség most sorra kapja a rendőrségi átiratokat a köztársaság egyéb városaiból, igy

Pozsonyból, Briinnből, Pilzenből, Prágából, Oímützből és máshonnan.

Az átiratok kivétel nélkül a letartóztatott szélhámospár viselt dolgaira vonatkoznak. A följelentésekből kiderüít, hogy a kicsalt áru értéke százezrekre rúg.

Hakl Milada és kedvese kevéssel letartóztatása előtt megneszelte a veszedelmet és meg akart szökni Becsbe, hogy ott folytassa szélhámosságait.

Mivel az asszonynál volt törvénytelen, kiskorú gyermeke is, elhelyezte a budweisi árvaházban, de már nem volt hajlandó fizetni érte, azzal a kifogással, hogy nincs egy fillérje sem.

A szélhámospár bevallotta, hogy több százezer koronát szerzett az üzelmeken.

iaifiMfs isidíliiiés esi mini’ faluban

Bukarest, május 2. Capresti községben május elsején tartották meg a szokásos vásárt, amely alkalommal nagyszámú kereskedő érkezett a faluba. A kereskedők, akiknek legnagyobb része zsidó volt, kirakodtak és megkezdték az árusítást, ami kor egy csoport euzista jelent meg, akik arra buzdították a falubeli parasztokat, hogy verjék agyon a zsidókat, mert akkor övék lesz minden vagyonuk. A falusi legényeknek természetesen tetszett a cuzis- ták biztatása és megkezdték a zsidóverést Perceken belül felforgatták az összes sáli- rakat és brutálisan bántalmazták a zsidókat. Az egyik kereskedő a csendőrségre szaladt oltalomért, ott azonban az őrmester azt mondta neki, hogy csak írásbeli kérvény ellenében szabad beavatkozni a dologba. A kereskedő egy papirosra azonnal megírta a kérvényt, de az őrmester akkor azt kifogásolta, hogy a kérvényen nincs bélyeg és addig nem volt hajlandó beavatkozni a verekedésbe, amíg a kereskedő be nem szerezte a szükséges bélyeget. Természetesen mire a csendőr ség a verekedés színhelyére ért, az már véget ért és csak összetört árukat, és sebesülten fekvő kereskedőket talált. Az eset nagy megdöbbenést keltett országszerte.

A misztikus események és a császári ház dászkré_Az elbocsátott bányász bosszúja. Rozs-