Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-15 / 110. (2331.) szám

Í9S0 mSjm eaMMÜk. TRSCSlMAG^ARHTRMe 5 Fridije! Nansen a ieii és a szív zsenije Oelo, május 14 Az egész európai sajté ha­sábokba® foglalkozik Ebidl^of Nansen halálá­val, amely az emberiséget váratlanul érte. Nansen szivgyengeteég következtében hunyt éL Az utóbbi kiében ugyan komolyan bete­geskedett, de viszont állapota már-mór any- nyira javult, kegy tegnapelőtt elhagyta az ágyat, öccsével hosszabb ideig elbeszélgetett és környezetének semmi különös nem tűnt tel. A Starting rendkívüli gyűlést hívott egybe, amelyen az elnök gyászbeszédet fog monda­ni. A temetést illetőleg még nem történt döntés. Oslóiban félárbóena vonták a zászló­kat. A norvég miniszterelnök kijelentette, hogy Norvégia Nansenban legjobb fiát vesztet­te eh A londoni sajté egész rendkívüli melegség­gel gyászolja a híres tüdős és emberbarát vá­ratlan elhunytál A Times kiemeli, hogy Nan­sen a tett iés a szivek embere volt. Mint a tett embere viking benyomását keltette, aki nem riadt vissza a legsúlyosabb és legveszé­lyesebb feladatoktól, mint a szív embere pe­dig úgy a népszövetség keretein beliül, vala­mint magánéletében egyenesen csodákat mü­veit. Más? angol lapok kiemelik, hogy Nan- sssa pótolhatatlan veszteség, mert éppen en­nek a zavaros karnak kgkimag&eléibb férfi­alakja volt A ísépszövetiség gyásza G-emf, május 14. A népszövetségi tanács ma délelőtti liléén rövid ünnepség kereté­ben gyászolta Nansen halálát. Marinfeovics jugoszláv kijliigym i nis zte r vázolta Nansen életét és rámutatott arra, hogy ez a rendki- viili ember, aki aa északi sark felderítése körül halhatatlan érdemeket szerzett, a népszövetségben mily nagy eredményeket ért el a menekültek és a hontalanok ügyé­ben. A külügyminiszter a népszövetségi ta­nács nevében sürgönyt intézett a gyászoló családhoz, amelyben biztosítja Nansen hoz­zátartozóit arról, hogy a nagy férfin emléke szorosan egybeforrt a népszövetség törté­nelmével. Ebinek tolmácsolása ntán a nép- szövetség áttért a napirendre. Nansen életműve Nansen nagysága az igazi nagy emberi tu­lajdonságoknak egy emberben való kiegyen­súlyozott egyesüléséiben állott Ugyanaz az ember, aki az északi sark minden veszélyé­vel megküldött, a gondolat és a toh embere k?i volt és mindenütt ugyanazt az energiát ta­núsította és ugyanazt a tehetséget vitte dia­dalra. Már fiatalkorában, kezdődött karrierje. Hüszonh Ötéves korában, 1888-ban átvágott Délgrönlandon. és ő volt az első, aki ezt a merész utat oda- és vissza ugyiszőlván min­den segítség nélkül megtette. Később Sver- dup kapitány kíséretében újra nekivágott en­nek az útnak és a tengeri faunáról irt tamuíl- mányával rendkívüli érdemeket szerzett, ö volt az, aki a földrajznak nagy szolgálatokat tett azzal, hogy Grönland belsejének arkti- kus természetét hűen leírta. A legszélsőbb észak nagyszerű természeti mivolta és az ott felfedezett tudományos problémák mérhetet­lensége többé nem engedte magától eL Grön­landiból való visszatérése után előadó köruta­kon az egész kulturvilág érdeklődését ezek­re a problémákra terelte és sikerült is neki a „Érámra" hajón nekivágni az északi sark­nak. Ismeretes, hogy ez az expedíció, mely 1803—1906-ig tartott, hihetetlen sikert hozott számára. Nansen. tudományos szárazsággal számolt be e vállalkozás eredményeiről és elhallgatta, hogy mennyi energiára, hitre és kitartásra volt szükség, hogy feladatának megfeleljen. Minden idők egyik legnagyobb feifedeaőut- járól tulajdonképpen csak száraz statisztikai eredményekkel számolt be.. Mindazonáltal ki­tudódott, hogy Nansen micsoda hős voM és hogyan mentette meg Johamnsen hadnagy életét, amikor a befagyott hajót elhagyva, borzalmas nél­külözések árán ötnegyedévi vándorlás után megérkeztek a Ferenc József földre, ahal az amerikai mentőexpeddcióval találkoz­tak. Akkor Namsent már halottként gyászol­ták és arra a hírre, hogy az expedíció meg­menekült és Nansen él, az egéz müveit vilá­gon örömujjongás tört ki. Az öröm még na­e robb volt, amikor néhány hétre rá a hajót kimentették és visszahozták a hazai kikö­tőbe. Akkor irta meg Nansen „Jégen és éj­szakán át" című müvét, amely még ezer év múlva is a legérdekesebb emberi dokumen­tumok közé fog tartozni. A rákövetkező években Nansen távoltar- totta magát az aktív kutatástél. Oslo egyete­mén katedrát kapott és a világ akadémiai kitüntetésekkel halmozta el. Visszavonultan élt és a tudománynak és a humanizmusnak szentelte életéit. Csak most, a legutóbbi idő­ben akai-f, megint résztvenni. egy expedíció­ban, amelynek Zeppelinen kellett volna elin­dulnia. Ennek a tervnek kivitelében most a^akaxjLályozia a halál. Az utóbbi évek fo­lyamán részben tudományává, részben ke­reskedelempolitikai feladatok szolgálatában nagyobb utazásokat teát Gröfulandban és Szi­bériában. Érdekes, hogy valósággal akarata ellenére élete a politikába is belesodródott és ő lett Norvégia egyik reprezentatív politikusa. Zse­nialitása ezt a fordulatot is kitárta, de viszont mint politikus testestül-lelkestül az emberi eszme, a humanizmus szolgálatába állott. Ezt Prága, május 14. A csehszlovák gyáripa­rosok központi szövetsége ma tartotta meg 12. évi közgyűlését Preiss Jaroslav dr. el­nöklelte mellett. Az üdvözlő beszédek során felszólalt Bondy Egon, a szlovén szikói közr pontd gyáriparosszövetség elnöke is és rá­mutatott avra, hogy a gazdasági politikának rendkivüili nehéz­ségekkel kell megküzdenie ott, ahol — mint Csehszlovákiában — a gazdasági problémákat politikai szempontok alapján akarják megoldani. Ami az aktuális problémákat illeti, Bondy elnök elsősorban a közlekedési politika hiá­nyosságaira martat ott rá, különösen a szlo­vén szkói ipar szempontjából. Kovárik dr. alelmök hangoztatta, hogy a mezőgazdaságot vissza kell juttatni abba a stádiumába, amikor visszanyeri elvesz­tett rentabilitását, ami m iparnak is na gy érdeke. Majd áttért a kamatláb kérdésére é*s rámu­tatott arra, hogy a<z iparnak nagy érdeke, hogy enyhülés álljon be a tartovik-követeí ka­matlábak nagy feszültségében. A közgyűlés szenzációját Preiss dr. elnök­nek, a Zsivnosztenszká Banka főigazgatójá­nak beszéde képezte. Prédáé dr. beszéde rendkívül pessrímisztikus volt és szokatla­nul nagy nehézségeket jósolt be. Preiss dr. többek között kijelentette, hogy a nemzetközi vámbébe javaslata csak az álta­lános vámemelést eredményezte. Csehszlo­vákia expoaitállam, amelyet a védelmi poéti­ka jobban sújt, mint más államokat. A köztársaság kivitele rendszeresen esik, a munkanélküliség problémája egyre nő és az állam a nyugateurópai államok leg­élesebb konkurrencáájába került bele. Emellett a belső vásár!óképesség rendkí­vül esett. Védelemre lehetne telni abban, ha Nagy- brit annia példájára nagy hiteleket engedé­lyeznének. Ez azonban nem lehetséges, mert gazdasági helyzetünk nagyon leromlott. Ha nem tudjuk konkurrenciaképességün­ket és belföldi piacunk vásárlóerejét meg­védeni, meg kell békülnünk azzal a gon­dolattal, hogy iparunk lényeges részét le­építik. Preiss dr. a továbbiakban megemlítette, hogy minden valószínűség szerint szükséges lesz exportprémiumokat kérni az államtól. Beszédét azzal végezte, hogy az állam egész XWV Szeplot, májfoltot p iegbiztosabban eltá- \ ^volit a régi, bevált ■ Margit-Krém. * « Kapható minden | gyógyszertárban és i; k- } drogériában. Fölera- | \ kát Szent Erzsébet jj nX gyógyszertar. 8RATÍSLAVÁ, Duna utca 38. Vigyázat a védjegyes ■ a tevékenységét honorálta a Nobed-alapitvány zsűrije azzal, hogy nyolc évvel ezelőtt neki juttatta a békedijat. Politikai működése alatt Norvégia követe volt Londoniban két évig, majd a háború utolsó éveiben Washington­ban volt rendkívüli norvég követ. Nansen tu­lajdonképpeni kiteljesedése azonban csak a háború után következett el, amikor a népszövetségnél sikrászállt ama milliók érdekében, akik a háború következtében részben hazájukat, részben pedig hozzátarto­zóikat elvesztették, ő szervezte meg a nép- szövetség keretén belül a menekültek támo­gatásával foglalkozó osztályt és hatalmas méretű emberbaráti működést fejtett ki. Hat­van éves volt már, amikor nagy szibériai és örmény országi utazásokat tett, hogy saját gazdasági helyzetére igen komolyan tekiní ■és hogy a vezető politikusok felelőssége ma na­gyobb, mint bármikor is volt. Prága, május 14. Pozsonyban az utóbbi napokban erősen tartja magát az a hir, hogy a pozsonyi rendőr igazgatóságon fontos sze­mélyi változások készülnek. Dolejs rendőr- igazgató állítólag fontos közigazgatási funk­ciót kap és az uj pozsonyi rendőr-igazgatónak Gharvát dr, miniszteri tanácsost, a prágai rendőrigazgatóság egyik főtisztviselőjét fog­ják kinevezni. Ezt a hírt a félhivatalos Cse- szkoszlovenszká Republika megcáfolja, vi­szont más cseh lapok megerősítik, sőt azt is írják, hogy Dolejs dr.-t Ruszniszkó országos elnöké­nek nevezik fei, miután Rozszypail nyuga­lomba vonul. A Národny Denniík élesen tiltakozik az el­len, hogy pozsonyi rendőrigazgat ónak azt a Gkarvátot nevezzék ki, aki az emlékezetes prágai diáktüntetések alkalmával tulszigo­Budapest, május 14. (Boidapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A képviselőház :ma folytatta a párisi megegyezés ratifikálá­sáról szóló javaslat vitáját. Payer Károly szo­ciáldemokrata képviselő felszólalása után, aki a javaslatot nem fogadta el, Apponyi Albert gróf beszélt. Apponyi az ellenzéki felszólalások méltatása után kettős mérleget állított fel és pedig, hogyan állott volna Ma­gyarország, ha visszautasítja a párisi egyez­mény tervezetét és hogyan, ha azt elfogadja. Rassay Károly szerint a párisi egyezmény súlyosabb helyzetbe hozta az országot. Erre Apponyi a következőket válaszolja: Kétségtelen, hogy ha Magyarország az egyezményt nem fogadja el, úgy a bajok és nehézségek mérhetetlen voltát zuditot- Mik volna az országra. Apponyi ezután visszapillantást vetett az op- ’tánsügyre és leszögezte, hogy a kormány ál­láspontja kezdettől fogva az volt, hogy az op- tánskérdiés és a jóvátétel között összefüggés szemeivel győződjék meg az ott uralkodó nyomorról, amelyről azután világhírűvé vált beszédeiben beszámolt a népszó vétségnek Nansen neve százezrek nevével forrt ösae, ö volt az, aki Szibériából számtalan német és osztrák hadifoglyot hazahozott és megszer­vezte a fcözépeurópai orosz hadifoglyok haza­szállítását. Nansen volt az, aki az éhező orosz tartományok segítségére sietett s az ő nevé­ről nevezték el azt az útlevelet, amelyet a népszövetség azoknak adott, akiket a háború hontalanokká tett. Csodálatos élet volt Nansen élete, egy em­beré, aki akarattal, tettel és szívvel egyaránt értékeket alkotott és akinek minden tényke­dését a legszigorúbb logika irányította oly módon, hogy mégis a szív győzedelmeskedett. fák elnökinek, aletóökfifc Schidht, Bondy <$s Stetnsky-Sehnoutka lettek. Majd megejtették az elnöki választmány kiegészítő választá­sait. Az elnökségi választmányba Szlovensz- kó részéről egyedül Stodola Kornél jutott be. nuan lépett fel a diákok ellen. A légionárius Národni Oszvobozeni e kombinációkkal kap­csolatban ezeket írja: RozszypaL, Ruszinszkó országos elnöke, nyugalomba vonul és he­lyét Dolejs dr. pozsonyi rendőrigazgató fog­lalná el, aki Kassáról került Pozsonyba Szlavicsek halála után, azonban még a mai napig sem vették fel a rendőrségi tisztvise­lők státusába. Ez a körülmény arra enged következtetni, hegy Dolejs dr.-ra fontos po­zíció vár az állami közigazgatásban. A megüresedendő pozsonyi rend őri .g&zga- tód állásba valószínűleg Meznirk Jaroszlar dr. kormánytanácsos kerül, aki jelenleg az országos hivatal rendőri osz­tályának a vezetője. Meznik távozásával fel­szabadulna egy hely Halla dr. volt agrár képviselő és volt zsupán számára, aki már évek óta betegszabadságon van. ne álljon fel, azonban az egész világ akaratá­val szembenáMva e két kérdést nem lehetett egymástól elszakítani. Hogyan számíthatott volna a kis Magyarország az egész világ fel­zúdulásával szemben megértésre? Vázlato­san ismertette ezután azokat a nehézségeket, amelyek az optánkérdésben a népszövetség, valamint a kié- és nagyantant részéről érték Magyarországot, végül kijelentette, hogy jobb lett volna, ha a kormány neim megy bele közvetlen tárgyalásokba, hanem a jogi helyzet érvényesitését követelte vol­na. De Henderson maga ajánlotta fel a közvetítést, amit erkölcsi leh értetlenség lett volna visszautasítani. Apponyi végül kitért arra, hogy a többi államok előnyösebb helyzetbe ke­rültek azáltal, hogy belenyugodtak a béke­szerződésbe, mi azonban - mondotta — békésen, tie bevallottan nem au. nősítjük magunkat a békeszerződésekkel Ha ki­jelentettük volna, hogy belenyugszunk a gfciSI • . Preiss dr., a csécsiiéiig gyiriparosszOvetsés elnöke: / „Ha nem tudjuk megvédeni kohkurrenciaképességfinket éi belföldi piacunk vásárlóerejét, meg kell békülnünk a gondolattal, hogy iparunk lényeges részét leépítik!" 1 ®sfÉripar@ssii¥@t§ig EsSzfyüiése Azután Preiss dr.-t újból megválaszrtot­Dolejs pozsonyi rendőrigazgató Ruszinszkó országos elnöke lesz? Charvátot vagy Mezniket nevezik ki helyébe a pozsonyi igazgatóság élére „Ha Magyarország i hágai egyezményt nem fogadta volna & úgy a bajok és nehézségek mérhetetlen voltát zúdították volna ai országra" — mondotta Apponyi a hágai és párisi egyezmény ratifikációs yitájáöaii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom