Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-15 / 110. (2331.) szám

1930 mAfas tő, ©sWartölj. Junius 2.-án kezdik meg Budapesten s csehssiovák-magyar kereskedelmi szerződés revíziós tárgyalásait Újból leszavazták az agrárokat a többi koalíciós pártok — Dühöng az „egyetértés" a kormánytöbbségben Prága, móljais 14. A prágai cseh lapok jelentése szerint a magyar kormány Prágáiba olyért elinni értesí­tést küldött, hogy a magyar kereskedelmi delegáció a cseh­szlovák-magyar kereskedelmi szerződés revíziós tárgyalásait junius 2-án hajlandó megkezdeni, addig az ideig a delegáció más államokkal való tárgyalásokkal van elfoglalva. A tár­gyalásokat Bndapestem tartják meg. Cseh­szlovákia a felajánlott határidőt valószínű­leg elfogadja. Mintán a csehszlovák kor­mány a revízióra vonatkozó első indítványa kapcsán ama reményének adott kifejezést, hogy a tárgyalások junius közepéig be is fe­jeződhetnek, különben junius tizen ötödikét öl számított hat hónap múltán a jegyzékben megjelölt áruk szerződéses vámját magára nézve kötelezőnek nem tartja, a revíziós tárgyalások számára aránylag nagyon rövid idő, mindössze tizenhárom nap áll rendelkezésre. A revízió minden valószínűség szerint, na­gyon terjedelmes lesz. mert a magyar dele­gáció nem ismeri még a lrusvóimokró! szóló törvényjavaslatot, amelyről most a gazdasá­gi miniszterek tárgyalnak. A csehszlovák de­legáció i.s nehéz helyzetben lesz, mert a ma­gyar yiszorrtkívénságok jegyzékét nem isme­ri. Csaknem bizonyos, hogy a rendelkezésre álló tizenhárom nap a tárgyalások számára kevés lesz. Mindezek ellenére mindkét olda­lon erősen remélik a békés megegyezést s nem látszik kizártnak az sem, hogy a cseh­szlovák kormány a megegyezés terminusát a maga részéről junius végéig kitolja. Teljesen megbízható helyről nyert értesü­lésünk is megerősíti a prágai lapoknak a magyar kormány termi® usjavaslatáról szóló fenti híradását. A koalíciós tárgyalások tegnap sem halad­tak előre. A kormány személyi bizottsága az állami tisztviselők 13. haviifizetésének a kérdését vitatta meg. A nemzeti demokra­ták azt követelik, hogy a 13. havifizetés is százszázalékos legyén, azonban Euglis pénz­ügyminiszter ragaszkodik a 70 százalékhoz. A bírák fizetésrendezéséűék a kérdését na­pirendre sem tűzték. A gazdasági miniszte­rek az állatván!ok törvénytervezetéről ta­nácskoztak. A tör vény tervezet szövege már teljesen elkészült, azonban végleges megegyezésre mégsem jutottak, mert a törvény életbeléptetésének határ­idejét nem sikerült megállapítani. A szocialista miniszterek egy kompromisszu­mos javaslatot tettek,, amelyet az agrár mi­nisztereken kívül a többi polgári miniszte­rek is elfogadtak. Miután megegyezést léte­síteni nem sikerűit, a vitás kérdést a politi­kai nyolcas bizottság fogja eldönteni. Az agráriusokat a gazdasági miniszterek konferenciáján ért vereségükön kívül még a szenátus szociálpolitikai bizottságában is csúfos vereség érte. A bizottság ugyanis a genti rendszer novelláját tárgyalta. Az agrá­riusok báróim javaslatot nyújtottak be, ami­vel a kérdés tárgyalásának elodázását céloz­ták. A bizottság többsége az ómban a demon­strációs agrá/riavaslatok ellen szavazott. A cseh agrárpárt mellé csupán a német ag­ráriusok és a cseh iparospéri állott. A genti rendszer novelláját a bizottság többsége ez­után abban a formában fogadta el, .ahogy azt a képviselőfház már megszavazta. A szená­tus költségvetési bizottsága ma hosszabb vita után ugyancsak elfogadta a javaslatot. A legnívósabb cseh lap súlyosan elítéli a magyar könyv ellen Szlovénokén rendezett razziákat Bökni szenátor beszéde nyomán a leneshez közelálló Lidové Noviny kritizálja a magyar kultúra sziovenszkói határzárát és elismeri ezzel kapcsolatos panaszaink jogosultságát Prága, május 14. A Bence pártjához közelálló Lidové Noviny tegnapi száma a kilencedik oldalon, a kulturális rovatiban, kassai keltezéssel ,.sa“ jel­zéssel feltűnést keltő cikket közöl a sztovenszkói r-hivatailos könyvkobzásdkrób A .,mindent mérték - kel“ című cikk ennek a jeligének megfelelően egy­részt a magyar könyveket kobzó hivatalokat védel­mébe veszt, másrészt pártatlanul leszögezi azt a tényt, hogy a kisebb­ségi magyarságnak jogos kulturális sérelmét je­lenti az a körülmény, hogy az anyaország knltnra- íorrá9aitél elszigetelten kénytelen élni. A Lid. Noviny cikkírója pártatlanságra, tárgyilagos­ságra törekszik s ezért hálásak vagyunk és ezért a cikket teljes terjedelmében, tehát ama részeivel is. amelyek míreánk kedvezőtlenek is. az alábbiak­ban ismertetjük. ..A köztáreasáigbeli és külföldi magyar és német sajtóban időről-időre heves támadások olvashatók, — írja a Lid. Nov. — amelyek a magyar nemzeti­ségi kisebbség kultúráján állítólag erőszakot tevő csehszlovák kormány rezsim ellen irányulnak. Ren­desen a magyar könyvke reskedőkmét tartott amaz .időszaki vizsgálatok után szokott az történni, ame­lyeket oly sajtótermékek elkobzása céljából kell tartaná, amik politikai és álltaim! okokból indexen vannak. A legutóbbi ilyen kifakadás, mely különö­sen fontos az elhangzás helye miatt, Böhm Rudolf magyar keresztényszocíalista szená­tornak a miive, aki a szenátus költségvetési bizottságában a prágai kormány óvatosságát nem átall olt a európai kul/tur- boiránynak és balkanizmusnak nevezni, melynek célja a köztársaság határain belül élő magyarság kulitumivójának e .leszorítása, mert ennek nincs módja az anyanemzettel való kulturális érintkezés fenntartásóira. . Emellett különösen azt hangsúlyozzák, hogy a szakkönyvek behozatala is tilos, s ezei azt akarják mondani, hogy a magyarokon elkövetett igazságta­lanság még inkább égbe kiált, mert egyszerű ész­lel nehezen fogható fel, hogy a szakkönyvek is felhasználhatók volnának az olyan irredenta propa­ganda céljaira, amilyenhez a magyar rádióban hoz­zá szokhattunk, amely a trianonellenes harcban me­rül ki s amelyet az európai közvélemény is elitéi. Nos hát, nézzünk meg egynéhány, az államTordu- lat után kiadott pesti könyvet, hogy a bizalmatlan- Ságunk s az általa előidézett intézkedések legalább ném ileg indokoltak-e. Ennek a megállapításnak a, keretein kiviil esik ugyan, azonban Igen jellemző az a sajtótermék, amely fii Magyarorezgon ez állami elemi iskolák számára ad­tak ki. Ez oly könyvecske, amelybe az iskola a ta­nuló tanulmányi eredményének és az erkölcsi nvaga- viselet osztályzatát jegyzi be. Az idei év elején az égyjik kassai iskolába lépett át egy tanuló, aki ad­dig a magyarországi Forró község iskoláját láto­gatta s akinek apja ottani üzletét eladta s Kassára költözött. A kisfiú az értesítő könyvecskébe jegy­zett adatok szerint 1022 márciusában Kassán szti- Mett. ez a város azonban a hivatalos bejegyzés sze­rint Magyarország" n fekszik. Hogy tévedés ne kg.yen a dologiban, tudnunk ke"i|. hogy Atomnyi <ló- Wrfrf, az 'iftkoJaligazgató ezt a könyvecskét 1928 de­cember 28-án állította ki. tehát jóval ama békeszer­ződ és ratifikálása után, amely szerint Kassa cseh­szlovák e az is marad. Oly intelligens embernél, mint amilyen egy iskolaigazgató, tahin nem is sza­bad beszélni tudatlanságról e így egyedül a tuda­tos irredentizmus esete állhat fenn. Ezt egyébként eléggé igazolja a fedőlap negyedik oldata, amelyen a magyar állam a híres magyar Hiszek egy Isten­ben-t nyomatta ki. De gyerünk tovább. A magyar villamos közlönye, a „Magyar ViliainKe" minden számának fején, mottóként kinyomtatja: ..Hiszek Magyarország feJ/támadásiban.*‘ Ugyanezt teszi az ,,Erdészeti Lapok" cárnű szakfolyóirat is. De a foko­zott intelligencia se mamad hátuk Az Orvosképzés XIX. évi. IV. kötete Lénárd Imdre dr. magyar kár. szemészeti kórház főorvosának „A trachoma geográ­fiája és profilaxisa" oimü értekezését közli, amely­ben a Csonkaimagyairország kifejezés tizenegyszer fordul elő. Irredenta a Magyar Egyetemi könyvtár nyomdája által kiadott s 1929. évre szóló Diártum, amelyben Magyarország szóldaraboláisárói olvasha­tunk. A világi irrede’üzmussal karöltve halad a felekezeti különbség nélküli egyházi irredentizmus. Trianonéi! enes és csehszLováfcelilenes a pacsi boidog- ságos szűz Mánia tiszteletére kiadott görögkatölákus naptár, amit Póoson, a híres bucsujáró helyen árul­nak, ahová a köztársaságból! hívők ezrei is zarán­dokolnak. Ebbe a rovatba tartoznak a „Lelki gyön­gyök" is, ez egy imádságos és énekeskönyv, ame­lyet Jósvay Gábor az iljcság számára adott ki, a „Szentbeszédek a tizparamosolatrói", mélynek szer­zője Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár és egyetemi hitszónok Budapestien. Ez a kifelé ájtafos könyv kü­lönösen 'támadó és veszedelmes. Mindez természetesen csak néhány szórványos mutatvány, ami távolról sem meríti ki a csehszlo­vákéi lenes magyar nyomtatott propagandát. És hogy odaát, a határokon túl milyen nagy gyűlölet, tel, retorzióvággyal és revíziós törekvéssel van telítve minden, arról a napilapok olvasói számára fölösleges Írni. Egészen természetes, hogy a meg­támadott védekezik. Srobár dr. még mint Szlovenszkó meghatalma­zott minisztere 1922 ben adta ki 31394/22. számú rendeletét, amellyel a Magyarországon 1918 októ­ber 28 a után kiadott mindenféle könyvnek a köztársaság területére való behozatalát megtll tóttá. \ miniszter nem alkalmazott semmiféle erősza­kot, csupán csak az érvényes régi magyar tör­vénynek, az 1914:XIV. t. c.-nek 24. paragrafusá­ban levő intézkedését újraélesztette, amely a kormánynak jogot ad oly nyomtatványok be­hozatalának a betiltására, amelyek nyugta­lanságok előidézésére alkalmasak. Tény. hogy Pozsonyban a kivételekről is megem­lékeztek. így a behozatali tilalom a magyar klas­szikusokra nem vonatkozott abban az esetben se. ha az államfordulat után adattak ki. s ezen kiviil fokozatosan és ismételten kiadták a megengedett könyvek jegyzékét. így 1826-ban a sziovenszkói minisztérium 786/2G. adm, rév. szánni határozatá­val mintegy negyven sajtóterméket ezek között Mandiner képes árjegyzékeit és számos gyér mekirodalmi könyvet — kifogástalannak talált, két évvel később beengedték a Bölcs Rabbi a mellényzsebben című adomagyüjteményt 6 1929 január 19-én tizenkilenc egyházi könyvet engedtek be (Szt. Klára élete, Isteni erények, Szent emberek), e ez idén januárban további tizen­három könyv behozatalát engedélyezték. A dolog lényegét megfogva s őszintén szólva, nagyon kevés az, amit a hivatalok beengedtek, különösen ha az engedélyezett könyvek belső értékéit mérlegeljük és ha szemügyre vészük azokat a túlkapásokat, amelyek a hivatalok ré­széről a végrehajtó szervek túlbuzgósága foly­tán, ha nem Is tudatosan, hanem az ügy nem­ismerése folytán előadódnak. így a könyvkereskedőknél időszakonkmt rende­zett hajtóvadáezatokon a behozatali tilalom alól határozottan és kifejezetten fölmentett könyveiket is lefoglalták. Például Ady Endre könyveit, akinek utolsó könyve 1918-ban jelent meg, Gárdonyi Géza mü­veit, aki 1912-ben hunyt el, az egész Petőfit, Zrinyi Miklós gróf Szigeti Veszedelmét, Vörös­marty Két szomszédvárát. Tehát csupa oly könyveket, melyek Írójának sem­mi köze sem volt Trianonhoz, mert fogalma sem lehetett róla. Az elkobzás áldozatául esett Mar- kovics Ródiónnak, román állampolgárnak, a ma­gyar Remarquenak a Szibériai gam izonja-, amely Mindenki írígyli hajának illatos teltségét, ha azt rendszeresen PIXAVO M - NAL mossa. Ez az évtizedek óta kedvelt, pom­pás hajmosószer most csinos zacskók­ban Shampoon-alakban is kapható. nyolc müveit nyelvre van lefordítva; ennek első Kolozsváron megjelent kiadása ugyan átment, azonban a második Budapesten megjelent kiadás már kifogásolható volt. Igazán lehetetlenül furának tetszik, hogy as em­ber e könyv német fordítását Kassán megve­heti, a magyar eredetijét azonban nem. A mai gyakorlat egyenesen tarthatatlan s a panaszkod óknak valóban oly fegyvert ad a kezébe, melynek élességében kételkedni nem ta­nácsos. Nem csodálható azután, ha oly kínos ese­tek adódnak elő, hogy a bíróság elítélni kénytelen egy könyvkereskedőt a már említett Tóth Tiha­mér dr. „A jeliemes ifjú" című könyvének ter­jesztése miatt. (Ennek a jelemes ifjúnak karakte­réhez nélkülözhetetlenül hozzá tartozik a Cech- szlovákia-ellenee gyűlölet, melyre * könyv egyéb­ként a szeny egész árját zúdítja) — azért, mert ezt a könyvet a ludákrezsim alatt a köztársaságban szabad forgalomban hagyták nyilvánvalóan kifo­gástalan vallásos müvek közé becsempészetten. Egyenesen nevetséges, hogy Szlovenszkón ezres példányszámban engedik kolportálni a Színházi Élet című pornografikus hetilapot, azonban a telekor feltalálójának, Mihályinak, az antomo bilvezetésről Írott könyvét nem eresztik be. De van itt még egy kis baj. A könyvbehozatali tilalom csak Szlovenszkóra vonatkozik. Az Esti Kurír, Népszava és a Magyar Hirlap cdmti napila­pokon kívül az összes többi magyar lap postai szállítási jogát megvonták. Azonban mindez nem akadályozza meg a legmegrögzöttebb — mondjuk kassai — magyart abban, hogy ellenálló szellemét a tilos napilapok politikai hasábjaival táplálja. Elég, ha az ember bármely lapot, vagy bármely könyvet a- történelmi országokban megrendeli, az illető cégek a megrendelésről gondoskodnak s mindent megküldenek azért, mert őreájuk a ma­gyar librorum prohibitorum index tényleg nem vo­natkozik. Ez a megkerülő kezelés legfeljebb egy­napos késedelmet s némi portótötobletet jelent, azonban egyidejűleg a pozsonyi rendeletet illu- zóriusisá, sőt nevetségessé teszi. Éppen ezért ezt a bujócskát egyszer már be kell fejezni, a rendele­tet alaposan revideálni s a mai viszonyokhoz al­kalmazni kell. Az állami igazgatás számára nem marad más hátra, mint hogy az intelligens cenzorok tág bizottságát vágj' testületét megalakítsa, akik a munkájukat felelősséggel végeznék, azért, mert az irredentizmustól való félelem miatt eem lehet mindent megtiltani s ily módon a csehszlovák demokrácia ellenfelei­nek: a kezébe bunkóé botot adni, amellyel azután ezt a demokráciát a nyugateurópai, ilyen kérdé­sekben nagyon érzékeny demokrácia színe előtt ütlegelik. Páris és London bizonyára elismeri a' - nak a szükségességét, hogy a nehezen 16trejö; ■ és nehezen fenntartott béke bizonyított zavarása val szemben védekezni kell, de sohasem ismeri el és nem is érti meg Móricz Zsigmond történelmi regényei és automobilszak könyvek behozatalának a tilalmát, amelyet az az állam adott ki, melynek élén Masa- ryk professzor és nem Horthy admirális áll". Mindezt a Lidové Noviny írja. Cikkének ér­tékéből valóban semmit sem vont le volna az utolsó befejező nyolc-tiz szó elhagyása- Az egée cikkre még visszatérünk. A castkovistákat is magábanfoglalö nagy koncentrációs kormányt alakit Ljapcsev bolgár miniszterelnök Serényen folynak a béketárgyalások a cankovisták és a kormány­párt között — Péntekre várják az uj kormány bemutatkozását Szófia, május 14. Ljaipesev bolgár minisz­terelnök rég'dbUüem tett Ígéretéihez híven késznek nyilatkozott néhány országos fon­tosságú kérdés ét? a büdzsé elintézése után kormánya rekonstrukciójára. E célból szom­baton kihallgatásén volt a királyinál, akiivel általán osságban megbeszélte a kormány új­jászervezésének módját. Hétfőn miniszterei­vel tárgyalt, akik egy nagy koncentrációs kormány megala­kítása érdekében rendelkezéséire bocsátották tárcájukat. Ked­den a miniszterei nők magáihoz kérette a szobránje elnökét. Cankovot s közölte vele. hogy őt és két barátját szívesen látná az uj kormányban. Cankov beleegyezése egyel je­lentene a cankov ista csoportnak a jelenlegi kormánypártokkal való szoros együttműkö­désével. A szobrangé elnöke gondolkodási időt kért, ment — mint mondotta — az uj helyzetet alaposan meg kell tárgyalnia poli­tikai elvbarátaival. Ezek a tárgyalások ked­den 'éjszaka már megkezdődtek és Cankov a .közeli órákban megadja válaszát a kormán) elnök ajánlatára. A cankovisták tábora még nem egységes abban a kérdésben, hogy ki­béküljenek-e a kormánypárttal. A bal szár n\ köti magát a mostani had iállapo tihoz, azt hi­szik azonban, hogy az ellentéteket sikerül áthidalni s akkor a koncentrációs kormány megiahuk Hasán a k nem lesz többé akadálya. Szófiai politikai körökben erősen bizakod­nak Ljapcsev akciójának sikerében és ngy számi IjáU, hogy a rekonstruált kormány pénteken l£mu lakkozik a azobynau^ébAa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom