Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-14 / 109. (2330.) szám
TIWL\jyV\AG¥ARHIRLA3? Ü 1980 niérjus 14. szerda. . KözeAZPAsülcr1. ^^3S«ttaggg»aawmMBg3w»sgMa;««T^«MMm^iiS3gawEtBaMBWB<nwigBmiagiaaB!«W8HMMWW^iMa8ap aw Beszélni, írni, de tenni is! Szlovenszkó, május 13. Divatba, jött manapság a gazdasági válságról beszélni, Írni, tanácskozni,, de, úgy látszik, nagyon tetszetős a divat, mert sehol hathatós megoldási módok komoly elrendelését, a gazdasági válság leküzdésének komoly programját- nem látjuk, bár kiváló szakembereink a követendő eljárást kimerítően föltárták. Sajnos, a mezőgazdaság, bár két agrárpárt is alkotja a mai kormányzás többségét, nagyon mostoha helyzetben van. Igaz, hegy ennek a gazdák is nagyban okai, mert nincs a világon még egy olyan foglalkozási ág, melynek tagjai annyira kevés összetartást mutatnának, mint éppen a gazdaosztályé. Igaz, hogy ennek egyrészt nagy számuk, másrészt műveltségi, vagyoni és helyi fekvési, piaci stb. viszonyaik különbözősége az oka s éppen ezért nagyon nehezen és hosszú munka után lehet csak oly szervezetbe tömöríteni, mely úgy tagjainak számánál fogva, mint termelésének értéke szerint is, jogos .kívánságainak érvényt tudna szerezni. Mindazonáltal, mig ilyen szervezetbe nem tömörülünk is, szükséges, hogy mindenki, aki a gazda sorsának segítségére módot tud, azt nyilvánosságra hozza s ha azt, akár magában, akár módosítva, jónak találják, mindenhol annak keresztülvitelét, vagy megteremtését kell szorgalmaznunk. Azért irom e sorokat, hogy a szak- és napilapok, amennyire azt jónak vélik, közöljék és szintén előmozdítsák a megoldási módok létre- jövetelét és terjesztését; sőt az volna a legjobb, ha az ilyen cikkek közhasznú voltát elismerik, laptársaikkal is közöljék, hogy gyorsabban terjedjen és érjen meg az olyan gondolat tetté, mely arra érdemes, hogy a köznek használjon. Ezek előrebocsátása után. a gazdaság egy nagyon fontos kérdésében szeretnék segítséget találni, ez a: cukortermelés. A cukorrépáért a gazda már néhány év óta oly potom árat kap, amely alig fedezi, a termelési költség készkiadásait. Már hogy a rezsi- költségek megfelelő részét is megtérítse, csak rekordtermés mellett lehet számítani. S az utolsó esztendőben elért árat is csak valami rejtélyes állami támogatás folytán tudták állítólag a gazdáknak biztosítani. A cukorgyárak nagy veszteségeikre és az exportcukor alacsony világpiaci árára, a szlo- venszkói magas vasúti díjszabásra, a magas cukoradóra hivatkoznak « azzal okolják meg az alacsony árakat, melyek az Ausztriában és Magyarországon fizetett áraknak kétharmadát sem érik eL A vasúti díjszabás leszámítását máT több éve ígérgeti a kormány, sőt tavaly ezen tételből a gazdáknak is részesedniük kellett volna utólagos térítés címén, de nem kaptak semmit. Itt tehát egy segítség adva van, csak keresztül kell vinni: a vasutak díjszabása egységes és alacsony legyen az egész országban. A magas cukoradón is könnyű volna segíteni: legalább a válság tartamára leszállítani, még pedig a termelők javára. A világpiaci árakat nincs módunkban megváltoztatni, de mivelhogy, úgy mondják, hogy termelésünk kétharmada export-cukor és csak egyharmada fogy el belföldön, úgy a belföldi cukor árának szabályozásával mint a belföldi fogyasztás növelésével hathatósan javíthatjuk a cukor- és répatermelés jövedelmezőségét. A belföldi cukor árának emelésével már foglalkoztak s ez a mód 'be is vált. Csak arról lehet szó, meddig lehet ezt a módot igénybevenni. Nézetem szerint a cukor kilónkénti árának 1 koronával való emelése (kb. 15%) sem volna veszélyes. Csak abból indulok ki. hogy egy családnál havi 3—10 kg. szükséglet mellett. havi 3—10 K kiadástöbblet nem jelent bajt még akkor sem, amikor a munkabérek és fizetések 15%-os csökkentését helyezik kilátásba. Pedig ez az alsói oh u mimkásnépnél nemcsak elkerülendő, de elkerülhető is volna, ha a fönti áremelés megtörténik. A legfontosabbnak tartom a belföldi fogyasztás emelését, ami nemcsak a gazda-társadaiom, de a cukoripar, a cukorgyári és gazdasági alkalmazottak, a közélelmezés és az egész állam közönségének érdeke, annál is inkább, mert a cukor még az emelt áron som érné cl a békebeli ár értékét, mely egy aranykorona volt. s így a legolcsóbb élelmiszer s amellett egészséges, csontképző, ízletes és alkalmas az árpa- és cikóriapótkávék egészséges fogyasztását is megnövelni, éppen úgy, mint a tejtermelés fokozását előmozditani, különösen arra való tekintettel. hogy a kávé fehéren és feketén, de mindenképpen cukrosán, a nép élelmezésében nagy szerepet játszik és még nagyobb szerepre hivatott. A cukorfogyasztás elérésére nedig szükséges és alkalmas, ha a rénaszerződések kötésénél, mondjuk 1 vagon szállított répa után 50— 100 kg. cukrot adnak a gazdának; a munkás- és cselédszerződések megállapításánál pedig az évi cselédeknek szintén évi 40—60 kg. cukor biztosíttatnék, a szezonmunkásoknak pedig ha- vonklnt 1 kg. Ez az eljárás a gazdák pénzbeli követeléseit, de kiadásait is csökkentené, a gyárak pedig nyernének az által, hogy a fogyasztás növekednék, ruert a gazdasági és ré- panmnkások mintájára, más vállalatok munkássága is kívánná és beszerezné ezen egészséges és olcsó élelmiszert, miáltal a belföldi fogyasztás óriási növekedésnek indulna. Ezzel kapcsolatban követelni kell a répaárak egységesítését is, mert lehetetlen állapot, hegy a sziovenszkói répa, mely nagyobb cukortartalmú, mint a morva- és a csehországi, mégis 1.5—3 koronával olcsóbb azoknál, holott termesztési költségeink nem kisebbek, mint a többi országrészben. Nagy hiba, hogy a. répaikötéseket későn kötötték meg. Pedig ezeknek megkötését legalább decemberben kellene eszközölni, hogy a kellő előkészületek idején elvégezhetők legyenek, vagy a gazda, szükség esetén, más termelésre rendezkedjék be. Mert így kénytelen-kelletlen előkészíti talaját az igényes cukorrépa alá, óriási munkát és 'készkiadást áldoz mély szántásért, istálló- és műtrágyákért, s ha aztán nem felel meg a későn megállapított répaár, — mégis csak répát vet, mert más, teszem azt-, gabonaféle, a répának elkészített talajban, bujasága miatt nem adna kedvező termést. Ezt tudják a cukorgyárak i& és ezért halogatják mindig a megegyezést az utolsó pillanatig, mikor már a vetést elodázni nem lehet és a gazdák 80%-a bármi áron .megegyezik. Nagyon fontos volna a műtrágya nagybani beszerzése és elosztása, mig más szerv nincs, a cukorgyárak által, minél a minőség ellenőrzése és a legalkalmasabb fajták használata is legjobban volna gyakorolható. Egyúttal a műtrágyák nagyobb fogyasztását biztosítaná, ami megint a műtrágyagyárakat rekompenzálná az olcsóbb egységárak megállapításáért. Éppen olyan a faiteikérdés is, mely a répa- termelés kapcsán gyakorlatban van, melyet azonban szintén magasabbra kellene emelni és korábban f oly ősi tani, esetleg három részletben: február, május és július 1-évek Baj a munkáskérdés megoldásánál is van. Ha már kollektivszerződések kellenek, úgy közügy, hogy mindig idején tegyék meg a szükséges módosításokat s ne huzzáik-halaw- szák a drága időt, mig munkás és munkaadó egyaránt türelmét veszti. Itt is legalább január 15-ig döntésnek kellene lennie és pedig egyszerre és lehetőleg egyformán az egész országra nézve, már ami az egynemű munka értékét illeti, épp úgy ax élelmezésben is. Mert a mai szerződéseknél a munkáé javát kiviszik a külföldre és Cseh- és Morvaországba s csak a legalkalmatlanabb marad Szlovenszkón, mert a Szlovenszkóra érvényes szerződés csak utoljára kerül ki, amikor már a dolgozni akarók rég el is mentek. Pedig fordítva jobb lenne: először Szlovenszkó, aztán a történelmi országok, azután a külföld, ahol a rossz munkás is kénytelen dolgozni, mert különben fölkopik az álla. Meggyőződésem, ha a Kintieket megszívlelnék, sok dologban hamar érnénk javuláshoz, még pedig nemcsak a gazdák, de a munkás, az ipar és az állam sem vallaná kárát, mert amit cukoradóban s különösen a forgalmi adó eltörlése által nélkülözne, megtalálná egyrészt a jövedelmi adó növekedésében, másrészt pedig az által, hogy különböző segélyakciók elmaradnának, melyek pénzbe kerülnek és rendesen nem érik el a kellő hatást, sőt nem is kerülnek oda, ahová tényleg kortiíniök kellene. Sz. E. A kereskedelmi kamarák központja a nyugdijbiztosítási dijak emelése ellen. A kereskedelmi Icám arák központjának végrehajtó bizottsága a múlt 'napokban tartott ülésén egyebeik között a nyugdijbizitositási dijak tervezett emelésének kérdésével is foglalkozott s azzal szemben feltétlenül elutasító álláspontra helyezkedett. A közgaizdasági élet — a kamarai központ véleménye szerint -- a szociális terhek semmiféle újabb emelését sem képes elviselni. A sajt Csehszlovákia külkereskedelmi mérlegén. A szakstatisztika szerint Csehszlovákia a múlt év folyamán egymillió 439 kg, vagyis 143 vaggón sajtot importált, melynek értéke 29.4 millió korona. Az 1928. évi beöiozataflal szemben az 1929. évben a isa.j tbehoz atal 24.9 vaggónnal s 4.1 millió korona értékkel emelkedett. Svájc 114.5 vaggón, Németország 94.3000 kg, Hollandia 63.800 kg, Olaszország 52.500 kg, Ausztria 35.100 kg, Franciaország 10.600, kg sajtot szállított a csehszlovák köztársaságba. Ezzel szemben Csehszlovákia Ausztriába 1.500.600, Németországba 806.400, Magyarországra 460.500, Lengyelországba 272.600 s Romániába 49.700 kg sajtot szállított. Csehszlovákia sajt- kivitelének anyaga legnagyobbrészt az olmiitzi kvargli és a sziovenszkói brindza; kg-jáért állag 7.70 kor.-t kap a csehszlovák termelő, ezzel szemben a külföldi sajtok kg-jáért, átlag 20 koronát fizetünk a'külföldnek. A sajtexport a behozatallal szemben 4.9 koronával passzív. Emelkedik a dinalkolgyártás. A szeszért ékesítő szövetkezet a dinalkolgyártás ouie lé .-ét határozta el., Erre a célra eddig 4038 h! alkoholt használtak fel. A szeszközpont terve *>.<• i i ezt a mennyiséget ölvén százalékkal akarják emelni. Áprilisban csökkent a vasúti teherszállítás. Folyó év április havában összesen 461.018 tehervagon!; tároltak és pedig 416-706 vagont a belföldi s 44.312 vagont a külföldi szállítás számára. A múlt év áprilisának eredményével szemben a vasúti teheráruforgalom 63.638 vagonnal csökkent. A kalapos ipar válsággal küzd. Egyes prágai lapok értesülése szerint a csehszlovákiai kalapos iparban a legközelebbin Időben újabb munkásel- boesátások várhatóit. A kalapos ipar helyzete napról-napra romlik egyrészt a belföldi értékesítés nehézsége, másrészt a kivitel lehetetlensége és az oíaézors-zági behozatal miatt. A nagyobb kalapgyárak már most is redukált üzemmel, heti három- négy napon dolgoznak, emellett a*t tervezik, hogy a termelést rövidesen a mai állapot egy harmadával csökkenteni fogják. , ÉRTÉKTŐZSDE Valamivel barátságosabb a prágai értéktőzsde Prága, május 13. A prágai értéktőzsdén a mai napon, valami ivói barátságosabb hangulat uralkodott, miután a multnapi bevásárlások után az áruanyag valamivel csökkent. A külföldi pénzpiacokról, különösön Berliniből érkező kedvező jelentések hatása alatt az üzletet élénkébíbé tették. Miután a kontre- mim is visszavonult, a piac általános felüdülésnek örvendett. Skoda 1803-vel nyitott, majd 1815-re ment föl s 1811-gyel zárt. A Skoda-,részvények javulásából a korlát is hasznot húzott. Különösen kedvező hatást gyakorolt az Aussigi Aregyi stabilizációs mérlegéről szóló jelentés; ez*a papír 16 pontot nyert. A többi érték nyugodt üzlet mellett legnagyobbrészt némi javulást ért el. A baníkértékek piaca változatlan maradt. A beruházási értékek piacán különösen nagy kereslet nyilvánult meg a 6 százalékos ciimle- tek iránt, azonban a kisebb kamatozást biztosi iu értékek is némi javulást mutattak. Az exotáfc piacán a Ghaise Cocmimune papírok ismét estek. Az ipari részvények piacán a Prágai Vae 25, Aussigi Vegyi 16, Nordfbalhu, Nestomitzi, Aussigi Cukor és Skoda 10—10, Berg és Hűltem, Sellier és Réz 5—5, K rizs ide, Solo és Inwald 4—4, Északnyugati, Csehországi Szén, Cseh Cukor 2—2 ponttal javult, mig a Sdhőlier 20, Nordbahn Gemmsp 15, Königs-. hofi 10, Pozsonyi K ábel 8, Rottrau Neudek 6, Sűhaanott© 5, KoHiiii műtrágya 4 s Rinhofiter és HeOmann 3—8 ponttal esett A beruházási értékek piacán a Kassai részvény 45, a 3.5 száz. IV. kölcsön 70, a 4 száz. és a 4ő száz. pót értékpapír, a liszt, a* 1923. évi beruházási kölcsön 5 fillérrel javult. A Stég-prioritások 4—15 koronával estek.-f A prágai devizapiacon az irányzat nem volt egységes. Amszterdam 0.075,' Belgrád 0.01, Brüsz- ezel 0.075, Budapest 0.15, Zürich 0.075, Madrid 1.5, Páris 0.04, Béos 0.05 ponttal esett, mig Berlin 0,2, London 0.01625, Milánó 0.01 ponttal javult.-I- Barátságosabb a budapesti értéktőzsde. Egyes piacokon kis-ebb-nagyobb üzlet fejlődött ki. Helyi papírok iránt is érdeklődtek és Bauxit ja vult. Arbitrázsértékekben szintén barátságos vo:t az irányzat, mig a fix kamatozású papírok irányzata lanyha volt és ezen a téren teljes üzletbe- fenség mutatkozott. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékék közül a Moktár 81.5, Féltén 200 pengős árfolyamot értek el.-f Barátságos a bécsi értéktőzsde. Az érdeklődés előterében Villany-értékek állottak. Később Poldi gyengült, Magyar öukor budaipesti vásárlásra javult. A Villany-ért ékek piaca végig szilárd maradt. Csehszlovák értékek nem voltak egységesek. Poldi később fedezetre javult, Magyar Általános Szén buda-pesti vásárlásra tett nyereségre szert. A beruházási piac nagyjában változatlan. + Lanyha a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzés Aussig Joko 90—91.50.-f* Nem egységes a berlini értéktőzsde. A tegnapi favorizált értékek ma is kelendőségnek ör- I vendtek. A délelőtti forgalom üzlettelen volt és ! nyitáskor az első hivatalos árfolyamok barát-sá- I gos alap tendenciát mutattak. A speciális értékek I piaca szilárd volt és a vásárlások kielégítők. Az általános javulás 1—3 százalékot tett ki a favorizált értékeknél. ÁRÜTD1SDE + A prágai terménytőzsdén lanyha irányzat uralkodóit, dacára annak, hogy nagyobb mennyiségű 'árut kináltak. Búza a múlt heti áron tartott. Rozs 2—3 koronával esett. Árpa nem változott. Zab 2 koronával esett. Tengeri üzlettelen. Egyéb áru változatlan. A mai budapesti terménytőzsde határidőpia- j cán, amint budapesti szerkesztői égünk telefonálja, az irányzat barátságosabb; a forgalom csendes. Nyitási árfolyamuk magyar búza októberre 19.36. 19.34, 19.32, 19,31. Magyar rozs októberre 12.18 pengő. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint bud»- peeti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tiezavidékj búza 22.05—22.25, felsöti- szai 21.50—21.85, egyéb 2110—21.35, rozs 10.50— 10.65, tengeri tiszántúli 11.25—11.35, egyéb 11.40 —11.66 pengő. A többi gabonacikkekben az árak változatlanok maradtak. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 283—285, rozs 162—170, árpa 190—202, zab 152—161, búzaliszt 31.50—40, rozsliszt 23.25—26, buzakorpa 9.25—9.50, rozskorpa 9.50—10, Viktória-borsé 24.50—80, kis ehető borsó 21—24, repcepogácsa 12.75—13.75, lenpogácsa 18— 18.50, szárazszelet 8.2—8.7, burgonya 14.4-—15.8 márka. A órásai értéktőzsde árfolyamai: V/IS V/l*. 1888. évi kincstári utalvány . —■ 1324. évi kincstári utalvány . , . Nyeremény kölesén................... 0%-os beruházási kölcsön . . Í99*lc 0%-os lisstbölcsön ................. ínn'co ínn Ál lamkölcsön .... 100.45 Morva őrsi. köles. 1911. 4%% °?-25 Morva ors«. köles. 1917. 6% . 01.75 —.— Prága város 1918. köles. 5% . Prága város 1919. köles. *% . >6.— ~ — Brünn város 1921. köles. #% . 100 — Pozsony város 1910. köles. 4% — Prága városi takrpt. 4% . . — ~* ŰsL vörös kereset sorsjegy . 19.70 19‘85 Agrárbank ....... §11.- 5lb’Cseh Union Bank . , , . 'i&§*ü0 388 50 Leszámítoló ..,»»»« 570.— 402*— Cseh Iparbank . , , , r « 488"— Prágai Hitelbank . , • » * f|2.50 540*— Szlovák Bank J§2.50 194*— Zivnostenska ...*■•» 4gö.— 510-— Angol.-Cslov. Bank , ■ ■ » —.— ‘— Osztrák hitel .••*»« 241 50 241*— Wiener Bankv. .•««■« 87.50 98-75 Jngoslovenska-bank , « , « 47.37 51*67 Nordbahn ..... rí « 4890.— 4830*— Cseh cukor . . . . ( * . 607.50 — * — Horvát cukor 215.— 224 — Kolini műtrágya . « . « . 555. — 619— Kolini kávé . . » . , » • 75.— 81* — Kolini petróleum . . * • . —.— — Kolini szesz ...>««« Í315.— — Első pilseni sörgyár . « . . —— Breitfeid-Danék . . . * * * *—.— — Laurin és Klement . * . . —— Ringhofíer ....«»»« 1115.— 1165*— Cseh északi szén . . . » 1200,~ 1280— Cseh nyugati szén , . . • ■ 539,— 588* — Alpine 143.50 165-50 Poldi ...... r r . 700..- --------Pr ágai vasipar , < r r * . 1845.- 1890— Skoda 1811.- 1822— Pozsonyi kábel . * r * . 1135.— 1167-50 trnvald 1 • > 341 - 570 — A budapesti értéktőzsde árfolyamai: V/13 vi*. Ang.-Ma;'rar , » » 1 * s » 77.— 30.— Hazai bank . .»,«,» 51.30 52.— Magyar Hitel . < , . • » 69.— 75.50 Jelzálog ... . . . g r * 40.—-■ 40.* JOeszátn•'"!<; . . r r r 9 * 87.20 86,20 Magyai xr-ur-z *■.. . 1 « r « * 67.— 67 — Osztrák.,.ölet . » » R a » 41,- 41.*Kereskedelmi baqk ■ T r • 107.— 1IO.5O Magy.ált. tkpt. T < » « • r 79.50 8180 toTö hazat Ak » 181.- 180> Borsod-Miskoleí • r r 1 s • 14.— 14 00 Coneordla . . • 1 ■ ■ • * 4 70 4 30 Budapesti malom a * r . 1 23,80 24 10 Oizelía malom .■(**• 12 50 12 50 Hungária malom • r r r « 17]— 18 90 Beoeslni . . ■ • 1 • • 1 — — — ‘ — Felsőm, szén . . r . * * 27 50 — ’ — Drasche 130 — 150 — Magnezit . . . . « a s * 210'— 226*— Magy. ált. kőszén * * * » g06‘— 656*— Salgó ...... r r . 41’— 47*60 Urikinyi . . . « ( • * * l06'50 119 — Kóburg b . 15 50 16- — 03áky ....................... 1 « > 5’10 -----Magyar fegyvergyár . . ■ > 225'— 242 80 Ganz Danubius . . ■ . « . 94'— 97*50 Ganz villamos .»g*ps C4— — • — Hofhen 810 10*20 Láng ...... * 1 » 66 — 70— Liptak .....**•> —* — Győri vagongyár . . . . • 26'— 28 — Rima ....... . s . 73'10 82 60 Schlick ......... — •_ ----Or sz. fa ..rvrr.. 8*_ 8__ Naschitz i ........ 134 _ 144.— Levante ......... 8 30 8.*— Közúti . * —__ — _ — Délivssnt ........ Állam vasút 29 80 28 90 l’röszt 28 8 r 28 SO Magyar cukor H3 UO — LKZÓ . ■ ’ V.L ••««»* 118 - 109 50 Hungária műtrágya .... 80 - 33.30 Klotíld . , a • • ^ A * • _ ■ Gumrni . 4g'_ 53.50 A prágai tőzsde devlzajfigyzései: május 13 május 12 Hiv. pénz áru pénz áru dfek.% Amsterdam 1356.12*/, 1360.32*/, 1356.20 1360.20 3 Berlin . „ 804.15 806.65' 803.95 806.45 5 Zürieh . . 652.05 654.05 852.12 V, 654.123 Oslo . . . 901.25 904.25 901.25 904.25 4 Kopenü. . 901.12 V, 904.12*/, 901.— 904.— 4% Ganzig. . 654.50 65.750 655.50 658.50’ 5*/, Stockholm 903.80 906.80 903.87*/, 906.87*/, 3 Mailami . 176.55 177.35 176.54 177.34 &'/t Paris . . 132.14*/, 132.54*/, 132.18% 132.58*/, 2% London . 163.68*/, 164.28’/, 163.66% 164.26% 3 New York 33.70 33.80 33.70 33.80 3 Brüssel . 470.15 471.35 470.22% 471.42% 3 Madrid . 4C9.50 411.50 411.— 413.— 5% Belgrad . 59.48% 59.73% 59.49% 59.74% 5% Öofia . , 24.39% 24.49% 24.39% 24.49%* 10 Wien . , 476.10 476.60 475.15 476.65 6 Warscfaau 377.80 379.30 377.80 379.30 7 Budapest 588.70 590.70 588.85 590.85 6 Buen.Aires 1297— 1303— 1297— 1308—’ oa 7 Helsingt. 84.76 86.16 84.70% 85.10% 6% Riga . , 648— 651— 648.50 651.501 6 Rio . , . 404— 406— 404— 406—1 c* 7 Montevideo 31.90 32.10 31.90 32.10* — Alexandria 163.10 168.90 167.85 168.651 ca 7 Athén . . 43.85 44.15 43.85 44.15* 8 Bukarest 19.96 20.16 19.96% 20.16% 9 Stambu) . 16.07*/, 16.17% —.— —.— — Kowno . 334.50 336.50 835.— 337.—1 7 Lissaboc . 156.10 156.90 155.60 156.40* 7% Révai . . 898— 902— 898— 902—* 8 Montreal 33.63% 33.75% 83.51% 33.63%’ca 4% Prága, május 13. Valuták: Holland Lkví, jugvHüav 59.30, német- 802.07*8, belga 169. magyar 588*50. román 19.80, svájci 050.50, dán 898. angol 103.70, spanyol 428.50, ol asz 177.15. észak a merikai 33.51, norvég 898.50, francia 132.17!*. bolgár 23.40, svéd 901, lengyel 376.30, osBbráík 474.
