Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-14 / 109. (2330.) szám

\ A newyorki ember legnagyobb problémája Hogy jusson el idejében munkahelyére? 4 ÁRTALMAS-E A DOHÁNYZÁS? Ez a kérdés minden bizonnyal abban atz időpont­ban keletkezett, amikor az első dohányszálMitmány megérkezett Európa földjére. Sőt, a rosszmájnak szerint még ki sem csomaigio'ták. meg sem vagdalták az aranyszínű dohányleveleket, hogy pipába töm­jék. máris akadt or vasember, aki kim emelte róla, hogy ártalmas. A további rosszmájunk viszont azt állítják, hogy ez az ártalmasnak minősítés csupán azért történt, hogy legyen szentencia, amelyet a másik tábor megcáfo'kaí. Századokon keresztül folyt és folyik a vita, amely kiterjedt a szervezet minden részére. Megvitatták százszoroson — talán ezerszeresen is, vájjon ártal- mas-e a dohányzás a fogakra; elősegiti-e vagy hát­ráltatja az emésztést; nem okoz-e vérkeringési za­varokat? Ilyen s ehhc hasonló oxrnü szakcikkek és szakelőadások hosszú során át eljutottunk végre addig, hegy ma: „a kérdés eldöntésre vár44. Az eddigi viták anyagát tudvalevőleg a felnőtt férfiak, tehát a dohányzók szolgáltatták, amióta azonban a nők között is elterjedt, a dohányzás, uj témakör kapcsolódott a vita anyagába, ezen a cí­men: Ártalmas-e a dohányzás az utódokra? Az amerikai, metodisták — mint ismeretes — he­ves harcot folytatnak a dohányzás ellen s felhasz­nálnak minden alkalmat az ilyenirányú propagan­dára. Egyik nagynyilvájiiosságu propagan-dagyülé- siikön, amelyet két hónap előtt tartottak, Harímaan metodista páter azzal a kevéssé megalapozott argu­mentummal hívta fel hallgatóit a dohányzás elleni küzdelemre, hogy a dohányzó anyák 40 százaléka halott gyermeket szül. A lapok utján közölt előadás persze, sorompóba szólította az ellentábort is, amely azonban néni ékesen szóló prédikátort, hanem sta­tisztikával bizonykodó orvostanárokat küldött a harcba. Elsőnek Spangler professzor, a Jefferson- kórház főorvosa szállt síkra s kötetekre menő kór- íörténetí adatra hivatkozva, jelentette ki, hogy összehasonlítva a szülési aráuyszámokat, határozot­tan kedvezőbb az eredmény a háborúuMná idő­ben. tehát abban az időszakban, amikor a nők dohányozni kezdtek, mini volt annakidején, ami­kor' a dohányzás a nők közölt csak szórványos jelenség volt. Spangler professzornál is tovább megy e téren M. Johnson szülész-tanár, áld a magyar sajtóból is ismert ..helyreigazító44 nyilatkozatok modorában ezeket Írja a Norlh Garolána Medicial Soctety folyóiratában: 1. Nem felel meg a valóságnak, hogy a dohányzás fokozza a vérnyomást. 2. Nem felel meg a valóságnak, hogy a dohány­zás elősegíti a tuberkiilózisi. 3. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a dohányzás a srivmüködést károsan be­folyásolja. 4. Nem felel meg a valóságnak m a hisresabetés, hogy a dohányzás eMmozdiitója a® idegességnek. 5. Nem felel meg a valóságnak az a tévhit, hogy « dohányzás étvágytalanságét okoz. 6. Nem felel meg a valóságnak as a hiedelem, hogy a dohányzás fogyását, sőt átlagban 2—3 kiló­val súlyosabbak a dohányzó nők, mint. az anti- nikotinisták. 7. A mesék birodalmába tartozik az a naiv hit, hogy a dohányzás káros hatással van az utódok egészségére. Eddig szól a hét pontiba foglalt cáfolat, amely kategorikus kijelentést tartalmaz ugyan, de — Amerikáról lévén sző — távolról sem zárja ki azt, hegy7 legközelebb ugyancsak keresetekre és statisz­tikákra hivatkozva, olyan „tudós44 nyilatkozatot olvasunk, amely pont. ennek a hét pontnak az ellenkezőjét hozza tudomáséra az olvasónak. * f-Ia már a dohányzásnál tartunk, ide iktatunk egy másik amerikai hint is, amely ugyancsak az ártalmas vagy ártalmatlan dohányzással kapcsola­tos. E híradás szerint két amerikai kémikus újabban olyan cigarettát és szivart gyárt, amelyek­nek meggyújtásához nincs szükség sem gyufára, sem tiizszerszámra. Ilyen irányú kísérleteket végeztek ugyan már korábban is, a szivar vagy cigaretta végét gyúlékony anyaggal kenték be s az így preparált „szivola4* dörzsölés utján tüzet fogott. Ennek a „találmánynak44 azonban megvolt az a hátránya, hogy a gyujtóanyag kéntartalma meg­fertőzte a szivart vagy cigarettát, azonban az nj gyű anyag — hír szerint — nélkülözi ezt a kelle­metlen tulajdonságot. Nem is lehet ez a korszakos találmány olyan rossz dolog. Képzeljük például az amerikai baka­káplárt, amikor vasárnapi kimenőjére indul. Vásárol « kantiraban egy pakli jófajta Sziimfómia- cigarettií, nem kell ahhoz se acél, se kova, se tapló, de még kaikasgyuifa se, egyszerűen ódá­dé rae5Ü a skatulyára ragasztott erniiglipapinhoz .fi a következő pillanatban már úgy füstöl, akár a működésben lévő Fuzrijama krátere Nippou szi­getén. Persze, mindenhez elegedül ételién kellék, hogy a Szim fónda-szivark a szelei jen ifi ... Iglófüred Spisská Nova Vés Kűpele Klimatikus majjaslftti gyógyhely. Vízgyógyintézet, szénsavas fürdők stb. Nagy fenyveserdök. Gyógyít: idegeseket, hurutosalat. Főorvos : Dr. Groó Béla. Szoba cs ellátás 36.— Kő-tól. Szanatóriumi gvógy- kezeléssel 52.— Ké től. Prospektust küld az igazgatóság. A newyorki lakosok nagy része minden hétköz­nap kora reggel munkába megy. Minden férfi és minden harmadik nő dolgozik, a gyermekek pedig elmennek az iskolákba. A hétmillió ember 327 négyaetanéterföld területien tömörül, de a városhoz számítódik a kertvárosok területe is és a kültel­kek, a környéki városok sokszorosan nagyobbak, mint maga a központ. A newyorkáak nemcsak munkásé lemből állanak, hanem megvan az előkelő osztályuk ifi, magasait mi njagyjövedelimü hivatal­nokok, bankárok, ügynökök, kereskedők az üzlet- negyed közelébe eső „városi41 negyedekben lak- uak. Newyork napi életének egyik problémája az, hogy a reggeli órákban minél gyorsabban minden­ki eljuthasson a munkahelyére és este a munka végeztével ismét haza kerüljön. Az otthon ugyanis átlagosan tíz mérföld távol­ságra van a munkahelytől, azonban rengeteg olyan ember van, aki kétszer nagyobb távolságra utazik mindennap. Reggel te­hát a newyorki belekerül a „rush“-ba, ami azt jelenti, hogy mindenki idejében be akar jutni a gyárba, vagy az irodába, mindegyik kénytelen a pontossághoz alkalmazkodni, nem lehet tehát te­kintettel az embertársára, kénytelen ököllel fis ki­verekedni a villamosban, vagy a vasúton a maga helyét. Elenyészően csekély azoknak a száma, akik a reggeli órákban nem sietnek, talán csak azok adhatják át magukat a kényelemnek, akiknek éj­szakai foglalkozásuk van, vagy pedig a gazdagok, akik esetleg már csak a szórakozásnak élnek. A newyorki munkás leginkább a subway (föld­alatti vasút), vagy pedig az elevated (magas vasút) vonalait veszi igénybe, hory eljusson munkájába. A viteldij egységesen 5 centben van megállapítva, senki nem vesz jegyet, hanem a pénzt bedobja a gyűjtőhelyen és erre automatikusan nyílik meg a bejáró korlátja. A reggeli és az esti órákban a földalatti vasutak piattformjai el vannak árasztva a tömegekkel. Csak lépésben lehet előrejutni és a rendet fontartó őrök ugv terelik a népet, mint a ■nyájat, hogy le ne tapossák egymást. Valósággal bepakolják a vasuitd kocsikat, annyi embert szorí­tanak be, ahány csak elfér és fi megteltségnek a mértéke a*, hogy m ajtók bezáródnak-e. Minden ajtó önműködően zárul és nyílik szét. A földalattit és a magas vasutakat naponta átlag három és félmillió ember veszi ír ínybe. A másik közlekediési eszköz: a ferry (helyijáratú hajók), a szigetlakok e7«’-en jönnek át a kikötőn és minden .reggel a felhőkarcolók látványában gyönyörködnek. A Hudsonon íb vagy kishajón, vagy pedig a foLyóailátti tumnelvasutakon jönnek át. A steten-fetendi fiumeié®, mely 1967-ben épült, 26 málTió utas és egymillió "automobil és teherautó jött át. New-Jersey. Ckmnecbicut. Weetcbester én Long- Island szintén Newyork környékéhez tartozik, ezekről a helyekről a reggeli és az esti „rueh44- őrákiban öt percenként indulnak a bérletjegyes utasok a centrumba, a vonatok 50 mór-földes kör­zetből naponként négyszázezer állandó utast és át­lag százharmincötezer látogatót hoznak. A kömyé­Béiy, május 13- (Kiküldött rm inka társunk­tól.) Lélekemelő s felejthetetlen gyönyörű üuutí'pségiben volt része Bodorogköz népének vasárnap délután. Bodorogköz egyik legna­gyobb községének, Bélynek önkéntes tűzoltó egyesülete nagy anyagi áldozatok árán szen­teltette fel a Bodrogköz első t űzőit ózászlaját. Gyönyörű napsugaras jdöiben nemcsak Bod­rogköz minden községéiből, hanem a távol levő nagykaposi járásiból is mindenfelől kocsikon és autóikon érkeztek az önkéntes tüzol'tóegye- sületek kiküldöttei, délutáni 3 óra tájban több ezerre menő lelkes és ünneplő tömeg kísére­tében vonult fel a tűzoltók diszmenete a zász- lószontelés színhelyére. A zászlószentelést d'iszgyülés előzte meg, melyen Gziganyi Géza jószágkormányzó, a bélyi tüzoltóegyesület el­nöke elnökölt. Megnyitó beszéde után, mely­ben a bélyi tüzoltóegyesület munkásságát méltatta, Vajda Károly, mint az országos tüz­oltóegyesület kiküldötte beszélt. Megemléke­zett az első dijat nyert bélyi tűzoltóság gyö­nyörű, önfeláldozó munkásságáról, s kiemelte Kocsidi János kisbirtokos, helyi parancsnok fárádhatallan agilitását. A diszgyülés után kezdetét vette a zászló- szenfelési ünnepség. Zászlóanyák voltak Sennyay Anna, Gziganyi Gézámé és Hajdúk Antalné. A zászlószen teles i ünnepségen ottláttuk Bodrogköz intelligenciájának szine-javát, va­lamint Szüllö Géza di1. nemzetgyűlési kiép-vi­ki vonalok a Penausyttvamiia és a Gnand Central óriási pályaudvarokra futnak be, ahonnan a töme­gek a fölöaiMtó vaeutakra szállnak áh A Grand Central forgalmáról némi képet adhat a®, hogy ezen az egyetlen állomáson a múlt évben százmillió ötcenies pénzdarabot dobtak a gyűjtőkbe és min­den pénzdarab egy utast jelentett. Vannak azonkívül Newyork egyes uccáín villa­mosok ifi, azonkívül rengeteg omnibusz közlekedik. A város belterületeiről a villamosok már kiszo­rultak, mert a közlekedés lebonyolítását ne­hezítik, az autóik áradatai és a gyalogosok nehezen tudnak előhaladni. Az omnibuszjáratok úgyszólván bétről-foétre újabb útvonalakon terjeszkednek, főleg mint össze­kötő közlekedési eszközök használatosak. Egyes omnibuszokon 5 centert nagy távolságokra lehet utazni. A Fiiftih avenue és a Riverside drive kílá- tásos, emeletes omndbufizadn 10 cent a fuvardíj, ezeken állóhely ni nősen és nem lehet a szijatogan- tyuha kapaszkodni. Ezeket az omnibufizoikat rend- ezeriuit olyanok használták, akiknek az ütjük nem naigyon sürgős, nagyon eok hölgy ezeken jár bevá­sárlásra, kirakat nézésre. A leggyorsabb és legzsúfoltabb közlekedési esz­köz a földalatti vasút. Egységes 5 centes ára miatt a legjobban frekventált, ■mert óriási távolságokra lehet utazni. Bankárok, ügynökök, ügyvédek, akik percre tűzik ki üzleti tárgyalásuk időpontját, inkább a subwayt használ­ják, mint a taxit, mert az utóbbi nem számit nagy- távolságra gyors forgalmi eszköznek. Newyorkban 22.000 taxi van, ennyiről számolt be legutóbb Whaien rendőrfőnök, aki a színházi városrészben, a Broadway® a cserkésző taxikat ki­irtotta. A színházak és az üzletek ellőtt a gép­kocsik nem parkolhatnak, nem várhatnak az utas­ra, hanem a megjelölt útvonalon azonnal köteleseik tovább haladni. A „rush“ órák alatt beülni egy taxiba annyit jelenít, hogy az illető kétszer annyi időt veszteget, mintha a földalatti, vagy magas vasutat választja, mert a főbb artériák és a külön­böző városrészeket összekötő utakon olya® nagy a torlódás, hogy a taxik sokszor csak cammogni tudnak és minden ueoa sarkon a fényjelzésekre kötelesek megállni. A newyorki siet, amikor a munkájába indul és ideges, amíg megérkezik oda, mert állandóan ki van téve annak a veszedelemnek, hogy valami forgalmi akadály következtében percre nem tud megérkezni. Egy forgalmi akadály, vanatkieikláe, rövidzárlat következtében sokszor tízezrek késnek el munkájukból és akaratlanul Í6 pontatlanok, le is vonják bérükből a mulasztott órát. A newyorki fiie<t a munkája után is ez otthonába és így kétezer ia belekerül a® em-bertőmegek szörnyű torlódásába, benne van a présben. Sokan a® éjszakai foglalko­zást azért szeretik jobban, mert olyankor mégis emberibb körülmények között utazhatnak, éjsaaka a vonatokon akad ülőhely, de reggel és az esti órákba® boldog az, akinek egy szíj jut, hogy abba fogózaék és nem kell diákig álldogálni a zsúfolt kocsikban. selő, . az országos ke resztén yszocial ista párt országos elnökét és a párt megbízásából Derfinyák Gusztáv pártitkárt. A járási ve­zetőség részéről ott volt MaHinowszky István járási íőnökíhelyettes, tű z-o 1 tófőpar a n csn ok, Janó esik Béla körjegyző, alparancsnok és Huba József járási tűzoltó-titkár. A zászlószeiiibelés Dodek Jenő szentszék i tanácsos, tiszteletbeli elnök egyházi szertar­tásával kezdődött. A zászló felszentelése után könnyekig megható, hatalmas beszédet tar­tott. — A zászló jel és mint jel beszél nekünk — mondotta többek között. — A ti zászlótok, a mi zászlónk, melyet most felszenteltem, nyíl­tan beszél hozzánk azon szavakkal, melyek rajta vannak: „Istennel felebarátunkért44. Be­szél az Istenről. Az Isten, a világegyetem lel­ke, maga a tökéletes jóság és egyszersmind alapja és támasza minden emberi jóságnak. Isten nélkül a szeretet emberi gyengesség, az önfeláldozás rövid elniezavar, a közjó, em­beri kitalálás és könnyen fél re tolható. Isten nélkül nem tudom, mi a jő, mi a rossz, mi a nemes, mi a nemtelen s akit annak tartunk is, nincsen meg a szentesítése, mert a jóságra nin csen biztosítva a jutalom és a ncmtelenségre nem jön rá biztosan a bünihődéis. Céla nin­csen semminek, mert néhány rövid év után vége szakad mindennek és még a jelen örö­meiben is mindig belevegyül az elmúlás ke­serűsége. Isten nélkül a jóságnak nincsen í930 május 14, szerda. alapija, nincsen, támasza. Istennel szómban igenis van. Istennel g szivemben, Istennél a® elmémben tudom, hogy minden jóságom, fe- léharáti szeretetem és önfeláldozásom nem dőreség, hanem lelkemnek felmiagasztosülása az őröík ezeretethez, nem gyengeség, hanem a jelen és jövő élet boldogulásának erőssége. — Istennel van jóság, felebaráti szeretet, melyről, második szavával beszél ez a zászló. Egy kis falu tüzoltózászlaja nem világraszó­ló jel. De a felebaráti szeretet, melyről be­szél, már világraszóló. Nála nemesebb gon­dolat még nem született a föld hátán és nem fog születni soha, mert a valódi szeretet már maga a tökéletesség. Ez az a gondolat, mely­ért az Isten Fia meg tudott halni a keresz­ten. Ez az a gondolat, melynek az emberi lel­kekben való meggyökereztetéséért éltek a szentek, amelyért fáradozott minden nagyszi- vü ember, a? emberiségnek minden jótevője. A szeretet az, aminek megléte boldogulást je­lent, hiánya pedig maga a boldogtalanság. A szeretet az a gondolat, mely életcél lehet a földön és a szeretet szüli magát az örök él-e­tet. A szeretet a legnagyobb, a legistenibb gondolat. — Erről a szeretetről beszél, testvérek, ez a zászló. Ti egyedül nem építitek fel a szere­tet gyönyörű templomát, de, ha csak egy ho­mokszemmel is járultok ehhez a fenséges épülethez, akkor már nagy dolgot művelte­tek. Bedig ez az akaratotok. Mert akaratról is beszél az a zászló. A szeretett, minit érzés ma­gában nem elég. Az igazi szeretet tettekben akar nyilvánulni. Ezen szeretetsugallta tettek végrehajtására van meg bennetek is, testvé­rek, a készség. Arról beszél a zászlótok. Arról beszél hogy ti megtanultátok és meg akarjá­tok tanulni mindazt, amire feladatotok elvég­zésére szükségetek van. Arról beszél, hogy ti meg akarjátok tanulni, meg akarjátok szokni azt, ami legszükségesebb: a fegyelem. Arról beszél a zászlótok, hogy ti a szó szoros értei­mében tűzbe akartok menni felebarátaitokért. Arról beszél, hogy ti önfeláldozó munkát akartok végezni akkor, amikor a rémület meg­bénítja a gyengébbek erejét, amikor a meg­zavarodott szervezetlenség nem tudja elvégez­ni azt, amit szeretne. Nemes és tiszta az aka­rat, melyről zászlótok beszél és amely a szive­tekben van. Tiszta, mert nem keveredik bele az önzés. Nem az van erre a zászlóra írva és nem az van a ti akaratotokban, hogy csak ne­künk, csak a mi híveinknek, csak érettünk, csak a mi barátainkért, hanem a szeretet nagy gondolatának megfeleloleg az, hogy felebará­tunkért. Éis ha egyszer megszólal a riadó, ti leteszitek a kapát, a kalapácsot, otthagyjátok az ekét, családi fészketeket, megsaáki ttjátok ál­motokat, ebédeteket és siettek, rohantok, hogy segítségére legyetek felebarátotoknak, akárki lesz az, mert szivetekben lesz a tettek­kel ékeskedő emberszeretet, melyről zászlótok beszél nektek szüntelen. — Legyetek testvérek büszkék e zászlóra! Tegyetek meg t eh eteégt ehhez képest mindent Istennel a felebarátért! Nemes törekvéstek- ben pedig kísérni fog a mi szeretetünk és buz­gó imádságunk, hogy legyen mindemben raj­tatok az Isten áldása. A mély hatást keltett beszéd után a bélyi tüzoltódalárda Mihályi Béla nyugalmazott ta­nító, karnagy vezetése mellett tüzoltódalokat énekelt s utána kezdetét vette a zászlószögek be verése. Legelsőnek Sennycy Anna zászló­anya, majd Ciganyi Gézáné, Hajdúk Antalné, Jánosik a járási tüzoltószövetség nevében- Kabát Béla járási főnök megbízásából, vala­mint saját nevében Malinovszky István, Vajda Károly az országos szövetség nevében s Der­finyák Gusztáv titkár Szüllö Géza dr. orszá­gos pártelnök és az országos keresztényszo­cialista'párt nevében szebbnél-szebb jelszavak kíséretében helyezték el zászlószögeiket. A szép ünnepséget este a szövetkezetben díszvacsora követte, melyen ugyan csak részi- veitek a tű zol tóegye sülét ok kiküldöttei és Bodrogköz társadalmának szine-java. A felejthetetlenül szép ünnepségek 'meg­csalt a mi abrátainkért, hanem a szeretet nagy sé, a helyi iüzoltószervezet parancsnokáé az érdem. Több mint félmillió látogatója volt a budapesti nemzetközi vásárnak Budapest, május 13. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A budapesti nemzetközi vásár tegnap este bezárta ka­puit. A vásáron 1421 kiállító vett részt. 530 ezer látogató kereste fel a vásárt, akik közül 60.000 idegen volt. A vásáron megkötőt! üz­letek nagyobbrészt beruházás jellegével bír­tak, szemben az előző évvel, amikor a fo­gyasztási cikkek kereslete dominált. ®o *» 99 ÍÍ& .{? „ fi r Uyonyoru ünnepségem során szentelték IBI <mz első bodrogközi tüzoltózászlót - a Bodrogköz minden községe képvfaeIve vött a bélyi tűzoltók ünnepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom