Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-08 / 81. (2302.) szám

1980 április 8, fcedtt. 5 ^KGM-MAGfeATl-HllrLAP Éjiéitől félkettőig Mihály Dénes teíehorja mellett A budapesti Getíért-száttó haliában bemutatták a távolbalátó gép működését Budapest, ápiili* 7. Éjjel 12 Ara. A zuho­gó esőbe® autók érkeznek egymásután a Gel- lért-szálló bejárata elé. Az autókból újság­írók szállnak ki, akik a szerkesztőségekből érkeztek, hogy résztvegyenek a Mihály Dé~ ues-fóle Telehor kísérleti bemutatásán. A pálmakertben piros lámpák égnek. Hal­lani lehet, amint az üvegfedélre csöndes egy­hangúsággal hull az eső. Az üvegház hátsó részén áll a Telehor. A kis készüléktől jobbra egy hatalmas láda áll, benne a tükör, az a varázslatos tükör, amelyen megjelennek a százkilométeres messzeségekből elindított ké­pek. EW spanyolfal mögött képleadó készülék húzódik meg. Innen is történhet leadás. A vöröses félhomályban Mihály Dénes fo- godja az érkezőket. Finom leányos arcából és nagy szeméből fáradtság megszűrte izgalom sugárzik. Husz-harmincan lehetnek körülötte, újságírók, régi ismerősök, technikusok és — álkirlapirők. Lelkesen és szívesen magyaráz. Amint elmondja készülékének technikai rendszerét, abban nyoma sincs a nagyképű­ségnek, fellengzősségnek, olyan egyszerűen és mágiától érthetően adja elő csodálatos ta­lálmányának elméletét és technikai megol­dásának mikéntjét, hogy sokan a hallgató­ságból szinte neon is veszik komolyan a dol­got * Érdemes körülnézni ebben a társaságban. Vannak, akiket mint rádiói ebe tőség érdekel a Telehor, vannak, akik csodálkoznak, van­nak, akik kételkednek és vannak olya­nok is, akiknek semmit sem jelent a techni­kának ez az uj eredménye. Cinikusok. Nem hisznek semmiben. Sem az emberi akarat­ban, sem az emberi zseniben. Sem az Isten­ben, sem az emberben. A nagyváros lecsa­polt lelkű emberei ezek. Ezeknek a lelkében nem fakad az élet forrása, de még csak mo­csár sincsen bennük, csupán szárazság, mely­ben nem nőhet elismerés, megbecsülés vagy szeretet. Nekik talán az sem imponálna, ha Berlin városát, az Unter dér Linden-t vagy a Bismarck-szobrot varázsolná elébük a fel­találó. * Mihály Dénes csak mosolyog. Ott ül az egyik kis gép előtt, csavargatja á felvevő készülék korongját, rövidebb és hosz- szabb hulláimhosszokon próbálja elérni vala­melyik német adóállomás műsorát. Barátja és magyar munkatársa, aki kint Berlinben egvütt dolgozik vele, ingujjra vetkőzve .segít neki. — Ti ti, próbáld a magas hullámhosszon, — mondja neki Mihály Dénes. A kis lámpa, amely a Nybkow korong előtt van felszerel­ve, vörös izzásba kezd, különös bugás hal­latszik, a vétel azonban nem sikerül. Mihály Dénes azonban csak mosolyog. * Most a teremben lévő s a spanyol fal mö­gött elrejtett leadó kezdi meg működését. A feltaláló kemény poroszos kiejtéssel ad utasí­tást a német mechanikusoknak. A jelenlevők az asztalok mellett cigarettázva várják a pro­dukciót. Csoportokba verődve beszélnek a ta­lálmányról és a feltalálóról. Különös. Rop­pant egyszerűnek, egészen magától értetődő­nek tartják, hogy az elektromos hullámok se­gítségével filmképet vetítenek majd eléjük, hogy a villamos hullámok szállítani tudják most már nemcsak a hangot, hanem a képet és a szint is. Hogy lehetséges ez? Senki sem gondolkozik rajta. Nem értik, de nem is tö­rik rajta a fejüket. Istenem. Olyan egyszerű az, ho<ry belépek a szobába, megnyomok egy gombot és kipuillad a villamos lámpa. Olyan egyszerű az, hogy forditok egyet a rádió tár­csáján és Newyorkbői hallgatok muzsikát. Olyan egyszerű, mint amilyen egyszerű, hogy «üt a nap. Az emberek nem csodálkoznak. Az embe­rek tudomásul veszik a dolgokat, a napsütést, a repülőgépet, vizek folyását és füvek növé­sét, azt, hogy ezer és ezer kilométeres távol­ságból meggyujtják a Sidnei-kiállitás villany- lámpáit. Mindez roppant egyszerű. Az embe­rek nem csodálkoznak. Csak az csodálkozik, aki gondolkozik. Az emberek nem gondoldok- rt.ak« * Most megindul a leadás. Először Hiden- burg arcképe jelenik meg a varázstükörben, azután filmképek peregnek ie. Mintha tükör­be vetítenék a filmet. A feltaláló gyújt rá a tükörben egy cigarettára és szállnak a füst­felhők. Azután autó villan el szemünk előtt, majd nevető leány arcok jelennek meg a tü­körben. A lencse helyzetét átállítjuk s most még világosabbak a képek, még tisztábban lehet kivenni arcokat. Az elektromos hullá­mok által, idevarázsolt képek még éleseb­bek Mögöttünk csendesen állnak a pálmák, né a fü és az üvegtetőn hallatszik az eső kopogása. Zug a leadó motorja éa nojm látjuk é* nem érezzük a villamos hullámokat, ame­lyek szárnyukra veszik a képet, nem látjuk, hogyan alakulnak át a fényrezgések elektro­mos rezgésekké s ezek ismét fényhullámok­ká. Csak látjuk a levegőn át továbbított mo­ziképet, csak látjuk, mint a pálmákat, csak úgy, a mint halljuk az üvegtetőn kopogó esőt. A feltaláló barátja a leadás után röviden elmagyarázza a készülék működését. Ezt a magyarázatot visszadni nem lehet. A tech­nikai lényege a szerkezetnek abból áll, hogy az úgynevezett Nypkow-korong, amely át- meg át van van lyuggatva apró lyukakkal, s amely percenkint ezer fordulatot tesz, a ráve- titett' fényképet vagy filmet részleteire bontja fel és a korong lyukacskáin a kép miniatűr- területéről ható fényrezgések hatolnak csak át, egy perc alatt számtalan kép-elem fény­rezgése egy fotocellára esik, amely a fényrez­gést elektromos hullámokká alakítja át, ill. aszerint sugárzik ki az elektromos rezgés, amiint a fényrezgés a cellát éri. Az elektro­mos hullámok a téren áthaladva jutnak el a felvevő készülékhez, ahol viszont az elektro­mos hullámrezgéseket alakítják át hasonló eljárás segítségével fényrezgésekké és igy Budapest, április 7. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök az Őrien t-expre sszel váratla­nul Budapestre érkezett. A pályaudvaron a budapesti A Reggel munkatársának kijelen­tette, hogy a párisi tárgyalások eredményére! rendkí­vül meg van elégedve. Reméli, hogy azok még e hét végén bezárulnak és a konferen­cia eredménnyel fog végződni. Nem utazik Párisba vissza, mert Walko kiiliigyminisz­Sfcoc&hoini, áprilisi 7. Dhmtrievszki stock­holmi szoyjetorosz követségi tanácsost a Szovjethatóságok pénteken váratlanul el­mozdították állásából. Dimiírievszki hetek óta vezette a követséget a megbetegedett követ helyett. A követségi tanácsos az új­alakúi ki a kép, amely szemünk előtt leját­szódik. * Amint ezt a laikusán visszaadott előadást hallgatom a pálmakert homályos, éjszakai csendjében, különös borzongás reszket át raj­tam. Szinte nem érdekel az, hogy ma-holnap talán az íróasztalomon áll az a készülék, amellyel egy berlini szindaraj) előadását vagy egv londoni revüt nézhetek végig, mert sok­kal inkább megmarad az, ami ebben a kü­lönös masinában talán többet jelent egy uj technikai felfedezésnél. Amint kifelé megyek a pálmák mellett s belenézek a szökőkút sötét vizébe, érzem, hogy ismét megvalósítottak egy emberi ál­mot, ismét gépbe formáltak egy emberi vá­gyat, a messzibelátás vágyát, a távolbalátás álmát. Lehet, hogy eljön az ideje annak, hogy csak belenézünk egy szekrénybe, bele­nézünk egy varázstükörbe s meglátjuk annak a képét, aki messze van, s akit szeretünk. S amikor azokra gondolok, azokra a néhá- nyakra, akik most szenzációt akartak látni es akiknek kiszáradt lelkében nem fogam zott meg sem az emberi zseninek, sem az aka­ter jelenléte elegendő od&kiinn. A párisi Le Journal vasárnapi cikkéiben fog­lalkozik a konferenciával és azt Írja, hogy a magyar és csehszlovák delegációk közti ellen­tétek lényegesen enyhültek, ami francia nyo­másnak tudható be. Francia részről ugyanis különösnek tartják azt, hogy akkor, amikor a Young-tervezetet francia és német részről elfogadták, ugyanakkor ilyen kis jelentőségű kérdésben a középeurópai államok ne tudja­nak megegyezni egymással sági ráknak tegnap kijelentette, hogy visz- szalu vásáról csak a lapokból értesült. Ami­kor pénteken reggel a követség épületébe érkezett, hirtelen három revolverrel föl­fegyverzett férfin állt elébe és megtiltotta, hogy belépjen irodahelyiségébe. Diinitriev­ratniak, sem a technikai eredménynek a cso­dája, akkor valami fáradt szomorúság: ai mégis csak azt gondolom! hon-v ezeknek hiába alkotunk távolbalátó készüléket, ezek soha­sem fognak messzire látni Akiknek szivük van s akik bele tudnak látni a szivükbe, azok nemcsak messzire lát­nak, nemcsak meglátják benne azt, aki mész- sze van és akit szeretnek, hanem meglátják benne az örökkévalóságot Is. Félhomályos csendben állnak a pálmák, nő a fü, az Üvegtetőn csobog az eső és csende­sen hallgat a távolbalátó motorja. Éjszaka félkettő van. 8*. E * Mihály Dénes szombat délután öt órakoff mutatta be előkelő közönség előtt a Gellért- fürdő pálmatermébeu távolbalátó készülékét, a telehort. A neves magyar mérnök először találmányának történetét mondotta el. kiter­jeszkedett a különböző és találmányát meg­előző kísérletekre, majd a telehor elméleti részével ismertette meg hallgatóságát. A ké­szülék különböző alkatrészei kézről kézit* jártak az egyes sorokban s igy a közönség előtt könnyebben vált érthetővé a távolbalá­tó találmány szerkezete. Ezután sor került a telehor gyakorlati be­mutatására. A lámpák elaludtak és csak & spanyolfallal elkülönített leadógép vakító fé­nye világított a teremben. A hallgatóság ötös csoportokban lépett a pálmakert ellenkező sarkában felállított felvevőgéphez. A szerke­zet tükörfelületén először Hindenburg német birodalmi elnök távolbavetitett képe tűnt fel, majd egy rövid mozijelenet játszódott le t nézők szeme előtt. A bemutató előadás kő zönsége lelkesen megtapsolta Mihály Dénesi, szkií igy erőszakkal eltávolították a követ­ség épületéből és a követségi tanácsosnak annyi ideje sem maradt, hogy ruháit ég a személyét illető dokumentumokat elszállít­hassa. Dimitrievszki évekkel ezelőtt a !of* radalinár-szocialista párt tagja volt és soha, sem titkolta, hogy nem azonosítja magát a kommunista bürokráciával. Mint a szovjet külföldi hivatalnoka, állandóan az orosz nép érdekeit tartotta szem előtt és nem szolgál­ta fentartás nélkül a harmadik internacio- nálét. Miután kiűzték a követség épületé­ből, most tudományos működésének szen­teli életét. Kegydljat kapnak Lovász? Márton és Stromfeld Aurél özvegyei Budapest, április 7. (Budapesti szerkesztő-. Ságunk tel efon j ©leütése.) A Reggeli Újság je­lentése szerint Horthy kormányzó Lovászy Máidon ée Stromfeld Aurél, özvegyeinek kegy dijat engedélyezett. Lovászy, mint is­meretes, hosszabb időn keresetül az emigrá­cióban tartózkodott és a Bécsibe® megjelent Jövő című napilap egyik alapítója volt, majd az emigrációból hazatért és Pécsen halt meg. Stromfeld Aurél pedig, aki mint ezredes volt tagja a hadseregnek, a magyar tanácsköztár­saság idején a vörös hadsereg vaaérkari fő­nökie voit. 1 rimaszombati kerületi bíróság vádtanácsa kaució ellenében elren­delte Braun Sándor szeszgyárosnak és ficcsének szabadlábraheiyezését Rimaszombat, április 7. (Rimaszombati tu­dósítónk távirati jelentése.) Pár nappal ez­előtt jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hogy a rimaszombati állami ügyészség utasítására a rendőrség nagy feltűnést költő Letartózta­tásokat eszközölt. őrizetbe vették Braun Sánd-or tekintélyes és gazdag rimaszombati szeszgyárost, öcs- ősét, Braun Márton és cégük egyik alkcd- ■mázottját, Friedmmn Miksát. A letartóztatás okáról csak annyi szivárgott a. nyilvánosságra, hogy a gyér egyik volt átkalmmottja elbocsátá­sa után bűnvádi feljelentést tett Braun Sándor és társai ellen, akiket különböző szeszcsalási üzelmekkel vádolt meg. A letartóztatottak védői már a vizsgálat leg­elején előterjesztést tettek védenceik sza­badláb raholyezéee iránt, az eljárás íreteké azonban .akadályt gördített az aizonnn 1 i sza- badonbocsájtás elé. A védelem - pár nap múlva megismételte előterjesztését és na­gyobb összegű kauciót, ajánlott fel. .4 rimaszombati kerületi bíróság vádtaná­csa szombaton elrendelte Braun Sándor szabadlábmhelyezését 150.000 borona, Braun Márton smbadonlbocsálásá' pedig 20.000 korona kaució ellenében, ■ j mig Friedmann Miksa ügyében úgy döntött, hogy kaució nélkül szabadié’wa helyezi A tavaszi könyvpiac szenzációja NYITOTT KÖNYV Prágai magyar költők lírai antológiája íPrága 1930 Darvas János, Forbáth Imre, Gyory Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső könyveiből s legújabb verseiből Dzurányi László előszavával 160 oldalon husvétkor jelenik meg Bethlen Párisii! mszaérkezett Budapestre Meg van tűiéivé a gárisi tárgyalások eredményivel 1 stockholmi szevjetkövetet a Cseka emberei revolverrel távolí­tották el a kbvetség épületéből Megismétlődött a Besedovszki-eset — Az orosz külügyi hivatalnokok a szovjet bürokráciája ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom