Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-06 / 80. (2301.) szám

fflM ápsriBk % T**éro*p. 15 SzmHÁz-KönW-KabTtüfcai Súlyos deHciiíel zártéit rimaszombati kényszerszezonja A kassai szezon kezdete Íiáoiaí^zombat, áiprilis eleje. A kellő előkészítés nélkül kirtelenjébea össaeühött kélibetes (kényszerszezont vasárnap igen kedvezőtlen mérleggel zárta le az Iván- társulat Rima-szomibat’ban. Komoly szinházem- berek még idejében figyelmeztették Iván Sándort, hogy ne tegye ki társulatát, sem Ri­maszombatot egy biztos kudarc kéllometlen- ségének, az eredmény amellett szól, hogy ezt a kirándulást tényleg meg lehetett spórolni. A rimaszombati közönség — ezt minden szé­pít get és nélkül meg kell említeni — a kóny- szerszezon tizenhat előadása közül csak a há­rom Tomy és t?a, a két Sisters és a Csór kis­előadást tüntette ki zsúfolt házzal, tíz előadás alatt azonban távollétével büntetett, ami ma­gyarul körülbelül annyit jelent, hogy a kény­szerszezon tíz üres házzal szemben csak hat Ízben produkált zsúfolt nézőteret, ami való­ban megdöbbentő eredmény. Semmi ok nincs a történtele szépitgetéisére, mert helyesen és objektívon ítélni ebben az ügyben úgyis csak az tud, aki ismeri a körülményeket s aki tud­ja, hegy politikai retorziókkal büntetett ós elsorvadásra ítélt határszéli Rimaszombat a téli főszezont is csak hihetetlen erőfeszíté­sekkel képes megúszni, pótszezonok, kény- szerszezonok luxusát azonban nem bírják. A rozsnyói szezon megrövidítésére ha szükség is merült fel — amit Rozsnyó hetilapjai egye­nesen tagadnak — még mindig jobb megol­dás lett volna Tornaiján kikötni két hétre s a tornaijai séjour-t kombinálni inkább rozs­nyói és rimaszombati kirándulásokkal, az al­ternatívák közül azonban Rimaszombat volt mindenesetre a legrosszabb megoldás. * A kiényszerszezont Móricz Zsigmond vigjá- tékával 'kezdték Ivánék, a bővérű Mórlcz-da- raib két estén át összesen nem tudott három­negyed háznál nagyobb publikumot a szín­házba csalni, pedig Feléki Klári, Turócza Gyula a a friss erőként bemutatkozó Kovács Hanna és Tamás Mária játéka megérte volna a zsúfolt házakat. Harmadnap Elek Ica bete­gen játszotta végig a Katicát, ugyaiireak mér­cékéit érdeklődés mellett, betegsége miatt a második Katica-előadás helyett a Marikát hozták színre P’ekete Klárival a címszerep­be®. (Gyenge ház.) A „Két leány az luooán" komoly, értékes sokért jelentett Feleld Klári­nak, Bán Klárinak ée Farkas Palinak, a kasz- áaSÍf&k azonban annál nagyobb deficitet. A szl- poankázóan ©Kellemes? francia vígjáték újdon­ság: a „Szeretem a feleségem", Ohnet: vas­gyárosa, sem lendített a szezon lefelé görbülő grafikonján, az első zsúfolt házat csak a „Tommy és társa" tudta meghozni. Ez az ope- rettsláger háromszor ment telt ház előtt, Kál­mán Manóival a címszerepben, aki főszezonba űáő sikert könyvelt el mind a három előadá­son. A valóban szokatlan és kivételes siker­ből azonban Elek Ica, Szigeti Irén, Szőllősi- Tóth. Zsuzsi, Fenyő Klári, Reiner Vera, Jéney János és Várady Pál is bőven kivették részü­ket. A kényszerszezon második hetében ad­ták Mihály István színmüvét, a „Béla, aki 26 éves"-t, az összeverődött közönség rokonszen­vesen fogadta az erősen egyéni izü újdonsá­got. A szezon, legnagyobb szenzációja a pénteki „Liliom" előadás volt, Csortos Gyulával, a budapesti Nemzeti Színház művészével a cím­szerepben. A Csortos-előadádhoz természete­sen zsúfolt ház került össze s az estét az em­lékezetes Hubay, Bartók és Móricz-eriék for­ró hangulata jellemezte. Csortos Gyulát szin- padira lépésekor pár perces dübörgő taps fo­gadta s az óváci ók nemcsak felvonásközökiben, hanem nyílt szinen is egyre ismétlődtek. Á társulat minden tagja kitett magáért a pará­dés előadáson, Feleki Klára pedig egyenesen m-éltó partnernek bizonyult Julika szerepé­ben. A Csontos-előadás ©okáig emlékezetes él­ménye marad a rimaszombati közönségnek. A Liliom-mai jól megalapozott hangulat a szombati és vasárnapi búcsú előadásokon is megmaradt s a premierként kihozott „Sisters" szépságflastrommal csinosította fel a zökke- nős kényszerszezon fotográfiáját. A „Sisters" ugyan Rimaszombatban nem kaphatta meg a teljes ée tökéletes staffage-t, kMlliitása azon­ban igy is megközéli tette a lehetőségeket. A főszereplők és a statisztéria szenzációsak ? amit Elek Ica produkál ebben a darabban, az fölülmúlja még a „Szökik az asszony" ered­ményeit is. Irodalmi értékeket természetesen nem szabad keresni a „Sisters"-ben, de ez a suemnek ée fülnek készült, tipikus revüope- rett nem te pályázik irodalmi babérokra. Pompás muzsrikéjju, eleven iráni, fordulatos és friw operett a „Sisters", érezhetően ruti­non ezinhÁdecbnikusok kezemunkája, bőven fűszerezve azokkal a jellegzetes közönség en­gedményekkel, amik nélkül operettsiker ma már el sem képzelhető. Elek Ica, a társulat ragyogó, szépségű primadonnája valóban jpaod-aaerepbez jutott ebben a reászabott operettben s nem csoda, ha szépségével, játé­kával, énekszámaival s nem utolsó sorban do­cens ée elegáns táncbetéteivel elhatározó, komoly sikert aratott, mellette azonban Fe­nyő Klára, Várady Pál és Jéney János is ré­szesei a sikernek. A darab kiállítására va­gyont áldozott Iván Sándor. Kassán természe­tesen még grandiózusabb keretek közt fog lezajlani a „Sisters" bemutatója s merjük ál­lítani, hogy el is fogja érni a huszonötös se- ries-t * Ennyiből áll a kéthetes rimaszombati kény- szerszezon mérlege. Tiz üres házzal szemben hat zsúfolt. Gólarány: 10:6. Érthető, ha Iván Sándor művészei, némi keserűséggel eltelve távoztak a szlovenszkói magyar színtársulat keleti Mekkájába: Kassára. Ami történt, meg­történt, senki nem változtathat rajta. Azt azon­ban mégis meg kell mondanunk Iván Sándor művészetinek, a történtek dacára is, hogy a ri­maszombati kényszerszezon kedvezőtlen mér­lege semmiféle konzekvencia levonásra nem j-ogosit érzelmeinket illetően, mert ők sokkal jobban szivünkhöz vannak nőve, semmint gondolnák. Hogy szeretetünk a kasszarappor- tokon keresztül nem tud érezhetően s úgy megnyilvánulni, ahogy akarnák, abban nem egyedül mi vagyunk hibásak, mert sajnos a szinMzpártöláshoz nemcsak szív, lelkesedés és nemzethüség szükséges, hanem pénz is. Az pedig nekünk is mentül kevesebb van. bgy. A keteiszíovenszkói magyar színtársulat megkezdte kassai szezonját Kassa,, április 5. (Kassai szerkesztőségünktől.) A keletszlo- venszkói magyar színtársulat a nagy deficit­tel zárult turnézás után kedden este kezdte meg Kassán kéthónapos tavaszi szezonját a „Szökik az asszony" cimü nagysikerű operett reprizével. Az előadást mintegy fél ház nézte végig, miután az opere tettet már az ősz fo­lyamán mintegy busz előadókban lejátszották a kassai közönségnek. A szezonnyitó előadá­sok meleg hangulata jellemezte a szinérzek bevonulását a közönség (hosszasan ünnepelte valamennyit Tegnap este Móricz Zsigmond „Nem élhe­tek. auráik aszó nélkül" cáanti vigjátékát mu­tatták be legteljesebb sikerrel. A kedves* és magyar levegőjű vígjáték egyike azon nagy­sikerű prózai előadásoknak, melyek az utol­só időben oly ritka számban aratnak csak sikert a fővárosi színpadokon. A kassai pré mier egyike volt a legsikerültebb prózai elő­adásoknak, melyben .minden szereplő az egyé­niségének megfelelő helyen nagy ambícióval igyekezett a móriczi szellem csillogását a publikum elé állítani. Turóczy Gyula neme­sen egyszerű Balázs földbirtokosa, Feleki Klári szélesskáláju Polikája kellemes oldalá­ról mutatta be a magyaros falu kétnemű lé­nyének apró ki© családi harcát, bár Feleki Klári az első felvonást kis indiszpozicióval játszotta. Vécsey Ilona felségesen előlkelő Zsani néni, mig a másik két öregasszony sze­repében Tanka Dóra és Bán Klári nagyszerű formában mutatták be művészi készségüket. Kellemes feltűnést keltett az uj drámai szí­nésznő, Tamás Mária Birike, a rakoncátlan kis rokon szerepében. Farkas Pál, Várady Pál, Simon Mária ós a többi szereplők vala­mennyien kellő mértékben járultak hozzá az előadás osztatlan sikeréhez. Csortos Gyula lévai vendégszereplése Léva, április 5. (Saját tudósítónktól.) For- ray Rózsi, Törzs Jenő, Kun Magda, Sarkadi Aladár, Makai Margót után Csortos Gyula, a budapesti Nemzeti Színház művésze vendég­szerepeit a Léván játszó Földes-szintársulat- nál. A vendégszereplések mindig eleven ér­deklődést keltenek a közönség körében, mert eleve érzik, hogy művészi élményben lesz résziük a színházlátogatóknak. Sajnos, a színház repertoárján a „legújabb pesti slá­gerek" is ott szerepelnek, természetesen ezek a Feldnféle pesti városligeti kulíursze- írnetek előadásai nem tekinthetők annak a kulturmissziónak, amit ma Szlovénszkóban a magyar színjátszástól elvárhatunk. Igaza van Móricz Zsigmondinak, aki éppen e héten álla­pította meg egy cikkében, hogy a mai szín­ház sajnos lesülyedt a szórakoztató mester­ségek közé. Elvesztette szellemi, lelki tartal­mát, 'pedig azt ma nehezebben lehet repre­zentálni, mikor már a legkisebb falu is tele van jó újságokkal s a legutolsó földműves hajlékában is jelem vannak a kor összes pro­blémái. A mai színházinak a sikert a lelki hatás terén kell keresni! A szivekhez és az érzelmekhez kell szólania! Vaiőbam nem tudjak, hogy a azlovemszkóá magyar kisebb­ség színpadán mit keres ilyen darab, mint például a „Nem élhetek zsidó nélkül" cimü Feld-tféroeLmény? Lehet, hogy a pesti nagy színpadokon, a fejlett technikai berendezke­dés mellett tudnak vele hatni, de nálunk ezeknek nincsen értelme. Éppen ezert szivetsimogatón hatott a Lili­om csütörtök esti előadása, a címszerepben annak húsz év előtti eredeti kreálójával, Csortossal. A pesti városligetnek ezt a hajda­ni karakterisztikus figuráját külső cinizmus­ból és belső líráiból gyúrta össze Molnár Fe­renc s hogy ezt a különös alakot ma ismét olyan közel tudta térkő ztetmi szivünkhöz Csortos művészete, azok a könnycseppek mutatták, melyek a szemekben némely jele­netnél felcsiltámlottak. Juliska szerepében Mihályi Lili nyújtott érzelmes játékot, mig meglepően kedvesen játszotta meg Marit a kis Hajldu Júlia. Kalboe ficstrrja életes volt Binó Böske erősem kirajzoló, vaskos játék­stílusa ma jól hatott a köhbmtásné szere­pében . Pénteken Csortos A tábornokiban játszott. A jövő hét csütörtökén és péntekén érdekes bemutató lesz a lévai színházban. Helyi szer­zők operettjét adja elő a színtársulat, a Ker- sék-MafcradBarta , ,S zerencsesziget ‘ ‘ -<jért, me­lyet a lévai műkedvelők egymásután három­szor fényes siker mellett adtak elő a far­sangban. A közönség természetesen kíván­csian várja, hogy az operett mivé válik a hi­vatásos színészek és zenészek kezében. A népszerű Kersék és Barta kedvéért jó kedv­vel készülnek a színészek a bemutató „re- pri zésre". (*) A pozsonyi Toldy-Kör férfikara budapesti | szereplésének budapesti beharangozása. A „Ma- i gyáréig" írja a következőket: A pozsonyi Toldy- i Köt férfikara., amint azt már jelentettük, virág­vasárnapján, április 13-án, este félhat árakor, hangversenyt ad Budapesten a Zeneakadémia nagytermében, Bartók Béla közreműködésével. A pozsonyi dalosok vendégszereplése nagy érdeklő­dést kelt, múltán kiváló művészi tudásukat már nem egy komoly nemzetközi siker tette elismertté. Tavaly a Toldy-Kör férfikara, Németh István László vezetésével és Bartók Béla közreműködésé­vel, Bécsibe® szerepeli és a nagy zenei kultúrájú osztrák fővárosban döntő sikert aratott. A bécsi lapok zenekritikusai mind teljes efiemeréssel em­lékeztek meg a magyar férfikarról. JuKue Korn- goM, a Neue Fre4e Presse űrire*, szigorú kritiku­sa, azt irta róluk, hogy előadásukat a vktuózüádg fejlesztett dtaanrikal kidolgozottság jellemzi, amely néhol zz orosz férfikarok stand* rdjére em­lékeztet. A Reiohapost a következőket irta: A po­zsonyi férfikar igazi virtuózitással, magávalraga­dé ritmussal ós mégró mindig friss természetes­séggel, hallatlanjai eredeti népi magyar dalokat énekelt Bartók—Kodály és Németh feldolgozásá­ban. A dalokban az ősi elemekre és ódon népi kincsre való visszanyúláea úgy hat, mint a meg- nyilatkozás- Bartóknak és a férfikarnak sikere rend&ivüH volt. A Wiener Zeitung szerint a kórus valódi virtuózitáet árult el tökéletes dinamikájá­val. — Hasonlók éppen a teljes elismerés, sőt elra­gadtatás hangján nyilatkoztak a kórus teljesít­ményéről a többi bécsi lapok is. A pozsonyi dalo­sok most hangversen ykörutat készítenek elő. amelynek főbb állomásai Budapest, Brünn és Prá­ga. Budapesti hangversenyükre jegyek 1—6 pen­gős árban Rózsavölgyinél válthatók a Szervi ta ­tárén. (*) A „Nániw-t adják elő a pozsonyi ker.-ezoc. szakszervezetek műkedvelői. A pozsonyi kérész- tényszoeialist* szakszervezetek műkedvelői ápri­lis 10-én, csütörtökön este 8 órakor az YMCA színpadán (Sánc-ut) előadják a „Náni“ cimü 3 fel- vonásos színművet népdalokkal és tánobetétekkel. Az előadáson mint vendég föHép a pozsonyi kö­zönség kedvence, H orv át Ernő, aki hoeezu idő után most fog ismét szerepelni Pozsonyban. Ren­dező: Hullmann Rezső. A szereplők névsora: F. Kovács Maoya, Mihalicska Manci, Bullimann Rezső, Kollarik József és Jenő, Ca. Koösarfk Böake, Fe- renczi Imre, Czere Oszkár és Stibravy Vilmos. Je­gyek elővételben kaphatók 5, 6, 8 és 10 koronás árban az országos kereszbényezocáalieta párt köz­pontjában (Dunakőpart, 12. f. sz.) és a Hoídarer- féle papiroeűzletbe® (LőrinéÍKapn-n.). (*) A tízesztendős „A Mi Lapunk" pozsonyi pro- g ram estje. A pozsonyi Primáspalota tűkörtermé­ben vasárnap, április 6-án este 8 órakor ingyenes belépés mellett programestét rendez „A Mi La­punk" ifjúsági folyóirat pozsonyi munkacsoportja. Az est műsora: 1. Balogh Edgár Mi Lapunk" tízesztendős munkáját ismerteti. 2. Benyovezky Károly szerkesztő Pozsony város régi mondaköré­ből ad elő magyar vonatkozású rejtélyes történe­teket. 3. Berényi Margit ée Gáspárok Tibor zon­gora-hegedű duettje Bartók Béla és Kodály Zol­tán kompozieiódt játssza. 4. Terebeesy János wa- badelőadást tart a sportbultura válságáról 5. Kovács Endrs verseiből szaval. 6. Jaraó József iró magyar történelmi miniatűrt ad elő. 7. Berényi Margit és Gáspárok Tibor zongora-hegedű száma. 8. Geörch Dénes csallóközi magyar népszokásokat ismertet. (*) Elhamvasztották Wagner Cosima holttestét. Bayreutfbból jelentik: Csütörtök délután hamvasz­tották el a eoburgi krematóriumban Wagner Co- sima holttestét. A koporsót a bayreuthi Wanfried- házban ravatalozták fel. A gyászünnepség dél­előtt kezdődött a ravatal mellett. Eljött többek között Wagner Ridhard fia, Wagner Siegfried, va­lamint Wagner Coeiroa első házasságából származó három leánya, Danieda Thode, Éva Chamberlain óe Gravina Bülow is. A hatóságokat a tartomány- főnök és a bayreuthi városi tanács tagjai képvi­selték. A koporsót a Waniried-házból a pályaud­varira vitték. Az uccákon mintegy harmincezer főnyi tömeg áüt sorfalat. Amerre a gyászmenet elhaladt, mindenütt néma tisztelettel hódoltak az elhunyt asszony emlékének. A koporsót délután Coburgba vitték ós itt történt meg a* elhamvasz­tás. A krematóriumban Ferdinand volt bolgár ki­rály is jelem volt. Vilmos volt császártól részvét- távkat érkezett. (*) Három világrész legnagyobb éphőmflvéssel a budapesti épitész-kongresszuson. Budapestiről jelentik: Világszerte teljes erővel megindult már a budapesti XII. Nemzetközi Építész-kongreesaos szervezése s a kongresszussal kapcsolatos nem­zetközi épitömüvészeti tervkiállitás eJőkészitéee. A kdállitáeon aa, eddigi bejelentések szerint három kontinens építészei, Európa, Amerika ée Afrika nemzeteinek legkitűnőbb reprezentánsai, huszon­hat orsxág kiküldöttei fognak részt venni s hétrfB- hétre ujabtob bejelentések, csatlakozások érkez­nek a imdapesti kongresszusi irodához. Az 1930-as esztendőnek egyik legnagyobb jelentőségű esemé­nye lesz nemcsak a szigorúan vett szakszerű ér­teleimben, hanem általános művészi, technikai, kul­turális vonatkozásaiban a szeptemberi kongresszus, amelynek gondolata a legkülönbözőbb áramok­ban nagy megértéssel és lelkesedéssel találkozott. Sorjában arórindoafc meg as egyse nemzetei cso­portok, amelyek védnökségét az illető srezágok vezéregyéniségei vállalják. így legutóbb a svéd csoport legfőbb patronátn&át maga Svédország trónörököse vállalta; a holland csoport védnökei kö®ött szerepel a németalföldi kultusz- és szép- művészeti miniszter, Westendorp, a delfbi egyetem rektora, Roland Holte, szépművészeti igazgató és több más előkelőség. Nagybritanmáa részéről leg­utóbb Ramsay MacdonaW miniszterelnök, és Vis- count Chilston budapesti követ vállalták a véd­nökséget Élénk érdeklődés nyilvánul meg Ame­rika részéről. Argentína már hivatalosan is beje­lentette részvételét a kiállításom, — a newyorki ée washingtoni épitóaz-testületek, nemkülönben az Unió szaksajtója ró rendkívül figyelemmel kísérik a kongresszus ügyét. Görögországból bejelentés érkezett, amely szerint M. Balanos, az Aoropolis műemlékeinek igazgatója ró résztvesz az építész- kongresszuson, amelynek keretében előadást is fog tartani az Aoropolróon végzett ásatások leg­újabb eredményeiről Nevezetes vendégek érkez­nek Budapestre Németországból ró. Fritz Höger, a világhírű „Ghdle-Haue" tervezője Hamburgból érkezik s edőadáet tart a Onker-épitkezésekről. W. Gröpins, Berlinből, a németországi modem irányzatú épitőművéezet vezetője ró kilátásba he­lyezte, hogy résztvesz a budapesti kongresszuson. Adolf Bosslet, a bajor templomépitő a bajororszá­gi templomépitőmüvészét nagy megujitója szintén résztvesz a kongresszuson s legújabb müveivel szerepelni fog a nemzetközi tervkiálHtáson is. A magyar ipar ünnepi bemutatója. 25-50°/o utazási kedvezmény. Nemzeti pavillonok a külföldi ipar számára. Vízummentes határátlépés. iubiláris budapesti nemzetközi vásár május 3-12. Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható: BUDAPESTEN, a Vásárirodában, V. Alkotmány u. 8. —- PRÁGÁBAN: a Csehszlovák-Magyar Kereskedelmi Kamará­nál, I., Masarykovo nábrezí c. 4. és a Wagons Lits-Cook iroda összes fiókjainál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom