Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-05 / 79. (2300.) szám

KöZCiAZDASÁfiT Komoly szlovenszkói szakértő helyről kaptuk az alábbi érdekes ismertetést. A csehszlovákiai biztosit ó legaktuálisabb gondját alkotja az utóbbi években abnormális­sá romlott, kárairányok feljavítása. A követke­zőkben ezzel a kérdéssel kívánunk foglalkozni. Van egy régi kárelmélet; mely szerint a gaz­dasági konjunktúra javulásával, vagy leromlá­sával egyenes arányban áll a kárstatisztika ké­pe is. Ezt a tételt nyomatékosan igazolják a legutóbbin bét biztosítási év káradatai, melyek a kárólztositás minden ágazatálban a kockáza­tok fokozatos súlyosbodásáról tesznek tanú­ságot. Ha ezen szomorú tünet okait és orvos­lása módját keressük, különválasztva kell vizs­gálnunk az egyes biztosítási nemek kárviszo­nyait. Vegyük mindenekelőtt a kocikázatátvál­lal ás legelterjedtebb tárgyát: a tűzkár elleni biztosítást. Erre az ágazatra teljes egészében áll a font- idézett szabály. A biztosító felek tulnyomóré- sze egyenkint derék, feddhetetlen jellemű pol­gár, akiről a legrosszabb akarattal sem lehetne a büntető törvénykönyvbe Ütköző cselekményt feltételezni A kárstatisztika tömegszámok azonban, sajnos, a fönti megállapítást igazolják és a gyakorlatiban is azt látjuk, hogy ha rosszul üt be a termés, sorozatosam gyulladnak ki a kazlak, pajták, magtárak, ha a fa ára jelentős esést szenved, fakészletek —, vagy ha a fo­gyasztók vásárlókedve csökken (esetleg az idő­járás a szezonvásárlást kedvezőtlenül befolyá­solta) tömeges árukészlet- és raktártüzj el ejté­sek futnák be az ország minden részéről. Fontiekből láthatjuk tehát, hogy gazdasági életünk egészségi állapotának érzékeny lázmé­rője tüzkárstatisztikánk, amely az utóbbi évek­ben, sajnos, egy fokozatosan rosszabbodó be­tegségi processzusról tesz tanúságot. így a tüz- biztositáEi intézeteknek március 18-án Prágában megtartott konferenciáján előtérj esz te ttit adatok szerint az 1923-ban bejelentett 22.709 káreset­tel és 229.625.000 korona kártérítési összeg­gel szemben 1929-ben. a tiüzdijbevétel csekély mértékű emelkedése mellett 33.988 tüzeset lett bejelentve, amelyeket az intézetek — a becslé­sek fokozottabb objektív szigora mellett — több mint 340 millió koronával voltak kénytelenek rendezni. A biztosító intézetek ezen üzletmenetüket keávezÖüemH befolyásoló jelenségekkel síein- ben természetesem ngy külön, mint kollektive is megfelelő védelmi intézkedéseket foganato­sítottak. Kollektív intézkedés például a biztosí­tási és tarifáiig feltételek egységes megszigorí­tása, valamint az ország területének az utóbbi évek helyi statisztikája alapján veszély terüle­tekre való felosztása- Az egyes vidékeknek tüz- kozkázati szempontból való osztályozását ter­mészetesen nem az illeltő vidék terephelyzeté­nek különbözősége befolyásolja, mint például az árterületek megjelölésénél, sem a meteoroló­giai viszonyok specifikus eltérése, mint a tari­fáiig szempontból történő jégbiztoeitási veszély körzetének megállapításánál, hanem (az építke­zésnek regionálisan szokásos anyaga és módja itt tapasztalás szerint aránylag csekély szere­pet játszik) tiulnyomórészben az illető vidék la­kosságának empirikusan megállapított erkölcsi mentalitás a. A társaságok egyéni védelmi intézkedései közé tartozik a kockázatoknak szubjektív szempontból való átrostálása. A biztosítási vál­lalatok bizalmi embereiktől gyakran kapnak efféle jelentéseket: „Mindenki tudja már ná­lunk, hogy a Sajó Gergő háza égni fog ...“, vagy „A Kaba Jancsi búzáját ezidén nem a gőz- masina fogja kipréselni, hanem a biztositó ...“ Ezekben az esetekben a fél rossz „Besohrei- bung“-ja alapján az intézet preventív intézke­dést alkalmaz, azaz a biztosítást törli. Hason­ló módon jár el akkor is ha valamely elhanya­golt állapotban levő épület tulajdonosának, vagy a vonatkozó biztosítás kedvezményezett­jének rossz anyagi, viszonyairól értesül. Ezen előzetes intézkedések, melyeket a bizto­sító vállalatok rendszerint kedvezőtlen kársta­tisztika idején szoktak eszközölni, — tapaszta­lat szerint hasznosabbnak bizonyultak, mint az öngyujtás gyanújával terhelt károsult 'ellen való büntető eljárás indítása, mely a legtöbb­ször, a legalaposabb gyanú esetén is felmentés­sel szokott végződni. A kárösszeg kifizetésének egyik előfeltétele hatósági ártatlan-sági bizonyítvány felmutatá­sa- Ennek a kiállítása körül az előző években, különösen a helyi hatóságok nem jártak el min­dig megfelelő körültekintéssel és alapossággal. A biztosító intézetek erélyes fellépésének kö­szönhető a-z ártatlansági bizonyítványok kiadá­sát megelőző eljárások kormány intézkedés alap­ján Való megszigorítása. A kárstatisztikát sok helyen károsan befo­lyásolták az ügynököknek tévesen alkalmazott Üzletápolási aggodalmai, akik sokszor „az inté­zet jó hírnevének érdekében (voltaképpen, saját akvizíció* érdekeik előmozdítása céljából) meg­ölte lattanul és túlhajtóttu-n előzékeny likvidálást követelnek intézeteiktől A kárterhekitok nem jelentéktelen tételét al­kotja az úgynevezett bagatellkárok, amelyek, vasaló, kályhából kipattanó parázs, cigaretta stb. által ruhadarabokban, szőnyegben, füg­gönyben és egyéb berendezési tárgyal-: cse­kélyebb mérvű rongálásában jelentkeznek. Ezen nehezen ellenőrizhető keletkezésű károk likvi­dálásánál egyes intézetek részéről egyes kár­vallottakkal szemben egyéni eljárást tapaszta­lunk. Vámnak biztosítók, melyek a biztosítási összeghez arányitva kismértékű és valószerü kárösszegeket minden további eljárás mellőzésé­vel a bejelentési adatoknak hitelt adva, vagy azt csak az avulási százalékkal mérsékelve fo. lyósitják. Más esetekben az intézet bekéri a megsérült tárgyat és azt vagy az újonnan vett póttárgy fejében megtartja, illetve értékesíti, vagy pedig maga kijavíttatja és úgy szolgál­tatja a félnek vissza. A legutóbbi években gyakorlattá vált ártat­lansági bizonyítványok- kérése bagatellkárok esetében is (amire különben a törvény is köte­lezi az intézeteket). E követelmény teljesitése azonban tapasztalat szerint városban lakó felek­nél sofc helyen jóformán legyőzhetetlen nehéz­séget, mindenesetre azonban & kárral legtöbb­ször arányban nem álló időpazarlót és fáradt­ságot jelent (detektívek helyszíni szemle, idé­zések, kihallgatás, jegyzőkönyveik stb.) annál is inkább, mivel az úgynevezett vasaló-, cigaret­ta-, vagy szikráik ár ok oka a fél bemondásán kívül legtöbbször másból meg nem állapítható. Újabban majdnem valamennyi belföldi társaság elfogadta és a felekkel szemben hangoztatta azt az elvet, hogy a kárbiztositás nem bagatellká­rok esetére szól, hanem súlyos elemi csapások hatásának mérséklésére szolgál. A szlorenszkói és ruszinszkói ipari hitelintézetek és szövetkezetek szövetsége. Pozsonyban a múlt na­pokban tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a vezetőség jelentését és a zárszámadásokat jóvá­hagyták. A -pénztár forgalma 839 mállMó korona volt s a tiszta haszon 8S.69&85 ikonom; az ipari hifoel- intézetefcnek a műit óv december 31-én 21.500 tag­juk. volt 56.600 üzletrésszel, 7 míillllió saját vagyon­nal s 102 millió volt a szövetkezetek (kezelésére bí­zott vagyon; a teakróklbetébek 79 millió koronát zott vagyon; a tiakarákbebétek. 79 mdlIMő koronát vök. A szövetségnek 1,1275.600 korona értékű üzlet­része von; a tartalékok 360.000 koronát, a betétek 12 móllllió koronát e a váltóeszkont 125 millió koro­nát tesz ki. ­A eckork&ári forgalmi adójának átalányáéHáa*. A kereekedeómá és iparkamarák központja most vizsgálta felül] az érdekelt iparnak a cukorkaáru forgalmi adója ártal ányoeitásáv al szemben elfoglalt álláspontját Emelett megálilapátást nyert, hogy a kereskedőknek csak abban az esetben volna érde­kük az átalány fenntartása, 'ha a térteteket jelentő^ sem leszállítanák. A cukorka e. legtöbb esetiben a vevőt nem számítva, csak egyszer cseréi gazdát s a 'legtöbb fajta crukonkát és féláruit átalány forgalmi vagy fényüzéei adó terhe®. A kamarai központ azt javasolja, hogy az átalányt 3 százalékra szállítsák le, miután a íémyüzési adó megszűnt. A neoné degitertt ostyakészitők egyidejűleg azt is követelik, hogy termékeiket vegyék iká az általány forgalmi adókö- teleztiteég alól, mert nem kész, hanem félóráiról van szó. A pozsonyi kereskedelmi kamara pénzügyi és adóügyi bizottsága a múlt na-vokban tartott ülésén egyebek között azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az iparbestületeknek van-e joguk tagjaik adóügyei­nek .intézéséhez s szabad-e a végzett munkáért dija­kat számiiitaniofc. Miután a társulatok Oly tevékeny­ségéről van szó, amelyre valamennyi tagnak igénye van, a bizottság nézete szerint az elintézéssel kap- csólatos külts'égefcet a rendes költségvetésbe kell állítani. — A bizottság elhatározta, hogy a kamara kérni fogja azt, hogy a kisiparosok forgalmi adóját a pénzügyminisztérium a kisgazdák forgalmi adójá­val analóg módon átailáeyoeiitea. — Végül elhatá­rozták azt is, hogy a kamara kezdeményező lépé­seket lesz annak érdekében, hogy kényszeregyezsé­gek esetén az állam is elégedjék meg azzal a száza­lékos kiegyezési összeggel, amilyet a többi hitelező kaip. / A kubai cukorérlékesitő szercvezt sorsa még egyre bizonytalan. A. Legújabb j-eieubéselk szerint a kubai Siingile Seller cukarértékesiitő társaság továb­bi sorsáról még mindig nem történt döntés. A teg­napi szavazásnál ugyan kis többség az üzem további fenntartása melllett foglalt állást, azonban igen erős kisebbség sürgeti a feloszlatást. Végleges döntés két héten belül várható. A jugoszláv, román, magyar mezőgazdasági kivi­teli kaidéi mégis létrejön. A Nár. Eisty értesülése szerint a jugoszláviai, romániai és magyarországi gabonake-reskedekní köröknek a közös kiviteli in­tézmény létesítésére vonatkozó tárgyalásai végül eredménnyel jártak; a legutóbbi budapesti tárgya­lások után Bc-’grádbam az állam 90 százaléknyi rész­vételével 100 millió dinár alaptőkével részvénytár­sasági alapon kiviteti társaság létesül, amely bizo­mányi alapon fogja az üzletkötéseket lebonyolítani. A. részvénytársasághoz romániai s magyarországi érdekeltségek is csatlakoznak s így az a dunai álla­mok gabonakiviteli szervezetiének alapjául tekint­hető. Országos vásár Rimaszombatban. Rimaszombat város tanácsának közlése szerint az o havi országos vásárt április 10 én, szerdán tartják meg. A vásárra mindenféle állatok felíbajtlhatóík. Harc Lengyelország clektrizációjáért. A Közép­es DéffiengyeLorezág ©lektrizóoiójáróil tárgyaié Hor­ni mama újabban aziránt is tárgyai, hogy Leagyei- ország északi részeinek villamosítását is ő szer­vezze meg. Ezért a területért egy másik külföldi pénzérdekeltség is harcol, amelyben svájd és kana­dai oégek is helyet foglalnak. Ez a csoport minde­nekelőtt a grodeki váManymüveket eakirja átvenni, majd az egész poeená és pomerániiaá tartományt e a varsói és lodzi vajdaság nagy részét alkarja viiMa- mosditani. A vLUamoeittás végrehajtására 50 milflió zloty eilaptőkével kereskedelmi társaság létesül. Az angol gyapjuipani bérharc élesebbre fordul. A Macmiilan-bizotteág jelentésével ajánlói! bórredukoió 'tervét a trade unióhoz tartozó szervezeteik túlnyomó része elvetette. A munkaadók tanácsa elhatározta, hogy kitart a bér redukció terve mellett. A bér­re dukció hatálybalépésének keltét később fogják megállapítani. Ezzel a bérkérdés békés rendezésé­nek reménye csaknem teljesen megszűnt. A háború előtti adósságok rendezését tárgyaló konferenciát a Frankfurter Zeitung jelentése sze­rint megszakítják azért, mert az érdekelt hitelezők nem akarják elfogadná az utódállamoknak a ren­dezésre vonatkozó indítványát. így a hitelezők legalább 5 százalékos kamatoztatást követelnek, mig Magyatrorezág alig 1 százalékot ajánlott fel. Az arany­korona és valutajáradékok rendezüe tárgyában kö­tött ideiglenes prágai egyezmény kérdésében ugyan­csak teljesen rendezetlen a helyzet, amely az egyez­mény hatályánál: lejárta után csak még zavarosabb lesz. Ilyen kőrülanények között az albizottságok nem képesék semmiféle munkát végezni s a tanácskozá­sok csal: formálisak. Tervbevertték azt, hogy az újabb konferenciát május 5me fogják összehívni. ÉRTÉKTŐZSDE Üzlettelen a prágai értéktőzsde Prága, április 4. Az ipari részvények pia­ca javult, de az üzleti tevékenység összezsu­gorodott. A kuliszfoam Krizsik 15 koronával javult. Később tartózkodás állt be, mert a hangulatot befolyásolta az újabb párisi és lon­doni diszkóntcsökkentések lehetősége. A leg­több értékpapír egy kevéssé letöredezett, el­sősorban a vaspiac részvényei, azonban az enyhülés nem volt jelentékeny. A bankpiac nagyjában változatlan, a beruházási piacon pedig az olcsóbb kamatozású papírok 30 fil­lérrel javultak. A prágai (8>sde devi*aJegyzései: ápiralBe 4 ápralás 3 Hfrr. pénz ára pén* ára dásk.# Amsterdam i.353.62% 1357.62% 1354.10 1358.10 t) Berlin . . 804.62*/, 807.12% 804.82% 807.32 % 5 Zürich . . 652.75 654.75 662.79 654.79 3 Oslo . . . 902.50 908.60 902.37 % 905.37 % 4% Kopenh. . 902.50 905.50 902.50 905.50 4% Daniig. . 656.50 659.50 656.60 659.50 5% Stockholm 905.62 % 908.62% 905.62% 908.62% 3% Mailand . 176.62 177.42 176.62 177.42 6% Paris . . 1S2.93 182.33 131.99 132.39 3 London . 168.93 164.55 163.97 164.57 3% New York 33.71% 33.81% 33.71% 33.81% 3% Brüssel . 470.50 471.70 470.40 471.60 3% Madrid . 425.75 427.75 424.60 426.60 5% Belgrad . 59.54% 59.79% 59.54% 59.79% 6 Soíia . . 24.41% 24.51% 24.41% 24.51%' 10 Wien . . 475.25 476.75 475.35 476.85 6 Wareehan 377.65 379.65 377.40 379.40 7 Budapest 538.62 % 590.62% 588.67% 590.67% 6 Buen.Aires 1217.— 1223.— 1292— 1298—1 ea 7 Helsingf.. 84.75 85.15 84.76 85.16* 7 Riga . . 649.50 652.50 649.50 652.50' S Rio . . . 399— 401— 399.— 401.-’ ca 7 Monterideo 31.90 32.10 31.90 32.101 — Alexandria 168.10 168JM) I68J.0 168.90' ca 7 Athén . . 43k6 44.15 48J6 44.151 8 Bukarest 19.99% 20.19% 19.99 20.19 9 Stambnl . — —- 16.07% 16.17%' ­Kov/uo . 336.— 338.— 336.— 338.—1 Lissabon . 155.10 155.90 155.10 155.901 7% Keval . . 900.— 904— 900— 904.-' 8 Montreal 33.69 33.81 33.69 33.81“ ca 4% Prága, ápríiüe 4. Valuták: Holland 1350, jugoszláv 58.96, német 803.50, belga 409.25, magyar 587.75, romén 20, ©vájd 651.50, dán 9Ó0, angol 163.85, spa­nyol 443.50, olasz 177J90, észak amerikai 33.58, nor­vég 899, francia 13250, bolgár 23.65, svéd 902.50, lengyel 376.75, osztrák 47437%,-f- A prágai devizapiacon Amsterdam Ö.455, Berlin 0.196, Budapest 0.05, Zürich 0.04, Lou- don 0.02, Newyork 0.0025, Paris 0.06 koroná­val gyengült Brüsszel 0.1, Madrid 1.25, Varsó 0.25, Bécs 0.2, Buenos 25 koronával javult.-j- Barátságos a budapesti értéktőzsde. A barátságos alapíhamigulat ellenére nem fejlő­dött (ki nagyobb üzlet. A bécsi arbitrázs, mon- tám kínálata jó kelendőségnek örvendett. A beruházási piac gyengült. Egyes, a csehszlo­vák távirati iroda jelentéséiben nem szereplő értékek közül a Moktár 81.5, Részvény sör 117.5, Féltén 206 pengő árfolyamot értek el.-f Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. A heti zárlatra való tekintettel az üzlet a legtöbb ka­tegóriában stagnált, később állami vasút né­mileg megszilárdult. A korlátban egyes szál­lítási és cukorrészvények lanyhultak. Magyar cukor némileg kiegyenlítette a veszteségeket. Aussigi Vegyi és Egyesült Villany szilárdabb irányzatú volt.-J- Netm egységes a berlini értéktőzsde. Nyitáskor szilárduló volt az irányzat, de nem a gazdasági momentumok idézték elő a szi­lárdságot, hanem a politikai helyzet tisztá­zása. Speciális értékei: 2—4 százalékkal ja­vultak, mig az általános javulás 1—3 százalé­kot tett ki. A bankpiac is szilárd, volt. ÁRUTŐZSDE-f- A prágai terménytőzsdén az irányzat nagyjában változatlan, csupán a rozs esett. Tengeri igen szilárd volt, egyéb áru teljesen stagnál.-j- Lanyha a prágai cukorpiac, Nyersáru- jegyzés Aossig lakó 98—99.-j- A mai budapesti terménytőzsde határ­időpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat igen szilárd, a forga­lom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza májusra 21.35, 21.45, októberre 20.55, 20.60, 20.70, tengeri májusra 13, júliusra 13.10 pengő.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat szilárd volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: liszavidéki búza 24—24.10, fel­sőtiszai 21.85 — 22.05, egyéb 21.30 -21.60, rozs 11.65—11.90, tengeri, tiszántúli 12.25—42.40, egyéb 12.55—12.85 pengő. A többi gabona- cikkben az árak változatlanok maradtak. A órásai értéktőzsde árfolyamai: »V/4. IV/8. 1923. éri kanoBtári utalvány . 1924. éri kincstári utalvány . im'i, Ny ereménykőlcBöa ... J00.50 }00.40 bcíuhátíu kMc.es . . *00.65 100.80 ts%-m B*.tk51oW»................... }00 56 .00.70 6%-o# JHUaköle««B .... “W-J* 100.45 Hornt őrs. köloc 1911. PA% 5® 60 ~.“ Horn őrs*. köles. 1917. 5% . ~ Prága váróé 1913 köles. 6% . 91.00 ’ Prága város 1919 kölc*. 4% . ~ Brünn város 1921 köles. 6% . — Porsony város 1910 köles. 4% /4.50 Prága városi takrpt 4% . . • ~ ZZ Osl. vörös kereszt sorsjegy , cí, lu cí?.30 Agrárbank ....................... . "ü" SiS."*" Cs eh Union Bank .... 5§2'®0 Leszámítoló 381.- 402;_ Cseh Iparbank ..,*•• ??§.— Prágai Hitelbank . < ■ , • 503.-- ';4Ű— Szlovák Bank . . » * * * Zivnostenska 49o.— 510*—. Angol.-Cslov. Bank . « ■ . *— Osztrák hitel 241— 241*— Wiener Bankv....................... . 98. — 98*75 Jugo slóvenska-bank . . , • 46 95 51*67 Nordbahn ...... 4 • 4975.— 4830 — Cseh cukor . . . » a . 652.50 667 50 Florvát cukor , . , . i> . 2í7.— 224 — Kolini műtrágya 615.— 619*— Kolini kávé . . » . » « , 79._ 81*— Kolini petróleum . , « H » —.— —— Kolini szesz . . . , . « s 1310.— — •— Első pilsenl sörgyár . * g . ——■— Breitfeld-Danék ...«,» —,— —•— Laurin és Klement .... —— Ringhofler 1170.— 1165*— Cseh északi szén , • • • 1160 _ 1280*— Oseb nyugati szén . » * » , 596.- 588* — Alpine . 186. - 165*60 Poldi ....,«••» 792.- 8t2— Prágai vaeipar 1910.— 1890-— Skoda . . .•*■■■• 1885.— 1822-— Pozsonyi kábel . ■< » ■ « » 1222.50 1167-50 Inwald . 365 — 370 — A budapesti értéktőzsde árfolyamai: 1V/4 IV 3, Aag.-Harr*r . .<«■»» 80. 80.— Hazai bank ..„«■«« 50.70 52.— Magyar Hitel . < r • * , 70.30 75.50 Jelzálog ...'(UK, 40.— 40.— Leszámitoló . . . , R « • 86.50 86.20 Magyar-Olasz 67.— 67.— Osztrák Hitei . . • M ( , 41.— 41]— Kereskedelmi bank g t .» . 109.— 110‘50 Magy ált tkpt ......................... , 82]— 8180 El ső hazai tkpt. . a s t • 182 — 180 — Borsod-Miskolei ..»*<> 14’70 14'60 Coneordia 4'30 4 30 Budapesti malom g ^ • , • 24 — 24 10 Gizella malom . . , » p , 12 50 12 50 Hungária malom . . » ( . — *_ 18 90 Beocsinl . —*_ — _ Felsőm szén . . g . g . —*_ _ Dr asobe ..... j, g . 150’— 150 — Magnezit ........ 223’- 226* — Magy ált. kőszén . . , . f64'_ £56* — Salgó ....................... '44’70 47 60 Ur ikányi . . . • s » s • j25 50 119 —­Kóburg ...... s , 17 50 16- — Csáky ........................se* 8*~ — Ma gyar fegyvergyár . . » > 257 50 e42 80 Ganz Danubius ...... 99 Jo ~97 50 Ganz villamos ..s.s. _ ■ _ Hofherr ....•*»«• 10*3c 10-20 Láng 7T*_ 70-­Uptak ...... s s . Győri vagongyár ..... 28 30 28 — sohfick ; ; : ; ; .*;: : ^ s_2L° ürsz ia ..esess* o- o__ Nasehitzi ..siess* _• 144, — Lev ante . • * * q s . . . . o_ Kö zúti . . | | , ( | | | __. _*_ Délivasnt ..siess* __*_ ^r Ut ............................ 27*80 28'90 Ma gyar cukor' ! * * * I |j jfo]­t . j : Ujij 109 50 öummi........................ 53!- 53.50 tV /4 IV 3. P R A G A l' M A G V A R HÍRLAP Kéziratokat nem őrzőnk meg óa nem aflunk viasza Szlovéniákéi azerkeaztő: Teliért Gyula — Rnaziuazkól -zeilie^zlö lí;.*<*/ l*ál irodaInij Tó munkaiéra: Szikláv Ferem* (ír Kaaaa, ttiler-n 9 — Budapesti szerke^zfő Zólyomi Dez-ö. I., Dölireutci tér 9 Telelőn: Aut. 530-02. Margyerifte világhíre® regényei mélyen leszáHitott áron. Az élettára Lerhier kfsasszonw leéénoélete Wásárolt szeresem Teljes kiadás. Teljes kiadás. A három kötet bolti ára 97.50 korona. A három kötet együtt 65.— korona összegért kapható a Prágai Magyar Hírlap könyvosztályában, Praha, I! Panská 12. ITT. Egyes példány 25.— korona. Portó 3.--. utánvételezésnél 5.— korona. A kedvezőtlen biztosítási kárstatisztika okai és orvoslásának módjai l*g. —* *tf .........

Next

/
Oldalképek
Tartalom