Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-30 / 98. (2319.) szám
1 ~ A JUGOSZLÁVIÁI DIKTATÚRA A zágrábi rendőrhőhérok véres munkája Gyalázatos kínzást módszereket alkalmaznak a rendőrség celláiban — Egy szemtanú «megdöbbentő részleteket tár a nyilvánosság elé — 6 __________~ ________ 1980 április 30, szerda. A varsói szovjetkőveiség rcarénylőinek nyoma veszett Varsó, április 29. A lengyel rendőrség erélyesen nyomoz a varsói szovjetkövetségen tervezett bombamerénylet értelmi szerzői után, de egyelőre eredménytelenül. Az orosz emigránsok körében egyetlen gyanús személyt sem találtak. A rendőrség most a Petl- jura.párti ukrán emigránsok között keresi a merénylőket, ámbár ezekkel az ukrán emigránsokkal Lengyelországban rendkívül udvariasan bánnak, mert az 1920—1921-es lengyel—orosz háború idején a lengyelek szövetségesei voltak. Petljura néhány volt tábornokánál házkutatást taríotak és okiratokat foglaltak le. Egy Lukasiewitz nevű ukrán emigráns különösen azért gyanús, meri a szovjetkövetség közelében lakik és gyakran bejár az épületbe. Prágáéi került hurokra a kassai postarablás tettese Kassa, április 29. (Kassai szerkesztőségünk telefonj elöntése.) A kassai rendőrigazgatóság- hoz tegnap jelentős érkezett- arról, hogy Prága bán letartóztatták Laszenyik József körözött betörőt. Laszenyik, aki s-ok betöréses lopást követett el, a prágai rendőrségen bevallotta, hogy ő követte el a kassai harmadik számú postahivatalban a betörést -és megnevezte bűntársát is, aki ebben segédkezett. Laszenyik állítása szerint társa Magyarországra szökött. Ezzel kapcsolatban egy régebbi híradás alapján megemlékeztünk arról, hogy Miskolcon sikerült elfogni a kassai postarablás egyik tettesét, azonban amint később kiderült, a Miskolcon letartóztatott személynek, aki különben körözött 'betörő, -semmi köze sem volt a kassai postarabláshoz. > A nászéjszakán revolverrel mellbetötte az újdonsült férjet a ktkosarazott szeixi vetélytárs Pozsony, április 29. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Véres szerelmi dráma történt a Pozsony meÉetti Szenoen. Noha Jenu- fa cseh leányka-, aki Szencen volt alkalmazásban, két fiatalember volt szerelmes és pedig Füzessy Vilmos szenei kisgazda és Niedoba Ede 23 éves lengyel munkás, aki Szencen volt alkalmazásban. A leány NiedobánaJk nyújtotta kezét, aki vasárnap vezette oltárhoz szerelmesét. Vasárnap éjszaka, a násziház előtt megjelent Füzessy Vilmos, betörte a- ház ablakát, majd dörömbölni kezdett az ajtón. Erre kijött az újdonsült- férj. akire Füzessy revolvert szegzett és a revolvert elsütötte. A golyó a lengyel munkás mellébe fúródott, de Niedobánaik sebesülése dacára emberfeletti erővel sikerült kicsavarnia a merénylő kezéből a fegyvert-, amelyben még öt golyó volt. A csend őrség a bosszúálló szerelmest letartóztatta, mig Niedoba Edét beszállították a pozsonyi állami kórházba. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Félmillió koronát sikkasztott egy Csehország! agrár-korifeus Okn.ütz, április 29. Egy héttel ezelőtt rovan- csolást eszközöltek az Oömütz melletti Námiest gazdasági szövetkezeitében s ennek eredményeképpen a csend-őrség letartóztatta a szövetkezet igazgatóját, Vyimetal Gábort. Vymetal már mint az elmúltai gazdasági szövetkezet hivatalnoka évekkel ezelőtt ötezer koronát sikkasztott. Az, összeget akkor megtérítette s az esetre fátyolt borítottak. Vymetal ezután a ná- mesti gazdasági szövet-kezet igazgatója lett s az agrár korifeus egyszeriben csak nagylakon kezdett élni. Bírája is lett a 'községnek, különböző egyletek és agrárius alakulatok elnöke s egy időben a helyi fascista szervezetnék is az élén állott. Űzőiméinek most véget vetett az első alapos revízió, amelyet a szövetkezetben végrehajtottak. Néhány órai rovancsolás után 395.000 koronára rugó sikkasztást fedtek fel, de az összeg aztán fél millió koronára emelkedett. Kínai banditák vérfürdőt rendeztek Kingsusinban 8angihai, április 29. ötszáz kínai bandita néhány nappal ezelőtt betört Kingswsin kínai városba s két napig rabolt és gyilkolt. Több mint ezer embert megölt, másik ezret magával hurcolt a közeli hegyekbe. A sanghai helyőrség parancsnoka elrendelte a banditák üldözését és jelentős haderővel maga is kivonult keresésiikre. Időközben a kingsusini szörnyű példa iskolát teremtett. Kiangsu tartomány déli részén néhány száz főnyi banda kirabolta Ser oh ing városát. Az elősiető csapatok az utolsó pillanatban meggátolták, hogy a banditák itt is vérfürdőt rendezzenek. A banditák és a katonák küzdelmében számos katona és bandita elesett. Berlin, április 29. A jugoszláv diktatúra „műhely titkairól" csak nagy ritkán szivárognak gyér hírek a nyilvánosságra s a-z európai közvélemény csupán kevéssé van tájékozva arról, milyen eszközökkel tartják fenn a rendet a jugoszláv államban és -milyen módszerrel oldogatják a horvát problémát, amely Jugoszlávia legsúlyosabb kérdése marad a diktatórikus államformában is. A belgrádi horvát pej' kapcsán Cihlár Slafko, a zágrábi Hr- vát volt szerkesztője, aki hosszabb ideje emigrációban él, a napokban feltűnést keltő publikációban mondotta el a jiugoszLávia börtöneiben szerzett hajmeresztő tapasztalatait. A cikket az alábbiakban ismertetjük: A közelmúlt napokban az egész világsajtó foglalkozik a horvátországi szerb diktatúra kíméletlen és embertelen módszereivel, azokkal a rendőrségi kínzásokkal, melyeknek nemcsak a horvát politikusok vannak kitéve, hanem sokszor a -politikától teljesen távolálló polgárok is. A Macsek dr. és társai ellen folyó perben Bernardics vádlott tanuvallomjst tett arról az iakvizícióról s olyan adatokat közölt, amelyek méltán felháborították az egész világ közvéleményét. De mindaz, ami mostanáig a belgrádi per tárgyalása során a diktatúra terrorisztikus eljárásáról napvilágra került, csupán halovány képét adja azoknak az égbekiáltó gonosztetteknek, amelyeket a diktatúra rendőrközegei 1929 elejétől a mai napig lankadatlan buzgalommal gyakoroltak. Akinek nincsenek erről személye? tapasztalatai, az nehezen tudja elképzelni a zágrábi rendőrségi fogda falai között uralkodó állapotokat. Engedjék meg nekem, hegy mint a borzalmak tanúja, mint volt politikai fogoly, aki végigélte az imfernális jelenetek hosszú sorát, közöljem a nyilvánossággal ezeket a bestialitásokat. Pár száz horvát társammal együtt 1929. tavaszán engem is letartóztattak és a zágrábi rendőrség fogdájába vittek, mely akkor már zsúfolva volt politikai foglyokkal. Az 'én cellámban raboskodott Bernardics is, akinek a belgrádi j>erben tett vallomása a zágrábi állapotokra terelte a világ figyelmét. A rendőrség börtönoelláiban hihetetlen viszonyok voltak és vannak ma is. A tuberkulózis utolsó stádiumában levő betegek a cella betonpadlózatán hevertek ? amikor orvosi és emberi segítséget kértek Fa-rkasch dr. rendőrorvostól, aki mellékesen tagja a higiénia nemzetközi bizottságának, azt a durván elutasító választ kapták: „Aki beteg, az dögöljön meg!" Ez a sikanirozás azonban eltörpül az egyéb- kénti bánásmód mellett. Éjszakának idején gyakran szívsz aggató jajkiáltásokra riadtunk fel, melyek a vastag falakon át is elhatottak hozzánk. Valaki segítségért siikoltott és anyja után kiáltozott. Ma is elevenen él emlékezetemben az a borzalmas sikoltozás, amely a rendőrség kinzó- kamrájából hangzott, ahol detektívek és rendőrök kiuozták a politikai foglyokat. Áldozataik között sok asszony volt. akik a.z elszenvedett kinek testi és lelki hatása alatt hisztérikus rohamokat kaptak és olyan jajgatást, ordi- tozást, sírást és nevetést vittek véghez, hogy órákon át ébren tartották a rendőrségi fogda minden lakóját. A rendőrség foglyainak kihallgatását rendszerint napközben végeztek -s ha valakit éjszakai kihallgatásra vittek, mindenki tudta, hogy az egyet jelent megkimoztatásával. A kegyetlenkedés rendszerint Bedekovics rendórigazgató személyes jelenlétében játszódott le külön erre a célra kipárnázott hangfogó faliak között. Az egyik ilyen kinzókamra a rendőrségi épület második emeletén, ia másik kamra a harmadik emeleten volt. A foglyok kivégzése a rendőrség épületének pincéjében történt. Ez a pince volt számos félholtra kiűzött politikai fogoly életének utolsó állomása. A rendőrség a 'politikai foglyok vallatására a legkülönbözőbb, egyben legördögibb gonoszságul módszereket alkalmazta. Gyertyaláng felé tartották a foglyok lábait, ficaimitották, törték kezüket, lábukat és mialatt a fogoly hörgött és jajgatott, gramofont játszattak a szobában, hogy elnyomják' a jajkiáltás óik hangját és eltereljék a ga- ládsagokról a foglyok és a Környező házak lak ói niail» fj gy elmét. Az egyik gyűljfőcél lába n egy 15 éves gyenge és lőrékeny gyermek, Tans Feírenc volt. elzár v-a. Egyszer őt is elvitték éjszakai .kihallgatásra. Kora reggel visszahozták, de nem a gyüj tőcellá'bao helyezték él, hanem egy miagáncellában, hogy fogolytársái ne lássák rajta az éjszakai kínvallatás nyomait. Mint megtudtuk, , ' a rendőrök szögeket vertek a gyermek körmei alá, kicsavarták karjait, igy próbálták vallomásra bírni. Azt akarták kiszedni belőle, hogy a horvát parasztpárt összeesküvői merényletet terveztek. Később beigazolódott a gyermek ártatlansága, szabadon bocsátották, de a rendőrök nem okultak esetéből. Az ártatlanok bántalmazása tovább folyt anélkül, hogy egyetlen esetiben is pozitív eredményt érteik volna el ezekkel a példátlanul brutális eszközökkel. Abban az időben a rendőrség foglyai voltak Heposimovics, Jankovics és Krndelj is. Mindhármukat szörnyű módon megkinoz- ták, szögeket ütöttek a testükbe, úgy marcangolták őket. Később elvitték ezt a három embert a szlovéniai Marburgba és ott agyonlőtték őket. Heposimovics édesapja nyugdíjazott magasabb állami tisztviselő volt. Felment a zágrábi rendőrségre és könyörgött, hogy legalább holtan adják ki neki a fiát. Gorombán elutasították. Azt kiáltották rá, hogy ne törődjön a fiával, különben az egész családját hasonló sors érheti. A Marburgban lefolyt bírósági vizsgálat megállapította, hogy Hepcsimovicsot először borzalmasan meggyötörték, azután meggyilkolták. Egyes szemtanuk vallomása szerint a szerb csendőrök, miközben csizmáikkal taposták a szerencsétlen áldozatuk fejét, azt kiáltozták: „Nem látod többé a te horvát anyádat." A zágrábi rendőrség épületében van egy cella, amelyet a foglyok „halálcellának" neveznek. Ha egy foglyot ebbe a szobába visznek, a többi már tudja, hogy a rendőrség inkvizi- torai ismét halálraitéitek egy embert, aki a komor és véres falak között elviselhetetlen kínokkal fogja befejezni az életét. Ebbe a halálcellába hurcolták be Bútoráé Annát is, akit válogatott eszközökkel akartak halálra kínozni. Napokon át elintették, majd mikor a testi fájdalmak egész skáláját végig szenvedtet- ték vele, a rendőrigazgató parancsára kioltották életét. Jávor István 53 évess kereskedőt, két gyermek atyját, 1929. november elsején Bedekovics rendőrigazgatő jelenlétében kínvallatásnak vetették alá, amely egész napon és éjszakán át tartott. Másnap rövid pihenőt engedélyeztek, majd folytatták hóhérmimkájukat. Kezeit hátrakötözték és kezeinél fogva felakasztották a cella falába vert szegre. A kikötésnek ez a módja a háborúból ismeretes, amikor a katonákat büntetésből legfeljebb kikötésre ítéltek, de előzetesen orvosi vizsgálatnak vetették alá, hogy kibirja-e teste, tóképpen szive ezt a kegyetlen megpróbáltatást. * A kereskedő egész napon áit függött a cellájában. Éjszaka bement hozza Vasziljevics rendőrta- náesos és felszólította, hogy hagyja végre abba a konok tagadását és tegyen beismerő vallomást, elleneseiben még az éjszaka elbúcsúzhat életétől. Midőn a kereskedő, akinek nem volt mit bevallania, nem tette meg a kívánt beismerést, folytatták a kegyetlenkedést. Hóhérai Pükmajszter Stefek és Dot- lics detektívek, valamint két előttünk ismeretlen ember voltak. November 13-án újból a kínok napja virradt a szerencsétlen emberre, akit Narancsáé* rendőrfelügyelő altestén súlyosan megsebesített. Csak ekkor hívtak hozzá orvost, aki bekötötte sebeit és ápolás alá vette. Heteken át hordágyon vitték kihallgatásra és fogoly- társai láthatták, hogy egész testét elbontják a véraláfutások. 1930. január 27-én végre bíróságnak adták az 'agyongyötört kereskedőit, akinek sebei miég ekkorára sem gyógyultak be. Felesége, Jávor Ida is a rendőrség őrizetében volt és látta férjén az isszonyatos kínzás nyomait. Szaba- donbocsábása után 1929. november 19-én bűnvádi feljelentést tett a bíróságnál a rendőrhóhérok ellen, de az eljárás nem indult meg. A bíróság függetlenségét ugyanis megszüntet te a diktatúra s a bírók ma épp úgy utasításra dolgoznak, mint a rendőrök. A kereskedőéhez hasonló sors jutott osztályrészül Bogié? ezredesnek és Hranilovios Markénak. Bogicsnek abban a „kitüntetésben" lehetett része, hogy Bedekovics rendőrigazgatő Beliinarkovies tábornokkal együtt saját kezűleg ütötte, s mindkét hatalmasság szemtanúja volt. midőn egy csendőr bajonett- jót az áléit ember mellébe dőlte. 1929. decemberének elején egy rendőrtiszt- viselő és egy detektív lépett az egyik harmadik emeleti cellába, hogy „megvizsgálják az ottani állapotokat." Az egyik magánzárkából, ahol éppen „kuspiciiáltak", a foglyok vérfagyasztó orditozást és jajveszékelést hallottak. A megkínzott embert a rendörtisztviselő levonszolta a pincébe, ahonnan órákon át hallani lehetett jajongását, később pedig meg-megszakadó hörgését. December 8-án délután fél két órakor a rerrd- őrigazgatósági épületnek udvarán hordágyba fektetett hullát vittek keresztül. Ezt csak a foglyok láthatták, mert a nyilvánosság előtt ilyen alkalmakkor elzárták a rendőrigazgatóság épületét. A zágrábi rendőrségen tett beismerő vallomások egytői-egyig gálád kínzásoknak az eredményei. Pernar és Mintás dr. ügyvédek tiltakoztak a rendőrség eljárása ellen, mire a politikai rendőrség zágrábi főnöke, Zwejtko azt a választ adta nekik: „Nem járhatunk el másképpen, ütjük őket, máskülönben semmit sem tudhatnánk meg titkaikból. Én magam egy ujjal sem nyúlok hozzájuk, azért van itt a legénység." Ezek az esetek — folytatja közléseit a zágrábi rendőrség Meplezője — csak egy csekély töredékét képezik a szerb diktatúra horvátországi kegyetlenkedéseinek. A diktatúra legsötétebb alakjai: Belimar- kovics tábornok, a zágrábi helyőrség parancsnoka és Bedekovics rendőrigazgatő. Az utóbbi 1929. november 12-én telefonon a következőket közölte Pernard dr. volt horvát képviselővel: „Ma azt nagyon jól tudjuk, hogy maguk tovább akarják folytatni a terrorakciót. Jegyezze meg magának, hogy minden egyes emberünkért az önök táborának száz embere fizet életével és minden felgyújtott házukért száz házuk íelgyujtásával felelünk." Bedekovics rendőriagzgató tehát általános pogromra készülődött. Célzásaival szemben az igazság az, hogy a szerb ochrana különböző merényletekre szervezkedett, s azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a terrorakció tulajdonképpen horvát részről indult meg. „A belgrádi horvát per vádlottjai egytól-egyik ártatlan emberek, akiket a fogházban bestiálisán megkimoztak. Most olyan bíróság előtt állnak, amely a fellebbezés lehetősége nélkül mondhatja ki reájuk a halálos Ítéletet. Ki kell őket szabadítani belgrádi hóhéraik kezeiből, — fejezi be cikkét a horvát újságíró — mert ártatlanul kerültek börtönbe, ártatlanul szenvedték el a kínzásokat és ártatlanul kerültek a rendkívüli bíróság elé. Az egyetlen bűnük, hogy horvát nemzet tagjai. Az ő sorsukban száz és száz horvát testvérünk sorsa tükröződik, akiket börtönbe vetett, megkínzott és meggyilkolt a szerb diktatúra." A Ffassek-ptir mai tárgyalása Belgrád, április 29. A Mac9ek-per mai tárgyalásán Bernardics kihallgatása után Hadfija vádlott kihallgatása következett. Az általános kérdésekre elmondotta, hogy ártatlannak érzi magát, majd memorandumszerüen felolvasta véleményét a horvát parasztpárt céljairól, amelyek a pacifizmusban kulrni- nálódnak. # Az elnök megkérdi, vájjon a pacifizmus eszköze-e a bomba és revolver, mire a vádlott kijelentette, hogy a bomba és a revolver védelmi eszköz, amire a pacifizmusnak is szüksége van. A továbbiak során elmondotta, hogy a horvát forradalmi mozgalom nem tömörült szervezetbe, inkább baráti összejöveteleken alakult ki. A horvát ifjúság egyébként úgy döntött, hogy a vérontást mellőzik és az annakidején ZÍágrálbból Belgrádiba induló hódoló küldöttség vonatát sem akarták felrobbantani, csupán „detonációval" megijeszteni tiltakozásképpen a szeribek magatartása eliten, amit a horvétókkal szemben tanositottak. Egyébként ő is súlyos panaszt tett a rendőrség bántalmazásairól. napokig sem enni, sem aludni nem hagyták, verték és kínozták. A ma délelőtti tárgyaláson Bernardics fővádlót tra kedvezőtlen fordulat állott be, a menynyiben Hadsijával szembesítették, aki szemébe mondta neki, hogy réastvett azokon az összejöveteleken, amelyeken a terrorista cselekedeteket elhatározták. Hudsija határozott állításával szemben Rer- nardios tagadott, de bizonytalan hangon. A szembesítés feszült figyelem közepette ment végbe. Utána az elnök folytatta a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett vallomások felöl r»sML
