Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-30 / 98. (2319.) szám

I JLUöó ápriáie SO, szerda. ben levő földreformtőrvény 11. és 20. para­grafusai alapján. Valószínű, hogy még ennél több földet is fognak mentesíteni, mert meg van a re­mény arra, hogy legnagyobb részt meg­egyezés jön létre a földhivatal és a földbir- tokosok között. A harmadik kategóriába tartoznak azok a földibirtokosok, amelyek ügyében tulajdono­saik eddig még nem nyújtottak be panaszt. Ilyen van összesen 146 eset, 25.000 hold föld­del. Miután azonban ezekre érvényes a vegyes döntőbíróságok statuma, amely szerint a föld kisajátításától számított fél éven bélül kell a panaszt benyújtani és a legtöbb már elkéste ezt a határidőt, nagyon 'kevés panasz fog ebbe a csoportba tartozni, A negyedik megegyezés a B. alapra vo­natkozik, amit egész máskép konstruáltak, mint az A. alapot. Ez az alap elsősorban a fő- hercegi és egyházi birtokokra vonatkozik. A főihercegi birtokokat ugyanis kisajátította az; állam, anélkül, hogy bármilyen kártérítést adott volna. A főhercegek pereltek és most kérdés, hogy megnyerik-e a pert, vagy sem. La megnyerik a pert, úgy a kártérítést a B. alapból fizetnék. Krofta beszéd-e vég-én összegezte a párisi egyezmény eredményeit és megállapította, hogy a magyarok egyik eredménye, hogy fenn­tartották a trianoni békeszerződés 250. szakaszának érvényét, amelyre támaszkodva léptek fél eddig min­dem egyes kérdésiben, csakhogy azzal a kü­lönbséggel, hogy a 250. szakasz alapján a tisztviselők fizetésére és különböző hadiká­rokra vonatkozó peres ügyek lesznek elin­tézne. Ezeket az ügyeket a vegyes döntő­bíróság a 250. szakasz alapján intézi eh Ér­tékes a magyarok számára az az eredmény is, hogy a párisi egyezmény után most már nemzetközi kölcsönt is felvehetnek. A vegyes döntőbíróság összetételében lé­nyeges változás történik. Az eddigi há­romtagú bíróság helyett öttagú lesz a bí­róság, vagyis most máT nem az elnök dön­tésétől függ az ügy elintézése, hanem a bár óság tagjainak döntésétől. Csehszlovákia az ilyen döntőbíróságba be­küldheti bíróját. A párisi tárgyalásokon Franciaország a ki sántán tót támogatta, Olaszország viszont Magyarországot, de nem olyan értelemben, mint hogyha az egyik fél a másik féltél szemben ellenségesen visel­kedett volna, hanem mint közvetítők igye- r-keztek a vitás kérdések rendezését elérni. Krofta beszéde után megindult a vita, mely lapzártakor tart. A Národní Listy magyar győzelemről beszél A nemzeti demokrata Národni Listy ve­zércikkben méltatja a párisi egyezményeket: — Azzal az összeggel, amit Magyarország az A. alapba béfizet, csökkennek Magyaror­szág jórvátételi kötelezettségei, vagyis jóvá- tételi fizetségei aránylag jelentéktelenek lesznek, mert csupán 1944 és 1966 között MGAíi v tAixYARHIRLAP A csehszlovákiai kereskedő-osztály egyórás tüntető sztrájkja a forgalmi adó pausalirozásáért Pozsony, április 29. (Pozsonyi szerkeszr tőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt 9 és 10 óra között Pozsony összes textil- kereskedői, valamint egész Szlovenszkó textilkereskiedői a forgalmi adó pausali- rozása érdekében tüntető sztrájkot ren­deztek. Ezalatt az idő alatt a kereskedők üzleteiket zárva tartották. Prágában és Csehországban ugyanez a tüntető sztrájk délelőtt 10 és 11 óra között folyt le. Prága, április 29. A prágai textilkereske­dők a forgalmi adó átalányositása érdeké­ben már jó ideje szívós küzdelmet folytat­nak. A kereskedők a pausáit 4 százalékban kívánják megállapiItatni, melyet az előállító gyárban hajtanának be, a pénzügyminiszté­rium azonban hajthatatlan s csak öt, sőt hat százalékos pausálra hajlandó. Emiatt a cseh- és morvaországi textilkereskedők ma igen heves lefolyású gyűlésen tüntettek a tart­hatatlan állapot ellen. A gyűléssel egyidejűleg Cseh- és Morva­országban egyórás k eresk edösztrájk volt. A prágai gyűlés, melyem mintegy öt­száz kereskedő vett részt s a cseh iparoe- párt és a cseh nemzeti demokrata párt törvényhozói is megjelentek, rendkívül viharos lefolyású volt. A hangulatra jel­lemző volt, hogy a kereskedelmi minisz­térium kiküldöttje a nagy zajban nem tudta befejezni beszédét. Pastyrik iparos- párti szenátor a szó legszorosabb értel­mében összekülömhözött a hallgatósággal. Najman iparospárti exminiszter és Petro- vioky nemzeti demokrata képviselő beszé­dét is rendkívül hűvösen és elutasítóan fogadták. Losonc, április 29. (Tudósítónk távirati jelen lése.) Ma délelőtt valamennyi keres­kedő egy óra hosszat zárva tartotta üzle­tét. A kereskedők a néma sztrájkkal a forgalmi adó körüli tarthatatlan viszonyok ellen tüntettek. A rimaszombati képviselőtestület feloszlatása az országos választmány előtt Blanár és Alapy iaríoménygyfflési képviselők közös inter- peHátiébap a sérelmes intézkedés orvoslását követelték tént. és ha igen, hajlandó-e az országos elnök ezt a közre nézve sérelmes eljárást orvosolni és hajlandó é a jövőben ilyen határozatok meg­hozatala előtt az erre legiilletékesebb szerv, vagyis az országos választmány véleményét meghallgatni. Drobny elnök bejelentette, hogy az interpellációra írásban adja meg a választ. A pénzügyi jelentés szerint március végéig befolyt az ország pénztárába 64 millió koro­na. Ebből saját bevétel 46 millió korona, ki­adás 57 millió 'korona, a deficit 11 millió ko­rona, ami azonban a 19 milliós előző pénztári maradványból fedezetet talál. A galántai járás egyes tisztviselőknek la­Idegeit jobban keli táplálnia, szed­je hat héten át rendszeresen a kiválóan bevált §mmÚ3i£Qri test- és idegerősitőt, melyet több mint 24.000 elismeri orvom ajánl. Sanatogén oly erőtartalékot ad, mely minden túl­feszített testi- és ideg-munkánál elegendő. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában Ke 14.50-töl felfelé. Az árak jelentősen le vannak száilitva. Kivágni és borítékban az alábbi cégnek beküldeni; Ing. Neumann & Cíe. Pragf II, Vysehradská 25 Küldjön nekem teljesen díjmentesen és minden vételkényszer nélkül egy SANATOGEN próba­küldeményt és használati utasítást. Sanaiogén, mint erősítőszer idegbetegek részére, gyermekágyaeok részétre, tfldöbajosok részére, sárgaság és vérszegénység gyomor-, bél- és vesebsjosok részére, * gyermekek és uraooyak ré- táplálási zavaroknál minden­sxére. fajtája gyengeségnél Név és fogtaflaaást ..................______ La khely:__________________________________________________ ká sok építéséire kölcsönöket kíván adui az évi költség vetések terhére. Ez az ügy nagyobb vitát okozott, amelyben a választmány min­den tagja részt vett. Elsősorban azon elv körül folyt a vita, hogy adhat-e a járás kölcsönöket egyeseknek. Az ügyet további előkészítés vé­gett visszaadták azzal, hogy megkísértendő Galántán egy lakásépítési szövetkezet létesí­tése. Az ipolysági közkórházihoz szótöbbséggel Bassa Sámuel dr. ottani orvost választották meg azzal, hogy köteles egy éven belül az ál­lamnyelv tudását igazolni Pozsony városának a Vaakutacekára vonat­kozó bérleti szerződését az országos választ­mány nem hagyta jóvá és felhívta Pozsony városát, hogy a szüksé­ges javításokat maga eszközlje és azután kí­sérelje meg nyilvános árlejtés utján a bérbe­adást. Az ülést délután két órakor megsza­kították és azt délután négykor folytatják. Még csütörtökön is lesz ülés, miután- a tárgy­sorozatnak 306 pontja van. tesznek ki évi. 7,400.000 aranykoronát, azaz mintegy a felét annak, amennyit Csehszlo­vákia volt kénytelen Hágában vállalni. Min­den egyéb magyar fizetség visszakerül Ma­gyarországba az optámsok kártalanítása ói­mén és lényegesen hozzá fog járulni az or­szág gazdasági fölvirágzásáíboz. A hágai és párisi egyezményekkel tehát elsősorban a magyarok lehetnek megelé­gedve, akik itt valóban rendkívüli sikert értek el. A párisi egyezmények a mi szá­munkra legalább azt a jó eredményt hoz­zák meg, hogy nem rontanak azon, amit Hágában elértünk. Megszabadulunk a kellemetlen aptánspörök- től, melyekben gyakran kiszámíthatatlan té­nyezők döntenek és kivívtuk annak a nagy morális értékkel bíró elvnek az elismerte­tését, hogy az idegen állampolgárok a saját polgáraink rovására államkincstárunktól semmiféle előnyt nem kaphatnak, bár itt is mieg lehetne jegyezni, hogy az ango­lok hozzájárulása az A. alaphoz abból a pénzből fog történni, melyet mi fizetünk a nemzetközi banknak a hágai egyezmény értelmében. Legalább az lesz a -vigasztalásunk, hogy hozzájárulunk a háború végleges gazdasági és pénzügyi likvidálásának nagy ügyéhez és hogy a Young-terv realizálásától várt gaz­dasági tisztulás és megnyugvás megéri az áldozatot. A Poledni List a következőkben összegezi 'véleményét: — A Národni Listy tehát teljes terjedel­mében megerősíti a magyarok győzelméről, illetve Csehszlovákiának a keleti reparációk kérdésében szenvedett vereségéről szóló híradásunkat. Páll Miklós: Az ezerkettedik éjszaka Seherezádé, «ne eljött, látod, A néma ezerkettedik éjszaka. Napnyugta van. Kihunytak mind a lángok Ée nincs a meséknek már több szép szava. Seherezádé, sietni keö a véggel, A pirkadat jő s véget ér az éj. S a nap sugára akkor mirl kél fel, Ha már a szív nem dobog s nem remél? * * * Kis élmények egy nagy szanatóriumban Irta: Wallentinyi Samu dr. B—i szanatórium, április. A télen egy ikójB baj volt a tüdőmmel. Fölmondta a szolgálatot. Neon tudtam, miiért. Eleinte azt hit­tem ■ hogy csak a mostani divatos ellenzéki, lázon­gó, bolsevista irányú szellem vezette erre az edfha- láTozáeára e igy erélyesen léptem fel ón is: erő­szakkal akartam kényszeríteni a további munkára. Nem sikerüt. Ekkor aztán „az okosabb eoged“ elve alapján felutaztam a pesti Mimikára és egy pártat­lan bíróság elé terjesztettem az ügyet döntés vé­gett. A zsűri tagjai —- nem kisebb emberek mint: Iterzog dr. és Boros ár. orvosprofesszorok — mind­járt ott a helyszínén, a klinikán, megindítottáfc a vizsgálatot. Kihallgatták — a szó szoros értelmé­ben ! — a szomszédban dolgozó ezaikszervezeteket: a szivet, a vesét, a májat otlb. És a háromhetes pu­ha Imódzásnafk. kibaOilgaláwak, kivizsgálásunk az led az eredménye, hogy a zsűri a tüdőimnek adott igazít’, tómoniJván azt. hogy nyolc heti szabadságra, pifoexiéwe vata joga ás szüksége, »ől köteléé vagyok őt erős táplálás mellett hat heti gondos szanató­riumi kezelődben részesíteni. így kerültem én ebbe a gyönyörű szanatórium­ba, ahol most élek s amelyben azok az apróbb él­mények lejátszódtak, amelyekről én most imi aka­rok. —■ Kis dolgok ezek, kicsiny események, meg­ható kis jelenetek, apró élmények. Nekem azonban nagyon kedvesek és felejthetetlenek. Azért, mert szeretet és marivság hozta őket létre, ántaitlianeág és jóság ütközik ki belőlük. Főszereplőik pedig ártat­lan kicsiny gyermekek. A gyermek pedig nekem mindennél drágább, mindennél értékesebb is, mert nagyon szeretem a gyermeket. # A „szanatórium* szó és fogatom előttem mosta­náig igazán nem volt népszerű Sőt! Bizonyos aver­zióval voltam vele szemben. Ha hallottam, vagy ol­vastam ezt a szót, valahogyan a fülembe csengett ifjúkori olvasmányaimból, a romantikus regények­ből egy-egy ilyen mondat: „És azután bezárult utá­na a szanatórium hatalmas kapuja. Talán örökre/* Vagy pedig ez: „Másnapra hősünket bevitték egy szanatóriumba — az élőhalottak közé ...“ Istenem! milyen szomorú lehet a szanatóriumok viliága! ... Talán megérezte ezt az én averziómat mostani üdülőhelyem igazgató-főorvosa, egy régi kedves ta­nítványom, aki azelőtt 18 évvel érettségizett nálunk, az eperjesi kollégiumban. És elejét akarta venni az averzió kellemetlen hatásának. Ez « széplelkü, ne­mes érzésiü, hálás tanítványom ott várt miniket a szanatórium bejáratánál. Mellette egy kicsiny sereg állott sorfalat: az ő felügyeletére és ellenőrzéséire bízott árvaház kicsiny gyermekei. Mindegyiknek a kezében egy kis ibolyacsolkotr. S amikor a leá­nyommal odaértünk, egy' szépséges vallásos ének csendült fel az ajkukon, fis amikor aztán az igaz­gató-főorvos kiisleánykája meleg „Isten hiozoitit“-«l köszöntött miniket, a kis árvák mosolygó arccal és ragyogó szemekkel nyújtották át. a tavasz legszebb vihágait az ismeretlen vendégnek, akiiről csak any- nyiit tudtak, hogy a jóságos főorvos bácsinak a ta­nára volt. valamikor és hogy a doktor bácsi nagyon ezer éli őt, A doktor bácsi, szeretette melege telte tel az ő romlatlan sziveoskéjüket is, ez csalta ajkukra a mosolyt, ez fényesitetie mieg a szemüket, ez adta kezükbe az illatos ibolyát! ... Én pedig ott álltam a szanatórium bejáratéinál. Mélyen elfogulva és meghatva. A tavaszi napfény' szivárvánnyá tört meg a szememből hulló könnyeken ... És az elérzólke- nyedés, a meghatottság csak fokozódott bennem, amikor beléptem a szobámba. Az egyik falon csupa eperjesi emlék: középen egy maiturai kép, rajta a mii egykori tanári kanunk és azok az ifjak, akik 1912-ben tettek érettségit az eperjesi kollégiumi főgimnáziumiban. Körülötte csupa eperjesi képes levelezőlap; itt az ősi kol'égdum épülete, amott az uj főgimnáziumé, a vértanúik emléke, a Rákóczi- ház, olt egy csoportkép az 1912. évi ifjúsági torna- versenyről, mellette: egtéezségtand-óra az uj gimná­zium udvarán (pdillanatfeivételi). Szóval itt a távol­ban egy darab Eperjes! Mennyi drága, édes-fájó emlék! ... A tanítvány se szól egy szót se, a mes­ter 6e ... Csak érztik, hogy a lelkűk összeolvadt, a szivük összedobbant a szépséges emlékek hatása alatt! S egy-egy sóhaj szállt el az ajkukról: Istenem! de 6zép is volt a letűnt ifjú- és férfikor... í Nem képzeltem, hogy ilyen megható, ilyen szép lesz az első utam egy szanatóriumba! — Áldja meg az Isten azt, akinek ezt a boldog csalódást köszön­hetem. # Csodaszép a fekvése ennek a szanatóriumnak. Egy csendes, széltől, portól védett völgyben fekszik a falu, a hegy oldalában, rengeteg erdő sűrűjében emelkedik a hatalmas épület. Háta mögött haragos- zöld fenyves zug, jobbról és balról tölgyes erdő ko- szoruzza. Verandáján naponkint öt órát kell feküd­nöm a napon, mozdulatlanul és csendben. Meg- bosszulta magát a tanítvány a tanárján! Amikor a diákom volt a doktor ur, neki csak egy órán: « la­tinon kellet csendben ülnie — ő most öt órai csend- benliétre bünteti a mesterét! — És nem tudom, ki az engedelmesebb?! Mert én nagyon pontosan meg­tartom az utasításokat, fis néni is esik nehezemre. És nem is unom magam! — .tel bepokkőlmak, me­leg pokrócokba szépén beceavoirgainek goudoe ke­zek és aztán lefekszem a fekvőszékre. Állattam a fallu, felettem az ég! — Nem is gondoltam, mennyi szórakozást nyújt a mennybolt! Milyen változatos! Olyan mint egy szeszélyes szép asszony! Egy poila- naitra reádsnagyog a tavaszi napsugár, aztán fekete felhők fedik el a napot és pár porc muha zuhog a zápor, majd ismét mosolyog az ég: kaoénan moso­lyog reád a hódító 6zép aszony, arndg hőkölsz neki, majd hidegen fordul el tőled, ha elhanyagolod; ha pedig érzékeny pontján sérted, patakban ömlik a könnye — amíg csak meg neon bélrited — amikor is még bűvösebb a mosolya, a kacaja! ÉB mályeai fantasztikus fiion pereg le ©lőtted a felhők járásában! Hóval fedett magas bércek, óriá­si hegyszalkiadébok váltakoznak kies völgyekkel, óriási sivatagok hatalmas oroszlánokkal, mythosá istenek és hősök viaskodnak egymással. És minden percben változik a szántér uj és uj szereplőkkel; csak képes legyem a fantáziád követni a filmet! Éb ha belefáradtam a bárányfelhők csodás játékába, lehunyom a szememet és elmélázom, ekneremgak a múltakon, vagy gyönyörködve nézem a főorvos (bájos leánykáinak a játékát, batlgatom ártatlan fe­csegésüket. Mintha fecskék csicseregnének körü­löttem! — Kedvencem köztük & kri* Katóka, egy elevene6®Ü. négy éves kis ördög, ragyogó fekete szemmel, csenesnye-ctjaikkBtl, drága buksi fejjek Folyton figyeli a nagyok beszédjét, sok mindent élles tőKlk. Egyszer azt mondja a kás Kató apjá­nak: „Apusikám! Hozzál nekünk már egyszer egy fiulestvárkét is, hadd legyen nekünk » öcstkérik!** Édesatyja, azt felöli neki komolyan: „Kérd meg Katókám anyukádat, ő hozott titeket is!4* Előter­jeszti a kis Kató kívánságát az édesouyjának is, aki. megígérni néki teljesítését. A kos Kató meg van nyugodva. Később megkérdezi az anyjtól: „Anyu­káim! és honnan hozol te nekünk öcsikét?“ „A 'kli­nikáiról — kislányom!“ feleli az anyja. (Tudnunk kell, hogy a főorvos ur kisleányai mind a klinikán születtek.) „Onnan, abomno i M leket is hoztalak.“ — Ezt előre keltet bocsátanom, hogy n kővetkező loed- ves kis epizódot, megérthessük. Nagyon jó barátságban vágyóik a kis Katóval, ez­zel « kis ©leven ördöggel. Sokat ©Itréfiutek, elkomé­Pozsony, április 29. (Pozsonyi szer koszi őse­günk telefonjelentése.) Az országos választ­mány ma délelőtt tíz órakor Drobny János országos elnök elnökletével ülést tartott. Na­pirend előtt Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti országos választmányi tag a maga és Alap? Gyula dr. orsKzágos választmányi tag nevében közös interpellációt terjesztett elő a rimaszombati képviselőtestület feloszlatása ügyében, amelyben a tényállás előadása után azt a kérdést intézte az országos elnökhöz, megfelel-e a valóságnak az, hogy Rimaszombat városa önkormányzati jogá­nak megszüntetése a járási főnökség fel- terjesztése alapján előzetes vizsgálat és a képviselőtestület meghallgatása nélkül tör­

Next

/
Oldalképek
Tartalom