Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-29 / 97. (2318.) szám
1386 ápcrSfis 29, kedd. 5 KOMMENTÁROK * LEHÁR FERENC Április közepe táján végigmentem a (bécsi Ringen, a Habsburgok palotája és a múzeumok környékén, a Sadher előtt az Operáig, — a iák ragyogtak már s a Duna felől hevesen fújt az erős bécsi szél. Szép tiszta volt rmodén, de elvitathatatlan, hogy a tisztaság sterilnek tűnt, sterizálónak: mintha Seitz polgármester divatjamúlt óriási csecsebecséket konzerválna tisztaságban, valamit, amiből a lélek elmúlt s áll pompázón, mint a faragott kép. Bées epidermisze nem ujul. Aki fejlődő helyekről jón, mint Prágából, nyugatról, vagy akár Németországból, ahol az emberek sima villákban vagy üvegházakban laknak, ahol nincs hely és probléma a forgalom, az boldog kényelemmel sétál végig a rügyező fák alatt a széles és üres Ringen, nézi a puha és fér- fjatlan. leányokat — milyen anakronizmus, — vagy a legfurcsább és a leggyönyörűbb bécsi női típust, a magas, szőke, germánosan délceg, szlávosan lágy, olaszosan temperamentumos Jeritza Máriákat, akik háború előtti dé- monsóggal „suhannak el“ az ember mellett; beül a kis kávéháziakba, nézi a falakon a letűnt kor érthetetlen, de kedves tarádéit, a ferencjózsefi álbárók agyondiszitett bútorait és fölösleges ornamentikáját; nézi a letört, előkelő vendéglőkben a mait re dhotel-t, akinek szakálla van és ferencjóskában futlkos, — héhetetlen ebben a tulünnepélyes ruhadarabban, cipeli a tányérokat és kosárba gyűjti az abroszokról a morzsát, szenvedő, de jóságos arccal, mint a Votivkirdhe ferencjózsefi koncepciójú Kri szfusa császárkabátban. Aki öreg ember, annak itt feltétlenül eszébe jut fiatalsága, ajka fiatal, az bámul és kacag, mert az ember leginkább a közelmúlton kacag legszívesebben. Itt a Ringen, hallottam az uj bécsi slágert, amit a Radecky-iuduló dallamára húztak rá, jelezni akarván, hogy míg minden változik a világon, a 'bécsi megmarad a réginél és tangók, valsok helyett természetesen a valoernek él és a Radeoky-marsét dúdolja. Akár császárság, akár köztársaság, a bécsi nem változik, ,/randit sein Wirschinohen" és fütyül a világra. Nem csoda, ha ebben a miijében Lehár Ferenc is öregember lett. Rács napok óta ünnepli a nagy operette- kom.ponirfcát hatvanadik születésnapja alkalmából. Szívből és méltán s az sem csoda, hogy az ünneplésben a hajdan tulkomoly Neue Freie Presse vezet: ez a lap, amely huszonöt évvel ezelőtt óriási rezervál tságábam nem tudta undor nélkül kiejteni az operette szót. Ma emlékezik a régiekről, a legújabban divatossá vált európai elefánt-vicc receptje szerint, amely az elefántot mindenütt összefüggésbe hozza az egyes nemzetek jellemző szokásaival s az osztrákokat jellemezve elmondja, hogy Bécsiben még az öreg elefánt is a Burgtheatérré és a régi bécsi operettre emlékezik vissza. Lehár Ferenc ünnepén is a múlt kisért. Csak visszaemlékezések. Csak múlt-idő. Tizenkét év óta semmi. Tervek nincsenek. Fejlődés nincs. A valoer a színházak rekvizituma marad, nem él többé a népben és Lehár Feienoből sem szabad uj operettet várni Másutt a hatvanévesek kezdenek vagy futnak, Bécsben a hatvanéves feltétlenül öregsshber. Lettér Ferenc a k. u. k. szellemet képviselte a külön mentalitású, külön nyelvű és különös osztrák tiszti világnézetet, amely élt és halt Becsért, mert egyetlen város volt, ahol bolyongásai alatt össze-vissza kompromittált vére megnyugodhatott s ez a monarchia fővárosa. Nem számit, hogy Komáromban született, Prágáiban járt iskolába, Pólában aratta első dilettáns-sikerét, B özedben és Cser növi óban muzsikált, Fogara són állomásozott, Lehár bécsi marad s hiába van zenéjében rengeteg magyar, még több olasz és a legtöbb szláv motívum, ez -a muzsika is bécsi marad. Ahogy a császárváros népe konglomerátum, úgy konglomerátum Lehár fizikuma, élete és művészete. Tagadhatatlan, hogy a Johann Stráüss, Miillöcker, Lecocq és Offen- bach után évtizedekig elposványosodott ope- retett uj életre keltette, — ne felejtsük el, hogy 1904-ben, a „Vig özvegy" előtt többet beszéltek az operett haláláról, mint ma, — s uj fejlődést nyitott, melynek egyes etappéit Oscar Strauss, Fali Leó és Kálmán Imre jellemzik. A bécsi népnek mindenhez van tehetsége, csak egyhez nem: a gyűlölethez s a nemes értelemben vett operett pár excelienoe az a műfaj, ahol a gyűlölet egyetlen formában sem jelentkezhetek, sem pesszimizmusban, sem gúnyban, sem harciasságban. Kissé vizenyős műfaj — bécsi — de fülbemászó. A bécsi operett modernségét Lehár teremtette meg. Nehéz küzdelem volt, (Kaixvzag a Vig özvegy premierje előtt mondotta a később hírhedté vált mondáét: „Dos ist ka Musik“ s a premióren, mely csak Mizzi Güntíher és Louis Treumann erőlködéseire valósult meg, egyetlen kritikus jelent meg: a boldog Kár- páth, — s arról sem illik megfeledkezni, hogy Leli árt tulajdonképpen egy tizenhárom- 1 éves leányka fedezte föl, a librettista leánya. Felícitas leon) máig elvégeztetett és elmúlt. Lehár megrémült. Nem tudott lépést tartani. Péccsel együtt elromlott és megöregedett Az igazságszolgáltatás likvidé elás fóruma elé került Kukán Béla dr., a nagysurányi Népbank volt likvidátora, akit a bűncselekmények egész sorával vádol az ügyészség Kukán dr. nem érzi magát bűnösnek és a feljelentés jogosságát vitatja — Alaptalan perek lavinája — a honorárium érdekében? — Elhótyavetélt százezrek és »diszkrét kiadások* Nyitra,, április 2& (Nyitrai szerkesztőséShell rovarirtó SHELL Mineraloelprodukts-Vertrietjsgesellsctiaft n. L I Telefon 324-57. Prag II., VocJiékove SS, Minden gyógyszertárban kapható. gumik telefarajelentése.) A nagysurányi Népbank ügyében ma kezdődött meg a nyírtra! kerületi báróság előtt a bűnvádi flőtárgyalás. A nagysurányi népbank évekig húzódó botrányos csődügye, amely a belföldi sajtóban nagy pont vert fel, elérkezett ezzel utolsó felvonásához. A bűnvádi eljárás előzményéit a következőikben adjtuik. Az áliamfordiilait utáni időben, mint a legtöbb vidéki pénzintézet, úgy az eddig virágod nagysurányi Népbank is válságba jutóit. Az érsekujvári Népbank azonban akkor, amikor nehéz idők szakadtaik a vidéki pénzintézetekre, segítségére sietett a nagysurányi népbanknak és szomMta azt oly módon , hogy az alaptőke félét saját maga jegyezte, amelynek megtörténte utón a zavarók megszűntek és a bank folyf-atthaáta működését. 1923-ban történt, hogy a nagysurányi Népbankhoz 'került igazgatói minőségben az egykor dúsgazdag, de tőzsdei manipulációkon minden vagyonát elvesztett Halász Gyula, aki egy alkalommal azt az indítványt tette az igazgatóságnak, hogy módjában lenne egy igen előnyős üzletet kötni 2170 darab lószerszám megvásárlásával és ehhez az igazgatóság belegyezését kérte. Az igazgatóság kellő megfontolás után kereken elutasította, Halász igazgató indítványát, Halász azonban ennek dacára is megvásárolta a lószerszámokat, és ezzel megpecsételte a nagysurányi Népbank sorsát. A bank a lószers'zámofcat nem tudta eladni, pénzügyi zavarok következtek, majd a moratórium. Mikor látni lehetett, hogy a válságból nincs kivezető ut, sor került az intézet felszámolására. A likvidátor akcióba tép Kukán Béla dr. érsekujvári ügyvédet választották meg a bank likvidátorának. Ez 1927 augusztusában történt. Kukán, a bank Likvidátora, amint a későbbi vizsgádat során kiderült, több, a bűntetötörvénykönyv paragrafusaiba ütköző tényekéé st követett el. A bank javára történt befizetéseket megtartotta, úgyhogy a banknak semmi készpénzzé sérvi maradt, sőt Kukán lépett fel követésekkel a bankkal szemében. Vádak és ellenvádak Majd Kukám dr. az alaptalan perek egész légióját indította meg, hogy ily módon óriási összegeket kitevő költségekhez jusson. Mindezek tetejében pedig feljelentést tett a volt igazgatóság ellen és súlyos vádakkal illette az igazgatóság tagjait. I Kukán feljelentései nem értek célt, ameny- nyiben a vizsgálat során kiderült, hogy az igazgatóság a törvényes előírásokhoz mérten járt el és önzetlenül teljesítette kötelességét. A nyitnál kerületi bíróság a közelmúltban hozott határozatot ebben az ügyben, teljes egészében visszavetette az államügyészség vád- indítványát megállapítva, hogy az igazgatóság tagjai minden esetben a törvényes rendelkezéseiknek megfelelően jártak el. A bíróság döntése után nyilvánvaló volt, logy az ügy más irányba terelődik s a kérdés beümtetőjogi részé* az fogja eldönteni, hogy Kukámnak milyen szerepe volt a bank Likvidálásálban. Ekkor már úgy az érsekujvári Népbank, minit Steiner Henrik dr. ügyvéd, a nagysurányi népbank uj likvidátorának Kukán ©Hon bűnvádi feljelentései a bíróság előtt feküdtek. A bűnvádi feljelentések megtétele után zir alá helyezték Kukán vagyonát, egyben megindult ellene a bűnvádi vizsgálat, amely azt a kérdési volt hivatva tisztázni, mennyiben bűnös Kukán Béla dr. az ellene emelt vádakban. A nyitrai kerületi bíróság Mészáros bü tetőtanácsa hétfőn kezdte tárgyalni Kukán BéAz ünnepi cikkekben egyetlen szó sínesen Kálmán Imréről, aki túlszárnyalta' Lehárt, mert a kerimgőböl a csárdáson át ki tudott nőni a jazzig. FULGrOR. La dir. értsekujvári ügyvéd bünperét. A vádat Osuska dr. ügyész képviselte, mig a védelmet Nedoczy Jenő dr. ügyvéd látta el. Af ügyészség által benyújtott vádirat azzal vádolja Kukánt, hogy mint a csődbekerült nagysurányi Népbank volt likvidátora különféle bűncselekmények halmazát követte el, hogy magának a bank kárára anyagi hasznot szerezzen és ezáltal sikkasztás, hűtlen kezelés, magánokirathami- sitás bűntettét és csalás kísérletét követte el. A vádirat ezenfelül olyan vádpontokat is tartalmaz, amelyeket Kukán magánfelek kárára követett el. A tárgyaláson, amelyen Kukán vádlott személyesen jelent meg, Mészáros István dr. elnök a tárgyalás megnyitása és a szokásos formalitások után elrendelte a vádirat felolvasását. A vádirat szerint Kukán Béla dr. 1927 augusztusától egy éven keresztül, mint a nagysurányi népbank megválasztott likvidátora jogosulatlanul felhasználta azt a 166.562 koronát kitevő összeget, amely a bank javára értékpapírok eladásának vételáraként befutott és nemcsak erről az összegről nem számolt el a közgyűlésnek, hanem költségjegyzékében kimutatta, hogy ezen felül a bank.ügyeiben végzett munkájáért még 93.000 korona követelése van a bankkal szemben. A vádirat szerint Kukán mindezeken kívül 5400 koronáról kiállított takarékbetétkönyvet hamisított és azt Kiirt község vadászterületének bérlete alkalmával a községnél letétbe helyezte. Ugyancsak vádolja az ügyészség Kukánt azzal is, hogy mint Nümberg Wilma érsekuj- vári asszony jogi képviselője, jogosulatlanul felvett húszezer koronát ügyfelétől, ezzel az összeggel azonban nem számolt el, majd csalást kísérelt meg Tinák Mátyás érsekujvári lakos kárára oly módon, hogy elhitette Tinákkal, hogy felhatalmazása van egy földbirtok eladására és azt kívánta Tináktól, hogy helyezzen nála letétbe 50.000 koronát a birtok vételára fejében. Tinák azonban időközben megtudta, hogy Kukánnak nincs felhatalmazása, hogy ebben a b'irtokügyiben bárkivel is tárgyalást folytasson és igy nem fizette le a szóbanforgó összeget Kukán kezeihez. Kukán dr. védekezése A vádirat felolvasása után Kukán a hozzáintézett kérdésekre kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek az ellene felhozott súlyos vádakban. Védekezése során elmondotta, hogy mint a nagysurányi bank volt likvidátora büntetőjogilag csak a nagysurányi Népbankkal szemben felelős és az érsekujári Népbanknak ilyen módon nem volt joga feljelentést tenni ellene, amennyiben az eladott értékpapírok, amelyekért a kérdéses és a vádiratban foglalt 166.562 korona befolyt, nem az érsekujvári Népbank, hanem a nagysurányi Népbank tulajdonát képezték. A nagysurányi Népbank azonban az eljárást nem tette kifogás tárgyává, ' sőt a csődtömeggondnok sem talált kifogást eljárásában. Hangsúlyozta, hogy nemcsak likvidátora volt a banknak, hanem ügyésze is és igy kötelessége volt a bankot oly ügyekben is képviselni, amelyek nem állottak szoros kapcsolatban a likvidátori teendőkkel. Ezen ügyekben viszont jogosan számította fel költségeit. Az értékpapírok eladására vonatkozóiag Kukán azzal védekezett, hogy a befolyt ősz- szegekről a közgyűlésnek C9ak azon egyszerű oknál fogva nem számolhatott el, mert a közgyűlés nem volt összehiva és a közgyűlés összehívására neki nem volt joga, mert azt az igagatóságnak kellett volna összehívni. Az elnök kérdésére 1 ^TfhruJan^ jobb szabóságkor^ bap&aío. I í'ZZpye$2n, a beszólt" vóajogyrei * Kukán beismerte, hogy az érsekujvári népbankban az ő nevére folyószámlát nyitottak és erre a folyószámlára folytak be a nagy- surányi Népbankot illető befizetések, igy például az eladott értékpapírok vételára is és ebből vette fel időnként a szóbanforgó összegeket, de elismerte azt is, hogy ameny- nyiiben a folyószámla nem az ő nevére lett volna nyitva, úgy nem lett volna módijaiban egy fillért sem felvenni. Azzal védekezett azonban, hogy csak akkor hozták tudomására a folyószámla megnyitásának ügyét, amikor az már befejezett tény volt. 4 honorárium-vadászát Az elnök kérdést intézett Kukámhoz, hogy miért indította a lehetetlennél lehetetlenebb pereket a nagysurányi bank nevében különböző személyek ellen, amely pereket azután sorban elvesztette, iHetve azok nagyrészót már a bűnvádi eljárás során visszavonta, viszont nem mulasztotta el, hogy munkadij óimén tekintélyes összegeket fel ne számítson a banknak; az ominózus lószerszám ügyében viszont utazgatásokat tett és súlyos ezreseket számított fel költségek címén, holott nyilvánvaló, hogy ebben az ügyiben nem végzett oly munkákat, amelyek arányban állottak volna a felszámított összegekkel. így például a budapesti utazgatásokra Kukán 111.000 koronát számolt el. Kukán azzal védekezett, hogy a lószerszámok eladását az érsekujvári Népbank akadályozta meg azzal, hogy a venni szándékozóval közölte, hogy neki, már mint Kukánnak nincs joga eladni a lószerszámokat, ameny- nyiben azok nem a nagysurányi, hanem az érsekujvári Népbank tulajdonát képezik. A lószerszámok eladása ügyében a budapesti Nemzeti Gazdazági Bankkai folytatott tárgyalásokat, amelynek igazgatója Hajdú Imre voLt. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés nem volt összehiva, a bank kormánybiztosával ejtette meg elszámolásait, aki az elszámolásokat tudomásul is vette. Az elnök figyelmeztette Kukánt, hogy a kormánybiztosnak nem volt joga az elszámolásokat tudomásul venni, mert arra egyedül és kizárólag a közgyűlés lett volna jogosult. A nagysurányi Népbank nevében az érsekujvári bank ellen indított több mint kétmillió koronás perét is elvesztette Kukám,
