Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-29 / 97. (2318.) szám

1930 április 39. kedd. rPAGSI-MAO'feSiR.HlRLAP Pálosban isemzáciöt várnak Seliob@r osztrák kancellár frait«la@rsiási nfiáSői Ráma. is Sáriin után Paris - Ausztriát meg keli menteni! - összefüggés Srianti Paneurópa-legyzéke és Scho&er útja között Páris, április 28. Az európai politika legújabb szenzációja az a látogatás, amelyet Schober osztrák kancellár a napokban megtesz Paris­ban. Schober olaszországi és berlini útja után Franciaországban egyre nyomatékosabban me- riilt,íöl a kívánság, hogy az osztrák miniszter­elnök „udvariassági látogatásait" Parisra is terjessze ki és — nehogy eddigi útjait fclre- Tnacva rázzák — Franciaországgal hasonló I M Chvojka marhaitató biztosítja a marhák helyes itatását s ezáltal a nagyobb hasz­not is. 3lz árak mérsékeltek. 3ídja meg marhái számát s ingyen küldőnk Önnek prospektust. 3. Chvojka, CBre/ouc. megállapodásokat kössön, mint Olaszország­gal, vagy Németországgal. Az ügyes és óvatos Schober most valóban Parisba utazik, ahol ugyanolyan szívélyesen és ugyanolyan hatáso­san akarják fogadni, mint Rómában fogadták. Az európai nagyhatalmak versengenek Ausz­tria „kegyeiért", mert az Európa közepén lévő kis állam helyzeti energiájánál fogva egyrészt nagyobb súlyt jelent, mint amilyen lakosságá­nak .számánál fogva megilletné, másrészt a kö­zépeurópai politika kulcsa és archimedesi pont­ja. Franciaország már Olaszországgal való ri- valitása következtében is különös súlyt helyez Ausztria megnyerésére s nem látná szívesen, ha a német—osztrák köztársaság teljesen Mus­solini felé orientálódnék. A londoni flottakon- ferencián az olasz—francia viszony még job­ban elmérgesedett és a párisi kormány Scho­ber fogadtatásával és a neki adott kedvezmé­nyekkel mindent elkövet, hogy borsot törjön a római kormány orra alá. Ezzel magyaráz­ható, hogy Franciaország sajtója és közvéle­ménye napok óta. szokatlan lendülettel készül a kis Ausztria kancellárjának fogadtatására és Schober párisi napjai a lelkes ünneplésekre mindig hajlamos francia fővárosban ugyan­olyan társadalmi eseményt- jelentenek, mintha bármily nagyhatalom hivatalos uralkodója ér­kezne meg. Annál föltünőbb ez a szokatlan melegség és ünnepélyesség, mert Parisban, a konferenciák városában, jóformán nap-nap után megfordul egy-egy miniszterelnök s a keleti jóvátétel fontos tárgyalásai alkalmából is egy­szerre több aktív kelet-európai államférfin tar­tózkodott a városban, anélkül, hogy ennek bárki nagyobb jelentőséget tulajdonított volna. Schober ünnepélyes fogadtatásával Francia- országnak céljai vannak, — hogy mik ezek a célok, egyelőre nehéz megmondani. A lapok napek óta óriási érdeklődéssel és rokonszenvvel kommentálják az osztrák kancellár küszöbön áiló párisi utazását. A félhivatalos Petit Párisién szerint nem udva­riassági aktusról van szó, hanem a lényeges és a szorosabb viszony megkezdéséről. A lap szerint a látogatás aligha hoz azonnal érez­hető eredményeket, de az osztrák—francia viszony fejlődése szempontjából Schober pá­risi napjainak óriási jeieníősége van. Közép- európa politikai stabilizációjának kényes problémáját Schober párisi látogatása újból fölvetette, irja a Journal. Franciaország a következő alternatíva előtt áll: vagy hely­reállítja okos újjáépítési politikájával a du­nai medence politikai é sgazdasági egyen­súlyát, vagy .megengedi Ausztriának, hogy Németországhoz csatlakozzék. A csatlako­zást nem gátolhatja meg a papiroson hozott vétó. Ausztria előbb-utóbb kénytelen lesz Németországhoz csatlakozni, ha nem adják meg neki az életlehetőséget. A Journal sze­rint az osztrákok csatlakozási kedve az utób­bi hónapokban lehűlt, elsősorban azért, mert Schober berlini utazása alatt nem kapta meg a remélt gazdaságpolitikai engedményeket. A lapok továbbá kifejtik, hogy Schober pá­risi utazása és Briand uj Páneurcpa-jegyzé- kének előkészítése nem véletlenül eseti ösz- sze. Briand és Schober alaposan meg fogják beszélni Európa újjászervezését s e kérdés megoldásában a kitűnő osztrák szakember­nek nagy szerep jut. Középeurópa jelenlegi helyzete paradoxonként hat s francia fölfo­gás szerint még nagyobb paradoxonként hat­na, ha a háború utáni helyzet Páneurópa he­lyett a pángermánizmust készítené elő'. * Egyedül a szocialista Populaire tiltakozik élesen Schober párisi utazása ellen és véle­ménye szerint az osztrák kancellár a francia fővárosban kétségbeesett mentési kísérletet tesz fasiszta Heimwehr jelnek érdekében. Scho­ber két dolgot akar Párteban. Először pénzt s azt reméli hogy a francia pénzpiacon elő­nyöse^ elhelyezheti az osztrák kölcsönt, má­sodszor katonákat, mert javasolni fogja, hogy Ausztria nehéz belpolitikai helyzetére való tekintettel a nagyhatalmak egyezzenek bele az osztrák hadsereg létszámának eme­lésébe, azaz a Quai d£Orsayon adják meg neki az engedélyt, hogy az eddigi illegitim fasiszta szervezeteket legitim formációkként beolvassza a németausztriai hadseregbe. Schober politikája a francia szocialisták sze­rint az elmúlt években nem volt más, mint állandó zsarolás az osztrák fasisztaveszede­lem kiszinezésével, holott a jólinformálí kül­föld tudja, hogy az osztrák fasizmust maga Schober istápolja és szervezi. Frank üsdyes npiSaSfcozata Paris, április 28. A Matin 'berlini munkatársa Schober párisi látogatásával kapcsolatban meginterjúvolta- Frank berlini osztrák követet, aki a következőkben foglalta össze az osztrák politika jelenlegi és eljövendő munkáját: —- Az a körülmény, hogy Schober kormánya megvalósítótt-a. az osztrák alkotmányreformot, meghazudtolja az ausztriai erőszakos változá­sokról külföldön elterjedt híreket. Az alkot­mányreform megadta az osztrák kormánynak a szükséges tekintélyt és Schober Hágában kellő hátvéddel képviselhette az osztrák fölfo­gást-. Hágában az osztrák akciót teljes siker koronázta, nem utolsó sorban a franciák ön­zetlen támogatása következtében. Schober ró­mai utazása helyreállitotta az olasz—osztrák jóviszonyt és a döntőbírósági eljárás bevezeté­sével eloszlatta a. feszültséget. Ugyanilyen si­kerrel járt- Schober berlini látogatása is. A kancellár párisi látogatása az osztrák— francia viszony megjavítását célozza. Európa centruma sokat- szenved a háború utá­ni borzalmas vámpolitikától. Ausztria kényte­len volt vámjait fölemelni, hogy a katasztrofá­lis munkanélküliséget le küzd je, de európai megegyezés esetén bármely pillanatban hajlan­dó vámjait ismét redukálni. Az osztrák követ nyomatékosan kijelentette, hogy Ausztria tá­vol áll attól a gondolattól, hogy bármiféle szö­vetségi kombinációval egy-két nagyhatalom uszályául szegődjön és ellentétbe kerüljön más országok politikájával. Osztrák munkások o francia elépítéseknél Becs. április 28. Az oszt rá le kormány szer­ződést kötött a franc in kormánnyal, amelynek értelmében az eljövendő három évben 15.000 munkást kiüld Franciaországba. A Mór gén je­lentése szerint az osztrák munkásokat első­sorban a franciaországi erődépiléseknél hasz­nálják fel. de az osztrák kormány kikötötte, hogy a német határ mentén nem foglalkoz­tatják az osztrák állampolgárokat, akiket csu­pán az olasz határ közelében levő erödmunká- latokra használnak fel. KasifjelentSséga magyar-osztrák közeledés Becs, április 28. Walko magyar külügy­miniszternek Schober kancellárnál tett lá­togatásához diplomáciai körökben érdekes kommentárokat fűznek. Az államférfiak ta­lálkozásál: a két állam közti közeledés jelé­nek tekintik, ami a magyar politika egyik alapfeltételévé vált, amióta Ausztria belpo­litikai helyzete lényegesen megváltozott. Walko látogatásának elsősorban az volt a célja, hogy a felveendő külföldi kölcsön ügyében a kancellárral megegyezésre jus­son. A tárgyaláson szó volt hir szerint arról is, hogy a magyar kölcsön kerüljön először kibocsátásra a külföldi piacokon. Walko külügyminiszter ma visszatért Budapestre. Schober osztrák kancellár május 6-án viszo­nozza Walko látogatását, mikor párisi és londoni útjáról visszatér. Sz5rnyQnéhsiömyiibb rep«id$zerencsét£e§tségeM sorozata Németországban, Amerikában - és Franciaországban A düsseldorfi repülőtéren főnyi szemeláttára húsz percem át vívta haláltusáját a levegőben egy vakmerő íégi akrobata Éleiével fizette meg az ejtőernyős rekordkísérletet egy amerikai pilótanő Sétarepülés közben lezuhant egy párisi személyszáüitó repülőgép Düsseldorf, áprifei 28. A repülőknek fekete napja volt -a most múlt vasárnap, amelyen különböző he­lyeken példátlanul súlyos és számos emberéletet pusztító katasztrófák játszódtak le. A légd kárándu- lápok vasárnapi halálkránikáljában megrendítő eset­tel szerepel a lohausend repülőtér. Hiindor+mark Willy repülő-akrobata több ezer főnyi közönség előtt produkálta magát, de nyak­törő légi mutatványát életével fizette meg. A páratlanul vakmerő pilóta azt akarta bemutatni a nagymamiban megjelent közönségnek, hogyan lehet az egyik repülőgépről a levegőben átjutni a másik gépre. Ezt a veszedelmes mutatványt olyképpen akarta véghezvinni, hogy az egyirányúan repülő gépek kö­zül az alsó gépről egy kötélhágcsóba kapaszkodva jut át a felette repülő gépre. A sokezernyi közönség feszült izgalommal figyel­te a vakmerő légi-akrobata bevezető mutatványait. Hundertmark felszállt az egyik gépen, majd mikor tisztes magasságba, jutottak, kimászott az ülésből, felkuszott a gép törzsére és a rászerelt trapézen pompás tornászmutatványokat végzett. A közönség tapsviharral honorálta az életét kockáz­tató akrobata merészségét. Mutatványainak' .„fény­pontja" azonban csak ezután következett. Most két gép emelkedett a levegőbe. Az egyik, amelyik az akrobatát vitte, valamivel tejeibb szállott minit a másik, amely közvetlenül fölébe került testvérgépének és kö- télhágcsót bocsátott alá. A második kísérletnél az akrobata elkapta a kötélhágcsót és annak első fokába bekapcsolta a biztonsági csattot. A kísér­let idáig fényesen sikrüft. A repülőgép 120 kilo­méteres tempóban irta le a köröket a repülőtér felett, uszályként maga után huzva a kötéihág- csót és a rajta függő embert. Ekkor következett be a mutatvány legizgalmasabb mozzanata. Az akrobata macskaügyességgel igyekezett a kö- télhágcsón feljutni. Az előző mutatványok és az izgalom azonban láthatóan kimerítette és kísér­lete többször is meghiúsult. A pilóta látta hogy vakmerő utasa nem tud meg­birkózni a maga étié szabott: fedadatital 1 és hogy erőtlenül csüng alá a köbélihágcsőról. amelyhez csak a biztonsági kapocs fűzte testét. A gép leereszke­dett, mind közelebb jutott a földhöz s a pilóta jelekkel igyekezett a nehéz helyzetet megmagyarázni. Odafenn megértették, hogy baj van s hogy meg kell menteni az élefcveszedelembe került akrobatát. Elő­állott a mentőautó, amelynek tetején rendőrök fog­lalt! ak helyet. Arra vártak, hogy a gép egészen leereszkedik, közvetlenül föléjük kerül, úgyhogy egy ügyes metszéssel elvághatják a kötclhágcsót és meg­menthetik az akrobatát. Minden úgy történt, ahogy kiszámították, a gép fe­jük fölé ereszkedett, az akrobata karnyújtásnyira vod't tőlük... Már meg ás ragadták ... A kötet-hág­csót azonban nem tudták elmetszeni... A közön­ség visszafojtott lélekzetted, dermedten figyelte ezt az életihalálra menő mentőakciót. Rémülten látták, hogy az akrobata teste kisiklik a rendőrök keze közül, a gép maga után vonszolja, többször a földhöz csapódik, majd a pilóta újból a magtasba viszi a kötélen függő embert. Most a mentés más módját eszelték ki. A test­vérgép egy kötelet é segy kést dobott le a pi­lótának azzal, hogy juttassa, el az akrobatához. A pilóta meg is kisérelt-e, de a kötél az akrobata teste köré csavarodott és pedig olyan szerencsétlenül, hogy a karját és a nyakát összeszori tolta és képtelenné tet­te minden erőkifejtésre. A kísérletezés tovább folyt és a pilóta és sze­relője minden lehetőt elkövetett, hogy az ereje végére jutott légi akrobatát a kőtéíhágcsóval együtt felhúzzák a gépbe. Végtelennek látszó húsz perc telt el ezzel a próbálkozással. Ez idő alatt az akrobata erőtlenül és mozdulatlanul függött a guzs- szerüen testére fonodó kötelékek között. Mikor minden próbálkozás eredménytelennek bizonyult, a pilóta az utolsó eshetőségei is számba vette: hogy lereeszkedik a földre olyan óvatosan, ahogyan ez csak lehetséges, így is tett. A gép a lehető leglassabban igye­kezett földet érni, de a katasztrófát igy sem lehetett elkerülni. Amikor a mentők kiszed­ték a szerencsétlenül járt akrobatát kötelé­keiből, még élt, de egy órával kórházba szál­lítása után belehalt rendkívül súlyos külső és belső sérüléseibe. Nework, április 28. A Temesse állambeli Pay-etvilla városka repülőterén tegnap borzai-' más Szerencs éti enség történt. Repülőnapot rendeztek, amelynek keretében légd akrobata- mutatványok is szerepeltek. Az egyik pilóta a, nézőközönség feje felett alig száz méternyi magasságban elvesztette uralmát a gép felett. A repülőgép lezuhant, a repülőnup siirü kö­zönsége közé esett és szörnyű pusztítást vitt véghez. Kilenc embert halálra zúzott, húsz nézőt pedig életveszélyesen megsebesíteti. Különös véletlen, hogy a gép pilótája és utasai sérülés nélkül mázták meg a balesetet-. A Texas állambeliAlvord közelében egy sze­mélyszállító repülőgép viharba jutott és a széíorkán földhöz csapta a gépet, amelynek három utasa szörnyethalt. Ports-Mouthi jelentés szerint egy repülőgép, amely kényszerleszállást akart végezni, az ut- rnenti fába ütközött. Motorja felrobbant és a gép lángbaborult. Utasad közül két 12 éve® gyermek szénné égett, « pilóta életveszélyesen megsérült. Roosefelifield, párilis 28. Newyork lóri kikö­tőjében' tegnap halálos véget ért- Miss Francé* Rees, aki a múltban több ejtőernyős ugrással vonta magára a figyelmet- és számos rekordot állított fel. Tegnap ötezer méter magasságból vetette magát alá, az ejtőernyő azonban nem nyílt ki idejében s a vakmerő leány életével fizette meg ezt a. rekordkísérletét. Páris, április 28. Tegnap délelőtt egy sze­mélyszállító párisi repülőgép, amely sétarepü­lésre vitte a jelentkezőket, St. Denis előváros közelében eddig ismeret­len okból lezuhant. Három utasát súlyos sebekkel szállították a kórházba. S szerbek a ooHtfloi pariik légióival akarták megtörni a honátokat A Macsek-sHk titán a jobboldali radikálisok pőre kerül sorra Belgrád, április 2S. A Macsek-pör még tart, de a zágrábi biróságok máris újabb nagy horvát politikai porokét készítenek elő. A mostani pör tárgyalásának befejezése után sor kerül a 26 horvát jobboldali radiká­lis vádlott pőrére, akik annakidején állítólag résztvettek Schlegel Tóni zágrábi laptulaj­donos meggyilkolásában, továbbá eltettek láb alól két szerb rendőrágenst, valamint több exponált államhivatalnokot megsebesí­tettek, ezenkívül merényleteket terveztek vasúti hidak, utkeresztezések és csendőrlak- tanyák ellen. A két fővádlott: Babits sofíőr és Pospysil külföldre menekültek. Hotel Continental Budapest VII., 1 Int. tel. 462-28. Dohány ucca 42 nj 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom