Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-03 / 77. (2298.) szám
1930 április 3, csütörtök % kortesrezsim vezetése alatt álló ügyvitel mellett azonban semmi garancia sincs arra, kegy ez a jövedelem tényleg hasznos beruházásokra .forditifearak; > ft föi^rsfsrüi hárem resziaszkéi ,Báfd᧫i“ Azt mondják, h&gv a földreformnak a föld- osztási része már befejezést nyert s már csak -az erdőreform van hátra- Hát T. U. ée Hölgyeim! Buezinezkón is készen van a földreform. Hivatalos statisztikák még nem jelentek meg, de azért anélkül is megrajzolhatom ennek a nagy csehszlovák szociális áldásnak a képét. A Sehöborn uradalmat nagyszerű taktikával sikerült a Zsivuobankkai társult svájci érdekeltség kesére juttatni igy 35—40 évig várhatunk még, amíg itt földreformról tárgyalhatunk. Ezzel a taktikával Gát, Jánosi, Árdó. Beregszász, Kígyós, Nagy- bereg, Beregujfalu, Dereen, Tórnos magyar községek, Alsó- és Felső-remek, Bárdház-a, Maka- ria ruszin községek fökttelenjei estek ei jogos földig ínyeiktől. A máltai lovagrendnek adták a Telekyé'k dolhai 60.000 holdas erdejét, Ez a ruszinszkói földreform második nagy áldása. A harmadik áldás azt a 16 maradékbirtokost érte, akik közül 14 cseh. t uilvTán és 1 nagyorosz nemzetiségű, ft negyedik éfdás $ telepiek A negyedik áldás ama telepesek fejére szállott, akiket a földreform jóvoltából a történelmi országokból telepit ettek hozzánk nyilván azért, mén sem a ruszin, sem a magyar nem akart földet, és szívesebben megy Belgiumiba, Kanadába, Argentínába! A magyarság, feltéve, hogy a község elégszámu agrárpárti igazolványt fogyaszt — csinálhat legelőbérlő druzsfcvot s ha még jut valahol egy kis darab föld, úgy arra kihajthatja a. marháját, de ismétlem, csak agrárpárt! igazolvánnyal. Arról egyáltalán beszélni sem lehet, hogy a földreform a magyarság számára a legcsekélyebb előnyt, kedvezményt hozta volna meg, sőt helyzetünket emk megnehezítette. A borászokat a kormány báídaíu szilfldjei csalogatják Az agrárpárti kortespolitika teljes meztelenségében tűnik elénk, ha a szőlő és bortermelésünk sanyarú helyzetét nézzük. Az agrárok korteshada teljes szájjal kürtöli a magyar szőlő- gazda fülébe: gyere hozzánk, mi majd megvédünk, megtiltjuk a borhamisítást, megszüntetjük a görög, olasz, spanyol bor behozatalát, védő- egyesületet csinálunk, deputációval megyünk a : niniszterhez. ő majd elintézi a dolgot. Igen s a földművelésügyi miniszter urnák koilégái- val egyetemben a legkisebb gondja is na gyobb annál, hogy megalkossa az élelmiszerek — idetartozik a bor is — hamisításáról szóló tilalmi törvényjavaslatát, ellenkezőleg a kereskedelmi minisztérium ankétot rendez, hogy hány százezer hektoliter s hány fokra cukrozott és felszeszeit idegen bort kellene még behozni, tárgyalás ellenére a nemzeteket ejválasztja egymástól. Amíg m nem történik meg, addig az európai közgazdasági helyzet komoly orvoslásáról nem lehet beszélni, Gabonamonopólíiun, rozsliszttörvény, agrárvámemelés, fokozottabb kényszerkiőrlés, mindé® csak gyenge tapasz a mély sebre s alatta, tovább eeny- uyesedik m élő test. Ha Bemes külügyminiszter ur mámidieo. tetóotetélyét latba vetve azon lesz, hogy a kazépeurópaá kisebb nemzetekét közelebb hozza egymáskoe m.ég áldozatok árán is, akikor igazán nemcsak nemzetének, hanem m európai nemzeteknek a nagy fia less, de amíg a nagyon kétségbe vonható győzői minősége nimbuszából nem engedve, félvállról akar eüntézmá országokat és- népeket, addig Ceehsalovákiia külkereskedelme lassan, de biztosan fog haliadul a pasz- szivitás, az álam lakosai pediig a teljes gazdaságii leromlás felé, a paiuperijzáció fog itt uralkodni. gyen területeken olcsó géperővel olyan termelést üz, hogy azzá! lépést tartani a reparációval terhelt Európa képtelen. A tanulság ebből az, hogy • a két világrész mérkőzésében Európa csak ügy állj® meg a helyét, ha valamennyi nem zet összefog, létrehozza a gazdasági együttműködést; ámde ez az akció nem lehet addig sikeres, míg a nemzetek közé a trianoni határok s más hasonló epizódok örökös politikai éket vernek. Valószínű, hogy éppen a gazda-sági krízis fogja rákényszeríteni a kié és nagyhatalmakat arra. hogy eme hatalmas ég Európa gazdasági megmentésére egyedül alkalmas összefogás feltétele, a nemzetek politikai békítő se megtörténjék, hogy kkKiézöböl'teggenek azok a zavaró momentumok, amelyek ma miden vámbéke A kisebbségeket tehermentesíteni ki8S s ftlsiabatíitisi illeték fiietése Ilii Nőm csánáilitaan a-bbőil titkot, hogy a jóvá'béteM ügyet tartom az eurónaá közgazdasági válság egyik főoMaaik, amelyet vailaanilyein európai közös elhatá- rozásead meg kell saünitetnil. De egyenesen erkölcstelennek tartom az-t. hogy a köztársaság határai közé akaratuk ellenére zárt kisebbségi nemzetek jűvá-téteU és felszabad! tási dijat fizessenek azért, hogy idegen nemzet, idegen faj domíniuma alá kerültek. Ez nemcsak az erkölcs, hanem a logika alapvető törvényeivel edtentótben áliL A köveiüíezletéss itt viszont az, hogy a oselifizlovákiaá magyar és német kisebbséget teljesen tehermentesíteni kell-a felszabadítói iilHetbék fizetése alól. Ez pedig gyakorlatiig úgy valósdthaitó meg, ho:gy az állami köradók. állami közterhek megfelelő hányadát a magát magyarnak, vagy németnek valló adóalanyoknál levonásba kell hozni. Valósadnál, hogy m a tiltakozásunk, mamit annyi más, nem fog eredménnyel járni, má azonban ezt a kérdést- állandóan felszínen fogjuk tartami. Megás csak lehetettem, h-ogy rajtunk, tegyőzöitekem, hadisafre- szerüen a béke tizedik esztendejében kénys^erön- tézkedéseket hajtanak végire. Legyen elég, hogy kényszerűségből áldoztunk .földünkkel, vagyondézs- mávaí a pénzünkkel, legyein elég, hogy megkülön- bőafcetöit rigorozátéssal kezelték anyagi kérdéseinket, pénzügyileg legyemgiiteítek bennünket; ne kényszeriíeenek tehát miliőket, az elszakitattajloait, a kisebbségi sorsra kémyszerifetteket. a legyőzötte- ket csakás a győzőket terhelő csehszlovák fetezp.ba- ditási illeték fizetésére. Az igazságszolgáltatás a történelmi országokban is nehézkes Egyedül' m igaaságsaolgálafcfás 'terén nem állítom, hogy Ru/szrimsskó hátrányosabb - helyzetiben volna, mint a történelmi országok. Az igazságügyi miniszter ar azonban csak sopánkodni tud, a helyzet javítására volna ugyan elgondolása, a bírák fizetését azonban nem emeli s ezért nincs elég bíró s ezért, kell hat hónapot de várni minden tyukper- bem egy-egy terminusra, de a komolyabb és nehe-í ciáíis biztositó kiapadhatatlan forrása ** egész éven át. Fentebb láttuk, hogy a melioráoíős alapból milyen parányi morzsák jutnak Ruszinszkó számára. A közp. szoc. bizt. a több alap mellett ezt. az alapot is támogatja, sőt ilyen célokra közvetlenül és közvetve ad pénzt A cseh és ünkormányzafók §@idágkGáás@ Mármost egy cseh, vagy morva község — mondjuk — meliorációs vállalatának 2 milliós költségvetési fedezete igy néz ki; egy harmadrészt ad az állana, a másik harmadrészt felveszi a község a központi szociális biztositétól közvetlenül a harmadik harmadét ugyancsak ezen intézet pénzéből a Zemská Banka utján s fizet ezért potom kamatot. de ha a község megszorul, erre a kamatra külön szubvenciót kaphat megint az államtól Hát ez az az állami gazdálkodás amely ráfizet Ruszinszkóra! A tőlünk, belőlünk kisajtolt beéegblztosi- . tási dijakat szépen megosztják a cseh közélte jogeseteik végső eláoibéaéee évekig tark. Az; járások és bankok között, STSKCSF? S2S&S7G& de ha » ■» községeink, vállalkozásaink segé- nők építésére olyaai összeget vett fel, hogy asst szívesebbe® látnék aa ieÜsoOiaügyi épátkezésekuél. Justicla isfessaiszoRy feileg A® igazságügyi miniszter ur a bizottságok elölt ■teljes egészében beismerte, hogy a csehszlovák Jusz- ticia isteniasszcnya tetőtől talpig beteg. A betegágyhoz bennünket magyarokat nem boceájfeunaik s igy a gyógyulási Jodyaimait késedelmes megiinduláfiáért nem vagyunk felelősek. Csak eaijnáIlko®niUinlk kell, hogy ser. erős, férfes karakterre vall® beismerés mellett az igzaságügyi miniszter úrban már nem volt any- nyi bátorság, hogy a mi speciális fájdalmunkra is kitért volna, vágyás, hogy mit szándékszik tenni as ügyvédi kamarák autonómiáját megesufoló. tu- rőcszentmártoni ügyvédi torzkamara azonnali feloszlatása és a* önálló ruszinszkói ügyvédi kamara felállítása érdekében. Avagy- újabb évtizedekig alkarja fenntartaná a mai szégyenletes állapotot? Az igazságügyi mámiisotea* ur egyik elődje az iigyvédképzés kérdésében megáfe- pitotta, hogy a magyarságnak kétségteJen joga. van a magyairnyelvü ügyviédképesitésá bizottság felálli- tására.. Ez a nyilatkozat már évek elfőtt hangzott el; miért késik tehát a megvalósítása ? A msgyar agyvédjelfilt nemeiül sem vizsgázhat? Az igazságügyi kormányzat eme súlyos sérölan.ünk orvosláséinak ©lihamyagolása mellett ©érelméink vé- geláühataitílain sorát Legújabban azzal tetézte, hogy á prágai felsőbirőság melleit működő német bizottságnál ügyvédi vizsgára jelentkező magyar jelölteiket a tanszabadság újabb airoultüíésével a vizsgának német nyelven váló tetébetésétől eflfötöbte azzail, hogy a magyar jelölt csak magyarul visssgásihat és mert magyar bizottság nsnes, tehát tessék csehül vizsgázni. E» történik a demokratikus, a kisebbségi nemzetisésrekre is kiterjedő jogegyenlőség nevében. mert hát a történelmi ország fogyasztói nem tudják nélkülözni az édes, erős borokat. Ez olyan jánusarcu, söröehordó tetejéről be fczélő korte&poliitika, amelyet elszenvedhet,, eltűrhet a jó idegzetű ember a választási harc hevében, de amely politika nem alkalmas népek, nemzetek, országrészek állandó irányivá sára. Az ipart, kereskedelmet tönkreteszik az adók és szociális terhek Az ipari és kereskecLetemiügytt mimsztériuan a maga közel 47 millió koronát kitevő költségvetésével nem sokat tesz, talán nem is tehet Ruszlmszikó fize- 'ti&k'éptelensiégtekbe, csődökbe kényszerült iparosainak és kereskedőinek érddkébön. De Íriszen ez nem :is célja a történelmi országiokat favorizáló cenitira- iista kormányrendszeimek, hogy Ruszánezkó istenadta tenm-észeli kincséi kiaknázza, helyben teklol- gozza, mert hiszen A oieifigaztiaságf válságot at adóvégrehaifO orvosolja Uraim, önök túlsókat betszélnek a mezőgazdasági g általában a közgazdasági válságról, de nemcsak az orvoslásra irányuló tettek, hanem az akarat s készség is hiányzik. Hát nem a ’feglogikusabb volna, hogy a szemes termés értékesítésének válsága éveiben a többi termelési ágat karoljuk fel, igy a szőlészetet is? Kern. önök magára hagyják a szőlősgazdát, h akit az import és hamisítótt burokkal még nem fullasztották el, urna rákiildik a beteg- segélyző pénztár végrehajtóját, aki tüzzel- vassal hajtja be nemcsak az állandó munkások után járó illetéket, hanem razziákat tartva minden szőlőshegyen talált ember után kiveti a horribilis dijakat. A gazdasági válság igazi oka: kát világrész mérkőzése Es ha már a gazdasági válságnál tartunk, meg kell állapítanom, hogy a kormány nagyon rossz utakon jár az orvoslás tekintetében, mert nem keresi a baj okait, nem hatol azok njélyére. Európa gazdasági egyensúlya mind a mai napig nem állott helyre. Az európai államok ma nem képesek versenyezni az amerikai termeléssel azért, mert csaknem valamennyi európai államot, győzőt, legyőzőttet, egyformán terheli a reparádés jóvátétel! költségek 'improduktív kiadásának rákfenéje. A nemzetek, az emberek ideggel nem bírják el, hogy munkájuk gyümölcsének egyötödrésze jóvátételre íorditassék. a esek és morva iparnak piac, lerakodóhely kell, Ajb egyedül vásárlóképes hivatalnokosztály otthonában. Csaszlauban, Pilsenben veszi meg szükségleteit. a helyi iparosunk, kereskedőnk pedig becsukhatja, a boltot. A konmánymlk Salovemsaakó és Ruszinszkó ipari leépítésére törekvő poMiMkájáiniak egyik beszédes bizonyítéka az is, hogy a kormány a hatalmas kartel,- lekkel swemibesaálihiii neim mer, noha a szomszédos nagy ipari, államok már sikerrel keresik a védekezés módját. A csehszlovák kormány azonban éppen ellenkező intakon halad, mint azt az alábbi példa bizonyítja. Az állam, mint karteltag A hengereit rípvasikant&lll, melvnek maga az állam is tagja, Szlovenszkó és Ruszkiszkó részéire 100 qJk'énf 1000 K-vai drágábban számóitja a vasat Tri- aec tefeud'óá'Wom'ásir Ól, mint a 'történelmi országokba szóló küldemén yeknél. Ugyanazt a rakomány vasat, amit a. morva kereskedő 149.75 K-val fizet, a szlovenszkúi és ruszin kereskedő 159.75 K-val kénytelen megfizetni. Ugyanez a helyzet a fekete és horganyzott lemezeknél is. A sodronyszegnél a helyzet még rosszabb, mert a Ruszinszkó részére megállapított egységár 234 K. feltéve, hogy a kereskedő 10.000 kg-ofc vesz át. Egy brtinnt l^yesk-edó árjegyzéke ugyanezt a szeget bármályeU lm mennyiség vételiéinél 225 K-órt kánál ja azzal, hogy 5000 kg. egy tételben való átvételénél külön, tehát olcsóbb ajánlatot hajlandó beküldeni. Periig ez a brüni cég már kereskedő és nem gyár. Tfa most a. szlovenszkó) vagy ruszinszkói kereskedő ettől a cégtől ajánlatot kér, úgy azt, a választ' kapja, bogy az oda való szállítás a kartcl részéről meg van neki tiltva. i Igy //áimogi!iil)j«,,‘ tehát » kmteiflfbeu véfatvevó álüam, ! mint maga is vastermelő a szlovenszkód és ruHzin- stzkói 'kereskedőket és iparosokat. A szociális ^iztositá gazcSáí^odáss Ha pedig az őslakosban van még némi életerő, szívósság, azt. elintézi a szociális biztosítás, a beteg- segélyző végrehajtója. Betekintettem a szociális biz- tositáenak nevezett csehszlovák demiokratikus áldás 1920. évi. elszámolásába e miegdöbbenfő adatokat találtam ott. A központi szociális biztosító vagyona 1920 juili'us 1-től, a törvény életbeléptetése óta 2.212,039.161 koronára emelkedett. Ebből a leltár és ingatlanok értéke 10 millió, a többi pénz pedig a nagy cseh bankoknál azok részvényeiben s betétekként van elhelyezve. Hogy ebből a horribilis összegből mennyit adtak, kölcsön a rnszinszfcói községeknek, gazdáiknak, az megtel sehol sem található meg, csak tény az, hogy a központi szociális biztosító a múlt évben az ipari hitel nyújtásával a történelmi országok nagy iparát is támogatni kezdte s erre a célra 8.250.000 K-t már folyósított. A szegéűy cipésziparosok támogatására a kereskedelmi tárca nevetséges két milliót vesz fel, de az érdekelt kisiparos szakma már áprilisra kimeríti ezt az állami hitelt, ámde az iparbáróknak nyitva áll a központi szólyért, kölcsönért kopogtatnak,- kaphatnak,- — de csak oly csekély- összeget-, amely az itteni hitelszükségletet ki nem elégíti, Ma már rayiiváfíwalóe hegy csekélység az, amit a mynkás a isse, kap Érdeklődtem aziránt is, hogy mit ad tulajdonképpen ez a biztosítás azoknak, akikért, létesült. Á kimutatások szerint a törvény három és féléves hatálya alatt 17.747 embernek 12.453.669 korona- végkielégítést s a férjhez ment munkásnőknek biztosított hozomány címén 10 millió 742.000 koronát fizettek ki- A december 31-i állapot szerint az intézet 604 rokkant munkásról, 1 agg= korú — 65 évnél idősebb — munkásról, 1007 özvegyről és 3056 árváról gondoskodott, ami az intézetnek összesen évi 1.892, 885 koronájába kerül. Ezért az effektusért kár volt megcsinálni ezt a nagy pénzgyűjtő intézményt, amely ilyen módon célját tévesztette, a munkásságnak'semmi különös jót nem hoz s csak arra szolgál, hogy a pénzt tőlük beszedje s azt vagy a történelmi országokban, hasznosítsa, vagy pedig 5—8 cseh bankot gazdagítva, nekünk uzsora kamat ellenében közvetve rendelkezésre bocsássa. Mi az első pillanattól kezdve kételkedünk a nagy eszme világmegváltó hatásában, de ilyen hatásra őszintén szólva, nem voltunk elkészülve,. l (HCV ‘v. ; •>.. A központi szoc. bizt. számunkra ismételem, egy pénzbehajtó szerv, az állami adóhivatallal párhuzamosan működő pénzbeszedő szerv, amely, a még található pénzt nálunk felszippantja, hogy azt sohase lássuk többé. A szociális &f2is$ifő iisiézef eg^lisvi bevétele Russlnsikéliái Ezt bizonyltja a közp. szoc. bizt. intézet egyhavi, 1929. november havi gazdálkodásának kimutatása is, amely szerint a betegbiztosítási dij előírása Ruszinszkóban 1.101.730 korona, mig az aggkori és rokkantsági bizy- tositási dij 618-471 korona volt, a tényleges bevétel ezzel szemben Ruszin- szkóból betegbiztosításra 607.522 korona, aggkori cs rokkantsági biztosításra 1.069.121 korona. Tudnivaló, hogy a rokkantsági és aggkori biztosítási dij teljes egészében Prágába vándorol, vagyis csak egyetlen egy hónapban 1 milliót meghaladó töke megy Rtiszinszkóból Prágába, ami évenkint 12 millió koronát jelent. Ennyit mi még uzsora kamat mellett sem kapunk vissza nem egy év alatt, hanem 10 év alatt sem. És még mindig merik állítani, hogy ráfizetnek Ruszinszkóra? Ilyen gazdasági és szociális politika mellett a ruszin és magyar munkás csak egyet várhat a kormánytól: Argentinába átsegítő állami hivatalt, ami meg is van. Ez is munkáspoliiika ugyan, de nagyon különös, hogy a történelmi országokban nem élnek azzal, ellenkezőleg, még a szabad kültözködési jog elvének sérelmére pl. az osztraui munkásnak nem adnak kivándorlási útlevelet sem, hogy a gyár és a bányaüzemben fennakadás ne legyen, pedig a történelmi országok népessége sokkal sűrűbb, mint a mi területünké. VUIanyo5itás, útalap, sóbányák A közmiiükaügyi tárca költségvetésének főfüzetében a személyi kérdést nem mutatják ki külön tartományonként s igy a ruszin szkói állami közmunkaügyi szolgálatban alkalmazott csehek számát sem tudjuk, tehát a priori feltételezem s feltevésem a fentebb már mondottak szerint helyes, hogy itt sem fizetnek rá Ruszinszkóra, különben nem felejtették volna el a külön kimutatást. Ebbe a reszortba tartozik az állami elek- trizáció s ezzel röviden végezhetek: Cseh és Morvaországban már az se rendes falu, ahol az istállóban villany nincs. Ruszinszkóban, a sebesfolyásu vizek hazájában, ahol csak turbinát kell beágyazni, úgyA másik dolog; Amerika olcsó, úgyszólván imszólván egyetlen ilyen olcsó villamos berendezés nincs. Az ugyancsak idetartozó útalap gazdálkodása külön fejezetet alkot. A lapokban megjelent. hírek szerint az ucalap bevételei 1929- beu az előirányzott 80 millió korona helyett 135 millióra rúgtak. Csak az automobiladó egymagában elérte az előirányzott összbevételt Összeget, a S0 milliót. Az útalap kezelösége Ruszinszkóra nem gondcü Az állam az útalap dotációján ki óül állami utak és hidak építésére 70 millió koronát vett fel és ebből a ruszinszkói országutakra 3.660. ezer koronát szándékszik, fordítani; ugyan
