Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-27 / 96. (2317.) szám

13 !8W 8j>riS» W; vasárnap. Helyszíni szemlén Filke Sándorral, a szepsi cigányharamiával 4» Filke Sándor elbúcsúzott szüleitől s még utoljáim bejárta otthoni tájakat Vasárnap IItavára viszik — Míg is büszke tetteire és röstelli az apró-cseprő detiktamokat — „Szeretném még utoljára a Zsófii látni** 'ni RE IC. Kassa, április 36. (Kassai szerkesztőségünk­től-) Utolsó jeleneteihez érkezett tegnap a szepsi rémdráma, melynek főszereplői, tizenegy sápadt, gyerekarcu cigányember, három nap óta újra a vádlottak padján ül, hogy beszámol­janak azokról a bűntettekről, amelyekkel éve­ken keresztül izgalomban tartották a szepsi környék lakosságát. A három bandavezérrel, Fiike Sándorral és a két eíketoéma vádlottal: Ribár Bélával é« Józseffel száguld az autó bűntetteik szimhe- lyére. Helyszíni szemlét rendelt el a bíróság, összeláncoiva, egymáshoz kötözve ül föl a ké­nyelmes, négyhengeres autóba két csendőr tár­saságában a három rablógyilkos. Szélesen he­lyezkednek el a puha bőrpárnákon, mintha va­lami társas kirándulásra vinnék őket előkelő kíséretben, melynek tagjai között a kővetkező három autóban a törvényszék büntető tanácsá­nak elnöke, Móric* József dr., a büntető-tanács két birótagja, továbbá Túrók Jaroslav dx. ál­lamügyész, a siketnémá tolmács, Garay István rendőr tanácsos ér« egy újságíró foglalnak he­lyet. Helyszíni szembúdon Előkelőén cigarettára gyújt a három rabló- gyilkos cigány, gondtalaaiul pöfékelnek, amint az autó röpíti őket bűncselekményeik első ál­lomására, Csécs faluba, ahol kirabolták a pos­tahivatalt és a szövetkezetei. A három rabló­gyilkos konokul tagad. Tudni sem akarnak semmiről és Filke mosolyogva válaszol a* el­nök kérdésére: *—t Csak nem gondolja a nagyságos elnök nr, hogy én, a „nehéz fhs“ ilyen bagaíeTl-ti gyekbe keveredtem... fia újra fut a* asrtósor továfcto Makraoe köz ség felé, ahol Wohl Samu dr. szepsi ügyvéd villájából elrabolták a nehéz péoztárszekrényt és főlfeszitették. Itt as egyik siketnémá megjelöli a tetteseket két, a fogházban ülő cigány személyében. Móricz elnök figyelmezteti Filke Sándort, hogy miután a osond őrségen bevallotta a mák- ranci kasSBarablást, mondja el, miként hajtot­ták végre. Fake, sutot mizKkörayteaor, Tthháayflwr feléje fordul a* érdeklődéi, most. is mosolyog: —i Elnök ur, nem vállalok olyasmit, amiben részt nem vettem. Móricz dr^ Lássa. F3ke, maga egy egész rendes ember benyomását tette eddig, aztán a kas&zarablás nem le olyan d-efaonosztáló, mint a csirkelopás. Miért nem vallja be? Filke: Jól tudom én azt, elnök ur. Dehát iga­zán nem vagyok kötelezhető arra, hogy a ma­gam rovására meséket találjak ki. A legközelebbi állomásunk Szepsri. Járásfő­nökség. Két évvel ezelőtt ide törtek ibe a cigá- nyok, mintegy tizen, Filke Sándor vezetése alatt, aki a tett elkövetése napján a fős zol ga- biróság udvarán lévő fogház lakója voR és akit az éj folyamán társai egy létra segítségével kiszabadítottak, hogy a járásfőnökség nehéz pénzszekrényének elrablását az ő vezetése alatt hajtsák végre. FUke az otthoni levegőn ,.. Amint Filke Szépéi felé közeledik, ©lérzéke- nyedik. Az az ember, aki 25 éve* korában élet­fogytiglani fegyházzal zárta le bűnei sorozatát és hat emberélet kioltása nyomja a lelkiismere­tét, születése helyén, a csupa-ismerős között újra gyermekemberré lesz. aki érez, aki otthon van és a tavaszra fölserkent flórában, zöldfü­ves térségeken újra látja önmagát, a talán még büntelen gyermeket, avagy a későbbi bű­nöst, az első gyilkosságok elkövetőjét. Hol el­méláz a tekintete és belevész a napsütéses dél­után távoli szürkés ködeibe, hol föfrnosolyog, emlékek derűje terül szét az arcán, aztán meg elkomorodik, mert megzörrennek kezén a bi­li nőiének láncai. Élénk lépésekkel vezeti a törvényszék tag­jait azon az utón a járásfőnők ségi iroda helyi­ségesbe, amelyen keresztül behatoltak a pénz- társzekrényhez. Elmagyarázza tüzetesen, vidáman, hogy mi­ként zajlott le a rablás. Szavaiból kiérezhető, hogy nagy súlyt helyez arra, hogy az ő rabláei művészete lehetőleg el­kápráztassa a hallgatóságot. Majd a fogházba vonulunk, ahol megismétli a börtönből való ki- szabadulását és a reggeli órában való visszaté­rését társai segítségével. Megmutat,ja a helyet, ahová a pénzszekrényt elszállították. Kedélyes hangon magyarázza Móricz tanácselnöknek, hogy milyen egyszerű dolog is az az ő szá­mára, ha egy erős acélból készült Wertiheim- szekrényt. kell fölnyitni: — Nincs olyan vastag pénzszekrény, amelyet háromnegyed óra alatt fel nem nyitnék. Hitetlenül rázza körülötte néhány ember a fe­jét, aonire megsértve megszólal újra: — Ki lehet próbálni! Filhe találkozik szüleivel Filke Sándor közben körülményesen arról is be-számoL hogy milyen életet élt a gyilkosságok és a rablások előtt. Köziben gyorsan hírül megy a faluiban, hogy újra itt vannak Filke Sándorék, mire több száz főnyi tömeg gyűl egybe, rohanva jönnek elő Filke Sándor óe a Rabár- testvérek társai és hozzátartozói, a cigányne­gyed lakói, akik még utoljára látni akarják Fiikét és a két Ribár-testvért. Köztük tolong Filke Sándor édesapja és édesanyja, akinek a karján egy másféléves apróság nyü- göeködík, a szoknyájába kapaszkodva egy 4 éves öccee Fűkének, hátuk mögött tolong Fűké kreolarcu, 17 éves húga, aki valóságos cigány­szépség. Móricz elnök engedélyt ad Fiikének, amikor a bírói tanács­osai együtt kilép a várakozó tömeg közé, hogy elbúcsúzzon övéitől. Filke odaszól az édesapjának: — Az az utolsó kiváságom utoljám, hogy küldjétek nekem azonnal 15 koronát a fog­házba, mert a ruháimat akarom ház* külde­ni. Vasárnap indulok Illa vára. Érzelmes jelenet következik. Filke megbilin­cselt kezeivel a kicsiny 4 éves öccse felé nyúl. Mosolyogva, gügyögve hajol le hozzá. — Bundikám, Bundikám hogy megnőttél, — mégha tót tan felemeli, amennyibe a bilin­csek engedik, átöleli és csókolgatja. Móricz efenök bíztatja Fűké szüleit, hogy bú­csúzzanak él fajuktól. Édesanyja szótlanul ingatja a fejét Apja pe­dig hangosan, színété kiabálva mondja Fűk e felé: — A szepsi cigányok mindig rendes emberek voltak, csak te hoztál szégyent rájuk. Ml alig tudjuk a kenyerünket megkeresni és neked rabolni és gyilkolni kellett, mert soha nem tudtad otthon tartani a pofádat Úgy k»H ne­ked, gazember! Most ülhetsz! Móricz elnök megszakítja az apa erkölcsi prédi­kációját: — Későn mondja est • fiának, most mór kár beszélni. \ A* autó tovasrobain- FUke kebléből nagy sóhaj szakad feL Uj Mornáe: BodoHÓ. Itt a banda négy tagja egy gazdát rabolt M. Filke lenézően mosolyog. Hangján, amint kér­dezi, hogy miért hozzák őt ide, érezni a méltat­lankodást, hogy neki ezt a megszégyenítő pilla­natokat is végig kell csinálnia, hogy csirke- tolvajok társáé ágában láthatják őt, a „nehéz fiuíw. Az autó azután Torna felé halad. Itt a szö­vetkezeti helyiség előtt áll meg egymás után a négy autó. A szövetkezet helyiségéből ugyan­csak két évvel ezelőtt egy nyári éjszakán mintegy 10.000 korona értékű élelmiszert, do­hányt és pénzt vittek el a haramiák. Filke szerelné a Zsófii látni... Mike itt is elemében van. Lejátsza a rablás lefolyását. Vállalja tettének következményeit, amelyek az ő számára már nem jelentenek túl­sókat. Egykedvűen mosolyog, műkor kérdése­ket intéznek, hozzá, hogy miként osztották fel a pénzt éts mire használta fel: — Kellett a pénz, mert két asszonyt kitar­tani itt is, mag Nagyidán is, költséges passzió volt. Kár, hogy meg kellett szűnnie a szabad é&etnek, mert mondhatom, egész jól éltein ad­dig, amig le nem fogtak. Szeretnék még egy­szer a Zsófival találkozni, aki itt él Tornán. A bíróság egyik tagja tréfálkozva figyelmezte­ti, hogy Zsófi biztosam már mással él, mire Fil­ke kedélyesen rávágja: — Jól teszi, adja neki az Isten, csak nem fog engem megvárni, nem lesz bolond. Öreg em­ber leszek már, símkor én IHaváról előkerü­lök. Azt hiszem, már ekkor nem kell nekem í*e a Zsófi, se más. EHhaílgat. Cigarettára gyújt, és ajra megindul a menet az autók felé. Amint lassan mozgásba jöiunek, úgy borul el Filke arcai Az összegyűli tömegben szeretné fölfedezni Filke az ő Zsó­fiját, aki úgy látszik a legmélyebb nyomokat hagyta a haramia életében. Porréteg nyeli el a csendőrökkel és a három rablógyilkossal elszá- guldó autót és viszi vissza őket a fegyházba. mely most már nagyon-nagyon hosszú időre nyeli el az utolsó évtized három legveszedelme­sebb haramiáját. Gellért Jenő. Lezárult a szepsi rémdráma utolsó fejezete Kassa, április 26. (Kassai szerkosatősé- günk teleionjelöntése.) Ma délelőtt volt a szepsi cigányok lopása bürpperéoek utolsó fő- tárgyalási napija. A tárgyaláson Mórica tar nácsolnök Filke Sándort szembesítette ismét a többi vádlottakkal, akik azonban ma ie ta­gadták tettüket. A bíróság ezután itóleíbozabatra vonult vissza és rövid tanácskozás után kiihiirdertite Ítéletéit, amely szánkót Filke Sándort a sorozatosat! elkövetett rab­lásokért és lopásokért négyévi, Rybár Ele­ket 3 évi, Httdák Józsefet kétévi, Rybár Bé­lát, Csiszár Gyulát, Grulyó Barnabást és Zsiga Józsefet egy egyévi börtönre ítélte. A vádlott cigányok védőik hosszas kapocitá­lasa után az Ítéletben megnyugodtak. Ezután sor került a legfelső bíróság afe­lé tének felolvasáséira, amelyet a soerpsi cigá­nyok hafeendibeli gyiltkoseági ügyében hozott- A felsőbíróság majdnem minden egyes eset­ben megszigorí totta a vádlottak bűnt ütését, mégpedig érdekes indokolással. Nem ismer­heti ed — mondja a legfelső bíróság Ítéletié­nek indokolása — enyhítő körülményinek a vádlottak javára a cigány fajnak bűncselek­ményekre való hiajfemosságát. A bűnös hajlamossága a bűncselekmények elkövetésére vele szemben szigorúbb elbá­nást tesz indokolttá, mert csak akként lehet szembeszállni a nagyobb veszedelemmel, amely az emberi társadalmat azok részéről fenyegeti, akik hajlamosak bűncselekmények elkövetésére. Szigorúbb elbánás szükséges tovább aauért is, mart a böinceelekmények elkövetésére hajló ember rendszerint csak súlyosabb büntetés­sel lehet roegjavitani, mint a normális. Ez­ért a. lefelső bíróság a vádlottak bűncselek­ményeik elkövetésére való beigazolt hajla­mosságát snd^’oslbrtó és nem enyfeitő körül­ménynek vette. ennek alapítási helyben hagy­ta Filke Sándor és Rybár Elek életfogytiglani fegyházbüntetését, valamint Hildák József 15 évi fegyházbüntetését, ellenben fölemelte Janó Gyula 8 évi fegyházbüntetését 12 évre, Rybár Sándor büntetését 8 évről 12 évre, Rybár József büntetését 8 évről 15 évre, Rybár Béla büntetését 8 évről 12 évre, Csi­szár Gyula büntetését 12 évről 14 évre, Zsiga Imre büntetését 8 évről 15 évre, Zsiga Jó­zsef büntetését 8 évről 12 évre és Grulyó Barnabás 4 évi fogházbüntetését 5 évi fog­házbüntetésre. A kerületi bíróság ezután egyesítette a ma lopsotoért és rablásokért kiszabott bűne bőse­ket a legfelsőbb bíróság Ítéletével, amelynek alapján Rybár Bélára 12 és fél érvi, Csiszár Gyulára 14 és fél évi, Zsiga Józsefre 12 év és egy hónapi, Girolyó Barnabásra pedig 5 évi és 4 hónapi össEbürotefésit szabott ki, mig a többiek büntetése változatlan maradt. Az ítélet jogerős és mind a tizenegy súlyo­san elitéit cigány a. hét végén szálitják el az iílavai fegyházba büntetésük kitöltése vé­gett A vádlottak az Ítéletet nyugalommal fogad­ták, csak Rybár Eleik nem volt megelégedve az életfogytiglani fegyházbüntetéssel és Ry­bár Sándor átkozta a csendőrséget, aki sze­rinte áfíaftlaoul olvasta fejükre a gyilkossá­gok sorozatát. A többi is ártatlanságát han­goztatta. Ezzel lezárult a szepsi rémdráma utolsó fejezte is. Ba!láü-tof€?eici«3 Athénben Paris, április 26. A Figaro athéni jelen­tés© szerint április végén vagy május ele­jén a balkáni államok konferenciát tarta­nak a görög fővárosban. A konferencia cél­ja a balkáni béke fenntartása és biztosítá­sa lesz. Jugoszlávia, Albánia, Görögország, Románia, Bulgária és Törökország kép­viselői bejelentették megjelenésüket. A konferencia jellege félhivatalos s a dele­gátusokat nem a kormányok nevezik ki, hanem különböző gazdasági, politikai és tudományos testületek. Az athéni konfe- j rencián kidolgozzák a balkáni szövetség | j ogi ala p elveit. mmm \ i nin 27 j Április mm m Vasárnap ! Elsejéi; mllsa w Ételéi v zmr.wg»rTB»v rryyr• u-aara,rau tarajaggrat-Tixasm.uw. cvssizzz&iszzi KsarasRpcwa*an»a POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 2787. Grössling-neca 36/L KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Rnman-iicea 8. UNGVÁRI werkesztőség én kiadóhiratal: ParicTies-Mea i, NYITRAI szerkesztéség és kiadóhiratal: Ketbod-tér 8. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olasz­országba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössting-aeca 86. I. Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget ntánvételezzük. A többi államokba szolgáié riznmok megszerzését a prágai kiadóhiratal: Prága IL, Panská ni. 12. III. eszközli. ♦ j V ASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírla­pot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Lo­soncon, Léván, Komáromban, Ungráron, Rima­szombatban, Érsekújváron, Iglén, Eperjesen, Be­regszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsol­nán, Ipolyságon, Nagyszőllősön, Poprádon, Kéo- márkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Fiileken, Zselizen, Párkányban, Pöstyénben, Vágujhelyen, Nagytapolcsányban, Gálszécsen, Dunaszerdahe- lyen, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük. A kisebbségi javaslat sorsáról az alkotmányjogi bizottság fog dönteni Prága, április 26. A kisebbségi törvényho­zók közös törvényjavaslatával, amelyben a parlamenti kisebbségi bizottság megalakitá- j sát indítványozták, foglalkoztak már a cseh kormánypártok ás elhatározták, hogy a ja­vaslatot a kezdeményező bizottság a legkö- j zelebbi napokban tárgyalás végett kiadja az alkotmányjogi bizottságnak. Hogy miiyen sors vár az alkotmányjogi bizottságban a kisebbségi javaslatra, azt elárulja a Ceské Slovo. Azt irja ugyanis ez a lap, hogy a bi­zottságban a cseh pártok a javaslatot el fog­ják utasítani. Kérdés, hogy a bizottságban milyen álláspontot foglalnak el majd a né­met kormánypártok, amelyek most igen ké­nyes helyzetbe jutottak. — Kettős esküvő Jászai Mari családjában. Buda­pestről jelentük: Jasoai Marinak, a nagy magyar 'ifaagttkának Joli nevű unokahuga és István nevű unokaöccse huevőthélifőn tartották kettes esküvőjü­ket Rábatamási községben. Jásaai Joliit Horváth Jenő Eszterházy hercegi uradalmi kutéfzo vetibe fe­leségül, míg vitéz Jásaaii István Horváth Annust ve­zette oltárhoz. A kettős esküvőt régemllálbott irig- vérig magyaros Miodiaíkxm követett. — Életfogytiglani {egyházra ítélték Koncz győri alhadnagy gyilkosát. Győriből jelentik: Molnár Er­zsébet gyilkoesági bünperónek mai tárgyalási nap­ján a szrakórtői véleményekre vakmánt a vád- és a védőbesaédefcne került a sor. A bíróság eizután tanácskozásra vonult vissza majd hiMrdette az i#é- Hetét, amely szerint Molnár Erzsébetet gyilllcosság bünítette miatt éietfogytágáená tegyházra ttétte. Az ítéfetet Molnár Erzsébet nagy jajgatássad fogadta ée azt mondotta, hogy inkább ítéljék <5t haláima, a rab­ságot nem bírja kn, mert mindig maga etött látja áldozatát. Az Ítélet a cseitekmény efflcöveüJésének indokáiul a gyilkos nőinek Konca alhadnaggyal foly­tatott eaerelmá viszonyát jelöli meg. — Egy kassai rendőr tragikus halála. Kas saá szerkesztőségünk telefonálja: Tegnapelőtt este váratlanul meghalt Berginati Jraoláv 38 éves kassai főrendőr. Mintán a halál körülmé­nyei gyanúsak voltak, a vizsgálóbíró elrendelte a holttest fölboucolását. Megáll!apftást nyert, hogy a. halált győrsiefolyásu tüdővizenyő okoz­ta. A főrendőr tegnap délután rosszul érezte magát és lefeküdt. Mellette feküdt négyéves fiacskája, aki délután három órakor főiébredt. Ekkor már a főrendőr halott, volt. A kis gyer­mek édesapja bajuszával játszott és mikor édesanyja négy óra tájban megérkezett a vá­róéból, a kis gyermek nevetve mondta neki, hogy az édesapja nem akar megmozdulni. A főrendőr temetése ma ment végbe a rendőrség liezkísérete mellett. ÍV qji* 1 valódi etomdkassesi

Next

/
Oldalképek
Tartalom