Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-26 / 95. (2316.) szám

1980 Aprifc 26, szombat m <puxgsiMag^arhirlab 9 — Uheffkovies Dezső, a letartóztatott po­zsonyi tisztviselő, neon volt tagja a késmárki morikonzorciumnak. Uherkovics Dezsőnek, Pozsony város sikkasztó tisztviselőjének le­tartóztatásáról húsvéti számainkéban megje­lent tudósítás helyre igazításaképpen a kés­márki „Biograificsué Druzssztvo essz. válecs- myicih invalidov" a következők közlésére kér­te föl lapunkat: Uherkovics Dezső sohasem volt tagja a késmárki mozi konzorciumnak, amely az egyedüli mozi vállalkozás Késmár­kon. A késmárki mozivállalat viszont tagja a pozsonyi Ustredné Druzsszlvőnak, amely­nek megbízásából Uherkovics Dezső mint ellenőr évente egyszer — kizárólag megha­talmazása keretében — könyvelési ellenőr­zést tartott a késmárki mozi vállalatnál. Mindössze ennyi összeköttetés állott fönn Uherkovics Dezső és a mozivállalat között. — Húsvéti számunk tudósításába Uherko- vics Dezső ,,mozi tulajdonosi" mivolta Uiher- kovios Dezső saját kijelentései a Ipáján ke­rült bele. Uherkovics ugyanis ezzel a mesé­vel akarta igazolni állandó pénzbőségét. Kassa legciegánsabti és legszolidabb szórakozóheJye GASA1I6VA-BAR jí Elsőrendű zenekar Tánc | Vasár- és ünnepnap 5 órai tea — Kinnlevőségeit ruházza az Uránia bank­házra Nové-Zámky. Kérjen ajánlatot — Rádiótanszély a budapesti sziniakadé- mián. Budapesti szerkesztőségünk telefonál- ia: Egves lajiok tudni vélik, hogy a magyar rádi" óriási fellendülésével kapcsolatban az a terv merült fel, hogy a színiakadémián rá- diótanszékeí állítanak fel. A terv a megbe­szélés stádiumában van és hír szerint komo­lyan gondolnak annak megvalósítására. színes cipöápolószet.- MARGIT-GYÓG YVIZ a LEGJOBB. — Gyilkosság a rossz koszi miatt. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A Hűvös­völgyiben a Pasaréti-uti Révész-szanatórium kertjében tegnap e9te 10 órakor velőt hasitó kiáltások hangzottak el. A szanatórium beliek k irohantak a kertbe és vérbefagyva, holtan találták Dávid Lajosnét, a szanatórium 49 éves házvezetőinőjét. A holttest mellett véres balta feküdt. A' detektívek Farkas Gyula 24 éves szanatórium! szolga személyéiben csak­hamar elfogták a tettest, aki beismerte a gyil­kosságot. Kijelentette, hogy azért gyilkolta meg az asszonyt, mert az rosszul bánt véle és neki, aki nagyétkű volt, keveset adott enni.--------— ---------------- —v" m ... HA LTEHBERSER Gyártelepek: Budapest üsllce PieStany FIST - TISZTIT - MOS Központi üzem cime: Haltenberger festagyár, KoSice 2 jM-ÜTjirftnhA^ ....iJKtaUJRt — J ólsikerült kabaréest a Komáromi Katoli­kus Legényegyletben. Komáromból jelentik: A város legnépszerűbb s' legagilisabb kulturális egyesülete, a Kát. Legényegylet húsvéthétfőn este kitünően sikerült kabaréestet rendezett, amelyen egy- és kótfölvonásos vígjátékok szó­rakoztatták a közönséget.* Az egylet műked­velő gárdájának mindegyik tagja pompás játé­kával hozzájárult az est sikeréhez. xx Bodánszky Irén fogmüterme Levice- Léva, Masaryk ul. 8. Igen jókarban levő 59S-es Fiat automobil mely eddig 25.000 kilométert futott, iufiángos ítou eladá. Cim a P. M. H. kiadóhivatalában — Egy elmebeteg szörnyű tréfája. Kaposvárról jelentik: Sípos János Lengyeltótiban lakó nyugal­mazott irodatiszt nemrég került ki a kaposvári elmegyógyintézetből, ahová egy év előtt szállí­tották be. A húsvéti ünnepek után többen akartak látogatóba menni hozzá Lengyeltótiba. A félig elmebeteg ember, hogy vendégeit megtréfálja, az ajtó kilincsére rávezette a villanydrótot é6 igy abba kapcsolta az áramot. Sípos felesége ki akart menni a szobából, gyanútlanul megfogta a kilin­cset és az áram nyomban agyonsujtotta. A vizsgád lat nyomban megindult. xx A létért való kijz 7'lemben egészséges és el­lenállóképes testre van szükségünk. Ezt elérjük, ha. le iünket naponta ALPA-sóöborseesezel bedörzsöl­jük^ Vigyázzunk az eredeti plombáit csomagolásra. I Az Országos Magyar Szinpártotó Egyesület elnöki tanácsülése .SziuházKöiAvKuIíTüra P*****' .................................................... 1 1 * Meyerhoíd frenetikus berlini bukása Berlin, április 25. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Oroszor­szág legnagyobb rendezője, az uj színpadi kul­túra egyik legfontosabb inspirátora, Meyer- hold, Berlinben körülbelül megbukott. A kri­tika tisztelettel, de szinte egyhangú elutasítás­sal fogadta az orosz vendéget és társulatát. Jobboldaltól baloldalig — kivéve persze a kommunista lapokat — egyetértettek abban, hogy Nyugateurópa számára Meyerhoíd édes­keveset jelent, az, amit ő osinál, bár lehet ér­dekes, bár részleteiben lehet elfogadható, de teljes egészében egy rég túlhaladott fokot re­prezentál. Hasonlóképpen viselkedett a közönség, leg­alább is aznap este, amikor mi néztük meg Meyerhoíd társulatát. Crommelynok, egy belga Írónak „Dér gewaltige Hahnrei" cimü paraszt­tragikomédiáját adták, egy némileg csavaros, túlzottan kiagyalt históriát, amelyet Meyer- hold persze csak anyagnak tekintett rendezői művészete számára. Függönyt nem ismer. A színpad elejétől fogva változatlanul áll a közönség előtt. Mindenfelé mozgó kerekek, vasállványok, egy ródlipályához, vagy méginkább hullám­vasúihoz hasonló konstrukció az előadás kö­zéppontjában, furcsa csapóajtók, minden csak vas és acél, semmi kulissza, a termé­szettől való teljes eltávolodás. A színészek mind egyforma ruhában, stilizált kék mun­kászubbonyban, legföljebb még egy sapka egészíti ki a kosztümöt. Ugyanígy uniformizálva van a játék is, bár egyes nagyszerű színészek, többek között Meyerhoíd felesége, még ebben a keretben is érvényesíteni tudják rendkívüli zsenialitá­sukat. Ezeken a furcsa hintákon és hullámvasuta- kon tornáznak, táncolnak, sírnak és nevetnek a tragikomédia szereplői. Minden mozdulat túl­hajtott, átmenet nincsen, nevetés sírásba ful­lad, tragédia és komédia között eltűnik a ha­tár, mint valami pokoli ritmustól űzve, hajszol­ják és kergetik egymást a kék zubbonyé sok, egy félóráig érdekes, egy óra múlva fárasztó, a harmadik fölvonásnál pedig unalmas a mes­terséges nyugtalanság, melynek lényegét ugyan sejteni lőhet, de végeredményben mégis érthetetlen és indokolatlan marad. Nagyobb élmény volt az & vitaest, amelyet Meyerhoíd rendezett zártkörű közönség előtt a Theater am Schiffbauerdammban. Bátorságát itt talán még jobban bebizonyította, mint a színpadon. Először is azzal, hogy egy hosszú előadást tartott németül. Ebben nem volna semmi különös, ha Meyerhoíd valóban bírná a német nyelvet. De ezt bizony csak a legna­gyobb túlzással lehetne mondani. És igy elő­adása, melyben teóriáit próbálta igazolni, fur­csa párbeszéd jellegét Öltötte. Gyerekelőadá­soknál szoktuk látni, hogy a fiatal közönség elárulja a szerelmes királyfinak, hogy hol buj­kál a tündérkisasszony. Ugyanígy viselkedett a vitaest literátus publikuma is. Mindnyájan segítettünk szegény Meyerholdon. így csak hozzávetőleges képet lehetett al­kotni arról, amit tulajdonképpen mondani akart. Szerinte a színészeknek nem elég a szín­játszást megtanulniok, nincs szükség az úgy­nevezett lelki atmoszférára, sokkal fontosabb a testi erők fölött való föltétien uralkodás. Az ő színészeinek ritmikus táncot, klasszikus bal­lettet, tornát stb. kell tanulniuk, de ezenkívül meg kell tanulniok mindazt is, amit egy jó box- bajnoknak tudnia keik Mozogniok kell a szín­padon, ez a fő. De nem úgy, mint Isidora Dun- can tanítványainak és hasonló szerencsétlen kreatúráknak. A nagy, temperamentumosán őszb©csavaródó hajú, érdekes külsejű Meyer- hold maga kezd ugrálni a színpadon, hogy igy illusztrálja, milyen kémikusán hatnak a Dun- can követői. Alighogy idáig elért, eszébe jut Alfréd Kerr egy lesújtó kritikája. Kiáltozni kezd: — Itt van Alfréd Kerr? Vitatkozni szeretnék vele! — Nincs, nincs, — kiáltozik a közönség. En­nek ellenére nekiront Meyerhoíd a német kri­tika pápájának. — Kerr ugyan ért a színpadhoz, de úgy, mint ahogyan a snobok és dilettánsok értenek hozzá. Ebben csúcsosodik Meyerhoíd véleménye, melyet a közönség egy része üdvrivalgással fogad. Egyáltalában a közönség tulajdonképpen sokkal érdekesebb, mint Meyerhoíd. öreg szín­házbarátok, irodalmi kibicek, izgága kommu­nisták, kurfürstendammi in téllé ktuellek zsúfo­lódnak egymás mellé és nem csoda, ha a ké­sőbb meginduló vita folyamán egynéhányszor majdnem közelharcra kerül a sor. Hogy pél­dául egy szerény közbekiáltást idézzünk, egy öblös hang a következőket dübörögte a kar­zatról: — A lélek a Kurfürstendamm találmánya! Le vele! Egy harcsabajuszu öreg Meyerhoíd minden harmadik szavánál egyet bömbölt: —• Szemét! De mielőtt vitára sor kerülhetett volna, Meyerhoíd még félóráig fejtegette rejtélyes ke­resztrejtvényét: — A színészeknek modelleknek kell lenniök. Időérzékükkel, szemmértékükkel, gondolati és mozdulata gyorsaságukkal utánzásra és köve­tésre kell csábitaniok. Példájuk hasson oda, hogy ne növesszünk pocakot. Igen, hölgyeim, és uraim, ne igyanak annyi sört. (Fütty és taps.) Aztán elmondotta, hogy a festőt száműzi a színpadról, neki csak építészre van szüksége, aki minél több mozgási lehetőséget teremtsen, tér kell a játékhoz, minél több tér és levegő. Miután még egy dicshimnuszt zengett Gro- pius szinházkonstrukciójáról, hívei viharos tapsától kísérve, befejezte előadását, hogy né­hány pillanat múlva elővezesse „jól dressziro- zott“ színészeit. Négy hölgy és négy ur megmutatták, hogy hogyan folyik Meyerhoíd színészeinek kikép­zése. Tánc- és tornagyakorlatokat lejtettek el és bár kétségtelen, hogy sok szépség és báj rejlett a fiatal testek fölszabadult rugalmassá­gában, az egész bemutatás maga egy cirkuszi dresszur-akthoz hasonlított. Az istállómester, azaz Meyerhoíd segédje, igy kiáltott: Hopp! és az UTak és hölgyek (az egyforma uniformis a nemi különbséget majdnem eltüntette) elkezd­ték gyakorlataikat. Persze, ezek a többé-kevésbé szép produk­ciók még kevésbé érzékeltették Meyerhoíd el­gondolásának lényegét, mint az előadás maga. De végre sor kerülhetett az est fénypont­jára, a vitára. Először egy orosz szobrász ron­tott neki Meyerholdnak, aki többek között ki­jelentette, hogy eleinte Meyerhoíd hive volt, de most rájött, hogy az orosz rendező elbutitja színészeit. Még sok mindent szeretett volna mondani, de most máT nem lehetett féken tar­tani a. közönséget, gorombaságok röpködtek a levegőben. A nők hisztérikusan sikoltottak. egy kom­munista a páholy peremére állva, agitációs beszédet mondott, egy táncosnő fölrohant a színpadra és táncával illusztrálta, hogy Né­metországban mindent tudnak, amit Meyer- hold most akar kitalálni. Artúr Holitscher, aki bár jó szocialista, de erősen pocakos, félreértés áldozata lett, mi­után „kövér burzsuj" kiáltással a közönség egy része le akarta kergetni a színpadról. Mindez annyira főiizgatta Moholy-Nagyot, a Bauhaushoz tartozó kiváló magyar építészt, hogy Meyerholdot védő beszéde javarészt kör- beszaladgálásból állott, miközben egyre hang­súlyozta, hogy 6 olyan szörnyű izgatott, hogy nem is tud beszélni Éjféltájban a közönség már olyan jól szóra­kozott egymás között, hogy csak a legkeve­sebben vették észre, hogy Meyerhoíd Ismét a színpadon van és reflektál a vitában elhang­zottakra. Mit mondott? Örök titok marad. Vannak, akik azt mondják, hogy németül beszélt. Ráskay László. A Totdy Kör~ Kisialudy-ünnepe Pozsony, április 25. A Toldy-Kör méltóan akarja megülni Kisfaludy Károlyinak, a magyar irodalom egyik nagy alak­jának centennáriumát, ezért Kisfaludy-ünnepe t rendez vasárnap, e hó 27=én délelőtt 10 órakor a Városi Színházban. Az ünnepet Jankovics Marcell dr.-nak a népsze­rű elnöknek szavai nyitják meg, majd a kör fér­fikara amely újabban Budapesten aratott rendkí­vüli müvés-zi sikert, énekel el katonadalokat, ame­lyeket a pozsonyi közönségnek még nem volt al­kalma hallania és amelyek Budapesten annyira tetszettek, hogy meg kellett őket ismételni. A kart Németh István László, a kitűnő karnagy vezényli. Ezután Kisfaludy vigjátéka, „A kérők“ követ­kezik, amelyet teljesen korhű környezetben és jelmezekben a kör műkedvelőinek legjobbjai ját= szanak. A rendezést a fáradhatatlan Matzonné vál­lalta, akinek főtőrekvése, hogy a darabban meg­nyilatkozó korszellemet a leghívebben adassa visz- sza. A darab szereplőinek névsora a következő: Ghyiczy Ernő, Sárai Pali, Bifttera Baba, Kozáry Gábor, Matzon Ernőné, Niobus Harry, Duka Zó­lyomi Norbert dr., Z. Janic-sek Anna, Tollasi Ká­roly, B. Korompay László, Scbi-ffler Otmár, Lász- lófify László. Jegyek iránt élénk az érdeklődés, úgy, hogy ajánlatos őket mielőbb megszerezni Jegyek ára igen mérsékelt: 1—25 korona. A Toldy-Körnek ebben az évadban ez az utolsó rendezése, amely méltó befejezése a kör nagyará* nyu és eredményes első félévi működésének. (*) Földes szfntáusalata május l-étől kezdve Ko­máromban játszik. Komáromi tudósítónk jelenti: Földes Dezső, a nyugati szinikerület igazgatója társulatával együtt április 30-án érkezik Korrá* romba és megkezdi működését. Földes egyhónapig szándékozik Komáromban játszani cs budapesti vendégművészek felléptét vette tervbe. A társulat a Katolikus Legényegylet színháztermében tartja előadásait. Kassa, április 25. Legutóbbi közgyűlése óta f. hó 14-én tar­totta első idei tanácskozását a Szinpártoló Egyesületi elnöki tanácsa, amelyen az egyesü­let újjáépítését célzó több fontos határozatot hozott. A magyar színészet ügyének fokozott támogatására hivja fel az Egyesület úgy ré­gebbi tagjait, mint azokat az érdeklődőket, akik most szándékoznak a szinpártodás fon­tos kulturális munkájában résztvenni. Az Egyesület legutóbb megválasztott vezetősége uj tagok szerzésére aláírási iveket fog kibo­csátani. Az 1930. évi tagsági dijak beszedé­sét az elnökség most megkezdte s egyúttal felhívja az Egyesület tagjait, hogy minden­nemű befizetéseket kizárólag esak a Szán- pártoló Egyesület nyugtájával jelentkező pénzbeszedőknek, vagy közvetlen a nekik beküldött csekk utján a kassai bankhoz tel­jesítsenek. Az elnöki tanács ezenkívül azt a határozatot hozta, hogy az elmúlt évekről hát­ralékban maradt tagsági dijakat hivatalosan nem inkasszáltatja, hanem felkéri az Egyesü­let tagjait, hogy azokat — amennyiben tehe­tik — önkéntes adomány formájában fizes­sék be. A tagsági dijakra vonatkozó határo­zatokon kívül a tanácskozás még számos, a szinpártolást érintő s az Egyesület újjászerve­zésére irányuló határozatot hozott, amelyek a nagyjelentőségű egyesület munkáját nagy mértékben elő fogják segíteni. (*) Magyar vígjáték Newyorkban. Molnár íbnő, az ismert iró és humorista „A tanár ur házasodik11 címmel vígjátékot irt, amelyet S. M. Seliing for­dításában „Happy and careless11 címmel a jövő szezonban mutatnak be Newyorkban, a Broad­way egyik nagy színházában. Ugyanezt a vígjáté­kot Wolff Grunow, az ismert német dramaturg átdolgozásában ugyancsak a jövő évadban egy hamburgi bemutató=szinházban is előadják. (*) Mi újság a filmvilágban? A hírnév nem je» lent 60kat — legalább is Afrikában nem. így nyi- latkozik V. S. van Dyike, aki Afrika dzsmngeljeifc járta be egy filmexpedicióval é6 nemrég tért visz- sza Hollywoodba. Az oroszlán, melyet mindenki az állatok királyának tart, tulajdonképpen gyáva ál- lat, mely csak akkor támad, ha más menekvése nincsen. Ennek ellenében a legbátrabb állat, amellyel Afrikában van Dyke találkozott, a „dik- dik“ nevű parányi majom volt, amely semmiféle veszedelemtől nem riad vissza és akár az óriása kígyót is megtámadja. — Osztrák fűm Maek Sen-: net modorában. Béosből jelentik, hogy a Sascha- fikngyár elkészült legújabb vigjátékával, amelynek magyar cinné a Strandsellők kapitánya lehet. Is**'*- méretes .hogy a fürdőgörlöket Amerikában Maok Sen net tette népszerűvé és ezt a népszerűséget telepítette át mo®t a Sa&cha-filmgyár egy osztrák filmre, amelyben a legragyogóbb, lögcsinosabb strandsellők szerepelnek nagy tömegben. A kitű­nő vigjáték női főszerepét írig Áriam, A Mária nővér cimü magyar film főszereplője játssza, férfi főszerepét pedig André Mattoni, a bécsi Burg- theater művésze. A FÖLDES-TÁRSULAT MŰSORA POZSONYBAN: Hétfő, ápr. 28: Lamberthier ur. Gellért Lajos és Kálmán Erzsi vendégfelléptével. Kedd, ápr. 29: őnagysága kimenője. Makay Mar­git és Jávor Pál vendégfelléptével. PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Rio Rita. (Filmoperett.) 2. hét. LUCERNA: Broadway. (Universal hangosfilm.) METRÓ: Az asszony, akire vágyunk. (Max Brod re­génye nyomán.) KOTVA: A titokzatos hetek. (Fox nagyszabású hangosfilmje.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: A hangos filmre való átszerelés miatt szombatig zárva. ÁTLÓN: Nem hiszek semmit egy asszonynak. TÁTRA: Frigó, a mintaférj. A KASSAI KORZÓ MOZGÓ MŰSORA: Ma és minden nap: PARIS MOSTOHA GYERME­KEI. Maurice Chevalier, a legnagyobb párisi sanzonénekes monumentális remeke. Silvia Be- cher, Margaret Luringston és a hatéves csoda- gyermek Dávid Durand. Paramount hangos híradó. • Páris mostoha gyermekei bemutató a kassal Korzó-Mozgóban. Chevalier, aj. isteni Maurice Che­valier. Páris kedvence — a francia színpad koro­názatlan királya —, akinek heti gázsija 10.000 dollár, első hangosfilmjében: Páris mostoha gyer­mekei — paramount páctures remekben, — a francia ötletesség, szellem, siker, báj. könnyedség, olyan remek produkcióját nyújtja, amelyre a leg­nagyobb örömmel fognak visszaemlékezni mind­azok, akiknek alkalmuk volt látni ezt a filmet-. Ohevalier nemcsak nagyszerű színész, hanem ki­tűnő táncos és remek előadó, akinek minden moz­dulata elegáns, mosolya kedves, arcjátéka kifeje­ző. Chevalier mellett Dávid Durand, egy hatéves kis francia szinészgyerek bámulatba ejtő színészi tudással fogja a publikumot Sylvia Becher artisztikns szépsége és Margaret Lidingston ,n '= mes szőkesége, mind hozzájárulnak ennek a Ki­tűnő filmnek megérdemelten nagy sikeréhez. J. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom