Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-20 / 91. (2312.) szám

10

Pozsony fiz év alatt félmilliárd koronát invesztált építkezésekbe

Pozsony, április 18. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Pozsonyról építési Tiportot. írni. meglehetősen nehéz föladat-, mert ebben a ma már jó százezres városban — bizony valljuk csak meg őszintén — valóságos építési anarchia dul, aminek főként az az oka, hogy a városnak még ma sincs regulációs terve. A regulációs bizottság ugyan állandóan hallat *. magáról városházi ülésezéseivel kapcsolatban, de akt-iv munkát nem igen végez. A rohanvást. építkező Pozsonyban az elmúlt tiz év alatt helyrehozhatatlan hibák történtek az építkezés terén és elfogulatlan szakemberek jelentették ki e sorok írója előtt, hogy az, ami ma Pozsonyban e téren végbemegy, minden, csak nem tervszerű építkezés. Láthat itt az ember minden tervszerűség nélkül emelt, ormótlan palotákat, kusza uceákat, girbe-görbe házsorokat, amelyek még évszázadok múlva is a vidéki városból hirtelen fővárossá lendült Pozsony össze-visszakapko- dott építési (módszerét fogják hirdetni. Mert az elrontottál, most már nagyon nehéz helyrehozni. Végzetes hiba, sőt egyenesen bűnös köny- nyelmüség, hogy megengedték számtalan lakásnélküli Jánosnak Pozsony környékén, az árviz- területen való építkezést. Sokezer ház épült úgyszólván máról-holnapra a hullámtérben, úgyhogy ezen házak lakói örökös bizonytalanságban élnek, mert- nem tudják mikor söpri el fejük fölül a házat az ár. Többezer emberről és főként kis exisztenciákról van szó. akiknek megmentése érdekében misem történik.

Tez év sSafisstli&siis fásakban

Pozsony békebeli lélekszáma 70.000 volt. Ez a szám a Pozsonyhoz tartozó községek lélek- számát beszámítva, jóval a duplájára emelkedett tiz év alatt, úgyhogy Nagy-Poz Sonynak — ha megcsinálják Nagy-Prága mintájára Vagy-Pozsonyt — 160.000—180.000 lakos;;

lesz.

1919-től 1929-ig Pozsonyban mintegy 12.000 lakás épült, ami 48.000 embernek felel meg. Min fán a régi 70.000 főnyi lakosság fölszaporo- dott 140.000-re és ehhez hozzávesszük a kör- ny Wt. ami 170—180.000-nek fog megfelelni, még mindig

30.000 olyan ember van az 3000 uj házzal meggysrapodoft Pozsonyban, akinek részben nincsen rendes lakása, vagy egészen hajléktalan.

Érthető tehát, hogy főként a kislakásokban van hiány még ma is. A város történelmében ilyen katasztrofális lakáshiányra még nem volt példa. Pozsonyban a helyzet katasztrofálisabb, mint akár Prágában, mert Prága sokkal többet épít. ott az építkezés olcsóbb és az élelmezési viszonyok is kedvezőbbek, mint Pozsonyban.

A pozsonyi lakásínség leküzdésében előljár maga a város, amely nem kevesebb, mint

ezerötszáz lakást mondhat a magáénak. Háromszáz lakás volt békeidőben a városé, úgyhogy a szaporulat ezerkétszáz lakás, ami mintegy 80—90 háznak fele! meg.

A városi házépítésé akcióban nagy érdeme van Kováts Lajos dr.-nak, a szociális ügyosztály előadójának.

SeSZédeS

Az állam, illetve a közhasznú építési szövetkezetek 1700 lakást építettek tiz év alatt. Nevezetesebb nagyobb építkezések ezek voltak egy évtized alatt;

Rendőrigazgatóság palotája 15 millió, Mezőgazdasági Muzeum 20 millió, vasú tigazga tósági palota 40 millió. „Dopz“-házak 30 millió, Ipar- palota 24- millió, egyetemi internátus .12 millió, Szlovák Általános Hitelbank palotája 12 millió, Tatra Banka 10 millió, Zcmská Banka 15 millió. Savoy—Carlton 15 millió. Twca 6 millió, Slovensky Dennik 15 millió,’ Tátra-Szálló 10 •millió, Svoradov-internátus 6 millió, nj zsidó .kórház 6 millió korona értékben.

Tervbe van véve az országos hivatal számára építendő palota, amely az Estcrházy-tóren épül é.s

Í50 millió koronába fog kerülni.

Bírósági palota a Kertész-uocában, a tőzsdepa- iota a Baross-kávéház mellett, a pénzügyi palota a Dunahid m el 1 ett, a Városi Takarék palo- iája. a Bafa-palota. a Tausky Testvérek palotája a Mihály-kapuban, továbbá 260 városi kislakás a Miletics-uccában. , 800 kislakás a Éánc-uton, mely utóbbit a „Kislakások Szövetkezete", egy -legfrissebben alakult, építési szövetkezet- építi, 260—300 kis- és középlakás állami tisztviselők, számára a Walfcerskirohen~ telken, a ítosenheim-szövetkezet is 120 kislakást épít még, a már meglévő 300 családi házon kívül, továbbá a Dornkappel-dülőben a regények tömörültek -szövetkezetbe és kislaka-okát építenek. Komolyan foglalkozik lakás- ópitő tervvel a csehszlovák szociáldemokrata párt és a, városi, alkalmazottak éa munkások 1 akóháztelepszövetkezete, amely szintén most, aj alkuit.

Pozsony tiz év alatt mintegy félmilliárd koronát invesztált építkezésbe.

Lz magyarázza meg azt azz óriási pénztelenséget, amely az utolsó időben Pozsonyban uralkodj!:. Mi ennek az oka? A jobbmódu tisztviselők i- nlig rendelkeznek még hónap elején is pénzzel, mert.

fizetésüket elnyeli a bankkölcsön, amit éplt- ketbfere fordítottak

Mindenki, aki teheti, kis családi házat épít. Ez a legnépszerűbb típus és a legjobban bevált- Állami és városi tisztviselőnek leghőbb törekvése, hogy a „sajátjában" lakjék.

Feüh&karscil&ft

Érdekes, hogy hétemeletesnél nagyobb ház , még nem épült Pozsonyban. Hétemeletes palota is csak három van; a va-sutigazgatóság palotája-, a. Savoy—Carlton és a most megnyílt Iparpalota. Nem, mintha, nem volna szabad magasabb — nyolc-tízemeletes „felhőkarcolót" — építeni, de hétemeletesnél magasabbra- még nem tört a pozsonyi elme. A város építési ügyosztályán azt állítják, hogy még ha a talajviszonyok megengednék is a felhőkarcolók építését (nincs is Tá törvény, hogy milyen lehet a legmagasabb ház), de akkor sem engedik azt meg a speciális pozsonyi forgalmi viszonyok, a szűk nccák, mert ha ilyen házóriásból kitódnlnak a hivatalnokok,

forgalmi akadályt okozhatnak a szűk pozsonyi uccákon(?j.

Az okadatolás sántít- kissé, de fogadjuk el — vigasztalásul. Az építési ügyosztályt általában erősen támadják egyes lapok, mert az építési engedélyek kiadásánál túlságosan bürokrata- szellemben jár el, bár az utóbbi időben enyhült a helyzet és az elbírálás liberálisabb, mert hisz’ egy hivatal nem is lehet kerékkötője az építési kedvnek.

ElfányhuSt

Van-e újabban építkezési kedv? Amint a fönti adatokból látjuk, ilyen kedv volt, de tény, hogy az utolsó időben, mintha megcsappant volna. Pedig enyhe tél volt, úgyhogy aki akart, télen át építhetett, nem fagyott össze a. malter, a cement. Az éBaiivhulás' oka — szakemberek szerint- — a törvényes rendelkezések

Ezt a tárgyat aktuálissá a csehszlovák belpolitika tette, amikor a prágai parlamentben az, összes kisebbségi pártok együttesen egy- kisebbségi bizottság megalapítását javasolják és. a csehszlovák pártok megelőzve a javaslat al- kotmányszerü elintézhetéeét eleve aláaknázzák a talajt, s ellenséges indnilatu sajtópropagandá- vál; meg akarják akadályozni azt, hogy a javaslata parlamentben érdemi tárgyalásig jusson. A kisebbségek eddig kormányrészrői ismételten hallhatták, hogy illojalitás az, ha valamely kisebbség megelőzve és kikerülve a belpolitikai fórumokat, a külföld, vagy pláne a népszövetség elé viiszi nemzeti sérelmeit s most a csehszlovák kormánypártok hihetetlen szemtelenségnek és merészségnek minősítik a kisebbségek lojális, alkotmányszerü eljárását, amikor itthon bélkésen kísérletet óhajtanak tenni a kisebbségi sérelmek fokozatos eliminálására.

Sohasem ringattuk magunkat abban a hitben, hogy a ben esi tanács őszinte intenciókból fakadt; de azt hittük, hogy a fiatal állam jóhir- neve olyan érték minden csehszlovák politikus előtt, amelynek biztosítása érdekében hajlandók olyan áldozatokat hozni nemzeti sovinizmusok rovására, amelyek a tizenegy éve égő kisebbségi sebekre irt. az állam szempontjából pedig hasznot jelentenek. A most megnyilatkozott hangulat kiábrándíthatott mindenkit abból a reményből, hogy a csehszlovák állam kisebbségi. kérdése tisztán belpolitikai utón megoldható. Rá kell tehát lépni arra az útra, mely minden kisebbség előtt nyitva áll és amelyen az európai kisebbségek eddig is figyelemre méltó munkát fejtettek ki.

Előre is figyelmeztetni kívánjuk a kormány- lén vezőket és a csehszlovák közvéleményt, hogy nem illojalitás az, ha valamely kvalifikált kisebbség a külföld, vagy a népszövetség tudomására hozza, sérelmeit és orvoslásukat az illető államnál hatalmasabb moralitás erejétől várja; még kevésbé illojalitás ez akkor, ba az ü- Íct-ő kisebbség a belpolitikában éveken át küzdött meddő harcot nemzeti igazáért. A jogból fakadó tett lehet kellemes, vagy kellemetlen, lehet szép, vagy nem. szép, de a hűség, vagy hűtlenség kritériumára, alapul éppen azért nem szolgálhat, mert jogos helyzetűből fakad. A „lojális" kifejezés francia szó, mely magyarul „hűt" jelenít. A kisebbségek fenti joga pedig jogból származik, mely — a mi esetünkben — már az állam létét jelentő békeszerződésből' származik elsősorban, másodsorban pedig a népszövetségi alapokmányból, amely a béke- szerződések teremtette helyzet felügyeletével bízta meg, a népek szövetségét, és annak tanácsát. Ezen a formiad jogon kivit! pedig ott van minden kisebbség oldalán a népi, a nemzeti jog, amely alapját képezte minden, időkön keresztül népek nemzetté fejlődésére, államok alakulására és amely csúcspontját éppen a bókeázorző- <lésekben érte el az önrendelkezési jog elismerésével.

A népszövetségi alapokmány értelmében a béfee«»ör»őd!épfik. kisebbségi rcnd^fecaéeejaék,

bizonytalansága és a nagyfokú pénzhiány. Pozsony városa hívta föl a népjóléti miniszter figyelmét és a prágai illetékeseket általában, hogy a lakbérleti törvényt, ne változtassák meg, mert ennek a meglazitása a Szlovenszkón uralkodó lakásviszonyokat még katasztrofáli- sabbá tenné.

A lakdvédeGmi törvény

és az építkezés

A lakbérleti törvényen csekély változtatást eszközöltek és az illetékes köröktől beérkezett válaszok

helyeselték a pozsonyi álláspontot és kilátásba helyezték, hogy ők is állást foglalnak olyan uj törvény meghozása mellett, amely kapcsolatba hozná a íakbérletet a lakásépítést előmozdító törekvéssel.

Az építkezést előmozdító törvény meghozatalánál figyelemmel voltak a katasztrofális lakás- inségre, amely úgy Pozsonyban, mint Kassán, Ungváron st-b. fönnáll, ezért

beleillesztettek egy uj rendelkezést, amelynek értelmében az állam az eddigi pénzügyi előnyökön kívül, olyan építkezéseknél, amelyek a kislakások szaporítását célozzák, még külön pénzbeli segélyt is biztosit olyan formában, hogy az állam megtéríti, illetve magára vállalja az építkezési hitel után fizetendő annuitás egy részének megtérítését.

Ha például valaki egymillió koronáért épit kislakást és évente százezer koronát kellene fizetnie az annuitásos kölcsönért, valójában csak nyolcvanezret fizet, mert húszezret megfizet az állam. Pozsonynak külön Ígéretet tettek. hogy ebben a kedvezményben részesítik. Ettől várható a kislakásépitő akció megindulása. egy kis lüktetés és t-alán-talán a lakásnyomor enyhülése...

Rehorovszky Jenő.

garantálója a népszó ve teég tanácsa; ez tehát az a fórum, ahová a kisebbségek panaszaikkal jogosan fordulhatnak. Számos népszövetségi1 tanácsülés foglalkozott kezdettől fogva az eljárás szabályozásával és ma megáll api thatjuk, hogy bizonyos fejlődés észlelhető a népszövetség kisebbségi eljárásánál. Ehelyütt csak röviden emlékeztetek a Titt-oni olasz delegátus által 1922-ben javasolt és elfogadott első határozatra, melynek értelmében valamely kisebbség panasza csak akkoT képezte tárgyalás anyagát, ha az egyik tanácstag azt magáévá tette és referálását a tanácsban vállalta; a fejlődés következő állomása volt a tanácson kívül egy háromtagú kisebbségi bizottság alakítása, amelynek hivatása volt dönteni a petíció elfogadása és tárgyalhassa felett, de az eljárás lényegét nem igen érintette. Tavaly Skesemann és Dan- durand kanadai delegátus akciója vezetett a ma érvényben levő és először 1929. március

7-én Londonban meg tárgyalt, majd az érdekelt államok kormányainak Írásbeli hozzászólása után 1929. június 13-án a Madridban tartott népszövetségi tanácsülésen Adatéi japán delegátus fogalmazásában elfogadott határozathoz.

Ez a határozat részletesen megállapítja cgy- egy kisebbség által benyújtottt petíció kezelésének mikéntjét.

A petíció először a vezértitkárhoz kerül, aki megállapítja, vájjon megfelel-e azon általános alapelveknek, melyeket még az 1923. szeptember 3-üki tanácsülés állapított meg; azaz 1.) olyan panaszról van-e szó, melynek tárgya szerződésileg biztosított kisebbségvédelem, 2.) nem szabad oly formában benyújtva lennie, hogy a kérelem alapját a kisebbség és az állam közti politikai kapcsolat megszakítása képezze, 3.) nem szabad anonym, vagy más rosszindulata forrásból származnia, 4.) a panasz hangjának nem szabad szenvedélyesnek lennie, 5.) olyan tartalommal kell bírnia., melyet adatok és olyan tények igazolnak, melyek, rövid idővel előtte nem képezték valamely már benyújtott petíciónak az anyagát.

Az esetben, ha a vezértitkár ezen előzetés határozata ellen az elfogadást illetően a megpanaszolt kormány tiltakozna, ugv a tanács elnöke diönt ajz elfogadás felett, de az érdekelt kormány külön kívánságára esetleg a tanács plénuma.

A vezértitfcár nem tartozik azonnal értesíteni a panasztevőt panaszának el vagy el nem fogadásáról, ha azonban valami formai hiba végett az el nem fogadható, úgy értesíti és felszólítja annak kiigazítása végett.

Ha a petíció elfogadtatott, úgy a vezértitkár elküldi szövegét, a bepanaszolt kormánynak esetleges észrevételek megtétele végett.

A petíció azután a kormány esetleges észrevételével együtt a tanács tagjainak lesz megküldve. Ha valamely népszövetségi tagállam kívánja, kívánságár;^ szintén megkaphatja a petíciót. a hozzáfűzött kormánymegjegyzéssel együtt.

Az így turmaiiag elfogadott petíció most a kje,

1930 április 20, vasárnap.

sebbségi bizottság elé kerül, mely áll a tanács elnökéből és két általa kinevezett tanácstagból; amennyiben valamely tag közvetlenül érdekelt, vagy szomszédos országból származik, melynek szintén nagyobbszámu azonos nemzetiségű állampolgára vaui úgy sem elnök, sem tag nem lehet. Jogában áll az elnöknek két tag helyett négyet kinevezni.

A kisebbségi bizottság feladata megvizsgálni, hogy a benyújtott petíció szükségessé teszi-e a tanács figyelmét a sérelemre felhívni; ezt a jogot bármely bizottsági tag gyakorolhatja tekintet nélkül arra, hogy mi a többi tag álláspontja.

A kisebbségi bizottság bármikor összehívható, de rendszerint tanácsülések alkalmával tartja meg értekezleteit.

Az esetben, ha egyik bizottsági tag sem tartja szükségesnek a panaszt a tanács plénuma elég vinni, úgy a kérdés lekerül a napirendről, anélkül, hogy a panaszos külön értesítést nyerne: csak ha a vezértitkárságnál érdeklődik a petíció sorsáról, lesz külön értesítve, hogy egyik tanácstag sem tartotta szükségesnek a panasz tárgyalását. A petíciók anyagát azonban a vezér titkárság megőrzi és évente egyszer minden tanácstagnak a kisebbségi bizottság 1 e vele zé s ét m c g k ül d i.

Ha az érdekelt kormány hozzájárul, úgy a kisebbségi hármasbizotteág valamely panasz tárgyában hozott Ítéletét közzé teszi, sőt a tanács kívánatosnak tartja, hogy a kisebbségi bizottságban hozott ítéletek és határozatok közzétételéhez a kormányok lehetőleg hozzájáruljanak.

A vezérli tik ár évefite a „Journal Offieie]"ben statisztikát közöl, mely tartalmazza: 1.

az év. folyamán beadott kisebbségi pana - zoktí.

2. azon panaszok számát, melyek elfogad hat. alkun ok voltak. 3. azok számát, melyek elfogadva. a kisebbségi bizottság elé kerültek, 4. hány kisebbségi bizottság volt és hányszor üléseztek, 5. azon petíciók számát, melyek a kisebbségi bizottság utján az év folyamán végérvényesen elintéztettek.

Ez kivonatosan az útja valamely petíciónak; olvasva érezzük a kompromisszum semleges, elkedvetlenítő szagát. Igv elolvasva messze látszik attól, hogy értéknek tekinthessük: biztatónak és a jövő felé mégis kedvet nem szegőnek csak akkor tudjuk tekinteni, ha megismerjük azt a. légkört, melyben államférfiak több órás beszédje, egymást meggyőzni akaró kitartása között évek vajúdása közben megszületett, Elég megemlíteni annyit, hogy a népszövetség tagá-liCámaiuak egy része a kisebbségi szerződések mindinkább szűkítő, azaz jogfosztó fejlődését igyekezett elérni e hogy a fejlődés mégis az egyetlen méltó, jogkit érj esz tő utat választotta, abban része van személyesen néhány ideális gondolkozásu államférfinek, mint Dandurand, Prokope, Beálert-s és nem utolsó sorban Briand, része van, az azóta sajnosán sírba szállott nagy energiának, Stresemannak és végül része van az évek óta mindinkább céltudatosabb kisebbségi propagandának és a kisebbségek üsz- szefogásának.

A kisebbségek igen messze vannak attól, hogy meg lehessenek elégedve a népszövetségnél ma érvényben levő eljárással (procedur): a tavalyi kisebbségi konferencia e tekintetben félreértést- kizáró módon szegezte le álláspontját, De, ha nem is értük még ma el azt, hogy a kisebbségek petícióit egy az igazságtalanság ellen elvből küzdő kéz juttatja igazukhoz, hanem az eljárás szövevénye,.úgyszólván lehetetlenné teheti a megítélés tisztaságát és érdekmentességét, mégis élnünk kell azzal a. fegyverrel, amelyet a jog ad a kezünkbe — akkor is, ha tudjuk, hogy a végén el tompítja az idő rozsdája az élét és kezünket meg elzsibbasztja a- meddőnek látszó küzdelem.

Népszövetségi részről nem - régen hallottuk azt a nyilatkozatot, hogy bizonyos megnyugvás állt be az európai kisebbségi életben és lényegesen kevesebb petíció érkezik be a vezéríit- kárságboz; ennek oka természetesen éppen nem a megnyugvás, hanem a beadott, petíció reménytelensége; már nem tartották érdemesnek' petíciói; beadni, nem győzték kivárni a hirt az el nem intézésről. Kisebbségi érdek —.jogos panasz esetén és kell-e ilyet keresni —, hogy biztosítsuk a kisebbségi jogvédelem szükségességét.

Végül visszakanyarodva az eredeti kiinduláshoz, a prágai parlament, legutóbbi eseményei felni öntenek bennünket, azon meddő fárad-ágtól, hogy belpolitikai utón igyekezzünk meggyőzni a csehszlovák sovinisztákat, hogy a m ii csehszlovák köztársaság nem csak az ö államuk és nem csak a csehszlovák nemzet vágyó-1 na és értéke mindez, ami a Tiszától az Elbáig* és a Lengyel nyereg és Duna folyása közötti fekszik; az ittlakó nép fáradságos munkája és- produktivitásra, nem csak a, csehszlovák nemzetért. van. Mert a prágai sovinizmus — úgy látszik — ezt gondol tat ja, Figyelmükbe ajánlok két mondatot, melyet a. köztársaság két igaz. külföldi barátja mondott:

„Azok az államok, melyek a békeszerződésben a kisebbségeik jogát elismerték, hozzájárultak ahhoz a munkához, mely a huszadik .-zúzádban uj erkölcsi értékeket, alkotott é- evek az értékek fognák ennék a századnak becsületére válni".

„A kisebbségek szent ügye nem veszhet el".

Az előbbi mondat Dandurand kanadai miniszter egyik népszövetségi beszédéből való: a; második közismert, mert az örökös francia, kiti- ügyimitiiisztor, Briand mondta. Nincs hozzatem ni váltó, * ...............

A kisebbségi petíciók sorsa

Irta; JAROSS ANDOR