Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-02 / 76. (2297.) szám
^/áSHBSBS KdZCfAZDA^ÁfiT' . A kbbirtokotok gazdasási kiképzése Rimaszombat, április 1. Kétségtelen, hogy a szlovénsakói 'kisgaada- lársadalom gazdasági szaikképzése nagyon hiányos és sok kívánni valót hagy. hátra. Ez a anajgyalázata aztán az alacsony tér.miésátlagoknak és az ennek nyomán járó kedvezőtlen gazdasági eredményeknek . A hiányos szakképzés legfőbb oka az, hogy a népiskolákból kikerült és a falusi szülői háznál kellő gyakorlati ismeretekre szert tett serdülő gazdamemaedéknek nem áll módijában a sikeres gazdálkodáshoz okvetlen szükséges elméleti gazdasági ismereteket széles rétegekben elsajátítaná. A jelenlegi földmi vesiskolák ugyanis ennek a célnak nem felelnek meg, mert kevés számuknál fogva tömegkiképzés- re nem valók, de ha lényegesen fel szaporítanánk is a létszámukat, mert a kisgazdák 2 évre nem adják ilyen iskolákba fiaikat — mert ilyen hosszú ideig otthon nem nélkülözhetik — ezek az iskolák nagyobb látogatottságra ■nem számíthatnának. Ma a földmivesiskolákba csak olyanok mennek, akik nem a saját gazdaságukban, hanem valamely idegen gazdaságban mint gazdasági alkalmazottak (intézők, ispánok stib.) óhajtanak elhelyezkedni. A mai főldimi- resiskolák tehát a célnak meg nem felelnek, tömegkiképzést nem nyújtanak s az onnan kikerült egyének nem annyira a szaktudást, mint inkább az urhatnánnságot hozzák magukkal. A müveit nyugati államokban, Dániában, Hollandiában, Svédországban erre már régen rájöttek s ott a kisgazdáknak a szakképzését nem hosszú tartamú iskolákban, hanem rövidebb tanfolyamokon látják el. A rö- vidébíb tanfolyamok, tekintettel arra, hogy a kisgazdaifiiak otthon "nagyon sok gyakorlati ismeretet sajátítanak el, az elméleti kiképzésre tényleg meg is felelnek. Dániában pl. a gazdasági szakképzést és polgári nevelést a téli gazdasági tanfolyamokon és népfőiskolákon szolgáltatják a gazdagjaiknak, s a magyar nemzeti pártnak mezőgazdasági szakosztálya is már öt év óta rendszeresítette téli gazdasági tanfolyamait s ezek a tanfolyamok, habár csak két hét időtartamhoz vannak kötve, szép eredményt mutatnak fel. A fiatal gazdák a kéthetes tanfolyam ntán megtartott záróvizsgán meglepő eredményt mutat-, nak fel és aránylag nagyon csekély anyagi eszközökkel a mezőgazdasági szakosztály évente körülbelül 1000—1200 fiatal gazdával sajátíttatja el az elméleti gazdasági alapismeretéket. (Hasonlóan eredményesek az országos keresztényszocialista párt mezőgazdasági tanfolyamai is.) Az i'lyirányu gondoskodás természetesen az államnak is kötelessége volna s ezt a feladatot úgy oldhatná meg, ha olyan iskolákat létesítene, amelyeken a tanítás nemi évekre, haneifi rövid időközökre, 2—4 hetes tanfolyamokra terjedne ki. Az ilyen iskolákon az oktatást természetesen tökéletesebben lehetne elvégezni, mint a különböző helyeken szétszórtan, egyes községekben tartandó tanfolyamokon, mert az iskolákban, amelyek gazdasággal vannak ösz- szekapcsolva, bemutatással (demonstrálássá']) lehet a tanítást tökéletesebbé tenni. A téli időszakiban, amidőn a gárda sági munka szünetel, a kisgaz/dák könnyebben nélkülözhetik fiaikat s 2—4 hetes kurznsóikra bizonyára szívesen kütdenék el őket. E terv megvalósítása által már egy iskolában is évente számos gazdáit jut lehetne elméletileg kiképezni. A nyári hónapokban, a szorgos mezőgazdasági munkák idején, az iskolát szövetke- 1 zet} tanfolyamokra, néptanítók részére rendezendő kurzusokra, dohánytermelési szaktanfolyamokra stb. lehetne felhasználni. A Losonci Ipartársulat közgyűlése Kierfiszakolt csatlakozás a turőc- ssentsnártoni szövetséghez Losonc, ápriös L (Saját tudóeátóntotől.) A Losonci Járóm Vegyes Ipar láng utat március 30-án tartotta remdee közgyűlését Nagy Sándor ipartármilaitt elnök vezetése mellett. A kétezer tagot számláló ipar- társulat tagjai közül alig 60—70 iparos ée kereskedő vett részt a közgyűlésen. A titkárt jelenthet Kautny József terjesztette be, majd rátértek a zárszámadások és a költeégelőirány- zat tárgyalására. Liska mimiszteri tanácsos, az iparügyek országos referense expresszlevélbem. emelt kifogást a költségvetés több tétele ellem. A referens túlságosam magasnak találta az iipartársiilati elnök évi 7000 koronás tósztiletdáiját, az adók és illetékek összegét, úgyszintén a betegsegélyzö és nyugdijjáru'tékok címén felvett költségelőirányzatot. Gyifkó István losonci iparos arra való hivatkozással, liogy az ipartársnlat még alig pár hónapja működik s így kellő áttekintésük nem lehet még a társulat jövedelmei és kiadásai tekintetében, javasolja, hogy az országos referens 'kifogásaival ellen, tétben, fogadják el az előterjesztett költségelőirányzatot. A közgyűlés azután Gyifko István javaslatára egyhangúlag elfogadta a költségvetést. A tagdijaik kivetésére hosszas vita után az alapszabályok 15. §-e értelmében egy bizottságot küldtek ki. A döntővá! aeztmány aílapszabáliyain'ailc elfogadása után a nyolctagú dantőválasztmányba beválaszbat- tak: Domhrovszky József, Breznay József, Vigh Károly és Vojtász László az iparosok, Bíró Samu, Roth- stein Ignác, Rittinger János és Kohn Félix a kereskedők részéről. A volt ipartestületek székhelyem működő bizalmi testületek a következőképpen alakultaik meg: Czaha József, Gáspár .János és Reiman Gyula Fülekről, Lakatos Ferenc, Jánoska János és Schwarcz Rudolf Gácsről, Bruck Gusztáv, Jakubove Miklós és Kocíur András Divényből és Vodráska János, Reif Lajos és Czigel Péter MákuapatakárőL Letárgyalta és elfogadta a közgyűlés a segédvizsgarendet és megválasztotta a hatvan ipartármilati ülnököt. A magyar tanonciskola felügyelő bizottságába Vi- tovszky Józsefet, a szlovák felügyel őbizottságba pe dig Szkupy Gusztávot választották meg. • Az indítványok során Szkuny Gusztáv választmányi tag javasolttá, hogy a járási ipartársnlat egyetemlegesen lépjen be « turócszentmártnun szövetségbe. Az indítvány felett hosszú, szenvedélyes vita Imi étkezett. Végül az elnök szavazás alá bocsátotta az indítványt és a közgyűlés 35 szavazattal 29 szavazat ellenében kimondotta,, hogy a losonci járás vegyes ipartársnlat egyetemlegesen belép a tarócszentmártoni ipartársnlat szövetségébe. Gyifko István a határozat kimondása után meg- állapitami kérte, hogy ezt a határozatot n közgyűlés a turöoszenlmártoni szövetség alapszabályainak ismertetése nélkül fogadta el. Tudomása szerint ennek a szövetségnek nincsen még jóváliauyott ulap- fwjabálya sem. És mivel a folyó évi költségvetésben j a 4000 koron át kitevő tagi'letékre fedezet nincs, «I határozat o&afc «z 1931. évtől kezdve lépjen életbe. I A. Turőcszentmártonhoz való osatflaikozáe sem er- jköfcsi, sem anyagi előnyöket nem biztosit az ipar- társulait tagijai számára, sőt felesleges újabb megterheléssel jár. Hogy ez a sérelmes határozat mégis létrejöhetett, az annak tulajd-onitható, hogy egy-két losonci szlovák iparos politikai érdemeket kívánt szerezni a magyar iparosoknak és 'kereskedőknek a szlovák iparoeszövetségbe való ezálMtásával fis hogy ezt megtehették, az viszont azzal magyarázható, hogy a magyar iparosok és kereskedők m ipartársulat tói kezdettől fogva idegenkednek s gyűléseiken nem kivannak résztvenni. Most is csaknem 1000 magyar iparos és kereskedő közüli alig 30 jelent meg. — Egyébként a sérelmes csatlakozási határozatot megfellebbezik. A fényüzési tárgyak jelzőkének a módosítása. A p énaügym in i szférktm a fényüzési tárgyak uj jegyzékéhez beérkezett észrevételeknek eleget teendő a rendelettervezetet olyképpen módosította, hogy az apró arany és ezüsttárgyak, továbbá a virágok nem esnek fényüzési adó alá. Ezzel szemben az importkenyeret fényüzési adóval fogják sújtani. A gabona irányárai. A pénzügyminisztérium most kiadott hirdetménye a mezőgazdasági termények március 1—20-i árai alapján április hónapra a következőképpen állapítja meg az irányárakat: búza 160 K, rozs Í10 K, árpa 100 K, zab 110 K, kukorica 80 K, pohánka 90 K, Viktória borsó 240 K, nayszemü zöldborsó 250 K, apröszemü 180 K, bab 270 K, lóbab 150 K, Esik a pamut és a varróselyem ára. A folyó hó 24-én hatályba lépett s a pamut és cérna detalláru- sitáeáról szóló kormányrendelettel egyidejűleg a kötőpamül, kéziimunlkapamut és varrósel yemcérna áruik 6—13 százalékkal estek. A zsolnai facsarnok jelentése szerint a helyzet változatlan. Változatlan árakon kötöttek a belföld és a külföld számára kisebb- nagyobb üzleteket. Megdrágul a sör? Ismeretes, hogy a pénzügyminisztérium újabb 200 milliót akar előteremteni a nyugdíjemelések egy részének fedezésére a söradónak hektoliterenkint 20 koronával való emelésével. A pénzügyminiszter emellett azt hangoztatja, hogy a sör nem fog megdrágulni, az adót a sörgyárak kötelesek fizetni; ezt a megoldást az árpa és komló áresése indokolja. A sörgyárak köréből szerzett információk azonban ngy hangzanak, hogy teljesen ki van zárva, hogy ezt az újabb adóterhet a sörgyárak és a vendéglősök viselhessék, mert ily n nagyfokú adóemelésnél az adónak egy részét a fogyasztóra is át kell vinni s ez fél- liter sörnél, tehát egy korsónál 10 fillér drágulást idézne elő. A söradó jelenleg 400 millió koronát jövedelmez az államnak s a tartományoknak r az emelés után félmilliárdnál nagyobb volna ennek az adónak a jövedelme. Meg kell végül azt is fontolni, hogy az uj aratás' után az árpa ára esetleg emelkedni l'og s I már csak ebből az okból sem vállalhatják az ‘ adóemelést a sörgyárosok. A nemzetközi kereskedelmi kamarából. A nemzetközi kereskedelmi kamara titkársága e hét folyamán tartja Parisban rendes ülését s a hét végén kamarai teljes ülés lesz. Theunis volt belga miniszterelnök az 1929. évi világ- gazdasági helyzetről fog előadást tartani, mely iránt eddig is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ezen kivül a népszövetség gazdasági bizottság május 7-én Géniben tartandó gyűlésére jelentést készítenek. Ebben a jelentésben a nemzetközi gazdasági bizottság azokban a jelentős közgazdasági kérdésekben fog állást foglalni, amelyek az amszterdami nyári kongresszus óta fölmerültek. Különösen fontos lesz a legnagyobb kedvezmények klauzulájának a többoldalú kereskedelmi szerződésekhez való viszonya, a protekcionizmus, a vámrendszerek s a diszkriminációs vasúti tarifák s általában a vasúti forgalom kérdésének a rendezése. Nem tud megerösödnL a keletszlovenszkói kisiparosok gépbevásárló szövetkezete. A kassai kereskedelmi és iparkamaránál két év előtt alakult a kamara területe számára a kisiparos gépbevásárló szövetkezet. Az idei közgyűlésen elhangzott jelentés szerint a szövetkezet nem sok megértésre talált, noha a kisiparosok mai súlyos helyzete idején az ellenkezőnek kellene történnie. A szövetkezet 1929. évi gazdálkodása 3061 korona vesztességgel zárait, emellett a tagok a szövetkezet kedvezményeit egyetlen egyezetben sem vették igénybe. A csehszlovákiai gumigyárak értékesítési egyezménye. Az 1929. év végéig érvényben volt s akkor hatályát vesztett egyezmény óta a gumiára értékesítési feltételei nagyon megromlottak. Az egyes gyárak szinte gyilkos versenyre keltek, az árakat leszállították, ez természetesen csakis az ára minőségének rovására történhetett. Ennek következtében a legutóbbi napokban újabb kísérletek történtek a gumigyárak egyezményének létreho- zárára; az egyeinény-tervek szerint a jövőben az egyes gyárak kontingensét is megállapítják, sőt azt is meghatározzák, hogy az egyes gyárak mely terület számára dolgoznak. A gépek vámkedvezménye iránt a pénzügyminisztériumhoz érkező kérelmek száma állandóan még nagyon magas. December hónapban 1200 kérelem érkezett be. A pénzügyminisztérium illetékes osztálya a múlt napokban megfelelő hivatalnoki megerősítést kapott s a felemelt létszámú tisztviselői kar most gyorsabb tempóban intézi a kérvényeket. Jelenleg 3000 elintézetlen kérelem fekszik még a pénzügyminisztériumban. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prágű> április 1. A tőzsde kedvűek® volt, mert a nemzetközi pénzpiacokról kedvezőtlen híreik érkeztek. A beruházási piac ennek következtében ellaeyibult. Az ipari részvények piacán javult Nordibahn 10, Skoda 7, Pöldi 6, Aussigi Vegyh Berg és Hüfcten 5 koronával. Pozsonyi Kábel 7, Solo 6, Ringhoffer, Cseh Kereskedelmi és Prágai Vas 5 koronával gyengült. A bankpiacon Prágai Hitel 5, Slovemsiká 1 koronával gyengült. A beruházási piacon a 3.5%-os negyedik 40, a 4.5%-os negyedik 35, az 5.5%-os negyedik 25, a 4.2%-os és a 4%-os pót-járadék 20- prémiumkölesöu 25, hadik ölesön kártalanítás 10, badászálliitás, a % -os negyedik és konzol 5 fillérrel’ Steg-pri- oritások 10—15 koronával gyengülitek.-f- A prágai devizapiacon Amszerdam 0.625. Berlin 0.05, Brüsszel 0.25, Budapest 0.2, Zürich 0.15, Madrid 3, Milánó 0.65, Newyork 0.005, Pári-s 0.005, Becs 0.05 koronával javult, Athén 0.1, London 0.005 koronával gyöngült.-f- Tartózkodó a budapesti értéktőzsde. A gabonapiac lanyha hangulata visszahatott a.z értéktőzsdére is. A hangulat igen nyugodt volt, de az árfolyamletöredezések csak lényegtelenek. A beruházási piac változatlan. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 81.5, Részvénysör 115, Féltén 202 pengő árfolyamot értek. el.-f- Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Az alaphangulat nem volt barátságtalan, az üzlet stagnált. Néhány magyar érték gyöngült, Zsiv- no prágai fedezetre javult.-f- Üzlettelen a berlini értéktőzsde. A politikai helyzetre való tekintettel a piac tartózkodó volt. Miiselyemrészvények néhány százalékkal gyöngültek, egyes speciális értékek letöredeztek. Festékiparban élénkség mutatkozott, amely azonban nem vezetett lényeges eredményre. ÁRUTŐZSDE-j~ A prágai terménytőzsdén nem volt egységes az irányzat. Búza és rozs szilárd, 1 koronával drágultak. Árpában az erős kínálat az árakat 3—4 koronával lenyomta. Zab is lanyhult. Forgalom csekély.-f- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyers áru - jegyzés Aussig loko 102.50—-103.25. A mai budapesti terménytőzsde határidő- piacán — amint; budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat gyönge, a forgalom közepe®. Magyar búza májusra 20.40. 20.43, 20.50. 20.46, októberre 19.50, 19.54, 19.56, 19.58 pengő. 4- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat gyönge volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tisza vidéki búza 24.10—424.20, felsőtiszai 21.85—22.05, egyéb 21.15—21.40, rozs 11.25—11.55, tengeri, tiszántúli 11.80— 11.95, egyéb 12—í 2.30 pengő. A többi gabonacikkben az árak változatlanok maradtak.-j- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 258—260, rozs 154—* 156, árpa 172—175, zab 148—-158, búzaliszt 28.25-—36.50, rozsliszt 21.75—24.75, buzakorpa 9.20—10, rozskorpa 9.50—10, Viktória-borsó 20—25, kis ehető borsó 18—20, iakarmánybor- só 16—17, peluska 16.50—19, lóbab 16—17.50, bükköny 19—22, repcepogácsa 13.50—14.50, lenpogácsa 17.80—18.40, szárazszelet 6.80—7, burgonyareszelék 13.50—13.60. A budanesti értéktőzsde árfolyamai: IV/I 111/31. Ang.-Kar-rsr .-,**■» 80.— 80.— Hasai bank 50.70 52.— Magyar Hite! . . * « » . 70.30 75.50 Jelzálog 40.— 40.— Leszámítoló . . , « g « » 86.50 86.20 Magyar-Olasz 67.— 67" — Osztrák Hitel ..•»». 41.— 41*— Kereskedelmi bank • , • * 109*.— 110 50 Magyált tkpt. 82"— 8180 Első hazai tkpt. . , . , . 182 - 180 — Borsod-Miskolci .,*««• 14 70 14"60 Ooneordia ...,«•»» 4 80 4 30 Budapesti malom « • * » • 24 — 2410 Gizella malom 12 60 12 50 Hungária malom , , » * » 1890 Beoesini —"— —. __ Ee lsCm esés Drasohe « n 150'—- 150 — Magnezit 223"— 226- — Magy ált. kóesta , ■ i * e64' - 656- — Salgó i t a 44 70 47 60 Urikányi . » . « B i a a 125 50 119 — Kóboré m 17 50 16 — Osáky ................... a a a 8‘ — — • _ Magyar fegyvergyág . . « ■ 257 50 o42 80 Ganz Danubius ...... 99 10 ”97 50 Ganz villamos — •__ —._ Ho fherr...................• a * • 10 30 10-20 Lá ng ............................* í * • 72 _ 70 — Lipták —■ „ _. Győri vagongyár » a a a a 28 30 28 — Rima ..... n a a a a 82'40 82 60 Schhck — •__ —__ Or sz (a «aaaaa»a 8'_ 3._____ Na schitzi j44__ Levante . .,»,».»« o _ Közúti „• _ ___ Dél ivasut ........ ____ ál lamvasut «..»•»• 27 80 28 90 Oroszt 89 3 J8 90 Magyar cukor ••••■> gO 110 — Gummi a « a a a !• * • t ^ _ gg gQ A prágai értéktőzsde árfolyamai: 1V/1. UI/81. 192o. évi kinestári utalvány . 1S24. évi kincstári utalvány, ,nAvn Myeremónykölesön ..... 100. g 100.40 6%-03 beruházási kSlcsön . . 195 52 152-22 6%^s UsztköIcsCn........ 100 5ö 100.70 6%oa ÁllamköJesOB .... ^0.50 100.45 Morva ont fcStcs. ISII 4&% 60 ~.~ Morva őrs* k8!et 1017- 6% . Prága váró* 1913 kötet. 5% . 9l-esf ~.*~ Prága várót 1919 kötet. 4% . ~ ■ Brünn várót 1921 köles. 6% . ~100 — Pozsony város 1910 kölct. 4% 7®.50 _— Prága városi takrpt. 4% . , 71-r. ,~.rr Csl vörös kereszt sorsjegy . _’y.iu , 1B.35 Agrárbank . ...... — oí5. ~ Cseh Union Bank .... 5^8 50 Leszámítoló 381- 40|;~Cseh Iparbank 46j. — 488 — Prágai Hitelbank • • * • • Szlovák Bank Zivnostenska 495.— öaO'— Angol.-Űslov. Bank . » « » — Osztrák hitel . . . . » « 241 — 241 — Wiener Bankv. 98.— 98'75 Jugoslovenska-bank „ . . . 46 95 51’67 Nordb«hn 4975 - 4830 — Cseh cukor . , . * t k . 652 50 667 50 Horvát cukor .,*>*" 2^7. _ 224 — Kolini műtrágya , * • p . 615 — Kólins kávé 79 — 81 — Kolini petróleum . . , > . —.— — Kolini 6zesz ....... 1310.— — Első pilseni sörgyár .... —.-— —Breitfeld-Danék , Laurin és Klement -. , « . —.— Ringhoffer 1170.— 1165-— Cseh északi szán .... 1160 — 1280 — Cseh nyugati szén , • . » , 596 - 588- — Alpine ....................... 1 i • 166. - 165'50 Pold i .............................a . 792 - 812-Prágai vasipar . . a , • • 1910 — 1890-— Skoda 1855 — 1822— Pozspnyi kábel ..»*•. 1222 50 1167 50 Inwáíd 865 — 370.— A prágai tőzsde devlzajegy«é9ei: ápTiíie 1. márcáus 31. Hív. pénts áru pénz áru dislí.% Amsterdam 1353.75 1357.75 1358.12% 1357.12% 8 Berlin , . 805.— 807.50 804.95 807.45 5 Zürich . . 652.62% 654.62% 652.47% 654.47% 3% Oslo , , . 902.37% 905.37% 902.37% 905.37 % 4% Kopenh. , 902.87% 906.87% 902.65 905.65- 4% Danzig. . 656 50 659.501 656.50 659.60 ’ 4 Stockholm 906.12% 909.12 % 906.- 909.— 6% Mailand . 576.67 177.37 176.50% 177.30% 3 Paris , , 131.93% 132.39% 131.99 132.39 3% London . 168.95 164.55 163.95% 164.55% 3% New York 38.72 33.82 88.71% 38.81% 3% Brflssel . 470.32% 471.72% 470^7% 471.47% 5% Madrid . 420.— 422.— 423.— 425.— 8 Belgrad . 59.52% 59.77% 59^1% 59.76% 10 Sofia . . 24.41% 24.61% 24.41% 24.61% ea 7 Wien , , 475^5 476.75 475.20 476.70 fi Warscbao 377^2% 379^2% 377^2% 379.32% 7 Bndapeat 588.45 590^5 588.26 590J16 6 Bnen.Aires 1287.— 1298.— 1282.— 1288.-5 ea 7 Heisingf.. 84.70 85.10 84.76 85.15* T Riga . . 649.50 652.50 649^0 662.50‘ 6 Rio . . . 399.- 405.— 399.— 401.— ca 7 Montevideo 31.90 32.10 31.90 32.10* — Alexandria 168.10 168.90 168.10 168.90* ea 7 Athén . . 43.85 44.15 43.95 44.25 R Bukarest 19.99% 20.19% 19.98% 20.18%* 9 Konstantin 15.95 16.05 .15.95 16.05’ — Kowno . 336.— 338.— 336,— 338.—’ T | Lissabon . 155.10 155.90 15540 155.90* 7% Révai . . 900.— 904.— 900.- 904.— * 8 Montreal 33.69 33.81 38.67 % 33.79%* ea 4%! Prága, aipiratus 1. Valuták: HoUuaaia íoou jitg*oeaiav 58.87’l, német 803.62^, belga 469.25, mogyair 587.25, roanáin 19.82Iá, svájci 051.50, dán 900, angol 163.80 epaiiyol -118.50, olasz 177.90, ésaa'kaiineirihal 33.62, norvég 899, francia 132.20, bolgár 28.15, tsvéd 902, teogycl 376.37 >3, osztrák 473.87 X.
