Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-17 / 89. (2310.) szám

' + * ÍLéiuJk*jr^jt<. A A*Jlr*ÁM-tMr í&oO Mé^nUÁb K, eatuo* »<**, Nyolc férfi és egy nő rohama a világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurth Himáíaja-expediciójáról írja: VECSEY ZOLTÁN dr. Az expedíció megtalálja a Csorna Lungmára íelvevő utat — Két táborverés a világ csúcsának tövében — táborhely egy napos amklalépcaSn feküdt két gleccser körött. S a nagy magasság eöeméra még itt is pazar virágtakaró ékeskedett, «6t a sseantelen patkányok idáig rá felmerés*- ked4ek és mindent felfaltak, amit nem rejtettek eá elegendő gondossággal. Szinte érthetetlen, miből élnek a falánk állatok ilyen nagy ma­gasságban. A hónak; ebben a birodalmában, 6400 mé­ter magasságig aa expedíció tagjai mirbdemrtt fellelték a nyulafcnaik, rókáknak és farkasok­nak nyomait ie. Ezek a lábnyomok adtaik al­kalmat arra a legendára, hogy itt a csncsok birodalmában hegyi szellemek, manók élnek. (13) Szeptemberig kutattak a felderitők a cso­dás szépségű Kami a-völgyben. Tulajdonkép­peni céljuk szempontjából ez a munkájuk ne­gatívummal végződött, mert hamarosan rá­jöttek, hogy a Kama-rölgyön nem lehet feljutni a Oo- tno Lungmára, viszont tudományos szempontból igen nagy eredményeket értek el és rendkívül értékes anyagot gyűjtöttek. Közben a másik csoport a Karíha-völgyben végezte a felderítés munkáját. Az állandó esőzés és hóesés ellenére bátran nyomultak a hegymászók előre a gleccsereken és megál­lapították, hogy a völgy felső részében levő Lhakpa La el­jegesedett hágóján keresztül meg lehet mászni a Csomo Lungmát, igy azután emellett az ut mellett döntöttek, mert a hegyóriás északi, északnyugati olda­lán és a K ama-völgyben végzett felderitŐ- utak eredménytelenek voltak. A meredek és jégpáncéllal bevont falak ezeken a részeken minden ostromot visszavertek volna. De azért a felderítő utak nem voltak minden haszon nélküliek, mert az expedíció tagjai ilyen mó­don teljes mértékben megismerték a Csomo Lungma képét és felépítését. Megtudták, hogy három nagy gát vezet fel az örök jég biro­dalmából a csúcsra. A három gát először meredeken szökik a ma­gasba. később mind a három ellaposodik, hogy újra a magasba szökkenve, a világ leg­magasabb csúcsában egyesüljön. Azok a falak, amelyek a három éj körött a hegytömeg piramisát zárják be, annyira me­redekek és széttagoltak, hogy megmászásaik már az eled szempillantásra megoldhatatlan feladatnak bizonyult. így hót nem volt más ut, mint a hegycsú­csot valamelyik gáton megközelíteni. A déli és az északnyugati gát meredeksége miatt nyaraiban használhatatlannak bizanyuLt. így egyedül as északkeleti gát lehetett az az ut, amelyen a Csomo Lungmát meg lehet mászni, Ez a gát a keleti Rangbuk-gleocser fimmeze- jéből indult ki. Alsó része ennek is rendkí­vül meredek egészen a sziklás vállig, ahol kissé ellaposodik és fentérségszerü. A váll­ról azután fel egészen a csúcsig lépcsőzetes emelkedésben száll fel ez a gát. A gátnak az alsó szakasza azonban megmászhatatlan, sze­rencsére a vállihoz egy 'északi irányban ki­futó oldalgát csatlakozik, amely meglehetős enyhe hajtásban ereszkedik a Csang La .nye­reghez, ahhoz a fentérségszerü vápáihoz, mely a Csomo Lungmát a Csang Cse 6400 méteres csúcsától elválasztja. így tehát megtalálták az északkeleti utat, amelyen kerülővel bár, meg lehetett ostromolni a föld legmagasabb csú­csát. A felderítésnek emez erdményével azon­ban egyelőre be kellett érniük, mert a monszunt esőzsákjai újból megteltek és olyan bőségesen hullott alá az eső, hogy erre az expedíció tagjai nem voltak előkészüí- ve. Újból megdagadtaik a begyipatakok, az összes hidakat elsodorta az ár, minden köz­lekedési lehetőség megsemmisült, várakoz- niók. kellett. Szeptember elejéin azonban újabb kísérletet tehettek az előnyomulásra az erre a célra a Ebarta völgyében 5180 méter magasság­ban felütött első táborukból. A tábor magas fekvése ellenére az a fen t ér ség, amelyet Lábocrverésre kiszemeltek, telje­sen füvei borított és az alpesi virágok pazar i koszorúja borította. Igazi éden kert sáli ez a! hónak és a jégnek birodalmában. Újból megindultak a viharok és a heves ha­vazás és ez igy ment napról-napra. Ezalatt az idő alatt annyit sikerült elérniük, hogy egy 6100 méter magasságban levő fentérsé- gig nyomultak eM, ahol második táborhe­lyüket verték fel. Végül szeptember 17-én megjavult m időjá­rás, a téli hóesésekre napsütéses napok kö­vetkeztek. Az expedíció tagjai elhatározták, hogy közben megmásznak egy közeli csúcsot, amely a Kharta és a Kóma völgye körött emelkedik és erről terepszemlét tartanak. Ez a felderítő ütjük a mesék csodás világába vitte őket. Bury ezredes igy mondja el a csúcs megmá­szásának történetéi: A telihald sugárzó ragyogásában éjjeli két órakor hagytuk el sátrainkat. A tábortól déli leányban emelkedő 6000 méter magas hegyre kapaszkodtunk fel, amelynek csúcsa 400 méter magasságban van táborhelyünk fe­lett. Amikor útnak indultunk, a hőmérő 13 fokot mutatott a fagypont alatt. Mély csend uralkodott, amelyet a patakok mennydörgő zubogásán kívül semmi sem za­vart meg. Tibet völgyeit, az Árun nagy fur- dalékivölgyét és Nepál erdővel borított hegy­oldalait elnyelte a felhők tengere és ebből a tengerből úgy emelkedett ki a föld legmaga­sabb csúcsa, mint egy hatalmas vulkános szi­get az elvarázsolt óceánban. A vakító hold- fényben gyönyörűen váltak ki a hegycsúcsok, mint a tőlünk déli irányban száz mérföLdnyi- re levő Kandicsenjunga (a Dyhrenfurth-expe­díció célja!) és a messzi délen, az indus sík­ságon szakadatlanul villámok csapkodtak, amelyeknek fénye felvilági tett. 21.000 lábnyi magasságiban állottunk egy éles sziklanyer­gen. Egyetlen sziklagát sem állott már sza­Téeső, április 16. (Técsői tudó sít ónktól.) Fé­nyes ünnepség volt virágvasárnapján Técsőn, ahol a város apraja-nagyja felekezeti különb­ség nélkül ünnepélyesen fogadta a reformá­tusok kárpátaljai egyházkerületének püspö­két, B értők Bélát és főgondnokát, Polchy Ist­ván dx.-t. A magas vendégeket útjukon elkí­sérték a máramairasugocsai egyházmegye es­perese, Riki Ferenc és gondnoka, Nágy-Iday Ferenc, valamint az egyházmegye tisztikará­ból Sviménfalvy Árpád dr. főügyész, Lator Ist­ván főjegyző, továbbá a nemes-hangú harang öntője, Egry Ferenc, az ungi egyházmegye gondnoka és még mások. Az állomásnál 40 tagú lovasbandérium, óriási tömeg, fuvózenekar várta a püspököt s Dévay József, a técsői egyház főgondnöka fo­gadta szeretettől áthatott, talpraesett beszéd­del a főpásztort és elnöktársát. Gyönyörű látvány volt a hatalmas emiberáradat bevo­nulása a szép szál bán dér istákkal az élén, akiket Baló Bálint ifjú gazda vezényelt. A püspöknek és kíséretének bemutatta ezután a lelkész az ősz E. Rartos István gaz­dát, aki a haragot az egyháznak ajándékozta ? aki könnyekig meghatvr fogadta a püspök áldását. A harangot Biti Ferenc esperes szentelte fel gyönyörű imádsággal, a zsúfolásig tömött templomban pedig Berták Béla püspök pré­dikált, nagy hatást tévén mélyenjáró beszé­dével a főpásztoréírt rajongó hallgatóságra. bad látásunk útjában. Ekkor ránk köszöntött a felkelő nap és mi megteltünk a napkelte minden gyönyörűségével. Egészen közel hoz­zánk, nyugati irányban emelkedett a Mount Everest még 8000 lábnyi magasságban felet­tünk, mögötte háttért alkotott a biborszint ég. Ekkor hirtelen aranyos fénykoszoru száll- lott a csúcs köré, aranyos fénycsóváit kiter­jesztette a hegyoldalakra és a gátakra s a bi- borszin narancssárgáivá változott. A napsuga­rak ezután a fehér felhőtömegTe estek, amely most tarka színekben ragyogott, a felhő tömeg emelkedni és süllyedni kezdett a szigetsze­rűen kiemelkedő csúcsok között. Ilyen gyö­nyörű pillanatai ritkán vannak az emberi életnek s aki élvezte a természetnek pazar gyönyörűségét, sohasem fogja elfelejteni. A következő napokat szorgalmain kihasz­nálták arra, hogy a 6100 méter magasságban vert tábort mindenféle készlettel ellássák. A Az ünnepély bensőségét fokozta az Issák Im­re lelkész vezetése alatt álló vegyeskar, mely egy alkalmi darabot énekeit nagy sikerrel, valamint a nagyon szépen előadott négy sza­valat, mely Rózsi Erzsébet, Erdő Róza, Lajos Erzsébet és Baczai Jolán leánykori tagok ad­tak elő. Istentisztelet után a püspököt ós eJnöktár- sát üdvözölték a különböző küldöttségek, melyek között aiz egyházmegye, élén Biki Ferenc esperessel, elsőnek köszöntötte a fő­papot és a főgondnokot. A rom. katolikus egyház küldöttségét Pogány Ferenc, a görög­katolikusokét Hápka Péter dr., az izraelita orthodoxokét Griinwald főrabbi, a városét Sófalusy István főbíró és Hérák Adolf főjegy­ző, a járásét Bovko Miklós járásfőnökhelyet- tes, a tanítókét Flóris Béla igazgató, a leány­körét Erdő Ilonka vezette, aki szép csokorral is kedveskedett a püspöknek. A püspök vá­laszolt mindenik küldöttségnek az üdvözlésre nagy bölcsességgel és szeretettel. Száz teríté­kes ünnepi ebéd, sok kedves pohár köszön tő­vel fejezte be a lélekemelő ünnepélyt s a püspök és kísérete délután utaztak el Técső- ről. — Értékes régipénzlelet Karintiában. Bécs­bői táviratozzak: A karintiai Baldransdorf'ban egy Ehrenberger nevű gazda a kert ásása köz­ben agyagedényt emelt ki a földből, amelyben bétkilogramnyi régi ezüstérme volt. Az értékes lelet a tizenegyedik századból származik. Mint sok más hegyvidéken, úgy itt ie sokat beszélnek a fekete emberről fe lenn a völ­gyekben ezzel rémitgetik a tibeti anyáik csin­talan gyermekeiket. Hosszú haja van ennek a fekete embernek s ha menekülni kell elő­le, akkor a tibetiek lefelé Pisaiadnak, mert igy a manó hosszú haja az arcába ball és megakadályozza a látásban. Ilyen nagy magasságban as igazi Hamátaja-klima uralkodik. Az éjszakák kegyetlenül hidegek, a nappalok azonban az intenzív napsütésben jótékonyan felmelegednek. Az expedíció tagjai sűrűén panaszkodtak is az erős napsütés el-lerj, amely vérszomjas vámpírhoz hasonlóan min­den életerőt kiszív tagjaikból, elernyeszti őket és minden komoly erőfeszítést lehetet lenné tesz, ilyen nagy magasságban a kiima száraz, ez ellentétek azonban olyan hatalma­sak, hogy a láb a fagyban megdermed, inág a koponyát a napsütés csaknem felforralja. (Folytatjuk.) Ravasz püspök a magyar iljuság feladatairól Budapest, április 16. A magyarországi református diákok Solt Deo Glória Szövetsége vasárnap tartotta or­szágos konferenciáját, amelyre az ország min­den részéből több mint ötszáz diák jött össze. Reggel a Kálvin tért templomban Kováts J. István prédikált, majd a teológia dísztermé­ben Sebestyén Jetnő dr., a budapesti teológia igazgatója mondott megnyitóbeszédet, Ravasz László püspök beszélt utána: — Husz-harminc esztendő múlva tá, mai fiatalok, lesztek a mi helyünkben — mondot­ta a püspök — a ti arcotok lesz barázdás a gondoktól, a ti szivetek verése halkul meg a munkában való őrlődéstől és áldozattőiL Kö­szöntelek titeket mint fehér gyertyaszájakat, a jövendő nagy karácsonyfáján, amely fény­be fogja vonni a holnapot, de titeket meg fog emészteni. Ti a magyar református egy­ház négy évszázados szenvedésével álltok itt, meg kell tanulnotok azt az igazságot, mi­lyen nagy dolog magyar református ifjúnak lenni. Sok mód van arra, hogy szolgáljatok, intézmények ügyét magatokévá tegyétek. De jaj volna nektek, ha csak felekezeti és egy­házi büszkeség dagasztana benneteket, ha negatívumokkal és csoportprogramokkal fog­lalkoznátok szakadatlanul, az eleve-elrende­lés egységében kell felébredni találkozni mindnyájatoknak. A köves talajban nyáron elbújnak a patakok, mélyen a föld alatt fi­nom erezetté válnak s mikor megindul a ta­vaszi zápor, előtörnek a föld alól, a mélység­ből. Most távoli vidékekről visszajöttek ide, tűnő erekképpen magyar ifjak és leányok s a magyar református egyház köves talaján, dörögnek a zugó patakok, dörömböl az ifjú­ság, a holnap, amely megérkezik a mélység­ből, mint friss ós diadalmas Ígéret... — A Sarlósok Érsekújvárod. Érsekújvári tunló- sitónik jelenti: A Sarlós diákszervezet program­adó délutánt rendezett Érsekújvárod, amely iránt csekély érdeklődés nyilvánult meg. A megjelent közönség jó benyomásokat szerzett az előadók készültségéről tehetségéről s komoly munkáké*?- ©égéről. Berecz Kálmán megnyitója után Kessier Edgár a Sarlósok programjáról. Peéry Rezső az ifjúság lelkülotét legjobban kiformáló négy ma­gyar íróról: Ady Endréről, Móricz Zeigimondról. Szabó Dezsőről és Kacsák Lajo«ról beszélt, Bo­rosé Zoltán a dunai konföderációról, végül Bro= gyányi Kálmán temperamentumos előadásban ösz- ezehaeomlSltiáíft tett a haladó dtiákszerveoetek és a magyarországi bajtársi szervezetek programja kö­zött. TurcMnyi Imre dr., az országos keresztén > - szocialista párt éreekujvári körzetének elnöke, aki végighallgatta az előadásokat, Brogyányi előadá­sa után szót kért ós sajnálkozását fejezte ti afe­lett, hogy Brogyányi előadásában tendenciózus beállításban jellemzett egy magyarországi diák- szervezetet. Rövid beszédében jóindulatra szavak­kal kérte az ifjúságot, hogy legyen tárgyilagos s hadakozás közben se feled,je el kötelességét a magyar üggyel szem,ben. A magyarság kisebbség: harcához egy séges erőre van szükség, azt megbon­tani nem szabad. Balogh Edgár azonnal válaszolt TiupcMnyi dr.-mak, s miközben igazat adott neki abban, hogy a szlovenszkói diákoknak nem érde­kük magyarországi egyesületek ellen küzdeni, hangsúlyozta, hogy öttől tartózkodni is fognak. Hangsúlyozta, hogy nem aktamuak a magyar ki­sebbségi front egységén rontani, sőt egyformán fognak küzdeni a kisebbségi sorsba jutott, magyar munkásság, földmű vesseg tjs hlmtalnp-k osztály .jobb jövőjéért n n n i ii i m ihuiiihimiiubiiiiiiihhiiiii )g«iiiiiii'«—iiiiimni—■—i—imra Bertók Béla református püspök lecsói hwet koreben Harangszentelés Técsőn — A iőpásztort nagy lelkesedéssel fogadták MUBmBEr AZ ALACSONY TÁTRÁBAN! TENGERSZ1N F. 676 M.=5 I iMr^ „ KLIMATIKUS GYÓGYHELY 1 ■HP^ MnMELEG FORRáSOKEESS i MT SBL IVÓKÚRA / FORRÓ FÖTOÓK I | ESZS^ SPORT: Úszás / LAWNTENNSSZS I 1 TURISZTIKA / TÉLI SPORT I 1 WADáSZAT / NALáSZATS I 1 POSTA: LIPTOVSKY-SVATY-JáN. t S. R. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom