Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-16 / 88. (2309.) szám
^ Mai siámna'c W eMal é*fXk EJ x, ^- y’vMYAKHÍM^ <*I*IIBIICI,MII,II,IWM"IIWWI*"IM<"I»I""W*«W«*"I"W"»I«»*"WMW«MM«»»<»«MWW««B««W«MMMWBWBWBWW^^ Iiwwi'i i»rniMiiwwM»u ™*ammmm**x±M** ta**Bamw«PfciN .r >-fe>űaaKrw/i.'Uü)»A.xk«» Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.^-KC, Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ké. A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Fős&erÁesxtö: politikai napilapja Fdeiős sxerkeszíc. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FOmÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága H, Panská ulice 12, &. emelet, — Telefon-. 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11- Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRCÖNYCIM: H 1 R L Pl P. PRftHfl. KÉT CENTENNAR Irta: SZIKIAY FERENC Amikor a jelen irtózatos súllyal nehezedik J reánk, amikor a jövő bizonytalansága rémit, i valahogy jól esik a multiba szaladnunk hitért, \ biztatásért. Petőfi, Madách, Jókai születésé* | nek százéves évfordulói arra voltak jók, hogy j magunknak, — de másoknak is, — bizony- j gassuk, nem hogy ma vagyunk, de máj- száz j évvel ezelőtt is voltunk. A száz év előtt való ' magyar élet szülte a fenséges triász zseni- j jét, mely nevet biztosított a magyar nemzet-! nek az egész kulturvilágban. S a három nagy! élet s á nyomukban járó száz és ezer kisebb i élet ezt a termőtalajt csak termőbbé tették még! Nincs okunk a kétségbeesésre. És nincs; joga senkinek azt hinni, hogy azt a szellemi j életet, melyet a nemzet nagyjai alapoztak meg, az uj viszonyok között el lehet sorvasztani. Ez a centennáriumok értelme. Ez domborodott ki az ünnepségekben, melyeket talán sok helyütt szinte tudatalatti, ösztönös megérzéssel rendezett több száz falu és város a \ magyar irodalom „anno santo"-iban. ] A most folyó esztendőre is két irodalmi \ ceniennármm esik. Nem születési évforduló. ; de halálOBftsi. Neam aaért emelem ezt tó, mént- j ha szomorú mellék-ízt Néznék, vagy szeret- j nék éreztetni ezáltal, a száz év előtt való ha- j Iái nem gyász többé, de apotheozis. Az a bizonysága a befejezett, a halál által megdieső- ült életnek, hogy a modern magyar szellemi élet gyökerei száz évnél is mélyebbre nyúlnak a múltba s igy a születési eenlennári-1 umok jogcíme és önbizalomforrása csak annál j indokoltabb. A most esedékes két cemennárimn, a Ka- í tona József és Kisfaludy Károly halálának j száz éves fordulója ez év tavaszán és őszén j nemcsak hitet, bizalmat adó lehet, nemcsak j argumentum a magyar szellemiség fölényét! tagadók elé, de mindenekelőtt tanulság ma- ■ gunkaak, iskola a visszájára érgyüröző éle-; tünk számára. A magyar irodalomtörténet két nagy, örökké élő halottja oly koriban élt, amikor az j égés* magyarság szellemi élete nagyon ha-1 sonlatos volt a mi különszakadí. kisebbségi : szellemi életünkhöz. A tizennyolcadik század végén s a tizenkilencedik elején alig eszmélt még a magyar nemzet zöme nemzeti öntudatára, kulturhi- vatásának hitére. A korukból és környezetükből messze-magasra kiemelkedő szellemóriásoknak maguknak kellett megteremteniük maguk köré azt a légkört, melyben életerőre kaphatnak, ők voltak a bozótból kiemelkedő magányos tölgysudarak, melyek árnyéka alatt felnőhetett az uj sarj, de az ő fejük koronája volt kitéve az idők viharának is. Az ég haragja a feltűnően magas pontokra csap le, csalánba nem üt a menykő. A két egészen ellentétes irányú és tartalmú élet, a robusztus, „pusztai fűz"-jelen ség Katona József, az ő tragikus megállásával és Kisfaludy Károly sokkal kisebb költői tehetséggel is hasznos, megtermékenyítő működése okulásul szolgálhat ma, az eszmék harcában. Bánk bán mindmáig a magyar tragédiadrás utolérhetetlen magaslatán áll. Abszolút irodalmi érték, amelynek keletkezése abban a sivár korban oly probléma, hogy azt csak a költői ihlet emberfeletti erejével magyarázhatjuk meg, mert a korból magából, annak szel lerntaIájából való kisarjazását megértenünk nem lehet. Nem vigasztalás az, nem jogos itt a száz év előtt való magyar társ adóim \ fejére olvasott vád: „megelőzte korcs korát", j Nem tOég itt a melleanóriámak a halála után i adott elégtétel, emléktábla, szobor, diszsir- helv, okát kell keresnünk annak is, miért tagadta meg Kecskemét városa azt a díszsírhely et száz év előtt a főügyészétől, miért kellett azt a pár négyzetdáb magyar földterületet a szegény takácsmesternek, a fiú apjának, adósságra megvásárolnia. Igaz, hogy Katona Józsefet nem érhette meg a kora. Kit látott benne? Komédiásokkal komázó jurátust, akinek tíz évre is elnyúlt a jogászkodása Pesten, mert ott bomlott örökösen a „játékszínen", mint kulissza!ámo- gató, vagy pláne, Uram bocsa' „deleotaus VIHAR INDIÁBAN Egész India gvászolia feuséüfea lséről® veséréSS — Gandhi még maka<saS»b harcéi hirdet — Kalkutta, április 15. Az indiai kormányzat közeged az indus nacionalista mozgalom egyik vezérét, a nacionalista kongresszus elnökét, JawaJhartla Neb.ru t és Kalkutta polgár- mesterét, Sengíqptát a sótörvény .megszegése miatt elfogták, börtönbe vetettélv és el is Ítélték őket. Az indus nép lelkét ez a csapás a végietekig felizgatta. Mára általános gyásznapot rendeltek el. A gyásznap nagy nyugtalan Ságokkal kezdődött A ráías tiáwí helyén elkeseredett tömegek verődtek ossz* ée a szenvedély éted feltüzelt emberek haragja a villan yoskoesik eb len fordult. Két viHanyosí felgyújtottak, hármat darabokra vertek szét. Többheiyiitt létrát támasztottak a házak falúihoz, a magasba másztak és elvágták a felső vezetéket. Egy angol nő, aki motoros kerékpárján akart elhaladni a tüntető tömeg mellett, megállították és gépéről leszállították. A feldühödött tömeg nem elégedett meg azzal, hogy tüzet gyújtott és rombolt, hanem a tűzoltóságot is megtámadta, amikor az okás munká jához: látott. A rendőrség először gumnii bottal lépett fel a tüntetők ellen, de igy nem sok eredményre jutott és ezért a kaszárnyákból kihozták a páncélos autókat, amelyek elöl a tüntetők megfutamodtak, a nyugalom hely- reállott, azonban a negyedekben, amelyek- i ben a kilengések lejátszódtak, a páncélos autók még állandóan cirkálnak. A hmedabad/ban gondosan megtartották a gyásznapot és kilengésekre nem került sor. Bombay börzéjét a Nehru. elfögafecsa miatti tiltakozás jeléül még további két napon -le zárva tartják. Angol Jelentés . London, április- lő. Az indus- nemzeti kongresszus elnökének, Nehrunák tegnap történt elfogása és elítélése miatt Allahabad fogháza előtt óriási ember tömeg gyűl!; össze, amely Néhimt lelkesen ünnepelte, amikor az Ítélet k-iMirdetése után a bíróság épületéből kivezették. Eliogatásának és elitélésének híre futótűzként terjedt szét Bomibayifoen és a gyapot-, érc- és részvénypiacot azonnal bezárták. A bombavi kongresszus tagjai nyomban elhatározták, hogy gyásznapot rendelnek el. Gandhi ultimátuma Paris, április 15. Az angolokkal való minden együttműködés a jövőre vonatkozólag lehetetlenné Vált számunkra — jelentette ki Gandhi a Petit Párisién munkatársának. — Most már tőlük csupán technikai tanácsot várhatunk az indus nemzeti hadsereg kiképzésére és az indus ipar megszervezésére vonatkozólag. Sokáig ngy hittem, hogy később lehetséges lesz az együttműködés Angliával, az utóbbi napok eseményei után azonban ezt teljesen kizártnak tartom. — Szilárdul meg vagyok győződve róla, hogy függetlenségi mozgalmunk rövid időn belül eredményre vezet. A só-monopólium megsértésére végrehajtott kampányt egy még malsacsabb kampány fogja követni, amelyet az alkohol és kábítószerek ellen indítunk s elsősorban pedig az ópium ellen és az idegen textiláruk ellen széliünk harcba. Meg vagyok győződve arról is, hogy ez a harc meghozza a végső győzelmet. Hoover belelem®! Amerika aktív közreműködését a világbéke munkáiéban A tengeri fegyverkezési verseny volt a héke legfőbb akadálya — Amerika megérti a páneurópai gondolatot — Washington, április 15. A D-aoigMers of Amefrican RjevoMtion patrióta egyesület évi közgyűlésén. Hoover elnök niagy beszédet mondott, amelynek különös aktualitást ad az, hogy a beszéd a londoni egye-zméiny létrejötte után hangzott el. Hotover beszéde jelentősebb részeiben a következőket mondotta: Föklriajzi helyzetünknek, nagy természeti erőfoírrásaánbniak és az amerikaiak | o-rganizáló képességének következtében a | biztonságnak olyan mértékét és fokát élvezzük, mint egyetlen más nemzet sem. Örökölt eszményeink, humanitásunk és | szabadságérzetünk. valamint pártatlanságunk következtében az a morális kötelezettség hárul ránk, hogy a világbéke biztosításában a többi nemzeteikkel együtt! dolgozzunk. Ez a kötelezettség nem jelenti függetlenségünk korlátozását. A világra j most nehezedő nehézségek egyik iőoka a | tengeri fegyverkezés volt, meri semmi | sem támaszt nagyobb félelmet és bizalmat- I lanságot a nemzetek között, mint a fegv- r érkézé* rohamos irama. A genfi konfe- í reneia kudarca, után a KeHogg-paktiiimmial Összhangzásban ismételve kísérletet tettünk, hogy megegyezés által korlátok közé szorítsuk a tengeri fegyverkezést. A londoni konferencia eredménye most már szilárd. Azok által a határozni ányek által, amelyeket most véglegesen meg fognak fotrmulázni, a konferencia a. három érdekelt hatalom fegyverkezésének tényleges csökkentését érte el, amely a genfi konferencián tárgyalt standard 25 százalékát teszi ki. Elsősorban sikerült a kölcsönös gyanakvást, és a rosszakaratot, amely az állandó fegyverkezési versenyből szükségszerűen következett, véglegesen megszüntetni. Az uj megegyezéssel tehát megerősítjük a békés törekvéseket. A béke müvének praktikus programja olyan határozott oélu fórumok megteremtése, amelyek alkalmasak a vitás kérdések ' módszeres megoldására, alkalmasak a pártatlan igazságosság szolgáltatására és a • sovi n i szita írón yjaatok 11regié'kéz ősé re. Hoover ezután azt a reményét fejezte ki, hogy Amerika mihamarább a világ- i bíróság tagjává válik, azután pedig kíw* i öntette, hogy Amerika közreműködése *t béke fenntartásában különbözik az európai államokétól. Ez a különbség nemcsak Amerika geográfiai helyzetéből következik, hanem abból a módból is, ahogy Amerika a legjobb utón szolgálhatja a békéit. Az európai nemzetek olyan veszedelmekkel és problémákkal állanak szemben, amelyek a nyugati hemiszférán hiányoz- mák. Amerika azon az állásponton van, hogy vitás kérdések békés szabályozása és a béke fenntartása nem csupán a világ- bíróság utján lehetséges, hanem a katonai és gazdasági erőknek egyesítése utján is. Amerika nem vonja, kétségbe az európai nemzetek azon jogát, hogy helyzetükből olyan következtetéseket vonjanak le, amelyekeit alkalmasaknak találnak s amelyek a. borzalmas tápás ztalátból és a kényszer- szűk s égess égből adódnak. Amerika arra a meggyőződésre jutott, hogy a világbéke gondolati!naik a gyakorlati térre való át* iilteitésé bizonyos körübi;: nyék között az erőszak alkalubazásániak kötelességével jár.
