Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-15 / 87. (2308.) szám

áp2ilte 15, úztíA. V? ÍBWtl'iBMMMM—MMHM 1 <pi^^AíMA«tAu-RrmLag A PARIS! ©RÓSZ EMIGRÁCIÓ ARCKÉPCSARNOKA: Miíjukov Pál volt külügyminiszter, az orosz iorradalmárok 71 éves doyenje \ Beszélgetés az orosz forradalom gyermekkoráról, az egyetemi akciók­ról, Miíjukov történelemmé vált életének nagy fordulópontjairól Irta: HUNGARICUS VIATOR Paris, 1930. I. Még egy előszófélével kellene kezdenem. Nem cikksorozatom olvasót hanem szereplői ked­véért. Az orosz emigráció legkimagaslóbb egyéniség geivel kerültem hetek tárgyalásai folyamán ösz- szeköttetésbe, hallottam ugyanazon dologról a legellentétesebb véleményeket, meglepően nyílt kertelés [nélküli kritikákat, óvakodnom ikéll sa­ját érzóseimt, bármely részről jött, befolyás alá juttatni, a tárgyilagos megfigyelésen kívül bármi más szerepet engedélyezni magamnak. Tűz és víz, észak és dél nem állnak egymástól távolabb, mint az orosz emigráció legszélsőbb pártjainak legszélsőbb szárnyai. Közöttük, — egyqnsulyozónak, — a centrum, s ennek két, a jobb vagy a hal oldal felé vonzó­dó jobb- és balszinezetü szárnya. Balról jobbra a szereplő egyéniségek sorrendje tehát ez: Kerenski, Miljukow, Fedoroff, Tru- betzkoj herceg, Zajtzef professzor, Krupenski marsall s — Cyrill cár többi hívei. Ezek a vastag billentyűk a párisi orosz hang: szeren, közöttük tömérdek félhang. 8 néhány asszonyi magas cé! Ember legyen a talpán, áld összhangzatos szó nótát tnd e bonyolult klaviatúrán kihozni. * Miíjukov Páti, az 1917. évi orosz forradalom első külügyminisztere újságot szerkeszt ma Pá­riában, „Po&ledni No v esti", — „Les derniéres nouveiles“ — sok ezer példányszámban megje­lenő nagy orosz napilapot, ő a főszerkesztő és a fömunkatárs. S egyúttal egy baloldali politi­kai párt, a demokraták vezére. Telefonon értesít, hogy lakásán fogad. Távol a, központ forgatagánál, a XV. arron- (iissement egyik csöndes zugában, a Rue Le- ridhe 17. szám alatti másodemeleti lakásban él dolgos visszavannlteágban a volt orosz külügy­miniszter. Dolgozószobájába vezet egy szobaieánytféle. Állványon, széken, íróasztalon, egymás hátán hegyén rengeteg könyv, kefelevonat, kézirat. Szögletasztalon rádió. Az Íróasztal mellett süp­pedő karszék, Néhány jó festmény. Nem fény­űző. de barátságos, világos, polgári kényelem­mel berendezett egyszerű lakás. Lakója sokat van otthon, szereti otthonát. Sokat dolgozik. Relép. A" kanszékbe ültet. Rögtön beszélni kezet Jó megjelenés. Hatalmas alak. Egészséges külső. Élénk kék szemek, ősz hajjal övedzett piros-pozsgás arc. Nem hinnéd, hogy már het­venegy éves. — Amíg dolgozni tudók, nem is öregszem, *— jegyezte meg beszélgetésünk folyamán Mílju- kov. Azonban jaj annak, aki nem talál megfe­lelő munkakört. A számkivetettség gyakran formált már ifjakból véneket. — Bennem a megszakítás nélkül; folytonos munka tartja fenn az életerőt, a kedvet, a jövő­be vetett reményt. Sok idom persze nincs, egy­másután kellene most már az Eseményeknek fej­lődniük, hogy megérjem Oroszország fele zaba.- dudását. — szakadt fel a nagy forradalmár szí­véből egy el nem fojtható sóhajtás. * Tizenhárom év nagy idő, annyi világtörté­nelmi esemény kergette 1917 óta egymást, hogy a nagy publikum felejteni kezd, a Kerenskiiék ás Miljukovok nevei a történelem érclapjára van­nak ugyan már bevésve, a laikus ujságolvasó­1891-ben óriási méretű éhínség tört ki Orosz­ország több tartományában. A köznép mérhet- len szevedésed iránt általános részvét nyilvá­nult. Tolstoj Lee lázban égő felhívásai or­szágszerte mély benyomást gyakoroltak. Az egyetemi ifjúság közös ha/rc vonalba egye­sült. A hatóságok tilalma dacára az égető politi­kai és szociális kérdések megvitatása végett or­szágos diáfcgyülés összehívását határozták el. S ugyanakkor az angol mintára alakult „volt egyetemi hallgatók" országos egyesülete elnö­kévé választottak. Elhatároztuk, hogy népne- velés céljáról történelmi és közgazdasági elő­adásokat fogunk országszerte tartani. közönség emlékezetében azonban könnyen el­mosódni. a legszerepelltebb nevek is. Végtelen érdekes volna az orosz forradalom egyik fő­szereplőjének élettörténetét saját szájából hal­lanunk. (Milj'uko'w Pál az orosz forradalmárok do- jenje. A legidősebb, legtapasztaltabb, — a monarchisták. szerint legravaszabb politikai vezére az emigrációnak, Tanultságossá is teszi tehát a dolgot, ha egy nagy szerepet játszott államférfin maga beszéli el élete folyását, ki­emelve azon eseményeket, melyeket élet-e leg­fontosabb stációinak tart). íróasztala elé ül. hallgatom, — jegyzek: — 1859-ben születtem Moszkvában. Atyám műépítész és a képzőművészeti főiskola tanára volt- Közép- és főiskolai tanulmányaimat szülő­városomban végeztem. A gimnáziumban a görög és latin klasszikusok, Ovidé, Horacius, Arist o- teles, Plafon, Vergil voltak kedvenceim, az egyetemen Kantot, Lacikét és Combé Ágostont tanulmányoztam előszeretettel. Később világ- történelmi problémákkkal foglalkoztam legszi- vesebbebn. Marx s a történelmi materializmus többi képviselői azonban szintén nem kis befo­lyást gyakoroltak későbbi szereplésemre. Egyetemi tanralmányéveiim alatt kezdtek az első forradalmi tünetek országszerte mutatkoz­ni. OroízörezSgáaik á zsarnök' cári urálöm alól való fetezabaditása. volt a jelszó. Az első nagy forradalmi tett .Hí. Sándor cárnak 1881, már­cius 1-én történt meggyilkolása volt. Az uocára kidobott jelszavak a fiatalság lel­két is lázba, borították. Mi diákok első sorban az egyetemi tanítás és tanulás szabadságát akartuk kivívni. Ám mindjárt a harc elején két pártra szakadtunk. Az első, a. mérsékelt párt az egyetem autonómiáját- a. diákegyesület kebelé­ből választandó képviselet által akarta megvé­deni, A második, az úgynevezett radikális és szocialista pánt, a diákokból összeállítandó olyan szervezet felállítását követelte, mely az egyetem hallgatóit érdeklő összes kérdésekben 1893-ban Nizmj-Novgorodba utaztam, ahol II. Katalintól napjainkig Oroszországnak terje­dő gazdaságtörténelmi fejlődését adtam. elő. Előadásaim óriás sikere és népszerűsége sehogy sem tetszett, a kormánynak, Nizmij-Novgorod al­kormányzója, Cajkovskij egy-kettőre végét .sza­kította ottani szereplésemnek. Feljelentésére a közoktatásügyi miniszter, Deljanov, a- moszkvai egyetem tanári karának áll’ományábóJ törölt, s egy távoli vidéki fészek­be, Rjazaniba száműzött. intézkedésüknek két. kimondott célja volt: elsősorban "az ifjúságra- gyakorolt állító] ago káros befolyásomnak akartak egyszersmiuden korra véget vetni, s egyúttal a szerintük kri­tikára képtelen ni zni j -novg or o dl lakosságnak tartott előadásaimat beszüntetni. Rjazani száműzetésemben írtam Les princi paux couránts d‘idées historíques russes és Les esquisses de l‘historié de la culture russes címen francia nyelvre is fordított, két legnagyobb si­kerű könyvemet, melyeknek az intelligens orosz középosztályra s a későbbi események fejlődé­sére is igen nagy hatása lett. Eddig soha nem hangoztatott, szociálpolitikai problémák kerültek könyveim utján megvita­tás tárgyává. döntő szóval bírhass om Magam a mérsékelt pártiakhoz csatlakoztam.' A mozgalmakban való részvételem miatt azon­ban csakhamar elfogtak, vád alá helyeztek, s mint negyedéves hallgatót egy szemeszterre az egyetem kebeléből kizártak, Kénytelen vakációmat Olaszország beuta­zására, az olasz festő- és szobrászművészet ta nuümánvozására használtam fel. 1882-ben vis­szatértem Moszkvába, s befejeztem egyetemi tanulmányaimat. A következő években tovább­képző tanfolyamokat hallgattam s főleg histo- grafiai, földrajzi és gyarmattörténeimi tanul­mányokat folytattam. A kilencvenes évek eseményei békés egye­temi elfoglaltságom közepette szakadtak ránk. Mindenképpen kellemetlenné kezdtem-a kor­mány számára válni. Rjazanból is távoznom kellett, komoly vádra azonban nehezen találtak volna okot, mindazon­által szabadulná akarván tőlem a következő di­lemma, elé állítottak: vagy az Istenháta megett-i Ufá-ban kell letelepednem, vagy pedig külföld­re távoznom­Ez utóbbit választottam, s kétszeres örömmel fogadtam el a szófiai egyetemnek az 1895-ben elhalt Dragamanov történelmi tanszékének el­fogadására szóló meghívását. Három évnél tovább itt sem maradhattam, különösebb ok és hibámon kívül támadt inci­dens folytán szófiai katedrámat is el kellett hagynom. — Egy súlyos és öt könnyebb sérülés a bu- dapsti kerékpárversenyen. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A vasárnapi nagyszabású motorkerékpárversenyen a Vá­rosligetben László János versenyző nekiment egy kötélkordonnak, úgyhogy a gép felbo­rult. A versenyzőt agyrázkódással és borda­töréssel súlyos állapotban szállították a kór­házba. Ezen a versenyen még öt könnyebb sérülés történt. SZANATÓRIUM >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. r*3. 28-95, Tel. 2S-95. SíílU:síp!.,scltfe*e<,-nőg.'vr»gj'Ssía<1, «!Vo3ci>Sjn» és íiirj'iijiolojiiíw. I, (MítAly napi 80.— KS., II. osztály ciipi 60.— U orviiüválasztáti! ixQl&ti oausilé 3 napra l. osztály Kő. !600.~ • • • • U. • . 1000.— — Gyújtogatásért és biztosítási csalásért elitéit ügyvéd. Balassagyarmatról jelentik: A balassagyarmati törvényszék Amibrózi Béla dr.-t, Madiarasisy-Beck Irén bárónő 'notinosi uradalmának jogtanácsosát hárotm évi {egy­házra, Dobozi Ferencet pedig, az uradalom ispánját egy évi börtönre ítélte. Am- brózi 1927. év őszén rábírta Dobozit, hogy gyújtsa fel az uradalom disznóálját. A tűz után a biztosítási összeget felvették és azon megosztoztak. Az ítélet kihirdetése után a törvényszék elrendelte Aimbrózi le tartózta fá­sát. — Nagy repülőteret létesítenek London szivében. Londonból táviratoBzák: A Daily HeraM szerint az a terv merült fel, hogy London szivében a repülő­gépeik kikötésére alkalmas nagy teret létesítenek, amely 90 méter magasságban lesz elhelyezve a föld felszíne felett és terjedelme “20 ezer négyzetméter­nyi lesz. Most. még csak alkalmas helyet keresnek, mivel az eleinte tervbe vett nyílt tér a Waterloo- [ iáivá udvar ellőtt erre a,célra nem alkalmas. Az uj repülőtér létesítésének az a célja, hogy az angol repüliőközlekedésnek előnyt nyújtsanak a külföldi gépekkel szemben, amelyeknek a jövőben a London körzetén kívül fekvő croydoni repülőtéren ikeli to­vábbra is kílfcötnáöfe. — Nagy játékbanikot lepleztek le Krakó- foan. Varsóból táviratozzák: Krakő, a csen­des egye tömj város, iniost egy nagy társadal­mi botrány központjává vált. Egy nagy já­tékbarlangot lepleztek le, amely a polgári egylet helyiségeiben', annak eszközeivel mű­ködött s amelynek, jövedelme a polgári kö­zéposztály bankját gyarapította. Egy krakói polgár nemrégiben rövid idő alatt kétszáz­ezer zlotyt vesztett a kártyában lángban és ezért feljelentést tett a rendőrségen. A rend­őrség megejtette a vizsgálatot, amely után hatvan személy ellen indították uneg a bűn­ügyi eljárást. A bank igazgatója megszökött. Azáltal, hogy a pénzintézet belekeveredett a játékba rlangügyibe, erisztendájának alapja rendült meg. — Tűzvész a nagymegyeri szappangyárban. D.umaszerdaihelyi tudósítónk jelenti: Nagvmegyc- rem Weisz Samu ezappangyárában az elmúlt nap tűz támadt, melyet azonban sikerült eloltani, még mielőtt a veseizdclem nagyobb arányokat ölt Letett volna A mintegy húszezer koronát kitevő tűz­kár biztosítás révén megtérül MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A köztársaság keleti részét melegebb délkeleti áramlat érte el, amely lielyenkét viharerejiivó nö- reksiik- — Idöprognózis: Többnyire íelhős, időn­ként csapadékos, általában enyhe hőmérsékletű, magasabb helyeken saólviharos idő várható. — Húsvéti közlekedési rend a Tátrában. Az államvasutak igazgatóságának közlése szerint husvét idején éspedig április 13-tól április 24-ig újból rendes autóbuszjáratokat állítanák be a csorba—csorbától útvonalon. Ezeken a napo­kon a fogaskerekű vasút nem közlekedik. » — Izgatás miatt elitélték Tomanek Flórián teát- vérbátyját Pozsonyi saerkesatőségümík telefonálja: A pozsonyi kerületi bíróság ma tárgyaltba Tomamek. Flórián vollit eziovóik néppárti képviselő tiesvér* bátyja, Toimameik András renditörvén ybe ütköző ia~ ga’tási ügyét. Tomanoik András, aki Burezentgyörgy község bírája, múlt év októberében egy kocsmai összejövetel alkalmával többekkel együtt azt a dalt énekelte, hogy: „Jön még Hitinka Rózsahegyről" A bíróság reoditörvényibe ütköző izgatás vétsége miatt Toamanek Andrást 14 napi fogházra Ítélte éa az Ítéletet nem függesztette fel. — A csehszlovák osztálysorsjáték mai hozásán n (következő számok nyertele: 19.000 koronát: 44429; 5000 koronát: 61559 128743 99554 2906 82961 148321 97476 35746 142237 117854 56085 117562 88409 52429 158090 22022 6S370 137543 ; 2000 koro­nát: 14974 90291 24499 68102 100180 8442 154921 60060 72521 36912 54262 52650 116442 139302 2290 50298 4066 128267 G0118 110172 103380 34033 6724 132023 17265 117246 51203 97587 131871 57744 1249 51103. — Letartóztattak egy szélhámoskodó keres­kedelmi utazót. Kassai szerkesztőségünk tele­fonálja: Gyurkov községben a c&endőr&ég le­tartóztatta Eiohenbanm Jenő kereskedelmi uta­zót, aki a kassai Friedánann építkezési vállal­kozó cégnek volt üzletszerzője és mintegy 11.000 koronával károsította meg a céget. Oly­képpen szélhámoskodott, hogy megbízásokat vett föl építkezésekre, épületek javítását vál­lalta és azokra előlegeket vett föl többezer ko­rona értékben, de sem a pénzt vissza nem adta, sem a megbízó céget nem értesítette a vállait munkáról. Eichenbaum Jenőt a kassai állam­ügyészség fogházába szállították. — Marótugos merénylet egy magyar föld- birtokos ellen. Mindszentmártonból jelentik: Raab Gusztáv fiatal földbirtokos az utóbbi idő­ben női írással névtelen levelet kapott-, amely lyel randevúra hivták. A földbirtokos az egyik randevún a község határában meg i& jelent, j amikor egyszerre csak a sötétben valaki maró { lúggal arcon öntötte s azzal elmenekült. A ! földbirtokos egyik szemét a marólúg kiégette. ! A. nyomozás megindult a rejtélyes nő kiléténél' í megállapítására.. | | jj ^VajrxA^^pbh szehasdgbarL, ízapRaM. f jjj^ a be-SffATc védjegyre! — Anyakönyvi utasítások kézikönyve s út­baigazítás az egyházi életben szükséges ösz- szes törvények használatáról, összeállította Makoviczky Emil dr. szárki ev, lelkész. — Már régen éreztük hiányát egy olyan törvény-' gyűjteménynek s anyakönyvi utasításoknak, amely a lelkészt kisegítené hivatala teljesí­tése közben. Nem egy lelkész került már a törvényszék elé, csak azért, meri az állam­nyelvén megjelent s lelkészi funkciójánál fel­tétlenül szükséges törvényeket nem ismerte. Ezt a hiányt akarja könyvével pótolni Ma­koviczky dr. Csak röviden említem a munka egyes részeit: „Felekezetközi törvény" (mel­lette részletes útmutatás a szükséges minták­kal). „Egyházi anyakönyvek, anyakönyvi ki­vonatok." „Kinek tartozik a lelkész kiállí­tani ingyen anyakönyvi kivonatot?" „Anya­könyvi kivonatok felbélyegzése." Utólagos bejegyzések eszközlése egyes anyakönyvi ki­vonatoknál." „Az utólagos házasság'által tör­tént törvényesités megállapításánál és anya­könyvi bejegyzésénél követendő eljárás." Út­mutatás mintákkal. „Törvényes gyermekek." „A törvényesen bevett vallásfelekezet kölcsö­nös viszonyáról." ,,A' vallás szabad gyakorla­táról." „Házasságjogi törvények és rendele­tek." Itt minden abban a sorrendben van tár* gyalva, amint a felek belépnek a lelkész iro­dájába, hogy kérjék a kihirdetést, egészen a házasságkötés cselekményéig. Mindenütt rö­vid útmutatás, megfelelő minta. A kézikönyv párhuzamosan magyar és szlovák nyelven van megirva (egyik oldala szlovák, másik magyar) s így a magyar papok részére szinte nélkülözhetetlen. Ára még nincsen megszab­va, az a megrendelt példányszámtól függ, de 30 koronánál nem lesz drágább. Megrendel­hető Makoviczky Emil dr. ev. lelkésznél Szirk p. Ratkó (Gömör). (E, A.) Közöljük, hogy a „Cigelka“ jódos gyógy- 1 víz hathatós óv- é9 gyógyszere a spanyol g náthának, influenzának és a légzőszervek | köhögéssel járó hurutjának. (10.) [j — A vonat été dobta magát egy pozsonyi sza­kácsnő. Pozsonyi ezerlcesz! a- égünik '.ele fonj Íja: Teg­nap este a Vöriiúüd mellett a vonal elé vételié magáit Csapéit Anna 3t éves ki&ucau (falusi születé­sű szakácsnő. A vonat kerekei a ezeren- s' t!en nőit darabokra tépték. Az öngyilkosság oka még nem ismeretes. a vese- és hóiyagbeteg- g§ ségek klüöjaieges ásvány- M I vize. S Kérdezze meg orvosát! 1 É i 4 x 1 SALVATOR | FORRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom