Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-13 / 86. (2307.) szám

15

DMA áprflfe 18, vaaáirnMp.

'mOTG^-MA.ű^SSí-HTOm

_____ 1 u .*• ytr » , # . t/ _

J^

O!lH>%ZriX.OIl^V‘‘^ÖÍ>ALllL^L,,

CT7w;Wt l^‘PAn\/r>í< ^ prágai magyar költők „JlViiOü ilOilYu lírai antológiája elé

Ez. * Nyitott könyv*", amelyik húsvétikor jelenik meg, a líráinak van szentelve. Négy prágai miagyar lírikus, Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi és Vozári Dezső verseit foglalja magáiban. Erre a „.Nyitott könyv“-re nagy szükségünk volt: azonnal megmond oon, miért.

Nagyon illetékesen. 'többszőr ímegállapi tást nyert', hogy a líra megtolt. A magyar líra még csak tartotta magát, de nyugaton és léként Németországiban, a Mr a Goethe-Heinei hazájában kimondották a halálos Ítéletet. Nem akadt kiadó, aki merte voílna vállalni egy Urai kötet kiadását és amikor Stefan Zwoig az én Ady-tíoadiltásaámiat az Insel- Verlag-náíl el akarta helyezni, .szomorú levélben arról kéllett értesítenie, hogy aiz „Insed"* nem hajlandó lírát kihozni, olyany- nyira nem, hogy Zweig még a maga Ver- haeren-ifordiiltását sem tudta megjelentetni. Franc Werfel pedig, a pár excellen.ee lírikus, kin-osaa vergődik elhibázott szindarabok és [túlméretezett regények közi és nem ir több vemet.

így állt a líra ügye még tavaly, ilyenkor. Az utolsó évben a Ilka. csodát művelt: behozta jtz évtizedes veszteséget és az irodalmi börzén ma magasabban jegyzik, mint a többi műfaji Már látható, Híjból látható a vén a "(fülkében olvasgató u tas 'nem Re- marque könyvével, nem is Edgár WalLaee- j el, hanem — liraii antológiával, sőt egyes j költők versköteteivel. Már felbukkannak azok a magányos sétálók, vagy párok, akik újból felfedezik Hölderlint, a tavaszt, vagy pláne iazJt a sont, hogy:

„lm vnvnderschanen Monoi Mm ..."

Megtörtént a fordulat és uijból „kék az ég“, „zöld a föld**: a lirikusinak szabad megszólalnia, mert a természet visszahódította magának az embert. (Záró(jelben örömmel jelenthetem, hogy Ady-forditásaim is meg fognak jelenni és pedig pontosan ott, ahol nem akarták őket: az Ioselnél.)

Hlyem előzmények után és ilyen kedvező auspiciumok mellett jelenik meg a prágai í liranégyes „Nyitott könyve**. Odaát Erdélyben erős a prózairás. Ök kiltermeltek egy pár könyvet, amelyek komoly eseményt jelentették és jelentenének vtilágirodalmá viszonylatban is, ha akadnia jó fordító.

Itt' nálunk Szlavenazkón nincs olyan prózai.ró, akiről ezt el lehetne mondani. Indulások, sőt itt-ott emelkedéseik, fejlődése® vonal, de sehol az a kéz, amely öklösen fogná és kezelné a próza tollát. Mondjuk ezt meg kertelés nélkül és ne fájjon ee a meg- miondás azoknak, akikre vonatkozik: osafk a

munka dönti el az irodalmi problémákat és a .siker kérdését, amelyet kár másként forszírozni..

Nincs prózánk, amely vetekedhetne az er- j délyi magyar prózával. D© van flirámík. És külsősképpen Prágában 'összetalálkozott négy lírikus, mindegyik külön világ: Szenes Erzsi, a tipikusan női költő az erőteljes 'és férfias lírai forrna kezeléssel; Győrv Dezső (akit egészén felületesen és skatulyázón „kisebbségi** költőnek s Ltomat i toltak), aki

erő tud tengések 'után rátalált im agára, ami viszont azt jelenti, hogy a legerősebb szTo- venszkói Miraii egyéniségek egyike most honorálja kamatostul a bizalmi csekket. Darvas Jánost pedig, a cizellálét és álma tagot, aki nem tudta volt eddig áttörni a közte és költészete közti falat (amely pedig csak ködiM volt és mégis ennyire ellenállt) felrázta a nagyváros és belesKökkentette az erőbe és a komoly munkáiba, amely nem elégszik meg finomkodássaü. Darvas a piri- mér élményt, ma adekvát költői formában mondja el. Vozári Dezső, mint negyedik — úgy imonidainám talán: Szenes és Darvas két hegedű, de Győry és Vozári .fwóhangszer. Vozári egészen kívül áll, egészen sajátos és végleg nem hozható antológiái keretbe.

Mégis: ez a húsvétikor megjelenő antológia azért esemény, mert pont ez a mégy ember akaszkodott össze. Négy divergáló erő, de erő a javából. Termés, amelyikkel bátran ki lehet állni a piacra akár keleten, akár nyugaton és ami döntő, Sztovemszkón. Ez a százötven oldal nemcsak reprezentál: Sztovenszkó magyar Urai erejének azt a részét mutatja be, amely eddig csak elszórtan jelentkezett, gyorsan olvasott és még gyorsabban eltűnő napilapokban és könyvekben, amelyeket a széles rétegek nem vásároltak. (Ki „fogy** itt Szlovensskón mondjuk csak 3000 példányiban?) Ez « négy ember válogatott mérkőzést mutat ibe most, hogy az antológia megjelenik, mert azt adják, amit leg- jobbjultnak tartanak. Végre egy könyv, amelyre szükség volt; egy könyv, amely nem azért jelenik meg, mert aikadt könnyel- mű kiadó, hanem azért, mert vártuk, hogy megjelenjen. A sdkxvem&zkói magyar élet ebben a könyvben mégy szellemi fókuszba iveit: ebben a keretben láthatja önmaga érdekesen d iifférenc'ált erejét, élniakarását, élni tudását.

Ez a „Nyitott könyv** valóban nyitott

könyv. Nincs eltitkolás, nincs farizeuskodás, nincs hátimögöíMség —: tehetség van csak.

Esemény, hogy ez a tehetség j>oziitiv formát öltött. Neubauer Pál.

Étethajók utasai

Péchyné Bartóky Mária elbeszélő könyvé

A húsvéti magyar könypiacra egy fehér könyv érkezük. Nemcsak külsejében, de lelkében is hófehér- Egy asszony szivéből csordult tiszta epika. Érzelmeséig, meleg tavaszi derű sugárzó jóság és sok-sok szeretet, Tipikus női Írások a szó legnemesebb értelmében.

öt elbeszélés és egy drámai jelenet van a kötetben. Ami közös bennük, az az idealizmus uralma, egy ideális lelkületű Írónak ideális lelkű, bősei harcolnak bennűik egy ideálisabb, szebb, jobb világért. Az erkölcsi világrend föltétilen érvényébe vetet * optimizmus sugárzik belőlük. Olyan optimizmus, olyan harmónia, milyet csak nagyon vallásos lélek lehelt ki magából s amely ma szinte kontraszt és rendellenes ég. A tisztáié Ikü tavasziam- poézis muzsikájaNem véletlen, hogy Bartóky Mária a magyar lányoknak ajánlja könyvét. Valóban lányoknak való könyv. Lányok szive rezonál- hat erre a leány-lelkű könyvre a legtökéletesebben. Itt, SaüovensTÍkóH kevés olyan könyv jelenik meg, ami lányainknak való speciális olvasmány, de e kevés közül ez a legkitűnőbb, legalkalmasabb. Ha valaki húsvéti íjándékot akar adni serdülő leányának, enné! fehérebiblelkü könyvet nem adhat. Határo- Dott nyereséget és külön uj hangot jelent Szlovéné®kön a lányoknak való jó könyv meg- Meoéae.

Tévedne az, afei azt hinné, hogy ez a bönyv kimondottan az ifjúsági irodalom kategóriájába esik. Szó sincs róla- Nem szakíró- lalotm és nem pedagógia. Hanem egy mp- Kéwrfelkü literary lady rutinos béllétrisztiká- li. Hton pályázik hajszolt egyémeekedésreVálasztékosé egyszerű akar lenni. Kerüli a realizmust, még inkább a naturalista uiro- manitikát. A régi klasszikus atikast keresi. Tiszta egyéniségéhez és tisztult témáihoz ez áll a legközelebb. Ez a stílus igénytelenség teszi Oly rokonszemvessé előadását és hozza közel alakjait az olvasóihoz.

P. Bartóky Mária nemcsak irodalmi ve- zérazerepet játszik szlovenszkóői nőtárs ad almunkban, hanem egyik főszervezője az itteni nőmozgaiómnak, mely mind. szélesebb talajon veti áldást hozó magvait, terjeszti az építő jóakaratot, a nemes női öntudatot, a vallásé rköl esi megújhodás lelkű letet és a magyarság tehetségébe és létjogosultságába vetett hitet. A szlovénekéi és ruezinszkói női olvasótábor a Nagyasszonyon keresztül hűséges és ragaszkodó híve Bartóky Mária irodalmi-etikai munkásságának. Az Éleíha- jók utasai cimü uj könyve csak megpecséíe- lése ennek a bensőséges lelki frigynek, csak uj fronton való találkozás az uj oldaláról bemutatkozó írónővel.

A könyvhöz Jankó vics Marcell irt előszót s Jankovics is erősen hangsúlyozza a pozsonyi Concordia által gyönyörűen kiállttott kötet föltűnő etikai értékét. De irodalmi értékeket is revelál. Igazán művészi rövidséggel állítja szembe a Muzsika c. elbeszélésben a tiszta, mély érzésű leánylellket a fölületes, üres, divatszai vakkal, szóMssaíbloeokkall dobálózó divatbábbal. Ez talán a kötet legerősebb alkotása.

Lesznek talán- akik kissé édeskésnek fogják találni stílusát. Lehet. De ez épp a túlfeszített ideálizmusábél folyik. Itt-ott talán több az attegorizálő disz, több a szóoruamentika, aani a stílus erőteij ességét ezesitimen- |

tátié vonásokkal gyengíti, — de éppen eiért asszon yi írás. Egy ,idabiíinn*5b«n nevelkedett .művészlelkü asszony vallomásai a leányöé- tekről. S ez a hang az ő saját hangja. Olyan •hang, amely sokakévá! közös és épp ezért, gazdag visszhangot- fog kelteniP. Bartóky Mária könyvének, melyet Tichy Kálmán gyönj’örü illusztrációi díszítenek és amely 16 koronáért a P- M. H. kiadóhivatala utján is megrendelhető, nem szabad egyetlen sdoveuszkój és ruszinszlkói magyar

ysjgr vfc.v 1

valódi csomcsással J

leány és magyar asszony baisvét-i ünnepi asztaláról hiányoenaa. (a—y.)

Két erdélyi könyv

Kés Károly:Erdély (KaUurlörténeíi vázlat)

Kalotaszeg remetéje, Kós Károly, egyébként hatalmas erejű építő és rajzoló művész ajándékozta meg az erdélyi irodalmat a legérdekesebb könyvvei. Nem költői ma és nem történelmi regény. Vázlatos lefestése Erdély történelmi múltjának, a magyar honfoglalást megelőző időktől egészen napjainkig. Nincs uj adat benne, mint ahogy az iró, saját bevallása szerint erre nem is törekedett. Csak a saját szempontjai szerinti történelmi tényeket gyűjtötte össze, hogy igazolásául szolgáljanak szempontjai hangoztatásánál. Mik hát ezek a szempontok? így határozza meg: „Van-e különváló erdélyi lélek, minden emberi észjárástól különböző gondólokozásmód és világszemlélet, temperamentum é« mentalitás, ami az ittvaló szellemi életmunka eredményeinek minden más eredménytől való külön valóságát, viszont minden ittvaló eredménynek közösségét félreismerhetetlenül és természetesen determinálja?*”

A kérdés kihangsulyozottan jelentkezett a világháború utáni életünkben. Különösen erdélyi részről bebizonyosodni látták a magyar államélet centralizmusa bírálatában elhangzott ama vádak jogosultságát, amelyek szerint ez a magyar politika már a történelem folyamán, tervszerűen, noha jóindulatúan kiürítette a magyarság Erdélyét, felszívta szellemi erőit s ugyanakkor, amikor a másik két nagy erdélyi nép, a százszság és a románság hatalmasan megerősítette a maga állásait, a magyarság ott lassan teljesen legyengült Pedig az egész magyar államba szétszéledt intelligens erdélyi magyarságnak otthon lett volna a helye. Fel kellett volna vennie a tervszerű versenyt a nagy céltudatossággal élő másik két népfajjal. Kultúrában, politikában, gazdaságban önálló kérdései voltak Erdélynek mindig, amint Kós Károly könyve is bizonyítja. Erdély magyar népe akkor vcát szerencsés, élete és vezetőszerepe akkor volt biztosított, amikor az önállóság utján tett jelentős lépéseket. Kitűnő erők és saját ingatagsága legtöbbször levezették erről az útról. Számtalan szerencsétlenség után a történelem folyamán odáig jutott, hogy sorsa felől, quantité negMgeable-nak tekintve őt, megkérdezése nélkül határoztak.

Az Árpádok alatti Erdély életén, az erdélyi fejedelemségek korán, guberniumon és a negyvennyolcas unió eseményein át a mai időig vezet Kós Károly könyvében. Esemény- és kulturtörténelmi adatai vázlatosságukban is teljes és áttekinthető képét adják Erdély történelmi múltjának. A románság fellépését a jogokért folytatott küzdelemben különösen éles vonásokkal rajzolja meg. Érdekesen von párhuzamot az 1843-as kolozsvári és az 1918-as gyulafehérvári gyűlés között. Az előbbin a szászok kelletlenek dé se és a románság határozott ellenzése mellett szavazta meg a magyarság a Magyarországgal való minden feltétel nélküli egveiülését. Az utóbbin a szerepek már felcserélődtek: A románság csatlakoztatta le Erdély minden feltétel nélkül, a szászok óvatos hozzájárulása mellett, a magyarság teljes kihagyásával, a román királysághoz, Az idáig vezető ut a leggrandi- ózusabb emberi erőfesztiésekkel, a teremtőerő nagyszerű és elporlott magyar köveivel, mérhetetlen arányú erényekkel és hatalmas hibákkal van kirakva.

Kós Károly könyvének kitűnő részletei a kultúrtörténeti adatok. Hibátlan szakértelemmel sorolja fel különösen a gazdag és érdekes erdélyi építőművészet korszakait és egyes eredményeit. Itt látja és mutatja ki a közös élet egyenlő törvényekkel munkáló hatásait a három népfaj alkotásaiban. Bámulatosan gazdag aztán a könyv másik fele: Kós Károly 60 linoleummetszete. A metszetek nagyobbrészt építőművészet], és néprajzi tartalmúak. Felsorakoznak: a gyulafehérvári ka- tedráilis, a fogarasi, ilyefalvai, magyarv»Bkói, magyar-gyerö-monostori, gerencei, marosszenti mrei, türei templomok. Az erdélyi várak. A brassói városháza, a szebeni várostorony, a Martinuzzi-kastély Szamosujváron, a fejedelmi ház Tordán. Magyar, székely, szász és román nemesi, polgári, jobbágy házak. Végül a három nép ruházkodása.

Gazdag könyv ez, érdekes könyv, szórakoztató és megdöbbentő olvasmány. Emellett tudományos értéke is van. Nemvárt feltűnést keltett a magyar történelemtudomány körében is.' Szekfii Gyula és hozzá hasonló kaliberű törtéuettudósaink méltatták igen részletesen. Erdély felől egyre újabb meglepetések érkeznek hozzánk. Kós Károly, érdekes erdélyi történetek s egy erős regény szerzője,

a Kalotaszeg fái és falvacskái közé hazamenekült egykor jónevű művész egy illusztrált történelmi könyvet küldött most csodálkozásunkra. A könyv tele vau, mondom, képekkel. Tudományos könyvnél ilyen módon ás ilyeai mértékben, szokatlan bizony. Az el fő- szóban nagy merészen kijelenti, hogy egyetlen uj adatot sem ad, nem fedezett fel semmi újat, nem is akart. Ráadásul, amit mond, nem száraz, nem unalmas, s a mondatok a tudományos teher alatt nem vánszorognak holt- fáradtan. Fürgén menetelnek a rajzok, a házak, az emberek gyönyörű sorfalai között. Egészen a lelkűnkbe lépkednek s ott tovább járkálnak hosszú napokig. Szegónységüidtet, gyámoltalanságunkat érezzük ezalatt. Egész erőnkből követeljük ennek a könyvnek a megfelelőjét, evvel a címmel: Sziovenszkó.

♦

Mahkai Sándor: Egyedül (Bethlen Gábor lelkiarca)

Makikai Sándor, Kolozsvár református püspöke közelebbi ismerősünk. A „Magyar fa sorsa"" óta ismerjük nagyszerű Írói arca. vonásait. Megosud álluk bátorságát aa „Ördög- szekérében, ebben a merész igansógn történelmi regényben. A történ elem ismerő finom intellektus munkját kaptuk a Bethlen Gáborról szóló könyvében.

A nagy fejedelemről minden jelentős magyar történettudós megfestette azt a képet, amelyet tudománya ée jóigyekezete segíts A gévei kialakított róla magában, A leghá'lá- sabb és legnehezebb tudományos feladatok közé tartozik. Megküzdöttek vele: Szilágyi Sándor, Szabó Károly, Fraknói Vilmos, Ángyai Dávid, Acsády Ignác, Váró Ferenc, Szekfii Gyula és sokan. Makkai Sándor bevallja, hogy gyerekkora óta állandó olvasmánya ezek a munkák. De ..személyes lelki szükségérzetet kellett kielégítenem azzal, hogy — mindannak felhasználásával, amit mások láttak benne, -— megalkossam Bethlen Gábor leüsd arcképét, amely az én számomra minden homályt ét rejtélyt eloszlatott".

Evvel az alanyi szándékkal fog hozzá a munkához. Olyan eredménnyel végzi, hogy csak a teljes elismerés harteán lehet megemlékeznünk róla. A „lelkiarc*1 teljesnek tetszik, nem hiányzik belőle semmi, talán egyetlen vonás sem. BetMen Gábor életes valóságában áll elő Makkai munkája nyomán. De hogy mennyire fedi a háromszáz év előtt élt nagyszerű ember lényét a Makkai-te- remtette, nem tudjuk megállapítani. Lehet, how a két fejedelem között mégűs volt, van lényeges különbség: ezt csak a kortárs tudná eldönteni. A fennmaradt okiratok, főleg a fejedelem nagy levelezése és Szalárdi krónikája mégis arra engednek következtetni, hogy Makkai Sándor teremtőmunkája művészi uj- játeremtés, mégpedig az első alkalommal „használt** vonások, az először „alkalmazott * alkotórészek elfogadhatóan pontos titánhasználásával.

Bethlen Gábor tizenhárom éves koráiban árvaságra jutott. Elhanyagolt nevelést és a sorstól sanyarú ifjúságot kapott. Makkai pontosan megmondja azokat a tulajdonságoka I. amelyek mégis arra képesítették, hogy meghódítsa az ellentálló életet, a hatalmat és a történelmet. „Az emberi életerő rendkívüli megnyilatkozása volt... Aki Bethlen Gábort meg akarja érteni, ki nem térhet a fizikai és lelki ember törhetetlen életerejének alapié-- nye elől, amely az egész Bethlen-probléma adott centruma... Ez a rendkívüli éle terű öntudatos és fegyelmezett... Mikor Gábor tizenhárom éves korában első levelével megjelenik a történelemben, három kísérője vau: árvaság, tudatlanság, jelentéktelenség. Olyan gátak voltak abban a korban, amelyet közönséges képességek soha Át nem törhettek volna ...“

Makkai Sándor megmutatja ebiben a könyvében, hogy a tudatlanságban hagyott ember mégis hogy juthat el a szellemi ém k6d ember életesucsára. Megmagyarázza a fejedelem

egész életének legtitkosabb sóvárgását: hogy

szellemi fölénybe jusson ellenségei fölöt I. Elénk hozza folytonos zaklatottságban eltelt élete céltudatos törekvéseit: amikor lemond a kezei között levő fejedelem ságiról, ifjúságii tudatúiban és ugyaniakkor megválasztatja a szörnyű Báthory Gábort, a tiaeranyoloéveset, akit pedig igen jól ismer. De a könyv legszebb fejezetei az élete müvének eszközeihez hozzájutott Bethlen tárgyalása. Hihetetlenül nehéz körülmények között megteremti az európai nívójú erdélyi fejedelemséget, ópit- kezik, alkot, háborúzik, országát felvirágoz- tatjla. Legnagyobb sikerei között is egészem egyedül van. Álomszerű létezése a választott-