Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-13 / 86. (2307.) szám
10 ___________<gis«3a Ma-<steg^HnatBB__________________________________________________ mb» *<*m, «, Miér t dugnék struccmódra homokba s tejitalfeet, miért ne ifflnemék el a bűnügyi regény nev^ő tendenciáit ée eredroényeétt Hé ölj, ne lopj, — a kriminólie irodalom annyi nyomatékké hangsúlyozza ki ée hozza alá a kőtábláMw végett paraa»aokttofeaL, betartások előnyét aranyira plauzibilissé teszi a bőn hődés elmaradhatatlan voltának már tn tma lomág menő ismételgetésével, ahogy a „sao batiszta" irodalom nem képéé rá, mert mean engedélyezheti magáinak a banalitás és a sematizált nKjodanávaló kurusáti Tökéletes és homogén jellemek csak a döj fearoesék és a* izzadtsággal kiagyait operettek világéban léteznek. Telítve vágyónk jóéi rossz tulajdonságokkal vegyesen a aminek, hogy mely komponensek vetődnek felszínre a lélekben, rengeteg függése, kusza szabályé van. Elméletileg kimondható: a gonosztevő ott lappang mindenkiben, csak az alkalomra vár, hogy életjelt adjon magáréi. Mindenkiben él bizonyos kvantuma a bűnözési vágynak. Akiben ez a vágy orrá lett, a bűnöző De nincs ember, aki gondolatiban vagy legalábbis tudata alatt, ne követett volna el bűncselekményt. Mert mindén vágy kielégülés után kutat és minden MelégtŰetlen vágy megbontja azt a lelki egyensúlyt, melyet vá- gáTisa® jellemnek nevesnek. A freradá pszichoanalízis megalkotta a Wurasehtraum fogalmát. Így nevezte el az él mok ama fáját, melyek tudatalatti vágyainkat kompenzálják. TágaJbb értelemben idesorolhatók mindazok az élmények, amik fantáziánkon át kerülnek hozzánk, nem utolsó sorban a könyvolvasás nyújtotta élmények. A’ modern kriminálpsrtchológia számára ismeretes tény a bűnügyi regény viMmMrrtó- szesrepe a bünöraéri hajiam levezetésénél. 4. A statisztika tanúsága szerint a® utolsó 9 esztendőben elkövetett bűncselekmények közül csak körülbelül 50 százalék motiválódák haszonleséssel és pénz utáni vággyal, a bűnesetek másik fele (!) mögül a lélek szinte kiismerhetetlen bünsóvárgása veti előre baljós árnyékát. (Kéjgyilkosságok, kleptománia stb.) A bűnöző, aki szükségből vét a társadalom törvényei ellen, jóval kevesebb fejtörést oko® a tudományos kriminalisztikának, mint a. másik fajta, aki hajlamait éli ki a különféle bűnökbe®. Aratóié Francé egyik t»p«msá lett figurájától azt kérdi valaki: — Minek önnek a törvény? — Vétkezni! — feleli amaz. f Ez a szellemes válasz néhány virtuóz szóban nagyon sokat mond: amíg törvény les®, bűn is lesz. A. bűnügyi regény pedig, mely az elkerülhetetlennek látszó vétkezés számára a tár= Hadiadóm szempontjaiból relatíve veszélytelen módot nyújt, nyilván hathatósabban csök-- '! rí keríti a bűnesetek számát, mint akárhány e célt szolgáló - intézmény. ....... ys^sr*/ 5. A rablólovagok hátborzongató tetteit tag- láló vásári füzetek és kalendáriumok csak-, nem oly régiek, mint maga a könyvnyomtatás, Pórison du Teprai-1, a múlt század francia irodalmának történetében alig említett író az első tudatos művésze ennek a műfajnak Rocamibole című regénye, mely csekély 36 kötetből áll, évtizedeken át volt olvasmánya millió és millió embernek. Régi könyvesboltok elhanyagolt polcain ma is felfedezhető még a Rocamibole egy-egy rendszerint növi ditett és átdolgozott fordítása. Ha meggondoljuk, alapjában vétve mily keveset változott a kriminális irodalom lényege Terrailtól Edgár Waliace-dg, önkéntelenül is felvetődik bennünk az. észrevétel, hegy a Mteraturának ez a része fix szükségleteket ©légit ki, igazi tömegáru, melynek csak a kiállítása változik. A bennük dolgozó erők épp úgy változatlanok maradtak, mini a lélek, mely létrehozta őket 6. bürcsa eredményekhez vezetne a bűnügyi irodalom esztétikai boncolgatása, az bizonyos. De az esztétika elvégre deduktív tudomány, pár tucat mestermü tanulságaiból szűrődött le s így annak érvényét igazságtalan volna, oly irodalmakra 'kiterjeszteni, melyek oéükb tűzései nem annyira literárisák, mint. erkölcsiek. A bűnügyi regény születése pillanatától egyetlen témát variál, a bűnt, mely elveszi „méltó" büntetését. Olyasmi ez, akárcsak a® algebra-példáik hajdani tankönyveinkben, ahol adva volt a feladvány s utána zárójelbe® ott állott az eredmény. Az eredmény éleve meg volt adva, a „feunszt" éppen abban állott, hogy ökonomikus és szaíbááyeraerü mát© maitákai levezetésse.l jussunk el hoezá. A ponyvaregény faktorai is adva vannak a bűn és bünhődés formájában. Mennyi rutint, vár- tuózitást és fantáziát igényéi mégis az*, amíg az iró elvonszolja hősét az előre tudott, szóval igen könnyen ellenőrizhető eredményhez., a bünhődéshez. A bűnügyi regény kathaxzisa tiszta és he mályoélküli, mert e földről való tényezőket alkalmaz. Ám van a kriminális irodalomnak egy lég újabb oldalhajtása, mely előtt a legminueió znsalbb esztétika is meghajol. Az ábszoicft művészi lendülettel konoipiált detektivm génynek Óbester tón, a nagy angol iró, a pu Nyolc férfi és egy nő rohama á világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurth Himálaja-expediciójáról írja: VECSEY ZOLTÁN dr. ” ■—■■ 4 Mount Everest-expedíció tábort ver a Csomo Lungma tövében — A Kama-völgy felderítése — • k-r,;. .... . *Á . m . A*fp4Vor azután a földerítő utak a Csomo Ltrcgma-es oport, nyugati oldalát illetőleg elég tájékozódást nyújtották, megkezdődhetett a Csomo Lungma északi oldalának földed- - tése és megostromlása, mart ez az oldal a hegyóriás tulajdonképpeni Birodalma. Az expedíció Zaimbun keresztül jutott az északi oldal alá. Zamlbu gazdag falu, dumelynek lakosai 3000 jakk birtokosai, a tibeti falvak gazdagságát pedig a jakkok száma szerint mérik. Zam-buból egy völgy egyenesen a hegyhez vezet,- amely meredeken emelkedik a völgy talpa felé. A völgyet Rongbuk-uak hívják és a jéggel megtöltött, gleccserekben gazdag magaslati völgyek közül való. A Rongbuk gleccsered ott erednek a Himálaja hegyóriásá- nak oldalán és onnan szállitjálk le a jégtömegeket amelyek megolvadva, az Árun folyót táplálják, A* angolokat valósággal elragadta ennek a tájnak nagyszerűsége, amint a völgyön fölfelé haladtak.- Az előnyomulás azonban nem volt könnyű. Már a Z*mbu mögötti gleocseráron való átkelés sem volt könnyű. Osöbu kolostora áS a glecoserfolyó partján, magán a folyón nyomorúságos híd vezet át. Az állatokat nem is. lehetett átszállítani ezen a hídon. A csomagokat az expedíció tagjai egyenkiut cipelték át a hídon, a jakkokat pedig áthajtották a jeges vraen. Csakhamar elragadta őket a völgy fenséges szépsége. Valóságos meseországra bukkantak itt, minő nincs más a földön. Béke. ée végtelen csönd honol a völgyben, amelynek vadsága, hihetetlen mértékben jelentkezik. Magasról, a hó birodalmából hihetetlen nagyságú kősziklák. suhannak alá a glecoserfolyó vad árjába, amely a hatalmas kőbuekólkat tovasodorja. Majd újból kiszélesedik a völgy, kinyiMk, mint a szentély, érthető tehát, ha * primitív tibetiek szent helynek tisztelik a fenséges pompájú völgyet, Ez az érzés tölti be a szerzetesek leikét, akik egy nagy kolostorban élnek itt és azoknak a férfi- és női remetéknek lelkét, akik nagy számban élnek a sziklabari angokbau. Ezek az emberek mind elfelejtették a külső világot, a. völgynek békessége sugárzik vissza c&elekede- keifiben, Nincs itt semmiféle lárma, nem ölnek meg egyetlen állatot sem, nem töri meg a csöndet a vadász fegyverének ropogása. A „vad" állatok itt olyan szelídek, hogy természetes vonzalommal közelednek az emberekhez, akiknek részéről soha semmi rosszat nem tapasztaltak. A vad hegyi juhok leereszkednek a völgybe és a remeték kezéből fogadják el a táplálékot. At angolok egész falakat figyelhettek meg néhány méternyi távolságból, az állatok egyáltalán nem zavartatták magukat. Szikjai galambok, és a völgy minden fajtájú mád ár hada az emberek kezéből étkezik. , Az angolok, elsősorban pedig a hegymászó- osoport két tagja: Malory és Bullock kulijaival ebből a völgyből élesen nekivágott a hegy oldalának. A földerítő ntak egyrészt a Rongbuk- T<ő]g7 főgleooseré© vezettek, tehát egyenesen föl a .Csomo Lungma oldalán, másrészt pedig a Kongónk nagy nyugati gleccserén. De minden fáradozás hiábavaló volt, az éles hegyszárttyak és gerincek errefelé lehetetlenné tettek minden közeledést, Airvig a hegymászók a Rongbuk-völgyben tartózkodtak, Bury keleti irányban a Doya Lán keresztül Kharta faluba ment. Ez a helység a felső Arimnak, vagy a Bong 0sírnak .medre mellett fékezik. A falu. lakosai kezdetben nagyon félénkeknek és tartózkodóknak mutatkoztak, a kise-bb-raagyohb falvak egyszeriben kihaltaknak látszottak, amint az európaiak közeledtek. Az elmenekült falusiak azonban hamarosan visszatértek otthonukba. A monszun-időjárás már beáljott és a hegymászók nagyobb vállalkozását csaknem lehetetlenné tette. A monszun-azél az Árun völgyén nyomul be fölfelé egészein a Doya-szo- rosig, amelynek déli lejtőit még esővel árasztja el ée így ezines virágtakarót borit erre a lejtőre, tnig a szoros északi oldalán, mint száraz ez-él ereszkedik alá a vigasztalan völgybe. A Bary-kűlönitinény Eh art a Sigarban megtalálta a dzsongpent. Ez a falu a Kharta folyócskának, az Árun eme mellékvizének menüép fekszik. A dzsongpen az utazók részére szép sátort veretett kertjében. A Bury-különitmény válla,Ikozázá/nak az volt a célja, hogy táborhelyet készítsen a hegy keleti oldalá- nak kifürkészése céljából. A eélt most elérték, mert Kharta a legalkajma^- eabh helynek bizonyult. Közben a monszun mindenütt úrrá lett a maga nehéz, esőben ter- Wee felhőivel. A felhőszakadások egymást, követték. A patákok hamarosan megdagadtak, az utak teljesen elvesztek és a Tingri Maida®.ra való visszatérés igen fáradságos volt. A Tingri fennsíkon is olyan rossz idő uralkodott, hogy minden nagyobb vállalkozás lehetetlennek bizonyult. Hogy az expedíció tagjai mégis állandóan mozogtak és igen érdekes néprajzi anyagot hoztak magukkal, ez csak nagy tetterejüket bizonyítja. Az északi és nyugati oldalon végzett, kutatómunka ezzel befejeződött és elhatározták, hogy a Kharta-völgybe vándorolnak át s a keleti oldalon készülnek föl az ostromra. Itt is a „csupán" 4000 méternyi magasságban árpa és borsó terítette be zöld takaróval a völgyet. Khartában egy nagy házat béreltek, amelynek kertje is volt és a kertben ütötték föl sátrukat. Éppen a táborhely alatt zúgott tovább az Árun folyó megdagadt hullámaival sziklatorka felé, amely Kharta falu alatt kezdődik és amelynek zubogóin vad menydörgéssel tör alá. A völgynek itt 30 kilométeres szakaszon teljes 1500 méter az esése. Az expedíció tagjai Khartában igen érdekes meteorológiai jelenséget figyelhettek meg. A. monszunfelhők napról-napra az Árun völgyén haladtak fölfelé és a völgynek pontosan egy és ugyanazon a pontján föltorlódtak, úgyhogy Khartában a nap sütött, míg lejebb felhőszakadás öntözte a völgyet. Hogy a monszunnak ez a határa állandó, azt az erdei fák, a fenyők és a nyírfák mutatták, amelyek hajszálpontosság- nyira az eső-határig gazdagon tenyésztek, azon túl egyszeriben eltűntek, mintha varázsló tün\ 1. Mint hírlik, illetékes kérők — németországi (mintára — törvényjavaslatot készítenek elő az állítólag egyre jobbam és veszedelmesebb le; iip óban -eltűr jánzó bűnügyi irodalom letörésére. Az uj törvény szigorú büntetéssel sújtja majd a detekt.ivregónyek kiadóit és terjesztőit. A drákói rendszabályra az iraiciá- torok szerint azért vara szükség, mivel a különböző d ebek ti vbi stő riák a bűnesetek romantikus kisziraeaésével alkaknueiak rá, hogy a primitív, fcritikótliara olvasót megingassák erkölcseibe®. Kétségtelen, hogy a készülő törvény jó- szándékra, kiindulási pontjába® azonban teljesen hamis. A ponyva ellen legfeljebb irodalmi ép általános esztétikai szempontok alapjára emelhető kifogás, (bár aiz eziránytu vélemények is nagyon divergensek), de hogy a bűnügyi regény nem ellenfele, hanem fegy- vertársa -az erkölcsnek, azt a ponyvairodalom hevenyészett lélektani elemzésével szeretném bebizonyítani az alábbiakban. % Szilágyi Dezső, a dialektikus készségéről ismert magyar politikus, az araekdóta szerint igy kiáltott fel egyszer barátai körében: — Állítsatok valamit, hogy megcáfolhassam azt! A bűnügyi regény hőse, a kockás ihaveloek- jával és rövidszárra angol pápájával szinte szánalmassá, pztereotipizált mester de tektiv, a sorok között kvázi ezt kiáltja: — Adjatok egy rejtélyt, hogy megoldhassam azt! Adjatok egy zseniális gonosztevőt, hogy börtönbe juttathassam! Az erkölcs és igazság nem ismernek irgalmat, minden gaztett meg lesz torolva! Akik a kriminalisztika szépirodalmát egy gőgös orrfintorral intézik el, lehetnek igen előkelő és választékos ízlésű literátusok, de riem lehetnek ismerői az emberi gondolatnak vagy ami ennél is több: az emberi vágynak. Aki azt fejtegeti, hogy a bűnügyi történetek hatása amorális, erkölcs romboló, az vagy alapvető tévedésben leledzik, vagy sohasem olvasott még debektiivregényl. s csak valami kifürkészhetetlen ösztön parancsára szidalmazza mindazt, amire a széles népi rétegek elementárisa® reagálnak. Minden nyelvnek vannak szavai, miket az ildomos arszlán a viliágért sem ejtene ki az úri szalonokban, de keresetlen hangulataiban, midőn lelki gátlásai felborulnak s úgy testen igazába® elkárorníkodja magát, csak ügy bugyognak betöle, mint a habzó bor. a kibontott fiaskóból. Nof, ezeket a szavakat törölni, valaipiely nyelv szótárából egyenlő volna a nyelvkiraos álszemérmes megosonl-ri fásával s tette volna ^ a tenyészetet. De Kfearta főtött i« északról felhők képződtek ée öntötték le terhüket, úgyhogy az angolok Khartában ugyan napsütést élveztek, de két esőterület közé voltak fogva, úgyhogy céljuk megközelítésére uj hadi-terveket kellett kovácsolniuk. Két ütjük volt, az egyik a Kharta-völgybe, a másik pedig a Kama-völgy. Mindkét völgy az Áru® völgyétől nyugati irányban vezet föl a Csomo Lungma-osoportra. Először a délebbi Kamar-völgyet kutatták át teljesen. A Kharta völgyéből a Langma Lám it jutottak oda és ismét csodálatos helyre jutottak, a Himálajának egy magaslati völgyébe, amelynek merész fölépítése és ereje mindazt fölülmúlta, amit idáig tapasztaltak. A sziklák valóságos kulisszákat alkotnak ebben a völgyben és a hatalmas kőoszlopok között gleocse- rok lógnak alá s csaknem szakadatlanul meny- dörgésszerü robajjal jég- és hólavinák zuhannak le. Mennél előbbre nyomultak, annál inkább vált úrrá mindenen a jég. A gleccsertömegek, amelyek az oldalvölgyekből összefutnak, áthatolhatatlan akadályokká tornyosodnak a völgy közepén és a glecoeerbarrier mögött büszkén emeli ormát égnek a Csomo Lungma. De még egy hegyőriás van a Kama-völgyben, a 8470 méter magas Makalu, amelynek formája olyan csodálatos, hogy szépségében a Csomo Lungmát még fölül is múlja. Szárnyai azonban ezen az oldalon annyira meredekek, hogy még a hó sem marad meg rajtuk. (Folytatjuk.) sem profitálna ezzel. Épp ily jogtalan és indokolntta® volna le bunkőzraá a ponyva regényt, amelynek nemcsak tradíciói, de klasszikusai is vannak s ugyanolyan szerves része a® irodalomnak, akár Petrarca szonettjei vagy Sophokles tragédiái. De adjuk meg a® erkölcsnek is, ami az erkölcsé. Nyugodtan és meggyőződéssel állitiha lom, a „Kriminalromian" nemcsak hogy nem erkölcstelen, de egyenesen őre és hirdetőije annak az etikának, mely törvényeink filoző fiai bázisát alkotja s egyben örök rezervoárja ama jognak, hogy ember embert tetteiért szabadságvesztéssel, esetleg még súlyosabb büntetéssel ás sújthasson. Mert mit mond a bűnügyi regény? Ért mondja: — Nézd, nyájas, olvasó, itt vám például az a Faratomas, a XX. század legkönmönfoutabb kalandora, akiiben annyi ész, képzettség és úri fellépés összpontosul, amennyi bizonyára elegendő volna bármely egyetem tanári kol légiumának és' egy kisebb ország tisztikarának. De semmit sem ér ezzel a zseniális gazfickó. Szemben találja magával az egész szervezeti társadalmat, melynek megbízásából és képviseletébe® Níck Carter, a világ hi/rti magándetektív, aki — ha meg egyáltalában, lehetséges — Fantoma&náJ i© zseniéit sabb egy nraánsszal, izgalmas, ídegcsiklandő hajsza után bilincseket rak csuklóira s a frak- kos bitang az elektromos zsöllyében végzi tre nyomorult életét:. Tabló. Finis. Ami aa émelyítő szerelmi filmben a happv end, az a pom yvaregén jiben aa erkölcs diadala. Elmaradhatatlan cláohé. Mint ahogy a mozidarab végén megkapják egymást hős és hősnő, pontosan úgy kapják meg egymást a detek ti vregény utolsó lapján gonosztevő és igazságszolgáltatás. Soha többé el nem válnak egymástól. , 8. , A nyájas olvasó, alti lélegzetéi visszafojtva követte Fantomast a Firat National Bank safe kamráiba, valamint dVSailamarder hercegnő illatos budoárjába, ahol a főúri család vagyn> riotoat érő diadiémjára vonatkoflólag jelent meg a lolva jikirály, a nyájas olvasó okul ezekből a. rémséges hiistóriákból. Mert bármily szierényieleri is legyen, azt nem tudlfa önmagával elhitetni, hogy szellemi s egyéb képességekben inegközeli thetné a már több szöi* emli'tetf: gonosztevői. Mármost milyen kilátásokkal indulhat neki a bűnözés rögös utjának, ha, a kor, legkiválóbb gazzsenije is csak ngy kezére kerül a törvénynek, mint az egy iigyü, falusi ősinké tolvaj. A bűnügyi regény védelmében hicn Votári Dezső az erkölcs, mely úgy sem szavaikon mraiik, mát r
