Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-02 / 76. (2297.) szám

1930 április 2, szerda. TPI^^MaCí^ARHIRLAR A kereutényszotialista párt rimaszombati körzetének tisztejitó lése Rimaszombat, április 1. (Sa ját tudósi tónk­tól.) Vasárnap déliben vezetőségi ülést tar­tott az országos kér. szoc. párt rimaszombati körzete Pilla Vilmos elnökiésével. A párttit­kárság helyiségében megtartott ülésen a pártközpont képviseletében Fleiscbmauu Gyul a dr. tar tornánygyülési képviselő is megjelent s képviseltette magát a rimaszom­bati körzet valamennyi helyi szervezete is. A tisztái;]!tások megejtése előtt Fleiscbmann Gyula dir. hosszabb beszédben foglalkozott az általános politikai helyzettel és pontou- kint megvilágította mindazon kérdéseket, amelyek a szlovenszkói magyarság jövője szempontjából aktualitással bírnak. Fejteget­te a mindinkább nyomasztóbbá váló gazda­sági válság okait és ismertette a párt állás­pontját, aminek érvényt kíván szerezni a parlamentiben, a többi szlovenszkói őslakos- pártokkal kooperálva. Örömének adott kife­jezést, hogy a rimaszombati körzet pártszer­vezetei tavalytól ujaibb fejlődést mutatnak fel s a párimunka mellett a kulturális szer­vezkedés terén is értékes sikereket ért el a rimaszombati titkárság. Köszönetét mondott a körzeti vezetőség önzetlen és odaadó mun­kásságáért és Ígéretet tett, hogy a tartomá­nyi és nemzetgyűlési képviselők, valamint a párt többi hivatalos funkcionáriusai is min­den erejüket az egységes magyar munka rendelkezésére bocsátják. Fleiscbmann Gyula dr. felszólalása után Böhm Ferenc titkár terjesztette elő évi je­lentését a körzet működéséről s ezzel kap­csolatban jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak Pitta Vilmos elnöknek, Prágai-Kovács István pénztárnoknak, valamint Hannkó Jánosnak és Murányi Andrásnak, a rlmaszéesi szerve­zet elnökeinek, úgyszintén Király János os- gyáni helyi elnöknek. Ezután megejtették a tisziujitást s a kör zeti vezetőséget egyhangúan a következő­képpen választották meg: Pitta Vilmos el­nök, Illés István Osgyán, Király János Os- gyán, Mázik László esperes Riimaszéos és Sí­pos József alelnökök, Bökni Fereucné jegy­ző, Böhm Ferenc titkár, Prágai-Kovács Ist­ván pénztáros, Ferenc István, Haluska An­drás Rimasizécs, Lakatos István Riimaszécs, Gecse Zoltán Baraca, Bodor József götmöri Magyarhegymeg és Lóska Károly Várgede ellenőrök. Választottak ezenkívül hetvenöt tagból álló választmányt is, amelyben az ösz- szes helyiszervezetek mandátumhoz jutottak. Az újonnan megválasztott körzeti vezető­ség nevében Pitta Vilmos elnök mondott kö­szönetét a megnyilvánult bizalomért és in­dítványára köszönetét szavaztak Fleisch- imann Gyulának, akinek nevéhez fűződik a rimaszombati pártszervezet megalapítása és kiépítése. A lelkes hangulatban lezajlott gyűlésről lelkes hangú táviratiban üdvözöl­ték Sziillő Géza dr. pártvezért. — Elhalasztották az Ottlyk kontra HHnka pert. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Ma dél­előtt ti® órakor tárgyalta a pozsonyi kerületi bí­róság Bayer tanácsa Ottlyk Iván dr. 200-000 ko ronás ügyvédi költség iránt megindított perét, amelyet a Tuka-perből kifolyólag Hlinka András ellen indított. Hlinka Andrást Gazsik Márk dr. ügyvéd képviselte, mig a felperes Ottlykot Ká- cser dr. ügyvéd. Érdemleges tárgyalásra ma nem került a sor, mert a bíróság szeptember 13-ra na­polta el a tárgyalást, miután több tanút kell kihall­gatni. Ki fogják hallgatni valószínűleg Hlmkát is. — 3íódositják a kassai zárórarendeletet. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap délután Stefanik dr. főjegyző elnökletével ankét volt Kassa város főjegyzői hivatalában, amelyen a sérelmes zárórarendelet megvál­toztatásáról tárgyaltak, Az ankét csupán tá­jékoztatás jellegével bírt, amelyen az érde­keltek előterjesztették kívánságaikat a zár­órarendelet megváltoztatása érdekében. Az elhangzott kívánságoknak megfelelően a fő­jegyzői kivatal fölterjesztéssel élt a pozsonyi országos hivatalhoz, hogy a fűszer és általá­ban élelmiszerszakmában reggel fél hét, il­letve fény nyolc órától déli fél egy óráig, délután fél három órától pedig fél nyolc illetve nyolc óráig engedjék meg az üzletek nyitvatartását. A többi szakmában reggel fél nyolc órától fél egyig, délután pedig fél bá­rom órától fél hét, illetve hét óráig fogják kérlemezni az üzletek nyitvatartását. Minden remény megvan arra, hogy az országos hiva­tal egy héten belül, jóváhagyja ezt a felter­jesztési. A módosító zárórarendelet a nyári hónapok végéig marad érvényben. A téli hó­napokra valószínűleg uj zárórarendeletet dolgoznak ki. amely október elsején lépne életbe. Buday: A szlovák lakosság mm többsége a Tuka-perben hozott ítélet igazságosságában is kételkedik A szenátus költségvetési vitájának első napiát Korláth Endre nagy beszéde dominálta — Buday élesen kritizálta a szlovenszkói rendőrségek és bíró­ságok munkáját Prága, április 1. A szenátus ma délelőtt megkezdte az ezévi költségvetés vitáját, amely harminc óráin át fog tartani. Az elnök­ségi diszpozíciók szerint a szenátus minden­nap reggel kilenc órától este nyolc óráig ülé­sezik. A vitában rószívesznek pártjaink ré­széről Korláth Endre dr. raszinszkói magyar nemzeti párti szenátor, továbbá Grossohmid Géza dr. és Böhm Rudolf országos keresztény- szocialista párti szenátorok. Az ülést délelőtt tiz órakor nyitotta meg Souknp elnök. S tód óla Kornél agrárpárti sze­nátor, a költségvetés főelőadója részletes je­lentésében ecsetelte az általános gazdasági és politikai helyzetet rámutatva arra, hogy a kiadások általában lényegesen emelkedtek, Szlovenszkóra vonatkozólag, ami különösem az adómorált illeti, hangsúlyozta, hogy elsősor­ban is az adóarnnesztiának kell megjavítania az adómorált, de csak akkor fog ez sierülui, ha rendet te­remtenek az adóelőírásokban és likvidálják a többéves régi adóügyeket. Ruszinszkéi szénokok Ezután megindult a vita, amelynek első szónoka Korláth Endre dr., a ruszin- szkói magyarság szenátora volt, akinek hatalmas beszédét lapunk holnapi szá­mában közöljük. Korláth több mint egyórás beszédiét a szlovák agrárius és szocialista tör­vényhozók is figyelemmel hallgatták végig. Korláth után Bacsinszky dr., raszinszkói ag­rárpárti szenátor szólalt föl, aki dicsérte a kormány raszinszkói politikáját és annak a reményének adott kifejezést, hogy a lakosság nagy része elfordul azoktól, akik „a konszoli­dáció útjában államaik". Nézete szerint a köz- igazgatási reform törvényét példásan hajtot­ták végre Ruszinszkóban. Votruba nemzeti demokrata párti szenátor rámutat arra, hogy a mig a forradalmi nem­zetgyűlésben letárgyalt költségvetés húsz- milliárdos összeggel dolgozott, addig ez év­ben alig tizmilliárdot tesz ki a költségvetés. Buday kritikája a rendőrségek és bíróságok munkájáról Nagy érdeklődést váltott ki a következő szónok, Buday szlovák néppárti szenátor, aki elsősorban arra a „magyar propagandádra figyelmeztetett, amit főleg rádióban terjesz­tenek s amelyben veszedelmet lát Szloven- szikó és a szlová&ok számára. Majd rátért az igazságügyi és a belügyi tétel kritizálására és példákkal mutat rá arra, hogy a hatóságok sóik helyen az igazságnak nem mindig megfe­lelő módon járnak ed. így 1924-ben a nyitnád zsu pában száz kommunista és szlovák néppárti sza­vazatot önkényesen hozzácsatoltak az ag­rárpárt listájához. Rámutatott arra, hogy az egyik úgynevezett államalkotó párt embere megbeostelenitett és megfertőzött egy leányt. Az illetőt el is Ítélték és amikor az ammesztiarendelet meg­jelent, az ungvári rendőrigazgatóság az illetőt, akit közben Rusziszkóra áthelyeztek, azzal terjesztette fel amnesztiára, hogy az agrár­párt egyik lejobb szervezője és Így amnesztiára ajánlja. Egy másik eset a szerb Dimitrievics esete, akit jogerősen el­ítéltek, de a hatóságok alkalmat adtak neki arra, hogy büntetésének leülése előtt eltűn­hessen Szlovenszkóról. Pártatlan embernek el kell ismernie, hogy a bíróságok Szlovenszkón nem mindig tart­ják magukat ahhoz az elvhez: fiat justicia, pereat mundus. Ennek alapján a szlovák lakosság nagy többsége a Tuka-perben ho­zott ítélet igazságosságában is kételkedik. A Tuka-per folyamán bebizonyítást nyert, hogy a rendőrség egy tanút borzalmas mó­don összevert, az egyik vizsgálóbíró a Tuka- per során tett tanúvallomásában meg is mondotta, hogy a vizsgálóbírói kihallgatás alatt jelen volt egy rendörtisztviselő, ami törvényellenes, de nem hallottunk arról, — úgymond Buday _ hogy a rendőralkalma­zottat megbüntették volna, hanem ellenke­zőleg a vizsgálóbírót büntetésből áthelyez­ték, mert az igazság érdekében vallott. A szlovák néppárt ellem állandóan leskelőd­nek és áskálódnak. Buday végül részletesen foglalkozott az autonómista mozgalommal. A szlovák nemzet a belföldön, valamint Amerikában is egyhan­gúlag csatlakozott a csehszlovák államhoz és egyetlen követelése volt, hogy önmagát íköz- igazgathaissa. Ezt tartalmazta a pittsburghi szerződés is, mindamellett a mai napig ezt a Reiarp: Miié a Intel Él­ZÉl olcsó kiadása Ke 23 — I Portókőltség 3*— utánvételezésnél 5*- Ke Kapható a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalában, Praha II, Panská 12/III. i „Dere bronzé." Ez a harisnya színek „dernier eri" je. Olyan színárnyalat, mely az arcszínhez illik és nem más, mint a lábra varázsolt napsugár lehelet©. CflÜSk az a remek selymespu­ha Bemberg-harisnya melynek színei a szó igazi érteimében a divat­tal járó „színárnyalat­nak megfelelnek? S e» kulturális no lkam nyája Schindler Stefan cég, Schonlinde C S. R. BeHafSor - készítményei már évtizedek óta a legnagyobb tökéletességet érték el, amely a Miss-harisnya tulajdonsága is. Szaküzletekben külön­féle kivitelben kapható. Plcot (színes - áttört nyílSall) és színes sarokbetéttol, és anéiKül. szerződést nem hajtották végre. Az alkotmány- törvény megállapítja, hogy Szlovenszkón min­denütt a szlovák nyelv a hivatalos' nyelv és mégis Szlovenszkón hosszú ideig a cseh nyelv volt a hivatalos. A szlovák néppárt kormány- balépése után kétszer is kormányrendelet je­lent meg, hogy mindenütt szigorúan ragasz­kodjanak a szlovák nyelvhez az állami hivata­lok, de a cseh tisztviselők többsége szabotálta és szabotálja ma is ezt a rendeletét. Az utóbbi időben arra törekszenek a kor­mánykörök, hogy államosítsák a felekezeti iskolákat. Miután ezt egyszerre elvégezni nem tudják, úgy járnak el, hogy felszólítják az is­kolát fenntartó egyházat az iskolaépület adop­tálására é? amikor ez nem történik meg, be­csukják a felekezeti iskolát és két hónapra rá ugyanabban az épületben, anélkül, hogy a legcsekélyebb javítást is eszközölték volna, községi vagy állami iskolát nyitnak. Stodola és Hilgenreiner összecsapása Hilgenreiner német keresztényszocialista rámutat arra, hogy a jelenlegi kormány több­ségben a német kormánypártok egy lépessel sem tudták előbbre vinni sem a német iskola­autonómia ügyét, sem pedig az egyéb né­met követeléseket. Mikor rámutatott arra, hogy német hivatal­nokok nincsenek a minisztériumban és a né­met népet elnyomják, egyúttal hivatkozott arra, hogy a szlovákok cseh idegen uralom alatt szenvednek. Még többet szenvedünk mi németek, mon­dotta Hilgenreiner, « hivatalnokok idegen uralma alatt. Stodola izgatóitai) felkiáit: Ez nem igaz, És nem igaz az, amit Buday mond. Tiltakozom ellene. A cseh nép a mi testvér- népünk és tiltakozni fogunk Buday ellen. Ezt mondhatja egy magyar ember, de nem egy szlovák ember. Hilgenreiner: Kolléga ur, mit használ ön­nek a tiltakozás a tényekkel szemben. Lé­pésről lépésre megkárosítanak bennünket nemzetiségi követeléseinkben. ^ár az uccán is... Ezután felszólal Kehler német agrárius, Pollach német szociáldemokrata, majd Dankó szlovák agrárius, aki polemizált Buday val és többek között kijelentette, hogy a szlovák néppártot büntetésből zárták ki a kormányból, mert Tuka mellé állott. A Tuka-pör táblai főtárgyalásakor már azt hitték, hogy a szlovák néppárt edejtette Tu- kát, mert nem volt érdeklődés a felsőbirósági tárgyalás iránt, azonban Buday beszéde ma megint bebizonyította, hogy a szlovák néppárt még ma is Tuba mellett áll. Majd válaszolt Korláth szenátornak ama ki­jelentésére, hogy fokozatosan leépítik a ma­gyar iskolákat és ezzel kapcsolatban éles ki­rohanást intézett az ellen, hogy salovák vá­rosokban, ahol statisztikailag ki van mutat­va, hogy a szlovák iskolában nincs magyar nemz* tiségü gyermek, d® az nccán kihívóan ma­gyarul beszélnek. Grossohmid Géza dr. és Böhm Rudolf or­szágos keresztényszocialista szenátorok köz beszóltak: Hát már az ucdán is meg akarják tiltani a magyar szót. Ez sovinizmus. Dankó: Nem sovinizmus, hanem magyaró- nokról van sző, mert hiszen ezekben a váro­sokban nincsenek magyarok. Majd követeli, hogy Jugoszlávia mintájára itt is minden szlo­vák hangzású és szlovák nevű gyermek szlo­vák iskolába utaljanak. Lapzártakor az ülés tart. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom