Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-11 / 84. (2305.) szám

10

'PRA:GAIv^\\GtARHlB3Mr>

1930 április 11, péntek.

A Kassai AC május 4-én megrendezi Szlovenszhó Í930. évi vivóbajnokságaii

A Kiássad AC viivószaíkiosatálya május 4-én megrendezi Szlovenszíkó 1930. évii vivóbajnokságait a következő teMJételekkeil:

KéZCÍAZPAiSAfiP r

A műtrágyák érvényesülésének feltételei

Irta: KREYB8G LAJOS dr.

1. A verseny a nemzetközi vivőszöveteég szabályai szerint a csehszlovák szövetség védnökség© alatt kerül lebonyoiátásra.

2. A verseny férfi kard és női tőrben kerül , kiMrásra.

3. A versenyen inditiihatmak a csehszlovák viivó- ezövetség igazolt vivőd, valamint a hadsereg tagja/i.

4. Az egyes küzdelmek 5, a tőrben 4 tonchéra

mennek.

5. A döntőbe 8 vivő kerüli. — Minden döntőbe kerülő vívó érmet, az első pedig tiszteletdijat kap.

6. A verseny győztese a „Szlovenszkó 1930. évi bajnok a“ cámet nyert

7. Nevezési diá személyenként 10 Ke.

S. Minden résztvevő klub a jurybe egy tagol delegálhat.

fi.

Régen az volt a nézet, hogy a mész gazdag apákat és szegény fiukat teremt. Újabban döntő bizonyítást nyert, hogy ez csak ott küvetfcezhetiik be, ahol a meszel, okszeirüblenüi alkalmazták és ina már legalább szakértő körökben végleg elfogadták, hogy a helyesen alkalmazott mész gazdag apákat és gazdagabb fiaikat teremt. A helyes meszezés alapkövetelménye, hogy azt csak ott alkalmazzuk, ahol a talaj reakciója és mésaáliapota nem megfelelő és csak oly mennyiségben, amely e káros talajtutajdonságokat megszünteti.

Hogy a mondottak kétségtelenül fentállanak, a következő, a legnagyobb körültekintéssel és pontossággal Iceresztülvfitt kísérletek enedm'éinyei bizonyítják:. (Kappen, Die Bodenaziditat, Veriiag Július Springer, Berlin.)

A kísérletek három éven át egy gyengébben

savanyu agyagfcalafjon a következőben ismertetett műtrágya alkalmazási beosztással 3, illetőleg négyszeres ismétléssel folytak.

1. Tirágyázatlan.

2. Haékiént 10 q. mész.

3. Ha-ként 20 q. mész.

4. Fiziológiailag savanyú trágyázás és pedig Ha- ként 300 kg.

Superfoszfát, 200 l<g. kéneavas ammónia és 300 kg. káJliisó.

5. Fiziológiailag savanyu műtrágyázás mint a 4-nél és 10 q. mész.

6. Fiziológiailag savanyu műtrágyázás mint a 4-nél és 20 q. mész.

7. Fiziológiailag lúgos műtrágyázás és pedig Ha- kénit 300 kg.

Thorn assalak, 240 kg. natironealétrom ás 300 kg. kálieó.

1924-ben a kísérleti növény aalb vo/M

9. Nevezések 1930 május 2-ig Havas László dr., Kassa, Kovács-ueca 56. cáimne küldendők.

10. óvási diij 100 Ke. A versenyt a prágai szövetség március 25-én engedélyezte.

KASSA, 1930 április 8.

Sikora Emil Csáky Mihály

szak. o. elnök s. k. elnök s. k.

Havas László dr., szakosztályvezető s. Ív.

)( A csehszlovák válogatott tréningje. A Spárta pályán tegnap a osehszliaválk válhatott tréning mérkőzést játszotta DFC ellen. A mérkőzést a válogatott nyerte 8:2 arányban. A mérkőzés nem volt nívós. mert a német klubcsapat nagyon pűhán játszott.

)( Csődbe jutott a bécsi Hertha. A bécsi ligaegyesületek tegnapi ülésén bejelentette a Hertha képviselője, hogy egyesület© csődbe jutott, tartozás 36 ezer sehilling. a játékosok haviiSizetése 1800 echMáng s a bevételek inár hőnapoik óta te vannak fiogfekva.

)( A bécsi Vienna résztvese a genfi turnén, amelyet. a nemzetek serlegéért irt ki a svájci szövetség. Ez mintegy európai kásolimpiász akart lenni, azonban a középeurópai etár-esapatok nem nevezték be.

)( Junius 19—22-én bonyolítják te a Kárpát- egyesület tenniszbajnokságát Ótátrafüreden. A

csehszlovákiai német tennmzszöveteég összeállitotta a versenylietát, amely szerint június 19—22-én tartják ŐtátraJüreden a Kárpátegyesület és Ótátra- füred bajnokságainak versenyeit, amely iránt már most is óriási érdeklődés nyilván :1 meg.

)( Az Újpest Prágában. Április 16-án vendégül látja a Slávia a kitűnő formában levő Újpest csapatot. Az újpesti játékosok legtöbbje egyenesen Bázelből érkeznek Prágába.

)( Kozseluh-Najueh revánsversenye. Kozeeluh Károly május 4-én kerül szembe Najnch Román német bajnokkal. Eme szenzációs verseny után a Koaseluli testvérek mérik össze erejüket a német Najnch— Kleánsdhrotrt profipárral.

)( Helen Mádison az amerikai bajnokságok során több rekordot javított.

)( Képes Sportláp — a csehszl. magyar sport- társadalom egyetlen szaklapja. Niederhauser Károly a közismert pozsonyi sportvezér kezdeményezésével megindult néhány héttel .,Képe6 sportláp" néven egy uj magyar nyelvű heti sportláp. A Lap kiállítása szép, szerkesztése jó s különösen magyar szempontból üdvözlendő Niederhauser vállalkozása, meri már évek óta szaklap nélkül él a csehszlovákiai magyar eporttáreadalom. Reméljük, hogy a magyar sportforumok és egyesülteitek, valamint a magyar sportközönsiég támogatni fogja ezt a lapot, mert annak szükségét már régóta éreztük 6 egy ilyen hetilap csak akkor lesz életképes, ha valamennyien támogatni fogjuk.

)( A zágrábi válogatottak bojkoítálják az uj szövetséget. Mint ismeretes, áthelyezték a jugoszláv futbalszöveteég székhelyét Zágrábból Belgrádiba. A zágrábiak ebbe nem akarnak beletörődni, a régi szövetségi vezetőség t rucc-szövetséget alakított. A most lejátszandó Jugoszlávia1—Bulgária mérkőzésre ikájeiiölt az uj szövetségi kapitány néhány zágrábi játékost, akik azonban a jelölést nem vették tudomásul. Ezzel is tüntetni alkarnak a szövetség székhelyének áthelyezése ellen.

Terméseredmények: ,

Trágyázása mód: Szemtermés q. A — — Szalimabermés q. + — —

1. Trágyázásán 12.38 1.16 16.56 1.33

2. Ha-kiémt 10 q. égetett mész 17.58 1.18 19.20 0.70

3. Ha-ként 20 q. égetett mész 17.59 1.03 20.36 1.01

4. Fiziológiailag savanyú 9.52 1.46 23.27 0.72

5. Fiziológiailag savanyú + 10 q. CaO 20.66 0.83 33.25 0.72

6. Fiziológiailag savanyái + 20 q. CaO 27.20 0.42 38.26 1.21

7. Fiziológiailag lúgos 28.63 0.88 , 37.34 0.96

Miután a zab aratása után a talaj reakcióviszo-j a mésizmeunyiségeket felemelték, amint ez a követ- nyai arra mutattak, bor" az alkalmazott mész mégjkező táblázatban jelez'.. van. A terméseredmények nem volt elegendő,' 1925-ben a következő rozs alá la következők voltak:

Trágyázása mód: Szemtermés q. + = — Szalmatermés q. + = —

1. Trágyázatlan 9.39 0.31 14.12 0.69

2. Ha-ként 20 q. égetett mész 13.69 0.77 18.00 1.17

3. Ha-ként 35 q. égetett mész 15.20 0.44 19.54 0.55

4. Fiziológiailag savanyu 15.41 1.63 23.00 2.06

5. Fiziológiailag savanyu +20 q. CaO 20.11 0.73 30.35 1.14

6. Fiziológiailag savanyú + 35 q. CaO 25.86 0.9S 39.34 1.28

7. Fiziológiailag lúgos 24.85 0.26 38.35 0.78

1926-ban ugyanoly trágyázáseail mint 1021 idd;. 1925-ben árpa került vetésre a következő terméseredményekkel: V

Trágyázást mód: Szemtermés q. + ~ — Szalmatermés q. + — —

1. Trágyázatlan 0.0 0.0

2. Ha-ként 20 q. égetett mész 0i82 1.17 . fL52 0.66

3. Ha-ként 35 q. égetett mész. 5.06 1.31 7436 1.11

4. Fiziológiailag savanyú 0.0 0.0

5. Fiziológiailag savanyú + 20 q. CaO 6.51 1.17 20.26 1.79

6. FisMógiadlag saiwoi + 35 q. CaO 16.56 0.72 21.27 0.43

7. FdzMógtiaállag lúgos 13.13 0.24 10.87 1.73

Az 1024. eva termeseredmenyekbol láthatjuk, hogy már csakis a mész alkalmazásával a zab terméseredménye Ha-ként több mint 5 q-val emelkedett. Látjuk továbbá, hogy a fiziológiailag savanyú trágyázás, dacára annak, hogy a növény- táplálkozási elmélet alapján az összes tápanyag adagolást nyert, a trágyázáflannal szemben kb. 300 kg. terméscsökkenést okozott, miig az esetben, ha meszet is alkalmaztunk, már kedvező javulás állott be. Döntő bizonyítékokat szolgáltat azonban a fiziológiailag lúgos műtrágyák alkalmazásával már mész nélkül is, tehát a legjövedelmezőbb módon eléri legnagyobb eredmény.

Hasonló eredményeket nyújtottak a különféle trágyázások a rozsnál is. Legszembetűnőbbek azonban a különbségek a harmadik évben az árpánál, amely növény a talaj savanyúságával szemben sokkal érzékenyebb, mint a zab és a rozs. Látjuk ugyanis, hogy ez a növény sem a trágyázatlan. sem pedig a savanyu trágyázás esetében a kísérleti talajon egyáltalán termést nem szolgáltatott és amiint Kappen írja, már röviddel kikelés után teljesen elpusztult. Ez a növény amint a számadatok mutatják csakis az erősebb meszezés és műtrágyázás esetében nyújtott megfelelő termést

Számos más gyakorlati kísérleti eredmény e tények helytállóságát messzemenően igazolja.

Mindezekből láthatjuk, hogy a gyakorlatban elért eredményeiket és eredménytelenségeket, melyeket különféle műtrágyák liailóképességének a bizonyítására felhoznak és amelyek, amint tudjuk, leginkább reklám célokat szolgálnak, tekintve a rengeteg ellentmondást, ami beinnök rejlik, csali akkor tudjuk valóban hasznothozóau elbírálni, ha a talaj biológiai * tulajdonságait is mindenkor tekintetbe vesszük.

Külön fel kell még hívnom a figyelmet az elő- vélemények gyökér- és tariómairadványainiafc sok esetben gyakorolt fontos hatásaira az utótermény hozamára.

Hogy a pillangósak után a talaj rendszerint tápanyagokban gazdagabban marad vissza, azt minden gazda tudja és eléggé tapasztalta. Kétségtelen, hogy az egyéb veteményeámk is bizonyos utóhatást fejtenek ki, melyet eddig a különböző tápanyag kihasználással magyaráztunk. Löhnis szerint egy jód vezetett gazdaságban a gyökér és tarlómaradványok évente oly tömeget szolgáltatnak, amely az elhasznált humuszmennyiség félét vagy harmadát pótolják. E maradványok ©terjedéséhez meglehetősen sok nitrogén, foszfor és kálium szükséges és bizonyítást nyert már, hogy pl. a cukorcirok, tengeri, búza. gyökerednek a korhadába a talaj felvehető nitrogéntartalmát erősen csökkenti. E tény magyarázatul szolgái sók esetben tapasztalt terméscsökkenésnek pl. a tengeri után következő búzában.

A talajban folyamatban lévő erjedéseket természetesen szabad szemmel nem látjuk és gyakorlatilag csak abból követ /hetünk arra, hogy tényleg folynak, hogy látjuk ezt, hogy a trágyák, a tarló ée gyökénmaradványók lassanként a talajból ! eltűnnek.

Már régen ismert gyakorlatilag sokszor igazolt megfigyelés, hogy a foszfor és kálium műtrágyák nagyobb eredményeket szolgáltattak, ha azokat hosszabb idővel a vetés előtt alkalmaztuk. Ez is csak abban találja magyarázatát, hogy általunk a italajban folyó erjedésekét hasznosan befolyásoltuk és általuk az egyéb tápanyagképződés fe&tébeOtedit megjavítva, a beérediéet jobban biztosdtottuík,

A műtrágyák alkalma zásának azonban még egy alapvetően fontos feltételét kell megemlítenem és ez az, hogy azokat csak akkor alkalmazzuk, ha a talajban felvehető tápanyagokban tényleg hiány áll fent.

A gyakorlati gazda tőkéjének legnagyobb része talajában fekszik és valjuk be őszintén, hogy ezt nem ismeri és ismerte eddig úgy, amint kellett volna. De nem is ismerhette, meri nem állott módjában azokat a segédeszközöket alkalmazni, amelyek a talaj megismerésének leglényegesebb kritériumai. Ez volt az oka eddigi tapogatódzásámafc és sok-sok csalódásának. Tudományunk mai állása, ha miég messze is van a tökéletességtől, és azt talán soha nem is érheti el, mégis legalább az utat világítja meg, amelyen haladunk és a melyet feltétlenül követnünk kell, ha termelésünket racionálisabbá és jövedelmezőbbé akarjuk tenni.

Igen sok kifogás alá esett eddig, hogy a gazda nem, vagy csak kevés műtrágyát használt és hogy alacsony termésátlagainak okát részben ez képezi. E kifogás részben jogos volt, de gazdáink mentségére feltétlenül tekintetbe kell vennünk, hogy nagyon sok gazda, aki műtrágyákkal próbálkozott, az alkalmazottak jövedelmezőségében csalódott. Miután azonban kétségtelenül bizonyítást nyeri, hogy a műtrágyák, ha azokat ott alkalmazzuk, ahol tényleg hiány áll fent felvehető tápanyagokban és ami szintén, amint fenti kísérleti eredmények bizonyítják, alapvetően fontos, oly minőségekben, amelyek hatóképessége a talajban nem károsodik és nem fejt ki káros hatást, ma már alapvető segédeszközei a rentábilis termelésnek, tehát a gazda ezeket nem nélkülözheti

A növénytermelés racionalizálásának egyik legfontosabb kérdése, hogy mennyi és mily tápanyagokat igényel a talaj (nem a növény), hogy a növényt a legjobban táplálva a legkifizetőbb terméshozamokat biztosítsa az éppen fentálió körülmények között, E kérdés megoldása igen komoly és nehéz feladat és bizonyára állanak fent még tényezők, melyek további kutatása feLbéfctemül szükséges, hogy még bizonyos nyitott kérdésekbe gyakorlatilag jobban hasznosítható betekintést nyerfiirik, mint ma.

A kezdet nehézségein már túl estünk ée így elkövetkezett az idő, hogy az agriku/lturkémiai és biológiai tudományok a gyakorlat szolgálatába álljanak. A gazda, aki a régi tapogatódzásából ki akar lépni, aki többet, jobbat és olcsóbban akar termelni, ezt a segítséget ma már nem nélkülözheti

Egyike a legfontosabb követelményeknek, hogy különösen Szlovenszkó területén, ahol igen sok a savanyu talaj, a műtrágyák alkalmazásánál azok tulajdonságait tekintetbe vegye és csak olyanokat alkalmazzon, amelyek a savanyúság és telitetlenség igen nagy károkat okozó talajbetegségek gyógyítását is végzik. A talajok nevezett betegségei a legkülönfélébb fokokban állanak fent éte Így különösen még csali kezdődő savanyúságot és teliitet- leaséget felmutató talajokban nagyon sokszor előfordulhat, hogy a savanyu trágvák, is képesek még hatásokat kifejteni, fentáll azonban, hogy ezekben is a lúgos trágyákkal ugyanoly tőkebefektetés mellett nagyobb jövedelmet tudunk elérni

E felismerések elég alapot nyújtanak arra, hogy a gazda a müt rágva reklám hatása alól magát felszabadítsa és olyanokat alkalmazzon, amelynek neki hozzák a nagyobb hasznot.

— Vége. —

Milyen állatvámokat tervez a kormány?

A' Ceské SLovo jelenti: A gazdaságii minisztereik tegnap és ina az álilatváimok kérdéséről folytatott tárgyalásai elvben arra az egyezségre vezettek, hogy a szarvasmarhára szilárd s a sertésre siiimilékony pótvámokat kell beveztni. A szarvasmarha behozatalánál a eimulékony pótvámok nem alkalmazhatók jól, mert a szarvasmarha különböző fajtáinak átlagárait nagyon bajos volna kiszámítani. Ez ókiból a vámpótlék alkalmazása igazságtalanságokra vezetne. Bradiáos földművelésügyi miniszter eredetileg azt indítványozta, hogy a vámtarifa 63. és 67. tételét egyesítsék, ezzel szemben azonban a régi rendszer teljes mértékben érvényben marad. Vitás még az, hogy a darabvám megszüntetése után milyen összegben állapítsák meg a sulyvámot. .Az agrárpártnak amaz eredeti javaslatát, hogy a vám 100

RÁDIÓMŰSOR

SZOMBAT

PRÁGA: 11.15 Gramofon. Műsor bemondás szerint 12.35 Pozsony.. 15.50 Gyermek és nemzeti dalok. 16.30 Gramofon. Tánczene. 17.25 Hírek cs előadás németül. 194)5 Szórakoztató zene. Műsor bemondás szerint. 19.37 Kárpátorosz óra. Mutatványók a ruszin irodalomból. 23.00 Hangverseny a Praha kávéházból. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.36 Zenekari hangverseny. Encsiik. Engelmann, WaMlteufel, Penna Ketefllbey müveiből. 13.30 Iliitek magyarul és németül. 16.30 Operettek gramofonon. 19.05 Szórakoztat ózene. 20.00 Leadás a kormány- palotáiból. A 23 és gy. e. zenekarának hangversenye. 23.00 Prága. - KASSA: 12.05 A ezalonzene- ikíir hangversenye Bion, Cziibüllka. flauf. Kéler StrauFf. Stefié müveiből. 17.00 Szlovák bábszínház. JÖ.05 Zenekari hangverseny Floftow, Friderikáén, Lewir.'ivulílo, Wciiogaintmer és SaimH-saems, műveiből. 32,55 Ikrek magyarul. 23.00 Prága. BERN

(403 m. 1139 ke.): 19.30 Liszt-est. — BERLIN:

20.00 Brecht: Mahagónin y. — MILÁNÓ: 20.30 Opera, vagy hangverseny bemondás szerint. — NÁPOLY: 21,02 Opera bemondás szerint. - BECS': 11.00 Gramofon. 15.15 A Geáigier zenekar hangversenye. 17.10 Mesék kicsinyeknek, nagyoknak. 17.40 Kamarazene. 18.50 Weinheber J. szerzeményeiből olvas. 19.30 Masesnet: Worther lírikus drámája.

Utána zenekari hangverseny. — BUDAPEST: 9.15 A rádió házikvartett jenek hangversenye. 1. Schubert: Rosamunda — nyitány. 2. Paderewsky: Noe- tunie. 3. Deliibes: Paseepáed. 4. Fallá: Spanyol

tánc. 5. Erkel: Bánk bán. 6. Farkas Ödön: Ballada. 7. Sándor Jenő dr.: De szép vagy — tangó. 8. Iíu- bay: Pusztai képeik. 9. Stefánia!: Tangóik. 10.

Sebenk: Bíirbara — í iduLó. 12,05 A Mándlls- ezaiónzenekar hangversenye. 1, Offenbach Binder: A savoyardok - nyitány. 2. Schreiiiner: Glucktól - Wagnerig - - egyvetek 3- BeliHni: Norma

ábránd. 4. Razigade: Tdjdle passión(vl!e. 16.00 A Katolikus I lúziassoznyok Országos Szttvetsiégónek előadása. Sttwnpf Kárőlyné aleinöknő: „A kior

szerű liáztartás és a házlassfflonyineveljé6“. 17.00 Horváth Aittiíla dr. előadása: „A röntgensugár az O'rvoe tudomány szolgálatában". 17.30 Klasszikus oporettrészletek és keriingőlk (zenekari hangver- seny). Vezényel Be,rg Oltó kamag5r. 1. Planquette: A oonievillei harangok - nyitány. 2. Qffenbacli: Szép Heléna — egyveleg. 3. Johann Strauss: Ezer- egy éjszaka — keringő. 4. Sidney Jones: A görög rabszolga — egyveleg. 5. Stippe: Juanita — keringő. 6. C. Miilöcker: Gesparone — nyitány. 18.30 Mit üzen a rádió? 19.30 Vígját ék előadás a Stúdióban. „Az első feleség". Vígjáték 3 felvonásban. Irta John Erviné. Fordította Harsány! Zsolt. Rendezi Hegedűs Tibor. Személyek: James Frasor — Rajnav Gábor. Eleije, második felesége — Maikay Margit. Janet, első felesége Varsányi Irén. Murdo, nagyobbik fia Somló István. Ailiice. Muordo felesége — Horváth Éva. Ninian. kisebbik fia Békássy István. Philip í>ogon Gúth Sándor. Mabcl, szoba leány - Eszle-ibázy Ilona. 21.20 Bura Károly és cigányzoue'karának hangversenye az

Einke-kávékázból

kg.-ként 280 K legj’en. a többi pártok tárgya'lás alapjául nem fogadták el, ezért az agrárpárt azt visszavonta. Az agrárok ma 220 K-t indítványoznak, miig a többi polgári párt métermázeánkéait 150 K vámot javasol. Ebben az utóbbi esetben a vámemelés a mai állapottal szemben luO százalékos volna.

A sertés behozatalára sím illék ony pótvámókat akarnak bevezetni, amelyek aikkior lépnének hatályba, ha a sertés ára bizonyos, hivatalosam kiszámított átlagárak alá esik. Itt 'tás még az, hogy ez az átlagár 13 K Legyen, mint azt az agrárok javasolják, vagy 10 korona, a többi párt indítványa szerint, Megegyezés még nem jött létre. A tegnap folytatott tárgyalások javarészt a sertésvámok kérdésére vonatkoztak.

Az állafkeresketfök s éfegmiszerérusok az áNatvámok eHen

Az áillakkereslcediők, nagyvágók, mészárosok és hentesek s élelmiszerkoreökedőlk szervezeteinek kiküldöttei a prágai kereskedelmi Ó6 iparkamarában tegnap erősen látogatott gyűlést tartottak, amely « tervezett állat vámok kérdiésével foglalkozott. A gyűlést vezető kamarai a!elnök, Tiinzer, sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ily nagyjelentőségű kérdéseket a kormány az érdekelt kereskedelmi és ipari érdekeltségek bevonása nélkül intézi. Az ál latvámok kérdése csakis a legpontosabb számítások alapján oldható meg s különösen azt kell alaposan mérlegelni, hogy' a vámemelésnek milyen hatása lesz a lakosság tegezé’ ebb rétegeire.

Az állat kereskedők s a hnsf ddotgozó ipar szervezetei a mai napig semm i éri ősitől 4 sem kaptatc «.mVl, hogy a kormány mit szándéksziik t^iuvi az állat vámok kérdésében, de ha hitelt tehet adni azok • nak az újsághíreknek, hogy oly javaslatok vannak, hogy a szarvasmarha . lótermázsájára 220, illefve

(