Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-11 / 84. (2305.) szám

4

1330 április 11, péntek.

TOMSM-MAfifeftRHlRItSP

GANDHI ÉS A SÓ

Irta: DARKÓ ISTVÁN

Ghánáiról és a sóról beszélgettünk. Mindenki elmondta róla, a csodálatos idegen és régiszabásu emberről, amit tudott és gondolt. Az európai embernek a távolfekvő merészségekről alkotni szokott nagy megértésével túlnyomórészt nagyon kedvező dolgokat mondtunk róla. örült volna, ha hallja, igaz, hogy közvetlenül ezt megelőzően egy itthoni valakiről beszéltünk, aki már többször került összeütközésbe a közfelfogással és az általános ízléssel, művészi kérdésekben. Ezt az egyént óvatos és tárgyilagos, de majdnem egyöntetű szidalmakkal illettük. Aztán valaki igy szólt: Gandhi.

Egészen addig, amig a sólepárláshoz nem jutottunk, minden a legnagyobb rendben folyt le. Megállapítottuk, hogy a hinduk sza- badságküzdelme jogos, hogy a módszer, amelyet vezérük útmutatására választottak, erkölcsös, emberies, hasznos, gyönyörű. Hogy nem is az a fontos benne, vájjon sikerre vezet-e és vezethet-e egyáltalában, akkora urasággal szemben, mint az angol, hanem az, hogy annyi öldöklés ős vérontás után a harcnak olyan neone lépett vele az emberiség történelmébe, amely egyedül méltó a föld urának elképzelt szép hivatásához, a szellemi emberhez és valaki azt mondta, a kultúrához.

Ezekután annyiban maradtunk, hogy mihelyi; a zarándokok megérkeznek a tenger partjához, vezérük felszólítására megkezdik a só lepárolását, hogy ezzel megtörjék az angol monopóliumot. Az újságok igy írják ezt. Esetleg meg sem kezdhetik ezt a munkát, mert Gandhit előbb letartóztatják. Ezzel sem érnek el azonban semmit, szólt közbe a ikuliturbarát autókereskedő, mert a demonstráció már megtörtént s azt a hinduk soha sem fogják elfelejteni.

Végül, mivel pillanatokig az a csend állt be, amely a kimerített beszéd tárgyakat szokta követni, valaki az uj hangosfilmről kezdett beszélgetni, amely bosszantóan eseménytelen, de benne egy Habsburg főhercegről folyik szó, aki telt házakat vonz.

*

mészelesen a híradások nyomán s mint semmi különösséggel nem biró dolgot, elfogadjuk. Ha Gandlii párolni akar, pároljon, mondják bizonyosan Pesten. Neki legyen mondva ez az üzlet!

Pedig feltétlenül érdemes belekémlelni a távoli világ eme uj rejtelmébe. Én poézist sejtek mögötte, amit a jelkép és a jelképes cselekedet jelent mindig. A só az emberek ételének ízesítője. Nélkülözhetetlen, mint a szabadság. Adni akarok népemnek belőle, mond Gandhi. Tovább, látom, nem bírja már nélküle. Most mások bitorolják, én népem birtokába veszem, ha másképpen egyelőre nem lehet, hát jelképesen.

Ez a szimbólium óriási példává dagad, ha lehető kifejtésének módjait nézzük. Ha az angolok párolni hagynák a hőst, az második lépésnek ott állana a nagyobb feladat előtt: hogyan tudja népének továbbadni a megszerzett legfőbb jót. Ami nélkül izetlen az étel, ami nélkül élni sem lehet, a szabadságot is. Ezen elbukhat, ha a továbbjuttatás a milliók felé nem sikerül neki. Ahhoz majd közlekedési eszközök kellenek, eljuttatás! utak, szeirvezet és mindenki bekapcsolódása. Szerfölött nehéz applikálása a valósággá vált jelképnek a valóságos éleire. Ha az angolok barátja volnék, adnék nekik egy la- uácsot: hagyják működni az öreget.

De óriásira nőhet általában a jelkép ereje akkor is, ha csak kísérletet tesznek a felállítására, de az erőszak megakadályozza

azt. így lesz a hősből mártír és a megkisé- j relt példából legendás valóság, amely busásan kamatozik később. A jelkép magában, kihasználatlanul is nagyhatású. Tegyük fel

a jelen esetben, hogy Gandhi csak pár óráig párol, aztán börtönbe vetik, vagy önként hagyja abba és tovább megy. A jelképet gondolhatja, igy felállította, hogy ragyogjon és

hasson. ‘ ■?

Akkor csak akkor ragyog, ha monumen- j tál i s és fényes, csak akkor hat, ha megdob- j ben tő. Az, hogy sót párolok és ezzel megszegek egy kellemetlen és valóban nagyon igazságtalan törvényt, egyáltalában nem ilyen! Legalábbis a mi európai szemünkkel nem. Nem különösen a szabad ságh ős és a szabadságért küzdő nép számára. Egynek már sikerült egyszer: Jelképet alkotott, de milyet! Krisztusra és a Keresztre gondolok, nem is méltánytalan alkalomból. Az Emberre, (költők, ez egyszer tényleg nagy betűvel!) aki meghalt a magasztos, mindenekfe- lett való eszme jelében, ö nem is azt akarta, hogy mások is kövessék a példáját, de örök jelképet kreált. Ebben a prespektivában kimondhatatlanul gyatrának érzem a kiváló Gandhi sólepárologtatását.

Nagyigónyüek vagyunk ilyen dolgokban, a stilszerütlen cselekedeteket ellenszenvvel fogadjuk, anélkül persze, hogy a stílusosakat igazán méltányolnák.

Abba is hagyom, mielőtt megtudnám, hogy mi történhetik ezekben a kritikus órákban a hindu hőssel.

(A sors különös szeszélye folytán most három nap alatt két talki-t is megnéztem. Az egyikben tényleg egy Habsburg főhercegről volt szó, aki a vásznon hozzánk lebeszélgetett. Az egész szörnyű volt, rettenetes. Megnéztem, a sors különös szeszélye folytán.)

TAVASZ A

Irta: GYÖRY DEZSŐ

A leány tizedhatéves. Afkitt szeret s aki szereti, a fiú tizenkilenc. Az egész giocs, a rosz- sz-aiblb fajtából. Az embernek megáll az esze, hogy ilyesmi még előfordul. A szerelem is, meg a mi utána jött is. A tavasz ébredése. Meg a tavasz aluvá&a.

volt két. órával ezelőtt.

A revolvert otthagyta- De akikor se bírná megtenni. Nem. Ezért?

Hazaiméul. Él.

(Igazad van, Jarosláv, tedd jóvá, hogy gyenge voltál és ellj.)

Lehetséges, hogy mire ezekkel a sorokkal az olvasók elé kerülők,Gandhi vonulása a sóval telitett nagy vizek felé már a történelemé. Ma reggel oda megérkezett Észrevételeim lényegén azonban a dolognak semmilyen kifejlése sem változtat. Nem is lehet sokfajta kifejlése.

Elkezdi párolni a sót s az angolok váratlanul azt mondják: csak párold, ameddig tudod. ügy érzem, hogy ez az eljárás, mint az angolok racionális szempontjai szerint az egyedül helytálló, egyszeribe nyakát szegné a szabadsághős egész mostani akciójának, Mert képzeljük el őt, ahogy napokig, hetekig párolja a tenger vizét, kapván belőle NaCl-t, (Natriumklorid-ot) amely nagy halmokban gyűlik előtte és semmi haszon belőle, mert legfeljebb a tengerparti elvbarátok használják, de már messzebbre szállítani nem tudják. A vasút és minden más az angoloké. Meg akarod törni a monopóliumot? — kérdik az európai elnyomók, — hát csak törd, a végén úgysem a monopólium lesz megtörve, hanem te magad. A só gyűlik a tengerparton és ott áll felhasználatlanul. Jó- akaratu és félénk humorral azt mondhatnék, hogy ott keseredik. Lesz belőle keserűsé, mégpedig a Gandhi számára.

Dehát ez, előrebocsálva, csak amolyan szi- nezgető feltételezés. Igen, az a benyomásom, bogy maga ez a nagy ember, — mert valóban az! — maga Gandhi is fél titokban attól, hogy nehogy megengedjék neki a párologtatást. Biztosan számit arra, hogy azonnal lefogják, mihelyt hozzákezd. És ez az egyetlen lehetőség, amely gyenge ötletét megmentheti, kinövesztheti jelenlegi egész akciója körülményei közül, amelyekből csak a hosz- szu gyaloglás erőfeszítése közelíti meg a cél nagyszerű méreteit. Márpedig az eszközök nem lehetnek alantasabbak, mint az általuk elérni kívánt cél. Ha az angolok most el akarják buktatni őt, nem fogják le, hanem szabadon hagyják, csináljon a tengerparton valamit.

Meri úgy érzem, igaza van az európai embernek, ha a sópárlásuál értetlenül nézi Gandhit. A mi szemünkkel nem értjük alapjában az egészet, magam sem. Azonkívül szépen el földelt Anatole Francé bölcsesség- ideálja, aki már semmin sem gondolkozik, ennél az esetnél valódi terepet talál, ahol bö!c'.->sí*gét gyakorolhatja. Mi akar lenni ez :í hópárlás. a kérdés Európában el sem hangzik. Gandhi sót fog párolni, mondjuk terSőbét éjszaka a prágai periférián. rFuz#aldk a kulissza, az ©lőtér füves várofívégii tér. Itt már rőtnek nevezik

Két vékony alak suttogva vitázik- Fojtott, ostoba, sablónos szavakkal, mint áltáléiban az élet.

— Nem. nem Jaroslav . . . add idie, add ide . . .

— Nem adom- Ne bolondozz, őrült vagy . •

mit akarsz? ,

A

— Add ide Jaroslav, élőbb engem, aztán magad . . .

— Miilada, szamár vagy, majd jó lesz minden . . .

— Nem, nem, a szüleid . • . nem engedik, tudom . . . engedj.

Így üllőiek le a fűbe.

A tavasz ébredésében a fiú beleegyezik, hogy elaltatnak mindent, szerelmet, bánatot, tavasat, életet. De nem hiszi maga sem.

A leány köhög- Véres. Nem látszik a sötétben. Megtöri! a száját. Érzi, nyúlósabb.

Éles fütty. Összerezzenek.

— Semmi, a rendőr.

— Félek.

Odébb mennek a réten. Megint leülnek.

A fiiu átöleli.

A leány megtalálja, megszorítja. Lassan elhúzódik a fiútól.

— Mi az?

A leány futod kezd. Már nála van.

— M-iiada! állj meg.

Sötétség.

— M'ilada, hol vagy?

A sötét csendben dör-ren a revolver. Sikoly.

A fénysugár alatt a lány összeomolva korog.

Milada, Milada!

Csend. Feketeség. Rettened.

.A fin varrását a halott szerelem fölött. Fázik és reszket.

Hányja a hab.

— Nem tudom, nem bi-roon . - . miért tetted ezt?

Fütty.

Muszáj elfutni.

Egy perc, egy óra. kitudja. A fiú futni kezd.

Bolyong egész éjszaka. Messziről néha íöifényiének a podbabai lámpák, a Hradzsln | fénypászmák a dejvúcei réten lassan kifliül j MiJada drága, beteges teste. Milyen meleg

A tárgyalóteremében furcsa, szomorú hangulat vám A hi rákom is látszik. Az ügyész is szűkszavú és mélaMilada elvégezte a magáét- Ab élőt kell menteni.

Miniden! tudnak.

A fiú komor, nem beszél, csak alig.

A bíróság visszavonul.

ítélet:

— A köztársaság nevében , . . négy és félhónapi fogház . . . feltételesen . . .

— Elmehet.

Jarosláv napok óta nem beszél- Szörnyű árnyak kísér tgetik. Egy futó lány sikolya, dörrenés, hideg, éjszaka. ítélet, nem kell börtönbe mennie, nem kell, szabad. De négy és fiéil hónap Mdadáért. Hál ő ölte meg? ő nem akarta. Csak mondta, hogy jó, kelten. De maga se hitte. A bíróság azt hiszi, ő az oka: ő csak szerette, szerette nagyon. De a szülei, szegények, a leány beteg volt és fiatal, féltették a fiukat • . .

— Aha. Dejivice. Itt a rét.

Nézi, nézi a rétet.

Megfordul. Haza megy. Visszajön.

Nem bir élni,

DörrenésKedd reggel ott találták holtan a dejvicéi réten.

(Igazad volt. Jarosláv. Aki gyenge, aki gyáva, aki céltalan: annak el kell veszni. Pusztuljon. Éljenek az erősek!)

Egy zágrábi részvényhamisitát keresnek Budapesten

Budapest, április 9. (Budapesti weirkesabfiségikiik telefon jetieuitiétte.) A zágrábi rendőrség 'megkeresésére « budapesti főkapitányság naigyacáiByu rész- v-ényhaimisitási ügyben nyomoz. Néhány bét ©lőtt Budapesten megjelent a zágrábi Titam.ic rt. egyik igazgatójának 22 éves fia, Hednriuh ívó, aki egy budapesti keresik odőnél 200 darab uj részvény nyomtatását rendelte meg. Az ültető papi.rkereskedö nyomdiaoégelklkiei lépett érintkezésbe, ezek viszont a zágrábi Titandc cégtől kérték a megrendelés hivatalos megerőS'itéeét. 11 valódon természetesem kiderült, hogy a Tiitawic cég eemmilélie részvényeiket nem rendelt. A Titaniic cég feljelent'és t tett a zágrábi. leudőmégiiiél, amely viszont, a budapesti rendőrséget kérte föl Jteinrich Ivó letartóztatására. A lettes még nem került a rendőrség kezére. Az ügy budapesti szereplőinek jóhiszeműsége kétségen kívül áll s ezért a reiKlőiwg az eljárást ©lílcjiitik beszüntette.

tm

GRAFOLÓGIA

Grafológiai analízisekhez legalább 20 sornyi tintával írott szöveg szükséges. Minden iráspróbához költségmegtérités cimén 5 Kcs értékű bélyeg melléklendő. Az analizálandó írásokat tartalmazó leveleken fel keU tüntetni, hogy a küldemény grafológiai ronatvezetlunkás 33. őszinte, fdmomérzésü létek. Életében még igen kevés megér l eesel találkozott. Környezete nem felel meg seim szellemi, sem érzelmi igényeinek. Zárkózott és magába vonuló, a társasági életet nem kedveli, inkább olvasmányainak (te idealista ábrándjainak él Türelmes, józan és rendkívüli rokonszenves.

Manci, Munkács, Tettető, szeret pózolni és aila- kos'kodhá, írása erőszakolt, nem őszinte és nem természetes. Értelmes és intel'lágens lény, kitűnő társalgó és szellemes vitatkozó. Érős kritikai érzékkel rendelkezik, de kritikája kdseé maró és rossz- indulatul. Érdeklődik a művészetek iránt. Az eleganciára nem sok gondot fordát.

Daliás idők Tapasztalt ember, akit az ételben sok öröm és talán miég több csalódás ért. A Legutóbbi években, súlyos anyagi gondoíkkai küzd s ez idegzetét erősen igénybe vette. Konzervatív gondolkodású, világszemlélete túl -merev, nem igen tud már a modern korral haladni, önző, de sohasem a mások rovására.

Ipkigenia Taurisban, 1912. Igény-teljes önmagával és másokkal szemben. Erős akarata van, melyet páratlan energiával végre is tud hajtaná. Hajlik a zsarnokoskodásra. Hangulatai hihetetlen gyorsasággal változnak, Íredéi ye nem állandó. Egészségi állapota neon a legjobb, önérzetes és öntudatos. Okos és intelligens. (Igen-)

JuTenis. Nem túlságosan következetes, ehhez nem annyira a logikája, mánt a türelme hiányzik. Ideges és szórakozott. Nem elóg kitartó. Sok mindenbe kezd bele nagy lelkesedéssel, hogy röviddél rá unottan másba fogjon. Akaraterejét erősítenio és nevelnie kell. Különben értelmes és használható férfi. a

Orchidea 32. Prímitiv világszemlélet és étetflátás. Jószívű és adakozó természet. A takarékoskodáshoz nem igen ért. Az emberekkel tud bánni, ezért sok a barátja és jóakarója. Szellemi érdeklődésének köre korlátozott, de amit tud, azt hibátlanul 'tudja. Őszinte, nyíltszívű, különös vonzalommal a családi élet melegsége iránt.

Mirja-m 7. Kissé képmutató és aTfehtált. Keveset forog társaságban s ez zárkózottá tette. Sokat foglalkozik önmagával, kedélye meianohoMáira hajló. Kíváncsiság é6 komoly tudásvágy Lakozik bemre. Lefojtott letld élebe idegessé teszi. Vérszegény és fizikailag igen gyönge.

Kárpáti. Nagyon képzett, művelt férfi -írása. .Szerény, de értékes tulajdonságainak tudatában van. Szereti a könnyű és gondtalan életet, amelyben azonban eddig nem sok -része voit. Humanista, .akinek minden ember szenvedése fáj. Nagyratöeő, érvényesülni vágyó. Az ész jobban imponál neki, mint a gyöngédség vagy érzelmi finomság. Jenemében sok az ellentét.

Sárga rózsa. Egyenletes, haimooákxBS teHri éftet minden szenvedély és szélsőséges kilengés néükiíL Szeret jól enni-inná. Külsejére sok gondot fordít, de ízlése neon mondható tökéletesnek. Jóindulatú, jófcedélyü, nem nagyon érdeklődik a másik nemi iránit. Szép nő.

Árva. Rendezett anyagi viszonyok között él abszolút biztonságban és kényelemben. Ennek következtében kissé elpulhu'I't, ellen-állóképessége fejletlen maradt, önző és egocentrikus. Érdeklődik uj eszmék és áramlatok iránt, de csak k i /vámos 1 Ságból. Elég intelligens.

Barna fiú. Szorgalmas és munkabíró, minden | tekintetben megbízható. Kevés benne az ötlet és a kezdeményezés tehetsége, de mások elgondolásait hibátlanul végre tudja hajtani. Szenvedélyeiben nehezen tudja magát fékezni. Erős érzékiség. Jó szivü, de emberismerete hiányos.

Anna Veronika. Erős és pregnáns egyéniség. Csapongó fantázia sok eredetiséggel. P-rímiliv környezete nem felel meg igényeinek. Utazgatni szeretne. Vállalkozó szellemű, de jövőjében mégsem bízik. Akarata most van fejlődőben. Elnyomott szexualitás. Hajlam dacra és önfejűségre.

Juditli-Vera, 1930. Szereti, ha mások sokat beszélnek róla. Szerepelni -vágyik és tündökölni. Esetleges vet'élete nsnőive 1 éles harcot tud folytatni, inkább összetörik, de meg nem alkuszik. Nehezen befolyásolható. Mindenről megvan a maga egyéni, véleménye. Munkájában alapos és megbízható. Ízlése nem a legjobb. Kedveli a rikító színeket.

Daliás. Heves temperamentum és intenzív tetifc- i vágy. Humor iránti érzék. Hisz különböző babonákban. Előzékeny és udvarias. Sorsával nincs meg/?- d'égedve s komoly lépés előtt áfliL, mely egész élete folyására kihathat. Tud lelkesedni és küzdeni azért, amit. helyesnek tant. Közepes inteiíligenaia.

Lygia. Őszinte és hiszékeny. Nagyon könnyű be felyásolnli. Tapintatos, finom érzésű nő. Hivatáséiban odaadó. Modern gondolkodás és egyéni világ' nézet jellemeik. Akarata gyenge. Szeret vitatkozni és ellentmondani. Idealista, de ezt. titkolni igyek szik. Fejlődésben levő jellem.

K. E. D. Mór nem fiatal ember, aki sokat látott- hallott az évek sorén. Anyagi helyzete nemrégiben rosszra fordult- Alapos munkás. Gondolkodóéban maradi, nincs érzéke n újítások iránt. Szeret, magának előnyöket biztosítani másokkal szemben, mégis jóindulatú és hű barát. Szenvedélyes dohányos. Egyéb szenvedélye viszont nincsen.

Hans. Érdekes és értékes ember, aki ísmeai n világot s az embereket. Rábeszélő képessége (kitűnő. szervező hajlamai vannak. Tiszta, logikus gondolkodás s mégis az érzelmek doaninálnatk életében . Sokait utazott, sokat kiizködöfl már. Rendkn- vűl mély intettig ónéin és minden tekintetben nobi 1 is gon dolkodás.

Legközelebbi grafológiai rorajtunk vasárnap jelenik meg.