Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-02 / 76. (2297.) szám
I mw X Ma« számianSs 15a olds ^ 1930 április Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára I*2Ö Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok { FÓszerfcesziö: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DotWANY! LASZLC FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága U., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184— Sürgönyein* Hírlap, Praha Széchenyi tanítása (§) A magyar politikai, társadalmi és kulturális életnek újabb jelentős oem tonnán u- ana van, 1830-ban jelent meg Széchenyi István grófnak Hitel cimü munkája, amely a magyar nemzet életének egyik legjelentékenyebb határköve. Akik talán úgy gondolják, hogy túlzottam értékeljük egy könyvnek,- illetőleg a könyvben rejlő gondolatoknak az emberiségre, vagy a nemzetre gyakorolt hallását, ne feledjék, hogy vannak könyvek, amelyek egész korszakoknak életére elhatározó -befolyással vannak, sőt korukon tűi is kihatva, évszázadokra irányítják a társadalmi fejlődés menetét. Szent Ágoston hi.ppoi püspöknek De civitalé Dei cimü munkája igy alakította ki a középkor chr.istiama re&publi- táiját. Kemipis Tamásnak De Lmitatione Ghristi cimü irata igy vált életelvvé a tökéletesedésre vágyó millió és millió lélekben. Rousseau Contract socialeja ilyen módon alakította ki a francia forradalom ideológiáját a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyéiben. így teremtette meg Marx Kapitalja a modem munkásmozgalmat s hintette el az osztályharc doktrínájával azokat a csirákat, amelyekből a bolsevizmus kelevén ye is fakadt. Habeut fata sua libella. A magyar nemzet életében ilyen egyetemes, generációkra kiható befolyása volt Széchenyi főalkotásának, a Hitelnek. Egy lángelme lobbant fel a magyar ugaron, hogy a munkának s civilizációnak értékeivel fel- fegyverzett en egy fejlődésében visszamaradt nemzetet egyszerre a nyugati művelődés szintjére emeljen. Ez a váteszi lélek helyesen állapitolta meg a Hitel nagy jelentőségét, amikor maga mondja róla, hogy ezzel a munkával alakította át a magyar népet nemzetté. A gazdasági és -társadalmi ólet fejlesztésével, a technika ragyogó eredményeinek a' nemzet érdekeinek szolgálatába való állításával, a Hitel egész programijával a csupán törzsi szervezettségű népet modora értelemben vett nemzetté fejlesztette, olyan organizmussá, amely felismeri céljait és ezeknek irányában öntudatosan tud haladni. Amikor a kisebbségi magyarság előtt felidézzük Széchenyi halhatatlan szellemét, nemcsak a múltnak áldozunk kegyeletei lélekkel, hanem olyan szellemi erőforrást is I adunk számára, amelyből küzdelmes életének hasznára igen sokat meríthet. Az ő nagy művének eredményeit még ma is hatékonyan érezzük. Ha az egyetemes magyarság politikai értelemben meg is szűnt nemzet lenni, mert politikai nemzetet csupán a magyar határokon bennélők közössége alkot, a Széchenyi által megabroncsolt nemzeti lélek egysége megmaradt s ezzel a magyar nemzet jövője is biztosítva van. Az una, eademque natio ténye itt él a mi lelkűnkben s az apáinktól ránk maradt szent örökség igy plántálódik tovább újabb generációkra. Egyetlen fa az a gyümölcsfa is, amely négy telek sarokszögletében áll s négy telekre nyújtja át ágait. Ezek a más és más telkek felé boruló ágak egy törzsnek nedveiből táplálkoznak. Így gyökeresedik az egyetemes magyar lélek a nemzeti élet termékeny humuszában. Széchenyi sokat utazott, sokat látott, hallott és tanult s igy érlelődött szilárd meggyőződéssé az a hite, hogy a magyarságnak csak akkor van helyig a nap alatt, ha átveszi, vérévé változtatja a nyugati kultúrát és civilizációt, azt, amit olyan gyakran emlegetünk eurőpaizimisnak. A magyar lélek keleti lélek, amely kontemipláeióra, nyugalomra, csőndesvérü&égre rendezkedett be. A modern élet rohanó irama nem tűri meg ezt a Brüning célja „a gazdasági élet tehermentesítése'* MvM kcMrménireiyilatltdsat — Változatlan külpolitika Berlin, április 1. A Deutsche Allgemeíne i Zeitung a következőket közli Brüning kan-1 cellár kormánynyilatkozatáról, amelyet a j kancelár ma délután olvas föl a birodalmi í gyűlésen: A nyilatkozat rövid lesz és fölolvasása mindössze félóráig fart. Sok tekintetben módosítja az eddigi kormány politi-j káját. Különösen a mezőgazdasági reudsza-! ! bályok változnak meg, míg a külpolitika í S csaknem változatlan marad. A pénzügyi po- í litika terén Moldeahauer iránti a maga tel-1 jes egészében megmarad és irányelvéül azt! a határozatot választja, amelyet a volt! nagykoaliciós polgári pártok közösen hoz- j lak. Szociálpolitikai szempontból kijelenti, j hogy a kormány takarékossági tendenciája j nem jelent antiszociális mentalitást, de a! gazdasági élet szanálása szempontjából szükséges, hogy bizonyos túlzott szociális intéz- kedéseket leépítsenek. Egyszóval az uj kor- i mány alapvető elve a gazdasági élet teher-1 mentesítése lesz. Ugyanakkor Brüning tndo-j mására hozza a birodalmi gyűlésnek, hogy Hindenburg köztársasági elnök mindenáron a pártok kibékülését tartja szükségesnek s épp ezért utal a képviselők magatartására és fölszólítja őket, hogy támogassák a kormányt. Ugyanekkor megemlékezik a rend- kivüli rendszabályokról, amelyeket a kormány kénytelen abban az esetben foganatosítani, ha a képviselők megtagadnák a bizalmat. Demokrata támadás Hoover elten! i feláldozza ámerika presztízsét — Hívja vissza a Mont (tetesáuot s I Newyork, április 1, A newyorki Amarican, a demokrata párt központi orgánuma, tég-] j nap heves támadást intézett Hoover köztár-! i sasági elnök ellen. Amerikában az efajta tá-J ráadások a legnagyobb ritkaságok közé tar-j j íoznak. A cikk szerint Amerika közvélemé-j nye rendkívül csalódott Hooverben, aki a j londoni konzultatív paktumok kérdésében i föláldozta Amerika presztízsét és érdekéi j Hoover tíz évvel ezelőtt amellett volt, hogy' Amerika lépjen be a népszövetségbe s állás- j pontját csak később változtatta meg, amikor í kijelentette, hogy a népszövetség paktuma nem teszi lehetővé Amerika együttműködését. Az elnök szemmelláthatóan visszatért eredeti álláspontjához és újra az európai j politika mellett van. Hoover az elmúlt évek-' ben bizonytalan európai politikát folytatott, j hol a bekeveredés, hol a visszavonulás mel-l lett tört lándzsát. Ilyen körülmények közötti a nemzet följogosult arra — írja a lap —, hogy Hoover rátermettségét kétségbevonja l és n® hallgassa meg tanácsait a nemzetközi politika kérdésében. A cikk végül fölszólítja Hoovert, hogy azonnal hívja vissza Londonból az amerikai delegációt, mert a lefegyverzés, vagy az öthatalmi paktum megkötése Amerika egyik legnagyobb diplomáciai vereségét jelentené és az országot arra kötelezné, hogy bármily európai konfliktus esetén niozgősiísa hadseregét és flottáját és beavatkozzon az európai csetepatékba. Japán Amerika melleit London, április 1. A londoni japán dele gáció közölte az angol és az amerikai delegációval, hogy a japán császár megparancsolta a japán kormánynak, hogy néhány föltétellel fogadja el a nagy cirkálókra és a tengeralattjárókra vonatkozó amerikai javaslatot Ilyen körülmények között a három- \ hatalmi tengerészeti paktum megkötésének! útjában nem áll akadály. Tüntetés Maiin ellen béresre verték a belQgynsfó iszteri irodafUiaflfSt Bukarest, április 1. Vasárnap délután nagy tüntetések voltak a Hamu-kormány ellen. A társadalmi egyesületek szövetsége, amelyet Bratianu pártja alapított, délutánra, az Athe- naeum-paiotába népgyülést hivott össze, melyre körülbelül 2000 ember jött el. A szónokok hevesen támadták a kormányt, követelték, hogy a régenstanács távolítsa el. Maniu miniszterelnököt minisztereivel együtt és nevezzen ki nemzeti koncentrációs kormányt. Jelen volt a gyűlésen Vajda-Voevod belügyminiszter kabinatirodájának főnőké, Tafláuanu is, aki többször félbeszakította a kormány ellen izgató szónokokat, végül közrefogták, véresre verték és kidobták. A gyűlés után a tömeg lármás fölvonulást rendezett Bukarest, uccuin, bejárta az egész várost azzal a kiáltással, hogy vesszen a Hamu-kormány! A tüntető felvonulásnak nagy nézőközönsége volt. a rendet azonban sehol sem zavarták meg. A Dimineata vasárnapi számában arról ad hirt, hogy Titulescu lemond a- londoni követségről és visszatér Bukarestbe. Noha a külügyminisztérium erélyes cáfolattal feleit, beavatott. politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy Titulescu a régenstanács hívására vissza fog térni és az lesz a föladata, hogy kibékítse a politikai pártokat és nemzeti koncentrációs kormányt alakítson, tempót, aki a .haladás gyorsvonatáról lekésik, véglegesem lemarad. Hogy azonban a vérmérséklet, a lelki struktúra végleges deter- mináltságu átok vagy áldás Ion no, az olyan veszedelmes ‘babona, melyre a történőiéiül tanulságai ezerszer és ezerszer rácáfoltak és rácáfolnak. Szemünk előtt megy végbe a ■világtörténelem egyik legcsodásabb folyamata, a török lélek átalakulása, modernizálódása s ezzel kapcsolatban a modora török állaim gyökérverése. Azon a földön, hol ötvon évnek előtte egy összeomlott hidat nem építettek föl újra, mert Allah akarta úgy, hogy ■a híd összeomoljon és legyen meg az ő szent akarata, ma traktorok művelik a földet, nj kultúra fogant meg s Európa határát egyetlen. embernek, Kemaínak reformátori munkája mélyen előrevitte Kisázsía szivébe. Persze, az ilyen eredménynek elérésére van egy nélkülözhetetlen előfeltétel, a szakadatlan s a legaprólékosaíbb részletekre is kiterjedő nemzeti munka. Valóban csak annak az egyénnek és csak annak a nemzeti közösségnek van helye a nap alatt, amelyik dolgozik. Ennek a muri kának fáradhatatlan apostola volt Széchenyi. Olyan munkaprogramot öleit fel és dolgozott ki, amely századokkal lendítette előre a (nemzeti fejlődést. Nem kell sokat .magyaráznunk, hogy Széchenyi nagy örökségének ez a legfontosabb, ■ránk háruló pontja. Meg kell tanulnunk a szisztematikus, a határozott célra beállított munkát, amelyből a nemzet minden tagjának ki kell vennie a részét, különben megsemmisül Széchenyi alkotásának gyönyörű eredménye, a nemzet szétomliik, atomizálódik, népcsoportokká oszlik, amelyek hamarosan beolvadnak az idegen népek tengerébe. A nemzeti .munka eredményességének ’.mn- sik nagy feltétele a szorgalom mellett az állandó tanulás, a .kultúra javainak felszívása, vérűinkké alakítása. K iimüvei t emberfőkre van szükségünk, tanította Széchenyi s a műveltség a nemzet életéiben csak akkor érték, ha nem kevesek tulajdonsága, hanem közkincs, amelyből mindenki meritkeí. Tanítani, nevelni népünket, elvinni minden faluba a modern élet egész szellemi fegyvertárát, az a bibliai program, amelyet a magyar kisebbség vezetőinek Széchenyi örökségéből teljes egészében át kell venniük. Azt alkarom, hogy életük legyen, hogy bőségesebb életük, — mondotta Krisztus és ez a krisztusi elv volt Széchenyi önfeláldozó életének mottója is. És ezen a ponton jutottunk el a nagy ember életének a mi szempontunkból különösen megszívlelendő tanulságához. Ez az élet é! lobogott a nemzetért folytatott szakadatlan küzdelmes munkában. Agyongyötörve, agyonhajszolva még a tragikus bukás után is egész önmagát adta nemzetének. Minden ■egyéni szempontot, önzést, érdeket félretett, még az őrültek házának rémeit is vállalta, csak hogy keserves sorsba jutott nemzetén segítsen. Ez a ragyogó példa álljon kisebbségi életünk fókuszában s az önmagát teljesen megtagadó kötelességtől jeh lés legyen az eszményünk. Akkor a Széchenyi' elhintette magok nem estek kopár sziklára.
