Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-07 / 55. (2276.) szám

Na! ssömmitfs 112 eMal

Hal nAmanh ®2 oldal

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1 *20 Ke

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszertesztö: politikai napilapja Feéeto szectexíö;

DZURANYI LASZLC FORGACfí GÉZA

Szerkesztőség: Prága 1L, Panská ulice 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadd* hivatal: Prága IL, Panská ui 12/111. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

MASARYK ES A DEMOKRÁCIA

Irtai DARVAS JÁNOS

WSai<ien érdeklődő ázom tisztelettel néz ma a nyolcvanadik sziilebésniaipját ünneplő híradásaim ősz hiuanamisita felé. Köteles tisztelettel

az államfő és önkéntes tisztelettel M&aaryk személye iránt Mert Masaryikiban egy mesz- sze kiemelkedő történelmi személyiséget mondtat a magáénak az a cseh nemzet, mely szülte és az a csehszlovák nemzet, amelyet ő szüLt meg a szláv romantika szép teotrémájá- ból politikai hatalommá.

Masairytk nem azért nagy, mert nemzete naggyá emelte, hanem azért, mert ő tette kis nemzetét tényleges srámerejénól nagyobbá és hatalimasaib'bá s területileg olyan terjedelmessé, amilyen ezer év óta soha sem volt Maearyik azért nagy, mert a történ elem válságos döntő piUainatálhan meg tudta sejteni a sors lendületének irányát és arra a kártyára merte föltenni nemzete sorsát, amely a legtöbb eredményt ígérte és adta. És lehet-e nagyobb dicséret egy honfiú számára, mini az, ha azért mondják nagynak, mert a nemzete minden remélt vágyát, sőt talán nemieméit állmait is valósággá tudta varázsolni. A® egykori nemzetiségiből önálló nemzet lett, aőt nemcsak önálló, hanem kisebbségek fölött hegemóniát gyakorló többségi nemzet, nem első az egyenrangúak között, hanem az uj államszervezet tulajdonosa és ura. Masarytk, mint a csehszlovák nemzeti és bafbalmi aspirációk első hordozója és megtestesítőjfc a nagy európai összeomlás zűrzavarában nemzete számára az elérhető hatalom és birtok- állomány maximumát szerezte meg. Ebből a nézőszögből nézve az államot eszmeileg kiharcoló, azt gykörlatilag megalapító és a mai j napig kormányzó Masaryk európai viszony-j latban is nagy történelmi személyiség, a [ csehszlovák történekem eddigelé legkiemelkedőbb alakja. Igaz, tizenkét év mégis kis távlat ahhoz, hogy előre eldönthessük, igazolná fogja-e a későbbi történelem ezt a rangját, de bármit mondjon is a jövő, ma Masaryk a cseh, illetve csehszlovák nemzeti eszme lég* diadalmasabb hordozója és boldog lehet a* a nemzet, amelynek ilyen vezére van.

Masaayk a csehszlovák nemzet eddiigeLé tizenkét éves történelmi rangját elsősorban humanista eszméivel, a tiszta demokrácia hirdetésével, a nemzetek és eanfberegyedek demokratikus egyenjogúságának s a szociális igazságosságnak követelésével harcolta ki fajának. A régi cseh kisebbségi harcokban s a későbbi államai ajpozó nemzetközi mm) (kában ezek a. pacifista, humanista s intienajcionáli- san demokrata szabadságeszmék voltak dia- \ lektikájának leghatásosabb eszközei. Legyőz- j betetlein szellemfegyverek. Ezzel a s&oifn-ídm- 1 lista programmal lett tieZteltté a nagy gondolkodók között, ezzel szerzett rokonszenvet és hitelt nemzetének a nemzetek között, ezzel keltett bizalmat a csehszlovák áilamalko- tás jószándéfkiusága és hivalottsága. iránt s a humán ista tudós eszmeileg igy alapozta meg a nemzeti államférfi számára a megteremtendő államot Tévednek azok, akik Masaryk- bar különválasztják a nacionalista államfér- í'iuí é3 az internacionalista humán istát. A

kettő egy: az államférfi akar és cselekszik, a humanista előkészítő és igazoló teóriákat épít ehhez a ,munkáihoz. A humán istáé az elmélet, az államférfié a gyakorlat. Az államférfi munkája a cél, a humanistáé az eszköz. És csak Masaryk honfiúi nagysága mellett tanúskodik az is, hogy nemcsak mint államférfi, hanem mint bu/mamisía is teljesen, minden idegszá lávát a csehszlovák nemzetéSehollich képviselő azt mondta legutóbb, Iv-gy Masaryflí, az államférfi adós maradt

mindazzal, amit mini tudós és humanista ígért. Schoilichnak ebben nincs igaza. Ihletve: csak félig viam igaza. Mert amit Masaryk, mint a demokrácia meg nem alkuvó harcosa Ausztriában a cseheknek igént, azt a csehek, illetve csehszlovákok felé azóta igenis beváltotta. A saját nemzete életében a lehetőségek határáig élő valósággá tette meg a demokrácia és a szociális igazságosság uralmát. Egyenesen szimbolikus jelenség az, hogy a mostani kormán ytöbbségíben, az egyn evezett ..születésnapi koalícióban*1 együtt van valamennyi cseh párt. A kommunisitálíat, kivéve a cseh társadalomnak valamennyi rétege és árnyalata bent van Masaryk kormányában. És ismerete®, hogy a cseh pártoknak ez a teljes összefogása a® államfő kizárólagos óhajára jött létre- A cseh nemzet minden, rétegének a konmányibam való létele már magában bizonyítéka amnak, hogy cseh viszonylatban eleven hatóerő és uralkodó elv a demokráciára, a szociális igazságosságra való törekvés. De amennyire megvan ez a többségi nemzet belső viszonylataiban, épp oly kevéssé vagy annál kevésbé van meg a kisebbségi nemzete& felé. A kisebbségekéi aaetníben az államfő legszebb humanista igéd és jósaámdé- kai dacára még mindig nem a demokrácia, hanem a többsei nemzet politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi imperializmusa érvényesül a maga egész terjedelmében és könyörtelen következetességében, Ami demokrácia ebben az államiban van, az nem a nean- zeieikfölötiti egyetemes demokrácia, hanem annak csak egoisztitous szűkített megfogalma- zása, egy nemzet körére való korlátozása a többségi nemzet nagyon is testhez álló, saját használatira szánt öndemofcráciája, Egyoldalú áldemokrácia. Mert a politikai valóságok világában nem az elméiéit szépsége a fontos, hanem a gyakorlaté. Az elméletnek csak annyi az értéke a kritika előtt, amennyit a gyakorlat megvalósított belőle. A többségi nemzet ezt az állapotot a magia szempontjából talán nevezheti demokráciának, ml kisebbségek a magunk szempontjából és általános emberi .szempontból semmiképpen. Eny- nyiiben igaza van Sdhollichínaik.

Miikor a mai születésnap altoailmáJból az államfő iránti tisztelettel meghajtjuk elismerésünket Masaryk elnök páratlan államfér- fiaii kvalitásai előtt, azt kívánjuk, hogy a Gondviselés még hosszú életet adjon néki, hogy majd szőkébb nemzett misszióján túlmenően szolgálhassa a tiszta egyetemes derooterácjá* éspedig nemcsak mrát nemeelei- kitt és érző szrvü elmélkedő humanista, hanem mint gyakorlati államférfi is. Kívánjuk, hogy történelmi missziójának teljesítése közben ne csak nemzete számára és nemzetén keresztül legyen nagy, hanem ennek az országnak valamennyi polgára egyformán lehessen neki hálás a demokráciáért, mely többé ne egy cseh horizontú demokrácia legyem Teljesen megértjük, ha a® államférfi a demokrácia és a szociális igazságosság áldásaiban, mint általában a földi élet minden jár vában, elsősorban a saját nemzetét igyekszik részeltetni. Ez természetes törekvés. De a demokrácia mindenki mással szemben is demokráciára kötelez. A demokrácia egy föÜ- téfcel nélküli erkölcsi kategorikus imperatL vusz, melynek érvényesítését nem lehet egy államon belül csak egyes kiválasztott nemzetre korlátozni. A demokrácia az emberi jogok foglalattá, mely minden embert, minden nemzetet egyformán megillet. A demokrácia lékül ék eny és igazságosságra törő szellemét, melyet eddig csak a hegemóniát gyakorló és a hegemónia minden előnyét élvező többségi. nemzetre korlátoztak, a kisebbségi nemzetekre, a magyar kisebbségre is ki kell terjeszteni. S ez az, amiért ezen a napon Masaryk elnökhöz, az áltívmfénfiuhoz apellálunk.

Meghalt Tirpitz német vezértengernagy, Vilmos császár korának egyik legjelentősebb alakja

A német flotta megteremtője, Vilmos barátja és rossz szelleme —

A német „erő és rend“ legfanatikusabb híve - A bábom utáni Tirpitz

| és a vezértengernagy7 újra nagy befolyásra | tett szert, a flótában, ámbár aktív hivatalt | nem vállalt többé. Az összeomlás után 1924- | ben Tirpitzet Felsőbajorországban német i nemzeti párti képviselővé választották, s mint ilyen aktív harcosa lett a német reakciónak. Az 1928-as választásokon nem jelöltette magát. 1928 áprilisában a német nemzeti párt tiszteletbeli elnökévé választotta meg.

„Németország jövője a tengeren van1*

Tirpitzzel II. Vilmos császár korának egyik legtipikusabb és bizonyára a legtöbb felelősséggel terhelt alakja száll sírba.

Sokan Tirpitzet az excsászár rossz szellemének nevezték, de az is lehet, hogy nem a tengernagy hatott a császárra, hanem a császár ! formálta alkalmas eszközzé a kitűnő tenge- | részeti szakembert. Kétségtelen, hogy Tifpitz I a német akaraterő, szívósság és szervezőké- i pesség egyik vezető típusa volt, aki a század elején pompás tengerészeti szakértelmé- j vei ámulatba ejtette a világot és fölidézte : Anglia haragját A német flotta a múlt szá- ! zad végén jelentéktelen faktora volt a biro- ; dalom politikájának.

Bismarck nem helyezett rá 9!ilyf és a szá- razföldön kereste Németország kibontakozását.

Vilmos császár, aki ura lomra jutása óta kitüntető szívélyességgel bánt az erélyes és céltudatos Tirpitz-cel és legszívesebben az ő társaságában mutatkozott, a tengernaggyal eggyüt kitalálta a híres jelszót, amely szerint „Németország jövője a tengereken van". A császár és a tengernagy pénzáldozatot nem ! kiméivé hozzálátott a flotta indokolatlan ki- j fejlesztéséhez.

Évek alatt kitünöbbnél kitüuöbb páncélosok | keletkeztek, s a külföld látta, hogy a német j haditengerészet nemcsak számban* hanem j 1 megszervezett*?égben é* belső erőben i«(

München, március 6. Von Tirpitz volt német vezértengernagy a München melletti Ebenhausen szanatóriumban ma reggel 81 óves korában meghall

♦

Az életrajz

Tirpitz 1849 március 11-én született Kii- strinben s egy törvényszéki tanácsos fia volt. 1865 áprilisában belépett az akkori porosz haditengerészetbe s a hadapródi idő elmúltával 1869-ben tengerésezti alhadnaggyá nevezték ki. 1900-ban nemesi rangra emelték és 1911-ben Vilmos ’császár kinevezte a német haditengerészet vezértengernagyává.

Tirpitz fiatalkorában nem igen foglalkozott politikával és leginkább a flota körébe vágó szakkérdésekkel foglalkozott, de 1897- ben Vilmos császár unszolására elfogadta a birodalmi tengerészeti hivatal államtitkári állásit ée 1898-ban porosz áilainmi- niszterré lépett elő.

1908-ban a porosz urak háza tagjává nevezték ki. A német flotta háboruelőtti kifejlesztése az ő nevéhez fűződik. 1897-ben híres flotta novellájával megteremtette az uj birodalmi flotta alapját, amelyet az 1900-as törvény kiegészített. Tirpitz ekkor hosszú évekre pompás tervet dolgozott ki, amely világszerte feltűnést keltett. 1916-ban, a háború kellős közepén lemondott a birodalmi tengerészeti hivatal vezetéséről.

A háború kitörése után azt követelte, hogy a német flotta erélyesen lépjen akcióba és megtámadta kollégáit, akik „takarékoskodtak" a német flottával és addig a pillanatig nem akarták kivonni a biztos kikötőkből, amíg nem jön el az alkalmas pillanat.

1916-ban lemondását, az okozta, hogy a birodalmi gyűlés nem azonosította magát a kíméletlen tengeralattjáró háborúval, amit Tirpitz propagált. Lemondása után Vilmos császár segítségével eszméje mégis diadalmaskodott

egyre hatalmasabb tényezővé válik, ami kizárólag Tirpitz érdeme volt.

Evés közben megjött az étvágy és az admirális csakhamar megelégelte az egyszerű szak- emberi funkciót és a politikára vágyott.

Senki jobban nem bízott a német erőben és a német nép Istentől való elhivatottságában, a németség világhatalmi szerepében és a magasabb fegyelmen, szorgalmon, renden és erőn alapuló német kultúrának világraszóló rendeltetésében, mint Tirpitz, aki urának rapszodikus és dilié tán s-szerü tevékenysége helyett kitűnő szakértelmet, hallatlan energiát és számos más képességet hozott a nagy versenyfutásba.

Törheteöenül hitt ngy az erőben, a fegyelem szükségességében és a brutális energiában, mint abban a végsó szóban, ami mindent eldönt.

Angliát gyűlölte és életének nagy célja volt, hogy egyszer valahol az óceánon, vagy az Északi Tengeren hajóhada élén megverje a britt flottát. Uj Nelson akart lenni és várva- várta a pillanatot, amikor lecsaphat Németország ellenfeleire.

A buvárhajéhsrc atyamestsre

A nagy pilanat megjött, de a brutális erő gyöngének bizonyult és az „angol ravaszság" legyőzte Tirpitzet is. A világháború kitörésének pillanatában a német flotta gyöngébb volt angol vetélytársánál. Hiába vette föl Tirpitz Fisher lord angol vezértengernagy tempóját, hiába, épített 1906 óta dreadnoughtot dread- noligába, az angol pénzzel Vilmos császár nem vetekedhetett

A német flotta nem vehette föl a nyílt küzdelmet, de Tirpitz olyan ütőkártyát tartogatott, amely véleménye szerint elegendő volt az angolok elsöprésére.

Azt remélte, hogy a német tengeralattjárók segítségéve] kiéheztetheti Angliát és elsülyeszt- lieti a büszke angol hadihajókat. A számítás nem vált be, hiába áldozott föl Tirpitz, fanati-