Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-08 / 56. (2277.) szám

8

'PRA<iAl-i VVACi^AR- HIRLAP

1930 miftáug 8, nmmíbal

RÁDIÓMŰSOR |

VASÁRNAP

Prága: 8.30 B. Wiedemmann organahang'ver&e- ] uye. 9.00 Templomi zene. 11.00 Hangverseny Schuíhoff Ervin müveiből. Köz rém ük óid nek: a

szerző (zongora), R. Hertel (flota), Ondricsko-k var- tett, V. Zahr aduik (brácsa). 15.45 Pozsony. 16.55 A cseh. fiihanmómkusok rendkívüli hangversenye. ’ Műsoron szlovák szerzők: 1. Bella: Előjáték a

WleOand kovács operához. 2. Bella: Credo. 3. Moy- zes: Scherzo. 4. Moyzes: Szimfónia. D-dur. 18.00

Német előadd*: Klasszikus operettek. 19.00 A R. J zenekarának szórakoztató hangversenye. Műsor bemondá-s szerint. 20.00 Fúvós zenekari hangverseny. 21.00 Énekkvartett. Cseh táncok. 21.30 J. Stepanka heged ^hangversenye. Elgar, Sarasa te. Rac'hmaninoff és Smetana müveiből. 22.15 Kávéházi zene. — Pozsony: 8.30 Prága. 9.00 Ev. isten- tisztelet. 11.00 Prága. 12.00 A R. J. zenekarának hangversenye. 1. Lincke: Balett előjáték. 2. Hu- bay: Találkozó Leíhárnál. 3. Moréna: Egyveleg.

4. Strauss J.: Perpetuum mobile. 5. Feiged: Fortis- | Siimo. Egyveleg Kálmán operettedből. 6. Armando- , la: Cirkusz. 7. Frankovszkv: Genfi csillag. 15.45 I

Szlovák szimfónikus szerzemények. J. Horejs dr. előadása. 20.00 Prága. 21.00 A R. J. zenekarának hangversenye. Suppé, Nedbai, Strauss, Ra-liph, Du- fort és Zimmer müveiből. 22.00 Prága. — Kassa: 8.30 Prága. 9.00 Istontiezletel a Dómból. 10.00 Ev. Istentisztelet. 11.00 Prága. 15.15 Gyermekme-ék. 15.45 Pozsony. 19.05 Szlovák kulturtörténelmi előadás. 20.05 A R. J. zenekarának hangversenye. 1. Suk: Raduz ée Mahulena. 2. Smetana: Szülőföldemről. 3. Smetana: Az eladott menyasszony. 4. Dvorak: Szvit D-dur. 21.00 Pozsony. 22.00 Prága. — Brüsszel: 21.25 Lormoy Regina énekhangverse- nye. — Róma: 16.30 Hangverseny. Karmester M. i Rossi, zongorán Zecchi. 21.02 Puccini operája: Bohémé. — Stuttgart: 19.15 St. Zweig: Die Fluoht zut Gvtt- — Turiu: A cornevillei harangok. Plan- quett operettje. —■ Bécs: 10.30 Orgonahangverseny.

11.00 A bécsi szdmfónikus zenekar hangversenye Bralhm: Tragikus nyitány. Webern: Kantáta.

Beethoven: VII. szimfónia A-dur. 15.00 Hangverseny Putz, Mozart, Wacek, Moréna- müveiből. 18.00 Istenek alkonya, Wagner-opera,

HÉTFŐ

Prága: 11.15 Gramofon. Világhíres operák. 12.35 A R. J. zenekarának hangversenye. 1. Wagner: Polonda, 2. Mussorgefcij: Orosz tánc, 3.Glazunov: A volgaihajósok éneke, 4. Goldmann: Gruzin ének. 5. : Smetana: Souvenir de Bohémé, 6. Fucsik: Triglav. 17.25 Német hírek és előadás. 10.05 Pozsony. 20.30 Beadás Varsóból. Középeurópai cserehangverseny. Mdeczislas Karlowitz: Szimfonikus költemény. 2. . Chopin: Fantázia lengyel dalokra. 3. Lengyel da- ' lók é« táncok. 4. Lengyel tánc: Kujawiaiki. 22.15 ' Gramofon, tánczene, gramofon. — Pozsony: 11.30 Hangvereenylemezek, 12.35 Prága. 13.30 Magyar és német hírek. 16.30 A R. J. zenekarának hangversenye. 1. Mozart: Cos-i fan tutte. 2. Énekbcrtét. 1

3. Bizet: Roma. Szvit. 18.00 A R. J. kvartettje. 1. I Mozart: B-dur kvartett-. 2. Dvoráik: F-dur kvartett- 1 19.05 Szlovák óra. 1. Baeeovia. Rádiójáték. 2 ;

Stamcsek: Szonátahegedü és zongorára. 20.30 Prá- f ga. 22.15 Kávéházi zene. — Kassa: 12.05 A R. J. zenekarának hangversenye. 1. Lehár: Előjáték az 1 Éva-operettből. 2. Oarena: Píavei virágok. 8. 1

Gramichisteadten: Egyveleg. 4. Tran-slateur: Serena- i da. 17.00 A R. J. zenekarának hangversenye De- 2 Írbe*, Humperdinck és Massenet müveiből. 18.40 j Sportelőadás. 10.05 Pozsony. 20.30 Prága. 22.15 Magyar Mrek. — Róma: 17.30 A római filhaTmóni- ku« akadémia kvartettje. 21.02 Könnyű zene. Mft sor bemondás szerint. — Bécs: 11.00 A Cerdov- r

kvartett hangversenye. 15.00 Képrádió. 15.30 Zenekari hangveneeny. 17.40 Az idegenlégióban. Felolvasás. 19.55 Hegedühangvoresny. 20.30 Közép- j európai cserdhangvereeny leadása. — Budapest: g 9.15 A rádió házd kvartettjének hangversenye. 9.30 z Hírek. 9.45 A hangverseny folytatása. 12.05 Az or- v szágos tiszti kaszinó szalónzen-ekaránaik hangver j, senye. 12.25 Hírek. 12.35 A hangverseny folytatása. 14.30 Hírek, élelmiszerárak .15.00 Piaci árak ár- folyamhirek. 16.00 Asszonyok tanácsadója. 17.00 Szlovák-magyar nyelvoktatás. 17.45 László Imre magyar nótaestje cigány zenei: i« érettel. 18.45 Rády József a magyar-olasz vivómórkőzésről tart elő- - adást. 19.00 Német nyedvoktatás. 19.40 A filharmó- ^ ajaá társaság hangversenye a zeneművészeti fő- , iskolában. 21.45 Hirek, utána a Fejes szailónzene ^ fear és Horváth Gyula eigányzenekarának hang- versenye az Ostende-kávéhá zból.

Érdekes por kerekedett

egy magyarországi bank és szlovenszkói

Holtjának viszonya körül

Külön jogi személy-e a bank és a fiók? — A döntést a két ország megegyezéséig elhalasztották

Budapest, március 7. Két évvel ezelőtt indult nieg egy érdekes jogi kérdésiben az a nagy per, amelyben a budapesti törvényszék szerdán felfüggesztő határozatot hozott. A Sátorai j-aujihelyi Takarékpénztár volt varannói fiókja, amely ma csehszlovák területen van, adta be a keresetet Pécihy Andorné, Böleskéry Berta földbirtokos ellen, akitől 70-000 csehszlovák koronát követed.

A kereset szerint a bankfiók az 1917. évben 70.000 osztrák-magyar korona kölcsönt folyósított Pécsynének. Miután a varannói fiók a t&'ülettél együtt Csehszlovákiához került, azt kérik, hogy a törvényszék csehszlovák koronában, Ítélje meg a kölcsönösz- szeg&t.

Béohy Andorné a kereset elutasítását kérte azzal az indokolással, hogy a kölcsönre vonatkozóan a magyar valorizáciés törvény 3. szakasza az irányadó, eszerint pedig kölcsönösszeg nem valorizálható,

tehát a kereset mint alaptalan elutasítandó- A pert Kéry János dr. törvényszéki bíró szerdán fölfüggeszette azzal, hogy

a peres kérdés mindaddig nem dönthető él, amíg a két ország, Magyarország és Csehszlovákia között ebben a kérdésben a megegyezés törvényerőre nem emlekedik. Eddig még tisztázaitlm a kérdés, hogy a bank és a csehszlovák területen levő fiókja kű- lön-külön jogi személy-e

s ha igen, ilyen kérdésekben- milyen álláspont az irányadó. A végzés indokolása megjegyzi, hoigy a megegyezést úgy a magyar képviselőház, mint a főrendiház már letárgyalta és elfogadta, de a hágai események miatt még nem került kihirdetésire.

gó, csodákban ée perzsa vakmerőségben makacsul hivő herceg, aki gyötört mindent, ami Európából való.

Ahmed Mlrza tényleges uralkodásának első éveiben Arad ul Műk és Nazir ni Műk pártjai kü** döttek egymással. Az ősi Ázsia harcolt Európával.

Ahmed Mirza meg sem értette ért a harcot. Kétszer egymásután elkergették a trónról. Ée Ahmed Mirza engedelmesen emigrált egyszer Oroszországba, ahol a szép moszkvai nők vigasztalták, máskor pedig Párisba.

Utoljára az orosz szovjet ültette vissza a trónra Ahmed Mirzát.

A szovjet ilyen taktikával akart befolyásra szert tenni Perzsiában. De ekkor már megerősödött egy uj párt Teheránban: Riza kán újjászervezte a hodsereget. A gyámoltalan, ifjú sah bízott Riza kánban, akit hadügyminiszterből a perzsa korI Érelmeszesedés.

Kérje a esizi jód bróm gyógyvíz otthoni használati utasítását.

Csízfürdő.

Á pezsgő és a nő deíronizálta az utolsó Kadsart

Ahmed Mirza, a vett perzsa sah a ravatalon — Az apa és a Ha bukása — Az Hja sah küzdelmei és szerelmei a perzsa tróntól a párisi háremig

Páris, március 7.

A Parisban élő mohamedánok nemrég épitet-ték fel mecsetüket a- város szivében. Alig múlik el hét. hogy a mohamedánok valami rendkívüli alkalomból nagy cetem ón iá ju istentiszteletet ne rendeznének a mecsetben. Akkora tömeg azonban még nem lepte el a párisi mohamedán mecsetet, mint most, amikor

HALTENBER@ER

Gyártelepek:

Budapest - KoSice PieStany

FEST TISZTET MOS

Központi üzem címe:

Haltenberger Festögyár, Kaéice 2.

Kődarabokkal agyonvertek egy őrmestert

Kolozsváron. Kolozsvárról jelentik: Tegnap* a hajnali órákban a gyalogsági laktanya előtt egy összeroncsolt holttontet találtak, amelyről kiderült, hogy Müaea Péter 44 éves dnnos- t őrrel azonos-. A lm ló., i-ri vizsgálat mogullá- pitotta. liogy Mikumf kődarabokkal verték agyon. Egy őrmestert a gyilkosság gyanúja miatt letartóztattak.

xi SZÉKELY HENRIK MÜBIJTORGYA- KA, POZSONY, OKmiNG U. 5<i

a templom kellős közepén közszemlére tették az utolsó Kadsarnak, Ahmed Mirza, volt perzsa sahnak fejedelmi díszbe öltöztetett holttestét.

Hanminckétéves korában halt meg néhány nappal ezelőtt Páliéban a detronizált perzsa sah.

A híres Kadsar-dinasztiának, amely több, mint egy évszázadig hatalma teljességében uralkodott Perzsiában, ő volt az utolsó sarja .

Fiatalon került trónra, fiatalon' üldözték el ée fiatalon halt meg az utolsó Kadsar, akinek élete és halála különös tragédiák sorozata. Ahmed Mirza annak ellenére, hogy egymás után sújtották a (sorscsapások,

vidáman és bölcsen viselte a száműzetést.

Ennek oka talán az volt, hogy nála a száműzetés kenyere nem volt ezár az és fekete. Tekintélyes vagyont hozott magával Perzsiából, sőt a detroni- zálás ellenére évenként hatalmas összegeket kapott elvesztett birodalmából.

A mesebeli nábob

Ilyenformán Ahmed Mirza. mint a mesék fejedelme,

vidáman, gazdagon, fényűző palotában élt Parisban öt év óta.

Palotája volt a francia Riviérán, a tengerparton is. Szerette a pez&gős éjszakákat és a nagy mulatozásokat. Teljes udvart tartott maga köTül, s nem vetette meg a szép párisi nőket. Mint- gazdag mohamedán — bár nem nősült meg —

törvénytelen, de megengedett háremet tartott palotájában. A hárem tagjai bájos párisi nők voltak, akiket Páris éjszakai életében kedvenc „hadsegéde" segítségével személyesen válogatott ki őfelsége.

Alphons Daudet híres „Nábob“-ja elevenedett fel és támadt, benne életire Párt® nagyvilági forgatagában. Ahmed Mirza szórta a pénzt. Hódolóinak és rajongóinak serege vette körül, akik mindannyian belőle akartak meggazdagodni. Az csenhet régi rokonszenv fűzte Párishoz és a párisiak- hoz. Mint húszéves ifjú itt ismerkedett meg Európával és az európai nők szépségével. Élvezethajhászé élete sokban hozzájárult, hogy örökre el vesztette trónját. Kitünően beszéli; franciául. Rajongott a francia irodalomért és a színházért. Alig akadt Párásban premier, amelyen meg ne jelent volna remekül szabott frakkjában a fiatal ex-sah.

Most ott fekszik kiterítve a párisi mecsetben. Nemcsak a mohamedánok, hanem mások is el elmélkedhetnek tragikus bukásáról, amelynek a könnyelműségen, az élvezet-hajszoláson kívül jellemének inga-tagsága és kényelemszeretet volt a legfőbb oka. Még inkább igy lehetne fogalmazni: a francia pezsgő és a párisi nők detronizálták az utolsó Kadsart.

Az apa bűne .

Fia volt Mohamed Ali mák, a híres perzsa Babnak, akit szintén detronizálták te helyére akkor őt ültetitek a trónra. Mohamed Ali 1925-ben halt meg San-Remoban. Fia ekkor még uralkodó voJt/ otthon.

Az apa volt az, aki tulajdonképpen előkészítette a Kadsar-dinasztia bukását,

pedig a dinasztia 1794 óta uralkodott dicsőségesen Teheránban. Mohamed Ali követte el azokat az uralkodói hibákat, amelyek előrevetették árnyékukat. Az árnyékban azonban fényt gyújthatott volna a fiú, Ahmed Mirza, ha a civilizálatlan Perzsiánál nem kedvelte volna jobban a párisi életet.

Bukásáért tulajdonképpen senki sem sajnálta az ifjú sabt. Gondtalanul élhetett örömeinek Póriéban és a Riviérán. Bizalmas hívei szerint azonban néha kegyetlen fájdalmakat okozott neki a honvágy.

liyenkor zokogva fetrengett perzsa díványán és hullarészegre itta magát.

Az apa és a fin bukása példájával megelőzte Amanullah afgán király sorsát. Az apa uralkodása alatt

Perzsia, épp úgy, mint most Afganisztán, két nagyhatalom versengésének ütközőpontjába került.

Anglia és Oroszország — akkor még a cár Oroszországa — küzdött egymással a perzsiai befolyásért. Mohamed Ali úgy találta, hogy országa elvész. ha rohamos gyorsasággal nem terjeszti az európai kultúrát. Iskolákat, parlamentet adott Perzsiának. Az ország hajlandó is lett volna elfogadni az európai kultúra és civilizáció áldásait. A baj azonban az volt, hogy amíg Perzsiának már volt parlamentje és voltak iskolái, addig pénzügyei barbár szabályozatlanságban a bajokat egymásra halmozták.

Perzsia pénzügyi rendezetlenségét persze kéjes örömmel használta ki a két rivalizáló nagyhatalom: Anglia és Oroszország.

Amikor Mohamed AH látta, hogy a pénzügyek reformja lehetetlen feladat, hirtelen elhatározta, hogy mégis csak visszaállítja az abszolút egyeduralmat. Fel akarta oszlatni a parlamentet, de a szabadság áldásaira ráeszmélt perzsa né-p ezt nem tűrte és elüldözte Mohamed Alit.

Azad és Nazir

Fia, Ahmed Mirza tizenegyévé® gyermek volt, amikor emigrált apja trónját elfoglalta. Évekig a

régen&tanáca uralkodott helyette. A tanácsnak volt két tagja: Azad ul Műk, az európai műveltségű, tudós és bölcs régen* és Nazir ul Műk, a reakciói, a leáldozott perzsa napért vakon rajonmány elnökévé nevezett ki. Nem is álmodta, hogy Riza kán a Pahlevi-dinaaztia megalapításán dolgozik.

S itt szólt a játékba Anglia, akinek eokkal kellemesebb volt, ha a szovjetbarát Ahmed Mirza helyett az angolbarát Riza kán uralkodik Perzsiában. Meghívta európai körutazásra a fiatal sahot, aki azt hitte, hogy országában minden rendijén van te boldogan utazott Európába, hogy viszont-* lássa kedvenc Párisit... És soha többé nem térhetett vissza országába.

Perzsiában Riza kán forradalma lett az or. Formaságból hazahívták Ahmed Mirzát, de egyúttal közölték vele, hogy életéért nem állnak jót. A teheráná parlament 1925 október 80-án azon az alapon iktatta törvénybe a trónfosztást, hogy „a legitim uralkodó hazahívás ellenére sem jelent meg országában e ezzel teljes bizonyságát adta jellembeli gyengeségének ...“

A fiatalon elhunyt volt 6ahot egyszerű szertartással búcsúztatta el a földi élettől a párisi imám. Néhány verset olvasott fel a Koránból te imád- kozott, hogy a „sok megpróbáltatást szenvedett" ex-sah, aki életében buzgó bive volt Mohamednek, a túlvilágon megvalósíthassa álmait.

Hármas koporsóba teszik Ahmed Mirzi holttestét

és útnak indítják Kelet felé. Perzsia holtan sem fogadja be volt uralkodóját, akinek teste ezért Lrak földjében fog elporladni.

REUMATIKUS

izom és fájdalmakat, valamint végtagok szakítását a legjobban csillapítja

i» »r. ANHKEB IPÁIM ESXPEllER

Óvakodjunk az utánzatoktól! A valóik csak a „Richter" névvel és

„w'©sras M®^!Ci®MSiYAa»SE

ellátott. Ara Kö 20'—, 12'—, /'50 Ahol nem kapható, közvetlenül küldi: Richter gyógyszertár

Ptaha 1, Revolnőni 5/567

— Az amerikai török két fekete felesége. Né! hány évvei ezelőtt vándorolt be Newyorkiba egy Mosa-Kaan nevű török. Szorgalmason dolgozott egy , gyárban és hamarosan már annyit keresett, hogy ; feleség utón nézhetett. Megismerkedett egy csinosnak mondott fiatat néger nővel te el is vette feleségül. Egy' darabig semmi sem zavarta boldogságunkat. Egyszer azután a török, aki hiithü muzulmán volt és nem vett tudomást arról, hogy hazájában már régen áttértek az egyneműségre, elhatározta, hogy még egy feleséget k>< es magának. Ki is választott; egy’ másik néger nőt (különös Ízlése volt a töröknek). Az első feleségének nem tetszett ez a dolog. Egyszerű néger nő volt s nem tudta métányolni a Korán te a többnej iisóg magasztos eszméit és rejtett finomságait. Állandóan szemrehányásokat tett tériének s megfenyegette, hogy ha még egy asszonyt hoz a házhoz, borzalmas módon fog bosszút áll and. A töröli azonban nem törődött felesége fenyegetésével te bejelentette, hogy a nap óikban bevonul a 2-es számú feleség. Az asszony meg is érkezett, de csak egy napig maradt a török házában. (Mert ekkor már kis családi háza is volt a város végén.) Miingyárt az első éjszakán az egyes számú néger feleség felgyújtotta a házat, aztán megszökött: A török te uj feleség nagynehezen megmenekült, de .. ház porrá égett. A török feljelentésére a lendőrség elfogta az első feleséget, aki viszont férjét bigámia címén feljelentette. Így azután a háromtagú házaspár teljes száma a börtönbe került.

— Szorjjetoroszországban elrendelték a kényszer- favágást. Stockholmból jelentik: A Stockholm Tid- mingen, Svédország legnagyobb napilapja moszkvai jelentést közöl, amely szerint az orosz faiparban bevezették a kényszermuokát. A karelá népbiztoe- ság január 9-én rendeletét adott ki, amely szerint a munkaképes lakosságot azonnal az erdőkibe kelt küldeni, azokat pedig, akik öt napon elmulaszt.]..!? az önkéntes jelentkezést, erőeaakkáil keli kény- szenitemi a munkára. A kereskedelmi hatóságok úgy rendelkeztek, hogv nem adnak el semmiféle ótelmiiezert azoknak a munkaképes egyéneknek, akik vonakodnak részt venni a favágásban. A cseka a legszigorúbban bünteti az uj rendelet ellen agitáló szónokokat. Saovjetoroszonszág több más részében is bevezették ezt az intézkedésit. IngemKinn- land és Karélio falvafliból tizenötezer parasztot vittek kényszermunkára az éezakoroszonszagi erdőkbe. A parasztokat úgy osztották be, hogy huszonkét parasztnak naponta legalább hatvan nagy fatörzset keit vágnia. A törzseiket egyúttal meg keli tisztítani az ágaktól, le kell hántolni te darabokra kelll fűrészelni. . i nem tudja teljesíteni ezt a majdnem lehetetlen feladatot, azon a napon nemi kap élelmeit A Stockholm Tidningoo megjegyzi, hogy az orosz kényszermunka a* svéd fapiacon is érezteti hatását. A lep felhívja a kormány ügye Ilin ét a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal néhány évvel ezelőtt kidolgozott ezerződée-terve- zetóro, amely a kény zerinunkál tisz’ess.Sgtole.n versenynek bélyegzi. A s/urakttelorvezet eredetileg csak a gyarmatok munkafeltételeire vonatkozott, nyilvánvaló azonban, hogy az orosz kényszermunka még sokkal inkább tekinthető tiszte*, végtelen dumpingnak, miíi/t bármilyen gyáruniti kényszerűi onika.

0