Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-01 / 50. (2271.) szám

SzmHÁzKön^vKabTOiRA Kik lesznek a jövő filmcsillagai? Amerikában a nagy töztsdekrarihon kívül a hangosfilm pánikja okozta a legnagyobb fö'lfor- diulá&t, amely nemcsak a fiiknigyárosokat, ha­nem a némafilm-eztárókat is súlyosan érintette. Egymásután bontották fel a nagy világhírű filmsztárok szerződéseiket és ma már ott tarta­nak, hogy akiknek nincs egy kis vagyonúik fél­retéve, újra statisztálni mehetnek. Ugyanígy jártak a kisportolt, ezéptestü és széparcu férfiak is, mert moet Hollywodban a világszépségak helyett a jóhanguak jutottak előtérbe. A Glória Swansonok és Mea Musrray-k helyébe azok jöttek, akik a mikrofon utján kel­lemes beszélő, vagy ónekihangjukkái indulnak a világ meghódítására. Az első volt a szépnek nem mondható All Jolson, aki játékán kívül énekével hódította meg az egész világot. A becézett „tálkáé“ ked­véért az amerikai fílmgyároeok megostromoiták szerződési ajánlataáikikal az összes színpadi nagyságokat 6 a legfantasztikusabb gázsikat Ígérték meg, csak hogy a színpadról elcsábít­sák őket a mikrofón elé. A világhírű énekesek közül Tita Ruffótól és Salja,pintél kezdve a leg­kisebb operaénekest is leszerződtettók a holly­woodi filmgyárosok. Ma nem fontos, hogy szép legyen valaki, vagy két kilogrammal többet nyomjon, mint az eddig előirt szabályok megkívánták, hanem az a fontos, hogy iskolázottá, csengő énekhangja, vagy kellemes beszélő orgánuma legyen. Az amerikai filmnekolákban is ma már a legfonto­sabb tantárgy a beszélés művészete és az ének- hang iskoláztatása., csak azután jön a mimika és a mozgás. A1 Jolson után Maurice Ohevalier aratta a legnagyobb sikert hangos filmen. Uj gárdát is nevelnek magúiknak az amerikai filmstúdiók, s már be is futott Nancy Oarol, Louis Mórán, Pol- ly Mórán, Junne Coliier, Bernice Clair és ki tud­ná még felsorolni azt a számtalan beszélő, ének­lő filmsztárt, akit nem a világszépségverse- nyeken fedeztek fel, hanem akiknek a mikrofón -röpítette világgá hírnevüket. Ahány uj film, annyi uj név, és a régi sztá­rok kénytelenek átadni helyüket, dicsőségüket azoknak, akik az opera-, a drámai és a revü- 9zinpadokról érkeztek a világhírig. Nem mind­egyik nagy filmsztár nyugszik ebbe bele, hogy átadja sztári dicsőségét a színpadról betörő jö­vevényeknek és mindent elkövetnek, hogy a hi­deg felvevőgép után meghódítsák a még szív­telenebb miforofónt is. Norma Shearer egész napját — amikor nincs felvétele — a hangfel­vételi laboratóriumban tölti, ahol bátyja, mint ^iangmeete<r“ működik és folytonos hangekálá- zás utján igyekezik a hangját a mikrofón szá- ; mára hajlékonnyá, kellemessé tenni. Termósze- ' tesen, ez csak kevés filmsztárnak sikerül. Chaplin az egyetlen, aki nem hajlandó mikro- fón elé állni, mert meggyőződése szerint a fii- ( meket úgy kell megkomponálni, hogy a meg- : értésükhöz még felirat se kelljen. Chaplin . azt hirdeti, hogy a beszéd és az ének szolgásze- . repre kényszeríti a filmet; lassankint ugyanúgy • fog járni, mint a színpad, amely nyelvhez van kötve, megszűnik a film egyetemessége, amely ' eddig képei révén az egész világ minden népé- a hez, minden rendű és rangú emberhez beszélt. 1 A film fejlődése tehát nem hangosfilm, hanem 1 a plasztikus film lesz. * Európában a hangosfilm gyártásnál ugyanaz a helyzet, hogy a régi világhírű európai film- j sztároknak a szerződésüket nem újítják meg, hanem a nagy színpadok sztárjait szerződtetik É filmre. Németországban Berlinben a hangos- j filmnél bevált Gbristians Mady, Dita Parlo Lii ; Dagover, Grete Mosheim és a német színpadok | legnagyobb drámai színésznője, Eiieabeth Berg í ner. A berlini filmrendezők teljesen uj, ismeret- i len fihnszinésznőkkel próbálkoznak, akiknél el- ' sősorban azt nézik, milyen a hangjuk, hogyan I hallatszik mikrofonon keresztül. Grállá Dina. * a most legnépszerűbb vigjátékszinésznő is egy f torok operációt volt kénytelen végrehajtatni ma­gán, hogy rekedtes hangja tiszta csengésű le- 1 gyen. A férfiaknál sokkal kedvezőbb a hely­zet, mert a legtöbb férfi filmsztár színpadról jött a filmhez. Iván Mosjoukine, Wílly Fritseh, 1 Fritz Kortner, Petrovics Szvetiszlav, Conrad 1 Veidt, Emil Jannings, Paul Wegener, H. A. > Söhletow mind színpadi színészek is, akiknek a 1 hangja természetesen a hangosfilm számára is * alkalmas. A férfi filmsztárok, amint látjuk. 1 majdnem mind megtartották régi pozíciójukat, ’ csak a női filmsztárokban van nagy hiány, j Franciaországban, Olaszországban, Angliában * ugyanaz a helyzet. Csakis nőket keresnek ‘ filmre. Az uj helyzet a filmrendezésben is nagy vál- i tozást idézett elő és a régi, nagy filmrendezők közűi alig három-négy régi ismert rendező ma- ( radt meg, a többiek mind teljesen uj nevek, akik a színpad világából kerülnek a hangosfilm- ; hez. Lubitsch. Ernő, Victor Flemming, King Vi- l dór, Kertész Mihály, Erich Stoheim, Victor Stjöström megújították szerződéseiket. t A magyarok közül a hangos filmgyártásnál 2 sikerült elhelyezkedniük Székely Ibolyának. ! aki Peggy Norman néven játszik hangosfilme- í ken, Verebeis Ernőnek, Lukács Pálnak, Várko- i nyi Mihálynak, Szőke Szakádnak, Fejős Pál­nak, Bolváry Gézának, Korda Sándornak, mint rendezőnek, az írók közül pedig Bíró Lajos, Vaj­da Ernő, Vajda László és most legújabban Zi- lahy Lajos Tábornok crmü darabját veszik han­gosfilmre és a hangosfilm szolgálatába áll Noti Károly is, aki végleg Berlinbe költözött, ahol kis kabarédarabjait veszik fel hangosfilmre. Végleg visszav-onulá&ra kényszerülnek: Alber- tini Luciáno, Aldorn Bern. Fern Andra, Jean Angelo, Nils Asther, Ayres Ágnes, Mac Avoy, Lyonéi Barrymoore, aki rendező lett most. Bán- ky Vilma, Monté Blue, Blvthe Betty, Board- mann Eleonóra, Betty Bronson. Mea Bus-h, Mary Carr, Lón Chaney, Dana Viola, Priecilla Dean, Lucy Dorian (Kovács Ilonka), Billie Dove. Do- rothy Gísh, Jetta Goudal, Raymond Griff!th, Buck Jones, Alice Joyce, Doris Kenyon, aki Milton Síik felesége lett, Nafchalia Kovánko. Ellen Kürti (Kürti Erzsi), Claire Lotto, aki Bu­dapesten a Phönix-filmgyárnál ie filmezett. He­léna Makovska, Mea Marsh, Mia May, Patsy Ruth Miller, Erna Moréna. Nita Naldi, Álla Na- zimova, Lee Parry, Mary Philibin, Aleen Pringle, Purviance Edna OÍga, Richter Ellen, Vera Rey­nolds, Alma Rubens, Sonja Magda, Talmadge Constanca, Norma ée Nathalia, nővérek, Alice Terry, Florence Vidor, Claire Windsor és ki tudná még felsorolni azt a számtalan filmszí­nészt, akit a hangosfilm némaságra kárhoz­tatott. Teddy. —— ^ Kártérítési per Molnár Ferenc színdarabjának egyik párbeszéde miatt Paris, február vége. A párisi „Les Parfume Ohanei" cég kártérítési pert indított Molnár Ferenc ellen azért, mert Molnár Ferenc „Egy kettő, három*4 oimü egyfelvonásoe vigjátéikában a következő pár­beszéd van: Norriison elnökígazgató (a gépirókisaeszonyihoz, akinek diktál): Milyen parfém ez, Brasoh kiisasz- ezany? Brasoh: Qhanél nyolc. Morrieoo: Vegyen Molyneux huszonkettőt, az ti­zennyolc százalékkal olcsóbb és harminchét száza­lékkal jobbezagu. A parfőmoég ezt a lattételit sértőnek találta és kár! fejében 20.000 pengőben kérte elmar isttakn Mol-j nért, ezenfelül kötelezni arra, hogy az inkriminált részt a szóndarabsoövegből törölje. A perben kedden volt érdemleges tárgyalás fiiba Ferenc de*, törvényszéki bírónál A tárgyaláson meg­jelenít a Cbanel-oég párisi vezérigazgatója is. Mol­nár Ferenc védője felszólalásában utalt arra, hogy a Chanel-cég a perrel magának és áruinak akar reklámot ősi málna. Az alperesi védekezés szerint a Les Parfums Chamel oég egyáltalán nem létezik, szerinte a Chamel névé nforga lomba kerülő illatsze­reket a Magyarországon bojkott alá helyezett Coty- oég állítja elő, „Chanel nyolc" elnevezésű illatszer j és „Molyneiux huszonkettő" parfém nem is létezik és már esek ezért sincs alap a kártérítésre. Chanelék ügyvédje viszont tagadta, mintha rek-.1 lám célok vezették volna a Ohanel-oéget a per meg­indításánál. Hivatkozott arra, hogy a Chanel-parfő- möket soha egyetlen hírlapban sem hirdetik. Annak, bizonyítására, hogy a Chanel-cég valóban létezik, okirati bizonyítást ajánlott feL Páliéban vallóban j létezik egy Qhamel-féle divatszalon, amely Ohane^ parfőmikészitroények eladásával is foglalkozik, azon­ban a parfőmvállalat a szalóntól teljesen független.! A Molyneux-oéggel a Chanel-parfömoég harcos vi-( szonyban áll. Ami a Coty-kapcsolatra vonatkozó kb': jelentéséit illeti, a Chanel-cég ügyvédje azzal felelt,! i íogy ez az álilatás neim fedi a valóságot, FelsaóMitot-11 ta Molnár Ferencet, hogy bizonyítsa be ezt a tény- ( iliitáeát, mert ellenkező esetben kénytelenek lesz- i íek bárói védelmet kérni ez ellen a beállítás ellen.1 ] Végül azt fejtegette a felperesi képviselő, hogy i Molnár Ferenc egyenes kívánságára hagyták meg i színdarab szövegében az inkriminált kitételt, ami szerintük kizárja a jóhiszeműséget. A felszólalások után Biba báró a tárgyalást el- ; napolta. ; C) Csalódást okoztak Kassán az utieai néger éne- [1 kesek. Kassai szerkesztőségünk jeleníti-; Utioa Ju- bileé Singers nevet viseli az a hattagú énekkar, ! mely tegnap este a kassai Sohallkliázban produkál-! La magát a nagytermet zsúfolásig megtöltő kaldga- j1 Lóság előtt Hat néger fiatalember adott kóstolót a | néger melódiákbóL Valami egyvelege volt ez a val- j; ásos éne'knek és a messze évszázadokba vesző né-, jer nemzeti dalnak. Előadásuk eredeti és érdekes.1 iangszinezésükben ujszerüek, de nem meglepetés, Imit nyújtották. Hangjuk sem nyújtotta a feltfoko- üott várakozásokat kielégítő különlegességet és ízért a közönség legnagyobbrésze csalódottan lagyta el a hangversenytermet. (*) 1,000.000 dollár négy beszélőfilmben szereplő ! Iáiért. Az amerikai De Syuva. Brovvn és Henderson riadó cég 1,000.000 dollárért adta el négy dal kiizá- ’ólagos beszélőfilm jogát. A négy dalt az United Arlists és a Fox-filnn vette meg. (*) Szovjetterror a színházban. A szovjet művészeti onácsa lezáratta Moszkvában a JenmoJov szánhá- j &at. Ok: a színház nem azonosiitottá magát eléggé a bolseviki ideológiával és így a szín rekerült dara­bok egyáltalán neiu feleltek meg a szovjeturívlom .‘•él jainak. I Fa KRESL & Co., Prag I., Hradební 3. Kérek ingyen és bérmentve árjegyzéket, prospektust és részletfizetési feltételeket. Pontos cím: .......................................................................................................................................... (*) Magyar premiér Berlinben. A berlini Tribün* a jövő hónapban mutatja be Kelemen Viktor „Bot­rány a Grand Hotelben" című darabját. A ménjei fordítóst Siegfried Geyer, a „Végre egy uriaeszony" szerzője fordította. (*) Tajrov — Pirisban. Parisból írják: Végleges döntés történt Tajrov, a híres orosz rendező, vala- ! mint a vezetése alatt álló moszkvai „Kamaraszín­ház" párisi vendégszereplése ügyében. Tájnév a napokban aláírva visszaküldte Gastom Báty, a The alt re Pigolle igazgatójának azt a szerződést, amelyet az Henry de Röthsohild nevében a világihiirü orosz rendezőnek elküldött. A létrejött megálilapodáB ér­telmében — amelynek anyagi feltételeit egyelőre titokban tartják — a moszkvai Kamaraeziniház ée Tajrov május 20-ám kezdd meg vendégszereplését a „Theatre Pigalie"-bem, amely egészen junius ldg bezárólag fog tartani. Érdekes, hogy a „Kamara- sziuház" párisi műsorán elsősorban a már szinte klasszikussá váüt orosz darabolt — mint például Osztrovszkij „Vihara" — szerepelnek, ezenkívül pedig operettek, mint a „Giroflé és Girotfla" ©tb. stb. Az utóbbiak kétségtelenül azért, hogy az oroszul nem értő párisi nagy közönség is élvezhesse a vi­lághírű Kamaraszínház párisi vendégjátékát, amely elé különben mindenütt általános érdeklődéssel néznek. (*) A nyakkendő. A moszkvai Munkás-színházban bemutatóra került A nyakkendő című vígjáték. A óim szimbolikus. A kérdés, vájjon árulás-e a bolse- vikiek részéről, ha magasabbrendü kényelmet •igé­nyelnek, vagy nagyobb gondot fordítanak kükej ük­re. A darab válasza tagadó, ami nagy merészség a mai Szovjetoro6zországibnm. A következőt mondják a befejezésnél: A nyakkendő nem lehet veszedel­mes az ember számára, ba rajta van, csupán akku, ha rajta fordul meg minden. Szóval öltözködni szé­pen é6 ápolton érdemes addig, míg az öltözködés nem öncél. A darabot jó előadóéban és rendezés­ben vitték színpadra. (*) Mascagni hangosfilmje. Mascagni, a „Caval- liere Rustioana" szerzője Amerikából felszólításit kapott arra, hogy operáinak előadási jogát engedje át a hangosfilm számára. Mascagni azonban azt az ajánlatot tette, hogy ’nkább ír egy teljesen uj operát hangosfilmre; a zenemű teljesen filmszerű és alkalmas lenne egy ujinányu muzsika megkom- ponálására. Természetesen nem jazz-operát akar írni, hanem melódiában gazdag, eredeti ólasz operát. Mint Rómából írják, a Warner Broos-filim- gyár Mascagni ajánlatát elfogadta, csalt azt a ki­kötést tette, hogy Mascagni az operáját Hollywood­ban komponálja meg. TITKAY M1NCI prágai símül estle a HAK fiallíirGstle keretében nttrtfas 4-én S érakor a livnost. Seseda {Karisva uf. 30j nsg^éermében jioujua es tmevauer egym szerepemen egy beszóló filmen. Foujáta a Párisban élő bdire6 japán festő vilógkörülli ufbon volt felségével Vissza- éikézése után érdekes dolgokat mesélt útjáról: Gyors tempóban körülutazbuk az egész világot. Japánban és Amerikában két-két hónapot töltöt­tünk. Néhány uj képet vittem az apámnak, aki nagyon csodálkozott rajta, hogy hová fejlődött a művészetem. Az öregek ugyanis évtizedekkel eze­lőtt mint „tehetséges fiatal festőt" átküldtek- Európába, közben ón iskolát alapítottam PáriB*v bán és ők hitték, hogy még mindig úgy festek, mint akikor, amikor elküldték. Amerikában részt vettem egy beezélőfiim felvételén. Néhány jelenetet készítettek rólam. Legnagyobb örömömre az egyik képen, amelynek Hírességek a címe, Ohevalier a partnerem. Sokat beszélgettünk vele Páriáról és örömmel láttam, hogy a nagy francia színész mily népszerű Amerikában. AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA ROZSNYÓN: Szombat: Diákszerelem. Vasárnap délután: Katica, operett. este: Diákszerelem. Hétfő: Földnclküiy János, vígjáték. Kedd: Farsangi előadás. Csütörtök: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. (FÓy Béla juta lom játéka.) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Az éjszaka leánya. (C. Moore-hangoefüm.) BERANEK: Három testvér. — Egy éjszaka hőse. ALFA: Akasztófa Toncsi. (E. Kisoh beBzélőliJm.) Ita Rita. FLÓRA: A szegény leány. (Belföldi film.) EVEZD A: Pat és Patachon, a divatkirályok. — Harold Lloyd nősül. LUCERNA: Páris gyermekei. (Beszélöfilm.) 4. hét. KOTVA: A táncosnő. (Beszélőfilm). 4-ik hét. METRÓ: Tembi. — Deményfalva. (4-ik hét.) RÁDIÓ: Janufa. (Belföldi film.) Horváth Gabriella. PASSAGE: A singapuri leány. (Hangosfilm.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Február 28-tól március 3-ig: IIEDOUTE: Lucky Boy. (Jes.se! György.) Beszé­lő- és hangosfilm.) ÁTLÓN: Singing Fool: A1 Jolson és Dávid Lee.) Beszélőfilm. TATRA: Broadway Melodie. (Anita Page.) Han­gosfilm. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA péntek, szombat, vasárnap, február 28, márc. 1„ 2.: Irodalmi filmek sorozata I. Henry BataiUe a nagy 'rancia iró,Policho című komédiája ttlmen: A SZE­MELEM BOLONDJA Poliche. Rendezte: Olga Tsche- :howa. Michael Tscbechoff, Dolly Davis, Alice Ro- jerte. Egy öregedő férfi őrjöngő és megrázó szerel­ne minden poklon és megpróbáltatáson keresztül. I. A SCHWARZWALDI LEÁNY. Az elmúlt évek egmigyobb szindarabeikerének nagyszerű és teljes ílmváltozata, csupa kedves derű, bájos romantika, negható gyöngédség. Főszereplő: Liáné Haid. Hétfőn: Maurice Dekobra legújabb regénye: Éj­éi... Palace-Pigallc. Főszereplő: Renée Herribel, i narkózis nagyszerű hősnője. Tekintettel az óriási érdeklődésre, ajánlatos je- rycl idejében megváltania. Telefon: 520. Rádiókészülékek, melyek a „TELEFUNKEN" nevet viselik, vezetnek minőségükkel, teljesítményükkel és árukkal. Ennél jobb gyártmány nem létezik! TELEFUNKEN 40! JsSBSaBll n al váltó- és egyenáramhoz, j I csövekkel Ke 3990*— p t| \ ARCOPHON !___ . L Koncerthangszóró Ke 1180*— TELEFUNKEN 31 Ti váltóáramhoz, csövekkel Ke 2150'— rapjgjBlSjSÁ>8 I I egyenáramhoz, csövekkel Ke 2090'— ARCOPHON 3 Ke 690'­ARCOPHON 4 Ke 490'-

Next

/
Oldalképek
Tartalom