Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-06 / 54. (2275.) szám

"PRaCCiAI-iVVAG^AR-HlXíIiAP 1930 március 6, csütörtök. Útban a vüágielleié Minden évben ajabb, nem is sejtett technikai csodák születnek — Szikratávbeszélés Németország és Buenos- Aires között: 3 perc ÍOO pézó: Í500 korona dHlREK-^ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 2787. Grössling-ncca B6/L KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Ruman-ucca 6. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovics-ucca 2. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 8. BUDAPESTI kiadóhivatal: VIII., Máriarucca 20. * VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírla­pot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Lo­soncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Rima­szombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen, Be­regszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsol­nán, Ipolyságon, Nagyszőlősön, Poprádon, Kés­márkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zselizen, Párkányban, Pöstyénben, Vágnjhelyen, Nagytapolcsányban, Gálszécsen, Dunaszerdahe- Iyen, mert a lapot nem postán, hanem kiho» dó utján kézbesítjük. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olasz­országba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. I. Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. á többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská ni. 12. III. eszközli. S ALJAP1N PONGYOLÁBAN Szamováravatás K aljánál. Szinte vallásos áhítattal helyezte a hatalmas edényt az asz­tal közepére s szertartásosan gyújtotta fel alatta a kéklángu borszeszt. Az uj szamo­várt régi ezüst edényekből öntette Katja, amiket kis batyujában átmentett az otthoni rumliból és piszkos kis kenyérgondokon, sok nincstelen esztendőn keresztül áhítat­tal őrizgetett. Némán üljük körül az asztalt. Várjuk a teát és Katja szavát. Máskoris mindig is ö beszél. Kékeres fehér kezével megsimitja ólmossá fakult szőke haját, szo­morúan mered a messzibe, s halkan adja a szót. — Tudjátok-e, kitől kaptam ezt a két ezüst vázát, amiből uj szamovárunkat ön­tötték? A. Sergej hercegtől. Azt persze nem tudjátok, hogy A. Sergej herceg miről nevezetes? ö fedezte fel s képeztette ki Saljapint. Saljapin 20 éves koráig minden volt és semmi sem. Matróz, hordár, segéd­munkás, kifutó, uccán lézengő senki fia. Sergej füle egyszer elkapta a zengő basz- szust s egyenesbe igazította. Saljapin hatalmas darab orosz öserő. Tüneményesen haladt a zenében. Villám­gyorsan tanult és mindent megtanult. Hat­hét nyelvet is pár év alatt. Csak egyet nem tudott elsajátítani soha: — az uriságot. A. Sergej hercegnek nagy büszkesége volt a beérkezett Saljapin. A moszkvai cári operában aratott első döntő sikere után Sergej estélyt adott palotájában Saljapin tiszteletére. Ott volt Moszkva egész tündér­világa. A herceg boldogan, büszkén vezette kreatúráját a termeken át s aztán felkérte, hogy két ó-oroszdalt énekeljen vendége­inek. — Szívesen, — felelte Saljapin, — de a két dal honoráriuma ezer rubel. A herceg némán bólintott s a produkció után egyik komornyikjától odaküldte Sal- japinnak egy arany tálcán az ezer rubelt és a — kalapját. A. Sergej a művészek nagy mecénása soha többé az operának a tájára sem né­zett. Én kétszer hallottam Saljapint. Egyszer Szentpéterváron az opera színpadán, má­sodszor pedig Stockholmban a hangver­seny-pódiumon. Mind a két estén kitört az orosz paraszt belőle s szégyenkeznem kel­lett nagy honfitársam miatt. Szentpéterváron Mefisztót énekelte. A Faust szerepébe nagy önfeláldozással ug­rott be az opera egyik fiatal énekese. Sal­japin feltűnő idegességgel méregette part­nerét, majd leintette a zenekart s a közön­ség felé ordította: — Ez a disznó csak röfög, ezzel nem le­het együtt dolgozni. Azzal megfordult 8 elhagyta a színpadot. Stockholmban „Boris halálát44 énekelte s mivel a kísérő zongorista gyorsabban ját­szott, hozzáugrott és felpofozta. Szörnyű igazságtalan lennék, ha nem mondanám el nektek azt is Saljapinról, hogy tiz gyermeke van, kettőt azonban az uccán szedett fel s úgy nevelte ezeket a kis dezentorokat is, akár az édeseket. A tiz gyermek, tit kis herceg. Ha azonban fel­bosszantják a nagy Hangot, véresre veri őket. Saljapin az orosz emigránsokon is nagy összegekkel segített. Titokban. Szigorú ti­tokban, nehogy meg tudja a bal, amit a jobb cselekszik. Mikor a szovjetnek tudo­mására jutott Saljapin nagylelkűsége, egy­szerűen letagadta adományait.- Ez Saljapin, ~ fejezte be Jralkan Kat­ja a mondanivalóját, — a nagy orosz, a nagy oro<>z paraszt pongyolában. London, március eleje. Negyven éve már, hogy egy angol fizikus, Ayrton az akkor még érthetetlennek látszó kijelentést tette koi'társadíiiaík: „Eljön majd az a nafp, amikor a rézdrótok, gutita'percea-boniibásolk és vasfoglal altok már csak a múzeumokban lesznek láthatók. Akkor majd mindenki, aki telebaratbjávall telefonon akar beszélgetni, de tartózkodási helyét nem tudja, „villamos hanggal" M fogja máj 1 hívni, amelyet; csak az képes majd megérteni, aki viszont „villa­mos fül" fölött rendelkezilc. A kérdés majd igy szól: „Hol vagy? És a felelet: „A bánya közepé­iben" vagy „az Andesek csúcsán", vagy pedig: „a távoli Óceánon". Ha pedig az illető felhívásra válasz nem érkezik, akkor a hivó tudni fogja, hogy a barátija meghalt...“ A jövendőnek ez a képe miég ma sem lett teljes válós'ággá, de nagyon sok már nem hiányzik hozzá! Ugyanabban az időben, amikor Ayrton ezt az ő nevezetes kijelentését megtette, találta fel a híres bonni fizikus, Hertz Henrik á villamos hullámokat Ez a találmány hozott azuitán Létre mindent, amit ma 6zifcratávirásaak, szikra-távbeszélésnek és rá­dió-átvitelnek nevezünk. Aki a vevőállomása mel­lett ül, az birtokában van már annak a bizonyos „villamos füi“-nek, amelyről Ayrton tett. említést és ha a barátja valamely módon az egyik nagyobb küldőállomással érintkezést tud találni, úgy ma is már megvalósítható a jövendőnek az a képe, me­lyet Ayrton megrajzolt. A bámulatos fejlődésnek miég csak a közepén vagyunk és minden óv újabb, nem is sejtett tech­nikai csodákat valósit meg. Ma már a távbeszélő annyira el van terjedve, hogy Európa összes na­gyobb városai egymással telefoni összeköttetésbe léphetnek, sőt a legutóbbi években már a tengeren­túli távbeszélőt is üzemibe helyezték például Nyu- gat-Európa és Észak-Ameriika, valamint Német­ország és Buemos-Aires között. Utóbbi beszélgetés­nek azonban igen borsos az ára: 100 pezó, ami kb. 1500 körönének feled meg. Ha a jeliek nem csalnak, akkor az 1930-as év végére 'már megvalósítva lát­hatjuk a vilégtelefonit! A Tokióban 1929 októberében megtartott világ- kongresszuson Craemer dr. német tudós, a kiváló telefonszakember előadást tartott arról, hogy me­lyek azok a „csodák", amelyeknek eljövetelét a meglévők mellett, a világtetefonátós terén joggal remélhetjük. A haladás óriási arányait csak a világháború idején felfedezett ,Audion" tette lehetővé. Ez egy hangerőéi tő elektroncső, amely a leggyengébb vil­lamos hullámokat is érzékeltetni tudja. A Viiág- telefon széleskörű és gyors elterjedésének nem is annyira technikai, mint inkább gazdasági akadá­lyai vannak. Elsősorban, mint jeleztük, a tengeren­túli szikratávbeszólés olyannyira költséges ma még, ■hogy azt legfeljebb a gazdag amerikai engedheti meg magának, nem pedig az elszegényedett és eladósodott európai kereskedő. Azonkívül az ilyen, telepek is csak a napnak bizonyos óraiban hasz­nálhatók ki, miiived az időbeli differencia Európa, Amerika és például Keletázsia között igen jelen­tékeny! Mindkét oldalon természetesen súlyt akar­nak helyezni arra, hogy ne kelljen éjjel telefonon beszéLníök. A reggel nyolc órától esiti nyode óráig terjedő .12 órás nap azonban csak enneik az idő­köznek igen csekély hányadában fedi egymást a két szóba jöhető Világrészben. Középeurópa és És zakam erika között, például a nap 24 órájából csak hét órán át van mindkét oldalon üzleti élet. Nyugateurópa és Japán között csak öt órán át, Japán é6 Newyork között csak 2 órán át, vagyis akkor, amikor Tokióban 8—10 óra reggel van és Newyorkban egyúttal 6—8 óra este. így természe­tesen a telefonforgalom ebbe a néhány órába sűrűsödne össze, míg a 24 óra hátralévő részében a telepek gyakorlatilag használhatatlanok volnának. Ma már a következő tengerentúli szikraitáv- beszélő összeköttetések állanak fenn: London— Newyork, London—Montreal, London—Buenos- Aires, Párás—Buenos-Aires, Madrid—Buenoe-Aires, Amsterdam—Bandoeng (Jáva). Ezek a főösszeköfcő vonaliak azonban annyiban nyernek nagy jelentősé­get, hogy rajtuk keresztül több oldadród is minden­felé létesíthető összeköttetés. így Londonon ke­resztül természetesen minden német, francia, belga, holland és angod város beszélhet dróttalan utón Északamenikávai. Megtörtént már az a kísérlet is, hogy Északamerifca és Ausztrália lépjenek egy­mással távbeszélő-összeköttetésbe, amely 1929 szeptemberében fényesen sikerült is. Remélhetőleg rövidesen Keletázsiát is belevonják ebbe a hálózatba s akkor Szibériával, Koreával. Kínával és Japánnal is lehetővé válnék a dróttalan •távbeszélés. Egyelőre azonban erre a jelenlegi politikai viszonyok mellett nem lehet gondolni. Arra azonban számítani lehet, hogy Előázsááiba és Egyiptomba stb. rövidesen kábel-telefont fognak felszerelni. Ezeknek a munháLaitokniak a befejezé­sét az angod kormány már 1931-re helyezte ki­látásba! Minden jel arra vall tehát, hogy rohamléptekkel közeledünk a világtelefon félé és Európa szive: Középeurópa — éppen úgy, mint a most fejlődés­ben lévő légiösszeköttetések bérén, — a jövendő világtelefon-hálőzatban is természetszerűleg igen előnyös helyet fog elfoglalni. n . .......... ■ ....... .. . Katja megint végigsimitotta szőke fejét s én arra gondoltam, hosszú fehér uj- jain fognak-e még brilliánsok ragyogni s elhanyagolt körmeit fogja-e még manikű­rözni a komornává visszaszélidült — tovar- niscs. (f. a.) — A pápa üdvözlő távirata Horthyhoz. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: XI. Fiús pápa Horthy Miidós kormányzóhoz juibileu.- ima alkalmából a következő szövegű távira­tot intézte: „Vitéz Horthy Miklós, Magyaror­szág kormányzójának, Budapest. — Azok a kiváló szolgálatok, amelyeket Főméi lóságod hazájának tett, különösen kellemessé teszik nekünk, hogy úgy személyének, mint a ne­mes magyar népnek Főméltóságod kor­mányzásának tizedik évfordulója alkalmából a legőszintébb szerenesekivárratainkát fejez­zük ki. Imádkozunk Istenhez, hogy árassza el Főméi lóságodat kegyeivel és gyarapítsa népének jóllétét. XI. Pius." — Lemondott a magyar nemzeti hadsereg főparancsnoka. Budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja: Jánky Koosárd lovassági tábornok, a hadsereg főparancsnoka, megtámadott egész­ségi állapotára való tekintettel, a hadsereg fő- parancsnoki állása alól való fölmentését kérte. A kormányzó a lemondást tudomásul vette és kéziratában különös dicsérő elismerését fejezte ki Jánky Kocsárd működése fölött. — Rothermere lord jövő év májusában jön Magyarországra. Budapesti szerkesztősé­günk telefonálja: Baltazár Dezső püspök ma táviratozott Londonból, hogy kérésére Rot­hermere lord megígérte, hogy a jövő év má­jusában meglátogatja Magyarországot. — Meghalt Guyon negyvennyolcas tábornok fia. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Ma 82 éves korában meghalt Guyon Edgard gróf, Guyon Richárd grófnak, a hires magyar sza­badsághősnek fia. A gróf 1848-ban született, egy ideig a francia haditengerészetnél teljesí­tett szolgálatot, majd visszatért magyarországi •birtokára, ami azonban a világháború és az ezt követő zavaros időkben elúszott. Mint egészen szegény ember halt meg. — Prágai magyar katolikus katonák figyelmébe. Március 9-én, vasárnap diöluián 4 óraikor Pfeiffer Miklós dir. kassai székesegyházi kanonok a prágai imagyar katonaság részére ezienjtbefizódet mond a Szénit Kelemen tomp lomban (I., Kairliova uíMce, a Károly dilid mellett.). Mindem katolikus magyar ka­tona ott legyem! — Diáküldözés Zomborban. Újvidékről jelen­tik: A zombori gimnázium tanári kara hetven diákot rossz előmenetele miatt kizárt az iskolá­ból. Ez a határozat városszerte nagy elkese­redést okozott. — Halálozás. He rüszt József ezentmihályfai esperesplébános életének hetvenkettedik évé­ben hosszú, kínos szenvedés után meghalt. Egyetemi tanulmányait Bécsben a Pázm ári emu­ban végezte, majd 14 évig volt a Csallóköz egyik legnagyobb plébániájának vezetője. Halá­la nyolc községet borított gyászba. Március 3-án temették el az egész vidék magyarságának osztatlan részvéte mellett. Herbszt Géza, a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársa, nagybátyját gyászolja az elhunytban. — Magyar sportvezérek kitüntetése. Buda­pestiről jelentik: A kormányzó a minisztere'nők előterjesztésére Asbóth Jenő nyug. bankigazga­tónak, a Magyar Atlétikai Club Régi Gárdája alelnökének, Perger Ferenc dr. budapesti ügy­védnek, az Országos Testnevelési Tanács tag­jának és a Magyar Evezős-Szövetség elnökének, valamint Kelemen Aurél részvénytársasági igazgatónak, a Magyar Atlétikai Club ügyveze- tő-alelnőkének a magyar sport és testnevelés fojilesztése terén kifejtett munkásságukért a ma­gyar királyi kormányfőtanácsoei ciánét adomá­nyozta. — A troncséni nőegylet március 2-án tar­tott teaestólyónek keretében választották meg az eaóvi Miss Trénerént. A legtöbb szavazatot Janovszky Nóriika, Janovszky Lajos dr, leá­nya kapta. A szépségkirálynőt a közönség meleg ünneplésben részesítette. — Véres vajdaválasztás a szentpiáli cigány- táborban. Kolozsvárról jelentik: Szentpál böz,- ségben a cigányok vajdaválasztásra készül­tek. A választási harc hevében a régi vajda ellenjelöltjét, Ratikán Györgyöt az ellenpárti cigányok megtámadták és agyonverték, majd a szó szoros értelmében bőrét lenyúzták. Ál­talános verekedés kezdődött ezután a falu cigányai között, amelynek a csend őr ség nem tudott véget vetni és Kolozsvárról kért se­gítséget. A csendőrök nyolc cigányt tartóztat­tak Le a verekedésből kifolyólag, akiknek nagyrésze a véres választási harcban súlyo­san megsebesült. — Hocál huszti bírósági tisztviselő bűn­ügye a felsőbíróság előtt. Kassai szerkesztő­ségünk telefonálja: A kassai felsőbíróság ma tárgyalta Hocál Ferencnek, a huszti törvény­szék gazdasági főnökének sikkasztási bűn­ügyét, akit a huszti törvényszék 98.000 ko­rona hivatalos pénz elsikkasztása miatt két évi fegyházra ítélt. A huszti törvényszék négy rendbeli sikkasztásban és egy rendbeli okiratira misitásban mondta ki bűnösnek Ko­cáit. A felsőbíróság a mai tárgyalásán Hocál Ferencet egyrendbeli folytatólagosan elköve- j telt sikkasztásban mondotta ki bűnösnek, de i a két évi fegyházbüntetést helyben hagyta. A védelmet Herz Ignác dr. látta el. I ^HÖGÉS 13 Fete képmás elvi fejtegetése a mentelmi bizottságban Prága, március 5. A mentelmi bizottság Jezsek képviselő elnökletével ma délelőtt ülést tartott, amelyen tiz mentelmi ügyet tár­gyalt le. Többek között Fedor Miklós orszá­gos keresztényszocialista párti képviselő mentelmi ügyeit is. Az előadók jelentései után a mentelmi bizottság mind a tiz ügy­ben úgy határozott, hogy a képviselőket nem adja ki. A tárgyalás folyamán hosszabb elvi vita fejlődött ki. A vitában részt vett a bizott­ság valamennyi tagja, igy felszólalt Fedor Miklós képviselő is aki rámutattot arra, hogy az imunitás célja és rendeltetése tulajdon­képpen az volna, hogy a nemzetgyűlés kép­viselője mindenféle zaklatásoktól és biinfe- nyitő üldözésektől, főleg pedig a politikai bünperekíől mentve legyen. Ezért más parlamentekben nagyon ritkán adják ki a képviselőt bűnügyekben, politikai beszé­dek és különösen a választási harc hevében elmondott beszédek miatt pedig egyáltalá­ban nem függesztik föl a képviselői immu­nitást. A köztársaságban minden választási népgyü- lésen, amelyen azzal a céllal, hogy a gyűlést szétzavarják, más pártok emberei is megje­lennek, rendszerint egy jegyző, vagy még kisebbrangu hivatalnok képviseli a hatósá­got, aki ott jegyzeteket készít s azok alapján aztán följelentést tesz az ügyészségen. Az ügyészség megindítja az eljárást, vádat emel a képviselő ellen és csak a főtárgyalás folyamán derül ki, hogy ezek a jegyzetek hiányosak voltak és a be­széd egészen más értelmezést kapott, mint ahogyan a képviselő mondotta. Fedor példákat hozott fel erre vonatkozólag, így egy beszéde miatt az ügyészség bűnvádi eljárást indított ellene, mert ő Kramár kép­viselőnek égjük parlamenti beszédét idézte, amelyben Kramár azt mondotta, hogy a ma­gyarok a világháború előtt biztosították ma­guknak a szlovákok ragaszkodását, mert ak­kor a felvidéken mindenféle gyárat építettek és az aratási munkákra, az alföldre csalogat­ták a szlovákokat. Fedor akkor ehhez hozzá­fűzte azt, hogy most. is igy kell tenni, ne épitsék le Szlovenszkó iparát, a határzárat fürkésszék föl, hogy az aratómunkások Ma­gyarországra mehessenek, mert most a határ­zár miatt a szlovenszkói aratók munkanélküt maradnak és ezzel nehezebbé válik a megél­hetésük. A községi jegyző csak pár szóval jegyezte fői Fedor beszédének tartalmát, Kramárról ecryáltalában nem tett említést és csak a főtároyaláson derült ki, hogy a beszéd­nek ez a része idézet volt. Az ilyen hiányos jegyzetek miatt a képviselők állandó zaklatá­soknak vannak kitéve, amelyek nagy anyagi megterhelést is jelentenek, mert ha fel is mentik a képviselőt, a perköltségeket neki kell viselnie. Gondoskodni kellene tehát ar­ról, hogy az ilyen perköllségektől a képvise­lők mentesüljenek, illetve feljelentés eseté­ben kárpótlást igényelhessenek azoktól, akik ezt a kellemetlen pert nyakukba akasztot­ták. A mentelmi bizottságnak a legliberáli- sabban kell kezelnie a mentelmi .ügyeket és védenie kell a képviselő immunitását az ilyen politikai zaklatásokkal szemben. Gyilkosság gyanúja alatt kilenc év múltán letartóztattak egy tizenkét gyermekes házaspárt Komotau, március 5. A komotaui csendőrség a napokban letartóztatta Pták József ottani erdő­őrt és feleségét gyilkosság gyanúja miatt. A letar­tóztatás előzményei kilenc év előttre nyúlnak visz- sza. A Kartebad melletti Hajkauban akkoriban meggyilkolva találták Dolansky csőszt s a gyanú már akkor a szomszédságában lakó Ptákra terelő­dött, akit le ie tartóztattak. Azonban a vizsgálat nem tudott elég bizonyítékot produkálni Pták el­len, úgyhogy hamarosan szabadlábra helyezték. Most, kilenc óv múltán azonban olyan gyanú- okok merültek fel, amelyek szükségessé tették Pták és felesége letartóztatását. Az asszony nyil­ván elejtett egykét szét s ezzel újból felkeltette a hatóságdk gyanúját. A vizsgálat érdekében egyelőre titokban tartják az uj támpontokat, ame­lyek alapján sor került a házaspár újbóli letartóz­tatására. A hatóságok most lázas gyorsasággal folytat­ják le az uj nyomozást-, mert a házaspár 'óta; biz­tatásával tizenkét gyermek maradt szülői gondo­zás nélkül. Ptákóknak ugyanis tizenkét, legna­gyobbrészt kiskorú gyermekük van. — A briinni Makk második házibálja. Britemből jelenítik: Március 3-án a brümui Makk megismételte jó Isiiké null első házibálják A Beivederonká v éház termedben megrendezett táneestély nagyszámú kö­zönségével úgyszólván reprezentatív tinlöilkozóju volt az egész briinni magyar ifjúságnak. A Makk zene - kara ezúttal is f ami jelét adta nagyszerű kvalitásá­nak és a késő éjteli órákig a legjobb hangulatban tartottja együtt a ténood*'4 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom