Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-29 / 73. (2294.) szám
4 *PR«<iAl/VVAG¥ARmUIiA3? 1980 máyriras 89, wattba*. .jjsukatássai fenyeget bem volna meg Kraiteot. Ez egyáltalában nem felel meg a valóságnak. Ami a bécsi becsiüiletsértési per jegyoökööy- véí illeti, ennek felolvasása ellenkezne a bűnvádi perrendtartással, mert amit egy külföldi bíróság előtt mondott Kraitz, az itt nem jöhet tekintetbe. Arra még nem volt eset, hogy egy külföldön állítólag spontán keletkezett perben elhangzott tanúvallomásokat, noha a tanuk kihallgathatók lennének, itt felolvassanak. Az elnök rendelkezésére ezután Studnicka elöadóbiró folytatja az elsőfokú tárgyaláson elhangzott tanúvallomások ismertetését, és többek között Ondercsó és Hliaka szlovák néppárti képviselők tanúvallomásait ismertette. Lapunk zártakor a tárgyalás még tart. Május 5-én kezdődik a Sföger-jtör ^tárgyalása Pozsony, március 28. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.j Mint jó forrásból értesülünk, a Stöger-ügy főtárgyalását a kerületi bíróság május 5-re tűzte ki. Ártárgyalást mintegy két hétre tervezik. A főtárgyaiig '■te Őke Terebessv János biróaári főtanácsos iesz. A bírói tanács Összeállítása még ismeretlen. A vádhatóság-ót minden valószínűség szerint Boricíky dr. vezetőftöyész fogja képviselni. Felbomlóban a szociáldemokrata párt ruszinszkói frakciója Husnai képviselő „reorganizáló" munkája tette teljessé a párt dezorganizálását — A dlsszidensek uj pártba tömörülnek? RuSzsinszkó, március 28. A legutóitíln parlamenti választások alikaImával nagy harc kísérte a szociáldemokraták ruszinszkói listájának a felállítását, mert a párt egy igen tekintélyes és erős szárnya Pl eh,a Béla munkácsi betegsegélyzőpénztári igazgatót akarta jelölni- aki pártexponens korában valóiban agilisán dolgozott a párt őslakos tagjaiért. A végrehajtóbizottság többsége azonban a párt itteni alapit ótag ja inaik Bibére I-ván, Nim- esufk Demeter, Mibálka Iván, Hrabán Sándor, Csunka László és Nemes Ferenc titkárok javaslatára Husnai Gyula beregszászi tanfelügyelőt jelölte. Husnai Gyula* * áflki keletszlovenszkói sz'o- vák, a magyar nyelvű iskolák tanfelügyelője Beregszászon. A politikai életben volt nagyorosz, volt kis- orosz s újabban képviselővé választási utál Volosin Ágoston gyászos örökének, az ukránodul politikának lett lelkes propagátora. Az uíknán irányzattal azonban már a szociáldemokrata párt is nyakig van Ruszineákóban. Husnai, akit a tiszavö’gyi járás ukranofil huouljai a múlt évi decemberi buszti kongresszuson pártelnökké választottak* az Voc- taipczuk, Kluounák és Ruszék régi pártelnök kiválásával amúgy is nagyon meggyöngült párton elkövette a harakirit. Bállá, Nimcsuk, Hrabán, Nemes, Mihálko, Bibén és Ilrubán titkárokéak felmondott s ugyanez a sors érte Kotlák szakszervezeti titkárt is. Repülőgépes ambulancia a lappok földjén Stockholm, március bő. Messze északon, a sarkvidék táján, az örök he és örök jég fehér birodalmában, élők csöppet eem irigylésre méltó, egyhangú életüket a lappok. A csillogó jéggel borított hegyi patokok, a íehérlep- I,es laökáeotk, a hermelines dombhátak és jég- csapcs. tűlevelű erdők csak pillanatokfra saakiitiják meg azt az egyhangúságot, amely megsaáfíiláIhat- lan ktlcméierekeii keresztül borul erre a szomorú föiddarabra. S ez a kietlenség nőttön nő. ha közeledünk a sarki tájak leié. A rettenetes egyhangúságot, a dermesztő klímát ég a megó'.hetésért vívott i rtózaítos harcot állják, viselik, bírják ezek az edzett, asszim'i'ló'lódott sarki lakók, müKioddig, míg egtéea&égesek. jaj aomban annak, akiinek szervezetét kikezdi a betegség. Meg az enyhébb lefolyású betegség is, — amely kultúráit vidéken legföljebb napokra szóló kel'liemetileur eéget jelent — haiálthozó ezen a vidéken, ahol orvost, patikát, kórházat hűből eem ismernek. Ez a nagy ethagyatottság és kuilturálatlanság vezette a svéd Vöröskeresztet, 'hogy' repülogéipes orvosé ambulanciát Mteeitean az örök jég Wroda'lmábwíBoden vároeálban szervezték meg az ambulancia oentrumát, a svéd állam eegiis^gévéL Svédország építtette a speciális berendezésű vöröeke resztre repülőgépeket s az életveszélyes ezoflgálafot teljesítő alkalmazattakiat is az állaim fizeti. Valósággal hősi elhatározás kel ahhoz., hogy7 valaki ennek a humánus intézménynek tízolgáintá- ba lépjen. A kietlen vidék fölött alig dereng naponta 13—4 óra hosezait a nap fenve s bizony ha a szükség úgy kiváiugá, ennek ellenére is megtörtó- rrik, hogy a eütoipaikikoi felszerelt repülőgép 6—8 órán át repül a ködbebovult levegőben, hogy tefep- rö'-íelepre szállva, vigyen orvosi eegiteéget olyan kö ru yékre is, ahol nem ritkán 45 Celsius fok alá e ülyed a borszeszes hőmérő. 1927 nyarán indult útjára az első ambuláns repülőgép. Egy Kálium nevű lapp telep volt az első irt célja, ahol egy öreg, tiíuszbeteg asszony kórházbaszálíltásáró’l ketl'tetfc gondoskodni. Rodén- ben startoltak, gyors menetben szelte a gép a köd- fátyolos levegőt és szerencsésen meg is érkezett a rendeltetés helyére, itt azonban nagy meglepetés érte a mentőexpedició tagjait. Bgv pár jámbor farkaskutya és zuzmót legelésző rénszarvas kivételével nem találtak ugyanis más élőlényt az egész telepen. A mentők sítalpat öltve, kutató expedícióvá alakultak s megkezdték a keresést, kutatást az elmenekült lappok ülőin, órákig ia/r-tó felfedezőül után végre sikerült a 40— 50 főbői álló kis csoportot megtalálni egy dombh-ajiás erdejében. Egymáshoz 'bújva, mint a megriadt nyáj, kuporogtak e széltől védett tisztáson, míg a réuszarvasbörből rögtönzött sátorban feküdt a. tifuszbeteg öregasszony. Utóbb derült lei, hogy babonás telep lak ók. akik még soha. eem láttok repülőgépet, amikéi meglátták a berregő levegőóriásf, amint tárt szárnyakkal lebeg fölöttük, valami 'túlvilág! szörnyre gondoltak, amelynek támadása elől menekültek aa erdő mélyébe, órákig tartó felvilágosító magya-ra- zabbal sikerült addig jutalék, hogy az első segélynyújtás után végre beemelhették az eszméletler állapodban fekvő beteget gépükbe. Ekkor azonbar uj akadályok meredtek a bátor életmentők elé Abban a pillán atban, amikor a gép motorja utira- készea berregni kezdett, gyermekes félelem vet erőt a hozaátairtozókon, akik semmi, áron eem alkar ták útjára engedni a gépmadarait Az újabb magyarázgatáeok megint csak órák a vetitek igénybe, míg aztán gyors iramban utó Irefthetett a -vöröskeresztes expedíció. Ilyen nehéz Régekkel küzdött a nemeacéJru mentőakció, mif végre ..megtört a jég". Az történt, hogy hónapokiij tartó odaadó kórházi á|x>liás után teljesén meggyó gyuira hazaszállilottok első betegüket, a fclfuszoi öregasszonyt, akinek előadásából most már meggyőződtek, hogy nem a poklok kiküldötteit, liánén a humanizmus önzetlen, apostolait szál.ntja hozzá juk a vöriiSilrcu'i-.vzteft röpülő gép. Bámulatos gyor sasággatl terjedt az ombuluiteia j ölűre h ma in ál ha lá n niincs is el rejtett ■ lapp telep, ahol ne teiwn látogatást ídőUözönkéial a gyógyulást, vigaszt ói RngiUóget hordó gépmadár. Ezekután a párt bomlása teljes és tökéletes, mert a pártban mind elnök Husnai- mint tömeg pedig kizárólag Révay Fedor tartományi képviselő marad, aki a választások előtt Írásbeli re-verzálissal a pártnak Ígérte tartományi képviselői diétáinak 50 százalékát, de megválasztása után hallani sem akar annak beszolgáltatásáról. A. palotai orr adialom legérdekesebb pikantériája a teljesen kijátszott Bállá József szenátor-jelölt, aki 28.000 szenátori szavazat mellett rengeteg ráfizetéssel fejezi be a ru- szinszkói szociáldemokrata politikát, mert neki az ukrán betímauná átalakult Husnay első helyen kézbesítette az elbocsátást jelentő selyemzsinórt. A párt bomlásából Kurtyák autonóm föld- iniivesszövetségének, a magyar pártszövetségnek és a cseh agráriusoknak a megerősödése várható. A felbomlásban lévő centrlísta szociáldemokrata párt dlsszidenseinek egy része — értesülésünk szerint — Gáti József dr. volt kommunista képviselő és Bustván Iván volt kommunista szenátor vezetése alatt egy Prágától független szociáldemokrata párt megalapítását tervezik autonomista programmal. Ha az alakulás létre jön, az autonomista mozgalom lényegesen megerősödik s a kommunista és a cseh szociáldemokrata párt Rn- szinszkó politikai térképén teljesen jelentéktelen tényezővé esik vissza. Moszkva álarc nélkül A cseka karmai között — Amikor a börtönben éjjel kezdődik az »élef« — Borzalmait a halálos rácson Az alábbi sorok Douillet József volt belga követ „Moszkva álarc nélkül'' cinjü könyvéből való. Az iró 1891— 1926-ig tartózkodott Oroszországban s 85 évi követeégi ideje alatt alaposan megismerte a régi és a szovejtorszá- got. A könyv itt közölt részlteei, a vallásüldözés bűntettei ellen való világtiltakozás alkalmából élesen megvilágítják azt a testi és lelki kínzást, amely a szovjet módszerei közé tartozik: — A szojet rendőrséggel első ízben Moszkvában ismerkedtem meg. Az ügyeletes parancsnok rendkívül udvariasan szólított fel arra, hogy vetkőzzek le. A rendőrparancs- nokságon történt ez, Mialatt a cseka emberei minden holmimat a legalaposabban megvizsgálták, az összes élő és meghalt rokonaimról be kellett számolnom. Kijelentéseim utolsó betűig jegyzőkönyvbe kerültek. Nem elégedtek meg öltözetein zsebeinek átkutatásával, hanem gondosan végig rapogaíták rajta a varrást, sőt a cipóm taipát is felvágták, hogy talán itt bukkannak titkos iratokra. Végre ismét íelöltözködhetteni Holmimat átvizsgálta a parancsnok is. Pontosan feljegyzett mindent, majd. irataim kivételével visszaadták. Ezek után elkísértek egy fogházba, amelyet a foglyok maguk közölt „kutyáéinak" neveznek. Ez egv hosszúkás kis cella két lócával, amelyen legjobb esetben tizen férnének el. Vagy harmincán szoronglak biíincsbevert kezekkel egymás mellett. Az egyik fogoly éppen a vizsgálóbírótól jött vissza. Könnybe lábadt szemekkel, piros csikókkal leli arccal jött közénk. Mielőtt még leülhetett volna mellénk, erejeíogyottan ösz- szerogyott. Nagy nehezen szorítottunk helyet a lócán és úgy önkívületi állapotában oda fektettük. Szegény két órával előtte egészségesen került a vizsgálóbíró elé... Mikor magáihoz tért, görcsösen összeharapta ajkait s kérdéseinkre egy árva szót nem ejtett ki. Néhány hónappal későbben Butyrikiben találkoztam vele és ekkor vallotta be az igazságot: a vizsgálóbíró megbotoztatta, hogy „megoldja a nyelvét". Majd meghagyták neki, hogyha egy szót mer szólni erről, a helyszínen lelövik. „Majd meglátja!** j Esti nyolc óra tájban a Butyrikiből vizsgálatra iderendelt fogoly társakat visszukisér- ték. Vagy tizenöten maradtunk még együtt, mikor nyikorogva nyílt az ajtó. A küszöbén megállt a parancsnok, kezében egv listával. Nyolc nevet olvasolt fel, köztük az enyémet is. A kérdésemre, hogy hova kell mennem, ! azt a la Ironikus választ kaptam: „Majd meg-j Mólja!" Revolvere* csekaisták között egy udvarra vezéltck. Itt várt ránk a „fekete holló", egy koiosz- szális, koromfeketére festett teherautó. Borzalmat kelt az uccáo járó-kelőkben, amerre hálád. Föl&zálltunk. A nehézkes ajtó becsapódott és elindultunk. Hova? Sejtelmünk sem volt. De el voltunk készülve mindenre... Alig telt el néhány perc, megálltunk. Leszálltak a fegyveres őrök. Kipattant az ajtó és egy udvarban találtuk magunkat Egy uj parancsnok ismét azt cselekedte velünk, mint az előbbi hely parancsnoka. Levetkőztet, vizsgál s vizsgáltat, majd elkisértet. Cellába vezettek, amelyben 18-an voltak, de csak 14 fekvőhellyel. Magamnak s társaimnak a padló jutott. Itt tudtuk meg, hogy Lub- janka 14-ben vagyunk. Valamikor gimnázium... A legkínosabb volt itt a halálos csönd és marcangoló bizonytalanság. Azonnali fejbe lövés terhe mellett tilos a beszélgetés. Mikor valakit elvisznek, az őrök susogva adják tudtul, hogy a többi meg ne hallja. Ha a folyosón szembe jönnek egy másik fogollyal, az egyiket arccal a falnak állítják, hogy meg ne ismerhessék egymást. Még az órákat is megállították, hogy ne tudjunk időben tájékozódni. Nappal rendesen békében voltunk. Az „élet" éjjel kezdődött. Mindenki rettegve várta a következő pillanatot... A szomszéd cellából tompa lépések hallatszottak. Megzörgeti a kilincs és nyílt a mi cellánk ajtaja. A parancsnok félelmetes alakja jelent meg. összeszorult a szivünk. Kit szólít majd?! Hála Istennek, most az egyszer csomaggal együtt viszik a társakat, ami annyit jelent, hogy Buiyrikibe kerülnek. Azonban egyeseket vittek holmijaik nélkül. Ezeket vagy a vizsgálóbíróhoz, vagy a vesztőhelyre kisérik. Néhány óra múlva visszajött a parancsnok és érdeklődött a holmik után. Mindenki tudta, hogy ez mit jelent. Kiválogatta belőlüli, ami neki tetszik, a többit otthagyta. A leírhatatlan borzalom az, hogy sorozatos kivégzéseket szemléltettek végig azzal, akit. halálra ítéltek. Velem együtt volt egy fogoly, akit 1926- ban Kiewben fogtak el ellenforradalmárként. A cseka a legváiogatottabb kínzásokkal akarta arra kényszeríteni, hogy az 1924-iki ellen- forradalmi kísérletezésnek résztvevőit elárulja. A vallatás a következőképpen történt Levetkőztették meztelenre és levitték egy pincébe. Ott egy sötét folyosóra tuszkolták, amelynek vége egy második pincébe torkollott. Ennek a második pincehelyiségnek padlózata csak felesben volt deszkáivá, a másik felél alulról megvilágított rácsozat alkotta. Ezen éppen egy kivégzettnek teteme feküdt, arccal lefelé. Tarkóján lövési seb. amelyből vékony erekben fölvdegált a piros vér. Az őr ezt megmutatva, figyelmeztette arra, hogy még huszonnégy órai gondolkodási ideje van. A következő éjszakában fogolytársuiikat újra elvitték. Félelemtől eltorzított arcvonásokkal mondott nekünk Isten veletek-et... ' U - liajuaitájban a legnagyobb meglepetésünkre visszahozzák elveszettnek bűt táav sunkat. Simára megborotválva, parfümtől illatosán, dúsan ellátva cigarettákkal telepedett újra közénk. Elbeszélte, mi történt vele. A vizsgálóbíró elé vitték. Ez miután hasztalanul vallatta, átadta őt az őrségnek, hogy a hírhedt pincébe vigyék. Bilincsbe verték a kezét és a két pincehelyiséget összekötő folyosó falához láncolták, de úgy, hogy köny- nyüszerrel túl tekinthetett a két végen. És kezdődött a borzalmak éjszakája. Egy cse- kista pisztollyal a kezében a második pince előtti bejáratához közel levő mélvedésbe állt így homályban volt, mig a pince erős kivilágításban. Mély csönd lett... Egyszerre hangok hallatszottak a másik végről. Valakit ta- szteáltak lefelé, mint előző éjszakán őt magát ... Egy meztelen, hosszú őszszakálLu öregember hágott a lépcsőn fokról-fokra lefelé. Megborzadt a falhoz láncolt ember láttára, de még jobban a lába előtt alulról megvilágított rácsozaton ... Erre megdördült egy lövés — s az öreg ember patakzó vérrel esett a rácsozatra. A golyó tarkóján hatolt a fejébe ... A csekista előjött a rejtekhelyéből, megnézte, vájjon meghalt-e. Odamosolygott, hunyorítva a falhoz láncolt fogolynak s ismét lesbe állt a helyére. Újra csönd... Megint hangok hallatszottak ... ismét hoztak valakit, — egy fiatal asszonyt, csaknem gyermek még... Lejátszódott az előbbi jelenet... Majd újra egy másik... egy harmadik... a szerencsétlen leláncolt csak tizenhétig tudott számolni, aztán eszméletét vesztette. A kritikus perc... — Mikor magamhoz tértem — mondotta nekünk —, újra a vizsgálóbíró szobájában voltam. Derengett már a hajnal és én még mindig ruhátlan, bilincsbe vert voltam. Mihelyt a vizsgálóbíró észrevette, hogy eszméletemet visszanyertem, hozzám lépett és azt mondja: Láthatta tehát, hogy mi vár rá. Öltözködjék föl és hozassa rendbe magát, közbe pedig akad meggondolásra idő. Tizenöt percen belül megborotváltak, kiöltöztettek. Megfontolta-e már a dolgot — kérdezte még- egyszer a biró. Nemmel válaszoltam. — Hát én adok még négy órai meggondoiási időt — folytatta a biró —, talán mégis észhez tér közben. A viszontlátásra! Igv került vissza a mi cellánkba szegény fogoíytársunk. A négy órai siraloanidő röpülve múlott. Szegény, egyre sápadtabbá és erőtlenebbé vált. Aggodalom fogja el. Ki tudja, kíbir-e még egy találkozást a vizsgálóbíróval? Mikor a pribékek érte jöttek, elfogyott ereje. Csak elcipelni tudták. En többet már nem találkoztam szegénynyel. De amint később megtudtam, a kritikus percben mégis elhagyta bátorsága ... Vidám rovat Kanadában történt. Megtámadtak egy lovast az őserdőben és elrabolták a lovát. Mire felocsúdott, a rabló már messze járt. A megrablott begyalogolt a legközelebbi városba. Elhatározta, hogy följelenti támadóját: — Hol lakik a serif? — kérdezte egy rendőrtől. — Itt a közelben, uram, de most nem lehet vele beszélni. Ma éjszaka meggyilkolták. — Akkor a polgármesterrel szeretnék beszélni. — Az most nem fogadhatja önt. Börtönben ül, lelőtte ugyanis a serifet valami kártyadifferencia miatt. — Hát akkor talán megtalálhatnám a fogház igazgatóját? — Sajnos, ez a gentleman jelenleg szökésben van. Megmérgezle a rendőrfőnök feleségét. — No és a rendőrfőnök? ... — Igen, ő itt van; a hivatali szobája a szomszédházban van. És amikor a kirabolt utas belépett a rendőrfőnökhöz — csodák csodája, ismerősre talált. Felismerte benne a — rablót! * — Amerre én jártam, a meseze N&affi RvmisilMm, ohrni fii nö> hogy minden szálé, akkora, mint egy árbóc. — Az semmi! Én jártam olyant országban, ahol oly mi alacsony búza nő, hogy a verébnek* mikor szemet, akar csippenteni a kalászbál, le kell térdelnie! * Laci és Mici szivében kinyílt a romantika kék virága. — Éjszaka kettőkor várlak autómmal a kiskapu előtt. Megszökünk— Igen, lovagom. — Háromszor hallatom majd a bagoly huhogását és Te, ugy-e, jönni fogsz? — Megyek, lovagom. — És akkor a karjaimba zárlak és aztán ... De addig be kel] csomagolnod mindent a kofferedbe. Btytos, hogy kész leszel addigra? — Biztos, lovagom. Anyu már pakol a kofferba. > 10.000 frank egy regénykézfratért az árvízkárosultak javára. Nagy sikert aratott most Pi- rlsibaai egy uj könyv, amelynek írója Paul Mo- vaixl. A könyvben newyorkj élményeit é« megfigyeléseit irta meg Morand. A nagy könyvsiker termcRzetesen fokozta a. ,,Ne\vyorh“ eredeti kéziratának értékét te. Az író most tízezer frankért eladja a kéziratot egv amerikai mübarátuak és »?. összeget teljes egészében a dólifrancdaországi ár- , vizkáro&uJtakinaik adta .
