Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-28 / 72. (2293.) szám
6 1930 márntné 88, péntek. Kévéé ember ikésBÜÍi orra a centenáriumra, zsemlyét ebben az éviben keOléine megünnepelni a tudományos Vülágnaik: Sönsmering Tamás Símmel haftá- ’ának 100 éve® fordulóját. Söramoring? Idegenül, ismearatleiraM haiugtaiik ez a név. Pedig <5 volt az, aki etednek ismerte föl aimsak lehetőségét hogy az elettiem osság hiiirek köz- vetítéséire ig aiBcathnae lehet.. Sömmering veit, akii ni-egszerisesztett* m eteti primitív, a rádió tfeoraaa- kában saánite feomátous, de mégis első telegráí- gépet, mellyel ha nem ie nagyon egyszerűen és körülményességektől mentesen, de lehetett táviratokat váltani. Joggal nevezhetjük tehát Sömmeringet a tetegra- fáMs atyjának; habár a ma használt morze-rendszer teljesem uj alapéi veken épü iföl. Süjhmerimg készüléké ugy anis azon. a minden gimnazista álltai tudott tényen alapszak, hogy az eietobroapoaság a tu-ias-őzott vizet kükőleg látható jelenségek között honija ÍSL Ha egy sós viEsespaiaokm áramot vezetünk keresztül. a . visz zubogni kezd, uriköaibe®. * gázok: apró gyöugyalaikiban. forrongianak benne. A Sömaasring készüléke 35 ilyen Has, vízzel teás üvegp alackböl á)Et, aaneilyéikihez ikrailiön-külön egy- egy áramkör kapcsolódóit. A 35 áramkör ténmié- saéteeem a teadó-áfflsomásho-z vezetőit, miig a palackok a felvevő észülélket jelenteitek. Amint sejthető, a leadás aldkép-e® történt, hogy miaráen egyes palack egy-egy betű. számjegy, vagy iráejei nevét kapta és a leadó azzal a betűvel jelzett palackénak a® áramkörét zárta, amelyik betűre szükség volt. Az illető palackiban, a viz zubogni kezdett és így bárikii .^olvashatta*4, foogy milyen betűt akar a leadó táviratozni Igaz ugyan, hogy a táviratozásnak az a fonmája meglehetősen ikölitséges. nehézkes, és lassú volt, á legkisebb szövegmeík is a leadása óriási időt vett igénybe, azonban kétségtelen. hogy Sömraering volt. aJtó felhívta a íi-gj^elsned arra, hogy az elektromos árammal való hirküzvetitiésneík eernwwi akadálya öince. Ebből a gondolatiból kiindulva készítette ©1 Morse az ő msasánájá-t, amely az e 1 ektíromégmességem alapszik. Az ő gépéhez már nem keltett 35 áraim - vezeték-pár, ahhoz elegendő csupán, egy is. Sőt A modem újítások tehetővé tették, hogy egyetlen drótszálitel és földvezetókkel, sőt a legújabb viv- Euányoik azt, hogy vezeték nélkül, rádió utján továbbá’feák a p-ontekból ée vonalakból telépditett Morse -ábécét, Műkor azonban mjegáiHapiíguk, hogy Somme-ring módszerével a táviratezás sohasem fejlődhetett, volna oiyan óriási arányokban,- mint ahogy fejlődött, ezzel nem akarjuk mondani, -hogy indokolt, ha neve (ennek az ábrándos, a mai viszonyokhoz képest gyermekes elgimdolásu feltalálóinak a neve) továbbra is az ismeretlenségben marad. Iskolásgyermekek is rabjai a kokainnak, morfiumnak 1 A kábítószerek ellen küzdő genfi konferencia megdöbbentő adatokban számol be a narkotikumok világszerte pusztító hatásáról ' ledkezett. lelkiismeretien orvosok is, akik minden különösebb meggondolás nélkül írták meg receptjeiket. De minden eddigi kábítószert is fölülmúlt a rettenetes hatásában a heroin, amelyről először azt hitték, hogy ártalmatlan ezer, melyről azonban kiderült,, hogy az összes narkotikumok közül a ieggyilkosabb hatású. J Pária bűnözési statisztikája A heroin valósággal végigsöpört, elsősorban Amerikán. 1913-ben még nem ismerték, négy évvei utóbb azonban a newyorki klinikán fölvett 3S62 beteg közül 2178-on állapifcottáik meg, hogy tiszta heroint vesz be, 305-en a heroint kokainnal, 41-en pedig morfiummal keverték. A statisztikának idevágó szomorú, adatait az egyes államok diszkréten kezelik, úgy, hogy a méreg pusztításainak hozzávetőleges megállapítására főként az európai sajtó számadataira vagyunk utalva. Párásban a narkotikumok élvezete egyenest kétségbeejtő, különösen a bűnözés szempontjából. A múlt esztendőben hatezerrel több embert tartóztattak le Parisban, mint 1928-ban. A gyilkosok száma 31-gyei, a szándékos emberölésiben kimondott bűnösöké 94-gyeI szapo- j rodotit, 129-oe! nőtt meg az autótolvajok száma s ! a párisi - rendőrség a bűnözés statisztikájának ezt | a megdöbbentő emelkedését elsősorban — és nem. | alaptalanul — a kábítószerek élvezetének tulaj - | dombja. | A kokain-, heroin-, morfium-ügynök ök elve te I műit gárdája is hallatlan, arányokban nőtt meg. A \ párisi rendőrség 440 ©xásztenciát tett ártalmatlan - | rtá, 430 font mérget foglalt te náluk éé a legmeg- lepdbb a- párlisi rendőrségnek sjz a. fogása, volt. amikor rájött arra, hogy a Rue Lafayefcte ha tál- mag, áruháza, volt a narkotikumcsempé&z-ée középpontja.. Ez az ötemelet magas óriási áruház heteken át ezerszámra küldötte szét csomagjait, javarészt gyermekjátékokat, amelyeknek a legnagyobb résziben titkosan eldugva hevert egy-egy adag kábítószer. Egy kiváló francia zeneszerző Meeége volt a® oki páratlan üzleti arányokban fejlesztette a méregessempófezetet elsősorban a francia, Riviéra .felé. Nizzai, villájában a házkutatás alkalmával megtalálták azt a kulcsot is. meSy- lyel az ügynökeihez küldött vagy tőlük kapott sürgönyeit eiifrirozta, illetőleg megfejtette. Marseille és Géni között akárhányszor rendszere autó járatokon bonyolították le az elvetemült ügy nökök » méregcsempészóst. A» ifjiiiág mejmérgezése A francia' viszonyok tragikus fejlődését tegjob- ! bán talán. az. a körülmény illusztrálja, hogy a ká- ! 'bitósaerek élvezetében az ifjúság jár elől. A ko- kaiwmérg&z’ée eflíen orvO'Silag kezelt egyének 1 közül körülbelül) húsz százalék nem töltötte be még" huszadik életévét és körülbelül ennek a számnak a féle csak a tizenhat év körül jár. Németországban ie leszállt ez a korhatár harmincról huszonhat esztendőre. Berliniben még csak néhány évvel ezelőtt divatos dolog volt elmenni a. Tier- garténbe, ahol az ember 2—3 márkáért hozzájuthatott, egy adag kábítószerhez. Egy német szakom bér, aki elsőrangú specialistája volt 3. mérgeknek, ezen a. révén rövid idő alatt hallatlan vagyon bír- j tokába, jutott. Összeköttetésbe lépett orosz rnene-1 ktiltekkel, ezek viezout francia, lett és lengyel | ügynököknek adták tovább az árut, úgy, hogy a narkotikumok csakhamar mindenfelé eljutottak. Németonszág nagy városaiban, Berlinben, Frank- IpsMsmv *1 B3|K«ébe* » bábéra ellőtt mindössze félpercent volt, a. kábítószert éhreaí megtóvelyedett betegek száma. 1924-ben «s m arányezám két porcenfere ugrott fel. 1918-bae 3K percentie, most pedig legalább 7 százalékra lehet becsülni a mérgezöezereb németországi rabjait. Annyira kifejlődött már ez a gyilkos kórf hogy nem túlzás, ha a narkotikumok élvezőének nemzetközi szövetségéről, szinte titkos csoportokról beszélhetünk, amelyek meghatározott klubokban. kávéházakban, vendéglőkben találkoznak egymással, különösen Berlinben, Frankfurtban, Barcelonában és Párisban. Megvan a maguk külön tolvajnyelvük, speciális szokásaik, sőt külön irodalmuk te. Ingyen méreg a gyermekeknek I Az óceán másik felén, Amerikában, ahol ez a veszedelmes ragály szinte még jobban pusziit, a. hatóságok eoniberfeletti erővel küzdenek a. kór leküzdése ellen. Természetes, hogy a, szigorú ellenőrzés páratlan mértékben drágította meg a kábítószereket, mert például az ópium, amelyet Kínában 5 fontjával árultak, Kanadában 13, sőt az utolsó félévben 25 fontért is vevőkre talált. Pedig a kanadai partokra érő hajókat hihetetlen alapossággal vizsgálják át a vámtisztek, repülőgép cirkál a hajók fölött, amelyeknek utasait a legalaposabb vizsgálatnak vetik alá, végigjárják a hajó minden zugát a fegyveres vámőrök, de azért minden óvatossági rendszabály ellenére is képtelenek a kanadai hatóságok a csempészéssel megküzdeni, Kanadában a lelkiismeretlen és elvetemült kokain- üzérek attól sem riadnak vissza, hogy megköm nyékezzék az Iskolákat, mint ahogyan Montrealban is nemrégiben egy csomó ilyen ügynököt tartóztattak le, ákik az iskolásgyermekek között árul. nak morfiumot és heroint. Azoknak a- gyermekeknek, akik uj vevőket hoznak, ezek az aljas emberik ereskedők külön jutalmul ingyen méregadagokat osztanak. Azt mondani sem keli, hogy San Franciscóban, ahol rengeteg 6ok kínai lakik, szinte legerősebben virágzik az óphimesernipészés- Egy sanfranciscoi doktor, akii egy kínai szakáccsal állott összeköttetésben, hat hónap alatt, a maga beválása szerint, húszezer dollárt keresett ezen a lelketlen üzleten. Tilos a csők a börtöisökbeB! Nervyónkban a kábítószerek gyógyíthatatlan, rajongóinak a száma körülbelül az egész lakosság öt százalékára becsülhető. Különösen a. new- yorfci, de a többi amerikai börtön is valósággal melegágya az ópium, és morfiumcsempészetnék, A boldogtalan rabok a. legfantasztikusabb ötletekkel próbálkoznak hozzájutni a naríkotíkúrnőkhöz, meg akarják vesztegetni az őreiket és a. ieí ;mó- nyességben szinte túltesznek egymáson. Most már odáig fajultak el a viszonyok, hogy hia amerikai rabokat, akik megrögzött kokainietáfc vagy mór* finisták, meglátogatnak hozzátartozóik, nem szabad kezet sem fogmiok s még az asszonyokat is eltiltják attól, hogy férjeiket megcsókolják, nehogy a hitvesi ölelés címén csak néhány uncia kábítószert juttassanak a megátalkodott - morfinfe- tának. Az amerikai arányokra, legjellemzőbb az a kimutatás, hogy az Egyesült Államokban a különféle bűnügyi költségek körülbelül: hétmikiárd dollárra rúgnak és eninek a gigantikus összegnek majdnem a fele olyan bűnöknek tulajdonítható, amelyeknek elkövetésére' elsősorban a kábítószerek csábították a magukkal tehetetlen ezernyi és ezernyi embert iwu.«u^ajMiLiaLt»wi.ajMi»«y'* i^«a»«aBaBSgaga^aE8gwgBW Géni, március 27. i A civilizáció legveszedelmesebb ellensége, min- : den emberi haladás kerékkötője, az ópium, a morfium, a kokain, a heroin és a többi kábítószer. E rettegett mérgek elten indított hadat Gépiben egy külön konferencia, mert Géni lett az utóbbi időben a főhadiszállása annak a mozgalomnak, amelynek a célja ezembeszáiilani ezeknek a gyilkos mérgeknek világszerte tapasztalható szörnyű romboló hatásával. Csak nemrégiben fejeződött be a Népszövetség megfelelő bizottságának a-z az értekezlete amelyen lesújtó számadatokkal ismertették a kábítószerek 3zömyü pusztításait a világ minden részében. A háború volt a xsarkotlkumok melegágya A világháború előtt a narkotikumokról az volt a közhit, hogy csak Keleten akadnak rajongó és gyógyíthatatlan híveik és éppen ezért Európa nem is igen hozott különösebb intézkedéseket a kábítószerek becsempészése ellen. Igaz ugyan, hogy Parisban, a. diáknegyedben már két évvel 3, világháború kitörése előtt megállapították, hogy sokan hódolnak a kokain&zivásnak. A morfiumot is használták, elsősorban orvosi célokra, mint fajdalomceiilapi-tót, de zsokék, kalandorok, kétes esisztenciák már akkor is elég nagy számban voltok rabjai ennek a szenvedélynek Franciaországban. Németországban, és az Egyesült Államokban. A nagy háború kitörésével egyezerre végzetesen rosszabbra fordult a helyzet. Különösen Svájcban és Amerikában kapott erősen lábra a kábítószerek élvezete. Sok helyütt a fiatalság azért élt velük, hogy ilyen módon megszabaduljon a hadí- köteteseátség elől- A háború befejezése után tűnt ki csak, .hogy különösen a sebesült katonák ezrei mennyire rabjai lettek áfckee szenvedélyüknek, ök voltak azok, akik a kórházaik gyógyszertáraiból-csempészték ki a narkotikumokat és rokonságukat is rákapattáJk. a- gyilkos (szenvedélyre. Mindehhez még hozzájárult az embereik fenekestül felfordult életmódja, amikor megrendült, a. pénz szilárdságába vetett hit, fantasztikus vagyonok keletkeztek és omlottak össze, megindult a forga- tagos, rajos, kábító élet hajszája, amelynek elsősorban a, fiatalság nem tudott, ellenállom. Az újszerűségnek és a szenzációnak ez a beteges haj- szolása ismertette meg az ifjúsággal a narkotikumokat, amelyeknek az. élvezetétől azután nem tudtak megszabadulni,. A kábítószerekben olyon borzalmaié hajéra indül/t meg, hogy valósággal uor- k őrien is Hámról lehet beméin,i, amely irtó tűnként eöipört végig Európán, Amerikán és Kanadán. A* európai gyárin Is Iwltemieléie T.'erméfizetősen egyéb tényezők ie hozzájárultak a narikoti'kuimok elterjedéséhez. A háborúban hallatlanul megnőtt a kábítószerek orvosi szükséglete b ezért a iBerolegee államok közül ele ős or bon Hollandia és Svájc moghároroezorozták, majd megnégyezerezték eddigi kokaintermeléeüfceí és ennek 3, tulprodukírlónak ceok akkor tett. vége, amikor az orvosok fölfedezték az esszéi. járó veszedelmeket és csöndéeebb hatású ezereket rendűitek a, mérgek helyett, elsősorban a n'ovokaíot. Az európai kontinens kémiai gyárai nem tudták mihez fogjanak -a rengeteg túltermeléssel s bog-/ áruiktól megerabadiuljanak, sókan bűnös manipulációkra adták mogukak Segítségül^ re vol- óaftr iaéhs » : Omzágoi építő növény Furcsáin hapgajiik ialátL, de ©végi* valős&c, hogy Hol'la-ndia népe a fisétenahnokaiok és egy pázsit* féléuiek kösizönl létéL Hoiliandio tudvatevőleg a tenger tükniéaiól -mélyebböd. fekeriik s ha a fürge székmalBödk nem áílnáinek főit a gátakon, -hogy kiiszniva'ltyu'zZcí'k a osaitoimákbaiu felgyülemlő tate-j- I vizet, rég elbortiiboiiitia volna mér a tenger árja éri- a 1 szép kés orsságot. Míg saonban a bura helyett vi- j s©t őrliő holland széimoim-ok csak küsdemek a. tenger elten, addig egy pá-zsiüfeíe egyenesein, őseimbe- ezá-ll a tengerrel és évről-évre több területei hódit el 3jz óceánitól, Ezt az országot építő páa^itféiléí. i8T0-ben fedezték: fel Angliában, a eouthamptomi vizek árterületén és Frederiik Ti'vmsen-d angol bo-tanikup tierieteté-re neveaték el Spaiiina Tovusemdi-nfek- A isaép pázsitléleség. eleinte csak Hampsh-ine grófság partv-idékién és Wighit szigetén tenyésneiit, 1898-ban a-zoniban mér utat talált Por Harbourban, amely ma mór tele van Spartd-n-aval. Asöt-a a La- Manohe franciaországi öbleibe is beihato't; a'tenger áramlásai átsodortáik a magvait Ha-vré vidékére, ejh-onnau egjn'e !ím:'ább terfedt, S-partina-Jéléík'et mér 1870 elől* is ismertek te úgy látszik, hogy az 1870-ben felied eaett fej csak ihibriöije kél. régebben is iemeií fajnak, mag azonban a többi Spartina nem jutotlt különösebb szerephez, addig a Towneemd'rő’l elkeresriek hibrid- n-ede egienesen vílágtör-ténelmi «aerep: orsrág-épiités jutott oszkiíiyr-teasüL A. s-zóbaai forgó pázsd-iféle ugyanis nagyon szapora és olyan bujám ttmiyte-rik, bogv lő—80 .év alatt a pairlmmtí iszapot, afmelibexi gyökeret véri, összefüggő rét borítja be. Annáikor a bo’íl-andueök megismerték éri. a nevezetes halaijdicvnsdgáit, 1924— 35-beca sok Spartinat telepit ettek a Sciheldébe. Várakoejásukban nem is csalódtak: a Sp áriam gyökered nagy nrélyoségbe hatolva, a s®ó s®oros- értelmében kássárátotték a Söhekle rgy-ík ágát, ári, amely Walóheren sri,gélét South B'roViudiól elrváliasrietta. A Spairtinia-pá'zsif úgy- epi.-i móri fel a hollandusok földjét, mint. mifelénk a lápok: összefüggő, laza növéuytaika róval vonja be ar iswo- pos partvidéket s a takarón azután egyéb növények, fák is gyökeret, veikéinek. A Spartón® meg ésvlemelnó, hogy Hollandia címere he iktassa, mao# Itonloflte^ meiiqtl ápM sdwé®#. Véres szereimi dráma — két halottal Breslan. március .27. Két emberéletet jmsz-1 aho véres szerelmii dráma játszódott le tegnap Rak'bor bán, Zander dr. ottani fogorvos lakása-1 bán. Niedopii eukorgyároet intim kapcsolatok i fttzt-ék a fogorvos feleségéhez, gyakori vendég i volt a házukban, anélkül, hogy a családi békét udvarlásával megbontotta volna. Tegnap est-e a gyáros fölrohant a fogorvos lakásába és he akart jutni az asszony szobájába. A folyosón utját állta az 33 éves fogorvos, mire a j gyáros revolvert rántott elő és többször belé- j lőtt. Amikor Zander dr. súlyos sérüléseivel összerogy ott,., a gyáros átugrott a földön heverő ember testén, behatolt az asszony szobájába és többször \ egy másután Zandernéra lőtt, akit azonban ' nem találtak a golyók. Végül önmaga ellen j fordította a fegyvert, a cső nyílását szájpad- J lásának irányította s az utolsó golyóval az; önmaga életét oltotta ki. A drámának két halottja van: a gyáros és Zan- ■ dér dr,, aki a kórházban rövid kínlódás utón belehalt- sérüléseibe. Urak tavaszi divatfa A divatosm. öltözködni vágyó ar kerSM a lel- iünő ruhát és a rikító, szjnekeft. ö sohasöm akar kitűnnS a többi 'köcüb Szolid iiaiiése a legegyszerűbb termát kovoteü én olya© ruhára tart. igényt, miiait amilyent vele egy kuffitíirteikossi álló embertársai viselnék, Sasretí a® újat, örül a váJbraatesságnak és í lépési akar taniand a dávattai, de attól elragadtatni I nem engedi magét soha. Efökelö táTvadaiirri körök-1 ben mindenütt, a jó is&és a srabély. Ez irányítja az; igazi ur minden cselekedetet és es vezeti őt akikor | is, he az ö^ífeködésröl van m&* I Az idei '.E^aiö6 öitönyiscsövöteík sávosak ég iopró-: misijiaeafe A sávos divaisaoveieik saűrks, kékes sriirke ée j barmaÉsinü alapján kettes és c&oportoe vöm-: fek vonulnak végig, as aprómfintós ezövetiujdon-j ságok felületéi pedig mo^iik^srii erin-es araibesz-i keik, vagy gamíbostöfej nagyságú pontok lep.Sk cl i Minős-egek közűi a ikamgamnialk van legnagyobb! esélye, nemcsak azért, m-ert tertóo-abb a i-aasuszö- vrtsü anyagoknál, de meri könnyebb és hfnxfeebb azoknál Rendes városi viseletire nem ismerünk megfete- : ■-óbb szövetet a feamgamnál, -miig a sevdottökat inkább szabad ég akífe ri&eueLre tartjuk, alkalmasak- ■ wk. Meccseken, gólfpályákon látjuk xriaijd az Mén a legszebb seriottöltözetekirt, természetesen a nézö- | közönség sorában, | A taizaiüy annyire kedvelt gyapjuSaneSlöItöeylSk * divaíja az idei nyáron még nagyobb , körben teg elterjedni. Kűlönöean tengerparti nyaralóhelyeken ( fogjáik viseká az egyszínű, vagy a icávos, eriirke, • bania vagy kékaLapu fiaméi zalróöltön vöket, tne-[ lyeknok apró kiegészítő (réseai u. a. „EnsembSe^ j cfeszeáli-tábban lesznek divatosaik. Az idei tavaszi és nyári etegánoia magas C—te í lesz az „Ensemible“ visetet, amm-ek amagyarul I 1 ezimegyütt-es volna t«fem a iegmegteteiőbb meg- . határozója. ■Végtelen sororata ‘t&s a saLnegyíbtes öltözetek- ' .tsek, de nem nehéz a. vartádiók öseBeáülítösa. Fő-1' -dolog, hogy az ing szine nriadÉg világosabb tegyen, | ‘ mint az öltönyé és hogy 3 nyakkendő eötétebb j .egyen, mint az ing. Nem toeil okvetlen egyferpiaj erinetee súlyt helyeeani, sőt akkor érdekes sjz\ ' egyűttee, ha. egyforma éstímek több á-rnyíaitetóf. fog-] ' telja magában. V&vesl viseletre ősidén egy uj, majdnem hord-Ő - i foranára saalbott felöltő tesz divatos. Mellette pagyj \ kedvelt®égnek fog örvendem az egyenes esépü,; ! fedett gom'bolással késsült egysoros felöltő. Bal£ utóbbit ezámeé eeviottssövetíböl a versenytéateöJ ' vagy más ezabadégalaM ®port&a,!kaí,makon fogják U rieelná, e&ős edeóben •n-á-rosban ée vidéken a saséi-i 1 és esőádó tulajdonsága miatt; nagyra tartott „Rag-] 1 :an"-szabású Gabardín Patetot a férfüruhatár nél- « külözhetetten ruhadarabja lett, ] A . í ki ui ingtanyagdk igen sziseeek . teswnek. Az n. n, fedett alapú, fczme&eai eűrűn ótávozott; ingek - állnak majd a dívatosság triagaslaibán, Uraíifkodő [ ~mr 3 kék minden árnyalata. Második helyen.,áll 1 barna (különösein annak világosabb árnyalatai, 1 főképpen pedig az u. a, „m-ustár'' műd).' Uj aaöo. a. « hab ányzöM, mandutezöld is, tij a kéíkedföte,- -a. te- 1 venduliaikélk, mely kél. utóbbi eaán épugy, mint a ; zöW, többnyire más szűnne! együtt, sasofentt éló- fordulná i A f^zmet ingókén szürke töMmyire atepsritt test 3 mig a. eötétvörös ée bor vörös etaűnsek imlkáíbb óraik 1 ’rtml diszit-ő ezin-eik fognak szernepefowi Főismerteiő i jele az idei uj srines ingelmeik, az, Irogy rajtuk a fehér szín sohasem túltengő. A rövid idővel ezelőtt megcsodált. nágymioMs rjiz&ajiaák nem dávaitesak. többé. Helyűiket az egy- ; srinü, vagy igen ezélies sávos etramdimháik és pima - j máik fegfelják ei Uj-donségok inkább a vpabásban jf találhatók.. Minden dinritttetöl memt ritka eaépeégü ^ mod»Ihk egyszerűi vomaM’k a .tegköoinyefeb . anya- } gokból le férfiae termét bMxmtomlk x^/lőjüknek, ( miért ie ezem termákban pilfemtjrik meg a nyáiron eljövendő uooai pizsama divatjának eleő hírnökéit Az amerikai férfínj,haretermátoro!k mér 'tavaly ] nyáron rendeztek u. n. „Fijaime Páradé" felvwnu- AfX'Mzí, rns-lyek az uccaii pizrairriia d(ivatt>aiho®aitailát I ofteriák Aikfcor m uccaii pizsamák ók megtehet, f az idei nyáron náltuinik te tel-teiibulkikari majd * 'miérrh* wStecetHPyjjattia<‘ diTOtjáiKifc a® -eg5 ! SíhmmM Ibiuu í Centennárium, melyről senki IOO éve halt meg Sömmering Tamás Sámuel, a tele gráf álás atyja 35 sós vízzel tett palack, mint távírókészülék
