Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-28 / 72. (2293.) szám
TOWGANvWttAR-HIIUiAP HgU marom a Zó, penu>a. Már enni se tudnak az emberek úgy mint azelőtt A legkiválóbb magyar szakács- művész rezignált megállapításai HJtátrafüred, március. A még ma is hóval bo- í irtott Tátrának sok mindenféle nagyszerűségén. 1 szépségén és kellemességén kívül van még egy ! nevezetessége. Csáky Sándor, az irodalmikig is működő szakácsmüvósz, aki jelenteg az ují'uredi Pa- J lace szán-tórium kony’hatermeiben és éléstárában 1 működik élők és holtak felett. Működésének színhelyén a konyhában kerestem fel Csáky mestert. Ugyancsak el volt foglal va. Oktatta növendékeit, a környék urilányait ói asszonyait, akiket egy kurzus keretében most j avat be a szaká-csmüvészet titkaiba, rendelkezett ! szakácsainak és kuktáinak serege felett és állam 1 oó telefonösszeköttetésben állott az éttermekkel, j meg orvosokkal, hogy milyen különleges éteteket j kell készítenie. Mindezen felül még arra is maradt | ideje, hogy gondolata-ivaf elkalandozva a múltén,; ttszehasoniifesa a régi állapotokat a maikkal. Hogy mi a véleményem a mai étkezési rend- - röi, az emberek kívánalmairól, ami az. étke- j zéssel kapcsolatosan felmerül? — mondotta. — Erre nagyon egyszerű és egyben nagyon szomorú » válaszom. A mai rossz gazdasági viszonyok mellett az igények nem tudnak érvényesülni. Hiszen a legtöbb esetben, amikor a vendég elfoglalja az étkező asztalnál a helyét, a bal kezébe veszi az étlapot és a jobb kezével a mellény- zsebében kotorász és igy próbálja összeegyeztetni ga-stronómiai igényeit anyagi helyzetével. Hiába vannak tehát vágyak az étkezés terén, amikor a kereseti lehetőség aakdályözza meg a vendéget abban, hogy még polgári igényeit, is kielégíthesse. — Persze, a régi jó békeidőben... — vetem közbe— Bizony — mondja Csáky — szinte mosolyog j uom kell, ha visszaemlékezem azokra az időkre, | amikor produkálni kelttett, mert csodával voltak határosok a kívánalmak. Mikor a szakács-művészeti pályát tűztem ki életcélul magamnak, a mágnáskaszinóba kerültem. Örökké felejthetetlenek lesznek előttem átok a Széchényi-lakomik, amelyeket hagyományosan minden év február első vasárnapján szolgáltunk fel. Egy-egy ilyen dise- iakoma szenzációja volt a fővárosi szakköröknek. Ki kíván ma például februárban idei libát, idei nborkasalátát, cseresznyét vagy idei twkeeztán dinnyét? Ki hozat ma Hannoverből borjukat, ki engedheti meg magának, hogy Páriából száldit- taseoB hizlalt fürjeket, vagy Rouennaieenkacsát, amelyet egyes vendégeknek agy szolgáltak fel hogy angolosan vagy félangoloean ©ütötték meg. Egy ilyen egész kacsát egy vendégnek szolgáltunk fel. A vendég előtt helyeztük el az egész sült kacsát egy ezüst préselő gépbe és a vendég kívánságához mérten préselte ki belőle a felszolgáló személyzet a vért, a esszenciát, ami nem volt több, mint egy fél, a legjobb esetben háromnegyed vizespohárral. A vendég pedig nem a kacsa húsát, hanem a kipréselt kivonatot, esszenciát fogyasztotta el. Azt sem tudom elképzelni, hogyha gráoi, styriai poulardot francia pezsgővel készítenék el, kinek nyújtanék vele örömet? Ki tudná ezt ma, élvezettel elfogyasztani? Tessék csak elképzelni, azelőtt a gounnand vendégek megkívánták, hogy a húsok, halak egészben, vagy nagy darabban kerüljenek az asztalra. Egészben sült fácán, poulard, őz, iirü, borjú vagy bárányge- rime, egészben főtt. vagy sült ürücomb, vágy egészben föt-t marhafartő. Az ilyen elkészített ételekét vagy maga a vendég, vagy a felszolgáló személyzet szeletelte vagy vágta fel. Ilyen kivánat-makró’ ma alig hallunk és igy a háború alatt és utána tanult fiatal szakácskollégánk is legfeljebb a külföldön láthat ilyeneket-. — Azelőtt konyhát el sem lehetett gondolni nyárs vagy roefcsütő nélkül- Ma ilyeneket csak luxusszállodákban vagy luxusüzemekben találhatunk, itt is legfeljebb külföldi vendégek részére hozhatók üzembe. — Ma már el sem képzelhetjük, mi volt egy Park Klub-bál. Micsoda cfozvacsorák, micsoda buffetek. Volt rá eset, hogy négy méter bosszú hideg tokha-iat is készítettüüik. Még pedig úgy, hogy orsovai kaviár dűlt ki a hal hasából. De a.zt is meg kell említenem, hogy az órabéreknek más volt az étvágyuk iis, többet és jobban tudtak enni. A neme* italt is máéképp értékelték és nem igen történt meg, hogy egy jól elkészített ebédhez ásványvizet ittak volna. Kinek van ma olyan étvágya, mint Szilágyi Dezső kegyelmes urnái:? Ki tud ma oly élvezetted angolos búst eaoi, mint Aczél báró, ki tudna oly tökéletes kritikát gyakorolni, mint Károlyi Piéta gróf? Melyik pénzembernek volna szive és igénye ahhoz, hogy olyan híres francia szakácsokat tartson, hogy magas ízlését kielégítse, mint Károlyi Sándor gróf (Legíer), Károlyi Gyula gróf (Dunául-), Zichy gróf (Oheront). Nem is akarok azonban mindenkit név&zcrint megemlíteni. De megemlíthetnék sokat még, akiknek aranyba kéöe vésni a nevét, mert módot és alkalmat nyújtottak, hogy a ezakácsooü- véeoetet magas nívóra felemelhessük és alkalmat szolgáltak oly sok hagy szakácstchoteég felnevelésére, akik még ma i* a világ bármilyen részén mint elsőrendű szakácsnőivé szék nemcsak kitünően megállják a helyüket, hanem nemzetközi versenyeken ie sok-sok első dijat visznek eL — A saját avultjából mondjon *1 valamit Ckáky Nyolc férfi és egy nő rohama a világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurth Himálaja-expediciójáról írja: VECSEY ZOLTÁN dr. Óriási változatossága a Himálaja növényi és állati világa — A hanamán majom s az argali zerge a hegyrendszer speciális állatai A Himálaja nyugati fele tájképi tekintetben egészen. mást mutat, mint a keleti fél, amelyen a tropikus övtől kezdve a sarki övig a növényvilág minden régióját megtaláljuk, A nyugati rész sokkal vadabb. Csupasz sziklaóriások merednek ki kopaszon a fenyvesek koszorújából. A Himalájának ez a része teljesen alpikus jellegű. csakhogy természetesen minden méret föifokozott. A legszélső északnyugati részen, főleg az Indus áttörési völgyének tájékán, a vegetáció csaknem teljesen eltűnik, vigasztalan pusztaság honol a meredek, égnek tornyosodé sziklafalak között. A keskeny, mélyen bevágot j völgyek kőtörmelékeikkel az Tnfernóra emlékeztetnek. A két határfolyó völgye tehát teljesén ellentétes jellegű. Nyugaton az Indus sivár szurdoka, amelyben nincs élet, olyan, mintha a pokol bejárata lenne. Vadul tör le a folvó- viz, szikláról-sziklára zuhan fergeteges irammal. Keleten a monszun járta Brahmaputra völgyben föl egészen a bóhatárig növényi és | állati élet. van * még a meredek sziklafalakat is zöld takaró borítja, amelyen fölüdül a szem. Följebb és följebb emelkedünk egészen az erdőhatárig, ahol alacsony tűlevelűek, nyírfák, rhododendronok és mindenfajta, cserjés alkotja a sűrűségeket. 3600—4000 méter magasságban, sok helyütt | még ézen fölül van az erdőiiatár, amely fölött már csak egyes faóriások. 8—9 i méter átmérőjű deodáráoédnjsók emelik büsz- j kén a magasba hatalmas törzsüket, mig a fe- j nyők, az égerfák és a nyírfák lassan elrnara- j doznak. Hegyi rózsák és törpe rhododendTO-1 nők, gyalogfenyők, berberi-cek é& erikazeák é-s I mindaz a földhöz tapadó növény, melyet a hl-1 deg szorít le, végleg fölváltja az erdőséget. Az | erdőhatár általában 3600 méter magasságban ' vonul és a monszunnak a határát jelenti, enné! magasabbra már a monszun sem igen ' emelkedik és ennek következtében a magasabb régiókban megszűnik a tenyészet. Nagy legelöföl öleteket, hatalmas negyiréte- kefc, aminőket az Alpokban annyit lehet találni és amelyek az Alpesek intenzív tejgazdaságának alapjai, a Himalájában nem igen találunk. De a legszebb hegyivirágoknak seregei eredményesen veszi föl a küzdelmet a szikla- i va! és a jéggel is és ha a tavasz áldáshozó esőt ont, a lejtők gyönyörűséges, szinponipás hegyivirágok pazar szőnyegével takaróznak be. As aranyvirágok, pöszmétefajták, páfrányok és csalánok között magas-szárú, nagylevelü füveket és növényeket találunk, minők a turbán- liliom, a sisak virág, a harangvirágok és különös, csaknem egy méter magasra növő gyopárok. Köztük rhododendronok, hegyi kőrisfák, fekete klematiszok, fűzfák, világos* és sötét- levelii kardliliomok, macskagyökerek, tétül ü- vek, lóherék, tragantok, kökörcsinek, ibolyák, kankalinok és nemesruták árasztják nyers illatukat és pompáznak tarka színeikkel. De mindezeknél szebbek a természetnek tárnicsokból (enciánok) -szőtt szőnyegei, amelyeken a kéknek minden árnyalata megvan a világos égszínkéktől az izzó ultramarini-g. Közöttük a tavaszi kankalinok, világos és aranysárga színűek, de talán a legszebbek a bíborvörösben izzóalc, amelyek csomósán találhatók a zöld szőnyegen, mint elheverő tűzgolyók. mester. Személyes érintkezéséről bi-res emberekké], fejedelmekkel. —- Sokat beszélhetnék az ilyesmiről is — m&ndja és elgondolkozik. — Egyszer Alfonz spanyol király volt Budapesté® és Karácsonyi Jenő gróf budai palotájában vendégelte meg. Milyen jó ét- vággyat fogyasztotta a spanyol király a hideg lazac-pisztrángot, fogoly-pecsenyét. E&te-béd után a btiffeaszMi ostromában is részt vett, abban a gyönyörűen kivilágított kerti palotában, ahol az összes osztrák főhercegek .jelen voltak akkor. Nem ie tetézik elképzelni, milyen nagy lelki öröm az egy 6zakáeé(nak, amikor négy uraíkodó fejedelmet elégíthet ki egyszerre. Ez » harctéren történt, de talán éppen azért még érdekesebb. — Hálával keffll megemlékeznem Károly királyról is, aki mindig megelégedett vendégünk volt, nagyon korán kelt ée jó étvággyal fogyasztotta el a megrendelt ételeit. Egy kilőtt poularlot rizzsel. Hozzá to-kaji bort. A zsebeit is telerakta eandviohékkel. Jóétvágyu páránC/snokoám voltak a háború alatt Toretyánszky vezérezredes, Gall vita é« MackenBen tábornagyok, KirbaCh gróf vezérezredes, Sehiték és Követfhizi Kövess Hennáim vezérezredes. Móudott volna még többet is Csáky SándOT. öu megszólalt a (szanatórium gongja, sietni kellett az ebédhez az étterembe. Az életnek ezek a liirnökei egészen a jég í birodalmáig húzódnak föl. A gleccserek között, ki-s szikla-szigeteken, morénákon föltűnik egy-egy ilyen tarka, pazar szín-pompájú növénysziget. A gyopár mind kisebb és kisebb lesz. mennél magasabbra emelkedünk, mig a végén csaknem moha&zerü, kúszó díszként tapad a sziklafalakhoz. Végül a, virágokat is legyőzi a jég hatalma, csak a moha és zuzmó kapaszkodik még följebb és följebb. mig végre olyan régióba jutunk, amelyben min-j den szerves élet lehetősége megszűnik és a j puszta kő, a hideg jég, az örök bó alkotja a i hegymászó környezetét. Ha a Himálaja láncain délről északi irányban haladunk át és több láncon átkelünk, úgy tapasztaljuk, hogy a főlánc mögött teljesen megszűnik a monszun hatása. Tibet fenni őrségének pusztasága nyomasztólag hat a vándorra. Itt az éghajlat kellemetlen ve- gyülete a forró, pusztai kiimának és a sarki hidegnek, amelyet homok és hózivatarok tesznek változatossá. Az erdő elmarad mögöttünk a folyók áttörési völgyeiben, csak egyes faóriások dacolnak a viharokkal is. A szegényes vidékén csak néhol van egy-egy gyér oázis, a folyók mentében, vagy az olyan vápákban, amelyekben megáldott a viz. Ezekben megnő a boróka, a nyírfa, a tamarik és a fűzfa. A cserjék magányosan tenyésznek a magas völgyökben és már messziről föltűnnek. Sarki és pusztai növényzet keveredik itt a tibeti fennsikon. a Himálaja északi lábán. A sás hatalmas területen lepi be a mocsarakat s a perjék 6000 méter magasságig is fölkusznak. A tibeti pásztorok jtrhaikat és tehénkéiket legeltetik a perjé-1 seken. Az időjárás viszontagságaitól megvé-l dett és vízben bővelkedő vidékeken, amelyek j különösen a főlánc északi lábához tapadnak, a tibetiek — persze mesterséges öntözéssel — pompás árpát termelnek föl egészen 4— 5000 méter magasságig. így ez a vidék, annak ellenére, hogy igen nagy magasságban, olykor a tenger színe fölött 6000 méter magasságban is fekszik, mégsem magas alpesi jellegű, mint a Himálajának többi része. Az idegen szerű tájképbe még néhány nagyobb tó hoz változatosságot. A növényvilághoz hasonlóan színes és tarka képet nyújt az állatvilág. A Tarajon és a trópusi esőzések erdeiben a trópusok övének ismert állatai élnek. A dzu ligetekben az elefánt és a rhinoee- ros topog. Krokodilusok és számtalan raadár- fajt-a népesíti be a partokat. Vaddisznók túrják föl az erdei talajt, vadkutyák kóborolnak, a tigris borabölése harsog végig az éjszakán. Bivalyok, zebuk, fehér szarvasok, cibef-macskák, osótáros tapirok, pikkelyes állatok, ichneumo- nok, szárnyas sárkányok, gekkók és óriási giliszták élnek az erdőségekben. Páviánok, gibbonok, vadmacskák, repülő majmok kergetik egymást fáról-fára.. Egy-egy állatfajta azonban magasan fölszáll a hegyek közé is, igy a tigris és más macskafajták, mint a nepáli párduc és a márványmacska, azután a majmok, amelyek között az indusok által szentnek tartott hantimén a magaslati völgyekben honos. Ez a majom mindent megeszik és igy táplálékát nagy magasságban is megszerezheti. Mivel vastag szőrmebunda védi testét, a hideg sem árt neki és igy nagy magasságokba, egészen a hó határáig is felnyomni és igy Kásmirban gyakran lehet, látni hóval borított fenyőkön tanyázni. Természetesen alacsonyabb régiókban is otthonos. Csodálatosan szép a madárvilág, elsősorban a tyúkoknak, fácánoknak és páváknak minden fajtája. Vannak azonban szép számban ragar dozómadarak is, mint sasok, saskeselyük, sólymok, ©zarvorrn madarak. Az énekesek minden fajtája megtalálható a Himálaja különböző növényzeti öveiben. A kígyók töméntelen sokasága népesíti be az erdőket, annyi van belőlük, hogy csak ugv csüngenek le az ágakról. Közöttük különösen veszélyes a mérges pápaszemes kigyó, amelyet a fakirok mcgszeliditenek fuvolájuk montoton és különös zenéjével. Nyestek, borzok, mindéi) rágcsáló fajta meg van itt, do sók a farkas és a róka is. mert bő zsákmányra lel* nek a vadjuhok hatalmas seregében. A vadjuhok között különösen jellegzetes az argali. a legnagyobb Yadjub, a Himálajának xergéje. Az argalira való vadászás igen kedvenc pasz- sziója az angoloknak és az argalinak hatalmas kürtöszarva nagyon megbecsült vadászzsák- rnáuy. Régebben, mikor az argali igen nagy tömegben ólt a hegyek között, az elhullottaknak szarvaiból útjelző hal ni ócskákat- hordottak őszibe. Vastag, szürkés-barna mez védi az állatot, do szüksége is vart erre a bundára, mert az argali 6000 méteres magasságba is föl jár, annyi ugyanis az ellensége, hogy éjszakákon át fölhúzodik a hónak régiójába és csak nappal merészkedik alá élelemért, amikor nagyszerű érzékszervei, elsősorban gyorsasága és ügyessége megmentik ellenfeleitől. Életének nagy részét az erdöhatáron fölül tölti, ahol szabad a kilátás, könnyű a menekülés. Itt legelészik a füves térségeken. Ahol nem bántják, éppen olyan bizalmas, mint amilyen kiváncsi tórmé- >'zetü. gyakran a bennszülöttek nyájába áll be és a bennszülöttek állataival együtt Imrei. Nagyon érdekes fél.iuhfaita a nahur. vagy bhara! a Himálaja északi láncaiban. A veszély pillanatában füttyszót hallat. Éppen olyan ez a hang. mint az emberi füttyszó. Azután vakmerő ugrásokkal szökik át szikláról-sziklára. Nem kevésbé ügyes a thar, ez a félkeeskefajta. amely inkább a felső erdő- régióban honos. Bundájának színe feketé-s-zür- kétöt vörösig változik, szőve gubancos és hosz- szu. A nahurnak és a tkarnak tekintélyes szarva is van. mig a gorai, ez a kistermetű zorge- fajta. alig látható kis szarvat visel, époenugy a taki, amely viszont otromba termetű. Ez utóbbi főleg Assarcban és Bhutánban él. (Folytatjuk.) Spesz Sándor dr. előadása és könyve a konnersreuihi rejtélyről Kassa, március 28. Spees Sándor dr. kassai teológiai tanár, aki e 'ap haoabjamn is feévdaégctsiiasáeal ezögált mér az okikul- íiamuB bonjxáuH problémáiról, e napokban Eperjesen, e Katolikus Kor nagytermében előadást tartott a kennersreutíhi rejtély mai állásáról. Neumann Teréz mind a mai napig magán hordja Krisztusnak öt sebét. Legújabban a válMn is van seb. Krisztus váliteebánek megfelelően. Minden pénteken továbbjárja Krisztussal! a keresetutat. A keress;:, melyre Krisztust feeaitik, nem a latin, de vil- ■te-alaku. Ezeken a vizáókon kívül lát másokat is a Saemtirásból vagy* a szentek, különösen a vértanuk életéből. Most is mond baanisitatuan latin, görög, de különösen aramán szavakat, amelyeket sohasem ■halhatott. Belelát emberek szivének titkaiba. Az ereklyékről egész pontosan megmondja, valódiak-e és kinek az ereklyéi, anélkül, hogy ezt valaki-tői megtuddiatná. Legújabban másokért engesztel'ésü'l súlyos bel-egségeket ve : magára. Ezekről az orvx>- sok bebizonyitoiták, hogy nem beké-élések, de igazi betegségek: vérrel és Ténnyel. Két esőiben úgy látszik, Neumann Teréz közbenjárására a beteg meg fis gyógyult. Az egyik egy bécsi nő, aki súlyos szembajtól, a másik Gtebazm dános szilézia i népköliíő, ak.i halálos orrbajból hiirtelen meggyógyult. Ami a rendk'ivtUá tünemények magyarázatát, iüsiti, vál'toza'tlatiul tONÓibb folyók a harc. A sáigmáku-t, vérzéseket i'ltetőleg erős teret nyert a természetes (magyarázat. Ugj-nnaz áll a víziókra és a csodás ismertekre vonatkozólag is, melyeket a természetes magyarázat hívei telepátiával akarnak megérteni. Nehezebb az eset a hirtelen gyógyulásoknál és a nem-táplálkozásnál. Neumann Teréz ugyanis 1927 karácsony óta nem vesz semmi mást magáihoz, mint egy töredék sat.. ostyát cSs egy csöpp vize'.. Ujabl) időben a viz teljesen elmaradt. Előadó részletesen foglalkozott a különféle ezira- •nyu etoéleteívlcel, különösen Kröner dr. berlini orvos magyarázatával, amelynek azonban a ítvrmc- szettudománymkban semmi himasza nincsen. A® Egyház sem telit semmiféle a dolog érdemére vonatkozó nyólaibkozatot így a konuersreutliá rejtély egy lépéssel sem jutott közelebb a megoldásához. Spesz dr. többször ulalil előadás közben legnjabb könyvére: Okkultismus tind Wimder (Fr. Bergmeyer Verlag, Hildeslheion, Deutsrihland, 215 old., fűzve 5, kötve 7J50 márka. Ez adatok alapján mog- refidoljhctő Mrmolv köoyvke reskedésben.) Az ok- kultiznms ismerete nélkül nemcsak « mitadeniiapi sajtóban t-ángyailit, rendkivü-h eseteket (Mód az ismét közeledő Hánussen-pört), híméin a konnersreuihi esetet sem lehet egészében ér'ókelníi. Ezért az elt-ő részben megismertet bellin linket a szerző külöakde tüneményekkel, majd azoknak magyarázatai igyvk- szik adni gazdag, idevágó irod»<k>in fe'hasznáhián- val, A niéeodáik rés® a csodáról tárgyal & ká-imitatja, hogy az okkult tünemények nem táveszlhelők össze az Egyház esodálvai A függelékbeu Koiujeiy- reutih dal fogkhjoziik behailösn. A jeles müvet imadenkimA. aki az okkultizmus j jelenkori szó vevrmyel’bon el akar igazodni, csak ' meleged ajánlhatjuk.
