Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-28 / 72. (2293.) szám

'PM<OT-Mag-&®-HTRMP 1930 máratu# W. pénéei-=r Iglő igio varos magyarsága nagy ünnepségek keretében megalakította a Szlovenszkói Magyar Kulturegylet kerületi szervezetét fllapy Gyula dr. tartománygyfilési képviseld, Rlchter János szenátor és Sziklay Ferenc dr. kulturreferens beszédei — A kerületi szervezet Csáky Mihály szepesmindszenti földbirtokost választotta nagy lelkesedéssel elnökévé — Saját tudási tónktól — Igló, március 27. lg ló város magyarságának nevezetes ünnepe zajlott le kedden, amikor az egész környék nagy érdeklődése mellett megalakult az SzMKE j és vidéke kerületi szervezete. Az alakuló gyii- j lésen zsúfolásig megtelt a Vigadó terme közön- j séggel, amelynek soraiban ott láttuk Igló vá­ros közéletének szine-javát, közöttük Máriássy Tibor dr. nyug. főispánt, Máriássy Ödön nagy- birtokost, Kőszeghy Elemér lőcsei festőmű­vészt, Szász Ágost dr. szepesszombati főorvost és másokat. A SzMKE komáromi központját Alapy Gúla dr. tartományi képviselő, a kultur- referátust Sziklay Ferenc dr. képviselte. Az alakuló gyűlést Förster Lajos dr. nyug. kohóigazgató nyitotta meg a gyöngélkedő Teschler Antal dr. helyett és üdvözölte a nagy számmal megjelent közönséget és röviden is­mertetve a kulturegylet nagy hivatását, fölszó­lította a megjelent tagokat, hogy kívánják-e a helyi szervezet megalakítását, mire az egy­hangú lelkesedés mellett, megalakult. Ezek után javaslatot tett a megválasztandó elnök személyére nézve és e tisztségre Csáky Mihály (gróf) szepesszombaái földbirtokost ajánlotta, akit a tagok lelkes éljenzéssel megválasztottak és tüntető melegséggel üdvözöltek. A fiatal Csáky Mihály, a nagynevű Csáky Albinnak unokája, már eddig js jelentős köz­életi tisztségeket tölt be. Az uj elnök megkö­szönve Förster dr. üdvözlő szavait, kijelen­tette, hogy a szepesi magyarok évszázadok óta vannak beékelve a többi nemzetek közé. mégis fönn­tartották magyarságukat. Őseink, talán ép­pen azért, mert kevesebben voltak, könnyeb­ben elmerülhettek volna a másajkuak tenge­rében, de magyarabbak voltak a zárt töme­gekben élő magyaroknál és nincs még egy vidék, mely oly sok kiváló férfiút adott vol­na a nemzetnek, mint a Szepesség. Méltóak akarunk lenni őseinkhez, ragaszkodunk fajunkhoz, nyelvünkhöz, kultúránkhoz, enélkül élni nem tudunk és nem is akarunk. A mai kul- turállamokban az árván maradt gyermekek ré­szére gyermekotthonokat építenek és ott ne­velik föl őket egész emberekké. A mi kultúránk is árván maradt s igy mi is fölépítjük az otthonokat, hogy ezek a legfél­tettebb kincseink: nyelvünk, fajunk, kulturá­lis sajátságunk el ne vesszen, hanem virá­gozzon és erőteljes, terebélyes fává fejlődjék. Hiszem, hogy tagjaink a szepesi összetartás, szívósság és lelkesedés kapcsán ezt a célt nem­csak magukévá tették, hanem el is fogják érni egyesületünk fölvirágzását. Az elnök fölkérésére Alapy Gyula dr., a SzMKE központi ügyvezetője, tartotta meg na­gyobb beszédét, amelyben ismertette a kultur­egylet céljait és föladatkörét. Majd aposztro­fálta a Szepesség 800 éves történelmi múltját és különböző nyelvű lakóinak lélekben való teljes egybeforrását, melyet a magyar történe- , lem legfényesebb lapjai: a Czelder Orbánok ,vi- l fcézi tettei és Branyiszkó hősei igazolnak, akik a politikai és lelkiismeretei szabadságért ontot- j ták vérüket. , Ezek után áttért a magyar falu kulturfül- adatainak programmatikus ismertetésére és utána a városok kulturéletének tartalmát vá­zolta föl nagy tetszés mellett: az irodalomnak a tudománnyal és a művészettel való szoros kapcsolatát, mely szerzői esték, hangverse- x nyék, kiállítások, tudományos előadások ren- 1 dezésében, a társas élet nemesebb formáinak t kiélésében, a gyermekek és az iskolai ifjúság 1 szociális gondozásában találhatja meg hiva- i fását. i Igló városában az első feladat a városi ma- f gyarnyelvü könyvtár ©létrehívása lesz, mint. 1 a magyar kultúrához vezető ut első lépése. , , . 1 Erős nemzeti öntudatot csak az intenzív 1 kulturimmka adhat. Nem kell csügged- i nünk, ha ennek az egységes és oszthatatlan magyar kultúrának az európai kultúrával 1 való viszonyát vizsgáljuk. Azok a ragyogó e magyar nevek, amelyek irodalmunk és mü- c veszetünk nemzetközi vonatkozásaiban je- t 1 öntenek, erre teljes biztosítékot nyujta- 1 nak. élést, melyben a szepessógi három nemzet egymás mellett évszázadokon keresztül élt. Hubay Jenő, a nagy művész a mai napon Prágában dirigálja a cseh filharmonikuso­kat, inig NedbaJ, a pozsonji Opera igazga­tója Budapesten végzi a művészi közeledés nagy munkáját, mely a lelkek közeledését is munkálja. Mint a Szepesség szülötte, lojálisán teljesíti mindenben kötelességét, de egyben kitart ma­gyarsága mellett, mert ez személyes ée vele­született jqga, amit tőle senki el nem vehet. Idéz a köztársaság einökéüék a tanuló ifjú­dhoz intézett •>zózatábői és kijelenti, hogy tisztességes ember csak az lehet, aki nem tagadja meg anyanyelvét és származását. Nagy lelkesedéssel fogadott beszédét azzal fe­jezi be, hogy Igló legújabb magyar egyesülete fejlődjék és virágozzék és magyar utódokat neveljen. Sziklay Ferenc dr. kulturreferens szerint a SzMKE jelmondata: Segíts magadon, az Isten is megsegít, onnan ered, Jjogy az ember se­honnan sem kapott segít séget és igy magára utalva fogant meg benne az önsegély gondo­lata, mely ezt az egyesületet jellemzi igazán és hálára kötelezte a magyarságot, hogy leg­fontosabb lelki szükségletéről gondoskodik. A testvéri munka és szenvedés öntudata for­rassza össze az itt élő magyar kisebbséget ti­zenegy év eltelte után, amikor életre hívja legszükségesebb intézményét. Ennek a kis magyar szigetnek mindenkor a legkészségesebben áll segítségére mun­kával és tanáccsal, hogy ezzel is elősegítse az iglói kerület eredményes működését. Üdvözli a megalakult kerületi szervezet el­nökét és vezetőségét és köszönetét mond a fáradságos munkájukért mindazoknak, akik ebben resztvettek s akik ma boldog önér­zettel gondolhatnak vissza erre. A lelkes szavak elmondása és a közönség nagy tetszésnyilvánítása után Kőszeghy Ele­mér, a lőcsei szervezel elnöke tolmácsolta a testvéregyesület üdvözletéi és hangsúlyoz­za, hogy a jövőben egyesült erővel fognak együttműködni a magyar kulimra feladatai­nak megvalósításán. A szónokok nak Csáky Mihály el nők mon­dott a szervezet névéiben meleghangú köszö­netét szép szavaikért és ezzel áttért a gyűlés a tisztikar megválasztására. Arnoul Aurél szerkesztő indítványára a közgyűlés a követ­kező tisztikart választotta meg: Ügyvezető alelnök Puskár István, jegyző Arnoul Aurél, pénztáros Förster Sándor, ellenőrök Kiinga István és Donner Sándor, könyvtáros VAgássy Sándor. Az igazgató ta­nács tagjaivá: Teschler Antal dr.-t, Förster Lajos dr.-t, Fischer Miklóst, Koromzay Fri­gyest, Marselialkó Elemér dr.-t és Strompf Józsefet választották meg. Ezek. után a 46 tagú választmány és a har­minchat tagú hölgyválasztmány megalakítása volt napirenden és ez utóbbi elnökéül özv. Förster Sándor nőt és alelnökéül Friedmann Sándornál választották meg. Ezzel az elnök az impozáns gyűlést berekesztette. A közgyűlés után hatvanteritékes társas­ebéd volt a Vigadó termeiben, ahol Förster Lajos dr., Csáky Mihály, Alapy Gyula dr., Marselialkó Elemér, Richter János, Palniseh Artúr szerkesztő és mások- mondottak lendü­letes felköszöntőket. ^Iwmcui 91 „A török-magyar baráti jóviszony egyre szilárdabbá válik" A magyar külügyminiszter búcsúja Angolától Majd lelkes szavakkal fejezi be beszédét, me­lyet a jelenvolt közönség nagy letszéssel fo­gadott. Majd Richter János szenátor, Igló város' szülötte emelkedett szólásra és kijelenti, hogy örömmel jött szülővárosába és hangsú­lyozza, hogy a nagy világégés után maradt -ebeket egyedül és kizárólag a kultúra tudja meggyógyítani, amely közelebb hozza egy­máshoz a nemzeteket. A szepesiek példája 'Ragyogóan világit ja meg a testvéri együtt Angora, március 27. Walko külügyminiszter tegnap elutazott Angorábói. Búcsúztatására a pályaudvaron megjelentek Tevfik bey török külügyminiszter és az angorai magyar követ­ség személyzete. Angora, március 27. Hivatalosan a követ­kező kommünikét tették közzé: Walko kül­ügyminiszter látogatása alkalmával folyta­tott eszmecserék során a két országot érdek­lő kérdéseket megvitatták és megállapítot­ták, hogy a törők-—magyar jóviszony, mely­nek az őszinte barátság adja meg jellegét, egyre szilárdabbá válik. A tárgyaló állam­férfiak megegyeznek abban, hogy a mindjob­ban kifejlődő török—magyar barátság igen fontos tényezője az összhangnak és a bélié­nek, ami külön-külön a két országnak, úgy­szintén az általános nyugalomnak érdekeit előmozditja. Hogyan készíti elő a háborút a municiós ipar? A rejtélyes világszövetség pénzzel, hamisítással, vesztegetéssel igyekszik fokozni a fegyverkezést Slreurermelk: miután 6 nem találta, meg számifcáeah, először történt meg a történelemben, bogy vi*s- gálatot indítottak háborús nszitás miatt. 1921-ig ez csak erénynek számátatt. A vizsgalatot az amerikai közláreaeágii elnök rendelte el, ered­ményéről nem tudunk, sokat. De a .felkavart hullá­mok igy ia elég megdöbbentő adatod dobtaík a köz- tudatiba. Az amerikai szenátus a vizsgádat folya­mán megállapította, hogy Az amerikai liad i hajó gyárosok csekély 143.009 dollárt osztogattak szét a szenátor urak között az újabb és újabb haditengerészeti költségek meg­szavazása érdekében. Nem voltak könnyelműek: a tőke jól kamatozott Kik hamisítják a cservoneceket A második eset még homályosabb. A vádlottak sok. oldaliról kritiiizállt felmentése még csaík növeli a homályt. Kiderült, hogy Németországban százezerszámra hamisítják a* orosz pénzt, a cservoneceket. A szovjetbankó fegyvervásárlásra kell: Georgiából induljon ki egy- újabb háború, mely lángbaborítja a kelleted és a georgtóaiknaik vissza juttass a országu­kat, a petróleumitrösztnek pedig kiszolgáltassa a® ázsiód petróleummezőket. A jövendő háborújának fundamentuma a petróleum, a benzin, az olaj. Sir Róbert Cecil, a konzervatív angol politikus mon­dotta egyszer Berlinben: „A világbéke fettétele az, hogy megszabaidiuljunik a háborúihoz fűződő roman­tikus elképzelésektől‘‘. A valóságig megkopagztott háború nem fog tudni senkiit sem lelkesíteni A jövő háborújában a l "---' r csak mártírok lesznek. Harcolná fog a benzin a benzin elten, a petróleum a petróleum ellen; ma már a világ nagy kémiai trösztjeit a háborús ipar melegágyai. Addig mondo­gatták, hogy a georgiaiak oservoneeliamfeilók '.mö­gött oly hatalma* erők, mint Sir Henry Deterdiug és az ifjabb Nobel állnak, hogy m/ig végül semmivé sikkadt a per és a két név, melyről vádlók, vádlot­tak és tanuk nyíltan rebesgettek, még csak .szóba sem kerüli Deterdriug és Nobel — a petróleum ipar urai Körülbelül két hónappal később a Krupp-— Thyssen-botrány szolgáltatott újabb adatokéi a fegyverkezési ipar imternacionálif összeköttetései­nek problémájához. Nyíltan elhangzott a vád, hogy7 Kruppék és Stinnesék a háború folytjához szükséges anyagokat semleges államok közvetí­tésével olcsóbban bocsátották ajt antant-hatalmak, mint saját nemzetük rendelkezésére. .Miután ez a® először egy könyvben felmerülő vád följelentés alapján konkrét formákat oltott, meg kellett indulnia a vizsgálatnak. Kruppek -% TUys- senék biaonvára be fogják tudni bizonyítani, hogy a vád tárgyává tett kérdésekben legálisan jártak el Tatán másképpen végződne a vizsgálat akkor, ha a® egész kérdéekomplexum egy pártatlan nem­zetközi fórum elé kerülne, melynek feladata volna minden eszközzel kikutatni a togyverkezési ipar nemzetközi szolidaritásának titkait. De a kenyórtörésre még a Népszövetség is gyenge volt és gyenge maradt. Az igaeágot csak a békérevágyó világ szolidaritása kényszerítheti a nyilvánosság elé. Ráskai László. (Berlint tudóeitóniktól.) Az elmúlt héten részletes riportokban számoltak be a lapok a Krupp és Thyssen-oég ellen indított hazaárulást per hátteré­ről és legújabb fejleményeiről. Ha a nemzetközi eseményeket szemmel kísérjük, ráfiam élünk arra, hogy a német főállamügyéé® álltai megindított vizsgálat csak egy szem a láncban. A titkos véres Ipar A világ municiós ipara természeténél fogva a legnagyobb titokban éűgo*ik. A nagy konoernek titkairól, összeköttetéseiről álig kerülnek adatok a nyilvánosság elé. A közvéle­mény legfeljebb egy-egy véletlen folytán tudja meg, hogy, egyik vagy másik országban alapított uj ágyú, fegyver vagy municiós gyár mögött milyen Lpternac tonális érdekeltségek állanak és ha mégis bejarja a sajtói egy-egy ilyen adat, csak. a lebonyo­lított tranzakció üzleti része, néhány név, néhány szám szerepel, de arr'l, hogy milyen elgondolások késztették az egymással ezöveteéges nagyiparoso­kat az uj állapításhoz, senki soha nemi szerez tudo­mást. Most. a legutóbbi heteidben és hónap okban azon­ban mintha változott volna a helyset. Mintha teá­sanként felilibbenma a .függöny; el palástolt! sok, oltuseoláftok csak Ideág-óráig segítenék, a szenzá­ciós leleplezések bár oaak egy-egy részletet viliága­in,nak meg, de tovább élnek a köztudntiban és végül talán mégis csak ahhoz fognak vezetni, hogy fényt derítsenek a» egész organizmusra, moly minden népszövetség, minden Kellogg-paktum, minden pacifizmus ellenére a háttérben szítja a háború tiizét. Ha az európai nemzetek bŐkovágyu legalább ;is a világháború tapasztalatai következtében egy ideig elég erősnek Is mutatkozik m ellleráliláeru, a ke­vésbé konszolidált világrészekben, a lobbaméiko- iiyiabb természetit neon '■etek között még mdindig .virágzik az üzlet, melynek portékája ágyú, fegyver és muníció, a díja pénz és eredménye vér, puealu- tóef hálái Ezúttal csak éppen emiliifceni akarjuk azt a bárom eseményt, mely a mai civilizáció egyik legégetőbb problémájára ráterelte a figyelmet. Mind a három oly különböző és egyben olyannyira jellemző, hogy részletes ismertetést igényeli. S Megvesztegetett szenátorok A Ixmdooban megtartott tengerészeti leíegyveraési konferenciának tudvalevőleg számos elődje volt. Egyik sem vezetett eredményre. A legjobban ér­dekelt államok, USA, Anglia, Japán, több Ízbe® összeülitek, hangoztatták jóakaratukat — és eny- nyiben. is maradt a dolog: a deeasnmement ügye egy lépéssel sem haladt előre. Kiderült, hogy az 1927 júniusába® Geaifbe® tartott ledtegyveraésii kon­ferenciát egy amerikai sajtóügynek, Shearer hiusí- lotta meg. Hogyan? Egy akárkit, egy sajtóégens, képes volna a nagyhatalmak diplomáciáját be­folyásolni? Akadályokat gördíteni egy megállapo­dás elé, amelyet politikusok százai hirdetnek és állampolgárok millió akarnak? Valóban, na vitás volna ezt elképzelni. De ha tudjuk. — és az ámujő világrészeiknek Shearértől magától keltett megtud­nia — hogy a mozgékony, mindenütt jelenlévő, kősvélemény- befolyásoló ügynök mögött Amerika fegyverke­zési ipara áll, már könnyebb megfejteni a rejtélyt. Shearer talán hallgatna még ma is, ha megkapta volni honorá­riumát De megbízói elkövették azt. a vigyázatlan ságiot, hogy alkudozni próbállak vele és a szolgá­latokért neun nni lakkoztak oíy háláénak, miaut azi Shearre megérdemelte. Igen, tőlifuk megérdemelte. Mr. Slxearcj* nemi mutatkozott kevésbé üziyj'.un bőr­nek, mint nagyhatalmú üzletfelei. És miután meg­bízói nem Ijzetmek úgy, ahogy szerelmié., egyszerűen fel jelenül azokat. Egy űzted ügy. Semmi más. De ez a Ide üzleti komfUiktus éveken kweszMl! tudta a lefegyverzés menetét lassítani, tudta a nagy- hutuilaűwik bgyverik ezévA'i versenyét újra és újra i'e feszten!. á kifutom* • ívftfe Mlta 'fete* Mr.,' A magyar doSiámrfermaiők sérelme az országos ^áSasztmán^ elüt Pozsony, március 27. (Pozsonyi szierkeáifcő- ségüinik teleíonjelenlése.) A szlovenszkói or­szágos választmány csütörtökön délelőtt Or­szágit József alelnöík- majd később Drobny János országos elnök elnölklésével ülést tar­tott. A tárgysorozaton 195 tárgy szerepelt. Alapy Gyula dr. írásban beadott indítványa után, aki az országos választmány közbelépé­sét kívánta az engedélyüktől megfosztott do- liány termel ők ügyében, Blanár Béla dr. han­gozhatta, hogy feltétlenül szükségesnek barija, liogy a megélhetésükben veszélyeztetett kis­gazdáik ügyében járjon el a hatóság. Az elő­adó kijelenti' hogy az indítványban kőnk tél adatok nincsenek, amelyek alapján el [ehetne járni, az országos hivatal azonban úgy a ve- aérpénEÜgyigiazgatóságof, mint a dof.»ányl.:e- váltó hivatalokat máris figyelmeztette orr;' az ügyre, ámbár a yozérpénzügyigazgatóság!vak ilyen esetekről tudomása nincs. Az országos választmány megkeresi tehát az indibváuyo- zót> hogy konkrét adatokat terjesszen be -s igy lehetővé tegye az országos képviselői esi il­letnek, hogy a minisztériumnalk a kellő indit.- vámyokat megtehesse. A Vág alsó folyásánál 19.000 hold hol’, iz mentesRésére van szükség, amely tő niilkó koronát igényel- Ehhez az országos váta>.-l- mány ez évre t,500.000 koionával járul hoz ' í A napirenden szereplő kaviesszállításuk ul- liengerelésok- árterületek vízimenIcvsib' -<•. \'zi- társutatoik támogatása, egy es községek ind, n szanálási atnpből val ó segélyeznéri‘ von:Rio- zó ügyel; lotárgyalása után az. <>i>7.:'r„ro-- • a- laszitiuáiD- üllése délután fél háromkor •4:' h> «#■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom