Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-27 / 71. (2292.) szám
10 'ppagai-T'Aag^ar-hirlap 1930 március 27, csütörtök. . W&z&Avnjk&Átx'', A gabonavámpótlékok A gabenavámpótlék javaslat kereskedelmi politikai nehézségei Tárgyalni keli Magyarországgal - A jobb meggyőződés utján! A legutóbbi napokban közöltük’ hogy a kormány a múlt hét végén nyújtotta be a parlamenthez a giabonovámok pótlásairól szóló javaslatot; ennek intézkedéseit röviden már ismertettük s ez alkalommal a javallat indokolását közöljük, amely részletesen j megmagyarázza a gabonavámok pótlékának a lényegét. A kormány a javaslatot a kővetkezőkkel. indokolja: Gabonatermelésűik mai válsága árválság j és annak, az általános válságnak a része, amely az egész világ gabon,aterme1 2 *ésére kiterjed. Hogy ez a krnais ellensnlyoztassék, szükséges a mezőgazdaságunk számára a vámvédelem emelésének a biztosítása arra az esetre, ha a gabona ára annyira esnék’ hogy ez által ez e légionlosabb mezőgazdasági termelési ág s azzal a százezernyi mezőgazda- sági vállalkozó exisztenciája veszélyeztetve volna, mint az éppen mostt is van. A vámvédelem ilyen emelésének lehetőségét nyújtja a jelen javaslat, amelyet a kormány a nem-; zet gyű léshez beterjeszt. i Eme javaslat szerint a kormány az érvé-! nyes gabonává mié leiekhez vámpótlékot vezet j be és pedig valamint az általános, úgy a esőik- j kenteit vámtételekhez is’ ha valamely gabo-1 nafajtának a negyedévi átlagos ára alacso-. nyabb lesz, mint az 1925—1929. évi átlag-1 árnak 11 százalékkal kisebbített összege. A j vámpótlék összegét a javaslat nem állapítja meg szilárdan, hanem csak a lehető maximális pótlék összegét határozza meg. Eme határon belül kell majd a vámpótlékot megállapítaná esetről-esetre oly összegben, mely az említett öt óvá, 11%-kai csökkentett átlagár s a legutolsó negyedévi átlagár különbségének felel meg. így például a búza átlagára a prágai börzén az 1925—1929. években 215 Kos 54 fii. volt Ezt az árat 11% -kall csökkenteni kell’ tehát 23 Kcs 70 fillérrel, vagyis a búzának a vámpótlék megállapításánál irányadó átlagára 191 Kcs 84 fillér lesz. Ha a 'blúza átlagára az utolsó évnegyedben például 172 Kcs 66 fii. lesz, úgy a vámpótlék összege az éppen említett kél átlagár különbségével lesz egyenlő,. ami 19 Kcs 18 fillért tesz ki, mely összeg természetesen vagy le; vagy felfelé kikerekittetik egész koronára, az adott esetben tehát 19 koronára. A rozs átlagára az 1925—1929. években; 185 Kos 75 fii. volt’ ez 11%-kai kisebbítve; 165 Kcs 32 f-t tesz ki. Ha a legutolsó évne- j gyed átlagára például 110 Kcs lesz, a két ár között mutatkozó különbség 55 Kcs 32 f vol- j na. A rozs vámpótléka ebben az esetben csak j 50 Kos lehet, mert a rozs vámpótléka a ja-j vaslat szerint az 50 Kcs-t nem haladhatja meg. Analóg mógon vezetendő a liszt s őrleményék vámpótléka is. A különbség a gabona és a liszt s őrlemény vámpótléka között csak az, hogy7 a lisztre és őrleményekre minden esetben egységes vámpótlék lesz bevezetve, -mert a vámpótlék alapjául szolgáló alapvám is egységes. A további különbség az- hogy itt nem egyetlen fajtának az ára lesz irányadó, hanem a búzaliszt és a rozsliszt átlagára. Tehát valamint a búzaliszt ára, úgy a rozsliszt ára megállapítandó lesz. Valamennyi ezen ár átl'aga lesz majd döntő a vámpótlék megállapításánál. Negyedéven a javaslat azt a három naptári hónapot érti. amely az illetékes kormányintézkedést megelőzi. Az elmúlt negyedév árait havomkint fogják megállapítani s az eredmény szerint döntik el azt, hogy a vámpótlékot meghagyják-e> megváltoztassák, vagy megszüntessék-e. Köztudomású, hogy a kereskedelemben újabban vegyileg fehérített lisztet is forgalomba hoznak. Ezzel a vegyi kikészítéssel a lisztnek jobb külalakot akarnak adni. A kémiailag fehéritett liszt természetesen megnehezíti az ugyanolyan ió, vagy esetleg még jobfománőségü. azonban vegyileg nem preparál! lisztnél-: az elhelyezését. Ennek az állapotnak véget kell vetni az említett gazdasági okból, ha nem is vesszük figyelembe azt, a kérdést hogy az ilyen vegyi preparálás egészségi - zem,pontiból nem történik-e helytelen módon. Nem lehet kétség abban a kérdésben, hogy a lisztnek vegyi preparálása magán viseli mindazokat a kritériumokat, amelyek az 1905. évi XLAI. te. 2. §-ia szerinti „hamisítás44 fogalmát határozták meg. Az 4397. évi 89. sz. birodalmi törvény a hamisítás fogalmát nem határozza meg. Eme törvény szempontjából tehát kétséges lehetne’ hogy a lisztet szabad-e hamisított lisztnek tekinteni, ha az említett módon vegyileg van kikészítve. Ezt. a kétséget most kifejezetten eloszlathatja a jelen javaslat 2. §-nak 1. bekezdése. Az 1897—89. sz. türv. szempontjából az éppen idézett intézkedésben az említett kérdés törvényes magyarázata van meg. Az 1895. évi XLVI. te. szempontjából ennek az intézkedésnek természetesen nincs rendelkező jogszabály természete, hanem csupán az érvényes jogállapot konstatálásának kelt azt tekinteni. Az 1897—89. sz. töirv. és az 1895. XLVI. te. intézkedései betartásának ellenőrzéséről maguk az említett törvények is intézkednek s ezért a javaslatnak az ellenőrzésről nem kellett fölvenni külön intézkedő-: sekel. Mint már mondattuk, az említett módon preparált Jiszitfajtákat a kereskedelem j hozzánk főleg a külföldről hozza forgalom-; ba. Hogy az ily lisztből nagy készletekkel rendelkező kereskedők ne károsodjanak, a javaslat inegibataina ázást ad a kormányn ak, hogy átmeneti időre rendelettel állapítson j meg- kivételeket’ amennyiben a törvény ha-! tálya előtti időből származó készletekről volna szó. Meg kell majd állapítani tehát azt az időt is, amelyen belül ezeket a (készleteket, fel kell használni Az ily liszt behozata, vagy a lisztnek a belföldön való ilyen preparálása a törvény hatálybalépése után természetesen tilos. Miután a jelen javaslattal indítványozott vámpótlékok nélkülözhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy gabonatermelésünket az idegen’ extenziv utón termelt gabona versenyével szemben megivédjük, ezért nem lehet lemondani erről a védelmi eszközről, még az államközi kereskedelmi szerződésekben sem, amit a javaslat a 3. §-ban minden kétséget kizáró módon állapit meg. A törvény végrehajtásához bizonyos felkészülés szükséges’ nevezetesen kell, hogy az illetékes végrehajtási rendelet kn'adassék s megfelelő módon közhírré tétessék. Ezért a javaslat szerint a törvény a kihirdetése után követő 15. napon lépne érvénybe. ♦ A mezőgazdasági vámok emelésének a mezőgazdasági válság orvoslásánál nem sok haszna lesz. mint azt pártjaink törvényhozói a nemzetgyűlés mindkét liázáibam s a bizottságokban ismételten kifejtették s enniek a javaslatnak a tárgyalásánál is bizonyára hangsúlyozni fogják. Nem kívánunk tehát ismétlésekbe bocsátkozni, ehelyett a javaslatot meglevő adott,súgnak véve, annak néhány szervi hibájára fogunk rámutatni. A törvényjavaslat lényegileg az úgynevezett símulékony vám rendszerén épült fél* ha a felemelt vámot pótlásnak is nevezi. A si- mulékony vámok lényege az, hogy a vámtétel az árunak a belföldi piacon elért, a törvényben meghatározott minimális ára esetén emelkedik s csökken, ha az áru a belföldi piacon ismét magasabb árat ér el. Ennek figyelembevételével hibáztatni kell a javaslatban azt’ hogy a vámemelés bekövetkezését egy komplikált számtani művelettel kiszámítandó öt éves átlagártól teszi függővé, noha ezek az ötéves átlagárak ma már ismeretesek s a törvénybe számokkal is beiktathatok. Ha a javaslatot ilyen értelemben nem fogják módosítani, úgy ez a törvény érthetőségének és világosságának rovására esik. A második paragrafus a lisztfehéritésf s a í fehérített liszt behozatalát, tiltja meg. Ez ! oly paragrafus, amely megérdemelné a külön J törvénybeiktatást. Ha ezt az intézkedést ko- í molyán veszik’ úgy az egymagában többet j segít a válságon, mint a kétes értékű vámok. 1 Köztudomású, hogy Amerika lisatszálllitmányai túlnyomó részben vegyileg preparált, fehérített lisztből állottak. Csák sajnálható, hogy a kormány az uj élemimíszertörvény megalkotásáig az 1895:XLVI. te. hatályát nem terjeszti ki a történelmi országokra s ezzel nemcsak a liszt’ hanem a bor s egyiéb mezőgazdasági termény hamisításának is elejét venné. A harmadik paragrafus így hangzik: ’,a jelen törvény intézkedései kereskedelmi szerződésekkel nem változtathatók meg.“ Ha ezt a szöveget összehasonlítjuk az indokolás idevágó részével, úgy azt a hiányt vesszük észre, hogy a törvény szövege nem mondja ki elég világosan, hogy ez a törvény a múltban létrehozott kereskedelmi szeírződésefere is vonatkozik-e, avagy csak a jövőben kötendő szerződésekre. Ezt a kérdést is tisztázni kell világos, határozott szövegezéssel. Prága, március 26. A pénzügyminiszterhez közelálló Lid, Noviny a gabonavámok pótlékáról szóló javaslathoz a következőket írja: Az uj vámjavaslatra vonatkozó első hírlapi jelentésekkel egyidejűleg közöltük, hogy azok realizálása esetén bizonyos kereskedelmi politikai nehézségek várhatók. Ezek a nehézségek részben azonnal, a törvény alkotmányos elfogadása után várhatók. Ennek természetesen semmi nehézsége sincs, ha megvan a kellő parlamenti többség. A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés tizenötödik szakasza Csehszlovákiát a vámoknak jelenlegi összegében való megtartására kötelezi. Az uj törvényjavaslat által érintett vámok közül a búza, rozs és az őrlemények szerint a buzavám legfeljebb 30, a rozsvám 38 s az őrlemények vámja legfeljebb 70 koronára emelhető. A magyar kereskedelmi szerződés érvényes, a hatálya idején nem lehet tehát a vámokat magasabbra emelni. Ezzel szemben az árpa és a zab vámja nincs kötve, ennél tehát bármilyen magas vámpótlék bevezethető. A búza, rozs és őrlemény vámpótlékának bevezetése tehát megköveteli vagy a kereskedelmi szerződés felmondását, vagy azt, hogy a szerződés előzetes tárgyalások után módosíttassák. A szerződés felmondásának határideje fél év. Nem marad tehát egyéb, mint a szerződés módosítására vonatkozó tárgyalás Magyarországgal. Ennek azonban az a körülmény áll útjában, hogy a kormány még nem tudja, hogy mi lesz az állati termékek és az állatok vámjával, amin Magyarországnak ugyancsak van érdekeltsége. Nem kétséges ugyan, hogy Magyarország hajlandó a tárgyalásra, mert esetleges felmondással súlyosan károsodnék. — A félév múltán ugyanis Magyar- országgal szemben is a magas vámpótlék lépne hatályba. Ma még bizonytalan, hogy a tárgyalások mikor kezdődnek, kétségtelen azonban, hogy a tárgyalás nagyon nehéz lesz. _______ (*■ y) A cseh szlovák Nemzeti Bank kimutatása. A pénzügyi piacon teljes enyhülés állott be, mint az a nemzeti bank hitelügyleteinek további csökkenéséből kitűnik. Ezzel szemiben a zsirobetótek emelkedtek s a bankjegyforgalom csökkent, azonban még mindig nem érte el a kívánatos minimumot, noha a csökkenés 149.9 millió korona. A zsirobetótek 45.3 millióval 834.7 millió koronára emelkedtek. A hitelügyletek összesen 49.2 millióval, a váltókészlet 206 millióval s a devizák 35 millióval csökkentek. A csehszlovákiai répatermelők és gyárosok megegyeztek. A csehországi cukorrépa- termelők és cukorgyárosok szervezeteinek megbízottai hosszas tárgyalások után olyképpen egyeztek meg a répa átvételi árát illetőleg, hogy a cukorgyárosok az eladásra kerülő répamennyiség egy harmadrésze számára 12.10 korona minimális árat biztosítottak, ami 14.70 korona átlagnak felel meg. A morvaországi termelők és gyárosok 14.30 koronában egyeztek meg. Milliós fizetésképtelenség Eperjesen. Eperjesi tudósítónk jelenti: Klein Emil eperjesi fűszer nagykereskedő a napokban a kerületi bíróságnál fizetésképtelenséget jelentett be és kérte a kónyszeregyezség megindítását maga ellen. Másfélmillió passzívával szemben 550.000 koronás aktívát tud kimutatni és hitelezőinek 37 százalékos kiegyezést ajánlott. Klein Emil fizetésképtelensége városszerte nagy meglepetést keltett, miután mindenki jóravaló, igyekvő és szorgalmas kereskedőnek ismeri és tragédiáját a gazdasági helyzet rohamos romlásával és elviselhetetlen adók kivetésével magyarázzák. Franciaország mezőgazdasági programja. Párisban a múlt napokban nyílt meg a szokásos tavaszi mezőgazdasági kiállítás, amelyen Tardieu miniszterelnök több minisztertársával is részt vett. Tardieu a kiállítást megnyitó beszédében előadta azt, hogy a kormány a mezőgazdaság támogatására 1750 millió frankot előirányzott, ezen kívül az utak megjavítására 800 millió frankot vettek fel a költségvetésbe. A mezőgazdasági program arra irányul, hogy a földműveléssel foglalkozó nép életviszonyait megjavítsák elsősorban falusi vízvezetékek építésével, az elektrizációval s a posta és általában a közlekedési viszonyok megjavításával. A mező- gazdasági program négy pontot ölel fel: 1. a mezőgazdasági termelés minőségének megjavítása, 2. a mezőgazdasági szakintézmények és szervezetek megerősítése; 3. a mezőgazdasági hitelről való gondoskodás, 4. az értékesítési lehetőségek növelése, s általában az értékesítés megszervezése. Tardieu nézete szerint Franciaországnak, mint agrár- államnak a helyzetét erősíteni kell s a földműveseknek jó viszonyok között kell élnie. A fafeldolgozó ipar helyzete. A fafeldolgozó ipari szövetség a múlt napokban tartotta évi rendes közgyűlését. A gyűlésen elhangzott jelentés szerint ennek a szakmának az 1930. évi kilátásai nagyon borúsak, mert a megrendelések 1929. decemberétől rohamosan apadnak, az inkasszó nagyon megromlott s a további fejlődés bizonytalansága miatt a kereskedelem felvirágoztatását sem engedi meg. Különösen a kisebb vállalatok redukált üzemmel dolgoznak s a forgalom legcsekélyebb jelei sem észlelhetők. A bútorgyárak állandó aggodalomban vannak az idegen államok vámemelése miatt; Brazília vámemelése teljesen lehetetlenné tette a- kivitelt. A kivitelt igen erősen veszélyezteti a lengyel faipar fejlődése is, amely sokkal kedvezőbb munkafeltételekkel olcsóbban termelhet. Az irodai bútorgyárak munkafeltételeik javulását remélik attól, hogy a normai izaciós tárgyalások befejezése után racitf- nalizálhalják a termelésüket. Az épületasztalos és ácsüzemek a gyilkos verseny miaíí panaszkodnak s ugyancsak türelmetlenül várják a normalizációt. A többi szak ugyancsak nem sokat remél a jövőtől. A külföldi vámok emelése miatt általános a panasz. A vas- és acéltermelés. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint a nyersavas- tennelés mennyisége folyó év január havában 142.971 tonna, februárban 132.348 tonna volt. A nyérsaoél termelés eredménye januárban 181.478 tonna, februárban 173.122 tonna volt. A múlt év február havában 111.980 tonna nyersvasat és 159.498 tonna nyersaeélt termeltek. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 11.15 Operettek és vateerek gramofonon. 12.15 Pozsony. 16.30 Zenekari hangverseny. Mozart, Beethoven, Rögeim. Wéber, müvedből 17.25 Német Ilinek és előadás. 19.05 Malin ovszky (fuv ó&zeaékarának hang .ensenye- 30.00 Az állami liivatelnokok egyesületének hangversenye. 22.30 Zenekari 'hangverseny. Schulihof és Jdrák mü veiből. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 13J30 Hírek magyarul. 16.00 Gramofon 16.20 Zenekari hangverseny. Schumann, Verdii, Gniieg, Dvoíák müveiből 17.00 Magyar est. 1. Érded: A gimnasztika lényegiéről. 2. Gál: Rét asszony találkozása. 3. Brahms: Magyar tánc. 19.00-tól prágai (műsor. — KASSA: 12.05 Zenekari hangverseny Ketelbey, Gillet. Houí, Oífembaoh, Sdede müveiből. 17.10 Gramofon. IS.15 Szlovák nyelvtanfolyam megjárok részére. 19.06 0 rgomaih angverseny zenekari kóséae'teb 20.00 Prágia. 22.15 Magyar sajtóhírek. — BERLIN: 16.30 Zenekari hangverseny. 20-00 Ginek: Ifigeniia Tamásban. Opera. — KÖNIGSBERG: 20.00 Szimfonikus hangverseny. — MILÁNÓ: 20.30 Szlmíó- niifcus hangverseny. Vezényel: A. Pedroillo. — RÓMA: 21.02 Olasz operettek. 1. Muocá: Ciriláno. 2. P&efbri: Acqu oheta. — BÉCS: 11.00 A Silving zenekar hangversenye. 15.00 Róprádáó. 15.15 . Mareohner: Hegedüszonáta. 15.50 Gramofon. 16.40 Verdii élettársa. 17.05 Verdi: Vonósnégyes E-molL 20.30 Zweág: Az élet legendája. — BUDAPEST: 9.15 Hangverseny. Közreműködik: Kovács István (zongora). Steimer Böeke (hegedű) és Halász Bianka (ének). Zongorán kísér Polgár Tibor. 1 Bach: Andante és Allegro a III. szóló szonátából. 2. a) Dr. Kárpát-Kasztriner: Riviéra valzer. b) Zárolta: Falusi ünnepély, c) Bartók Béla: Román tánc. G-dur. d) Debussy: Toccata. 3. Franz: a) Nagy fájdalmaim, b) Egy órácska. 4. Cenjkovszki: Can- aonetta. 5. Schubert: a) Aneelimos sírján, b) A -kislány és a haiáL c) Tartózkodásom. 6. a) Elgar: La Caprioiense. b) Ohopindíub-enrnann: 2. keringő. 7. a) Raobmaniinow: Preiud g-moll. b) Liszt: Lidérefény. c) Dolmánya: Capriccio f-molil. 3. a) Brahms: Az örök szerelem, b) Monté verde: Orfeo. c) Puccinii: Éjjel, d) Martini: A szerelem, e) Ki- eaely: Krimi dal. 9. Sarasain: Zaipaileado. 12.06 Gramofonhangverseny. 16.00 Railoghmé, Hajós Terézia állat meséi. 17.00 Made.repnch Viktor előadása: Stojanovtől Riskr«ig. 17.25 A Mándíts szalonzenekar hangversenye Weigand Tibor (éneik) közreműködésével. 1. Laohner: Tuntodét — nyitány. 2 a) Amadéi—Szécsii: Jána — tangó, b) Berény—Kovács: Enyém vagy — tangó, c) Ta- mástry: Wattz song. 3. PoMinni: Egyezer volt. 4. KamaroTvelky: Seirvender d’Armenon'viitle. 5. a) Komád—Gottiler: Rronkawnv. b) Konrad—Ti ottiler: Tbats You Rabv. eb Weigand—Kovács: Köszönöm — blues. 6. Jametfeilt: Bölcsődül. 18.23 Francin nyelvoktatás. (Garzó M. dr.). 19.00 Práschn-Lázár Alfréd felolvasása: ...Tövcndőniondás.’4 * * 19.30 A m. kár. Operaházi előadásának közvetilése. ..Nyugat leánya. Dalmű három felvonásban. 22.45 Sovámka Nándor és cigányzenék arámik, hangversenye. \ ! Megnyílt ,.MU$IKAM Szigeti zongorakészitö és hangoló zongora raktára, Bratlslava. Grössllng ucca 20. Raktáron csak vllágmárkás zongorák és planinók. Eladás eredeti $y*rl áron. kis | navK részletre Is. Kérjen díjmentes árajánlatot. Hangolás. Javítás — vidéken is — Jutányosán, garanciával.
