Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-27 / 71. (2292.) szám
4 T>IÜCGAlMAGtARHlRIiíI> 1930 március 37, csütörtök. A kopenhágai obszervatórium megerősíti a kilencedik bolygó felfedezésének hírét Hogyan találták meg tizenöt évvel Lowell számításai után az uj égi testet? — A felfedezés jelentősége Prága, március 26. A Prágai Magyar Hiriap hasábjain néhány nappal ezelőtt beszámoltunk a Flagstaff Observatory szenzációs fölfedezéséről, amelyet a Neptunus bolygó fölfedezése óta a csillagászat egyik legfontosabb eseményének tekinthetünk. A kopenhágai asztronómiai intézet most adta ki 255. számu köriratát, amely a bolygó fölfedezésének a hírét megerősíti. Az Uránusz A fölfedezés ténye maga nem is annyira érdekes. mint maga az ut a fölfedezéshez, öt bolygó — a Merkúr. Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz — annyira szembeszökő csillagok az égbolton, hogy azokat az emberiség ősrégi idők óta ismerte. Ezek és a föld voltak az egyedül ismeretes bolygók addig, áruig 1871-ben Sir Wiíliam Hersche! föl nem fedezte az Uranuszt, úgyszólván teljesen véletlenül. Mert már addig első pillanatra rendes csillagnak látszott, alaposabb vizsgál ás után kitűnt róla, hogy olyan tulajdonságokat mutat, mint a többi bolygók és nem okozott nagyobb nehézséget megállapítani róla. hogy a bolygók közé tartozik és benne ismeretessé vált a naprendszernek akkor ismert legkülsőbb tagja. A Neptunusz felfedezése Az Uránusz fölfedezését követte 1886-ban a Neptunusz fölfedezése. A Cambridge'; fiatal csillagász, Adams és a francia Leverrier csaknem egy időben kezdtek el az uj bolygó után kutatni azoknak a következtetéseknek alapján, amihez a támpontot az -Uránusz elipiikus pá-; hójának szabálytalanságai nyújtották. A csillagászat fejlődésének történetében ez a fejezet mindenki előtt ismeretes. Adams vizsgálataival jóval előbb érkezett pozitív eredményhez és mégis egy német obszervatórium csillagászai találták meg a Neptunuszt az égboltozatnak a francia csillagász által előre csaknem teljesen pontosan megállapított pontján. Lowell számításai A történet, azonban nem ért véget. Hovatovább mindinkább világos volt, hogy az Uránusz pályájának szabálytalanságait nem lehet csupán a Neptunusz jelenlétének gravitációs zavarásaival megmagyarázni. Erre több csillagász, köztük elsősorban az arizonai Flagstaff Observatory alapítója és későbbi igazgatója. Peroival Lowell, gyanítani kezelték, hogy > a Neptunusz pályáján kívül kell még egy másik bolygónak keringeni a nap körül, a világűr végtelen térségében. Lowell el is végezte számításait a. Neptunuszon kívül keringő égitest pályáira vonatkozólag. Az uj bolygónak a fölfedezése tehát nem véletlen szerencséből következett be, hanem a Lowell által kiszámított hely környékén végzett szisztematikus kutatómunkának az eredménye. 1914-ben kezdette meg a Mars bolygó kutatásai terén világszerte ismert Lowell számításait, amelynek alapját az Uránusz pályájának azok a zavarai okozták, amelyeket a csillagászat még mindig nem magyarázott meg. 1915-ben már publikálhatta is az eredményt: az uj bolygó 47.5 asztronómiai egységnyi távolságban, tehát 7100 millió kilométernyire kering, tömege a nap tömegének ötvenezred része, tahát 6.6-szer nagyobb a föld tömegénél és helyzete 1914. julius elején a Bika csillagképében lévő Dzeta csillag fölött 84 foknyira volt. A' feltételezett helyzet mellett az uj bolvgó keringési ideje 327 évet tesz ki, ugvhogy abban az esetben, ha a pályája kor alakú, egy év alatt egy fokkal és egy perccel mozog tovább. A felfedezés Lowell számításai óta 15 és egynegyed é*v telt el. Az ismeretiem bolygónak ezalatt az idő alatt 17 fokkal kellett haladnia, úgyhogy a Dzetához viszonyított helyzetének ez év elején 101 fokot kellett kitennie, így találtak rá január havában a Flagstaff Observatory csillagászai a* uj bolygóra, amelyet hét teljes héten keresztül követtek, pá'lyaelemeit kiszámították és a múlt héten a szenzációs felfedezés hírét közölték a nagyvilággal. Lowel számításai szerint az uj bolygónak 1.01 foknyi távolságban kellett volna lennie a Dzetától, a valóságban azonban a 107 fokon találták meg. Az eredmény mégis feltűnően hízelgő Lowell matematikai számításaira, amelyek méltán helyezhetők Leverrier hasonló munkálatai mellé. Érdekes, hogy 1919- ben W. ff. Pickerig amerikai asztronómus az Uránusz pályájára zavaróan ható ismeretlen bolygó helyéi szintén kiszámította 1.919- ben s azt 98 fokban adta meg, ami 1930-ra átszámítva 109 fokot ad. Gyönge fényű az uj bolygó Szinte különösnek lehet tartani ezek után, hogy bár Lowell és Pickerig számításai, 15 illetve 11 évvel ezelőtt történtek meg, az uj bolygót mégis csupán most fedezték fel, annak dacára, hogy az uj égitest minden kicsinysége és távolsága ellenére elég fényes ahhoz, hogy könnyen látható legyen már közepes nagyságú modern teleszkóppal is. Úgy hitték, hogy a zavaró bolygó elég erős fényű lesz, valamilyen 12-ik vagy 13-ik fényerősségű bolygóhoz hasonló. Tudvalevő ugyanis, hogy az égitesteket fényerősségük alapján is osztályozni szokták. Szabad szemmel csupán az ötödik fényerősségi fokig besorozott égitesteket lehet látni. Az uj bolygó fényerősségét tekintve 15 fokú, és emellett fénye a tejülra vetitödik, tehát gyengén világitó csillagokból álló rendszerre, amelven minden négyzetfokra mintegy 900 tizenötöd rangú csillag esik. (Ha egy négy- zetcentiméter nagyságú rést vágunk a papíron, a papírlapot kinyújtott karunkkal szemünk elé tartjuk és igy nézünk a csillagos égboltozatra, a nyílás az égboltozatból éppen egy négyzetfoknyi területet fog be ) Mindeneseire meglepő az uj bolygónak csekély világító ereje. Hotv a nagy távolságban keringő bolygónak az Uránusz pályájára gyakorolt gravitációs hatását megmagyarázhassuk, fel kell tételez-j ninik. hogy tömegének specifikus súlya legalább 1U ít cink tehát akkora, mint hozzávetőlegesen az ezüsté. Lehetséges különben, hosrv a bolygó vörös fénnyel világit, amely a közönséges fényképező lemezekre csak kevéssé érzékenyek s a Flagstaff Observatory lemezein ezért látszik annyira kicsinynek. Hogy a bolygó nagyságára vonatkozó adatokat véglegesen megtudhassuk, be kell még várni a további jelentéseket. Hogy mint korongot izolálhassák a megfigyelő csillagászok, ahhoz a legerősebb instrmentumokra volna szükség, mert látszólagos átmérője egyötöd másodpercét alig halad meg. Hogy ezt szemléletessé tegyük, megjegyezzük, hogy egy másodperc a szemlélőtől húsz méternyire lévő hajszál látszólagos átmérőjének felel meg. Nincs élei az uj bolygón Az uj bolygó mozgása, amint említettük, egy év alatt egy fokot tesz ki és inig a Neptunusz forgása a nap körül 165 évig' tart, az uj bolygó éve 327 esztendő. Ha volnának lakói az uj bolygónak, a napot körülbelül akkorának látnák, mint ahogy mi látjuk a Jupitert és igy a nap számukra nem lenne egyéb, mint egy az égboltozat többi sok ezernyi csillaga közül. De természetesen az uj bolygón nem lehet élet. Felszínén a hőmérséklet alig külöubűzhetik a világmindenség — 230 fokos hidegétől. Ha a mi földünk kerülne az uj bolygó helyére, nemcsak mi magunk, hanem a bennünket felölelő levegőréteg is szilárddá fagyna. Az uj bolygót minden csillagászati intézet megfigyelheti, amelynek legalább 40 centiméter átmérőjű- objektív vei felszerelt távcsöve van. Ennek a felfedezésnek igen nagy jelentősége lesz a csillagászat fejlődésének történetében, bár nem ébresztett elven izgalmat, mint annakidején a Neptunus/, felfedezése, amit úgy ünnepeitek, mint az emberi elme legcsodálatraméltóbb teljesítményét Newton ideje óta. Talán azért van ez igy, mert az azóta eltelt 84 év alatt a csillagászat főérdeklődése a naprendszeren túl a világmindenség végtelen távolságban levő csillagai és ködképei felé terelődött. Az uj bolygó felfedezése értékes újabb anyagot szolgáltathat a naprendszer kialakulásáról alkotott tudományos elméletek további fejlődéséhez. A legtöbb csillagász most afelé az elmélet felé hajlik, amely szerint a bolygókat a nap testéből egy közelben elhaladó csillag által előidézett szökőárszerü jelenség szakította ki. Bár a valóságban és méreteiben alig hasonlítható hozzá, de lényegileg ez a jelenség ugyanolyan bkokra vezethető vissza, mint a hold mozgása által okozott tengerár. Mikor a naphoz egy ilyen másik csillag közel jutott, a nap felszínén irtózatos tömegű, gáz-állapotban levő anyagtömeg emelkedett ki és a másik csillag közelségének egy kritikus pontján szivarulaku gáztömegként ez az anyag el is vált a nap testétől. Ebből a masszából a viz- csöppek alakulásának törvénye szerint váltak ki és sűrűsödtek ki a bolygók. A kivált gázszerü anyag eredeti szivarala- ku formájára enged következtetni az, hogy a legtestesebb bolygó, a Jupiter, most is a középső helyet foglalja el a bolygók között és a Jupitertől mindkét irányban csökken a bolygók nagysága. Ha ugyan nincs még további bolygó a most felfedezett uj bolygó:) túl is, akkor a naprendszer legújabban felfedezett tagja képviseli a nap testéből levált szökőár-'hullámnak a legmesszebbre szakadt részét. Minthogy az uj bolygó valóban kisebb, miint a Neptunusz, ez megerősíteni látszik ezt az elméletet. Ha ez igaz, akkor a most felfedezett, egyelőre még névtelen bolygó kisebb tömege miatt, akárcsak a másik szélen levő bolygók, a Merkúr és a Vénusz, a naprendszer legkorábban kialakult és formát öltött planétái közé tartozik. V. Z. dr. ■mexss^mnsisas ünneplés keretek között nyitották meg ismét a munkácsi Arpádok-korabelí rom. kaik. templom történeti miiemlékként őrzött szentélyét Érdekes adatok a munkátsvidéki katolicizmus történetéből Ungvár, március 26. (Ruszraszkói szerkesztőségünk föl.) Ritka történeti hátterű egyházi ünnepségben volt része a munkácsi rém. kát. társadalomnak. Munkács ugyanis többek között arról nevezetes, hogy volt rém. kát. templomának szentélyét, mint Árpádok-korábeli műremeket, még ma is műemlékként őrzik s mikor a templom egyéb részeinek 1904-ben lebontása vált szükségessé, a magyar műemlékeket őrző országos bizottság korszerűiéig renoválta íí a és kápolnaszerüvé alakíttatta át. Az igy meghagyott történelmi emlékmű mellett épült aztán az uj, modern templom, amely befogadóképességénél fogva úgyszólván feleslegessé tetle a kis történelmi beesői kápolnát. A. hitélet fejlődésével -kapcsolatban azonban a közönség figyelme ismét ráterelődött a lomtárnak használt történelmi műemlékre, igy történt aztán, hogy egy munkácsi uri- asszony, oav. Nagy Vincémé 22.000 koronát adományozott egy Szent József oltár felállítására s ezzeil egyidejűleg a történelmi műemlékinek ájtatossági célokra szolgáló megnyitására. A megnyitás március 23-án, vasárnap délelőtt ünneplés keretek között, óriási közönség jelenlétében ment végibe. Ebből az alkalomból Kertész Páí! vár- palánkai plébános történeti, hátterű szent- beszédben idézte fel a hétszázéves templom változatos múltját. Kertész Pál hiteles okiratok alapján mutatta ki, hogy a templominak már 1333-ban meg kellett lennie, mivel ebben az évben a ma kilenc beregi lelkészséggel szemben akkor a beregi főesperesség területén 25 rám. kát. lelkészség virágzott. Az 1364. évi pápai lajstromban István munkácsi lelkész szerepek 1376-ban Erzsébet királyné megengedi, hogy Munkács városa a rém. kát. templom védőszem tjén ele, Szent Márton püspöknek kópét címerül pecsétjére metszhesse. A templomi első átalakítása a 14. századra esik, amikor Erzsébet királyné a pálosok részére kolostort is alapi tett. A munkácsi uradalom ugyanis a magyar királynék özvegyi birtoka volt s igy gyakran megfordult itt Nagy Lajos, Erzsébet és Mária királyné. A templom meguijilása a [5. században történt, imikor is a munkácsi uradalom a Hunyadiak birtokában volt, akik tetemes javítást végeztettek a templomon. A katolikus egyház ezen a vidékem legvirágzóbb korát a 16. századiban élte. Akkor létesültek a máig feltalálható kőtemplomok, így Beme, Nagybereg, Badő, Borsova, Déda, Makkosjámosi, Beregvigardó, Kipjós, Marokpapi, Nagybégámy, Múzsáiy, Surány, Tarpa, Vári, Kerecseny, Bótvágy, Csaroda, Daróc, Gelényes, Hetven, Nagylónya, Som, Szernye, Vámosatya, Babarás, Kisdobrony, Kaszony, Rákos, Iványi és Beregszemtmiklós községekben, melyeknek nagyrésze elpusztult ugyan, de sok még megvan és nagyobbrészt református templomul szolgál. A protestantizmus keletkezése előtt 40-re ment a katolikus paróohiák száma Bereg vármegyében. A reformáció alatt, például 1660-ban egyetlen katolikus pap nem volt Beregiben igy a munkácsi rém. kai templom is 100 éven át a protestánsok vallási céljaira szolgált. 1660-ban tért vissza II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia, fiával, I. Rákóczi Ferenccel a kát. egyház kebelébe, amikor a templomban 100 év után először tartottak ismét katolikus istentiszteletet. Az ezután következő vallási villongásokban a templomot feldúlták és kirabolták. Mikor Munkács a kurucok kezébe került, a protestánsok isimét elfoglalták a templomot; miikor pedig Thököly Imire fogságba került, Caprara Aeneas császári tábornok úgy a várost, miint a templomot tornyostul együtt felégette. Ez már harmadszor történt a templommal, mert először 1567-ben Miksa király seregei Schwendi Lázár vezérlete alatt hamvasztották el a várost a templommal együtt, 1657ber meg a bosszúálló lengyelek égették fel. Mind annyiszor újraépítették, de a templom csak 1688-ban került ismét a katolikusok birtokába, mig a plébániát 1712-ben állították vissza (a beregszászit 1715-ben). Ekkor egész B-eregbem csak a munkácsi és beregszászi plébánia működött. A munkácsi plébániához tartozó hívek száma azonban oly kevés volt, hogy az 1713-as anyakönyvek tanúsága szerint abban az évben csak négy. 1714-beu öl és 1729-be.n égy katolikus gyermeket kereszteltek. t A katolicizmus fejlődése Munkácson és | vidékén a Schönborn-Bucheim grófok mint kegyurak nevéhez Fűződik, akik részben Németországiból, résziben Ausztriából és a Sze- pességrőil telepítettek be katolikus né ideieket. 1726 óta a Soböbiximok gondozták a sok vihart és vért látott ősrégi templomot, anig 25 évvel ezelőtt az uj templom építése miatt szentélyén kívül le kellett rombolni s igy az utókornak a szentély falain, boltozatán és kőpillérein kívül egyéb nem maradt. Híres Szent Márton oltárát, amely ma egyike Kö- zépeurópa legértékesebb művészi kivitelű oltárainak, 1800-ban Sdiönbo rn-Buoheirn Ervin gróf készíttette Becsben, a híres Szent Márton kép festészeti remekművel együtt. Ez az oltár ma az uj templom szentélyét díszíti. Asz ünnepies szertartást Jón a Józseif dr. pápai kamarás, munkácsi plébános végezte a történelmi falak alatt fényes segédlettel. A' misén leánykar énekelt. A történelmi műemlék ezután a közönség számára mindennap hozzáférhető lesz. Az oferoni citadella balladája Paris, március 21. A nyilvánosság csak most szerzett tudomást arról, hogy7 az oleroni citadellában, ahol a katonai rabokat őrzik, az elmúlt nap véres rablázadás zajlott le. A rabok szembeszálltak őreikkel, majd mikor visszaverték őket, az egyik kazamatába menekültek és elbarrikádozták magukat. Az ŐTség máig sem tudta áttörni a torlaszt és bár a fellázadt rabok napok óta nem jutottak élelmiszerhez, hallani sem akarnak arról, hogy megadják magukat s a lázadásért katonai törvényszék előtt feleljenek. Hir szerint sikerült a kazamatából alagutat ásniok, amely a tengerpart felé vezet és amelyen át visszanyerhették volna szabadságukat. Ez a kísérletük azonban balul ütött ki, mert az első rabot, aki az alaguton át menekülni próbált, az őrség bekerítette és elfogta. A lapok szerint a katonai rabok lázadását a rossz bánásmód és a silány koszt váltotta ki. — Nizzából rejtélyesen eltűnt egy angol színésznő. Párisból jelentik: A nizzai rendőrség két nap óta hasztalan keresi Fairfax angol színésznőt, aki megmagyarázhatatlanul rejtélyes körülmények között tűnt. el a városból. A színésznő férje társaságában egy kávéház I érászát! tartózkodott, majd fölkelt az asztaltól azzal, hogy a szomszédban apróbb bevásárlást eszközöl és pár perc múlva visszatér. Fcrje órákon át hiába várt reá, de a. színésznő uora tárt vissza és azóta sem találják.
