Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-25 / 70. (2291.) szám
1950 március 25, fewfrL 'PRSGM /^AO^'Afí MTRIiSP szágréezeink pénzügyi helyzete sem annyira egyöntetű, mint Svájcban és Hollandiában. A szombati ülés folyamán még Panlini besztercebányai gyáros, Proházka gyári igazgató és Komi írek vasul agyi tanácsos szólalt föl. A vasárnapi ülés dtátrafiired. március 24. (Kiküldött munkatársunktól.) Vasárnap délelőtt tiz órakor folytatta évi közgyűlését a szlovénszkői gyáriparosok központi szövetsége. Feltűnt, hogy Stodola Kornél szenátor, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara elnöke nem jelent meg. Hodács dr. beszéde Bondy Egon dr. elnök tiz órakor nyitotta meg a folytatólagos gyűlést. xAzután Hodács dr. egyetemi tanár és képviselő, a csehszlovák gyáriparosszövetség főtitkára beszélt. Tolmácsolta szövetsége üdvözletét, azután hosszabban fejtegette az ipar és az állam közti kapcsolatokat. Hangoztatta, hogy az iparnak saját kezdeményezéséből kell segítenie magán és az államnak csupán at ipari fejlődés előfeltételeit kell megteremteni. Á mai ipari depresszió arra késztet, hogy ezeket az előfeltételeket fontolóra vegyük. Az első ilyen előfeltétel a közlekedési kérdés. Kifogásolja Szlovénszkó külfölddel való telefonösszeköttetésének hiányait. Ami a tarifák átszámítását és különleges széntarifák bevezetését illeti, elismeri, hogy a vasutigaz-; gatás ezen a téren már sokat tett, azonban f követeli, hogy $ Sriovensskót megfelelő fcmíhpoli tikárai; minél közelebb hozzák a történelmi orszá-! gokhos. Majd az exportkérdésre tér át s követeli az exportszolgálat összpontosítását, amint ez már más államokban megyvan s amire Ma- tousek dr. kereskedelemügyi miniszter is törekszik. Ide tartozik az exporthitel garantálásának kérdése is, valamint a kereskedelmi adók csökkentése. Ami a nemzetközi kereskedelmi politikát j illeti, ismeretes, hogy jelenleg mindenütt i erős pesszimizmus uralkodik. Majd rátér a i mezőgazdasági krízisre s kijelenti, hogy m nj, erre vonatkozó törvényekben valamennyi belföldi érdekelt kompromisszumban találkozott, Vfost már csak arról van szó, hogy meg keli találni a külföld felé is a kompromisszumot, azaz a Magyarországgal, Jugoszláviával és Romániával fennálló gazdasági kapcsolatokat nem szabad gyengíteni. Azután a hitelkérdéssel foglalkozott HoFelajánlja, hogy a szövetség maga tartaná, pontos evidenciában az állami szállításokat, anélkül, hogy az állampénztárt újabb kiadásokkal megterhelné. Ehhez már a statisztikai hivatal is hozzájárult, Szerinte az 5 százalékos sztovenszkői bonifikáció morális hatással volt s továbbra is fenn kell tartani, amíg Szloven- ezikó megfelelően nem fog részesedni az állami szállításokban. Azután, rámutatott a történelmi országok és Szlc-vonezkö jelenlegi termelési feltételeinek különbözőségére és szükségesnek látja a korrektúrát Szloven- szkó javam Felér dr.: Az elmúlt tiz év a túladóztatás ideje vall Majd Fejér Miksa dr. beszélt az adó- és financiális kérdésekről. Szerinte kétségtelen, hogy az elmúlt tiz évet a túladóztatás idejének kell minősíteni és legfőbb ideje, hogy legalább az egyenes adók terén uj érát inauguráljanak az adóreform szellemében. Az 1927-es adóreform hatásaira áttérve, kijelenti, hogy a. pénzügyi hatóságok tisztviselői túl vannak terhelve, ezért elsősorban iskolázott és megfelelően javadalmazott pénzügyi tisztviselőkre van szükség. Az adókivetőbizottságok működését illetően hangoztatja, hogy biztosi tani kell ezámnkra az intenzív munka lehetőségét az ügyek alapos elintézése céljából. Felpanaszolta, hogy a pénzügyminisztérium. többszörös utasítása ellenére számos esetben vették jogtalanul igénybe a 301. paragrafust, amely a felvilágosítási kötelezettségről szól. Az adókivetések elleni fellebbezések elintézése hosszul ideig tart. Azután az adóre vízióról foglalkozik s rámutat arra, hogy a revízióknak" nem szabad megsértenie a banktitkot-, továbbá követeli, hogy revíziókat csak az adókivetési vagy fellebbe I zési eljárás során, az adókivetési, vagy fellebbezési bizottság’ utasítására eszközöljenek és mindig az adott esetre szóló utasítás alapján. Ami a további követeléseket, illeti, hangoztatja a vizerőadó megszüntetésének szükségességét, amely nagyban akadályozza a szlovenszkói ipar fejlődését. Kéri a fényüzési adó teljes eltörlését. Ami a forgalmi adót illeti, ki kell kapcsolni az adóztatási alapból - a szállítási költségeket, toNőorvos aki Szlovenszkó egyik kiváló hatású, jól látogatott női gyógyfürdőjében — mint hivatalos orvos—afiirdöidény alatt müdődni óhajt, adja be ajánlatát a lap kiadóhivatalába „Biztos jövedelem11 jelige alatt. jj vábbá szüksége®, hogy nemcsak az állami ez állításokat hanem a községeknek, járásoknak és országoknak szóló szállításokat is mentesítsék1 a. forgalmi adó alól. A funkcióknál engedélyezett adó- és illeték - könnyítésekről szóló törvény 1929. december 31-én érvényét- vesztette. A szlovenszkó! ipar érdekében szükséges lenne a törvényt legalább 1935, végéig szóló hatállyal megújítani. Az illetékek kérdésében a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Az illetékeikről szóló törvény kodifikálása mail hatatlanul szükséges. Felszólalt még a kongresszus végén Drobnv János országos elnök is, alti gratulált a szövetségnek tízéves jubileumához és azt az ígéretet tette, hogy az országos hivatal minden lehetőt el fog követni, hogy a gyáripar fejlődését előmozdítsa. Veszélyben a késmárki Európa legnagyobb és legszebb főtemplomának restaurálására nincs pénz — M. műemlékek országos hivatala nem érdeklődik a kétszázötven éves késmárki evangélikus főtemplom sorsa iránt oács dr. s kijelentette, hogy a csehszlovákiai j hitelkérdésben belülről kell, tehát állami i reglementirozás nélküs segítséget keresd, j 'fenek egyik előfeltétele, hogy a jegybank organizációját gyorsabb tempóban hajtsák régre. Kapa titkár: Erőteljesebb beruházási politikát a vasútnál! Hodács dr. nagy tetszést keltett beszéde \ után Kapp mérnök, a szövetség titkára emel- j kedett szólásra. Szerinte az érdeklődés elő- i terében a szállítási költségek drágulásának • lehetősége áll, amit a vasutügyi minisztérium egyrészt nagyarányú beruházások szükségességének hangoztatásával, másrészt a szomszédos államok magasabb tarifáival indokol. Azonban az összehasonlításnál nem szabad csak a valutakulccsal számolni, a csehszlovák korona sokkal magasabb belső vásárlóerejének tekintetbevétele nélkül. A beruházások csökkentésének vagy- a tarifa emelésének alternatívája elé állítva, a szónok az eröteljesebh beruházási politika mellett j foglal állást. Ami a nagy* tarifareformot illeti, a szlovén-j szkói gazdaság szempontjából feltétlenül j olyan megoldást kell keresni, amelyet az osztrák, úgynevezett külön tarifa mutat fel. ’ Voralberg és nyugat Tirol legkülsőbb területeinek be- és kiszállítási forgalmára vonatkozólag különleges csökkentett tarifa érvényes és pedig 300 kilométeren túli távolságokra. Szlo> diszkón analóg, de konzekvensül végrehajtott tarifarendszerre van szükség a Kuty-zsolnai vonaltól keletre. Hasonló tendencia nyilvánul meg Németországban is, Szlovenszkó és az állami szállítások A kereskedelmi politikai kérdésekre áttérve, azt fejtegette Kapp mérnök, hogy az export elő segítése Csehszlovákia legfontosabb* problémáinak egyike. Kijelenti, hogy Szlovenszkó speciális érdekeit a külkereskedelmi viszonyok szabályozásában nehezen lehet tekintetbe venni. Ezérf a ezlovenezkói ipar különleges súlyt he l.yez arra, hogy az állami igazgatás ott bok- avátkozzék, síiből ez módjában van ée pedig a belföldi piacon baját szükségletének fedezésén l. Követeli ezért, hogy a szlovénekéi ipart az ed » dígfnél több állami megrendelésnél bízzák meg.; Szfovenszkónak az állami szállításokból tö iybiií eddigi tébatíatdtdiii, ami nem több Ő~~Jj rxAt&HknÁl mm mtmdkmt fertó* Mmt Késmárk, március 24. (A Prágai Magyar Hir- lap tudósítása.) 1684-ben két késmárki evangélikus polgár: MichaeMdes János és Vitális Pál gyalog nekiindult a nagyvilágnak és Thornban, Lipcsében, Hamburgban, Lübeck- ben, Kopenhágúban, Stockholmban, Upsalá- baii, Rigában, Révaiban, Königsbergben és Marienburgban összegyűjtötték azt az 5000 magyar aranyforintot^ amiből Késmárkon az evangélikusok templomot építhessenek maguknak. Az ellenreformáció idején ugyanis visszavették és ' kisajátították a szepességi protestánsok templomait és Így a késmárki Szent-Kereszt- Templom is visszajutott a katolikus egyház birtokába. Az evangélikusok templom nélkül maradtak és csak a lelkésznél gyűlhettek össze Istent dicsérni. mert sokáig nem volt szabad templomot ebi élniük. Az 1682. évi országgyűlés azután megengedte a protestánsoknak, hogy ismét templomokat építhessenek, de csak Iából és csakis a város falain kívül. Még kőalsupot sem volt szabad lerakniuk. Görgey Ferenc kir. biztos az építendő késmárki evangélikus fatemplom helyéül a városfalon kívül eső utszél; csárdát jelölte ki. 1688- bah együtt volt a szükséges pénz és 1717-re elkészült a fatemplom, amely páratlan a maga nemében, Európa legnagyobb és legszebb fatemploma. Barokk stílusban épült a királyi svéd hajóépi- tőmester tervei szerint, amelyeket a, pénzt gyűjtő késmárkiaknak Stockholmban Károly svéd király engedélyével adott át. Ma inár szinte elképzelhetetlen az a nagy lelkesedés és önfeláldozás, a hitéletnek az a nagy mélysége, amellyel az akkori késmárkiak remélve, hittel, szeretette! és odaadással kezdtek neki a tem.p- lomépités nagy munkájának. A templom keresztalaku és dongábóltozatát vörös fenyőfából készült négy hatalmas faragott, oszlop tartja. Az óriási gerendákból összerótt; falakat kívül bemeszelték, belülről pedig deszkaburkolattal látták el. Templomi jellegét kintről tulajdonképpen csak a tetején elhelyezett néhány kereszt adja meg. Belseje, berendezése teljesen a katolikus templomokra emlékeztet. Menyezete a felhős égboltozatot ábrázolja, az alsó láthatáron a tizenkét apostollal, a karzatokat allegorikus, áhítatos gondolatokat keltő festmények és találó erkölcsi mondások ékesítik, amelyek egyszerűségükben is hatásosak. A barokk,stílű főoltár, négy korinthi oszloppal, szabadon lebeg, fölötte a Szentháromság. Az oltártól keletre Mózes van ábrázolva, amint- a törvénytáblákkal a Sinai- h cg yen térdel, mellette a monnybéli és földi. Jeruzsálem, továbbá az Atya-Úristen felhők fölött, lebegve, alatta Ábrahám és Pál, továbbá Krisztus a Gethsemanon imádkozva. Ezt a faragott szoboresoportozatot teljessé teszik Mária, János, Magdolna, Áron a füstölővel és Jákob alakjai, valamint az oltár mögött Lázár sírja és Krisztus dicsőítése. A renaissancestilü szószék hatalmas aranyozott angyalon nyugszik. Itt Jeremiás próféta, a négy evangélista és a diadalmas Krisztus képeznek faragott fari bnrosopoTtozatot. A templomnak öt kórusa van, az orgona tizennyolc változatú és 1719-ből való. A templom sekrestyéje kőből épült, ez vott az '' - zéli korcsma és később az evangélikus is- k 'a. helyisége. V templom mintegy ezer ember befogadására nll.almiaá, kon-strofcciéjp igajífco aagyftaorü Küldsttös érdekesség.©, hogy a lelkész a szószéken a templom minden részéből látható ép mert az akusztika kitűnő, hallható is. A falfestmények és a boltozat festményei rendkívül emelik a templom érdekes hatását és kidomborítják a boltozat büszkén szárnyaló vonalait. Az első lelkész, aki ebben a templomban prédikált, Perlicius Éliás volt, aki Lányi Dániel püspökkel együtt szentelte lel a templomot. Még ma is őrzik benne azt a könyvet, amelyben a két jámbor és lelkes késmárki polgár az idegen földön gyűjtőit adományokat feljegyezte és amelynek címlapja ezt az érdekes felírást mutatja: Verzeiohnis derer Wohl tátigke iten und Almosén so dureth hőbe Potentátén, Standé, Herrschatten, RepuMiquen, Gemeinen. aueh andere Religions-Genossene, sor Erbauung derer Zveyen Evangelischen Kircheu, Pfarr und Schulen íd dér Königl. Frey-Stadt Kaysersmarkt in Oberungam, auf Anhaltén derer abgefertigten Peputirten, riübmlichen dargereicht v erde n. Ugyancsak itt őrzik azokat a kéziratokat is, amelyekkel XI. Károly svéd király, a dán király é? a brandenburgi herceg a gyűjtést nem csupán engedélyezték, de egyenesen el is rendelték. De persze nem csupán a külföld, igy Délnémetország is — ahonnan egy nürnbergi polgár a templom közepén lógó nagy rézlusztert ajándékozta, — hanem a késmárki és környéki evangélikusok is nagy szeretettel segítettek a templom építésénél, igy Meister Müttermamn csupán 600 forintot kért az építés munkálataiért. Johann Lerch szobrász csak 325 forintot a faragxányokérl. Lnzsinezky Imre báró pedig, a landoki földesur ajándékozta a fa és a. deszkák legnagyobb részét. A íaépitészet e csodás és tiszteié íré méltó, remek alkotását most a bedölés veszedelme fenyegeti. A templomot, a magyarországi műemlékek országos bizottsága annakidején annyira rés Laurái tatta. hogy a végleges pusztulástól megmentették, ma azonban olyan állapotban van* h ogy nem csupán restaurálásra, hanem a falak kicserélésre is szükség van. hogy ez a nagy* szerű és páratlan szepességi műemlék megmaradjon. A késmárki evangélikus egyház meg is bízta gondnokát, hogy a fatemplom restaurálásának és fenntartásának kérdésével foglalkozzék, de van egy nagy és elháríthatatlan akadály: az egyháznak nincsen pénze arra. hogy a szükséges munkálatokat elvégeztethesse. legalább kétszázezer korona kellene arra, hogy a fatemiploiin fennmaradása biztosi Iható és további pusztulása, megakadályozható legyen, ennyi pénze pedig a késmárki evangélikus egyháznak, amelyre 'különösen az iskolák fenntartása ró igen nagy terheket, nincsen, de — sajna? — még ennél lényegesebben! kevesebbje se, amit a fateniplom restaurálására1 fordíthatna. Pedig ezeknek a munkálatoknak a keresztülvilek: rendkívül sürgős. A miiem lók-j elleg mellett egy másik, gazdaságilag igen fontos jelentősége is van a lóé sm árk i latom plomnak: a lőcsei Jakab-templom melleit a légiin* gyobb vonzóereje az idegeneknek, akik a Szepesi éget felkeresik és igy idegeniforgal- ini szempontból is fontos ;» templom fenn (adása. Aktiak ellenére azonban, hegy a munkálatok rendkívül sürgősek volnának, a műemlékek pozsonyi országos hivatala eddig még semmi tanujelét nem adta annak, mintha a késmárki evangélikus fateniplom sorsa iránt egyáltalában érdeklődne. Pedig ez a fatem- piom igazán az elsőrendű és egyedülálló műemlékek sorába tartozik és nem csupán az európai országokban, de Amerikában is ismeretes. Nincs olyan evangélikus történelmi, . vagy egyházi munka, amelyben a késmárki latéin p lomot ne említenék és le ne imák s számtalan külön értekező? jelent meg róla a külföldön is. Érthetetlen tehát a műemlékek országos hivatalának eddig tanúsított, közönye és elvárható, hogy a késmárki evangélikus fatemplom restaurálásának kérdésével sürgősen foglalkozni fog. (% V. dir.) A kaiiai feípyiseiiüftMlit illése Kassa, március 24, (Kassai szerkesztőségünk jelentése.) Kassa város képviselőtestülete pénteken délután ülést tartott, amelyen Muttnván- szky Vladimír dr. polgármester napirend előtt beszámolt prágai utjának eredmény őröl. Bejelentette, hogy a nemzet védelmi minisztérium a körei jövőben bizottságot küld Kassára a kaszárnyák régóta húzódó ügyének likvidálására. Tárgyalt, azonkívül a földművelésügyi minisztériumban a gazdasági iskola ügyéről, a. kereskedelmi minisztériumban pedig sikerült olyan eredményt elérnie, amely remélni engedi, hogy a szünetelő magnezitbánya üzemét rövidesen ismét megindíthatják, A polgármesteri beszámoló után Mason Milán, a kereskedem] és iparkamara elnöke kért szót és kimagyarázta február 28-án mondott beszédét, amelyet a képviselőtestület cseh nemzetiségű tagjai félreértettek és sértve érezték magukat, ( Fleischniann Gyula dr. kereszténye locta- lissta képviselőtestületi-tag ugyancsak napirend előtt tette szóvá a bankói fürdő bérletén -k ügyét. Ellene van az egyéves bérieteknek és javasolja, hogy a város tőkeerős csoportokkal, vagy egyénekkel lépjen érintkezésbe, akik megfelelő 'befektetéssel újjáépítenék a/, elhanyagolt fürdőt. A napirend első pontjaként Francisey dr. erdőtanácsos terjesztette elő referátumát a városi fa, értékesítéséről. Élénk vita után a képviselőtestület nagy szótöbbséggel elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint a város a folyó évben kitermelendő tölgyfáját Sdiwartz Józsefnek adja el 153.1*0 1 ormáért. a puliarát pedig a Koracb-cégoek adja el. A képviselőtestület ezután egyhangúlag megszavazta, a fűrésztelep! munkások 12.1)00 koronás segélyét, majd nagy szavazattöbbséggel meghosszabbította a kassai Vadászi ársulat és a csehszlovák Vadásztársaság városi terület- bérletét. V városnak a KMetsztovonszkói Villamossági rt.-gal kötőit szerzi'Lse szintén élénk vitát eredményezett s a kypvk JékMii’H több f ülsz ólaid a után úgy döntött, hogy a szerződés első részét, az úgynevezett „te- rületvédelmP* szerződést épp úgy, mini a második részt, az „áramvéteti szerződést*1 elfogadja. Végül a városi gözmüvek kazám á viriás.í vat kIk 'ZOtt a testület, i a .-/..-e ‘>rlöi .\ 'IrmAnyek m gbo"ga'é a ulán a '''30.00*! ' rév 1 m—"n- dőlést, az Első Brünni Gépgyáriak adta fok
