Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-23 / 69. (2290.) szám

A HAZUGSÁG MELLÉKVÁGÁNYA Mas TARJÁN ÖDÖN I stókét Igazoltuk, hogy az állaan­poilg ársági kérdésben a magyarság sorsa az kt ébő mema©toké íoöaüí a íegmos tohább. Be- biaonyi tóttal, hogy a flöldretonm a magyar kisebbség nemzeti birtokáUotmárLyábaiu ká­ros edtoiödást eredményezőit. Hivatalos sta­tisztikai adatokkal mutattuk ki, hogy Szlo- vensakénak és Ruszinszkónak az állami be­kulturára fordított kiadásaiból a raluikjei- szám arányunknál fogva megillető 53.8 inrillió koronából a magyar kisebbség mit sem látott Hic Rh.odius, hic sailta! Mondjanak le tehát a centralista politika képviselői az eddigi módszerekről és hagyjanak fel minden olyan kísérletükkel, amely a jogos kisebbségi sé­A azltovenszkői centralista sajtó a Prágai Miagyar Hírlap ellen folytatott rágalomhad- járataiban híven kitart eddigi módszerei mellett. Felvonultatja a hazugságok és Tá­gaknak hosszú sorát, szerepeltet kétes érté­kű tanukat, de egyetlen szóval sem tud és mer kitérni * Prágai Magyar Hírlap által becsületesen védelmezett magyar kisebbségi kérdés lényegére. Sbibm az egész undorító, házasságokon tolépütő sajtohadjáraíban akad a ml ré- ■sttntore vigasztaló momentum i®. lágy latin fctfaanoabdáa szerint: Qaean Deus perdere vwK, detoeaitat práos. Ha ex a közmondás Igaz, joggal következtethetdink a centraMz- mos aajtőhad-járatának ugy értelmi, mint taktikai sztovomaláiből arra, hogy az Isten Bern szánt ennek m államra és népekre egy- mént káros politikai irányzatnak, valamint hégniseMűnek hoascro életet. Ha^yíote® korlasoiisággai purosaR ’áaücW famercrttonoég kel ahhoz, hogy valaki még jbm ia a kftsvéSemény hazug mformáLáea teán fcteédfetezwu a centralista pártok ki- •ébbségpoltlkiii rendszerének fenntartá­sával A támadásokat éppen, e dkk szerzőjének m csehszlovák demokráciáról közölt tainulsmá- esya indította meg. Az abban foglalt, hivata­los statisztikából vett adatokra a kormány­párti pénzen kitartott wsíftó érdemben még egy szóval sem tudott válaszolná. Meg sem kísérelte az adatok bármelyikének a mag- cáfolását, holott nyilvánvaló, hogy ha erre meg lett volna a lehetősége, egy pillanatig sem habozott volna azt megtenni. Félre tehát a hazugságokkal és a nép- bolonditásnak lelkiismeretlen, eszközeivel! líagyon tévednek a centralizmus szlovén®- kői sajtőképviselői, ha azt hiszik, hogy a Szüovemszkón kiépíteni elmulasztott vasúti vonalakat a rágalom és hazugság mellék- vágányaival pótolhatják. Ezzel ugyan nem teszik olcsóbbá a szlovenszkói termelést és nem kárpótolják vele az őslakosságot azért az általam kimutatott két és fél milliárd ko­ronán yi veszteségért, amellyel az elm/ult 11 esztendő alatt csupán a csehszlovák állam- vasul tarifapolitikaja következtében szegé­nyebbek lettünk. Azon, hogy a fogyatékos erkölcsi érzékkel bíró emberek másokat a saját szemszögük­ből ítélnek meg, nem csodálkozunk, ők, akik pénzért árulják a hazugságot és a nyil­vánosságot egyéni érdekből hamisan infor­málják, nem értik meg azt, hogy a 11 év óta a (kulturális és gazdasági leromlásnak napról napra keserűbb kenyerét fogyasztó magyar kisebbségnek vannak önzetlen harcosai. Ezek nem várhatnak és nem várnak senkid­től anyagi elismerési, legfeljebb a becsületes magyar nép részéről a kötelességteljesités elismerését. Minikéit tehát, akik becsülettel járunk a magunk választotta utakon, éppen erkölcsi WftényCtok tudata tant meg a szlovén szkói és nmátanekői magyar kisebbség érdekében ál- Iftaponiunk mcüeH. Sem a kormánypárti yémxm kStartott sajtó csábosai, sem a kicsi­nyen és igaztalan kelílemetlenkedésék nem tán Ion Ihatnak meg harcunkban. IA ihac7ugcágobkal és rágalmakkal, beniöttn­ket elnémítani nem lehet. A bíróságtól nem félünk, ímert a lelkiismeretünk tiszta. A Prágai Magyar Hírlap pedig, mely immár 8 esztendeje szolgálja becsülettel a magyar ki­sebbség ügyét, továbbra is a mi kisebbségi sorsunk szenvedéseinek hűséges szószólója lesz, mindaddig, amiig szenvedéseink okait meg nem szümtetik. Vannak dolgok, amelyekről vitatkozni le­het: s ahol meg .lehet érteni a mások állás- pontját De csak megvetés lehet azoknak «s osztályrésze, akik tudatosan váMiják a ha­zugság szószólóinak szerepét. Tessék tehát megcáfolni állításainkat Mi bebizonyítottuk, hogy a szlovénszkéi ée ruszinszkőd magyar tanulók száma 'rövid né­hány esztendő alatti 30 azánaMkkaá csökkent. Igami bak, hogy « magyar iskolák száma 8ft szásas’lékfcal kevesebb, .nrinrt amerrnyi heti­vételekből való részesedése nem éri el a be­vételekhez nyújtott hozzájárulásának alig egykarmadát A csehszlovák vasút 2.5 imil- liárddaJ. szedett be Szlovén szkó és Iluszánsz- kő őslakosságától több fuvart, mint amennyi az egyenlő elbánás elve alapján megillette volna. Az állam dologi kiadásainál a károso­dásunk, a közteherviselésben való részese­désünk figyelembevétele mellett jóval meg­haladta a 10 milliándoit. Ismertettük a ma­gyar pénzintézetek pusztulását igazoló sta­tisztikát és igazoltuk ugyancsak hivatalos adatokkal, hogy a pénzintézetek betétamel- kedé9éíből 5 százaléknál valamivel több jut Szlovenszkóra és Ruszinszkóra, anig 94.4 szá­zaléka a bedétszaporuilatoak a történelmi or- sságofera esik. !És még egy adat MSRtofösen az agrárpárti magyarok részér©: ibebizonyiitottrak azt is, hogy a földmivelésügyt tárca mezóg" xiaságí reltmek becsületes orvoslásának előmozd Ká­sa helyett sérelmeinket isméi a hazugság és rágalom mellékvágányára akarja tolni. Min­den ilyen kísérlet meddő és teljesen hiába­való. Sem intézményeink, sem az egyesek megrágalmazása és becsületének bemocsko- lására irányuló kísérleteik nem fogják igaz­ságunk fényéi: elhomályosítani. Amíg állítá­saink. helyességét meg nem cáfolják, a mi elhangattatásunkra es&k egy mód van; isten és ember előtt jogosnak étfc- meri köreteiéscink feljesiíésa. Ezért küzdeni fogunk kő römszak adtáig, ezen szándékunktól semmiféle özöne a hazugság­nak és a rágalmaknak bennünket eltántori- tasai nem fog, mert őrhelyünkön visszatart egy olyan hatalmas erő, melyet nem ölhet­nek (ki belőlünk: a magyar kisebb*év iránti kötele sségérzetünk. A londoni flottajmfirencia csődje snlfos következményekkel járna! járna! Ki okozta a fiaskót! - Ugyanaz az eredmény, mint 1927-ben Senfken — A franciák nehéz helyzete — London, március 22. A franciák tegnapi elutazás kaíasztrófahangulatot teremtett a londoni konferencián. MacDooald a* utolsó pillanatig optimista maradt, de amikor teg­nap este megtudta, hogy Briand és Táróién után a többi párisi miniszter is elutazott az angol fővárosból, nem türtőztette többé ma­gát s mint tegnapi számunkban közöltük, nem éppen a leghizelgőbben nyilatkozott a francia delegációról. A konferencia a kitűzött célt semmiesetre sem éri el. Flottal elszere­lésről szó sem lehet a a legtöbb, amit a tör­téntek után a hatalmak elérhetnek, az 1980- tól 1935-ig terjedő flottaépitéei moratórium és a konferencia bizonytalan időre való ed­itál ászt ása lehet. Ez az eredmény kevés és sráiíalomTamélté. A londoni konferencia, — ha az utolsó pilla­natban csoda nem történik — ugyanolyan fiaskóval végződik, mint 1927-ben a genfi le- íegyverkezéei konferencia zárult Méltán mon­dotta tegnap az egyenes és brutális Snow- den: „Még egy ilyen konferencia és az uj világháború küszöbön áll!" Nehéz eldönteni, hogy ki okozta a kudar­cot Egyik hatalom a másikra tólja az ódi­umot, de a két legjobban terhelt delegáció kétségtelenül az olasz és a francia, de ezek közül is leginkább az utóbbi Az angolszász hatalmaknak és Japánnak aránylag könnyű dolguk volt: a pacific-paktum megkötését és a távoli vizek flottáinak lefegyverzését min­den idegen befolyástól mentesen, elhatároz­hatták volna, mert a Londonban lévő három tengeri nagyhatalom korlátlan ura az óce­ánoknak ■ ha egyszer elhatározzák, hogy kölcsönösen végrehajtják a lefegyverzést, ön­magokon kívül máshotraét nem fenyegeti őket veszély. Ezzel szemben a két kontinentális flotta,ha­talom kénytelen egymás rivaiitasán kívül a Londonban meg nem jelent hatalmak flot­táitól ée közvetve szárazföldi hadseregeitől is tartani, így legfőképpen Németország­tól és 0ro8zoi*sságiéi. Franciaország és Olaszország között az utóbbi években különben is egyre nő az ellentét » a két hatalom húsba vágó rivalitását nem le­het oly egyszerűen és puszta szép szavakkal eliminálni, mint az egymástól gazdaságilag és politikailag független Japán, Anglia vagy Amerika többnyire felfújt és presztizsjelen- tőségü ellentéteit Európában létérdekről van szó, az országok biztonságáról és igy — sajnos — nem cso­dálkozhatunk, ha a két kontinentális hata­lom szinte túlzott óvatossággal járt el. Olaszország flottaparitást kíván Franciaor­szággal, mig Franciaország három tengerére és sokféle érdekeltségére hivatkozva leg­alább 35—40 százalékkal nagyobb flottát kö­vetel, mint Itália. Egyik hatalom sem enge­dett s ez volt a* a pont, ahol a konferencia először vallott csődöt Mindazonáltal az úgy­nevezett földközi-tengeri problémán segíteni lehetett volna, ha Franciaország az általános világbiztousági szerződés megkötésének hij- ján nem állít olyan magas kvótát flottája szá­mára, ami a további tárgyalásokat nyomban illuzórikussá tette. A párisi delegáció nyelnszáseaer torma há­lóteret követed, asas csaknem annyit, mint amennyi Amerikára, vagy Angliára jutott Ha a konferencia ebbe beleegyezik és az an- gol-amerikai-japán tonna számot csökkenti, akkor Franciaország nemcsak, a szárazföddön őa a levegőíecu vált volna a világ leghatalma­sabb katonai hatal má vá, hanem a tengeren is döntő jelentőségű pozíció? foglalt volna ei VlsBOVüt megérthető, Francíaorsaág álláspont­ja, is. A párisi kormány nem hajlandó könnyel­műéin leszerelni, anélkül, hogy biztosítékot tte kapna. ma,i status quo-járnak minden körülmé­nyeik között való megőrzésére. Anglia, de legfőképpen Amerika, nem hajtan dó a focarooí szerződés garantálásához ha­sonló általános garanciát vállalni minden olyan háborús esetre, amelyben Franciaor­szág a megtámadott fél s e garanciák, azaz az általános biztonsági szerződés nélkül, Franciaország nem mondhat le fegyveres vé­delmi eszközeinek kiépítéséről. Briand világosan kijelentette: Csak, ha a világ legtöbb állama azonnal Franciaország mellé áü. amint valaki megtámadja, mondhat le Francia- ország a fegyverek jogáról. Amerika ily mesz- szemeuő szankciókkal járó szerződésbe nem egyezhetik bele s igy a londoni konferencia nem érhetett el eredményt. Tardieu &®fe^nti a csstóS! Páris, március 22. Tardieu miniszterelnök és Briand külügyminiszter tegnap Parisban értekezletet tartott a londoni flottakonferen­cia állásáról A neggeli lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a londoni nagy leszerelé­si vállalkozás csődöt mondott. Tegnap az angol fővárosban másról nem is beszéllek, mint arról, vájjon a konferenciát hat hónap­ra, vagy bizonytalan időre napolják el és vájjon elfogadható-e az 1936-ig tartó „fegy­verkezési vakáció* terve. E rendkívül sze­rény célok körül is számtalan nehézség me­rült fel, főiéig Amerika és Olaszország részé­ről, mert e* a két hatalom a kudtarc után mindenáron flottájának kiépítésére törd.szik. A Petit Párisién szerint a helyzetre való te­kintette! Tardieu és Briand elhatározták, hogy egyelőre nem utaznak vissza Londonba. Tardieu a konferencia tartama alatt egyál­talában nem utazik át,Briand legfeljebb egy­szer, rövid Időre, hogy elkerülje azt a látsza­tot, mintha n konferencia kadaréért Francte- ország viselné a felelősséget. London, itnáirciUB 22. Tardieu érte: Kelte MacDonaJdot, hogy a francia mines/terek mindaddig nem vesznek részt a londoni ko«­mr Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 12 oldalas képes melléklet nélkül "ü **f ms szAmoik képes héitei 32 oum Ara a Korona (2290) sxátkM « W&Sá^RI«$9S * 1930 március 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkóz és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská «lic« negyedévre 76, havonta 26 Kő: külföldre: l'i'h '] 12, IL emelet Telefon: 30311 —- Kiadó­évente 450, félévre 22ő, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlltZKQZ TlCLpilCipjQ Feleiéi szerkesztő* hivatal: Prága IS,, Panská u! 12/II1.—r Tfr* havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DXIIRANY1 LAS3L0 FGROACH GÉZA lefon:34184, — Sürgönyeim;Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom