Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-23 / 69. (2290.) szám
A HAZUGSÁG MELLÉKVÁGÁNYA Mas TARJÁN ÖDÖN I stókét Igazoltuk, hogy az állaanpoilg ársági kérdésben a magyarság sorsa az kt ébő mema©toké íoöaüí a íegmos tohább. Be- biaonyi tóttal, hogy a flöldretonm a magyar kisebbség nemzeti birtokáUotmárLyábaiu káros edtoiödást eredményezőit. Hivatalos statisztikai adatokkal mutattuk ki, hogy Szlo- vensakénak és Ruszinszkónak az állami bekulturára fordított kiadásaiból a raluikjei- szám arányunknál fogva megillető 53.8 inrillió koronából a magyar kisebbség mit sem látott Hic Rh.odius, hic sailta! Mondjanak le tehát a centralista politika képviselői az eddigi módszerekről és hagyjanak fel minden olyan kísérletükkel, amely a jogos kisebbségi séA azltovenszkői centralista sajtó a Prágai Miagyar Hírlap ellen folytatott rágalomhad- járataiban híven kitart eddigi módszerei mellett. Felvonultatja a hazugságok és Tágaknak hosszú sorát, szerepeltet kétes értékű tanukat, de egyetlen szóval sem tud és mer kitérni * Prágai Magyar Hírlap által becsületesen védelmezett magyar kisebbségi kérdés lényegére. Sbibm az egész undorító, házasságokon tolépütő sajtohadjáraíban akad a ml ré- ■sttntore vigasztaló momentum i®. lágy latin fctfaanoabdáa szerint: Qaean Deus perdere vwK, detoeaitat práos. Ha ex a közmondás Igaz, joggal következtethetdink a centraMz- mos aajtőhad-járatának ugy értelmi, mint taktikai sztovomaláiből arra, hogy az Isten Bern szánt ennek m államra és népekre egy- mént káros politikai irányzatnak, valamint hégniseMűnek hoascro életet. Ha^yíote® korlasoiisággai purosaR ’áaücW famercrttonoég kel ahhoz, hogy valaki még jbm ia a kftsvéSemény hazug mformáLáea teán fcteédfetezwu a centralista pártok ki- •ébbségpoltlkiii rendszerének fenntartásával A támadásokat éppen, e dkk szerzőjének m csehszlovák demokráciáról közölt tainulsmá- esya indította meg. Az abban foglalt, hivatalos statisztikából vett adatokra a kormánypárti pénzen kitartott wsíftó érdemben még egy szóval sem tudott válaszolná. Meg sem kísérelte az adatok bármelyikének a mag- cáfolását, holott nyilvánvaló, hogy ha erre meg lett volna a lehetősége, egy pillanatig sem habozott volna azt megtenni. Félre tehát a hazugságokkal és a nép- bolonditásnak lelkiismeretlen, eszközeivel! líagyon tévednek a centralizmus szlovén®- kői sajtőképviselői, ha azt hiszik, hogy a Szüovemszkón kiépíteni elmulasztott vasúti vonalakat a rágalom és hazugság mellék- vágányaival pótolhatják. Ezzel ugyan nem teszik olcsóbbá a szlovenszkói termelést és nem kárpótolják vele az őslakosságot azért az általam kimutatott két és fél milliárd koronán yi veszteségért, amellyel az elm/ult 11 esztendő alatt csupán a csehszlovák állam- vasul tarifapolitikaja következtében szegényebbek lettünk. Azon, hogy a fogyatékos erkölcsi érzékkel bíró emberek másokat a saját szemszögükből ítélnek meg, nem csodálkozunk, ők, akik pénzért árulják a hazugságot és a nyilvánosságot egyéni érdekből hamisan informálják, nem értik meg azt, hogy a 11 év óta a (kulturális és gazdasági leromlásnak napról napra keserűbb kenyerét fogyasztó magyar kisebbségnek vannak önzetlen harcosai. Ezek nem várhatnak és nem várnak senkidtől anyagi elismerési, legfeljebb a becsületes magyar nép részéről a kötelességteljesités elismerését. Minikéit tehát, akik becsülettel járunk a magunk választotta utakon, éppen erkölcsi WftényCtok tudata tant meg a szlovén szkói és nmátanekői magyar kisebbség érdekében ál- Iftaponiunk mcüeH. Sem a kormánypárti yémxm kStartott sajtó csábosai, sem a kicsinyen és igaztalan kelílemetlenkedésék nem tán Ion Ihatnak meg harcunkban. IA ihac7ugcágobkal és rágalmakkal, beniöttnket elnémítani nem lehet. A bíróságtól nem félünk, ímert a lelkiismeretünk tiszta. A Prágai Magyar Hírlap pedig, mely immár 8 esztendeje szolgálja becsülettel a magyar kisebbség ügyét, továbbra is a mi kisebbségi sorsunk szenvedéseinek hűséges szószólója lesz, mindaddig, amiig szenvedéseink okait meg nem szümtetik. Vannak dolgok, amelyekről vitatkozni lehet: s ahol meg .lehet érteni a mások állás- pontját De csak megvetés lehet azoknak «s osztályrésze, akik tudatosan váMiják a hazugság szószólóinak szerepét. Tessék tehát megcáfolni állításainkat Mi bebizonyítottuk, hogy a szlovénszkéi ée ruszinszkőd magyar tanulók száma 'rövid néhány esztendő alatti 30 azánaMkkaá csökkent. Igami bak, hogy « magyar iskolák száma 8ft szásas’lékfcal kevesebb, .nrinrt amerrnyi hetivételekből való részesedése nem éri el a bevételekhez nyújtott hozzájárulásának alig egykarmadát A csehszlovák vasút 2.5 imil- liárddaJ. szedett be Szlovén szkó és Iluszánsz- kő őslakosságától több fuvart, mint amennyi az egyenlő elbánás elve alapján megillette volna. Az állam dologi kiadásainál a károsodásunk, a közteherviselésben való részesedésünk figyelembevétele mellett jóval meghaladta a 10 milliándoit. Ismertettük a magyar pénzintézetek pusztulását igazoló statisztikát és igazoltuk ugyancsak hivatalos adatokkal, hogy a pénzintézetek betétamel- kedé9éíből 5 százaléknál valamivel több jut Szlovenszkóra és Ruszinszkóra, anig 94.4 százaléka a bedétszaporuilatoak a történelmi or- sságofera esik. !És még egy adat MSRtofösen az agrárpárti magyarok részér©: ibebizonyiitottrak azt is, hogy a földmivelésügyt tárca mezóg" xiaságí reltmek becsületes orvoslásának előmozd Kása helyett sérelmeinket isméi a hazugság és rágalom mellékvágányára akarja tolni. Minden ilyen kísérlet meddő és teljesen hiábavaló. Sem intézményeink, sem az egyesek megrágalmazása és becsületének bemocsko- lására irányuló kísérleteik nem fogják igazságunk fényéi: elhomályosítani. Amíg állításaink. helyességét meg nem cáfolják, a mi elhangattatásunkra es&k egy mód van; isten és ember előtt jogosnak étfc- meri köreteiéscink feljesiíésa. Ezért küzdeni fogunk kő römszak adtáig, ezen szándékunktól semmiféle özöne a hazugságnak és a rágalmaknak bennünket eltántori- tasai nem fog, mert őrhelyünkön visszatart egy olyan hatalmas erő, melyet nem ölhetnek (ki belőlünk: a magyar kisebb*év iránti kötele sségérzetünk. A londoni flottajmfirencia csődje snlfos következményekkel járna! járna! Ki okozta a fiaskót! - Ugyanaz az eredmény, mint 1927-ben Senfken — A franciák nehéz helyzete — London, március 22. A franciák tegnapi elutazás kaíasztrófahangulatot teremtett a londoni konferencián. MacDooald a* utolsó pillanatig optimista maradt, de amikor tegnap este megtudta, hogy Briand és Táróién után a többi párisi miniszter is elutazott az angol fővárosból, nem türtőztette többé magát s mint tegnapi számunkban közöltük, nem éppen a leghizelgőbben nyilatkozott a francia delegációról. A konferencia a kitűzött célt semmiesetre sem éri el. Flottal elszerelésről szó sem lehet a a legtöbb, amit a történtek után a hatalmak elérhetnek, az 1980- tól 1935-ig terjedő flottaépitéei moratórium és a konferencia bizonytalan időre való editál ászt ása lehet. Ez az eredmény kevés és sráiíalomTamélté. A londoni konferencia, — ha az utolsó pillanatban csoda nem történik — ugyanolyan fiaskóval végződik, mint 1927-ben a genfi le- íegyverkezéei konferencia zárult Méltán mondotta tegnap az egyenes és brutális Snow- den: „Még egy ilyen konferencia és az uj világháború küszöbön áll!" Nehéz eldönteni, hogy ki okozta a kudarcot Egyik hatalom a másikra tólja az ódiumot, de a két legjobban terhelt delegáció kétségtelenül az olasz és a francia, de ezek közül is leginkább az utóbbi Az angolszász hatalmaknak és Japánnak aránylag könnyű dolguk volt: a pacific-paktum megkötését és a távoli vizek flottáinak lefegyverzését minden idegen befolyástól mentesen, elhatározhatták volna, mert a Londonban lévő három tengeri nagyhatalom korlátlan ura az óceánoknak ■ ha egyszer elhatározzák, hogy kölcsönösen végrehajtják a lefegyverzést, önmagokon kívül máshotraét nem fenyegeti őket veszély. Ezzel szemben a két kontinentális flotta,hatalom kénytelen egymás rivaiitasán kívül a Londonban meg nem jelent hatalmak flottáitól ée közvetve szárazföldi hadseregeitől is tartani, így legfőképpen Németországtól és 0ro8zoi*sságiéi. Franciaország és Olaszország között az utóbbi években különben is egyre nő az ellentét » a két hatalom húsba vágó rivalitását nem lehet oly egyszerűen és puszta szép szavakkal eliminálni, mint az egymástól gazdaságilag és politikailag független Japán, Anglia vagy Amerika többnyire felfújt és presztizsjelen- tőségü ellentéteit Európában létérdekről van szó, az országok biztonságáról és igy — sajnos — nem csodálkozhatunk, ha a két kontinentális hatalom szinte túlzott óvatossággal járt el. Olaszország flottaparitást kíván Franciaországgal, mig Franciaország három tengerére és sokféle érdekeltségére hivatkozva legalább 35—40 százalékkal nagyobb flottát követel, mint Itália. Egyik hatalom sem engedett s ez volt a* a pont, ahol a konferencia először vallott csődöt Mindazonáltal az úgynevezett földközi-tengeri problémán segíteni lehetett volna, ha Franciaország az általános világbiztousági szerződés megkötésének hij- ján nem állít olyan magas kvótát flottája számára, ami a további tárgyalásokat nyomban illuzórikussá tette. A párisi delegáció nyelnszáseaer torma hálóteret követed, asas csaknem annyit, mint amennyi Amerikára, vagy Angliára jutott Ha a konferencia ebbe beleegyezik és az an- gol-amerikai-japán tonna számot csökkenti, akkor Franciaország nemcsak, a szárazföddön őa a levegőíecu vált volna a világ leghatalmasabb katonai hatal má vá, hanem a tengeren is döntő jelentőségű pozíció? foglalt volna ei VlsBOVüt megérthető, Francíaorsaág álláspontja, is. A párisi kormány nem hajlandó könnyelműéin leszerelni, anélkül, hogy biztosítékot tte kapna. ma,i status quo-járnak minden körülményeik között való megőrzésére. Anglia, de legfőképpen Amerika, nem hajtan dó a focarooí szerződés garantálásához hasonló általános garanciát vállalni minden olyan háborús esetre, amelyben Franciaország a megtámadott fél s e garanciák, azaz az általános biztonsági szerződés nélkül, Franciaország nem mondhat le fegyveres védelmi eszközeinek kiépítéséről. Briand világosan kijelentette: Csak, ha a világ legtöbb állama azonnal Franciaország mellé áü. amint valaki megtámadja, mondhat le Francia- ország a fegyverek jogáról. Amerika ily mesz- szemeuő szankciókkal járó szerződésbe nem egyezhetik bele s igy a londoni konferencia nem érhetett el eredményt. Tardieu &®fe^nti a csstóS! Páris, március 22. Tardieu miniszterelnök és Briand külügyminiszter tegnap Parisban értekezletet tartott a londoni flottakonferencia állásáról A neggeli lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a londoni nagy leszerelési vállalkozás csődöt mondott. Tegnap az angol fővárosban másról nem is beszéllek, mint arról, vájjon a konferenciát hat hónapra, vagy bizonytalan időre napolják el és vájjon elfogadható-e az 1936-ig tartó „fegyverkezési vakáció* terve. E rendkívül szerény célok körül is számtalan nehézség merült fel, főiéig Amerika és Olaszország részéről, mert e* a két hatalom a kudtarc után mindenáron flottájának kiépítésére törd.szik. A Petit Párisién szerint a helyzetre való tekintette! Tardieu és Briand elhatározták, hogy egyelőre nem utaznak vissza Londonba. Tardieu a konferencia tartama alatt egyáltalában nem utazik át,Briand legfeljebb egyszer, rövid Időre, hogy elkerülje azt a látszatot, mintha n konferencia kadaréért Francte- ország viselné a felelősséget. London, itnáirciUB 22. Tardieu érte: Kelte MacDonaJdot, hogy a francia mines/terek mindaddig nem vesznek részt a londoni ko«mr Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 12 oldalas képes melléklet nélkül "ü **f ms szAmoik képes héitei 32 oum Ara a Korona (2290) sxátkM « W&Sá^RI«$9S * 1930 március 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkóz és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská «lic« negyedévre 76, havonta 26 Kő: külföldre: l'i'h '] 12, IL emelet Telefon: 30311 —- Kiadóévente 450, félévre 22ő, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlltZKQZ TlCLpilCipjQ Feleiéi szerkesztő* hivatal: Prága IS,, Panská u! 12/II1.—r Tfr* havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DXIIRANY1 LAS3L0 FGROACH GÉZA lefon:34184, — Sürgönyeim;Hírlap, Praha
