Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-02 / 51. (2272.) szám

^M<mtA^AGÍARHTRIifiR 9 KOMMENTÁROK — MAGYAR DIÁKSZEMLE — Vafamf mégis készül és a azíóveöezkói ma­gyar fiatalság — avautgardejának töméntelen fintora és dontóihotériája után, ne firtassuk, — utlran van a cél felé. Istenem, mi a cél? Eé^i prágai éjszakák bömbölő és velőkig ható vi­táiban, a szürke hidaJkon, a ködben, rohamlé- pésekben vágtatva a viaskodó gondolatok után, hányszor beszéltünk e óéiról Kesslerrel, aki az<óta a sors kiszámíthatatlan játéka foly­tán Balogh lett! A cél egyelőre a nyugodt, józan munka, a szertelenség letörése, a becsületes és építő mű­veltség elérése, a tiszta, szociális gondolkozás- mód, mélyreható magyar demokrácia, hálvány- romtbolá* és — europemíon, hogy Unamuno kedve* uj kifejezésével éljek. Most, évek múlva, annyi elhajlás ée meg- nemértés után (tudom, hogy egyedül a távol­ság tette) a kezembe adnak egy nyugodtvo- nalu füzetet: a Magyar Diákszemlének, a szlo­vén szk ói magyar egyetemi hallgatók intern folyóiratának első számát, amely nem rossz pamflet többé, hanem a diákok egységes aka­ratából keletkezett program ós beszámoló, va­lami olyasféle, amit diplomáciád nyelven „rap- port“-nak neveznek és rendkívül üdvös dolog. Ez nem szel'lemidézés többé — az asztaltáneal­tatás kómikumával terhelve —, hanem egy itt* .járt jóságos szellem építő hatásának a nyoma, bizonyos mértékig eredmény, kifejlődés, kris­tályosodás. Az objektív szemlélő észreveszi, hogy a Diák-szemle első számának tartalma két részre oszlik: az egyik a fiatal generáció elvi megalapozása, a másik a reális munka be­mutatása, vagy kitervezé&e. Az elsőről a két ■szerkesztőnek cikkei szóinak: Győry Dezsőé, akit a fiatalság az Ujareu Magyarok gondola­tának költői megfoga’mazása cta mintegy fáklyafényének tekint és most meghívott a lap főszerkesztőjének és Brogyáni Kálmáné, a fiuk kulturreferenséé, a lap szerkesztőjéé, aki leve­lében először szól arról, amit a magam részé­ről a diákmozgalom ősidejétől fogva a siker titkának tekintettem: a túlméretezés letörésé­ről és az objektív ténymegállapításokról. Hogy mi a szlovenszkói uj magyar generáció elvi ■alapja, az az eszme, amire mozgalmuk fölépüi? A Magyar Diákszemle első számából újra csak azt látjuk, amit mindeddig láttunk: az elvi megalapozás nem szárnyalja fcul a pagy vágy kritériumát, azét a vágyét, amely tapogatózva, kábán keres kiutat a kátyúból. De ennyi elég. Különösen elég akkor, amikor a bizonytalan és félénk alapelvek mögé reális tettek 6« ered­mények sorakoznak. Az átmenetet az elvi megalapozástól a reá­lis munkába az uj generációnál szemmellátha­tó an az irodalom tölti be. Féiíg-meddig még eszane és elv, félig már realitás, amivel foglal­kozni kell, boncolni, miveim, tanulni, magya­rázni. A Diákszemlében —- mint általában a diákság avuntgardeiában — az irodalmi arbi- ter szerepét Peéry Dezső tölti be. Most, stílu­sához hiven, a magyar regényirodalom szociá­lis kérdéseiről ir, valljuk be, meglepő érett­séggel és sok tekintetben ujareu princípiumok­kal. Természetesen fiatalsága borhibáiból nem tad kibontakozni, ami elsősorban a szokásos ^épáter le bourgeois“ alkalmazásában látszik, mert azt hinné, hogy vétkezik önmagával szemben, ha nem vágná le, amit mások be­csülnek és nem dicsérné, amit mások levág­nak. Ebből néha mulatságos dolgok jönnek ki, s előfordul, hogy egy-egy szelíd szlovenszkói irodalmi alkotás javára lecsepflli a világiroda.- k>m generációkat kifejlesztő standard müveit, amelyek puszta dinamikájuk miatt is kegyel­met érdemelnek. Sebaj, ez a fiatalság attitűdje 9 elmúlik, mint a bárányhimlő és épp úgy ve­szélytelen, mint a félreértett „nyegle intelek- tuaiizmus“ ostorozdf«a annak a részéről, akinek minden szavából kiérezni, hogy a legjobb utón van az individualista ée schöngeist-oló intellek- tualizmuB felé. A folyóirat legértékesebb része az elvégzett és elvégzendő munka bemutatása. Komoly ta­nulmányozásra és mély meggyőződésre vall : Horváth Ferenc cikke a magyar parasztkér- déSTÖl, ámbár véleményem szerint az indusz- trializá Ideára hajló modern világban, ahol a munkás a legnagyobb probléma, s a mezőgaz­dasági válság, vagy az orosz radikális megol­dás (a parasztság faiankszterezése) háttérbe szorítja a paraszt-írdivid5um jelentőségét, a parasztkérdést nem illeti meg az a centrális hely, amelyet a fiatalság Szabó Dezső romanti­kája nyomán neki juttat. — A diákmozgalmak s a működő szemináriumok bemutatása alkotja a füzet legmegszivlelendőbb részét. Valaraeny- nyi szlovenszkói magyarnak át kellene olvasni e sorokat, hogy megtanulja tisztelni a fiatal­ságot. s lássa, hogy a néha puffogó szavak homlokzata mögött értékes munka folyik. Olyan ez, mintha egy kitűnő iskolát egy gics- eses épületben helyeztünk volna el: nem sza­bad az idomtalan külszínről a belső tartalomra következtéim. A fiuk dolgoznak. Olvassák el Duka-Zólyomi Norbert dr. cikkét (a 'lap ki­adója különben) a diákmoz estimák uj tartal­máról, Cottely cikkét a diákmozgalmak kül­ügyi helyzetéről, s főleg a szemináriumok be­számolóit (például Balogh energiától duzzadó sorait a magyar tanítóság megújhodásáról és az ezen a téren máris elvégzett munkáról) — a nem hiszem, hogy bárki szivében egyetlen Tojsez gondolat maradna ifjúsági avantgarde- i unt tevékenységéről A megfogalmazás néhol éle* ós divatos (mint Tévééessy cikkében), de a mag jó és az eredmény, vagy legalább a szándék tisztességes. A mi szempontunkból — a P. M. H. szem­pontjából — jóleső és kellemes meglepetés a Diákézemle utolsó cikke, amely a szlovenszkói magyar diák mozgalmak kibontakozásáról wsóL Azt látjuk belőle, hogy a P. M. H. szerepe óriási volt e mozgalom történetében: a kez­dettől, a prágai MAKK alakításától, a Szent György-Körtől, a Sarló eezmekörének sndivi- dnáfce be-hajtogatásától Győry Dezsőnek és a P. M. EL többi munkatársának elementáris szerepén át addig a 150.000 koronáig, amit a P. M. H. gyűjtött a diákoknak, s addig a mun­káig, amely számos ellenakció ellenére a P. M. EL-ból indult ki ée az érseknjrári diákbékéig vezetett, mindenütt találkozunk lapunk és la­punk munkatársainak nevével. Hálátlanság volna, ha az ifjúság megfeledkezne erről Mint ahogy hálátlanság, ha egyesek, félreértve ben­Nedves falak szárazzá tétele „áramló levegő" módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schuíz gőzt ég 5 agy árak r. L speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6. nflnket, megtámadnak a fiuk közül — Futgort is —, agy, hogy az ember csak józansága ée szeretető teljes összpontosításával érheti eE, hogy ne feleljen egy kegyetlen levéllel melyet Keíeieurópa Fenséges Császáraihoz oimswtfc volna. Szerencsére megjött es a DVákazmofo — amelyet vabanennyi magyarnak át kebese olvasnia — * a harag elpárolgott mint a kám­for « a régi szeretet eiőeugárzott, Ezek után építésze készen a kő, ée ©Hérics* zett az a pillanat, amikor a diákság lejózanolt avantgarde-ja kitűnő kvalitásai ée vitakzmosa telje* bekapcsolásával résztvehet abban a nagy kultúrába munkában, amit a fiatal szlo­venszkói magyar írók, publicisták, vezetők és harcosok a közel jövőben megkezdenek a wlo- venszkói magyar kulturális atmoszféra végle­ges kitísztázására. A terv megalapozott, ée ae uj munka jegyében fog állni A Magyar Diák- szemle ei«ó száma bebizonyítja, hogy a fiatal­ság megérett, tónőtt a dedóból és egyenrangú félként bekapcsolódhatok a felnőttek akciójá­ba. Szent a béke és a jövendő vár. FÜLGOR. UJ KOROMRA KÉSZÜL? Közei lét ezer munkást bocsátottak el eddig a rózsahegyi textiígyárbóí Leszerelik az egész üzemet és Náchodha viszik át? — Olyan munkások is vannak az etho® csátottak között, akik már harminchat éve állottak a gyár gépei mellett céhó híresztelés azonban nem talált hitelre s kétkedéssel fogadják azt a fámát is, hogy a Mauthner-müvek kárpótlásképpen seJyean- gyártásna rendezkednek be. A helyzet ma az, hogy közel félezer munkást már elbocsátottak s a gyár termelését redukál­ták. Alig valószínű, hogy az egész gyárat vin­nék el gépestül, de munkások nélkül Náchodba, sokkal inkább felel meg a valóságnak az a fel­tevés, hogy az ugyanazon érdekszférába tartozó textáígyáraik közös akciójáról vau ezó. Osak azt nem tudni, hogy a konszern egyéb üzemeiben milyen arányú a létszámcsökkentés és a munkakorlátozás és hogy a rózsahegyi elbocsátások s üzemredu- kálások arányban varrnak-e a többi konszern- üzem bascorió intézkedéseivel. London, márcsUis 1. A Daily News jelen­tése szerint az akóház csütörtöki esemé­nyeinek hatása alatt Llovd George le akar mondaná a liberális párt vezetéséről. Sir Bobért ílutchiao®, a liberális párt főtitká­ra, ugyancsak vissza akar vonalai. Liberá­lis vezető politikusok szerint a pártban tényleg „első-osztálya krízis44 ütött ká, meri a parlamenti frakció csütörtökön nem kö­veti© a párthatározatot és a szénjavaslat­Rőss&bcgy, március í. (Saját tudősitónktól.) A régi Magyarország legnagyobb textilgyára a rózsahegyi volt, amely egészen szerény kez­detből fejlődött az ország egyik legnagyobb üzemévé. 1894-ben alapították a rózsahegyi Manthner textilmüveket s az első özemet egy tágas fészerben létesítettek, amelyet még ugyabban az évben egy másik­kal is kiegészítettek. A következő esztendő­ben megindult a gyártelep lassú és fokoza­tos felépítése s évről-évre több gyárépület támadt Rózsahegy határában, az úgynevezett Rybárpolén. Alig állott néhány évig a gyár, munkáslakokat is kezdtek építeni s tervsze­rű munkával néhánv év alatt négyezer munkást és munkáscsaládtagot befogadó kolónia épült fel, úgyhogy a hatalmas gyártelep már esztendők sora óta külön községnek számított a köztu- datban. A Mautkner- müvek zökkenő nélkül fejlőd­tek a világháború kitöréséig, amikor az üzem egy részét hadianyagok előállítására alakítot­ták át. Az áilamfordulat után a régi Magyar- ország ezen legnagyobb textilgyára belekerült a cseh- és morvaorazági hatal­mas textilipar versenyszférájába s többször volt kénytelen üzemkorlátozáso­kat eszközölni. A gyár alapítója, Mauthner bécsi nagyiparos később megvált csehszlová­kiai üzemeinek egy részétől, amelyek közé a rózsahegyi is tartozott s igy a rózsahegyi textilgyár a Zsivnosstensská Banka érdekszférájába ment át Élére központi igazgató került, de a vállala­tot Prágában vezették s innen is dirigálták. A középeurópai s főleg csehszlovákiai tex- tilkrizis, amely már hovatovább krónikussá fajult, természetszerűen a rózsahegyi üzem­nél is éreztette hatását A kritikus időpont ez év januárjában következett el s február 1-én megkezdték a munkáselbocsátásokat. Mindjárt február első napjaiban több mint háromszáznyolcvan munkást bo­csátott el alkalmazásából & Mauthner-gyár s február 15-ike körül további hetvenet, majd tizenkét olyan munkást, akik a gyár alapítása, 1894 óta, tehát harminchat éve dolgoztak benne. Ezeket a munkásokat részben a gépüzemből, részben a szövődéből küldték eL A közel ötszáz elbocsátott munkás túlnyo­mó része nagycsaiádu ember s csaknem ki­vétel nélkül már évek hosszú sora óta állott a evár alkalmazásában. Váratlan elbocsátá­sukat természetesen a legnagyobb megdöb­benéssel fogadták s elfojtott harag, hangos kétségbeesés lett úrrá a lelkeken. A város,' melynek egyik főütőerét vágtáik el, úgy, hogy elvérzéssel fenyeget, érthető megdöb­benéssel kommentálja a váratlan eseményt s a legkülönbözőbb hírek keringenek a lakosság, valamint a Mauthner-telep munkássága körében a gzár további sorsáról. A legsűrűbben azt hangoztatják, bár más oldalról ezt erősen cáfol­ják, hogy aj Korompn készük Arról beszélnek, hogy az egész gyárat berende­zésével együtt átviszik a csehországi Náchodba, ahol ujíból özeimbe helyezik. Eszerint leszerelnék a gépeket s vonatni raknák, de a többezernyi munkás és alkalmazott közül csak néhány tisztviselőt és szakmunkást plán­tál nádiak át Csehországba. Más hírforrásból viszont, amelynek eredetét nem lehet eHeuörizni, az a hir terjedt el, hogy a Mauthner-müvek helyébe a Skoda-művek jön­nek s ez újból foglalkoztatni fogja a munkássá­got A nyilván a munkásság megnyugtatását A helyzetet, elsősorban & mtrakásság han­gulatát a politikai pártok, kivált a kommunista párt természetesen alaposan igyekszik kihasz­nálná 8 már több nyilvános gyűlést b egybehívott, de a hatóságok mindannyiszor elutasították a gyűlés engedélyezésére vonatkozó kérelmet A gyár munkásságának egyrésze egyébként —« főleg az öregebbek, akiket szintén megtizedelt a vállalat üzemasökkentése —■ Csehországból került Rózsahegyre * itt teljesen nafeuralizáíó- döfct még jóval a háború előtt. A cseh- és mor- vaorezági textilgyárak konkurrenciája — amely részben oka a krízisnek — ily módon megfoszt­ja kenyerétől azokat a cseheket, akiket még a régi magyar uralom, idején juttattak exiszten- oiához. Uoyd George lemond a liberális párt weseiiséroi bán a kormány mellett szavazott Mint is­merete*, csütörtökön a párt legnagyobb része MacDomaíd mellé állt, nyolc képvise­lő pedig tartózkodott a szavazástól, holott Líoyd George kiadta a rendeletét, hogy a kormány ellen szárazzanak. A párt több­ségiének az & véleménye, hegy a pártfegye­lem ilyen megsértése katasztrófákhoz ve­zethet é« a jövőben nem szabad újból elő­fordulnia . SS Masaik tanításai, ba érvemre jutnak, a mi nemzeti életünk boldogságát is előmozdíthatják" Rimaszombat városa táviratilag üdvözölte a köztársasági elnököt Jubileuma alkalmából — Törköly képviselő és Uram tanfelügyelő vitája a városi képviselőtestület ülésén Bimmsombast, március 1. (Saját tudósítónk íájvkaftá jelentése.) Riauaeaomhait város kép- vdseflöl-eBlJÖiete pénteken délután tar­tott közgyűlést. A polgármester a gyűlés ele­jén elparomtálta F klánra (Fark&sházi) törté­netírót, Rimaszombat nagy fiát és a közgyű­lés elhatározta, hogy érdemeit jegyzőkönyv­ben megöröffeiitá, a gyászoló családihoz Vácra nésizjvéttáv'ikiatot intéz. A közgyűlés ezután rö­vid vita után elfogadta az ez évi költségvetést 180 százalékos pátiadévá!. Uram János tanfelügyelő azt indítványozta, hogy Masaryk elnök születésnapjával] kap- solatíhar tartson dösaJköagyüléet a városi képvúseiőtesitüilet. Törköly József dr. képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, képviselőtes­tületi tag ezt saükségetolenmek tartja s oly értelmű iadáiüványt tesz, hogy a város üdvöz­lő táviratot küldjön Masairyík elnöknek. — Masaryk oly nagy fia nemzetének — mondotta többek közt — olyan kiváló ember és tudós, hogy nem von le egy európai nép értékéből semmit, ha előtte megemeíá kalap­ját Nekünk magyaroknak m meg tehet * meg kell emelnünk kalapunkat előttié, an­nál is inkább, mert ismerjük nézeteit, tani&dsmt, igazságát* amik ha évényesütéshez jutnak, a mi nem­zeti életünk boldogságéi is elömozdühatjék. A közgyűlés Törköly József dr. radióváiiyák elfogadta és elutasitotóa Uram Jánosnak ama módosító indítványát ás, hogy a köe- gyiiiés azonnal alakuljon át díszközgyűlés­sé. A kommunista képviselőtestületi tagok mindkét indítvány ellen szavaztak. Szónokuk* Réti István beszédében kijelentette, hogy csak abban ax esetben hajlandó a Törköly indttványái megszavazni, ha a közgyűlés húszezer koronát szavas meg a város szegé- nyeinek. A közgyűlés ismételte® eHöfcaeÉtotta. a Sw»- kol-egyesüiet kérvényét a katonaságnak ado­mányozandó zászlóra engedélyezendő városi oimenre vonatkozólag. A többség elutasító határozatot hozott. Több resoortügy elintézé­se után végeiért a közgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom