Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-16 / 63. (2284.) szám
K, Tas&mmp^ 13 t t „Tiltsák el feleségeméi a színpadtól1“ Nelson Morris, amerikai konzervkirály a párisi törvényszéken porti vissza feleségét, Jone Áuberid, a szép revusztárt — A színésznő ügyvédje Páni Boncoar, aki Párisi és Európái védi Amerikával szemben Pária, március 15. Jane Áidbert ünnepelt szépsége a párisi mu- i sic hallóknak. Nagy feltűnést keltett két élvvel eaelőti, hogy a szép revüsztár feleségül ment egy dúsgazdag amerikai ezredeshez, Nelson Morris hoz. Barátnői irigykedve nézték a szép szőke Jane-t, amánt dúsgazdag férjével vonatra ült, majd áthajózott Amerikába. Jane Aubert házassága igazi párisi esemény14 volt 1928-ban. Még a re- vüaztárok is ritkán jutnak ilyen szerencséhez. Az amerikai ezredes ugyanis egyike a leggazdagabb gyárosoknak. Hatalmas konzervgyárai vannak Amerika nagy városaiban. ö Amerika konzervkirálya. A házasság története rövid és egyszerű. A konzervkirály 1928-ban néhány hétre átrándult Európába. Először volt Párásban. Betévedt az egyik music hallba, leült az ei«ő sorban és gyönyörködve nézte Jane Aubert-1, aki táncolt és énekelt. Ez az első találkozás a színpadon szereplő revüsztárral megpecsélte az ezredes sorsát. Má-r ott az előadáson elhatározta, hogy feleségül veszi a szép szőke Janet .Előadás után rögtön óriási virágcsokrot küldött be Jane Aubert öltözőjébe s engedélyt kért, hogy másnap meglátogassa. Az első látogatáskor rögtön megkérte Nék-én Morris Jane kezét, aki rögtön igent mondott. Egy francia városkában, Vésinetlben kötötték meg a házasságot. A konzervkirálynak mimdösz. azé az volt a kivánsálga, hogy Jane Aubert soha többé ne lépjen színpadra. A színésznő meg is Ígérte ezt, búcsút vett barátaitól és imádóitól s mint Morris felesége elutazott Amerikába. Vissza a színpadra! Mindössze négy hónapig éltek együtt. Janó Aulbert-t eleinte boldogította a gondolat, hogy királyné lett, konzervkirályné; örült, hogy csak iki kell mondania, mi a vágya és teljesül. De négy hónap alatt csakhamar ráeszmélt arra, hogy , / idegjenül & férje mellett a rengeteg gazdag Ságban, idegien neki Amerika. A szive visszahúzta Párisba és a — ezánpadra. Azt mondta férjének, hogy beteg s csakugyan a búskomorság jelei mutatkoztak az örökké vidám revüsztárott. Férje elhitte, hogy felesége egészségét esak egy rövid európai ut állíthatja vissza. Kik ifiér te Newyoikban a hajóállomáshoz s elbúcsúzott tő le abban a hitben, hogy nemsokára viszontlátja. Másfél év telt el azóta, de Jane Aubert necn utazott vissza férjéhez Amerikába. Nem töTŐdöt.tt ostromló leveleivel, hanem mindem esetben azt válaszolta, hogyha férje nem tud nélküle élni, akkor költözzön Párisba. Ő ideán tudja elviselni Amerikát, ő csak Pádéban tód élni. A konzervkirály érthető üzleti okokból nem. | tehette át lakóhelyét Párisha. Egy évvel ezelőtt mégis rászánta magát, hogy Pariéba jön. Na- i gyón vágyakozott felesége után. Alig szállt partra Európában, megdöbbenve olvasta az első újságban, hogy az egyik nagy párisi music hall főszereplője: felesége, Jaae Aubert Súlyos szemrehányásokat tett ezért feleségének s követelte, hogy azonnal mondjon le a további ^terepiéiről. Jane azonban kijelentette, hogy a színpadtól nem tud elszakadni. Kérte Morrist, nyugodjon bele, hogy felesége színésznő. Az ezredes egyetlen napig maradt Párishan. Követelte, hogy Jane Auibert .azonnal utazzon vissza vele. A színésznő azonban maradt és hagyta, hogy férje egyedül utazzék Amerikába. „Feleségem jóhirnevét csorbítja a színpad“ Egy éven át csupa kétségbeesés és szomorúMEGHÍVÓ a CteehKfllová'kütai Magyar Ujeágirők UnSójának 1930 ápráláe 6-án délelőtt ll órakor Prágáiban, a Hotel Qora1 (II., Nám. Petra Oevobodiitefa 4.) külön termében tartandó I. rendes éri közgyűlésére, melynek napirendje a kővetkező: 1. Titkári jelentés a® egyesület működéséről. fi. Pénatéri jelentés és irórlegikiimutatáe. 3. Az elleniőraő foizotteág jelentése. 4. Az újságírón ügyeik (ibóestceitás, törvény előké- eriiéb síb.) 5. A távozó tieztikaT azáimára a felmientvény •megadása. 6. Az uj tieztiiikiair teíltnöká tanács és ellenőrző bizottság) megválasztása. 7. Imdiitványok. A rendes közgyűlés csak olyan indítván jókról lárgyaJhaft, amelyeket legalább egy héttel a közgyűlés napja előtt írásban benyújtottak a/, elnöki ta-. nácslhoz, vagy anyaiyeket az elnöki tanács tűzött p i kösjgyÜlés uapireudjére. (Alapsaiab. 8.) )’rágta, 1930 máinaiiis 1 1. A C*. M. U. U. elnöki tanácsa. ság volt a szerelmes konzerv király élete. E3ha-1 tározta, hogy mindenáron visszahódítja feleségét. Ügyvédet fogadott Páriéban, Ro&enmark-ot, a nagy polgári perek divatos ügyvédjét. Rosen- ma.rk azt a tanácsot adta az ezredesnek, hogyha mád semmiképpen sem engedi meg, hogy felesége színpadon játszók s ha nem akar elválni tőle, akkor inditeon pert a mueic hall igazgatósága ellen és érvénytelenáttesse Jane Auibert- nek a szerződését azon az alapon, hogy a férj engedélye nélkül amerikai törvények értelmében a feleségnek nincs joiga önálló szerződés megkötésére. Egyszerűbben szólva a konzervkirály pert indított, amelyben azt követeli, hogy a bíróság tiltsa el feleségét a színpadi szerepléstől. Roeenanark ügyvéd a konzervkirály nevében félévvel ezelőtt beadta keresetét a párisi törvényszékhez. Most aztán meg is tartották az ügyben az első tárgyalást. A konzervkirály erre az alkalomra ismét Párisba érkezett és megjelent a tárgyaláson, ügyvédié mellett foglalt helyet g szemben ült vele szép felesége, Jane Aubert, aki átmosolygott reá. Minthogy a konzervkirály nem tud franciául, mindent az ügyvédje mondott el helyette. Az ügyvéd eilpanaszolta, hogy Jane Aubert megszegte szavát, hiszen a házasságkötésikor ünnepélyes Ígéretet tett, hogy visszavonul a színpadtól. Hivatkozott az amerikai törvényekre és bebizonyította, hogy Jane Aubert amerikai állampolgár 6 ezért férje tudta nélkül és akarata ellenére nem volt joga a music hall igazgatóságával a szerződés megkötésére. A konzervkirály felesége „jóhimevének csorbítása és érvénytelen szerződés megkötése címén44 200.000 frank kártérítést, azokivüi Jane Aubert minden fellépéséért kárpótlásul 5000 frankot követelt a music hall igazgatóságától. Európa poré Amerika ellen A tárgyaláson nagy vita indult meg. A music hali ügyvédje mindenáron bizonyítani akarta, hogy a francia törvények értelmében a színésznő ma ás francia állampolgár, tehát jogosan kötött szerződést az igazgatósággal és teljes cselekvési szabadsága van. Gúnyosan aposztrofálta a konservkirááyt, akit kőkorszakbeli múmiának nevezett, amiért nem engedi feleségét színpadon szerepelni. — Bevallom, — mondta könnyes Bsesnsned Jane Aubert, amikor a bíróság elnöke maga elé szólította — hogy amikor Newyorkba® elbúcsúztam férjemtől, a bibliára tettem kezemet és megeaküdtem neki, hogy nem lépek tdn pádra. De amikor ismét itthon voltom Párásban, ellenállhatatlanul visszahívott a rivalda lénye... Nem tehetek róla... Én imádom férjemet, de a színpadot ie imádom! A konzervkirály ügyvédje bejelentette még, hogy Nelson Morris élete egy év óta a pokoli szenvedések sorozata. öngyilkosságot is kísérelt meg és hogy életben maradt, ez oe.ak csodának köszönhető. Külön érdekesség© a pernek, hogy Jane Aubert ügyvédje Paul-Boncourt, a kiváló francia politikus. Paiil-Bonoour a tárgyalásom nem szólalt fel, csak az öngyiiikofisági kísérletnél jegyezte meg gúnyosan: — A királyok még Amerikában eem szoktak öngyülkoeofc lenni... Az ujatob bizonyítók ok be* sertése céljából az elnök két napra elhalasztotta a tárgyalást. A legközelebbi tárgyaláson Paul-Boncoux mond nagy beszédet, amelyben kérni fogja Nelson Morris keresetének elutasítását. Hír szerint Paul-Boncour politikumot is visz bele bestédébe ée meggyőző érvekkel bizonyítani fogja, hogy Jane Aubert-nefc a színpadhoz és Páriához való ragaszkodása tulajdonképp az európai ember természetes ellenszenve Amerikával szemben. A jelek szerint tehát Jane Aubert és a konzervkirály pere Európa és Amerika pőrévé változók, amelynek eredményét egész Pária kíváncsian lesi. Párás ugyanis nem nagyon kedveli m amerikaiakat, különösen az amerikai beszélő Síinek térhódítása óta. A párM nép, amikor csak teheti, tiltakozik az angol beszéd és a® amerikai széliéin edlen. K Amerikától! —- ez a mottója a szép revüsztár perének. Kérdés, hogy a párisi bíróság igazat ad-e neki? i^muaemsuk SzmMzKönWKabTtiRA, Beszélgetés iványi-Gmnwalé , néhány örökké aktuális művészeti témáról Irta: Sándor Dezső Budapest, március 13. Festékfoltos fehér köpenyben, balkezében a palettával, — így nyit ajtót Iványi-Grün- wald Béla, a legjobhnevü magyar festőművészek egyike, amidőn bekopogtatok hozzá. A műterem nagy, világos, levegős, — a koratavaszi nap üdítő fénnyel derüsiti, a falak mentén össze-vissza képek, az állványokon félbehagyott munkák, különös színfoltok, próbálgatások. S ebben a keretben a magas, karcsú, fehérhaju, örökifjú művész... Olyan a kép, mint egy sablonos „A művész a mű tér- mében“ felvétel. Bevonulunk az úri szoba - sarokba, az interjúhoz leveti fehér munkaköpenyét s felteszem az első kérdést, ami a szlovenszkói mülbará- tokat legjobban érdekelheti. A képhamlsstások ügye Az egyik ismert budapesti festőművész több lapban — többek között a Prágai Magyar Hírlapban is — felhívta különösen az utódállamok képvásárló közönségének figyelmét arra, hogy lelkiismeretlen műkereskedők hamisított képekkel árasztják el a szlovenszkói rnübarátokat s ezzel tetemesen megkárosítják épp agy a képvevőket, mint a művészeket. Mi a vélemény erről? — Szüle Péternek bizonyára komoly és konkrét okai voltak, hogy ezt a kampányt megindította. Meg kell azonban állapítanom, hogy véleményem szerint kicsit tűibe - cirill te az ügyet, mert rendszeres hamisításról tudtommal uracsén szó, legfeljebb szórványos esetekről, amilyenek mindig előfordultak,'a jómár- káju mesterek képei mindig ki vannak téve annak, hogy „megtetszik44 egy-egy lelkes kontárnak. — Különös veszedelemről nincsen sző, sőt sajnálom is, hogy ezek a hírek — információim szerint —- valóságos pánikot keltettek a szlovenszkói kép vásári ók között, úgy hogy nem is mernek műkereskedőkkel szobáulIni. Legyen szabad leszögeznem, hogy bármennyire is kommerciális alapon, de végső eredményben^ mégis csak miivészi eél szolgálatában állanak ezek a szerencsétlen műkereskedők, akik háromnegyed részben olyanoknak adnak el képet, akik- nek nem kell annyira, a kép, hogy maguk keresnék fel a művészt műtermében. A műtermek titkaiból — S hogy .miképpen lehetséges az, hogy elsőrendű mesterek képeit, akiknek müvei tárlatokon többezer pengőbe, csehszlovák koronában tehát esetleg 10—2Ó.000 koronába is belekerülnek, hogy ilyen mesterek képeit közvetítőnél néha néhány ezer cseh koroná,- ért is meg lehet vásárolni, ennek meg vannak az okai. Nem kell mindjárt azt feltételezni, hogy hamisításról van szó. *— Nincsen okom leplezni, elvégre nagyjában tudnak is róla a hozzáértők. Magamfajta művész háromféle típusban dolgozik. Az első típus a nagy, külföldi kiállításokra készülő abszolút reprezentatív anyag. Ez művészileg a legnagyobb elmélyedést, hónapokig tartó stúdiumokat igényel. Ilyen nagy alkotása kevés van a művésznek s mindenesetre rendkívül drágia. — A második típus a belföldi tárlatok számára készül, vagy esetleg előkelő műgyűjtő rendelésére. Szintén hosszabb stúdiumokat igényel a művészileg minden kritikát ki kell állania. — A harmadik típus a stádiumok anyaga, kísérletezések, gyorsabb, munkák, a speciálisan műkereskedők számára készült anyag. Ebben is benne vau a művész egyénisége, benne van intuíciója, néha maradéktalanul érvényesül a művész minden erénye, de azért olcsóbban adhatja a műkereskedőnek és a műkereskedő olcsóbban adhatja a kép vevő - nek, aki jómárkáju képet akar venni, de nincsen abban a helyzetben, hogy egészen reprezentatív munkát vásároljon meg. — Az igazi művésznek az ilyen lipusu munkája is értéket jelent, mint ahogy a Idasz- szikusoik minden félbemaradt vázlata is muzeális érték. ARGENTÍNA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és GUBA. A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tartatom, 22.000 regisztrált torma). Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes eb száüásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: ROYAL MAIL LINE PRAHA II., HYBBRMSKA 24/Xe — A kiaebbigényű kópvevöoek mncsan oka idegenkedni as ilyen olcsóbb képek vásárlásától, mert egyrészt valért kap erekbe® is, amennyiben jó mestertől való, másrészt já szolgálatot tesz a művésznek, mert ma bizony a legtöbb művész ebekből a képekből éi meg, ez teszi lehetővé a szántóira, hogy nagyobb alkotásokra te jussé® energiája. — Egyébként má szövege® matatnánk meg a arioveuazkjói közönségnek reprezentativebb alkotásainkat, azonban egy-egy kiállítás megrendezése, sajnos, ma még „diplomáciai14 nehézségekkel jár. Magyar művészek Szlovennzkón Megemlítettem, hogy a szlovenszkói magyar Kultur-Egyesület már kezdettől fogva foglalkozik azzal a gondolattal, hogy valamelyik előkeS magyar művész társa sógot távlat- turnéra hívja meg, amelynek során megisv- mertetnék müveiket Pozsony, Kassa, Komárom, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Eperjes stb. városok közönségével. — Ez a terv mindenképpen rokonszenves — mondotta Iványi-Grünwald — * azt hiszem, hogy a Srienyei-Morse Társaság, aameSyhe* én te tartozom, nem zárkóznék el ilyen kaRar- missrió vállalásától, akkor sem, ha talán anyagilag nem nyílnának fényes lehetőségek. Ehhez a társasághoz Csók István, Vaszary, Koszta, Rudnay, Glatz, Hermáim Lipót, Hatvány, Szüle Péter, Maty- tyasovszky, M agyar-Mannheimer, Perlmatter Izsák, Pólya Tibor, Zádor, SzőnyL Aba-Nováfc, Egry, Bernét Aurél és .még más jeles művé szék tartóznak rajtam kívül. Talán érdekelné a szlovenszkói műér tőket ezeknek & művészeknek néhány szép alkotása. A mi rószünk- | ről elvileg — úgy hinném — semmi akadálya í sem le?z a dolognak. — A Szlovenszkói Magyar Kultur-Egyesű- | létén a sor, hogy tegye meg a szükséges lé- | péseket ennek a rendkívül nagyjelentőségű ! szlovenszkói művészi, eseménynek a létrého- í zására. A készülő képeket nézzük. Különösen egy klasszikusan szép akt-kompozicié kap meg. A régi klasszikusokra emlékeztet. Ilyesmit modem művésznél ritkán látni. Említem is. — Egy uj irány van most, amely az utóbbi évek kissé zavaros irányainak leszürődése talán: a n e o-k 1 a s s z i c i z m u e. A klasszikus művészet és a modern művészet — Engedjen meg, Mester, egy nagyon laikus kérdést: Amikor a múzeumok legbecsesebb darabjai még mindig a régi, nagy klasz- szikusoknak, Michel Angeionak, Leonardo da Vincinek, Rembrandtnak a müvei, valósággal felbecsülhetetlen értékben, akkor — látva a mai sok, különös művészi kísérletezést, fel kell vetni a kérdést, vájjon túlhaladott, rogy pedig elérhetetlen a mai művész számára ez a klasszikus művészet? Kis gondolkozás után így válaszolt Iványá- Grünwald: — Erre a kérdésre nehéz határozott és szabatos választ adni. Valahogy igy szöveges- nőm: Maga a klasszikus művészet egyáltalán nem tekinthető elérhetetlennek. Manet, Cé- sár, Courbet müvei — hogy csak a legnagyobb neveket említsem — elérik a klasszikus művészet nívóját, ha tán nem is oly egészen rendíkivüli, századokban is csak egyszeregyszer feltűnő géniuszok, mint főleg Michel Angelo, vagy Rembrandt volt. Ha a Louwe- ban jár, ott találja a régi és az uj klasszikusokat, majdnem szxwnszédofi termekben. Ha * régi nagy klasszikusok után kerül az újabbak képeihez, nem fog csalódást éresni. Meg fogja érezni különösen az írj franciák kétségtelen zsenialitását; s az lesz az ön érzése, légy a piktora ma igen magas nívón áH. Önarckép néhány sorban S az utolsó kérdésem után: —Magamról? ... Sokat dolgozom, készülök külföldi kiállításokra, legközelebb például Velencébe. A múltamról pedig annyit, hogy j az életem is és a pályafutásom is változatos. ! Az életemmel is meg vagyok elégedve és a I pályáimnál is. Talán az egyéniségemnek tv. a I harmóniája benne is van a képeimben. A 9990 mérete* 19. vasán—.
