Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-16 / 63. (2284.) szám

10 ytJiXrM uwyp-Tqpgg MAs&^HransB 1930 mártom t%, varifcmajL "Hmreic >. HATTYÚDAL Örömöm, báoiMom elfutott, Őrülm, b&vikódm nőm tudok Nyolc férfi és egy no rohama a világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurth Himálaja-expediciőjáról írja; VECSEY ZOLTÁN dr. Április végén beáll a monszun-periodus «s Himátaja déli tejloi — Óriási csapadékmennyiségek zuhannak alá — A löld eső-zuga ~~ Minden hang, minden szán megfakult,. Hűik vagyok s Judoimig, mini a muM. A múltat nem töri a jelen, Hadgass múlt, a múlás végtelen. A hitem-, a vágyam, odavan, A szavam, a szivem szálaim-­Céltalan, oktalan disz a dal-, A legszebb di szirén a ravatal, XJj sem volt a dúlom s már avult, Nem volt meg jelenem s itt a múlt. Dalol a jelen, a mull zokog. Én simi, dalolni nem fogok, Darvm János, POZSONYI szerkesztőség é§ kiadóhivatal; Telefon 2787. Grossling-uoca 36/1. KASSAI szerkesztőség és kiadóbÍTataJ: Telefon 495. Ruman-ncea 6. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovics-ueca ü. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. BUDAPESTI kiadóhivatal; Yül.j Mária-ucca 20. A .VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olasz­országba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-neca 36. L Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Fanská ni. Í2. Ili. eszközli. ♦ VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírla­pot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Lo­soncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Rima­szombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen, Be­regszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsol­nán, Ipolyságon, Nagyszőlősön, Poprádon, Kés­márkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zselizen, Párkányban, Pöstyénben, Vágujhelyen, Nagytapolcsányban, Gálszécsen, Dunaszerdahe- lyen, mert a lapot uem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük. — Eskiiró SaenJt-Ivány József családjában, Szent-Ivámy József nemzetgyűlési képviselő leánya Kató március 12-ién tartotta esküvő­jét BoéHik Elemér föklb i rtoikossiaL — XJj evangélikus lelkész Ab oson. Lévai tudósítónk jelenti: Az aibosi evangélikus gyü­lekezet Engler István menüik! lelkészt hivpt meg lelkipásztorául. — Április 1-ig lehet beadni az amnesztia ‘Iránti kérvényeket Magyarországon. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A lapok közlése szerint Horthy kormányzó jubileuma 'alkalmából kibocsátott közkegyelem elnye­rése végett az egyéni kérelmeket legkésőbb április elsejéig kell beadni. — Eljegyzés. Ring Piroskát Zsálánánol el­jegyezte dr. Holzmanm Gyula szanatóriumi főorvos Madárházán. (Miniden külön értesí­tés helyett.) — Eljegyzés. Erdős Piri kisasszony - Pös- tyénfürdő és Sobnöter W altér fogorvos Ber­lin jegyesek. — Eljegyzés. Klein Erzsiké BratMava és Pb. Mr. Eiohner Dezső gyógyszerész Levoca jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Betiltották a lévai kommunisták gyűlé­sét. Léváról jelenti utdósitónk: A lévai kom­munista párt március 16-ára népgyülést hi­vott össze, azonban a hatóság az utóbbi idő­ben több felé előfordult kommunista inciden­sekre való tekintetből a gyűlést betiltotta. — Halálozás. Komáromi 'tudóöitónk jeleníti: Patkó Gyula., Komárom város központtá műhelyé­nek vezetője, mtuníkáfi életének 64. évében hosszas Kzen/vedes után elhunyt. A megboldogult Komárom város közmüveinek: vízvezetékének, gáOTMij'énelk és osaltomázásáuiaJk iliétrebozásában bossau éveken át fáradozott. Temetése vayárníup megy végbe Komá­romiban. Halálát öeavegye és fia, Paillhö Gyula ma­gyar komáromi igaa^atő-temitő és testvére, Patkó PTóris, a kom áromi, r. lkat. MjaijOiátii-feJkolia. toöattebe- létben álllö igiaagatő-taniiibéja gyászolják. — Kanyarójárvány Perbetén. Érsekújvárról jelentik: Az Érsekújvár és Párkány között fek­vő Perbetén az utolsó hetekben olyan nagy­mérvű kanyarójárvány lépett föl, hogy a ható­ság már másodízben bezáratta az iskolákat. — A kassai Keresztény Társadalmi! Kör búit üres tje. Kassai szerkesztőségünk jelenti. A. kassai Keresztény Társadalmi Kör csiitör tökön tartotta szokásos heti kulturestjét. Az est műsorán Sziklay Juci ka íiigyeseri és bájo- san szavalt két Mécs-verset, ami után Ani- '•iitsch Oszkár premontrendi házföniök az ókon népek családi életéről tartott érdekes felol­vasást A közönség mindkét számol. ok top:- ratl köszönte meg. Meg&tomláAhatatlan érvmiliiők múltaik ed, amidkor egyszerre, a fötóförtónéleom biáén- kettedik órájában, a geológiai u skorbam, ha­talmas forradalom támadit földanyánik testé­ben. Rendkívül erős feszültségek rázták a född kérgét, a<zok a nagy rániovetéseik, aíne- lyétk már azelőtt is föl yamatban voltaik ala­kot öltötték a tercier-korszakban, felboléozödAmk a föld leghatalmambb gyűrő döU hegységei: a Roiicky Moimkvms, a Pyreneusok, a nri Alpeseink, a Hmdukus és mások, végül mint a legimpozánsabb zárókő, a Hima­lája rendszere. M egnragyaa'ázihaluilam, óriási erők északról déli iránytban ható nagy egységes nyomás­sal gyüinték fel ilyen módon a Himaláját és Magiasáasáánák sok más sziMabástyájált, dél­re hajtó iviben nyomták ki a Himaláját, az iráni ivet, a Bindukn&t és még sok más lánc­hegységet. Amiig tehát az Alpok íve ésmak félé, a Himálaja hegykanaja dél felé hajlik, élénken képviselvén az ázsiai típust, ahol a forró töanegek mozdulása dél és délkelet felé irányult & már a keletkezés idejién, azután nyomban, a hegység létrejötte után meg­kezdték működésűket a romboló, lehordó erők, a lerohanó vizek milliói, amelyek a tenger melyéből felemelkedő sziklafalak sok tízezer esztendő munkájával —■ mintha vésővel dol­goztak volna — finoman kicízeildálták, völ­gyeket, szurdokokat hasítottak, a redőket láncokká változtatták, hátakat, ormokat, csú­csokat faragtak az egykor sima, magasra bol­tozott hegytömeglbe és addig fúrtak-faragtok rajta, míg kialakitótrtájk a Himalájának ní>aá, tájképi szépségekben oly gyönyörűséges kó­pét, A víz mellett más erők ía dolgoztak a hosszú periódus folyamán. A Hirúála.ja fölött is elvo­nult a jégkorszak, amely a magaslatokat örö­kös hóba burkolta, amelynek tömegei önmagu­kat terhelve, a magaslatokról lefelé kezdettek csúszni, jeges -szerkezetűvé sűrűsödtek, mint gleccserek töltötték meg a völgyeket és a ten­ger színe fölött 2000 méter magasságig a Hi- málaja déli lejtőin aláereszkedtek. A hó mint­egy 3600 méterig esik, A gleccserek és a lavinák, a feszitő jég mind­mind hozzájárult a hegység mai alakjának létrejöttéhez. A jégkorszakra a díluvium következett, amely már melegebb kiimát hozott, amire a gleccse­rek is visszahúzódtak a magas völgyekbe. A jégkorszaknak azonban nincs olyan számos nyoma a Himálajaban, mint az Alpesekben és itt hiányzik az Alpeseknek és a Tátrának az a nagy varázsa is, amely éppen a jegesek mű­ködésének köszönhető, a hegyi tavak és ten­gerszemek gyönyörűséges világa. Mindabból, amit már idáig is elmondot­tunk, láttuk, hogy a Himálaja, nagyon is „sok­oldalúé hegyrendszer, ivalakban húzódó ránc-, vagy lánchegység, egyúttal azonban peieín- hegység is, mert az előindiai táblás vidékkel merő ellentétben, mint meredeken délre zuhanó fal övezi a hegyekben annyira gazdag Magas- ázsiát. Mindezek a harmadkom lánchegységek — és ebben már nincs kétség — nagy tenger- mélységből emelkedtek ki. A hegyképződés előtt, sőt annak hosszú folyamata alatt is a folyóvizek hordalékát óriási mennyiségben nyelték el és raktározták föl a tengerek a fe­néken, amely éppen a rája hordott terhek miatt mindinkább eülyedt. Ezek a lerakódások össze- nyomódtak, ráncot vetettek és végül — vagy talán a ránc vetéssel egyidejűleg — a magasba, -szálltak, a tengerből kiemelkedtek. Lassan aztán elűzték maguktól a tengert is, amely szülte őket. A hegyek közé szorult tem- geröbölibe a hegyi patakok mind több és több hordalékot vittek, az öblöt fel töltötték és az így keletkezett termékeny síkság közepén ki­alakult egy, vagy több f oly ónak. a, vízrend­szere. így keletkezett a Garorine-,síkság a Pyre­neusok északi oldalán, a Pó síksága az Alpesek és az Ap Mininek hegylánca között, a Havasal­föld a Kárpátok ejéli ivében és így alakult ki a liindosztáni alföld is. Hogy ni ily eii erők működtek ennek a. hegy- óriásnak létrejöttében, ma is sókat vitatott pro­bléma. Vájjon, a, föld ősézeZsugorodáéa követ­keztében keletkeztek-e a hatalmas hegyláncok, avagy pedig a. földkéreg ama törekvéséből,- hogy a kéreg minden részében egyensúlyi hely­zet álljon elő, esetleg a föld. belsejéből feltörő j meleghullámok boltozták-e fel a hatalmas, redő­ket, ezekre a kérdésekre nem adott még felele­tet a tudomány. Egy azonban bizonyos. Minden emberi mértéket el kell vetnünk, hia magunk elé akarjuk képzelni azokat az erő­ivet, amelyek a Himálaja felépítésében tevé­kenykedtek. A hegyrendszer láncai nagyobb területet borítanak, mint amekkora a mai német birodalom, hosszúságában 240Ó kilóm éterre terjednek, vagy helyesebben — mivel a Karakómon hegylánc is épp úgy a Hiimálajához tartozik, mint ahogy a liptói Kiríván a Magas Tátra rendszeréhez *— 2800 kilómé ternyire nyúlnak el. A Himáia járói készített keresztmetszet még impozánsabb Vannak olyan profilok, amelyek 80—1000 kilo­méter szélességben fognak össze 8Ó00 méteres gerincű hegytömegeket amelyek egyszerre meredek zuhanással szállnak le a tenger színé­nek magasságára. Mondottuk, hogy a Himálaja nem jelentékeny mint vízválasztó, annál fontosabb atomba®, mint klimatikus választófa! Különösen fontos jelenség a délnyugati mon­szun, olyan szél, amely Ázsiában, elsősorban pédig Indiában lép fel szabályos időközökben, félévenként. A Himáiajp-expredidók szempontjából rendkí­vül fontos figyelembe venni a monszun perió­dusát és Dyhrenfurth expedíciója éppen ezért forszírozta a tempót, hogy megelőzne a monszunt, amely később oly erővel lép fel, hogy a csúcs elérését teljesen le­kötetlenné tenné. A monszun keletkezésének és periodicitásá­nak okát a klimatológia már teljesen felderítet­te. A forró nyári időben az északi féltekén levő Magasizsia pusztákban gazdag térségei, földtö­megei sokkal jelentékenyebb mértékben mele­gednek fel, mint az Indiai Óceán vizei. E forró földtömegek felett a levegő óriási oszlopokban emelkedik a magasba., míg az óceán felett ter­jengő hidegebb levegőtömegek ilyen módon bé­rautódnak a belső ázsiai síkság felett keletke­zett levegőbarlangba. Ilyen módon a passzát­szelekre érvényes törvények szerint nagy dél­nyugati légáramlás indul meg Előázsia felett, még pédig különösen annak keleti része felett, az assami zugban. A tenger felől érkező hide­gebb óceáni levegőtömegek párával terhesek és igy ütődnek neki a Himálaja hatalmas falá­nak. Éppen ezért ebben * Pozsony, március 15. (Pozsonyi szerfcesz­íőségünktol.) KurteUi mester, a Pozsonyban tartózkodó grafológus Gajdos vizsgálóbíró felkérésiére tegnap megjelent a pozsonyi ke­rületi bíróságon, hogy a osőÜLeá rablógyilkos­ság ügyében grafológiai tanulmányokat végez­zen. A vizsgálóbíró először a Nagy Péter-íé- le rablása ügyiben mutatta üteg az aláírást. Kurtelli megmondta az aláírásról, hogy mi­lyen ember a. rablás elkövetője, leírta annak j ebemét és megmondta azt is, hogy a terhek!, eleinte tagadott s később belemerte a rab­lást. Csodál altosképpen az adatok mind egyeztek, dacára, hogy a vizsgálati stádiumban levő Nagy Péter~féle rablásról még az újságok sem írtak, Így Kurtelli mester sem tudhatta, miről, van szó• E sikerült kísérlet után a, vizsgálóbíró a Gőhry ügy aktáit és aláírásait mutatta meg a. geológusnak, aki a két lefogott. Géflrry testvér egyikéneik, a fialtál Géhry Gyöigyinek, azt oliviasto ki az aláírásából, liogy rendes ember és sémim! esetre sem vett. részt -a bütnlénylben. A jelen esetben Géhry Istvánt is áribatlanniaik lantja a grafológus, vágyás szérhite fíetchendal Lipát éberkordi marha kereskedő gyilkosa nem Géhry István. A grafológus szerint sokkal veszélyesebb egy hiármiadik szereplő aJátráB®. Ezt a harmadik i zemélyt a vizisgátóbiíó még ki Jogija I lallgaln i. Hétfőn délelőtt Kurtelli mester a tórvényr a® assami zugban vannak az égés® világnak esőben leggazdagabb vidékei, ahol éven­ként 10—12 méternyi csapadék esik le, tehát tizennyolcszor több eső, mint nálunk., ahol a csapadék évi mennyisége 71 cm körűi mozog, míg az esőben leggazdagabb mára ma- rosi hegyek között másfél métert, két métert tesz ki. A délnyugati monszunnak a Himálaja falé­hoz csapódásától lehet magyarázná azt az- ér­dekes jelenséget, hogy a várakozás ellenére a Himálaja déli lejtőjén a hóhatár mélyebbre ereszkedik (4900 méterre), mint az északi ol­dalon (5600 méter.) Ez viszont visszatükröző­dik a gabona- és a fünemüek határában* amely a tibeti oldalon 4600—5290, a déli ok- dalon 3700—4600 méter között van. Mivel a csapadék keletről nyugat felé haladóba** csökken, a hőhatár is ebben a® irányiban fo­kozatosan emelkedik, A monszunszelek olyan mennyiségben Sü­lik a magukkal hozott páramennyiséget » Himálaja lejtőire, amely minden elképze­lést meghalad, a mélyebb rétegekben ez a csapadék mist eső, a magasabb régiókban mini hó jelenifco- zik, Április végén, Illetőleg május elsején kez­dődik ei? a hatalmas esőzés! és havasáéi periódus, amely csak szeptember végé®, Il­letve október elején szűnik meg. A Dyren furtb expedíciónak tehát feladatát április végéig be keH végeznie, különben a monszun csapadékai miatt őriári nehézségekkel kellene megküzdenie vissza­térő útjában. Aki az esőzés mértékét el akar­ja képzelni, legjobban teszi, !ha megnézi a Hi­malája tájképét, a relief kialakulását Csak ilyen óriási mennyiségű csapadék mellett képzelhető el, hogy a fold legfiatalabb hegy­ségén a korai vénség ilyen- külsőségei, Tán eok, redők, csorbulások mutatkozzanak, mint a Himálaján, amelynek testébe a víz 3000— 4000 méter mélységű réseket mart A monszun tehát íelkufzik a Himálaja dék lejtőin, megmássza a legmagasabb gerincekét is, a főgerincen is átszáll és a tibeti fen tér ség felé is elkerül, de már csapadék nélkül és csak kevéssé nyomul Tibet felé. Esért mondhatjuk a Himálaját a föld legjelentéke­nyebb kl'ima választójának. (Folytatjuk.) széki bizottsággal ki fog száMmá Csőidére, hogy a helyszínen tanulmányozza e feltűnést- keltő bűnügyet. Érdekes, hogy Kurtelli mes­teri egyű'zíben mar a berlini rendőrhatóság is igénybe vette bűnügyi nyomozás alkalmával. xx SZÉKELY HENRIK MÜBÜTORGYÁ­RA, POZSONY, GRÖSSLING ü. 5a — London Benjáminról uccát neveztek el Ungváron. Ruszinszkói szerkesztőségünk je­lenti: Ungvár képviselőtestülete március 12-i gyűlésén néhai London Benjámin dr. hírne­ves volt karlsbadi orvosról uccát nevezett el. London Benjámin évtizedekkel ezelőtt szár­ma zott. el Ungvárról, ,-de százezres jótékony- célú alapítványaival beírta nevét Ungvár tör­ténetébe. Az izraelita segélyháznak is ő volt a megalapítója. SZANATÓRIUM >CAMTAS< POZSONY, TORNA-U. 18. r*l. 28.05. Tel. S9-N. &xft!é3xeM.»aeb£sxe<,>n6gf)'6gvAraaVa uroloflla é* Inr)HflOlogla. I. anUIr napi 80.— Kü., IL oirtíly napi 64— Bk> Szabad orvosválaaxtáat irflléal panaálé 8 napra I. aaatfiy Ki. Í600L— • . . , D, , . 1000.— Kűriéül mester Gajdos vizsgálóbíróval együtt nyomoz a csőltei rablógyilkosságban A graiotógns szerint Géhry István — ártatlan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom