Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-16 / 63. (2284.) szám
MÁRCIUSI KONFESSZIÓ Ma: DZURÁNYILÁSZLÓ (klül&rm r Kárpátok lankái®. e.iimduüít a tavasz. A márciusi tevogőégbe fanyar, csiipos izeket lélegzik bele a íniegujh.odjó atnyalöM. Március ősi szent: ereje ott erjed, ott vajúdik a Jiuimiuisziba®, hogy újból életre iinvokátja a zts.enldiíliö fülben, a pattanó rügybe® az újjászületés mtsatériüiinát. Megújul az életadó buzaimag, ímegusjiul a virág, de vájjon ugyanaz lesa-e mégis, mint.'a tavalyi termés, mint « tavalyi flóra? A természet születésének, a tomusábói fötsarjadiaó éleinek fölimérb.etet- leu lengervállpzafta van. Gazdaemberék Iliid- mák megmondiani, mekkora vastag hóiakanő igér jó tenmésí, jneg aztán az alkotás nagy műviét' minden percnyi élet detetfihiiiiíálja, imiiuden hajnali ha mi'atosepp, tűző napsugár és a ifeilegeMbol jövő áldás. Március 3®ent erjedése bizsergeitón végig- remeg, áiviharzik a természet leges ödáiato- sabb palántáján, m emlbenen is. Megújul a márciusi ég alatt a homo sapiens, aki gyö- kérteleniU is a legmiélyébibcre van beágyazva a foüimaiszíbfá és ha leikével a csillagokig szárúval is, lényege és földi pályája a röghöz. kötött. A kraJíöriJbs'ég csak auuyi-Hs.it dm ielevényre, kit terméketlen, sziklás talajra eodort végzete. & mékenyüilsni, s niemseiti erényeitnkiet, magyar vdi&litájsumkat ki akarjuk teljesíteni a szenvedések izzásában és a betnmünlket körülzáró .néptengerek hullámverésében szerzett uj értéktöbblettel az európai kultúra horizontján. Igen, gazdák úgy mondják, hogy .minél vastagabb a hótakaró, annál bőségesebb lesz az őszí vetés. Nos, a and ételünket elég vastag hótailíaró 'borította, bőséges kőnnytaarímat öntöz le e a szenvedés tüzes napja perzselte: .nekünk a sziklán, a sivő homokon, a lápon is teremnünk és teremiemink kell. Csodákat kelil 'lej'esmlen.ü’nk, ha magunkat íeMl'doava s verejtékbe fulladva «$, ahogyan, a ;magumik rakta.. .prágai, komjteaigelen is r -vérzékeny- ség ezer veszedelme között felhúztuk i», magyar tornyot., afetaman éberem, vigyázunk a j magyar életre és mutatjuk a® utat: a Nyugat j és az európai ember uj srccteiáea felé. .©• í Semmit föl nem adó magyarságunkba® j európaiak akaramk letítri. .De köEelebbrófr [ mindig c*ak> ven^zkói ak. Természetes nemzett céljainkkal öasz- hangban tirven kívánjuk szofigáfoti a beesttte- topon értelmezett patrióttátmiA érdekeit, amelybe® sdhásean váMhatumfk hirtelenné sdevák testvéreinkhez, akiknek élet- és Hcultar-srt and ardja éppen annyira szivügyünk, mint a magunké. Meg akarjuk találni a testvéri törekvések közös nevezőjét, sőt a szlo- ’vemsaköi népi erő: a kenyér és létek rokonságában természettől adódó szintézisét, ami nálunk sohasem taktika, hanem benső adottság, a létek parampsa, egy évezredes élet szankciójávai. .©• Tizenkét esztesidős törfénieikni viftvenitag- ságaink mradenseisetre mélyebb és messzibb perspektívái szántottak elübénk. Tisztábban látjuk » magunk helyzetét, tisztákban látjuk ihajainkat és fögyutókasságainkaí és tisztáib- 'ban. rajzolódnak eléraík jövő feladataink. Tudjuk, hogy sem lázálmokra nem építhetünk1, sem .pedig genfi \kiimérákra, hanem ■egyediül a imiagiimk erejére: a realMeofera, a magmák ikonmpci’óinak eleven hajtásfekána. Morális nemzet vagyunk, hiszünk, az iga®- ságíba®, de azt is látjuk, íhogy az igazság lábalva kölöncöt kötöttek: a magunk erejével kell segítenünk néki a nagy útban, mert az igazság és a hamisság példázata —- bizony — affiakroniamuasá vált az uj időkben. Él- $tktk kell minden úttal, amit a jog és a tör- v&ky megenged. De ezek az utak mindig a ns.pféryíben .iveinek. Kádereitek készek és épek. De ma már tovább feéll néznünk a nemzet pálkitfathoz szabott szükségletoinél és Intézményese® keH biaterifanratek a .magiunk holnapját. Getndoékodimink kell a jövő kádereiről, törődníi kell, fokozottan törődni a fiatarságunidkal. Meggondolásra késztető jelenség, hogy amíg húsz éves fiataljaink — egészséges és jó jel — kaipudöngetésükkiei már maguk félé fordítják a kisebbségi élet negyven- és ötvenéves a-rriTáltjaimk figyelmét, addig a barmi nedvesek valamiképpen ki'vül esnek és igy nem jelenthetik azt a szoros és természetes kontinuitást, amire a jövő-épité^ben szükség lenne. Ez olyan hMtus, ami kellő felösmerés és ima már elodóahatafflan répa- ráció nélkül egész kisebbségi életiiiníkre Iká- hatóam kritikus fennakadást hozhat. Gyarló vélekedésjem szerint éppen a harmincévesek lehetnének a természetes híd a fiatalokhoz, akiknek túlzásaira és szertelenségeire mindenesetre ők tudnak inkább mérseklóleg hatni, mint a mi húsz és harminc esztendő ve! hendikeppelt korosztályunk. Bár a fiatalokat sem féltjük. Nem féltjük, mert magyarok és mert nem m opportunm- mus, hanem a magyar Ikoffiektivizimus utjai# keresik. Következésképp osztályostársaitek :a közös magyar sorsban, amely a legfőbb magiszter a nemzet egyeteme érdekébe® való középút megtalálásában. Az ifjúság legfőbb rend-kelése, hogy kovász legye®, J*}s ha Satud- őseit szűzi leikébe idegén áfiitm ők nem törte meg lendületét hajbókoiló megalkuvás. nean mérgezte meg kis haszonlesések mérge, — a nemzet testében általa fölMéAs európai népeit nem tudnak megegyezésre Jutni a londoni konferencián Ezzel szemben Japán és Amerika máris megegyezett — Ui tere az olasz-francia ellentétek eltüntetésére — Gibraltár és Szuez elzárása t Nekünk is volt televényünk, gazdag Ká- naániuník, míg négy felé nem hasadt a magyar glóbusz, és vele a magyar lélek. Egy negyede kietlen sziklára, a másik síivé homokra, a harmadik elveszejtő lápra került, aki meg a humuszom maradt, az a kánaáni ibőséghez megkapta a hét szűk esztendő! És megkapták mindannyian a iegszőr- nyübb megprőbálteiLást, ami nemzetet érhet, megkapták imind. a szem; ved és halálos gc&ori- táisál, a golgota ímegsókszorozott sebeit és I gyógyír helyett a négy oldalról nyújtott eoe- j bet és a de proftumdis sirámai helyett a lse-, nesztikieéiók gunyhaíiroiáják ÖÖs a megszabja dozott horÍ2xmton ótt. áU az egy erős magyarból mégy törpévé tört magyar és a. márciusi eget kémleli. Keresve a. siseo védések értelmét és célját. 0 Tá-aeffiketíediik már a tiaivasz és 110 áltassuik magunkat illúziókká 1: ha egymás arcába nézünk, riadtan fedezünk föl egymáson. elvM- fozott uj vonásokat. Az életünk négyfelé másutt, a Iründelmein k, a szenvedéseink skálája más és más is vele mások az életünk problémái, lebeitőségei és útijai is. Külön utak, de valamennyi az igazság útja, amit egy bünteien, becsületes nemzet j,o- go,sulit élet a karata szab meg az önálló nemzeti lót 'romjain. Kifofiztottak' vagyunk, elesettek, a nenn- zct.i sors proletárjai. De nem reménytelenek, mert ha bitünket is el/veezteltüík volna, akkor nem lennénk méltók a kívákisztottt sonsra., a kiválasztott saeíJDivedésre, aminóliiöz foghatót nem jutbatott még nemzetnek a vfilágtörtéinelem. Eb nem csukjuk be az ablakunkat a márciusi szél áramlása előtt sem. Nem akarunk klen ódiumok közt tespedui, nem akarunk nagy múltúink emiélkei közt álonuélelet élni, meri tea históriánk megmásult ía, jusst for- má>mk as élet teljességéihez, jusst formálónk as európai kultunnem zetek versenyélten való részvételhez;, az emberi ba l adáshoz. Kit árjai k szegén ység-horpasztott a mellűn 1- ket a iriároi'U'si szél járásának, meg akarunk U'jhodiai, rulyos ■életünk uj fobdataira t.erPáris, március 15. A francia kormány teg-j nap esti minisztertanácson elhatározta, hogy j a londoni francia delegáció taktikáját a kon-1 fercncia megmentésére irányuló elkeseredett kísérletek ellenére nem változtatja meg. A ma reggeli lapok egyértelműen kijelentik, hogy Londonban az ötéves fegyverkezési vakációnál többet a hatalmak semmiesetre sem érnek el. A lapok természetesen örömmel öd- vözlik, hogy az angol delegátusok reiidkivül energikus nyomást gyakorolnak Olaszországra az eredeti olasz álláspont megváltoztatása érdekében. Mindenáron arra akarják rábírni az olaszokat, hogy egyezzenek bele a 3:2 arányba Franciaországgal szemben, azaz három francia hadihajóra két olasz essék. A Petit Párisién szerint ennek ellenére kevés remény van arra, hogy az angol törekvések termékeny talajra találjanak Olaszországban. A Maiin jó forrásból származó értesülése szerint a franciák megfelelő rekoinpenzációt adnak Olaszországnak, ha elfogadja a 3:2-es arányi. Ebben az esetben a földközitengeri népek földközitengeri biztonsági paktumot kötnek, amely bizonyos tekintetben megújítja Briand föld közi tengeri Locarno-törekvéseit. Franciaország kötelezné magát, hogy a Földközi tengeren nem állít szolgálatba nagyobb flottát, mint amilyen az olasz Tlotia. A szerződés gáránsa Anglia lenne, amely őrködne a Földközi tenger valamennyi bejárata fö- ] lőtt és nem engedné be az északi tengeri I francia flottát. A Gibraltár és a Szuezi esa torna a jövőben körülbelül olyan szerepet játszana, mint a háború előtt a Boszporusz é9 a Dardanellák játszott: angol hadihajón kívül más hadihajó csak engedéllyel hajózhatná át. Természetesen e szerződésbe Spa- j nyolországot, Jugoszláviát, Görögországot és Törökországot is be kellene vonni. A Pe-1 tit Párisién, a Journal és az Echo de Paris szerint az uj terv csupán próbaballon és alig- j ha valósul meg. Mindazonáltal a konferencián i ma nagyobb az optimizmus, mint az elmúlt napokban volt és az eredmény Tanlieu és Briand szombat esti checquersi látogatásától fwggBéke a Csendes-éceé^tm London, március 15. A Times jelentése szerint a japán és az amerikai delegáció megegyezett abban, hogy a nyolchüvelykes ágyukkal fölszerelt japán hajók tonnatartal- mának összessége nem haladhatja túl a 108.400 tonnát, mig az Egyesült Államok ugyanilyen hajóinak tonnatartaíma 180.000 tonna lesz. Ezzel szemben Japán sokkal nagyobb kontingenst kap a torpedóüldözők és a tengeralattjárók terén. A nyolchüvelykes ágyukkal fölszerelt amerikai cirkálók tonna tartalma (18 jármű egyenkiní 10.000 tonna- • viti) pontosan megegyezik a MacDonafd és i S ti msen között lé De jött megegyezéssel, amelynek értelmében Amerika 18, Anglia pedig 15 ilyen tipusu hadihajót építhet. Japán 1936-ig nyolc 10,000 tonnás és még négy 7100 tonnás hadihajót építhet. Japán torpedórombolóinak és tengeralattjáróinak száma az amerikai kontingens 70—80 százalékát tenné ki. Körülbelül egy hét fog elmúlni, amig Tokióból megérkezik a válasz, vájjon a japán kormány elfogadja-e a megállapodást, vagy sem. A többi kormány valószínűleg hozzá fog járulni a japán—amerikai megegyezéshez. Gandhi útja a tenger felé laxndofln, március lő. Gonxühi tegnap folytatta zaráffidokutját a teng«npart teltéi, hogy * tengerből .sót termeljen ki és megtörje « angolok sómonopól inimát, A teaarafacKk nap nyugodtam telt. eü. Dunáiból újabb száz önkéntes indlufft útnak, hogy tegédfceaaen Gandhinak a só előállításában. Gandhi azokba® * falvakba®, ajrrueltyeke® áthaladt, tornáét flffl- sróffitotta a benaisBffiKJitt hivatalnokokat, hogy mondljajnalk te áfflAeukróJ, de alig ért ei WÜt Ke fogadja eí a lapot a mélynyomásu 8 oldalas képes melléMet .nélkül "V MM SZÁMIJUK | KfPB jjmt 23 OUMl , ára 2 korotia Előfizetési ar: evente 3W, félévre 150, SzloveJlSzkÓi és rUSziftSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prágáik, Panská uKee íiegyedevre 76, havonta 26 Ké; külföldre: ^ 12. IL emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Fősxerfceszíő: pOlltlKai napilapja feJdőí szerkesztő; hivatal: Prága 1L, Panská ul 12/IH. - Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára * *20 Ke DXURANYÍ LÁSZLÓ FQR6A Cíi GÉZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha
